Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-04 / 232. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 191#. október 4. A Habselyem Kötöttárugyár kiskunfélegyházi 5. számú gyárában Takács Miklós főmérnöktől, kértünk tájékoztatót az idei beruházási, fejleszté­si munkáról. — Saját beruházásunk nem volt az idén — mondta Takács Mik­lós —, fejlesztésre viszont 3,1 mil­lió forintot költöttünk, illetve költünk. Az alaposan kidolgozott fejlesztési terv végrehajtása több szempontból is jelent igazi fejlő­dést. Az egyik legfontosabb fel­adatunk volt a félegyházi telepen a férfi zakó konfekció részleg elektromos hálózatának rekonst­rukciója. Ennek során új kapcso­lórendszert szereltünk fel, s ez lehetőséget nyújt arra, hogy a külső világosságtól függően csak annyi Heoncső legyen üzemben, amennyinek a fényére szükség van. — A nyáron készült el ez a re­konstrukció, de máris — a múlt év hasonló időszakához hasonlítva — mintegy 14 ezer kW villany­áram-megtakarítást értünk el. Ugyancsak ilyen rekonstrukció történt a tiszaalpári telepünkön is. Az előbb említett üzem fejlő­dését jelenti az is, hogy a re­• Az új fokozatkap­csolóval állítja be a szükséges fényerőt Kohajda Béláné mű­vezető. konstrukció során új, a szabvá­nyoknak megfelelő csatlakozókat szereltünk fel, amelyek könnyeb­ben kezelhetők és biztonságosab­bak, mint a régiek voltak. A fejlesztésre fordított összeg­ből jutott arra is, hogy az iroda­épületbe, valamint a szociális he­lyiségekbe bevezessük a közpon­ti fűtést. Az így feleslegessé vált négy elektromos fűtőberendezés, valamint 20 olajkálya további energiatakarékosságot jelent. Az év hátralevő részében fon­tos feladatunk még a raktár pa­dozatának felújítása, valamint az ottani elektromos hálózat rekonst­rukciója, ami várhatóan újabb energiamegtakarítást jelent majd. Terveink között szerepel még az üzem területén mintegy 100 mé­ternyi erősen elhasználódott jár­da felújítása is. Fejlődik a gyár • A korábbinál sokkal egyenletesebb fényben dolgozhatnak a varró­nők, gépeiket biztonságosabban csatlakoztathatják a hálózatba. Vállalatunk idei beruházási ke­retéből természetesen mi sem ma­radtunk ki. Terveink teljesítéséi, a termelékenység növelését, a mi­nőség javítását igen jól segítik azok az összesen 720 ezer forint értékű új gépek, amelyeket az idén vehettünk használatba. A tmk dolgozói minden elismerést meg­érdemelnek az eddig felsorolt munkák elvégzéséért. Részükre is várhatóan érkezik majd egy fa­ipari gyalugép és egy műszerész­esztergapad, ami majd könnyeb­bé és gyorsabbá teszi tevékeny­ségüket. Az év végéig hátralevő időben — mondta befejezésül a főmér­nök — a legfontosabb feladata gyárunk szorgalmas kollektívá­jának, hogy tartsa az eddigi üte­met, s mindent kövessen el az eddigi jó eredmények fokozásáért. Augusztus végéig ugyanis az idei 79 millió forintos árbevételi ter­vünkből a tervezett 49,3 millió helyett elértük az 52,1 millió fo­rintos teljesítményt. O. L. TUDOMÁNY — TECHNIKA Ciolkovszkij álma A világ számára megszokottá vált, hogy egyre hosszabb ideig dolgoznak emberek űrállomások­ban, műszereket hordozó mester­séges holdak keringenek a Föld körül, vagy száguldoznak távo­labbi célpontok felé. Keveset gon­dolunk azonban Ciolkovszkijra, aki élete során nemcsak fémből készült léghajót, légcsavaros, sőt légsugárhajtású repülőgépeket tervezett, hanem kidolgozta a ra­kétatechnika alapjait, elvégezte a világűrkutatás elméleti számítá­sait és megadta megvalósításának a részleteit is. Ciolkovszkij 1857. szeptember 17-én született a rjezani kormány­zóság Ijevszk falujában, önerőből képezte magát, és figyelme csak­hamar a repülés felé fordult. Á léghajózás és a repülés terén vég­zett nagy horderejű kutatások után élete fő művének a megva­lósításához fogott: hozzálátott a rakétarepülés és a világűrhajózás elméletének és technikai megva­lósításának a tudományos kidol­gozásához. Matematikai számításaiban Ci­olkovszkij a rakéta hajtóanyagá­nak kilövellési sebességét állan­dónak tételezte fel, s tudjuk, hogy a tervezésnek csaknem valameny- nyi fázisábatf ma is ezt az egysze­rűsítő feltételt érvényesítik. A szovjet rakétadinamikusok Ciol- kovszkij-féle hipotézisnek hívják ezt az egyszerűsítő feltevést. Az általa levezetett első képletből következik a rakétatechnika egyik alapvető megállapítása: ahhoz, hogy a rakéta végsebessége minél nagyobb legyen, célszerű inkább a részecskék kilövellési sebességét, mint a rakéta hajtóanyag-mennyi­ségét fokozni. Ezt a tényt ma is erősen figyelembe veszik a raké­ták szerkesztésében. Miután a to­vábbi vizsgálatokban megállapí­totta, hogy a rakéta sebességével el lehet érni a kozmikus sebessé­get, későbbi vizsgálataiban már a nehézségi erőhatást is számításba vette. Így jutott el a szökési ener­gia és a szökési sebesség értékei­hez. Mélytengeri kábelek A távközlési mesterséges hol­dak részben már átvették az in­terkontinentális víz alatti kábe­lek szerepét, de teljes egészében sohasem szorítják ki őket. Erre utal az is, hogy még mindig egy­re újabb mélytengeri kábeleket süllyesztenek le az óceánok fene­kére, ami nem csekély költséggel jár. Az egyik legutóbb létesített víz alatti távkábel, amely Euró­pát Dél-Amerikával köti össze (a Kanári-szigetek érintésével), közel 7000 kilométer hosszú, s 33 kiegyenlítő- és 503 erősítőegysé­get tartalmaz: egyidejűleg 1840 telefonbeszélgetés folytatható rajta. Elképzelhető, hogy milyen komoly összegbe került ez a Ko- lumbuszról elnevezett kábel, de a szakemberek szerint viszonylag gyorsan megtérül az ára. A kábel- fektetést speciális hajók segítsé- gével végzik, amelyek esetenként a hibák helyének meghatározásá­ra és a tengerből kiemelt kábel­részek megjavítására is vállalkoz­nak. Amennyiben nagy mélység­ben fekszik a kábel, speciálisan e célra kifejlesztett robotokat bo­csátanak le a hibahely pontos fel­derítésére. Jóllehet a víz alatti kábelbe be­épített közbenső erősítőket nagy megbízhatóságú alkatrészekből szerelik össze, ha ritkán is, de előfordul a meghibásodásuk. Ek­kor először a beépített tartalék- erősítő lép működésbe, s ha az is felmondaná a szolgálatot, ja­vítás céljából ki kell emelni az adott kábelszakaszt. Ezenkívül az okozhat még problémákat, ha ha­lászhálókkal megsértik a víz alatti kábeleket. • Ciolkovszkij munkásságának' nagy szerepe volt korunk Szojuz-Gr- hajóinak a tervezésében, megépítésében Is. (MTI Külföldi Képszol­gálat) • Több figyelmet érdemel a szója Termesztési bemutató Szabadszállási • Az RSA—08 típusú betakarító adapter. Az év mezőgazdasági szenzáció­ja kétségtelen az volt, hogy az Amerikai Egyesült Államokban először vetettek 3 millió hektár­ral több szóját, mint kukoricát. Ezt a meggondolást az energiata­karékossággal kell magyaráz­nunk. Ha a gazdag amerikai me­zőgazdaság ráébredt a szójater- mesztés fontosságára, akkor ná­lunk is kell gondolkozni jövendő tervezésekor. A szója ugyanis hektáronként hatszor kevesebb energiát igényel, mint a kukorica. A hazai fehérjetermelés fokozását pedig az állattenyésztő gazdaságok sürgetik. Tavaly nagy rhennyiségű szójadarát vásároltunk külföldön 168 millió dollár értékben. Több figyelmet és segítséget érdemelnek azok, akik itthon a szójatermesz- tés gondjait vállalták. Közéjük tartozik a szabadszállási Lenin Tsz. A Bóly-Babarczi Termelési Rend­szerhez társult gazdaságok szak­emberei szép számmal elfogadták a szabadszállási Lenin Tsz meghí­vását, amelyet egy szakmai be­mutatója alkalmából küldött. Így a hasznos tanácskozás után a gya­korlatban is megismerkedhettek a hagyományos szójabetakarító esz­köz és az új soros, kombájnra sze­relhető szójaadapter munkájá­val. A gépek egyszerre indultak, de az E—512-es NDK-kombájnra felszerelt RSA—08 típusú adapter messze megelőzte, a hagyományos módon arató kombájnokat. A nyolcsoros adaptert a Mező­gépfejlesztő Intézet szakemberei­nek tervei alapján, a Békéscsabai MEZŐGÉP Mezőkovácsházára települt gyáregysége gyártotta. A szerkezet aratta a bemutató leg­nagyobb sikerét. A jugoszláv ven­dégek is elismerően nyilatkoztak a gép munkájáról: • A jugoszláv vendégnek, Milán Mátlcsnak is tetszett a gép mun­kája. — Volt alkalmunk összehasonlí­tani az újat, a régivel és ezt a szabadszállási házigazdáknak kö­szönhetjük. A bemutatott RSA—08 jelű adapter kitűnően dolgozik. Haladási sebessége nagy, és így természetesen a munkája is ha­tékonyabb. Nagy előnye, hogy nem hagy magas tarlót, mert ki­tűnő a talajérzékelő képessége. Így a legalsó hüvelyeket is learat­ja, vesztesége minimális. Ennek gazdasági hasznát nem kell hang­súlyoznom. Amint hallottam, a nyolc kilométeres óránkénti se­besség mellett alig 5 százalék — mondták vendégeink, a déli ha­tárainkon túlról érkezett Milán Mátics és Milán Blagojovics mér­nökök. Dicsérően nyilatkozott a bemu­• Farkas István gyáregységve­zető szerint az ipar 100—200 adaptert gyárt a szójatermesztők részére. tatóról Ezeres Béla, főagronómus is, aki Kapospuláról érkezett. — Szenzációsan dolgozik ez a gép... Később megtudtuk, hogy érde­mes volt a főagronómusnak So­mogy megyéből Szabadszállásra érkeznie. Azóta bizonyára le is aratta a Lenin Tsz-ben megcso­dált és kapospulaiaknak adott adapter az Ezüst Kalász Tsz-ben a 40 hektár szóját. örömmel szólt a Tolna megyei Mözsről érkezett Koch György műszaki vezető is, aki ugyancsak kellő segítséget kapott az adapte­reket gyártó mezőkovácsháziaktól. — Gyönyörű szójánk volt. Ezt azonban nem tudtuk betakarítani, mert a június 15-i kegyetlen jég­verés letarolta, ki kellett szánta­nunk. Az újra vetett szóját októ­berben aratjuk és ha a Szabad- szálláson látott adaptert üzemel­tethetjük, az remélhetőleg csök­kenteni fogja veszteségeinket. Jö­vőre ilyen adapterrel akarjuk a szóját betakárítani, csak gyártson eleget az ipar. Az igényt formáló nyilatkozatok után Farkas István, a mezőko­vácsházi gyáregység vezetője kör­vonalazta a terveit. — A szója betakarítása után tájértekezletet hívunk össze az összes érdekelt számára. A ta­pasztalatok összegezése után kezd­jük meg a gyártást. Ha a megren­delések idejében befutnak válla­latunkhoz, akkor az 1980-as ara­táskor szükség esetén 100—200 adapterrel is segíthetjük a szója- termesztőket. A szójatermesztés valóban meg­különböztetett figyelmet és támo­gatást érdemel. A termesztésnek megvannak már a korszerű eszkö­zei. Bizonyság erre a szabadszállá­si gépbemutató. G. I. Méztermelők gondjai A vásárló alig tud töhbet a mézfői, mint azt, hogy édes, ra­gad és áttetszőén folyékony. A fejlett kapitalista országokban, ahol nagy hagyományai vannak a mézfogyasztásnak, szinte kor­látlan mennyiségben exportál­hatjuk vagonszámra ezt a folyé­kony aranyat. Az elmúlt évben a megye mézexportja félmillió dol­lárt tett ki. Nagy Imrével, az Észa'k-Bács- Kiskun megyei Méhész ÁFÉSZ elnökével beszélgettünk, aki el­mondta, hogy az idei aszályos esztendő kedvezett a méhészet­nek. Az előzetes felmérések alap­ján túlteljesítik a 35 vagonos szerződött mézmennyiségét. Gond­jaik közé tartozik, hogy ez év­ben sem volt zökkenőmentes a vándoroltatás szervezése. Bár a világon egyedülálló, hogy a fu­varköltség jelentős részét vissza­térítik a méhészeknek, de a ko­csik igénylésekor gyakori az ér­dektelen ügyintézés. Segíteni kel­lene a vándorol tató méhészeket, hiszen egy-két napos késés, az egész évi munkájuk sikerét ve­szélyezteti. Az apró rovarok segítségével a termelők teljes eladási bizton­ság mellett gyűjtik a mézet. A szerződött felvásárlási ár — mely a mindenkori külkereskedelmi árák függvénye — a többletter­melés esetén is irányadó. Gyakori bosszankodás okozója a göngyöleghiány. A szerződés­ben biztosított átvételi ütemben a mézimenyiség mintegy felét fo­lyamatosan, a hátramaradó részt pedig az év végén veszik át. Ez számos ellentétre adott okot, kü­lönösen ebben a nagy mézter­mésű esztendőben. — Egy méhésznek tartania kell saját kannát, amiben tárolni, tudja a mézet a következő át­vételig. Nem pedig a kaptárban, hiszen míg az tele van, nincs hordás — fűzi hozzá az áfész elnöke. ilsmert, hogy a kertész—mé­hész viszony — különösen a ke­mikáliák térhódítása óta — leg­inkább a kutya-macska civódás- hoz hasonlítható. Mindkét fél követ el hibákat. Egyes gazdasá­gok, így a Hoss2Úhegyi Állami Gazdaság, kéri, sőt segíti a mé­hészeket és a megporzásnál igényli technológiáiban a méhek jelenlétét. Ezen az úton kellene továbbhaladni. Egy MÉM-értesí- tőben ajánlást tettek közzé, hogy milyen tarifák — nemcsak a gyümölcsfáknál — fizethetők a méhészeknek a megporzás előse­gítésekor. Ezt az ajánlást több éves kutatás előzte meg, ezert érthetetlen, hogy az országos in­tézmények drága kísérleteinek eredményét egyes nagyüzemek miért nem hasznosítják. Az országosan egyedülálló, mintegy hatszáz tagot számláló áfész egyre bővül, az Országos Méhészeti Vállalattal közösen méhész bemutatótelepet üzemel­tet, melynek hivatása egy mo­dern termelési rendszer kidol­gozása. A már kialakított tíz — speciális kaptártípussal felszerelt — hordozható vándorbódét két ember fel- és lerakhatja a teher­autó platójáról. Jelenleg az or­szág különböző tájain vizsgáznak a gyakorlatban. Végezetül az elnök hozzátette, hogy a méhek tökéletes techno­lógiájával más termékek is gyűjt­hetők. Így a virágpor, a pempő, a propolisz. Ezek hazai felhasz­nálása még korlátozott, bár a külföldi és itthoni kísérletek már biztató eredményeket mutatnak. A termelői kedv ezek iránt is egyre fokozódik, csak az egész­ségügyi szervek és a keresikede- lem állásfoglalása hiányzik. Czauner Péter • Egy-egy kanna megtöltéséért sok ezer méh szorgoskodott a nyáron. Rakodják a pótkocsis teherautóra — a méhész áfész udvarán — a teli mézeskannákat.

Next

/
Thumbnails
Contents