Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-09 / 236. szám

\ 1979. október 9. • PETŐFI NÉPE • 3 Hanglemez az énekórára Az új általános iskolai ének­zene tant érvekhez készülő hang­lemez-sorozat első nagylemeze a napokban került a hanglemez­boltokba. A lemezt a TANÉRT az ország valamennyi általános iskolájához eljuttatja, és a szülök is megvásárolhatják. Mind az elsősök, mind a má­sodikosok lerpezoldala közismert gyermekdalok — a Bújj, bújj zöld ág, a Cifra palota és „tár­sai” — csokrával kezdődik, s kü­lön blokkokat állítottak össze az évszakok hangulatát, szépségét idéző dailökből. Nemzeti ünnepe­inkhez kapcsolódnak az „Énekel­jünk, kisdobosok” fejezet moz­galmi dalai, amelyek a fi—7 éve­sek számára is élvezhető feldol­gozásban szólalnak meg. Ugyan­csak külön dalcsokrot kínálnak a szerkesztők a kicsiknek anyák napjaira. A kisdiákok az ének-zene órá­kon fokozatosan megismerkednek a különböző hangszerek, az el­sőben a metallofon. a furulya, a zongora, a másodikban a fu­vola. a fagott és a hegedű hang- színeivel és a lemez ehhez az ismerkedéshez is segítséget nyújt. Felcsendülnek a nagylemezen Bartók és Kodály feldolgozásai, gyermekdalai, és az énekóra az énekesjátékok mellett többek kö­zött Mozart-, Vivaldi-, Haydn-, Bach- és Beethoven-művek rész­leteinek segítségével válik még inkább élővé (MTI) V ilágítástechnikai tanácskozás A korszerű világítástechnika műszaki feltételeiről tárgyal a Nemzetközi Világítástechnikai Bi­zottság intéző bizottsága kétna­pos ülésén, amely hétfőn kezdő­dött el az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézetében. A nemzetközi bizottság világí­tástechnikai kutatásait koordinál­ja több mint 30 ország. Munkájá­ban magyar szakemberek is tevé­kenyen részt vesznek. A bizottság legutóbbi, kyotói ülésén Schanda Jánost, az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézetének főosztályveze­tőjét választotta alelnökévé. A mostani ülésen elsősorban korsze­rű üzemi és utcai világítás kérdé­seivel foglalkoznak. Mint megál­lapították: az üzemekben is mind­inkább olyan világítóeszközökre van szükség, amelyek kevesebb energia felhasználásával jobb fényhatást adnak. (Ilyen eszközö­ket — nagynyomású nátriuqn- lámpákat és fémhalogén-lámpákat — gyárt az Egyesült Izzó is.) A görög külügyminiszter látogatása Kecskemétre látogatott vasár­nap a hazánkban tartózkodó Konsztantin Karamanlisz görög miniszterelnök kíséretének tagjai, politikusok és újságírók. A me­gyeszékhelyen dr. Gajdócsi Ist­ván. a Bács-Kiskun megyei Ta­nács elnöke hivatalában fogadta Georgiosz Rallisz külügyminisz­tert, és a társaságában levő dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert. A me­gyei tanács elnöke tájékoztatta a küldöttséget Bács-Kiskun gazda­sági és társadalmi életéről, majd ellátogattak a Kiskunsági Nemze­ti Park kecskeméti központjába, ahol dr. Tóth Károly igazgató szólt az intézmény munkájáról. Ezután a Kecskemét-szikrai Ál­lami Gazdaságban folytatódott a program. Magyar Ferenc igazgató a juice palackozóba kalauzolta a vendégeket, mert ebben az üzem­részben Görögországból érkező alapanyagot használnak. Szőlőszü­ret megtekintésére is sor került, majd a pincészetben borbemutató következett. A egész napos programot buga­ci látogatás zárta. Georgiosz Ral­lisz négyes fogatról szemlélve is­merkedett a tájjal. Laczkó Gyula, a kiskunfélegyházi Lenin Terme­lőszövetkezet elnöke mutatta meg a híres szürkegulyát és a ménest, majd lovasparádéra került sor. Bács-Kiskun megyében baráti fogadtatást és a gazdag programot. Cs. I. • A Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság juice- palackozó.jában Görögországból 'érkezett alapanya­got használnak. • A bugaci lovasparádé után Toldi Miklós karikás ostorral ajándékozta meg a külügyminisztert. (Tóth Sándor (elvételei) • A szőlőültetvényt és a szüretet is megtekintették a vendégek. HAZAI TÁJAKON Épült: a tatárjárás korában A jaki templom hírét ki nem hallotta? A nyugat-dunántúli tú­rák rendre útba ejtik ezt a szép középkori emléket, a magyaror­szági későromán építészet tanú­ját. De jóval kevesebben tudnak a sopron horpácsi templomról! Pedig az országjárók útja nem ritkán e községen át vezet (— legalábbis akik Győrből vagy Sopronból Kőszegre igyekeznek, átutaznak Horpácson is. A temp­lomot azonban, amelynek kapuja bis parkosított rész fái, bokrai mögött díszeleg, jórészt elkerü­lik. S akik a falu nevét isme­rik, azok is jobbára mezőgazda- sági kutatóintézetéről hallottak. Valóban neves intézmény ez, s a helye sem akármilyen: a haj­dani Széchényi-kastély. 1771-ben kezdték építeni, majd 1800—1801- ben átépítették egyemeletesre. Akkor ásták a park tavát is. A második világháborúban megron­gált épületét gyönyörűen helyre­állították. 750 éve... A 750 éves templom az, amely­re elsősorban fel szeretnénk hív­ni az országjárók figyelmét! Az idő tájt az Osl család birtokai terültek el arra, akik a csornai premontreieknek adtak horpácsi földjeikből. E birtokon megtele­pedve foghattak a templom épí­téséhez. Akkortájt, amikor a ta­tár feldúlta az országot — talán még előtte. iKét évszázaddal utóbb, amikor a Bécs felé törekvő törökök e tájig jutottak, a szerzetesek el­menekültek. A templom aztán elromosodott — mint följegyez- ,ták szóbeli emlékezésekből —, s azitán építhették újjá... Igaz, nem igaz, egy bizonyos: a XVI. század második felében protestáns lett a falu népe, s a következő század közepe táján is még protestáns istentiszteletet tartottak a templomban. 1683- ban azonban a török feldúlta ezt a vidéket, és 1697-ben a templomnak csak a fadai álltak. 1713-ban, amikor a püspök vé­gigjárta egyházmegyéjét, hogy számba vegye a török idők múl­tán az egyházak állapotát, a hor­pácsi templomról mint régi rom­ról esik említés. Abban az időben már a Szé­chényiek voltak birtokosok Hor­pácson is. A család egyik tagja 1718-ba.n a templomi festésre adott előleget is felírta kiadásai közé. Tehált ezt követően állít­hatták helyre az épületet. Való­ban, 1744-ben épült fel a régi, roimán stílusú falak részbeni meghagyásával a ma is álló ba­rokkos egyház — s majd negy­ven évvel utóbb a tornya. A kapu E templomnak talán a leg­szebb, a hazai kései román épí­tészetet, kőfaragást leginkább példázó része a kapuzat: egyál­talán, a nyugati homlokzat. A széles, vaskos barokk torony alatt a barokk kapu lépcsőzete­sen mélyül a falba. Egy-egy .„lépcsőjét” oszlopok alkotják balról is és jobbról is, fönt pe­dig az oszlopok folytatásaként kiképzett ívek láthatók. Mindkét oldalon hét oszlop sorakozik vál­tozatos formában. Díszítésük többnyire csavart, kiemelkedik vagy bemélyed és stilizált leve­lek mintázzák. Nem kevésbé vál­tozatosak az oszlopffők. Az osz­lopdíszítés megoldásai emlékez­tetnek az esztergomi várkápol­náéra — mutatva a rokonságot —, s hasonlítanak a jáki temp­loméra is. Időben a kettő közé teszik ez utóbbinak az építését. Természetesen nemcsak a ku- put érdemes megcsodálnunk. A kapu két oldalán látható szobor- maradványokát s a templom bel­sejének régi, az új műemléki helyreállítással kiemelt, látható­vá tett román részleteit is. N. F. • A templomhajó réulete. • A szentély, a középkori részletekkel. • A sopronhorpácsi templom kapuzat«. Űttörőparlamentek Baján Nagy várakozás, izgalom előzte meg a bajai és járási úttörők par­lamentjét, ahol három év munká­járól számoltak be az úttörők és kisdobosok küldöttei. A városi úttörőparlamentet az MSZMP városi-járási székházá­ban tartották meg. A pártszékház előtti téren gyülekeztek az úttö­rők, miközben tél-zene adta tud- tul a városnak, hogy ünnepi ese­ményre, úttörőparlaméntre ké­szülnek a fiatalok. Ezután dallal, játékkal, csatakiáltással folytató­dott a gyülekező. A parlament érdemi része a pártszékház dísztermében kezdő­dött, ahol a zászló előtt feszes vi­gyázzállásban tisztelegtek a ter­met megtöltő küldöttek. Dikán Péterné városi úttörőel­nök vitaindítója következett ez­után. Elismeréssel szólt arról a munkáról, melyet az úttörők az eltelt három év során végeztek. Sikeresen zárultak a különböző akciók. Eredményesen vették ki részüket az úttörők az őszi beta­karításból is, melynek során 320 ezer forint értékű munkát végez­tek. A vitaindító emlékeztetett a csapa tparla menteken elhangzot­takra, a különböző szakköri és egyéb foglalkozások hasznosságá­ra, s hogy a csapatmunka hogyan ösztönöz társadalmi összefogásra. A továbbiakban a' kisdobosok munkáját értékelte. Ezután hozzászólások következ­tek, majd az úttörők öt munkacso­portban vitatták meg fontos kér­déseiket. Délután került sor a ple­náris ülésre, ahol a szekcióvezetők beszámoltuk munkájukról. Ezt követőien megválasztották a megyei küldötteket (15 főt), és a városi úttörőtanács tagjait. A parlament munkájának ered­ményét Kisné Csányi Anikó me­gyei úttörőelnök foglalta össze, s befejezésül további sikeres mun­kát kívánt Baja város valamennyi úttörőjének. Az elmúlt hét szombatján ke­rült sor Baja járás úttörőinek par­lamentjére, amely a városiakéhoz hasonló ünnepélyességgel kezdő­dött a járási hivatal dísztermé­ben. A madarasi úttörőzenekar a Rákóczi-indulót játszotta, majd a zászlóvivők bevonulása után a Himnusz hangjai adták meg a megnyitó parlament ünnepélyes­ségét. A mintegy 100 küldött előtt Lo- zsi Márta járási úttörőelnök kö­szöntötte a vendégeket, köztük Várnagy Istvánt, a járási pártbi­zottság titkárát, majd méltatta az úttörőparlament jelentőségét, az eltelt három esztendő eredményes úttörő- és kisdobosmunkáját. Ezután az 1976-ban választott úttörőtanács képviselői beszámol­tak végzett munkájukról, majd 4 szekcióban folytatták munkájukat a küldöttek. Ezután került sor a szekcióveze­tők jelentéstételére, majd meg­választották a megyei küldötteket (15 küldött, 6 meghívott), és a 21 fős parlamenti munkacsoportot. Mind a városi, mind a járási úttörőparlament eredményekben gazdag munkáról adhatott szá­mot, s most mint házigazdák, ké­szülnek az október 27—28-án Ba­ján tartandó megyei úttöröparlu- mentre. • A járási úttörőparlament küldöttei, KÉPERNYŐ Pedagógiai műsorok A Pedagógusok fóruma: min­denki fóruma. Éppen vasárnapi műsora példázta ezt a sokszor emlegetett igazságot. Most is nyilvánvalóvá vált, hogy azok is Véleményt formálnak a tanárok­ról, tanítókról, akik egyetlen gyereket sem neveltek. Ha egy tanulmányi kiránduláson vala­melyik diák rendetlenkedik, már hallani a meg jegyzési.: ezt tanul­ják az iskolában? Vitatkozha­tunk ezzel a leegyszerűsítő fel­fogással, de a tényen aligha vál­toztathatunk. A közvélemény pe­dagógiai ismereteinek a bővíté­sével, a neveléssel kapcsolatos problémák széles ikörű megvita­tásával teremthető meg az okta­tó-nevelők munkájához szükséges jobb társadalmi környezet. Más­ként fogalmazva, arról van szó, hogy az iskolai ügyekről az is­kola tálain kívül is tájékozód­hassanak az emberek, mivel a tanítási időszak eseményei to­vább gyűrűznek a családban, a munkahelyen. A Pedagógusok fóruma első- soriban azért dicsérhető, mert az adósokon elhangzottakat a nem szakmabeliek is hasznosítják. E műsor rendszeres nézői körülte­kintőbben, megalapozottabban al­kotnak véleményt a hazai okta­tásügyről és aimi még ennél is fontosabb, okosabban nevelik sa­ját gyermekeiket, unokáikat, jobb az együttműködés a család és az iskola között. Közérdeklődésre számot tartó témákat vitatnak mostanában a vasárnap déli fórumokon. Termé­szetesen nem mellőzik a szak­mai szempontokat, nem feled­keznek meg arról, hogy elsősor­ban a tanárok, tanítók munká­ját kell segíteniük, de a műsor hangvétele, az egyes nevelési al­kalmak, folyamatok, oktatási problémák tálalása az adás nagy nézettségével számol. A korsze­rű elveknek megfelelően a ne­velés és oktatás egységében mu­tatják be, ábrázolják a válasz­tott tárgykört. Óvakodnak a szentenciák ki­nyilvánításától, kész formulák, sablonok ábrázolásától: kisebb­nagyobb vitákban tisztázódnak a nézetek. Legutóbb a kirándulá­sokról volt szó. Akik látták ezt a közvetítést, tanúsíthatják, hogy mennyi mindent figyelembe kell venni ahhoz, hogy egy ilyen kö­zösségi akció teljesen kihasznál­hassa az országjárásban rejlő pe­dagógiai lehetőségeket. A realitásokat igyekeznek fi­gyelembe venni; megvalósítható tanácsokkal látják el, kivitelez­hető javaslatokkal ösztönzik az érdekeitőket. Az Országjáráson című' műsor egyetlen olyan so­rozata a tévének, amely ennyire következetesen országos lenne. A Pedagógusok fórumának szinte minden megye helyet adott már. Legutóbb a Győr-Sopron megyei­ek mondták el a választott témá­ról gondolataikat, gondjaikat, így segítve a jó kezdeményezések — remélhetően — gyors elterjedé­sét. * * * Szívesen méltatnám a Közelebb az új matematikához című mű­sort is, ha . eldönfJhetoém azt, hogy kinek szánták. Miílióféle felmérés készült már, de tudtom­mal azt nem vizsgálták, hogy kik, mikor fekszenek le, a mun­kások, a parasztok, az értelmi­ségiek kapcsolják-e ki előbb a kékesen derengő1 dobozt. Tudom, képtelenség az ilyen csoportosí­tás, mégis megkockáztatom, hogy azok térnek előbb nyugovóra, akik reggel korán kezdik a mun­kát. Az egyszerűsítésekkel járó veszélyeket is vállalva, azt is ki­jelentem, hogy elsősorban nem az egyetemi diplomás szülők gyermekeinek okoz gondot az új rendszerű matematikaoktatás. Ők, ha nem is értik az új mód­szereket, de megértik szükséges­ségét, főbb elveit. A továbbkép­zés számukra sem haszontalan, de elsősorban — újabb egysze­rűsítés, általánosítás — a tíz órá­ra már ágyban levő szülők ven­nének szívesen egy kis támoga­tást, ismeretbővítést. Éppen ezért érdemes volna al­kalmasabb időben is műsorra tűzni a péntek este 22.15-től 22.45-ig sugárzott műsort. H. N. • Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke fogadta Georgiosz Rallisz külügyminisztert. A görög és magyar politikusok a késő délutáni órákban búcsúztak vendéglátóiktól, megköszönve a

Next

/
Thumbnails
Contents