Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-14 / 215. szám
1979. szeptember 14. • PETŐFI NÉPE • 3 Az őszi BNV nagydíjas termékei A zsűri javaslatai alapján a vásárdíjbizottság több mint 400 pályázat közül a műszaki és a gazdasági követelményeket, a nemzetközi színvonalat, az exportképességet, az im- portmegtakarítást a gyártási kapacitást és a szállítóképességet figyelembe véve — 15 terméket tüntetett ki a Budapesti Nemzetközi Vásár nagydíjával, 64-et pedig BNV-díjjal — jelentette be Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese csütörtökön az őszi BNV díjkiosztó ünnepségén. Kelemen Lajos, a vásár rendező bizottsága nevében köszöntötte a díjazott termékek gyártóit. Beszédében egyebek között utalt gazdaságpolitikánk követelményeire. Kiemelte, hogy a vásár egyik fő célja a gazdaságosan előállított, versenyképes, és minden piacon értékesíthető termékek bemutatása. A benyújtott pályázatok között számos ilyen termék volt. Beszéde után Kelemen Lajos az érdekelt tárcák képviseletének jelenlétében átadta a díjakat a kitüntetett termékeket gyártó vállalatok, szövetkezetek vezetőinek. Velmetina sampon A Kozmetikai- és Háztartásvegyipari Vállalat saját fejlesztésű, magas színvonalon előállított új fajta terméke, a Magyar- országon vásárolható hajápoló szerék. választékát bővíti. Ez év februárjában került forgalomba, s eddig félmillió flakonnal értékesítettek belőle. Azsur termékcsalád Az újszerű, eddig nem alkalmazott divatos, áttört mintával készült szövetek felsőruházati célokra — női blúz és ruha gyártására — alkalmasak. Gazdaságosan gyártható és jó áron értékesíthető. Exportra 300 ezer négyzetmétert szállítottak, belföldi forgalomba 1980. első negyedévében kerül. Hungelastic habbetétes pvc-padló A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat hazai alapanyagokból speciális préseléssel és színnyomással gyártja gazdag szín- és min.taválaszitókban. Az ugyancsak hazai anyaggal — például tivebonddal — ragasztható pvc-padló élettartama 15— 20 év. Az ára fele, mint a hasonló tőkés import gyártmányoké. Tavaly 82 ezer négyzetméter került forgalomba, az idén félmillió négyzetméter gyártását tervezik, ebből 300 ezer négyzetméter már elkészült. ívelt, rétegelt idomú bútorcsalád A Budapesti Bútoripari Vállalat teljesen új vonalú, esztétikailag is kiemelkedő, kényelmes — merev és helyzetváltoztatható ülésmódra beállítható- — ülőbútorai bővítik a belföldi piac választékát. Az idén 300 garnitúrát gyártanak szállodai megrende. lésre. Carina 01 műbőr A GRABOPLAST Győri Pamutszövő és Műbőrgyár műszaki kollektívája dolgozta ki a bőrt helyettesítő, a világpiaci élvonalba sorolható alapanyagot. Az új termék külsőre sem különbözik a bőrtől, tartóssága is egyenértékű azzal. Női táska, felsőkön- fekció — kabát, dzseki — gyártására alkalmas. Az első félévben 2500 métert gyártottak, az év végéig több tízezer méteres megrendelésre számítanak, jövőre pedig félmillió négyzetméter előállítását tervezik. G—750 gáztűzhelygyártmánycsalád A LAMPART Zománcipari Művek új készülékének elemei — megszüntetve a korábbi jogos bírálatok alapját — tőkés piacra és belföldi forgalmazásra egyaránt azonos minőségben készülnek, ezenkívül az egyes -típusok — a legegyszerűbbtől a luxuskivitelűiig — igen „takarékosak”, a főzőégők a terhelés függvényében, óránként 150— 800 kilokalóriával kevesebb gázt fogyasztanak. A reális számítások szerint évi 200 ezer új típusú készülékkel 2 millió köbméter földgáz takarítható meg. Tiszakorr, Tiszamatt, Tiszalux univerzális festék A Tiszai Vegyi Kombinát megkülönböztetően jó tulajdonságú, gyorsan száradó, univerzálisan alkalmazható festékcsa- dádja. A festékek tetszetős fémdobozban kerülnek forgalomba. Lille kordszövet A Pamuttextil Művek rugalmas fonal felhasználásával készült terméke jobb a hagyományos kordénál. A szövet vegyileg tisztítható, vasalható. A művek évi 10 ezer méter gyártására vállalkozott. Poliészter-acetát fehérneműcsalád A Habselyem Kötöttárugyárban kifejlesztett és lámchurkolt technológiával acetátból és lengyel poliészterből készült négyfajta kelme mindenféle női fehérnemű gyártására alkalmas. Glória kárpitosgarnitúra-család A Szék- és Kárpitosipari Vállalat készítette az első hazai — fotelből, fotelágyból, sarokelemből, ágyneműtartós heverőbői, ülőkéből és dohányzóasztalból álló — kárpitozott bútorcsaládot. Az idén 200 garnitúra kerül belföldi forgalomba. Roulette férfiingcsalád A Kőbányai Textilművek tiszta pamjutamyagból jacquard és tarkán szőtt kivitelben készülő ingei. Az 1980/81. évi várható divatnak megfelelően rövid gallérral, keskeny kézelővel, rejtett gombolással gyártják. Fekete tulipán védjeggyel kerül forgalomba. Kapros töltött káposzta A Budapesti Konzervgyár újszerű, olcsó, darált húsból, rizsből és szálas káposztából készült kellemes ízesítésű ételkonzervje a választékot bővíti. Jól exportálható termék. Gyümölcsös habosított túrókrémcsalád A Borsod megyéi Tejipari Vállalat nemzetközi színvonalat képviselő készítménye, a termékszerkezet-változtatás jó példája. A korszerű táplálkozást szolgálja, kis cukortartalmánál fogva a kalóriaszegény étrendekbe is jól illeszthető. Zemplén II. szekrénysor A Zala Bútorgyár új terméke bizonyítja, hogy a magas igényű stílbútorok is gazdaságosan elő- állíthatók nagyüzemi módszerekkel. Nemcsak tőkés devizát takarít meg, hanem tőkés exportjára is van lehetőség. Gyorsfagyasztott, morzsolt csemegekukorica A Magyar Hűtőipar zalaegerszegi gyárában készül a korszerű táplálkozás elősegítésére a zsi-radékmentes, nagy tápértékű, a korábban megszokott rizsből és burgonyából álló köreteket helyettesítő, a választékot bővítő termék. (MTI) Béla bácsi a „vándorgyógyszerész” hétfőnként különösen zsúfolt távolsági autóbusz utasai között szorongó idős házaspárt észrevéve. g kiskatonák felálltak, átadták az ülőhelyüket. Miután letelepedett, a koros úr hálás bólintással nyugtázta az ifjak udvariasságát. Abban a pillanatban ismertem fel: Ady Béla bácsi, a mindig derűs arcú „vándorgyógyszerész”. Legalább tíz éve nem találkoztam vele. Azelőtt hetenkénti rendszerességgel Nagykőrösről ingázó útitársam volt. — Hová, Béla bácsi? — tudakoltam. — Tázlárra, helyettesíteni! — felelte jelentőségteljesen, s hozzátette: — Most a feleségem is velem tart, hadd ismerje meg azt a kedves helyet, Egyébként látta-e már az új patikát? Mert ha nem. okvetlenül nézze meg!... • Jó két héttel később ugyancsak meglepődött az idős gyógyszerész, amikor nem a tázlári patika, hanem a kora ellenére tiszteletremél tóan tevékeny személye kedvéért váratlanul meglátogattam. Jólesőn vette érdeklődésemet, s máris szinte túláradó örömmel büszkélkedett alkalmi birodalmával. — Igaz-e, jól mondtam, hogy szép a gyógyszertár?!-Most is olyan, mintha új lenne. Pedig tíz évvel ezelőtt volt, hogy a főköny. velőnk azt mondta: meglepődsz, ha kimész^ mert az épület és minden teljesen új... Tessék, érdemes körülnéznie. Tapogassa meg például a falicsempéket. Ezek ugyan nem lazulnak meg, mjnt az sok más helyen szinte frissiben előfordul — jegyezte meg az előkészítő helyiségben, ahol kiszsá- molyon megtelepedve fehér hajú felesége szorgoskodott. Különleges mintájú ruhát horgolt nagyobbacska lányunokájának. Béla bácsi azonban folytatta: — Ebbe a patikába a szívüket is beleadták, úgy építették meg az itteni mesterek. A tanácsi brigád tagjai. Arról nem is szólva, hogy mit meg nem tett érte a barátom, Trsztyinszki Pál tanácselnök. Mint egy igazi utazó ügynök, any- nyit lótott-futott csak azért, hogy legyen gyógyszertár. Tudja hogy van, ha itt akkor nem ragadják meg a lehetőséget, másutt épül meg ... Mindenesetre nekem évről évre külön öröm, hogy Itt helyettesíthetek. — Ez a csodálatos! — szólalt meg váratlanul az addig látszólag csak a kézimunkájára figyelő Irénke néni. — Ha otthon meg is látszik rajta, hogy nyolcvanéves, mihelyt beáll a patikába, szemlátomást megváltozik. Legalább tíz évet fiatalodik. — Hát hogyne! Az ember érzi 'hogy van értéke, .attól. Ezért is szerettem a helyettesítéseket — Pályafutása során összesen hány településen helyettesített Béla bácsi? — Több mint ötven helyen. Annak idején maga a miniszter is gratulált hozzá. És kérdezte: hogy bírta? Én meg mondtam, hogy tetszik látni. Ez 1970-ben történt, akkor tüntettek ki a Munka Érdemrend bronz fokozatával. Ami. kor ezt kérték, 1953-ban magam jelentkeztem egy fiatal kollégával együtt erre a feladatra. És tizennyolc éven át Bács-Kiskun több mint ötven községében pótoltam a szabadságon levő, vagy éppen beteg gyógyszerésztársamat. Olykor egyéb ok, például elhalálozás miatt gazdátlanul maradt patikába beállva, szolgáltam az embereket. Bizony elég sokat utaztam... — És milyen öröm volt a hétvégeken a családban. „Jön a napi!” — várták repesve a nagyapát az unokák — jegyezte meg a munkájából felpillantva Irén- ke néni. — A kollégák pedig sokszor tréfálkoztak, hogy: jó nektek, mert nem értek rá veszekedni... — tette hozzá Ady Béla, az 1972 januárjában, tehát jóval a korhatáron túl nyugdíjba vonult, de helyettesítésre ma is boldogan vállalkozó gyógyszerész. Amikor megkérdeztem, hogy a több mint ötven település közül melyik állt legközelebb a szívéhez, habozás nélkül rávágta: — Tázlár a kedvencem! Mert itt nagyon jók az emberek. Derűsek, közvetlenek, becsületes gondolkodásúak. Nézze meg azt az őszirózsacsokrot! Ma hozták. És ezt is — vette elő egy kopottas kézitáskát, amelyben néhány fürt szőlő lapult. — Az itteniek őszintén tisztelik a munkát, a szolgálatot. A magam szolgálatáról végezetül annyit, hogy hivatást teljesítettem. Mégpedig mindig tiszta lelkiismerettel. És azt hiszem, ennél nincs is fontosabb. Perny Irén Ami a vizek partján történik Beszélgetés Rakonczay Zoltánnal a tájvédelemről Alig múlik el hét, hogy a sajtó, a rádió, á ítévé ne foglalkozna környezetünk védelmével, levegőnk tisztaságával. Milyen állapotban vannak élővizeink, a tavak, a folyók; a partokat benépesítő üdülőövezet, az egyre növekvő idegenforgalom mennyire zavarja az élővilág, a itermészet egyensúlyát? Mindezekről Rakonczay Zoltánnal, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal általános elnökével beszélgettünk. Az utóbbi évtizedekben alap-, vető változások történtek a Balaton „életében”. A vízgazdálkodási, vízkémiai, biológiai, biokémiai kutatási eredményekből arra következtettek a szakemberek, hogy a vártnál gyorsabban romlott a tó vizének minősége, ön szerint, megállítható-e ez a folyamat, helyre lehet-e hozni az eddigi mulasztásokat? — A tudományos intézetek kutatási eredményei alapján értékelte a Magyar Tudományos Akadémia a Balaton jelenlegi állapotát, s a további fejlesztésre megtette az ajánlást. Nem látványos mulasztások tették tönkre a vizet. Sok, kicsi, hétköznapi vétek juttatta idáig: még ezt a két kempinget, aztán még azt a két hektárnyi szőlőt, még egy szállodát... Sajnos, a településfejlesztési szemlélet nincs összhangban a természettel. Nemcsak a Balaton mellett. Magyarországon a természetes és mesterségés tavak környékének tájvédelme nem kielégítő. Üdülőgyűrűbe fogtuk állóvizeink nagy részét, a parcellázással egyéni és csoporttulajdonok jöttek létre, s elzárják a partokat a tömegesen jelentkező idegenforgalom. a turisták elől. Sehol a világon nem tapasztalható ez: a skandináv államokban, az Egyesült Államokban, az NDK- ban is 100—500 méter széles védőövezet veszi körül a tavakat. Ha vízről beszélünk, legtöbben csak a tavakra gondolnak: a Balatonra. a Velencei-tóra, a Fertőtóra. A víz tisztasága a fontos, ami a vizek partján történik, az kívül esik a látókörükön. Pedig a part tájvédelme legalább annyira lényeges, mondhatnám: létfontosságú. Ha nincs csatornázva, rendezve a tavak, folyók partja, a szennyvíz, a szemét tönkreteszi a vizet, maradandó sebeket gjt a természetben. A folyóvizek nagy részénél talán sikerül elkerülni a partok beépülését, a vizek állami, csoport- és személyi tulajdonra való felosztását. Bár. a ráckevei Duna-ág már vészesen kezd hasonlítani az üdülőgyűrűbe zárt tavakhoz. A Duna, a Tisza egyes szakaszain, a Szelidi-tó, a Kiskörei vízlépcső mentén is elkezdődött ez a rossz szemléletű birtoklás, mely kirekeszti a nagyközösséget. — Miben látja a bajok alapvető okát? ' — A távlati elképzelések nélküli. ötletszerű parcellázásokkal kialakult üdülőtelepek megjelenésükkel, stílusukkal káros hatásúak tájainkra. A településfejlesztés decentralizáltsága, a parcellázások és építések engedélyezésének jelenlegi rendszere veszélyezteti vízpartjaink, természeti értékeink védettségét. Nem lett volna szabad a közigazgatásban általánossá tenni a hatáskörök leadását. A Balaton, a Velencei-tó, vagy a Fertő-tó menti községek többnyire nem alkalmaznak megfelelő képzettségű idegenforgalmi, természetvédelmi, tájvédelmi és területrendezéshez, építészethez értő szakembereket; Sok esetben mégis a községi tanácsok döntenek. Következetesebben kellene alkalmazni az „előbb tervezni, aztán építeni” elvet. Egységesebb, átgondoltabb településfejlesztésre lenne szükség, mert sok esetben decentralizáljuk azt. amit centralizálni kellene, és megfordítva: központi hatáskörben tartjuk azt, amit le kellene adni a helyi tanácsoknak. Nem sokra megyünk a szórványosan elrendelt építési tilalmakkal. Itt egyszerűen téves szemléletről van szó, mely sok más vontkozásban is jellemző. Például városon, falun úton-útfé- len mindenütt találhatunk „Szemetet lerakni hatóságilag tilos!” feliratú táblákat. Végeredményben az ország területének 99 százalékán tilos szemetet lerakni. Nem lenne ésszerűbb csak azokat a helyeket megjelölni, ahol szabad hulladékot tárolni? Mert tegyük fel, ha egy út mellett kirakják a tiltó táblát, még a rendszerető ember is azt gondolhatja: egy-két kilométerrel odébb lerakhatja a hulladékot ott ugyanis nincs kiírva a figyelmeztető szöveg. Hasonló a helyzet az építési tilalmak esetében. Csak azt a területet kellene kijelölni, ahol szabad építkezni. Az arány 90:10 lenne a „nem szabad” javára. Sok. a tájhoz nem illő, ízléstelen hétvégi ház, egyhangú, szürke épület, amely unalmassá teszi, sőt csúfítja a tájat. Ilyenek a vas- # beton lábakra állított horgásztanyák is a folyók mentén. Nem erre való a vízpart. Aki halat akar fogni, az ne sajnáljon pár száz métert gyalogolni a folyóig. — Hogyan lehetne változtatni a talajvédelemmel szembeni pasz- szív, korlátolt szemléleten? — Semmi esetre sem azzal, hogy telerakjuk az országot tiltó táblákkal: Kempingezni tilos! Szemetelni tilos! A vízben fürödni tilos! Fűre lépni tilos! — feliratokkal. Többségű^ teljesen hatástalan. Erőszakkal semmit nem lehet elérni. Egyes országokban — a finneknél, a svédeknél — a tájvédelem erkölcsi kategória. Az emberrel vele születik a természet tisztelete. Ezt nem lehet felnőtt korban tanítani, legfeljebb kényszeríteni. A Büntető Törvénykönyv szabálysértésnek, sőt súlyosabb esetekben bűntettnek nyilvánítja a természetrongálást. A természet ellen vétők száma milliókra tehető, legfeljebb csak példát lehet statuálni, hogy abból okuljanak. Sajnos, ez a helyzet a tájvédelemben. Egyedül az általános szemléletváltozás segít, s ez vonatkozik az állami, a csoport- és a magántulajdonosokra egyaránt. Hazánkban is egyre nagyobb a vízkultusz, a tavak, a folyók évről évre visszavonzzák az embereket. Kora tavasztól kéSQ őszig népesek a vízpartok. Ma már eljutottunk odáig, hogy a lakosság szívesen tölti szabad idejét a természetben, főleg víz mellett, azonban a tájak befogadóképessége se végtelen. Épp ezért itt az ideje, hogy ésszerűen gazdálkodjunk a természettel, s vérünkké váljon a vizek tisztelete. H. A. Az ösztönös titkárnő - nem ideál lV/fost jó lenni titkárnőnek minálunk. íme — országvilág előtt jelentette ki a TIT József Attila Szabadegyetem titkárnőképző tanfolyamának vezetője, hogy „A jó titkárnő aranyat ér”. Nem úgy, mint abban az elgé- piesedett Amerikában, ahol afölött kesereg az üzleti körök tekintélyes lapja, a Business Week, hogy nem lehet titkárnőket találni az országban. S rájuk jellemző módon mindezt a nők felszabadulása egyik váratlan és nyilván ezért is kellemetlen következményének tudják be. Na, hogy semmi különösebb csodálnivaló nincs a dologban, hiszen — ezt is megírja a lap — azért hagyják el egy- re-másra cégeiket, mert gyengén, fizetik ezt a munkakört. Elany- nyira. hogy sokan közülük inkább fizikai munkát vállalnak. A pitts- burghi városi közlekedési vállalat személyzeti főnöke elmondotta, hogy az autóbuszvezetőnek jelentkezők 10 százaléka nő. A Sofőrök keresete ugyanis csaknem kétszerese a kezdő titkárnőkének. Nálunk emiatt igazán nem kényszerülnek volán mellé ülni titkárnők. Jóllehet — másfelől — kezünket-lábunkat törjük, hogv mennél több nő kerüljön a vezetésbe, ami legritkább esetben jelent kézzelfogható kormányke- reket. ámbár küllőinek hatósugara nemcsak, hogy rrtegvan, hanem jóval hosszabb, mint a közönséges gépkocsivoláné. Szóval — divatos kifejezéssel élve — dinamikusan emelkedik hazánkban a titkárnők becse. Maholnap megérjük, hogy miként Párizsban, nálunk is évente sor kerül „Az ideális titkárnő” megválasztására. Csak miheztartás végett jelezzük, milyen tulajdonságok birtokában aspirálhatnak a francia titkárnők a megtisztelő cím elnyerésére. Az egyik utóbbi választás győztese például egy 40 éves, vidéki városban dolgozó kisasszony lett. aki hetenként 28 órát túlórázik. — Közbevetőleg ide kívánkozik, hogy minálunk a szakszervezet emelné fel szavát, ha egy titkárnő ekkora stréber- séggel törekedne kollégái fölibe kerülni. Mert igaz is, miért éppen a gyöngébb nemnek kellene pótolnia, amit az erősebb nembeliek egyike-másika „kifelejt” a munkaidejéből. — De folytassuk a szóban forgó francia hölgy magatartásában megtestesülő ideális erényekkel, melyek alapján a versenybíróság ilyesformán ösz- szegezte megállapításait. Az überhoch titkárnő legfőbb tulajdonságai — nálunk és korunkban — ekként sorolhatók: szaktudás, diszkréció, vállalkozó szellem, rendszeretet, felelősség- érzet és anyás természet. Franciákról lévén szó, gondolom, az olvasók nyelvén van már: „Na és a ’szexes’ külső hol marad? Csak azt ne hitessék el. hogy pont Párizsban ez smafu.” Fogóddzanak meg: a müncheni Abend Zeitung jelentésé szerint a „szexes” megjelenést egyenesen hátrányosnak ítélték a döntnökök. (Akiknek életkoráról nem adtak információt.) A titkárnői hivatás növekvő megbecsülésének bizonyítéka, hogy Magyarországon ma már 400—500-an ismerkednek a szakmával évente, központi és kihelyezett tanfolyamokon, kezdő, haladó és továbbképző fokon. Hogy gépírni, gyorsírni, levelezni tudniuk kell, magától értetődő, miként az is. hogy többek közt számvitelhez éppúgy érteniük illik, mint a modern irodagépek, mint mondjuk a telex, adattároló stb. kezeléséhez. Meg aztán az a képesség sem csak úgy vele születik a jó titkárnővel, hogy ha beállít az ügyfél, már szinte a, fellépéséről meg tudja ítélni, leültesse-e előbb, vagy engedje be azonnal, s ha többen vannak már, hányadiknak kerüljön sorra \az újonnan jött, esetleg előbbre sorolja őt egy-két régebben várakozónál. Na és. nem megfizet hetet- len-e parányi szemöldökhúzása, vagy pipipiros ajkára tett muta- tatóujjának figyelmeztető jelzése, avagy széles mosollyal kísért még^ szélesebb karmozdulata, hogy — tessék bátran benyitni a párnás ajtón. A főnök aznapi hangulatának megfelelően. Avagy vizavi — hat-hét látogató az üzem különböző részlegeiből, s az érzékeny titkárnő a hangszínből épp úgy tud következtetni a légkörre, mißt a szótlanságból. Ilyen fokon beleérezni helyzetekbe, egyének, kollektívák közérzetébe, a hangulatok hullámzásaira is ..felvevőkészen” — már csak bizonyos pszichológiai ismeretek birtokában lehet. Ezek adnak viszontjelzést is, hogy a megfelelő hangot alkalmazza, kollégával, beosztottal, fölöttessel. kívülállóval, vagy éppen külföldivel szemben. a és, ha nem is előírás ná^ lünk sem a „szexis” külcsín. azt azért mindannyiunk kellemes közérzete szempontjából elvárjuk, hogy vonzó legyen a titkárnő, akitől akkor is jó érzésekkel jöjjünk el, ha netán nem tudta az igazgatót „prezentálni”. Ehhez ugyancsak kívánatos a kozmetikában való annyi jártasság, hogy belépéskor ne hőköljünk hátra a küszöbön — a vámpírrá „szépített” titkárnő láttán. Szóval — egyre kevésbé ösztönös hivatás a titkárnőé. Még abban is egyet lehet érteni a francia zsürizőkkel. hogy a titkárnőtől anyás természetet is elvárnak, de mi még kiegészítjük ezt azzal, hogy ne fogjanak ki rajta háziasszonyi teendők sem. Nemde — egy trösztigazgató is kerülhet olyan állapotba, hogy pár gyöngéd anyai szó zökkentheti helyre; másrészt reprezentálni még ebben a spórolós világban is muszáj néhanapján, s olyankor a háziasszonyi kéz megfizethetetlen. Nos — mindeme rendkívül komplex készség megszerzésében, mint láttuk; nincsenek magukra hagyva titkárnőink. Tanulhatnak, beszámolhatnak előrehaladásukról, s a főnökök rendszeresen osztályozzák a titkárnő-növendékeket — a kiküldött kérdőívek kitöltésével. Amiben viszont alaposan le vagyunk maradva: külföldön — Angliában, az NSZK-ban. vagy Csehszlovákiában és Lengyelországban — jnár rendszeresen megjelenő tankönyvek, folyóiratok könnyítik meg a titkárnők fejlődését. „Titkárnők tankönyvéit nálunk még nem nyomtak. /"jj, ondoljuk, majd csak az- után, _amikor már egyenesbe jutunlF mondjuk az általános iskolai tankönyvek pontos megjelenésével. Lehet azonban, hogy addig még sok titkárnő-generáció adja át a stafétabotot az utódoknak. Tóth István
