Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-18 / 244. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1079. október IS. Tudomány technika Korszerű vasutak Japánban Japán gazdasági életének gyors ütemű növekedése magával hozta a közlekedés gyors fejlődését is. Japán ipara nagy haladást ért el a gyorsabb, biztonságosabb járművek üzembe állításában. Mindezek ’ eredményeként kerülhetett sor többek között a világ leggyorsabb vasútvonalának a megépítésére. Japán szárazföldi közlekedésében ma is kiemelkedően jelentős szerepet tölt be a vasúti közlekedés. A Japán Államvasutak ma is az ország legnagyobb vállalata, amely közel 21 000 kilométeres vasúthálózatot tart üzemben. Ezen az összes személyszállításnak 39,1 százalékát, a teheráru-forgalomfiak pedig a 36,5 százalékát' bonyolítják le a legutóbbi évek felmérései szerint. Érdekes tény, hogy a Japán Államvasutak vezet a világon a közlekedéstudományi kutatásban. Ennek a leglátványosabb eredménye a híres Tokaido vasútvonal sikeres üzembe állítása volt. Tokióból, a közel 14 milliós metropolisból nyolc állami és ugyanennyi magán vasútvonal indul. A Tokiói Központi Vasútállomás és a külső állomások közötti közlekedésben magasvasutakat és földalatti vasutakat használnak. A forgalom nagyságára jellemző, hogy naponta 2000-nél több vonat indul és érkezik Tokió központi vasútállomására, és a • A japán vasútfejlesztés egyik kísérlete: ez a lineáris motorral felszerelt kocsi eléri óránként a 337 kilométeres sebességet. napi utasforgalom meghaladja a kétmilliót. Ezt az állomást az első világháború elején építették, amikor a város lakossága kétmilliónyolcszázezer ember volt. Abban az időben még mindössze egy vasútvonalon közlekedtek a vonatok: ez volt az ún. Tokaido Line, amely Tokiót kötötte össze Osaká- val és Kyotóval. Ezzel szemben ma a fővárost Japán többi részével összekötő vasútvonalak száma hatra emelkedett, és egyetlen vasúti szerelvény 10—14 kocsiból áll. A bővítésre nem maradt más lehetőség, mint a föld alatti építkezés. Időközben elkészült az új nemzetközi légikikötő Tokiótól keletre, Chiba tartományban. Mivel az új repülőtér környéke iparilag is rendkívül fejlett, napjainkban négynyomú vasútvonalat építenek a központi vasútállomás és Chiba tartomány között lebonyolítandó forgalom számára; már befejezték azoknak a föld alatti peronoknak az építését, amelyek a sínhálózaton futó vonatokat fogadják. Az építkezés egyébként öt föld alatti szinten folyik és költségei eddig meghaladták az ezermillió dollárt. Á termelőszövetkezetek munkájának összehangolása KÖVETENDŐ PÉLDA JÁNOSHALMÁRÓL • A jánoshalmi Petőfi Tsz korszerű baromfitelepének egy része. Jánoshalmán hagyományai vannak a mezőgazdasági üzemek összefogásának. Már 1962-ben megalakult a termelőszövetkezetközi vállalkozás. Csaknem tíz évvel ezelőtt pedig a községi szövetkezeti tanács. Létrehozása helyes volt, mert tevékenysége előnyösen befolyásolta a nagyközségben a gazdálkodást, a kommunális fejlesztést, a kulturális és a sportéletet. Csaknem egy évtized már lehetőséget ad bizonyos következtetések, tanulságok levonására, amit talán másutt is hasznosítani lehet. Éppen ezért nemrég a Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Koordinációs Bizottsága napirendre tűzte a tanács munkáját. Hónig Ferenc, a helyi Haladás Termelőszövetkezet elnöke, aki a tanács soros elnöke is, beszámolt eddigi munkájukról. Rámutatott arra is, hogy a különböző ágazatokba tartozó szövetkezetek együttműködését több tényező tette szükségessé. Jánoshalmán három mezőgazdasági termelőszövetkezet, égy szövetkezeti vállalat, egy ipari szövetkezet és egy fogyasztási szövetkezet működik: Részt vesz a tanács munkájában ZÖLDÉRT Vállalat helyi kirendeltsége is, bár lehetőségei — főleg anyagiakban — minimálisak. Valamennyi szövetkezet a jól gazdálkodó üzemek közé tartozik, ami hosszú távon is jelentős anyagi erőforrásokat biztosít. Ezeknek koncentrált felhasználása ésszerűnek látszik. A munkaerő — főleg a fiatalság — községben való tartása a mai körülmények között nem könnyű és ehhez számos intézkedésre, a szociális körülmények javítására, a kulturális és sportlehetőségek megteremtésére is szükség van. Ez is indokolja az erők összefogását. Gazdaságpolitika A tanács általában évenként öt —hat alkalommal ülésezik. Ezeken a szövetkezeti elnökök .képviselik üzemüket. A tanácskozásokat a soros elnök vezeti. Az ő feladata az ülés összehívása, valamint a napirend megfelelő előkészítése, vagy készíttetése. Kötelező határozatokat nem hoznak, de a megfogalmazott és az emlékeztetőben rögzített megállapodásokat eddig még mindenki betartotta. Sok irányú, összetett a tanács tevékenysége. A legfontosabb a gazdaságpolitikai munka. Nagyon fontos a szövetkezetek gazdálkodásának összehangolása. Természetesen itt nem az egyes szövetkezetek belső dolgairól van szó, hanem olyan feladatokról, amelyek végrehajtása minden résztvevőnek előnyös. Fontos eredmény, hogy valamennyi szövetkezet sajátos érdekeit figyelembe véve, a nagyobb fejlesztések ösz- szehangolásával sikerült a párhuzamosságokat elkerülni. Az állat- tenyésztésben például a Jókai és a Haladás szövetkezet főként szarvasmarha, míg a Petőfi baromfitenyésztéssel foglalkozik. Figyelemre méltó, hogy 1990-ig ösz- szehangolt közös fejlesztési elképzeléseket rögzítettek, megjelölve azt, hogy melyik területnek ki a gazdája. Rendszeresen figyelemmel kísérik és egyeztetik egymás munkadíjazási rendszerét és színvonalát. Természetesen a módszerek különbözőek és az is magától értetődő, hogy a szövetkezetek közötti különbségek az év végi részesedésnél megmutatkoznak, de a normák és bértételek közelítése sok feszültséget megelőz, nem is beszélve az ésszerű munkaerőgazdálkodás lehetőségeiről. Községfejlesztés Az ötéves terveket is egyeztetik és még sok egyebet, de az eddigi példák is bizonyítják, hogy milyen jelentős a tanács gazdaságpolitikai tevékenysége. Közreműködnek a községfejlesztésben. A nagyközség vezetése minden esetben megvitatja elképzeléseit a tanáccsal, ezzel eléri, hogy a szövetkezetek ténylegesen részt vesznek ebben a munkában, tágabb környezetük alakításában, saját erőforrásaikból növelve a lehetőségeket. Nagyon jó példa erre a tavaly átadott sportcsarnok. Építéséhez a szövetkezetek három és fél millió forinttal járultak hozzá saját fejlesztési alapjaikból. Részt vesznek a társadalmi munkában is, amikor a község szépítéséről van szó. Közös elképzelések születtek a gyermekintézmények fejlesztésére. Jánoshalma kulturális és sportélete elképzelhetetlen lenne a tanács támogatása nélkül, jelenleg kétmillió forintot áldoznak erre a szövetkezetek. Ebből mintegy félmillió forintot tesz ki a természetbeni támogatás, például a személyszállítások. így lehetséges, hogy a községekben élénk a kulturális élet, aranykoszorús énekkaruk van, öntevékeny csoportok működnek, a sportegyesületekben pedig öt szakosztály működik, közülük kettő a nemzeti bajnokságban szerepel. Kapcsolatok Mindez csak vázlatosan mutatja be a szövetkezeti tanács tevékenységét, de érzékelteti a nagyközség életében betöltött szerepét, jelentőségét. Az együttműködés során megismerik egymás eredményeit és gondjait, segítik ezek megoldását, jó emberi és elvtársi kapcsolat alakult ki a szövetkezetek vezetői között. A tanács segítségével lehetőség nyílik a szellemi erők aktivitásának növelésére. Az is igaz, hogy nem megy minden simán, néha előfordulnak viták, érdekösszeütközések, de ezt a tanács segítségével meg tudják szüntetni, éppen ezért a jánoshal- miak tevékenysége jó példa más községek számára. Ezt hangsúlyozták a megyei koordinációs bizottság ülésén is. R. S, ENERGIA- ÉS MUNKAERÖ- MEGTAKARlTÁS ÚJÍTÁSSAL Régi hangok megőrzése Nemrégiben ünnepelte a_ világ Edison híres találmányának, a fonográf felfedezésének a századik évfordulóját. Edison tízféle lehetőséget említett arra vonatkozóan, hogyan képzelte el találmányának a hasznosítását: hangos archívum, zeneközvetítés, beszédek hiteles rögzítése, nyelvtanulás, a vakok számára hangos könyv •stb. Nos, a hangrögzítés lehetővé tétele, majd továbbfejlesztése jóval túllépte ezt a programot. De azt is lehetővé tette a fonográf, hogy híres emberek hangja megmaradjon az utókor számára. A muzeális értékű régi hangemlékek megmentése különleges technikai eljárást igényel. Érdekes módon a régi, kezdetleges fém- és viaszhengerek, ha a tárolás közben nem sérültek meg, napjainkban is viszonylag jól lejátszhatók, Sokkal több munkát adnak viszont a későbbi, a maguk idején technikai tökéletesítést jelentő lakk- és röntgenfilmlemezek. amelyek az évtizedek alatt deformálódtak, megkarcolódtak. Ezeket először emulziós réteggel vonják be,^ ettől rövid időre kisimulnak, majd anyagukat átjátsszék magnetofonszalagra. A Szalagon tovább finomítják, megkísérlik kiszűrni a mechanikus zörejeket. Akadnak olyan régi, mechanikus eljárással készült lemezfelvételek, amelyeket csak fatűvel lehet lejátszani, s mivel a felvevőgép forgantyúját emberi erővel tekerték, a fordulatszám sem egyenletes, a lemez hol gyorsabban, hol lassabban forog. A kezdetleges fonográf hengereket és lemezfelvételeket az ötvenes évek elején felváltotta a magnetofonszalag. Ám a korszerű mag• Hangrögzítő-berendezés az 1900-as évekből, egy spanyolországi kiállításon. netofonszalag „élettartama” a szakemberek megállapítása szerint 15—20 év. Még ha nem is nyúlnak a felvételhez, a szalagra rögzített mágneses jelekben olyan kopás tapasztalható, hogy viszonylag rövid idő alatt használhatatlanná válik. Mégis a ma világszerte hanghordozókon eladott zenének a felét már nem Edison barázdáiba vésik. Az elektromágneses hangszalag, amelynek a feltalálása egyébként 1900-ban a párizsi világkiállításon nagydíjat nyert, a piacon egyre inkább túlszárnyalja a lemezt. Felkészültek a minőségi borkészítésre Kunbaján Európában sincs hasonló méretű, egy tulajdonban levő szőlőültetvény, amelyik területe 2300 hektár. Egyedül a Kunbajai Állami Gazdaság alakított ki ilyen hatalmas szőlőültetvényt. Korszerű, egy része géppel szüretelhető és fajtaösszetételében is évről évre kedvezőbb lesz, ugyanis az elmúlt esztendőben a minőségi bort adó fajtákat telepítették. A mostani program keretében 200 hektáron fehér, 150-en pedig vörös bort adó szőlőt ültettek. Üj művelési módot is kipróbálnak, 140 hektáron Genevai kettős függöny elnevezésű művelést. Az ezzel kapcsolatos tapasztalataik biztatóak. Két- három év múlva, a termőre forduláskor, ennek gépi szüretelésére is lehetőség nyílik, amelyhez a hazánkban eddig használatos kombájnoktól eltérő típusúakra lesz szükség. A szőlőültetvény több mint feléről begyűjtötték a termést. Naponta 2,5—3 ezer mázsát szüretelnek. A három kombájnukkal az ültetvényük 15 százalékáról takarítják be a szőlőt. A saját dolgozóik mellett még négyszáz diák is részt vesz a szüretben, valamint katonák és a környékbeli lakosok is segítenek. Elsősorban a szőlő minőségével elégedettek a gazdaságban, de a termésátlaguk is jobb, mint az elmúlt években. Első alkalommal használnak konténereket a szőlőszüretben. Eddig 40—50 traktorra volt szükség a szőlő összegyűjtéséhez és a feldolgozóba szállításához. Most ezt a munkát három IFA-teherautó és 15 traktor vontatású pótkocsival megoldják. Nem szedik már puttonyba a szőlőt, hanem műanyag ládákba, s ezeket a sor között hagyják. A gazdaság műszaki dolgozói gyűjtő- konténert szerkesztettek, amelyet traktor vontat, s ezzel szedik üsz- sze a ládákban levő szőlőt. Hathét traktoros munkáját spórolják meg ezzel az újítással, és csökkentették a fizikai munkavégzést is. A traktorvontatású gyűjtőköcsi a ládák fölött halad, két dolgozó felhordógaratba borítja bele a ládá- nyi szőlőt, amelyet szállítószalag visz a gyűjtőkocsiba. E módszer olcsó, jelentős üzemanyag-megtakarítást eredményez és a szőlő gyorsabb beszállítását is lehetővé teszi. A borkombinátban a minőségi- bor-készítés érdekében új gépeket és berendezéseket helyeztek üzembe ebben az esztendőben. Két új folyamatos sajtó, 20 ezer hektoliteres erjesztőtartály, valamint két nagy teljesítményű szeparátor a legjelentősebb. Ä következő esztendőben egy újabb berendezéssel gyarapodik a feldolgozó üzem, amelyet a jobb minőségű vörös bor előállításához használnak. A kombinátból folyamatosan szállítják palackokba és hordókba a bort, a belföldi és külföldi megrendelőknek. A borkészletük mintegy 60 százaléka exportra kerül, elsősorban NSZK-ba, a Szovjetunióba, valamint Csehszlovákiába. Jelentős az üdítőital-gyártás is. A tavalyihoz képest 20 százalékkal több, mintegy 25 millió negyedliteres Traubiszódát készítenek. Cs. I. Óriási miniprés Nemzetközi üzleti információs központ A tudósok véleménye szerint egy új találmány valóságos forradalmat jelent a préselő berendezések történetében. Az új présgép működési elve roppant egyszerű. Ha egy bélyegzőt ráütünk egy papírlapra, a lenyomat gyengén látszik, de ha a papírra nyomott bélyegzőt meghintáztatjuk, máris élesen látszik a lenyomat. Hintázó mozdulatokat végző présfej alkalmazása igen,nagy dinamikus erőkifejtést tesz lehetővé a présgép viszonylag kis méretei mellett. A gép körkörös hintázó mozgás segítségével adja meg a megmunkálandó anyagnak a kívánt formát. A feszült állapotban levő fém a hullámzó nyomás hatására szinte folyékonnyá válik, így mintegy tizedannyi erőkifejtésre van csak szükség, mint a hagyományos prések esetében. Míg a régi rendszerű 35. 50 és 75 ezer tonnás prések, melyeket a Szovjetunióban és az USA-ban állítanak elő. gigantikus méretűek, az új elven alapuló hasonló prések jóval kisebbek, például egy 2 ezer tonnányi rendszerű prés mindössze embermagasságú. Nemrég tartották az alapító konferenciáját annak a nemzetközi információs központnak, amely a jugoszláv fővárosban épül. .Az épületkomplexum terveit a Belgrádi Gazdasági Kamara és a SZÁVA Kongresszusi Központ kezdeményezésére készítették el. Ez egyébként a SZÁVA Kongresz- szusi Központ székhelye lesz. A központ 200 hazai és külföldi tagvállalat képviselőjének ad majd otthont, akiknek rendelkezésére áll az új üzletközpont telefon- és távírószolgálata, zárt rendszerű televíziólánca, a kiadott napi gazdasági jelentések, a fordító- iroda, a gépkocsikölcsönző és a turisztikai szolgálat. A központ tagjai a kiállítótermet is használhatják árubemutatókra. Tájékoztatásukról komputeres berendezések gondoskodnak. Melléküzemág Kelebián Tíz éve működik a kelebiai Rákóczi Csillaga Termelőszövetkezetben a konzerv-előfeldolgozó üzem. Egész éven át van tennivalója az itt dolgozó ötven asszonynak. A Szegedi Konzervgyár részére végeznek előfeldolgozást, egyebek között pritaminpaprikát, őszibarackot, almát tisztítanak és feleznek. Évente 3 ezer tonna előfeldolgozott árut szállítanak a gyárba. Késztermék is kikerül az üzemből. Közvetlenül innét szállítanak exportra savanyúságféléket. • Naponta mintegy 3 mázsa pritaminpaprikát szeletelnek a kelebiai Rákóczi Csillaga Tsz konzervüzemében. A felvételen: Varga Lászlóné és Patocskai Györgyné munka közben. (Pásztor Z. felvételei) • A szövetkezet feldolgozójából közvetlenül szovjet exportra szállítják a savanyúságot. A szállítás előtti csomagolást Vili Lászlóné telepvezető irányításával Födi Györgyné és Telek Györgyné végzi. • Szárított hagyma válogatására is vállalkoznak a szövetkezet melléküzemágában. Ezt a munkát a szegedi ZÖLDÉRT megrendelésére végzik.
