Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-04 / 232. szám

1979. október t. • PETŐFI NÉPE • 3 A PÁRTÉRTEKEZLET HATÁROZATA NYOMÁN Széles körű együttműködéssel - erőteljes fejlődés Az MSZMP kiskőrösi bizottsága a közelmúltban megtar­tott ülésén áttekintette az 1973. évi intézkedési terv és az 1975. évi városi pártértekezlet által megjelölt gazdaságpoli­tikai és városfejlesztési célkitűzések megvalósítását. A helyi politikai irányító testület töretlennek és dinamikusnak mi­nősítette Kiskőrös fejlődését. A városi tanács vb pénzügyi osztályvezetőjének alábbi cikke ugyanezt a megállapítást tá­masztja alá. A pártértekezlet határozata a városfejlesztési feladatok meg­valósításához a társadalmi, gaz­dasági szervek és a lakosság köz­reműködését igényelte. Elmond­ható, hogy a megjelölt célok a tanács és a nem tanácsi szervek, valamint a lakosság sokoldalú együttműködésével valósultak meg, illetve válnak valóra. A fej­lődés mindenki által érzékelhe­tően nagyobb, mint a megelőző évtizedekben. Mindez a pártérte­kezlet helyes határozatának, s annak szellemében a jól irányí­tott munkának köszönhetően. Kiskőrös fejlesztését szolgáló tanácsi alap a szóban forgó évek­ben meghaladta a 180 millió -fo^ rintot. Az oktatási, művelődési és egészségügyi intézmények fenn­tartására fordított 1973. évi 28 millió 62 millióra emelkedett. Erőteljesebbé vált a lakásépítés, ütemesebbé a kommunális beru­házás. Telepszerű, többszintes la­kás például több mint 450 épült, nem szólva a családiház-épité- sekről, s ennek feltételeként a te­lekkialakításról, a házhelyek biz­tosításáról. Gyors ütemben készülnek el az új utak, hogy csak néhány na­gyobbat említsek: a Petőfi, a Se­gesvári, a Klapka, a Ligeti Károly és a most befejeződő Árpád út. Terven felül kiépült a Mohácsi, a Madách és a Pozsonyi út. Ide kívánkozik, hogy az utak többsé­ge alatt ott húzódik a szennyvíz- és csapadékcsatorna, s igen je­lentős költséggel megtörtént a Sáhor-csatorna lefedése. A vízellátást javítják az új ku­tak; a régi, valamint az yj utcák­ba — felsorolni is sok lenne — eljutott a Vízvezeték. KorszerűsöJ­dött a városközpont közvilágítása, minden újonnan nyitott utcában kiépült a villanyhálózat. A tanya­villamosításban elért eredmények is meghaladják az előirányzottat. Eljutott a villany Alsó- és Felső- cebére, kamaszációkra, Fekete- halomra, s még több tanyasorba. Elkészült a felszabadulási em­lékpark és a tájház. Mindezek létrejöttét nagymér­tékben elősegítette a városi ta­nácsnak a gazdasági szervekkel kialakított. egyre szorosabb együttműködése, a koordinációban megnyilvánuló, segítőkész, jó kap­csolat. Csakis ez tette lehetővé pél­dául az óvodai helyeknek a ter­vezettet lényegesen meghaladó gyarapítását. A gazdasági egységeknek a kü­lönböző célú — városi és Válla­lati — befizetései Kiskőrös vá­rossá válása óta igen jelentősek, együttesen meghaladják a 45 mil­lió forintot. Számos probléma megoldása, máskülönben létre nem hozható beruházás megvalósítása ennek köszönhető. A város jó ütemű fejlődésében nagy szerep jutott a tanács és a Hazafias Népfront helyi bizottsá­ga összehangolt előkészítő, szer­vező és irányító munkája nyo­mán kibontakozott széles körű társadalmi munkájának. Ezt nagymértékben elősegítette a ta­nácstagok, valamint a lakó- és ut­cabizottságok tagjainak áldozat­kész, példamutató magatartása, s a lakosság társadalmi munkára való mozgósítása. Emellett min­den vállalat, szövetkezet tevéke­nyen bekapcsolódott a társadal- mimunka-akcióba. Az üz$mek jélpntő* részt%ál- tálták a ^városfejlesztés -önztm'en segítésében. A Kossuth Szakszö­vetkezet például a Sáhor-csator­na feltöltésében, a sportpálya­lelátók építésében, utcák feltöl­tésében, az áfész a parkosítási munkálatokban, a KPM üzem- mérnöksége az útfenntartási és térfeltöltési tennivalókból vették ki a részüket. Csaknem valameny- nyi vállalat, gazdasági egység anyagi támogatás mellett, társa­dalmi munkával is segítette az ifjúsági park építését. A lakosság pedig az utcák fásításán, virágo- sításán kívül anyagi hozzájáru­lással is elősegítette az utak épít­tetését. A vállalatok szocialista brigád­jai példamutató vállalásokat tet­tek az intézményeknél jelentkező kisebb fejlesztési, javítási mun­kák elvégzésére, s ezeket csak­nem valamennyi esetben túl is teljesítették. Mindez — a fentebb csupán váz­latosan említett összefogás és együttműködés — nemcsak az előirányzott tennivalók végrehaj­tását, hanem terven felüli felada­tok megvalósulását is elősegítet­ték. A társadalmi munka értéke pedig évről évre folyamatosan nö­vekedett. Az 1973. évi 1 millió 491 ezer forinttal szemben tavaly 16,6 millió forint értéket képviselt a fejlesztéshez nyújtott társadalmi segítség. E növekedés ütemét még jobban érzékelteti az egy sze­mélyre vetített társadalmi mun­ka érték, artiely 1973-ban 81, 1975-ben 165, 1978-ban pedig^lOSO forint volt. Az elért jó ütemű fejlődés a munka folytatására kötelez mind­annyiunkat. A nehezebb gazdasá­gi körülmények között még jobb együttműködésre, erőteljesebb összefogásra van szükség. Kiskő­rös fejlesztésében elért eredmé­nyek azt is tanúsítják, hogy a közös célokért való összefogásnak, együttes munkának jó tapasztala­tai vannak. Tehát van mire, így bátran lehet alapozni a továbbiak­ban is a tanács és a vállalat kö­zös célú együttműködésére, s a város társadalma önzetlen segítő­készségére. Váradi Antalné pénzügyi osztályvezető PRÓBAÜZEM A CSEMPEGYÁRBAN • Elkészült és már próbaüzemei Romhán.vban az új csempegyár, me­lyet 1,1 milliárd forint beruházással létesítettek. Még az idén mint­egy ötszázezer négyzetméternyi csempét gyártanak. Később a gyár hárommillió négyzetméter különféle csempét készít majd évente. Gyerm ek neuro lógia i és pszichiátriai tanácskozás Csütörtökön Budapesten gyer­mekneurológiai és pszichiátriai tanácskozás kezdődött, amely a nemzetközi gyermekév tudomá­nyos rendezvényeihez kapcsoló­dik. A gyermekgyógyászat 200 hazai szakemberével együtt a vi­lág minden részéről érkezett 120 orvos és kutató foglalkozik a szimpóziumon elhangzó előadá­sokban a gyermekek szervi-ideg­rendszeri betegségeivel, kialaku­lásuk okaival, kezelésével, gyó­gyításával. A témák kiválasztásá­ban tekintettel voltak arra, hogy az utóbbi években egész sor olyan műszert és módszert fejlesztettek ki, amelyek nagymértékben megkönnyítik a betegségek pon­tosabb és gyorsabb megismerését. Az örökléskutatás például — a gyorsan fejlődő biokémia segítsé­gével — számos betegség kémiai hátterét tisztázta. Barangolás Bács-Kiskunban Ordas Kisközség a Duna parton, a kalocsai járás­ban. Lakosai­nak száma 698. területe 1684 hektár. A te­metőben Rá­kóczi Ferenc emlékét őrző hatalmas fa látható. CÉLJUK A LAKOSSÁG EGYRE JOBB ÁRUELLÁTÁSA A Baja és vidéke ÁFÉSZ Ma már nemcsak a községekben, de a városokban is je­lentős részt vállalnak a lakosság áruellátásában az általános fogyasztási és értékestő szövetkezetek. Kereskedelmi tevé­kenységük a fogyasztási cikkek szinte teljes körére kiterjed. Bács-Kiskun megyében az egyik legjobban működő áfész a bajai, melynek elnökével, Kürtös Ádámmal, beszélget­tünk elért eredményeikről és a terveikről. — Hol tart ma a 33 éve ala­kjait Baja és vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövet­kezet? — Az idei tervünk 327 millió forint, ami 9,2 százalékkal meg­haladta a tavalyit. Ebből a bolti kiskereskedelem forgalma 238 millió 300 ezer forint, 9,9 száza­lékkal magasabb az előző évinél. Jelentős a vendéglátás is, amely 55 millió 500 ezer forintos for­galmat bonyolított le. Ez 9.5 szá­zalékkal haladja 7 meg az 1978. évit. A szövetkezet működési terüle­te a vaskúti, valamint a Dél-Bács- megyei Méhész ÁFÉSZ-szel tör­tént egyesüléssel alakult ki, há­rom évvel ezelőtt. Nyereségtervünk az idén 12 millió 800 ezer forint. Dolgozóink átlagbére 32 866 forint, míg az át­lagkereset 34 672 forint. — Milyenek az év végi kilátá­sok ? — Várhatóan túlteljesítjük a forgalmi tervet. Bár nyereségter­vünket az első félévben nem tel­jesítettük, de megtettünk minden szükséges intézkedést, hogy év végére pótoljuk a lemaradást. — Kérjük, ismertesse a szövet­kezet terveit. — Egyik feladatunk, hogy a ba­jai Á.FÉSZ érje el az optimális nagyságrendet, mely megfelelne a 600 milliós forgalomnak, 600. fős létszám mellett. Ennek minden előfeltétele megvan. A járás területén működő négy szövetkezet összefogásával épül a Dunatáj Skála Szövetkezeti Áru­ház, melynek alapterülete 2560 négyzetméter. Ennek az áruház­nak 170—180 millió forintos évi forgalmat tervezünk, 100 dolgozó foglalkoztatásává!. A tervek sze­rint az átadásra 1980 második fe­lében kerül sor. E kereskedelmi komplexum árufeltöltéssel együtt 61 millió fo­rintba kerül. Örömmel mondha­tom, hogy ez a vállalás lesz az első olyan Bács-Kiskun megyé­ben, ahol megtaláltuk a szövet­kezetek együttműködésének eddi­gi legjobb formáját. Bízvást mondhatjuk, hogy ez az épülő áruház a szövetkezeti tagság és a lakosság jobb áruellátását szol­gálja. A már említett jó együttműkö­dést tovább kívánjuk fejleszteni a pénzügyi lehetőségeinkhez képest. Ha már a fejlesztésről beszélünk, meg kell említenem, hogy a Sza­badság út és Bokodi út sarkán építünk egy 400 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat, me­lyet jövő évben adunk át. Fejlesztési alapunktól függően a régi szatócs jellegű boltjainkat fokozatosan fefszámoljuk, és he­lyettük 200 négyzetméter körüli korszerű boltokat létesítünk. — Milyen további fejlesztési lehetőségük van? — Talán két dolgot említenék. Méhészetünk Bács-Kiskun megyé­ben igen tekintélyes helyet foglal el. E kereskedelmi hálózatunkat tovább kívánjuk fejleszteni, s ez­zel együtt méhész tagságunk szá­mát is növelni szeretnénk. A másik: gyümölcsöző az együttműködésünk ’ a vaskúti Bácska Tsz-szel a nyúltenyésztés, felvásárlás, illetve eladás te­rén. Tavaly nyúltenyésztő szak­csoportunk 6 vagon nyulat adott át a vaskútiaknak, az idén 7 va­gon a tervünk. Nem titkolt terveink között sze­repel az is, hogy a lakosság egy­re jobb áruellátásával szövetke­zetünk ismét érje el a kiváló ki­tüntetést. Kívánjuk — így legyen. S*. F. mm® A kirakat az üzlet arca Egykori kereskedők vala­ha kiálltak a boltajtóba és így csalogatták a vevőket: — Tessék! Tessék! Mi tet­szik? Ma megteszi a portál, a kirakat. Ha megteszi... Elektromos használati tárgyak a magas kirakatokban. Hajszárí­tó, négy hőtárolós palack, két­féle tévé- és ugyancsak kétféle rádiókészülék, néhány hangszóró, egy helyütt pedig: 2670 fői intért terebélyes villamosított petró­leumlámpa sárgarézből, láncon lógatható; 336 forintért lámpaer­nyő, rá kutyát és baglyot pingál- tak; végül a kollekciót 223 fo­rintért egy törpés lámpaernyő zár­ja — rajta a törpék sárga nyel­vüket öltögetik a kirakatot bá- mulókra. Hol a figyelemkeltés? Mindezek több, majdnem a „padlásig" érő kirakatokban ta­lálhatók, a BIK 132. számú kecs­keméti. Rákóczi úti villamossági áruházában. Vajon tényleg ennyire szegényes lenne odabenn az áruválaszték? Vajon a kirakatrendezők lelemé­nyessége a sárga nyelvű törpék­nél véget ér? Ahhoz képest hogy az áruház 640 négyzetméter területén éven­te 41 millió 200 ezer forint értékű villamossági cikk talál gazdára, négy kirakatában lehetne jobb. bi­zalomgerjesztőbb is a kínálat. Márton Mihály áruházvezető mondja: — Van 16 000 forintos dán szte- reorádiónk, többféle. olcsóbb- drágább, hordozható és asztali ve­vőkészülék, sőt. három hete kí­náljuk a Videoton 3350 forintos Pluto táskarádiót is. Százezer fo­rintért nemrég annyi szép csillárt, állólámpát és egyéb lakásvilágí­tási terméket adtunk el. hogy választékgondunk ezen a téren nem volt. Ezeket egyébként a BNV-n is bemutatja a kereskede­lem, és utána remélhetőleg ka­punk belőlük újabb szállítmányt. Naponta 600—800 fizető vevő távozik az áruházból. A megle­hetősen sablonos, jellegtelen kira­katok azonban jelen állapotukban vajmi kevéssé vonzók. Hiányzik belőlük a figyelemkeltő hatás. Azt is mondhatnánk: csak íélig- meddig vevőpártiak. Kívül „tejbolt” — belül sufni Wesselényi utca. Kis tejbolt. A kirakat siralmas. Uralja az enyé­szet. Szürke por valamennyi „ki­állított” terméken. Lipton tea, sze­gedi savanyúságtartósító, dobozos tejeskakaó. öt pohár joghurt, négy pohár kefir, három kerek füstöltsajl — de mindegyiken any- nyi az avas por, a légytől szár­mazó „névjegy", hogy a példát­lanul koszos kirakat nemhogy vonzaná. inkább taszítja a vevő­ket. Legalábbis, akik először vá­sárolnának itt, azoknak félrehúrzó- dik a szája. Bemegyek. Kívül a „Tejbolt" cégér — a BÉK 1202. számú tejüzlete —, bent: kevéske tej. egypár sajtfé­le. egy tálban túró — azon kívül pedig sütőpor, gyufa, zöldbab, meggy, étolaj, liszt stb. Hogy jön­nek a tehénhez ezek az utóbbiak? Igencsak nyomaszthatja itt a máshoz szokott vevőt, hogy az el­adótér kínálata jócskán elüt a bolt profiljától. Meg az sem vala­mi szívderítő helyzet, hogy a ki­csi bolt fele. középütt hosszában függönnyel elválasztva, egyúttal raktár is zsákos árukkal, és az egyetlen kézmosó csap hevenyé­szetten bevakolva „virít!" A szür­készöld fal több helyen hámlik, sőt pereg. Az egészben az a különös, hogy alig kőhajításnyira, a Tudomány és Technika Háza tövében, egy gyönyörű tejüzletben a legválto­zatosabb tej készítményeket fo­gyaszthatják az ide betérők. Mi szükség van hát olyan sufnira, amelyet a Wesselényi utcában még eldugni sem érdemes? Ami a kicsiny tejboltban „hiánycikk”, a maszat-, elcsurgás- mentes, tiszta kirakatüvegen át szemlélhető árufélék tisztes táro­lása, ez utóbbi kívánalomnak jócskán eleget tesz a Helvéciái Állami Gazdaság Rákóczi úti bor­kóstolója. Népművészeti térítőkön, gondosan elhelyezve — megszá­moltam — 198 üveg bor kínálja magát. S minő bőséges választék­ban! De hát végtére is: csak a jó bor­nak kell a cégér? A tej és termé­kei népes családjának már nem? A cégér, amint láttuk, sok min­dent elárul. Egyebek mellett, hogy a lényeges szükségletek kielégíté­sére hivatott boltok tényleg jól megfelelnek-e rendeltetésüknek? Rézbagoly és házaspár — porcelánból Kecskemét, Arany János utca,. Üveg- és porcelánbolt két jól megrakott kirakattal. Az egyikből egy letűnt világ vitrinporos le­hellete csap ki. Egy letűnt ízlés­világ istápolását láthatjuk itt jó­kora felületen. Rézbagoly 243 fo­rintért, 481-ért porcelán házaspár (a férfi puskával, a feleség szem­lesütve, korsóval), de van itt por-' celánból 280 forintos tornászlány, 237 forintos pingpongozó hölgy, s akinek ez sém elég, 297 forintért ruhátlan porcelánlányt is vehet magának. Az igényesebbeknek tar­tanak 527 forintért Liszt-fejet, de aki túl akar tenni a másikon, an­nak az 5680 forintos rikító-virító papagájos vázát ajánlja a gáláns üzlet. Miért hadakozom annyira a ze­néjétől bizony alaposan elrugasz­kodott Liszt-fej és társai ellen? Mert ha eltörök egy lapos tá­nyért — megesik az ilyen — és pótolni akarom, csupán egyfélét tudnak helyette szólóban ajánla­ni. Ivópohárral sem járnék sokkal szerencsésebben. Kétfélét tartanak belőle a boltban. A rendelési kényelmességnek, vagy a „Várjuk, de nem küldik^ belenyugvó szemléletnek tulajdo­nítható választékhiányt a giccs- figurák túlzott előtérbe állításá­val „leírni”, nem más, mint dur­va arányeltolódás. Kohl Antal

Next

/
Thumbnails
Contents