Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-24 / 249. szám

1979. október 24. • PETŐFI NÉPE • S annak nagy, történelmi ün- ” nepek. Évfordulók, melye­ken olyan eseményekre emléke­zünk, amikor hazánk a nemzetkö­zi haladás élvonalában küzdött. Most nem világraszóló ese­ményt idézünk: 1944. október 23-án szabadult fel Kiskunhalas. A város lakóinak túlnyomó több­ségét nem a börtönből, nem a kon­centrációs táborok vagy az üldöz­tetés, a rettegés poklából mentet­ték ki a szovjet katonák. Nagyon sokan csak. később értették meg igazán, hogy mit jelent a felsza­badulás. Szabaddá vált az agrár­proletár, aki verejtékét hullatta a homokra, hogy belőle mások­nak csikarjon ki életet; a sze­gényparaszt, kinek tenyérnyi föld­je a gond és a nyomor tanyája volt. Felszabadultak a kultúra vi­lágától elzárt, az emberi méltó­ságtól megfosztott emberek is, hogy hősök vére árán emberi érté­keik tudatára ébredjenek. De felszabadultak azok is, akik­nek nem volt idegen sem az esz­me, sem az a vörös zászló, amit a szovjet harcosok hoztak. Azok­ra gondolunk., akik már a század- fordulón, majd 1919-ben is, a for­radalom vörös zászlaja alatt tün­tettek a város utcáin. Ök azok, akik az adott pillanatban tudták, milyen lehetőségeket jelent a fel- szabadulás. Amíg. eddig a napig eljutottunk, keserves és tragikus utat tett meg hazánk. A Horthy-fasizmus egész politikájának legtermészetesebb, a nemzetet tragédiába sodró követ­kezménye volt, hogy „keresztes háborúi” hirdetett a Szovjetunió ellen. A háborút Bárdossy minisz­terelnök jelentette be a parla­mentben. Az ország háza, a nem­zeti lelkiismeret szállása süketen és közömbösen hallgatta. Nem volt egy ellenvetés, nem volt vita. A magyar uralkodó körök azt hitték, jól számítottak. Kezdetben úgy tűnt, viszonylag kis áldozatok árán masírozhat majd a magyar had­sereg a győztesek között, s része­sülhetnek majd a magyar osztá­lyok a győztesnek kijáró zsák­mányból. A szovjet nép hősies el­lenállása azonban szertefoszlatta illúzióikat. A fasiszta hatalmak veresége már 1943-ban minden gondolkodó ember előtt nyilvánvaló volt. A magyar uralkodó osztályok mégis Hitler utolsó csatlósaként dobták oda az országot a fasisztáknak. Hadszíntér lett hazánk. Ennek kö­vetkeztében megsemmisült vala­mennyi hidunk, elpusztult az ipa­ri termelőerők 38, a lakóházak 18, a mozdonyok 69 százaléka. És hány magyar család siratta mesz- szi földön, idegen érdekekért el­pusztult fiát! A visszavonuló fasiszták dühön­gő fenevad módjára öltek és pusz­títottak. Kiskunhalas lakóinak is szörnyű élményben volt részük 1944. október 11-én. A vasútállo­máson 197 munkaszolgálatost, gyilkoltak halomra a német fa­siszták és a nyilasok. Kiskunhala­son is minden becsületes ember­nek rá kellett döbbennie, hogy — a költő szavaival — oly korban él, mikor a gyilkos,’ az áruló, a rabló a hős... De ekkor már a szovjet csapa­tok nem voltak messze. A Vörös Hadsereg Magyar- ország felszabadításáért folytatott hadműveleteit 1944. ok­tóber első napjaiban kezdte meg, miután 1944. szeptember 26-án át­lépte az országhatárt. Hazánk fel­szabadításáért a második, a har­madik és a negyedik ukrán front csapatai harcoltak. A Duna—Ti­sza közét, így megyénk területét is, a második ukrán front csapa­tai szabadították fel. 1944. október 6-án indult meg a támadás, Ma­li novszkijnak, a Szovjetunió marsalljának vezetésével. E har­cok során október 23-án szabadult fel Kiskunhalas. 1944. október 28- ra Magyarország területén a szov­jet—német harcvonal Csaptól a Tisza bal partján húzódva, Csong- rádon, Kiskunfélegyházán és Kis­kunhalason keresztül kettészelte a Duna—Tisza közét, és Bajánál a Dunára támaszkodott. Kiskunhalas környékén elhall­gattak a fegyverek. De Budapest és a Dunántúl népének még több hónapig kellett szenvednie a né­metek országot nem kímélő véde­kezésének borzalmaitól. A Duna— Tisza közén, így Kiskunhalason is, már az új élet lehetőségei je­lentkeztek, s figyelmeztettek. Itt volt a lehetőség, hogy megmutas­suk — Gábor Andor internacio­nalista költőnk sorát idézve — „ .. . küzdeni a jóért is merünk ...” A romokból éledő ország élére a kommunisták álltak. Kiskunha­lason már 1944. november 1-én megalakult a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának helyi szer­vezete, s éles politikai küzdelmet folytatott azért, hogy e városban is élni tudjanak a drágán szer­zett szabadsággal. Dr. Kovács Ti­bor, Macskást József, Kardos Pál, Dobó István és mások olyan, akkor merésznek tűnő terveket tártak a város lakosai elé, amelyek lett új nemzedék nevelésének szín­tere. Oj kórház, strandfürdő, számtalan lakás épült. Soha nem tanultak annyian középiskolában, mint az elmúlt évtizedekben. Az alkotások felsorolásánál nem tö­rekedhetünk a teljességre. Nem is befejezett folyamat ez. Tény azon­ban, hogy megújult a mi vilá­gunk, megváltozott az ember, a környezet, s a táj is. XTarmincöt év után ma azok előtt tisztelgünk, akik e változásokat lehetővé tették, s azok előtt a hősök előtt hajtjuk meg fejünket, s tesszük le a ke­gyelet és hála virágait, akik vé­rüket áldozták a magyar nép, s Kiskunhalas város szabadságáért. Dr. Szabó Miklós, az MSZMP kiskunhalasi Városi Bizottságának első titkára 1937-ben József Attila szív­szorongató szavakat írt le: „Jöjj el szabadság, te szülj nekem ren­net”. A szabadság s egy új rend megszületett. Nem könnyen adták, ü végveszélyben is volt már. De most, az elmúlt 35 évre visszate­kintve állíthatjuk, hogy újjá, em­beribbé formálta a tájat, a várost, '& az embert is. Lecsapoltuk a ná­dasokat, tízezren dolgoznak Kis­kunhalason az iparban, az egykor kegyetlenül nehéz mezőgazdasági munkákat gépek segítik. Űj óvo­dák, bölcsődék, iskolák bizonyít­ják, hogy adott a sokoldalúan fej­megvalósítása csak a kommunis­ták vezetésével vált lehetővé. 1944. október 23-a Kiskunhalas város dolgozói kezébe adta a lehetősé­get, hogy itt is eldöntsék az ezer­éves pert: a föld, a gyár, a kul­túra azoké legyen, akiket az leg­inkább megillet. Megemlékezés, tisztelgés Kiskunhalas felszabadulásának 35. évfordulóján A FELVÁSÁRLÁS MÉRLEGE A ZÖLDÉRT-NÉL Kiegyensúlyozott ellátásra törekszünk • Válogatják az étkezési paprikát a tompái Kossuth Termelőszövet­kezetben. A közös gazdaság a termés jelentős részét a ZÖLDÉRT Vál­lalatnak szállítja, a többit pedig a tartósítóiparnak. (Straszer András (elvétele) A szélsőséges időjárás kedvezőt­lenül befolyásolja a zöldségfélék, valamint a burgonya termésének mennyiségét. A gyümölcsfélék ho­zamának alakulását jórészt a kora tavaszi fagyok döntötték el, ked­vezőtlenül hatott az aszály is. A betakarítás és a felvásárlás október végével nagyrészt befeje­ződik, így már eléggé megbízha­tóan értékelhetjük a kertészeti ter­mékek termésének ez évi mérlegét. A ZÖLDÉRT-vállalat nyári gyü­mölcsfélékből ebben az esztendő­ben több mint 2 ezer vagonnal ke­vesebbet vásárolt fel, mint az elő­ző években. Kisebb volt a termés sárgabarackból, emiatt ezer va­gonnal kevesebbet vett át a válla­lat, szilvából 800, őszibarackból pedig 300 vagonnal maradtunk el a múlt évi felvásárlástól. A téli alma szüretének is a vé­ge felé járunk, és itt is ezer vagon hiányról beszélhetünk. Ugyancsak ennyi hiányzik a burgonyából Is, a felvásárlási tervhez viszonyítva. Ha összesítjük mindezt, 4 ezer vagonnyi áru felvásárlása és érté­kesítése marad el. Joggal kérdez­hető tehát, hogy a múlt esztendő­höz viszonyítva miből volt több­lettermés, ezzel együtt miből vá­sároltunk fel nagyobb mennyisé­get, mint a tervezett, és ez pótol­ja-e a kieséseket. Sajnps, csak részben lehetett el­lensúlyozni más termékekkel a hiányt. Zöldségfélékből az idén re­tekből, paradicsomból, pritamin- paprikából és görögdinnyéből volt a tervezettnél lényegesen magasabb a felvásárolt mennyiség, mint az előző esztendőkben. Mindez össze­sen 1500 vagon többletet jelentett. Feltétlenül említést érdemelnek a mélykúti Lenin Termelőszövetke­zet szocialista brigádjai, amelyek 500 mázsa paradicsomot takarítot­tak be hektáronként, összesen ezer vagont termeltek csak ebből az egy zöldségféléből. Kiemelkedő­nek mondható a kecskeméti Tö­rekvés Termelőszövetkezet prita­minpaprika-termesztése is. Annak ellenére, hogy az étkezési fehér paprikában is kárt tett az aszály, a szabadszállási Lenin Termelő­szövetkezetben mégis jó termést takarítottak be, amelyet átadtak a vállalatnak, szerződés alapján. Az aszály nem kedvez a burgo­nyatermesztésnek. Nehezíti a ter­més betakarítását is. A burgonya­szedő kombájnok a gumókat föld­rögökkel együtt viszik a szállító gépkocsikra, mivel a talaj kőke­ményre szilárdult. A vállalat mindennek ellenére igyekszik a lakossági ellátást a zöldségfélékből megoldani. A meg­felelő választékot is szükséges megteremteni, és feladata, hogy minden évben 2 százalékkal töb­bet értékesítsen szaküzleteikben. Az év végére várhatóan 5 száza­lékos lesz az értékesítési növeke­dés, ami úgy lehetséges, hogy az idén a lakosság több retket, para­dicsomot, pritaminpaprikát és gö­rögdinnyét vásárolt az üzletháló­zatból, mint az előző esztendők­ben. A vállalat az exportfeladato­kat is igyekezett teljesíteni mind­azoknál a külföldi partnereknél, ahol a népgazdaság valutaigénye ezt különösen indokolta. Sajnos, a feldolgozóipar igényeit csak szű­kösebben tudjuk kielégíteni. Befejezésül annyit, hogy az em­lített kiesések ellenére a lakos­ság téli ellátását megoldjuk. A vállalat hűtőházai megteltek al­mával, a tárházak burgonyával, az egyéb zöldségféléket pedig szintén megfelelően tároljuk. Nem lesz hiány télen sem zöldségfélékből, a jövő tavaszi, illetve a nyár eleji primőrök megjelenéséig, tehát a ZÖLDÉRT-vállalat kiegyensúlyo­zott megyei lakossági ellátást ga­rantál. Dr. Laczkó Tibor . igazgató Csepel bemutatkozik Moszkvában A hétfői ünnepélyes megnyitó után kedd reggeltől kezdve a nagyközönség számára is megnyi­totta kapuit a Csepel Művek nagyszabású kiállítása a szovjet fővárosban. A Csepel név igen jó hangzású a szovjet emberek számára, jól ismerik a gyár sok termékét, s különösen nagyra be­csülik a magyar gyár dolgozói­nak értékes kezdeményezését: a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója tiszteleté­re indított nemzetközi munkaver­senyt. Ez a magyarázata a nagy érdeklődésnek a ’ kiállítás iránt: A Csepel Művek moszkvai be­mutatójáról hétfőn este terjedel­mes riportban számolt be a szov­jet televízió híradója: Ernszt An­tal, a pártbizottság első titkára mutatta be a tévé nézőinek a csepeli gyárat. A 'kiállítás meg­nyitásáról kedden reggel csak­nem valamennyi szovjet közpon­ti lap beszámol. Gyártókat keresnek A Belkereskedelmi Minisztéri­um irányításával tizenkét nagy­kereskedelmi vállalat, szakmák szerinti csoportosításban csak­nem 1300 olyan apróbb-nagyobb fogyasztási cikket mutat be, amelyre a következő tervidőszakra termelőt keres. Az országos hi­ánycikk-kiállítást kedden nyitot­ták meg a Kohó- és Gépipar Technika Házában. A kiállítást — amelyen a ke­reskedelem számára szükséges mennyiségeket, a minőségi köve­telményeket és a hozzávetőleges árakat feltüntető katalógust is adnak az érdeklődő termelőknek — egy éven belül valamennyi megyében megrendezik. (MTI) BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Illatok, bolgár földről Aligha akad olyan Bulgáriában járt turista, aki ne hozna haza ajándékba egy-két üvegcse rózsa­olajat. Nem is csoda: a bolgár föld — kedvező talaj- és klima­tikus adottságai révén — különö­sen alkalmas a rózsatermesztés­re. Legalább ennyire fontos a fejlett agrotechnikai eljárások felhasználása is a különböző éter­olajak kiváló minőségének bizto­sításához. A rózsaolaj-készítésnek Bulgá­riában több évszázados hagyo­mánya van. A Keletről származó virág számára kitűnő a Balkánt félsziget éghajlata — különösen a kazanliki völgy alkalmas a ró­zsatermesztésre. Fokozatosan új kultúrák is elterjedtek. (Köztük a leghíresebb épp a kazanliki típus). \ A bolgár rózsaolaj minőségé­nek magas szintjét mutatja, hogy szinte az egész világon ez szá­mít mércének, s a legnevesebb kozmetikai gyárak is minden to­vábbi finomítás nélkül fel tud­ják használni számos termékük­höz. Ugyanakkor tévedés azt hin­ni, hogy a kölnivizek, parfümök készítése a rózsaolaj egyetlen fel­használási területe — legalább ennyire fontos gyógyászati al­kalmazása. Gyógyító hatását el­sősorban asztma, epehólyag és máj megbetegedések esetében hasznosítják. Bulgária a levendulaolaj-ter­melésben is világelső — ezt kü­lönleges illata miatt szintén szí­vesen vásárolják a kozmetikai cégek, s emellett a szappanfőzés egyik alapanyagául is szolgál. Nyugat-Európa szinte minden országa rendszeres vevőnek szá­mít, de szállítanak az Egyesült 0 A virágszirmok leszedése gon­dos munkát követel. Államokba is. A mentaolaj ugyancsak híres termék: finom, minden keserű íztől mentes aro­máját előszeretettel használja fel az élelmiszeripar. Széles körben ismert más bolgár olajfajták (így például a fenyőolaj) kitűnő mi­nősége is. Mindennek tudatában érthető, hogy a rózsaolaj-készítés évszá­zados trádíciójú mesterségből napjainkra igen korszerű ipar­ággá alakult át — s az is, hogy a kis üvegcséket továbbra' is megtaláljuk a Bulgáriából haza­térők csomagjaiban. • A világhírű bolgár rózsaolaj. A Lenin-renddel kitüntetett egyetem Jövőre ünnepli fennállásának 225. évfordulóját a moszkvai Lo­monoszov Egyetem. Az intéz­ményt a névadó orosz tudós, Lo­monoszov kezdeményezésére és részvételével építették. Az egye­temen folytatta kutatásait és ok­tatott Zsukovszkij, a modern ae­rodinamika és repüléselmélet megalapítója, Lebegyev, Sztole- tov és Umov professzor, az orosz kísérleti fizika úttörői. Az orosz írók és költők közül itt tanult Fonvizin, Gribojedov, Lermontov, Tyutcsev, Csehov, Herzen, Ogar- jov. 1940-ben a tudomány, a kul­túra és a felsőfokú szakember- képzés területén szerzett érde­meiért a moszkvai Lomonoszov Egyetemet Lenin-renddel tüntet­(BUDAPRESS—APN) Szó esi, az egészség városa A Krasznodari terület a Szov­jetunió üdülőkörzete. Több száz kilométer hosszan húzódik itt a Fekete- és Azovi-tenger partvi­déke, a Kaukázusi hegyek és a különböző gyógyforrások. Évente több millió dolgozó érkezik ide a Szovjetunió minden részéből. Szocsi, Tuapsze, Gelendzsik, Ana­pa, Ejszk, Korjacsi Klucs, és az itt elterülő számos turistaköz­pont és úttörőtábor hírneve rég­óta túljutott a Szovjetunió hatá­rain. Évente több mint 3 millió szov­jet és külföldi vendég üdül Özo- csi üdülőiben. A Fekete-tenger partján 145 kilométer hosszan húzódó üdülőzónának 250 gyó­gyító, megelőző intézménye van. Az üdülőhely előtt nagy jövő áll. Építésére és kellemesebbé tételé­re több millió rubel beruházást irányoztak elő. E területen nyolc hatalmas balneo-klimatikai komplexumot építenek. Üj üdü­lőzónák is alakulnak: Magri, Ase, Loo, Golovinka, Dagomisz. • Szocsi egyik strandja.

Next

/
Thumbnails
Contents