Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-12 / 213. szám
1979. szeptember 12. • PETŐFI NÉPE • 3 BUGACI HELYZETKÉP \ Már sokkal , de még nem az igazi... Tavaly ugrásszerűen megnőtt az ország idegenforgalma, Buga- cé viszont a mélypontra siily- lyedt. Elmaradtak a 'látogatók. A csoportoknak más, vendégszeretőbb helyeket kerestek és találtak. a környéken, az a néhány egyéni vállalkozó pedig, aki elszántan nekivágott a pusztáiba vezető homokos útnak, csalódottan távozott. A látogatottság any- nyira visszaesett, hogy félő volt, ha nem történik változás, Bugac végleg elveszíti vonzerejét, közönségét és ezzel a megyét is komoly veszteség éri. Szerencsére, a válságos helyzetiből sikerült kilábalni. Visszatértek a vendégek, a hangulat ds bizakodóbb ... A vendég még mindig keveset kap A csárda előtt ismét felsorakoztak az autók, a fák között fogatok várakoznak. A látvány a régebbi szép időket idézi. Újból megnyílt az ajándékbolt is, a csárda udvarában. Az év első felében 110 ezer forintot forgalmazott. Kapósak a lovas kocsik, van olyan nap, hogy többször is fordulnak. A kocsikázás nagy élmény, és erre az autósok többsége is igényt tart, 'bár jócskán megkérik az árát. Mindent összeszámolva: — a lovasbemutatóra váltott jegy árát, a fogat és a csárdában elfogyasztott ebéd nem éppen szerény költségeit —, a bugaci kirándulás sokba kerül. Igaz, a vendég már lát is valamit a pénzéért, de ez a kiadásokhoz mérten még mindig aránytalanul kevés. Szemerkélő esőben indulunk a pusztába. Az ég elszomorítóan szürke, a nedves fűben fázósan toporog a népes vendégsereg. Velük szemben felsorakozik a szürke gulya. A villásszarvú, szobortestű állatok egykedvű nyugalommal bámulnak az ernyők alá bújt közönség soraira. Egyetlen, ázott gyapjúgombolyaggá áll össze a rackanyáj is. A bőszárú gatyába, ezü&tgombos melléinybe öltözött juhász 'botjára könyökölve mélázik. Teheti. A puli — egy kicsi, fekete szőrpamacs — a legparányibb mozgásra felpattan fektéből és erélyes csaholással irtásit ja r,irléradúé az összetapadó nyájból kiváló izgága kosokat. Kariikásosfo-rok durragnak, jön a ménes, jobban mondva annak egy töredéke. A csikósok is bemutatják a tudományukat, és mint minden alkalommal, most is zajos tetszésnyilvánítást vált ki Toldi Miklós szédületes vágtája — öt lovon. „Nagyszerű lovas” — magasztalják németül, franciául és olaszul. Megjelenése pezsdítően hat a hangulatra, de mire a nézők belemelagedinének a mulatságba, a lovasbemutató véget ér. Tíz percig sem tartott. Ezt követően az állatokat visszaterelték, az emberek „pedig ott maradtak az üres pusztában, a legteljesebb tanácstalanságban afelől, hogy mit kezdhetnének gukkat és az idejükkel? éhányan az ősborókást szerették vollna megtekinteni, de senki sem tudita hol keressék? Mások reménykedve elindultak a gyönyörűen helyreállított istállók felé és szomorúan vélték tudomásul, hogy' a kerítéssel fcörbe- zárt területre idegeneknek szigorúan tilos a belépés. • Sokan csak azért jönnek a pusztába, hogy az ötösön lovagló Toldi Miklóst lássák. Egy kézbe kellene venni A frissen meszelt falak makulátlanul fehérek. A náddal fedett épületek kívül-belül mintaszerűen elevenítik fel az Alföld ló- tenyésztési és építészeti hagyományait. Kár, hogy ezt a turisták nem láthatják! — Mi nem is akarjuk őket ettől megfosztani — mondja Káposztás Gyula, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz mánesvezetője. — Az a itervünk, hogy jövőre itt is fogadunk látogatókat. Készülünk rá. Gondoskodtunk kovácsműhelyről ds, ahol a vendégek szeme láttára patkóiják majd a lovakat. A programot is szeretnénk gazdagítani. Egyebek között ökrösszekér 'beállításával és a csikósbemutató meghosszabbításával. A itsz nem ellensége az idegenforgalomnak, csak az a baj, hogy a pusztán sokan osztozkodnak. Igazi gazdája meg nincs. A csárda körül felállított faházak például a Pegazus Tour- hoz tartoznak. Nekik bizonyára úgy is kifizetődő az üzlet, hogy ritkán, akkor is legfeljebb egy- egy éjszakára veszik igénybe ezeket a minden kényelemmel felszerelt szálláshelyeket. Hogy közben hetekig üresen állnak, kihasználatlanul? Más üzemelteti a faházakat, más a csárdát, megint más, külön érdekeltség a fogatolok testületé. Külön-külön mindenki jól jár, de az elkülönülő érdekek megnehezítik az öszetartozó dolgok kapcsolását és erre végül is a vendég a fizet rá. — Egy kézbe kellene venni a pusztát — fejti ki álláspontját Káposztás Gyula. — Hiszen így még az sincs, ami van. Évek óta mást se hallani, minit hogy miért nincs valamilyen szállás Buga- con, pedig ott áll üresen egy csomó faház, számszerint 21 hellyel. Hiányolják, hogy miért nincs tájjellegű étel: szabad tűznél, bográcsban főzött birkagulyás, nyársonsült csibe, bárány* mint valamikor régen? A tsz odaadja a húst a csárdának, több köze nincs az ügyhöz. A haszon sem a miénk. Mi arra is ügyelünk, hogy a csikósok, juhászok öltözéke semmiben sem férjen el az eredetitől, de nézze meg hány régi, fakerekes kocsit lát? Gumira cserélték mindet, a 'kocsisok ruházatáról már nem is beszélve. A kerítés mögött családok nézik vágyódva a karámban fut- kározó lovakat. Szeretnék meg- si,mosatni őket, esetleg felülni a hátukra, a bugaci lovak híresek szelídségükről. Csakhogy a ló a szövetkezeté. És egyelőre semmi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy lovat adjon a vendégek alá. • Kockacukrot mindenki vigyen magával, mert bemutató után a lovak „bevasalják” járandóságukat... Üzlet is, kultúra is... Rell'e Géaáné, a kecskeméti Idegenforgalmi Hivatal volt vezetője sokait .tett Bugáéért. Az ő érdeme, hogy az elmúlt években Bugac neve, hosszú szünet után, ismét 'kifényesedett és előkelő helyezést ért el a turizmus ranglistáján. Nyugdíjba vonulásával a puszta elveszítette egyik leg- odaadóbb hívét, de szerencsére Kovács István személyében olyan utódja akadit. akinek szívügye Bugac. — Annyit máris elértünk — újságolja örömmel, — hogy már május végén nagyobb forgalmat bonyolítottunk le, mint tavaly egész évben. Megközelítőleg tízezer vendéget viszünk az idén a pusztába, szervezetten. Mióta híre ment, hogy Bugacon újból tartanak lovasbemu.tatót, valamennyi partnerünk oda irányítja a turistákat. A ‘tavalyihoz képest sokait javult a 'helyzet, de még rengeteg a tennivaló. A bemutató már jó, de kevés. Ha ez nem tíz percig, hanem fél óráig tartana és utána ibevlihetnénk az emberekét az istállókba, megmutathatnánk az ősborókást is, mindjárt tartalmasább lenne a program és — vonzóbb. — Van ennek valami komoly akadálya? — Remélhetőleg nem lesz. Tárgyaltunk a Lenin Tsz vezetőivel, hajlandók teljesíteni a 'kéréseinket. Egyedüli kikötésük, hogy a jövő évi szerződést csak akkor írják alá, ha a szolgáltatásokat teljesen átvehetik, tehát nemcsak a lovasbemutatóról gondoskodnak, hanem a fogatokról és az étkezésről is. Nekünk ez ellen kifogásunk nincs, csupán ahhoz ragaszkodunk, hogy az értékesítés kizárólag a hivatalunkon keresztül történjék. — Ha már a lovasbemutatók önmagukban is ennyire fellendítették a forgalmat, a színesebb program várhatóan még sokkal több látogatót vonz. Nyilván jobban fel is kell készülni a fogadásukra, útbaigazításukra? — Erre is gondoltunk. A tsz egy új vendégfogadó központ kialakítását .tervezi, amennyiben ez megvalósul, a hivatal ott egy kirendeltséget létesít. így végre megoldódna a szép számban odaérkező egyéni turisták kiszolgálása ds. A 'kirendeltségen lehetne bérelni lovas .'kocsit és idegenvezetőt, de annak sem lenne akadálya, hogy külön is rendezzenek lovaslbemutatót, amikor többen összeverődnek és ezt igénylik. Bízunk ibanne, hogy jövőre szállásit is tudunk adni, ami azért lenne jó, mert a mostani prog- ralm időben is szűkre méretezett. Jó érzés, hogy a tavalyi mélypont után -Bugac ismét magához tért. Vendégforgalma megnőtt, ám lehetőségei még 'nincsenek kimerítve. Az érdeklődőkről való gondoskodás már sokkal jobb, de még nem az igazi. Mindenesetre már az is biztató, hogy a szövetkezet szintén belátta: Bugac idegenforgalma üzlet is, meg kultúra ds. A kettőt kell egyeztetni. Reméljük, hogy sikerül!... Vadas Zsuzsa Tizenhatezer új hallgató az egyetemeken Tovább folytatja a tv a hagyományos nemzeti estek sorozatát: csütörtökön az NDK televíziója mutatkozik be műsorával a magyar tévénézőknek. A több mint ötórás program átfogó képet kíván nyújtani a baráti ország életéről. Fél hatkor dokumentumfilmmel kezdődik az est: egy thüringiai város színházába kalauzol az „Ismeri Meiningent?” című összeállítás. A szász barokk című kisfilm kastályokba invitálja az érdeklődőket — régi metszeteket, festményeket, porcelánokat bemutatva. majd ellátogathatnak az érdeklődők az NDK nemzetközileg is jelentős vásárvárosába, Lipcsébe. v Az esti programot negyvenperces zenés műsor vezeti be, amely a potsdami Sanssouci-kastély ne. vezetességeti mutatja be, Robert Stolz muzsikájának kíséretében. Kedves figurával ismerkedhetnek meg a rajzfilm kedvelői: az „Apa” alakja a magyar rajzfilmsorozat Gusztávját idézi fel a nézőkben. A főműsorban Heinrich Mann Nehéz élet című regényének Elcsábíthatok című filmváltozata kerül a képernyőre. Hazánk egyetemeinek és főiskoláinak nappali tagozatán mintegy 16 ezer elsőéves hallgató kezdhette meg tanulmányai^ Az idei jelentkezések, felvételik és fellebbezések tapasztalatairól nyilatkozott Herman József, az Oktatási Minisztérium műszaki egyetemi és főiskolai főosztályának vezetője Deregán Gábornak, az MTI munkatársának. — Az idén a továbbtanulásra jelentkezők száma és a különböző intézmények közötti megoszlása is megközelítően azonos volt a tavalyival. Megmaradtak, itt-ott nőttek a jelentkezési aránytalanságok is. Változatlanul a felvehetők többszöröse nyújtotta be pályázatát a bölcsészkarokra, és azokon belül is egyes szakokra, például idegennyelvszakokra, a jogi karokra, az orvosegyetemekre, egyes közgazdasági felsőoktatási intézményekbe. örvendetes, hogy nőtt a pedagóguspálya vonzása, amit tükröz a tanár, és a tanítóképző főiskolákba jelentkezők száma is. Kevesebben jelentkeztek a műszaki felsőoktatási intézményekbe, főleg a műszaki főiskolákra, és a természettudományi karok egyes szakjaira. Hasonló aránytalanságokkal egyébként számos külföldi országban is találkozni lehet. Lényegében változatlan a fizikai dolgozók felsőoktatási intézményekben. továbbtanuló gyermekeinek az aránya, mintegy 45 százalék. A felvételi ponthatárok meglehetősen nagy szóródást mutattak, egyes — népszerű — intézményekbe szinte csak kiemelkedő teljesítménnyel lehetett bejutni, másutt közepes, vagy esetenként gyengébb eredmény is elégnek bizonyult. Ez kedvezőtlenül befolyásolhatja egyes ágazatok szakember-utánpótlásának minőségét Le kell vonnunk e jelenség tanulságait. Javítanunk kell a fiatalok előzetes tájékoztatását a népgazdaság szakemberigényeiről, a továbbtanulás realitásairól, keresnünk kell azokat az eszközöket, módokat, amelyekkel vonzóbbá válhatnának a ma még kevéssé népszerű, a figyelem hátterébe szorult szakmák. Az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézményekhez több mint 1300 jelölt fellebbezett, akit hely hiányában nem vettek fel. Közülük mindössze 2 százalékot utasítottunk el: ez azt jelenti, hogy csupán 33 fiatal kérését nem tudtuk teljesíteni. — Sok esetben nem tudtuk kedvezően elbírálni bizonyos intézményeknél a másoddiplomát megszerezni kívánó szakemberek fellebbezéseit, valamint néhány levelező, illetve esti tagozatra irányuló fellebbezést. Csak példaként említem meg, hogy a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre másoddiploma szerzése céljából több mint félezren nyúj-; tották be kérelmüket. Csak kis részük felvételére volt mód. Sokan jelentkeztek például pszichológia kiegészítő szakra, vagy levelező tagozatra. Elismerésre méltó, ha a már valamilyen képzettséggel rendelkező fiatal szakembernek továbbra is igénye a tanulás, az újabb diploma megszerzése, s kérését — nyilván okkal — támogatják a munkahelyek is. A felsőoktatási intézmények teherbíróképessége azonban az igények teljes kielégítését nem teszi lehetővé — mondotta befejezésül Herman József. (MTI) BARÁTAINK ÉLETÉBŐL A kubai építészet húsz éve A kubai forradalom győzelme óta gyorsan fejlődött a szocialista szigetország építészete is. Erről tanúskodott a többi között az a kiállítás, amelyet nemrég Budapesten rertdeztek. Az építészeknek rengeteg feladatot kellett megoldaniuk 1959 óta, hiszen Kubát még egy emberöltővel ezelőtt is évszázados elmaradottság jellemezte. Ennék egyik oka a hosszú spanyol gyarmati uralom volt. Ez műemlékeket hagyott ugyan maga után — híres például a Szent Ferenc templom és a kikötői erőd Havannában — viszont az indián őslakosság kiirtásával együtt a sziget eredeti építőművészetének emlékeit is elpusztította. A huszadik század elejétől Kuba az Egyesült Államoktól függő félgyarmat volt, az USA-ból azonban a szigeten nyert profitnak csak töredéke csordogált vissza. Ezt is igen egyoldalúan használták fel: nem törekedtek a fejlett ipari vagy mezőgazdasági létesítmények szaporítására. hiszen az amerikaiaknak érdekében állt a szinte kizárólag cukorgyártásra és dohánytermesztésre korlátozódó monokulturális gazdasági szerkezet fenntartása, így jobbára csak turisztikai célú beruházásokat hajtottak végre — tucatszámra emeljék a Karib-ten- ger partján a luxusszállodákat és kaszinókat, miközben a lakosság fele élt nyomorban, elfogadhatatlan körülmények között. A forradalom győzelme után célul tűzték ki a munkanélküliség megszüntetését, az egészségügyi és kulturális hálózat megteremtését, az analfabétizmus felszámolását. A tények önmagukért beszélnek. • Évről évre nő a fiatal, jól képzett szakemberek száma. Erőteljes lakásépítési program kezdődött: napjainkig 100 ezer új lakás készült el. s a tervek szerint a következő évtizedben már éven- * te (!) akarnak ennyi otthont teremteni. Várostervezési reformot hirdettek. Másfél száz kórház és klinika nyílt, s megjelentek az addig hírből sem ismert óvodák is. Falun régen szinte alig voltak iskolák — az oktatási erőfeszítések . itt is gyökeres változást hoztak. Az újonnan felépített több ezer iskola komoly szerepet látszott abban, hogy Kubában a hatvanas évek elejére gyakorlatilag teljesen felszámolták az írástudatlanságot. Alapvető fontosságú volt a gazdasági átalakulás segítése, ugyanúgy, mint a korszerű építési technológiák bevezetése és elsajátítása a mezőgazdaságban, és a gyors léptekkel fejlődő iparban. A húsz- esztendős, szocialista Kuba nem véletlenül büszke építészeire, akik kiállításukkal Budapesten is nagy sikert arattak. 0 Korszerű vízgazdálkodási létesítmény. A komló kesernyés illata Ha Plzen az aranyszínű, világhírű pilseni sört juttatja eszünkbe, akkor Zatec neve a sörfőző szakemberek számára a cseh komlót jelenti, amelynek számos európai országon túl olyan távoli vásárlói is vannak, mint Japán, vagy Brazília. (A teljes csehszlovák komlótermelés kétharmad része kerül külföldi fogyasztókhoz.) Csehszlovákiában csupán egyetlen komlófajtát termesztenek — az úgynevezett fél- koraT vörös komlót. Ez viszont a kiváló időjárási és talajfeltételeknek köszönhetően — kiváló minőségű, a világpiacon is mércét jelent. A kivitel 1977-ben meghaladta a 80 ezer tonnát, s e mennyiséget a tervek szerint még a jelenlegi ötéves tervidőszakban (1976—1980) 44 százalékkal növelni akarják. Az átlagos hektáronkénti hozamnak 1980-ban el kell érnie a 12,4 mázsát. Egyetlen hektoliter, tizenkét fokos sörhöz körülbelül két és fél ezer komlótobozra van szükség. Az első Bruff komlószedő gépet 1955-ben hozták be Csehszlovákiába Angliából. 1959-ben viszont már megjelentek az első csehszlovák gyártmányú komlószedő gépek is, ma pedig hatszáz komlő- betakarító gépsor dolgozik minden aratáskor. A gépesítés következtében a betakarításban részt vevő dolgozók száma a jövőben is csökkenni fog. A világpiacon a komló minőségé- iránti követelmények egyre nőnek. Zatecben, a csehszlovák komló fővárosában egész Európa legkorszerűbb komlóraktára és csomagoló ja épül fel. Csehszlovákiában — amely a világ komlótermesztőinek ranglistáján a harmadik helyen áll — a sörgyártásnak is több évszázados hagyományai vannak. A világhírű pilseni sörgyár 1842-ben épült, a csehországi sörgyártás története azonban sokkal régebbi, egészen a tizenharmadik század második feléig nyúlik vissza. Ä cseh komló, és az ugyancsak jő minőségű maláta' nélkül ennek az aranysárga, csábító italnak nem lenne meg tipikus, finoman kesernyés illata és aromája. Pedig e tulajdonságoknak köszönhető jórészt, hogy évről évre . növekvő mennyiségben csúszik le. az emberi torkokon a „folyékony kenyér”. Orbis—KS i Komlószcdők munkában. NDK-est a televízióban
