Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-14 / 215. szám

1979. szeptember 14. • PETŐFI NÉPE • 3 Az őszi BNV nagydíjas termékei A zsűri javaslatai alapján a vásárdíjbizottság több mint 400 pályázat közül a műszaki és a gazdasági követelménye­ket, a nemzetközi színvonalat, az exportképességet, az im- portmegtakarítást a gyártási kapacitást és a szállítóképessé­get figyelembe véve — 15 terméket tüntetett ki a Budapesti Nemzetközi Vásár nagydíjával, 64-et pedig BNV-díjjal — jelentette be Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyet­tese csütörtökön az őszi BNV díjkiosztó ünnepségén. Kelemen Lajos, a vásár ren­dező bizottsága nevében köszön­tötte a díjazott termékek gyár­tóit. Beszédében egyebek között utalt gazdaságpolitikánk köve­telményeire. Kiemelte, hogy a vásár egyik fő célja a gazdasá­gosan előállított, versenyképes, és minden piacon értékesíthető termékek bemutatása. A benyúj­tott pályázatok között számos ilyen termék volt. Beszéde után Kelemen Lajos az érdekelt tárcák képviseleté­nek jelenlétében átadta a díja­kat a kitüntetett termékeket gyártó vállalatok, szövetkezetek vezetőinek. Velmetina sampon A Kozmetikai- és Háztartás­vegyipari Vállalat saját fejlesz­tésű, magas színvonalon előállí­tott új fajta terméke, a Magyar- országon vásárolható hajápoló szerék. választékát bővíti. Ez év februárjában került forgalomba, s eddig félmillió flakonnal ér­tékesítettek belőle. Azsur termékcsalád Az újszerű, eddig nem alkal­mazott divatos, áttört mintával készült szövetek felsőruházati célokra — női blúz és ruha gyártására — alkalmasak. Gaz­daságosan gyártható és jó áron értékesíthető. Exportra 300 ezer négyzetmétert szállítottak, bel­földi forgalomba 1980. első ne­gyedévében kerül. Hungelastic habbetétes pvc-padló A Hungária Műanyagfeldol­gozó Vállalat hazai alapanya­gokból speciális préseléssel és színnyomással gyártja gazdag szín- és min.taválaszitókban. Az ugyancsak hazai anyaggal — például tivebonddal — ragaszt­ható pvc-padló élettartama 15— 20 év. Az ára fele, mint a ha­sonló tőkés import gyártmányo­ké. Tavaly 82 ezer négyzetméter került forgalomba, az idén fél­millió négyzetméter gyártását tervezik, ebből 300 ezer négy­zetméter már elkészült. ívelt, rétegelt idomú bútorcsalád A Budapesti Bútoripari Válla­lat teljesen új vonalú, esztéti­kailag is kiemelkedő, kényelmes — merev és helyzetváltoztatható ülésmódra beállítható- — ülőbú­torai bővítik a belföldi piac vá­lasztékát. Az idén 300 garnitúrát gyártanak szállodai megrende­. lésre. Carina 01 műbőr A GRABOPLAST Győri Pa­mutszövő és Műbőrgyár műszaki kollektívája dolgozta ki a bőrt helyettesítő, a világpiaci élvonal­ba sorolható alapanyagot. Az új termék külsőre sem különbözik a bőrtől, tartóssága is egyenér­tékű azzal. Női táska, felsőkön- fekció — kabát, dzseki — gyár­tására alkalmas. Az első félév­ben 2500 métert gyártottak, az év végéig több tízezer méteres megrendelésre számítanak, jö­vőre pedig félmillió négyzetmé­ter előállítását tervezik. G—750 gáztűzhely­gyártmánycsalád A LAMPART Zománcipari Művek új készülékének elemei — megszüntetve a korábbi jo­gos bírálatok alapját — tőkés piacra és belföldi forgalmazásra egyaránt azonos minőségben ké­szülnek, ezenkívül az egyes -tí­pusok — a legegyszerűbbtől a luxuskivitelűiig — igen „takaré­kosak”, a főzőégők a terhelés függvényében, óránként 150— 800 kilokalóriával kevesebb gázt fogyasztanak. A reális számítá­sok szerint évi 200 ezer új tí­pusú készülékkel 2 millió köb­méter földgáz takarítható meg. Tiszakorr, Tiszamatt, Tiszalux univerzális festék A Tiszai Vegyi Kombinát megkülönböztetően jó tulajdon­ságú, gyorsan száradó, univer­zálisan alkalmazható festékcsa- dádja. A festékek tetszetős fém­dobozban kerülnek forgalomba. Lille kordszövet A Pamuttextil Művek rugal­mas fonal felhasználásával ké­szült terméke jobb a hagyomá­nyos kordénál. A szövet vegyi­leg tisztítható, vasalható. A mű­vek évi 10 ezer méter gyártásá­ra vállalkozott. Poliészter-acetát fehérneműcsalád A Habselyem Kötöttárugyár­ban kifejlesztett és lámchurkolt technológiával acetátból és len­gyel poliészterből készült négy­fajta kelme mindenféle női fe­hérnemű gyártására alkalmas. Glória kárpitosgarnitúra-család A Szék- és Kárpitosipari Vál­lalat készítette az első hazai — fotelből, fotelágyból, sarokelem­ből, ágyneműtartós heverőbői, ülőkéből és dohányzóasztalból álló — kárpitozott bútorcsaládot. Az idén 200 garnitúra kerül bel­földi forgalomba. Roulette férfiingcsalád A Kőbányai Textilművek tisz­ta pamjutamyagból jacquard és tarkán szőtt kivitelben készülő ingei. Az 1980/81. évi várható di­vatnak megfelelően rövid gallér­ral, keskeny kézelővel, rejtett gombolással gyártják. Fekete tulipán védjeggyel kerül for­galomba. Kapros töltött káposzta A Budapesti Konzervgyár új­szerű, olcsó, darált húsból, rizs­ből és szálas káposztából készült kellemes ízesítésű ételkonzervje a választékot bővíti. Jól expor­tálható termék. Gyümölcsös habosított túrókrémcsalád A Borsod megyéi Tejipari Vállalat nemzetközi színvonalat képviselő készítménye, a ter­mékszerkezet-változtatás jó pél­dája. A korszerű táplálkozást szolgálja, kis cukortartalmánál fogva a kalóriaszegény étren­dekbe is jól illeszthető. Zemplén II. szekrénysor A Zala Bútorgyár új terméke bizonyítja, hogy a magas igényű stílbútorok is gazdaságosan elő- állíthatók nagyüzemi módsze­rekkel. Nemcsak tőkés devizát takarít meg, hanem tőkés ex­portjára is van lehetőség. Gyorsfagyasztott, morzsolt csemegekukorica A Magyar Hűtőipar zalaeger­szegi gyárában készül a korsze­rű táplálkozás elősegítésére a zsi-radékmentes, nagy tápértékű, a korábban megszokott rizsből és burgonyából álló köreteket helyettesítő, a választékot bővítő termék. (MTI) Béla bácsi a „vándorgyógyszerész” hétfőnként különösen zsúfolt távolsági autóbusz utasai között szorongó idős házaspárt észrevé­ve. g kiskatonák felálltak, átadták az ülőhelyüket. Miután letelepe­dett, a koros úr hálás bólintással nyugtázta az ifjak udvariasságát. Abban a pillanatban ismertem fel: Ady Béla bácsi, a mindig derűs arcú „vándorgyógysze­rész”. Legalább tíz éve nem ta­lálkoztam vele. Azelőtt hetenkénti rendszerességgel Nagykőrösről in­gázó útitársam volt. — Hová, Béla bácsi? — tuda­koltam. — Tázlárra, helyettesíteni! — felelte jelentőségteljesen, s hoz­zátette: — Most a feleségem is ve­lem tart, hadd ismerje meg azt a kedves helyet, Egyébként lát­ta-e már az új patikát? Mert ha nem. okvetlenül nézze meg!... • Jó két héttel később ugyancsak meglepődött az idős gyógyszerész, amikor nem a tázlári patika, ha­nem a kora ellenére tiszteletre­mél tóan tevékeny személye ked­véért váratlanul meglátogattam. Jólesőn vette érdeklődésemet, s máris szinte túláradó örömmel büszkélkedett alkalmi birodalmá­val. — Igaz-e, jól mondtam, hogy szép a gyógyszertár?!-Most is olyan, mintha új lenne. Pedig tíz évvel ezelőtt volt, hogy a főköny. velőnk azt mondta: meglepődsz, ha kimész^ mert az épület és min­den teljesen új... Tessék, érde­mes körülnéznie. Tapogassa meg például a falicsempéket. Ezek ugyan nem lazulnak meg, mjnt az sok más helyen szinte frissiben előfordul — jegyezte meg az elő­készítő helyiségben, ahol kiszsá- molyon megtelepedve fehér hajú felesége szorgoskodott. Különle­ges mintájú ruhát horgolt nagyob­bacska lányunokájának. Béla bá­csi azonban folytatta: — Ebbe a patikába a szívüket is beleadták, úgy építették meg az itteni mesterek. A tanácsi brigád tagjai. Arról nem is szólva, hogy mit meg nem tett érte a bará­tom, Trsztyinszki Pál tanácselnök. Mint egy igazi utazó ügynök, any- nyit lótott-futott csak azért, hogy legyen gyógyszertár. Tudja hogy van, ha itt akkor nem ragadják meg a lehetőséget, másutt épül meg ... Mindenesetre nekem év­ről évre külön öröm, hogy Itt he­lyettesíthetek. — Ez a csodálatos! — szólalt meg váratlanul az addig látszólag csak a kézimunkájára figyelő Irénke néni. — Ha otthon meg is látszik rajta, hogy nyolcvanéves, mihelyt beáll a patikába, szem­látomást megváltozik. Legalább tíz évet fiatalodik. — Hát hogyne! Az ember érzi 'hogy van értéke, .attól. Ezért is szerettem a helyettesítéseket — Pályafutása során összesen hány településen helyettesített Béla bácsi? — Több mint ötven helyen. An­nak idején maga a miniszter is gratulált hozzá. És kérdezte: hogy bírta? Én meg mondtam, hogy tetszik látni. Ez 1970-ben történt, akkor tüntettek ki a Munka Ér­demrend bronz fokozatával. Ami. kor ezt kérték, 1953-ban magam jelentkeztem egy fiatal kollégával együtt erre a feladatra. És tizen­nyolc éven át Bács-Kiskun több mint ötven községében pótoltam a szabadságon levő, vagy éppen beteg gyógyszerésztársamat. Oly­kor egyéb ok, például elhalálozás miatt gazdátlanul maradt patiká­ba beállva, szolgáltam az embere­ket. Bizony elég sokat utaztam... — És milyen öröm volt a hét­végeken a családban. „Jön a na­pi!” — várták repesve a nagy­apát az unokák — jegyezte meg a munkájából felpillantva Irén- ke néni. — A kollégák pedig sokszor tré­fálkoztak, hogy: jó nektek, mert nem értek rá veszekedni... — tette hozzá Ady Béla, az 1972 ja­nuárjában, tehát jóval a korhatá­ron túl nyugdíjba vonult, de he­lyettesítésre ma is boldogan vállal­kozó gyógyszerész. Amikor megkérdeztem, hogy a több mint ötven település közül melyik állt legközelebb a szívé­hez, habozás nélkül rávágta: — Tázlár a kedvencem! Mert itt nagyon jók az emberek. Derű­sek, közvetlenek, becsületes gon­dolkodásúak. Nézze meg azt az őszirózsacsokrot! Ma hozták. És ezt is — vette elő egy kopottas kézitáskát, amelyben néhány fürt szőlő lapult. — Az itteniek őszin­tén tisztelik a munkát, a szolgá­latot. A magam szolgálatáról vé­gezetül annyit, hogy hivatást tel­jesítettem. Mégpedig mindig tisz­ta lelkiismerettel. És azt hiszem, ennél nincs is fontosabb. Perny Irén Ami a vizek partján történik Beszélgetés Rakonczay Zoltánnal a tájvédelemről Alig múlik el hét, hogy a sajtó, a rádió, á ítévé ne foglalkozna környezetünk védelmével, leve­gőnk tisztaságával. Milyen álla­potban vannak élővizeink, a ta­vak, a folyók; a partokat benépe­sítő üdülőövezet, az egyre növek­vő idegenforgalom mennyire za­varja az élővilág, a itermészet egyensúlyát? Mindezekről Rakon­czay Zoltánnal, az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hi­vatal általános elnökével beszél­gettünk. Az utóbbi évtizedekben alap-, vető változások történtek a Ba­laton „életében”. A vízgazdálko­dási, vízkémiai, biológiai, bioké­miai kutatási eredményekből ar­ra következtettek a szakemberek, hogy a vártnál gyorsabban rom­lott a tó vizének minősége, ön szerint, megállítható-e ez a fo­lyamat, helyre lehet-e hozni az eddigi mulasztásokat? — A tudományos intézetek ku­tatási eredményei alapján érté­kelte a Magyar Tudományos Aka­démia a Balaton jelenlegi állapo­tát, s a további fejlesztésre meg­tette az ajánlást. Nem látványos mulasztások tették tönkre a vi­zet. Sok, kicsi, hétköznapi vétek juttatta idáig: még ezt a két kem­pinget, aztán még azt a két hek­tárnyi szőlőt, még egy szállodát... Sajnos, a településfejlesztési szemlélet nincs összhangban a ter­mészettel. Nemcsak a Balaton mellett. Magyarországon a ter­mészetes és mesterségés tavak környékének tájvédelme nem ki­elégítő. Üdülőgyűrűbe fogtuk ál­lóvizeink nagy részét, a parcellá­zással egyéni és csoporttulajdo­nok jöttek létre, s elzárják a par­tokat a tömegesen jelentkező ide­genforgalom. a turisták elől. Se­hol a világon nem tapasztalható ez: a skandináv államokban, az Egyesült Államokban, az NDK- ban is 100—500 méter széles védő­övezet veszi körül a tavakat. Ha vízről beszélünk, legtöbben csak a tavakra gondolnak: a Ba­latonra. a Velencei-tóra, a Fertő­tóra. A víz tisztasága a fontos, ami a vizek partján történik, az kí­vül esik a látókörükön. Pedig a part tájvédelme legalább annyira lényeges, mondhatnám: létfontos­ságú. Ha nincs csatornázva, ren­dezve a tavak, folyók partja, a szennyvíz, a szemét tönkreteszi a vizet, maradandó sebeket gjt a természetben. A folyóvizek nagy részénél talán sikerül elkerülni a partok beépülését, a vizek álla­mi, csoport- és személyi tulajdon­ra való felosztását. Bár. a rácke­vei Duna-ág már vészesen kezd hasonlítani az üdülőgyűrűbe zárt tavakhoz. A Duna, a Tisza egyes szakaszain, a Szelidi-tó, a Kiskö­rei vízlépcső mentén is elkezdő­dött ez a rossz szemléletű birtok­lás, mely kirekeszti a nagyközös­séget. — Miben látja a bajok alapve­tő okát? ' — A távlati elképzelések nél­küli. ötletszerű parcellázásokkal kialakult üdülőtelepek megjelené­sükkel, stílusukkal káros hatá­súak tájainkra. A településfej­lesztés decentralizáltsága, a par­cellázások és építések engedélye­zésének jelenlegi rendszere veszé­lyezteti vízpartjaink, természeti értékeink védettségét. Nem lett volna szabad a közigazgatásban általánossá tenni a hatáskörök le­adását. A Balaton, a Velencei-tó, vagy a Fertő-tó menti községek többnyire nem alkalmaznak meg­felelő képzettségű idegenforgalmi, természetvédelmi, tájvédelmi és területrendezéshez, építészethez értő szakembereket; Sok esetben mégis a községi tanácsok dönte­nek. Következetesebben kellene al­kalmazni az „előbb tervezni, az­tán építeni” elvet. Egységesebb, átgondoltabb településfejlesztésre lenne szükség, mert sok esetben decentralizáljuk azt. amit cent­ralizálni kellene, és megfordítva: központi hatáskörben tartjuk azt, amit le kellene adni a helyi ta­nácsoknak. Nem sokra megyünk a szórványosan elrendelt építési tilalmakkal. Itt egyszerűen téves szemléletről van szó, mely sok más vontkozásban is jellemző. Például városon, falun úton-útfé- len mindenütt találhatunk „Sze­metet lerakni hatóságilag tilos!” feliratú táblákat. Végeredményben az ország területének 99 százalé­kán tilos szemetet lerakni. Nem lenne ésszerűbb csak azokat a he­lyeket megjelölni, ahol szabad hulladékot tárolni? Mert tegyük fel, ha egy út mellett kirakják a tiltó táblát, még a rendszerető ember is azt gondolhatja: egy-két kilométerrel odébb lerakhatja a hulladékot ott ugyanis nincs ki­írva a figyelmeztető szöveg. Ha­sonló a helyzet az építési tilalmak esetében. Csak azt a területet kel­lene kijelölni, ahol szabad épít­kezni. Az arány 90:10 lenne a „nem szabad” javára. Sok. a tájhoz nem illő, ízléste­len hétvégi ház, egyhangú, szür­ke épület, amely unalmassá teszi, sőt csúfítja a tájat. Ilyenek a vas- # beton lábakra állított horgászta­nyák is a folyók mentén. Nem erre való a vízpart. Aki halat akar fogni, az ne sajnáljon pár száz métert gyalogolni a folyóig. — Hogyan lehetne változtatni a talajvédelemmel szembeni pasz- szív, korlátolt szemléleten? — Semmi esetre sem azzal, hogy telerakjuk az országot tiltó táb­lákkal: Kempingezni tilos! Sze­metelni tilos! A vízben fürödni tilos! Fűre lépni tilos! — felira­tokkal. Többségű^ teljesen hatás­talan. Erőszakkal semmit nem lehet elérni. Egyes országokban — a finneknél, a svédeknél — a táj­védelem erkölcsi kategória. Az emberrel vele születik a természet tisztelete. Ezt nem lehet felnőtt korban tanítani, legfeljebb kény­szeríteni. A Büntető Törvénykönyv szabálysértésnek, sőt súlyosabb esetekben bűntettnek nyilvánítja a természetrongálást. A természet ellen vétők száma milliókra te­hető, legfeljebb csak példát lehet statuálni, hogy abból okuljanak. Sajnos, ez a helyzet a tájvéde­lemben. Egyedül az általános szemléletváltozás segít, s ez vo­natkozik az állami, a csoport- és a magántulajdonosokra egyaránt. Hazánkban is egyre nagyobb a vízkultusz, a tavak, a folyók év­ről évre visszavonzzák az embere­ket. Kora tavasztól kéSQ őszig né­pesek a vízpartok. Ma már elju­tottunk odáig, hogy a lakosság szívesen tölti szabad idejét a ter­mészetben, főleg víz mellett, azon­ban a tájak befogadóképessége se végtelen. Épp ezért itt az ideje, hogy ésszerűen gazdálkodjunk a természettel, s vérünkké váljon a vizek tisztelete. H. A. Az ösztönös titkárnő - nem ideál lV/fost jó lenni titkárnőnek minálunk. íme — ország­világ előtt jelentette ki a TIT József Attila Szabadegyetem tit­kárnőképző tanfolyamának veze­tője, hogy „A jó titkárnő aranyat ér”. Nem úgy, mint abban az elgé- piesedett Amerikában, ahol afö­lött kesereg az üzleti körök te­kintélyes lapja, a Business Week, hogy nem lehet titkárnőket talál­ni az országban. S rájuk jellemző módon mindezt a nők felszaba­dulása egyik váratlan és nyilván ezért is kellemetlen következmé­nyének tudják be. Na, hogy sem­mi különösebb csodálnivaló nincs a dologban, hiszen — ezt is meg­írja a lap — azért hagyják el egy- re-másra cégeiket, mert gyengén, fizetik ezt a munkakört. Elany- nyira. hogy sokan közülük inkább fizikai munkát vállalnak. A pitts- burghi városi közlekedési válla­lat személyzeti főnöke elmondot­ta, hogy az autóbuszvezetőnek je­lentkezők 10 százaléka nő. A Sofő­rök keresete ugyanis csaknem két­szerese a kezdő titkárnőkének. Nálunk emiatt igazán nem kényszerülnek volán mellé ülni titkárnők. Jóllehet — másfelől — kezünket-lábunkat törjük, hogv mennél több nő kerüljön a veze­tésbe, ami legritkább esetben je­lent kézzelfogható kormányke- reket. ámbár küllőinek hatósuga­ra nemcsak, hogy rrtegvan, ha­nem jóval hosszabb, mint a kö­zönséges gépkocsivoláné. Szóval — divatos kifejezéssel élve — dinamikusan emelkedik hazánkban a titkárnők becse. Ma­holnap megérjük, hogy miként Párizsban, nálunk is évente sor kerül „Az ideális titkárnő” meg­választására. Csak miheztartás végett jelezzük, milyen tulajdon­ságok birtokában aspirálhatnak a francia titkárnők a megtisztelő cím elnyerésére. Az egyik utóbbi választás győztese például egy 40 éves, vidéki városban dolgozó kisasszony lett. aki hetenként 28 órát túlórázik. — Közbevetőleg ide kívánkozik, hogy minálunk a szakszervezet emelné fel szavát, ha egy titkárnő ekkora stréber- séggel törekedne kollégái fölibe kerülni. Mert igaz is, miért ép­pen a gyöngébb nemnek kellene pótolnia, amit az erősebb nem­beliek egyike-másika „kifelejt” a munkaidejéből. — De folytassuk a szóban forgó francia hölgy ma­gatartásában megtestesülő ideá­lis erényekkel, melyek alapján a versenybíróság ilyesformán ösz- szegezte megállapításait. Az überhoch titkárnő legfőbb tulajdonságai — nálunk és ko­runkban — ekként sorolhatók: szaktudás, diszkréció, vállalkozó szellem, rendszeretet, felelősség- érzet és anyás természet. Fran­ciákról lévén szó, gondolom, az ol­vasók nyelvén van már: „Na és a ’szexes’ külső hol marad? Csak azt ne hitessék el. hogy pont Pá­rizsban ez smafu.” Fogóddzanak meg: a müncheni Abend Zeitung jelentésé szerint a „szexes” meg­jelenést egyenesen hátrányosnak ítélték a döntnökök. (Akiknek életkoráról nem adtak informá­ciót.) A titkárnői hivatás növekvő megbecsülésének bizonyí­téka, hogy Magyarországon ma már 400—500-an ismerkednek a szakmával évente, központi és kihelyezett tanfolyamokon, kezdő, haladó és továbbképző fokon. Hogy gépírni, gyorsírni, levelezni tudniuk kell, magától értetődő, miként az is. hogy többek közt számvitelhez éppúgy érteniük il­lik, mint a modern irodagépek, mint mondjuk a telex, adattáro­ló stb. kezeléséhez. Meg aztán az a képesség sem csak úgy vele születik a jó titkárnővel, hogy ha beállít az ügyfél, már szinte a, fellépéséről meg tudja ítélni, le­ültesse-e előbb, vagy engedje be azonnal, s ha többen vannak már, hányadiknak kerüljön sorra \az újonnan jött, esetleg előbbre so­rolja őt egy-két régebben várako­zónál. Na és. nem megfizet hetet- len-e parányi szemöldökhúzása, vagy pipipiros ajkára tett muta- tatóujjának figyelmeztető jelzése, avagy széles mosollyal kísért még^ szélesebb karmozdulata, hogy — tessék bátran benyitni a párnás ajtón. A főnök aznapi hangulatá­nak megfelelően. Avagy vizavi — hat-hét látogató az üzem külön­böző részlegeiből, s az érzékeny titkárnő a hangszínből épp úgy tud következtetni a légkörre, mißt a szótlanságból. Ilyen fokon beleérezni helyze­tekbe, egyének, kollektívák köz­érzetébe, a hangulatok hullámzá­saira is ..felvevőkészen” — már csak bizonyos pszichológiai isme­retek birtokában lehet. Ezek ad­nak viszontjelzést is, hogy a meg­felelő hangot alkalmazza, kollé­gával, beosztottal, fölöttessel. kí­vülállóval, vagy éppen külföldi­vel szemben. a és, ha nem is előírás ná­^ lünk sem a „szexis” kül­csín. azt azért mindannyiunk kel­lemes közérzete szempontjából el­várjuk, hogy vonzó legyen a tit­kárnő, akitől akkor is jó érzések­kel jöjjünk el, ha netán nem tud­ta az igazgatót „prezentálni”. Eh­hez ugyancsak kívánatos a koz­metikában való annyi jártasság, hogy belépéskor ne hőköljünk hátra a küszöbön — a vámpírrá „szépített” titkárnő láttán. Szóval — egyre kevésbé ösztö­nös hivatás a titkárnőé. Még abban is egyet lehet érteni a fran­cia zsürizőkkel. hogy a titkárnő­től anyás természetet is elvárnak, de mi még kiegészítjük ezt azzal, hogy ne fogjanak ki rajta házi­asszonyi teendők sem. Nemde — egy trösztigazgató is kerülhet olyan állapotba, hogy pár gyön­géd anyai szó zökkentheti helyre; másrészt reprezentálni még eb­ben a spórolós világban is mu­száj néhanapján, s olyankor a há­ziasszonyi kéz megfizethetetlen. Nos — mindeme rendkívül komplex készség megszerzésében, mint láttuk; nincsenek magukra hagyva titkárnőink. Tanulhatnak, beszámolhatnak előrehaladásuk­ról, s a főnökök rendszeresen osz­tályozzák a titkárnő-növendéke­ket — a kiküldött kérdőívek ki­töltésével. Amiben viszont alaposan le va­gyunk maradva: külföldön — Angliában, az NSZK-ban. vagy Csehszlovákiában és Lengyelor­szágban — jnár rendszeresen meg­jelenő tankönyvek, folyóiratok könnyítik meg a titkárnők fejlő­dését. „Titkárnők tankönyvéit nálunk még nem nyomtak. /"jj, ondoljuk, majd csak az- után, _amikor már egye­nesbe jutunlF mondjuk az általá­nos iskolai tankönyvek pontos megjelenésével. Lehet azonban, hogy addig még sok titkárnő-ge­neráció adja át a stafétabotot az utódoknak. Tóth István

Next

/
Thumbnails
Contents