Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-12 / 213. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: időnként megnövekvő felhőzet, legfeljebb egy­két helyen futó záporral. Napközben helyenként kissé élénkebb északias szél, hajnalban sokfelé erős pá­rásság, helyenként köd. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 9—14, legmagasabb nappali hőmérséklet: 22—26 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKÜN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évi. 213. szám Ára: 1,20 Ft 1979. szeptember 12. szerda HÉT ÚJ FAJTAJELÖLT Külföldön is keresett a magyar fűszerpaprika Szakmai bemutató Kalocsán és Fajszon Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága Tegnap Kecskeméten, a megyei pártszék­házban Horváth István, a megyei pártbizott­ság első titkára elnökletével ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága, amelyen részt vett Fejti György, az MSZMP KB Párt- és Tömegszer­vezetek Osztályának helyettes vezetője. A végrehajtó bizottság az alábbi napiren­dek megtárgyalását javasolta: 1. Jelentés a Központi Bizottság 1970 februári, a megyei pártbizottság 1970 májusi — a nőpolitikái feladatokra vonatkozó — határozatai végrehajtá­sának tapasztalatairól. Előadó: Terbe Dezső, a megyei párt- bizottság titkára. 2. Intézkedési terv a XII. pártkongresz- szus előkészítésével kapcsolatos Bács- Kiskun megyei feladatokra. Előadó: Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára. 3. Jelentés a végrehajtó bizottság 1979. I. félévi munkájáról. Előadó: Erdélyi Ignác a megyei párt- bizottság titkára. Az első napirendi ponthoz meghívást kap­tak a megyei pártbizottság osztályvezetői, a városi, járási pártbizottságok első titkárai, a megyei pártbizottság nőreferense, a kecske­méti városi pártbizottság titkárai, a megyei tanács és a BM pártbizottságának titkárai, a megyei tanács tisztségviselői, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának titkára, az SZMT titkárai, valamint a Hazafias Népfront, a MÉSZÖV, KISZÖV és a kecskeméti, bajai Tsz Területi Szövetség nőbizottságának tit­kárai. Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titká­ra — a pártbizottság tagjainak előzetesen megküldött írásos jelentéshez fűzött — elő­adói beszédében a következő megállapításo­kat tette: «lékek minősége. Rajtuk múlik, Terbe Dezső előadói beszéde A kalocsai termelési körzethez tartozó Fejér, Pest, Tolna, Bács- Kiskun megyében, újabban a Szol­nok megyei Tiszazugban is az együttesen több mint 6 ezer hek­táron termesztett fűszerpaprika­fajták túlnyomó részét a Zöldség­termesztési Kutató Intézet kalo­csai állomásának tudományos munkatársai nemesítették. Az in­tézet évente megrendezett bemu­tatóin az érdekelt mezőgazdasági üzemek, vállalatok szakemberei minden alkalommal megismerked­hetnek új paprikafajtákkal, -jelöl­tekkel, az értékes ízesítő növény termesztését, betakarítását meg­könnyítő műszaki újdonsággal. A ZKI Kalocsai Fűszerpaprika Kutató Állomásának keddi fel­adatbizottsági ülésén —, amelynek a paprika nemesítése, termesztése és feldolgozása című kutatómunka összesítése volt a témaköre — ez alkalommal a fajszi és a szegedi paprikatermelési rendszerhez tar­tozó mezőgazdasági üzemek, Bács- Kiskun és Csongrád megyei szák­igazgatási szervek, területi szövet­ségek, feldolgozó és külkereskedel­mi vállalatok, valamint a Kon­zerv- és Paprikaipari Kutató In­tézet, az érdekelt agráripari egye­sülések szakemberei is részt vet­tek. Az intézet kutatóállomásának kalocsai kísérleti területén megte­kintettek valamennyi köztermesz­tésben levő fűszerpaprika-fajtát, és a hét új fajtajelöltet, amelynek elismerése most van folyamatban. Az intézetben több külföldi fű­szerpaprika-fajtával is folytatnak termesztési kísérletet, hogy ezek tulajdonságait megismerjék. A ha­zai nemesítésű fajtákkal azonban eddig ezek a külföldiek még nem tudták felvenni a versenyt. örvendetes, hogy nemcsak a Ka­locsán és Szegeden nemesített fű­• Felső képünkön: a ZKI Kalo­csai Fűszerpaprika Kutató Állo­másának területén új paprika­fajták termesztési kísérleteit vég­zik. szerpaprika-fajták, hanem a fajszi és a szegedi fűszerpaprika-termesz­tési rendszer híre is eljutott a ha­tárokon túlra. Jelenleg a bulgáriai és a jugoszláviai gazdaságok al­kalmazzák sikeresen a korszerű technológiát és a magyar paprika­fajtákat, de eljutott a kalocsai ne­mesítésű fűszerpaprika Spanyolor­szágba is, ahol a színben, zamat­ban gázdag magyar paprikát szin­tén megkedvelték a termesztők és a fogyasztók. Az 1979-es esztendő második fe­lének időjárása különösen alkal­mas arra, hogy a hazai fűszerpap­rika-fajták legjobb tulajdonságai kiteljesedjenek. Augusztus máso­dik felében kezdődött a paprika­idény a kalocsai körzetben. Ha az időjárás továbbra is kedvező ma­rad, a mezőgazdasági nagyüzemek­ből, valamint a háztáji és kisgaz­daságokból egyaránt kiváló minő­ségű fűszerpaprikához jut az idén az élelmiszeripar. Erről győződtek meg a feladatbizottsági ülés részt­vevői a kalocsai fajta- és agro­technikai kísérleti bemutató után a termelési rendszergazda fajszi Kék Duna Tsz-ben tett üzemláto­gatás alkalmával. A fajszi rendszerhez tartozó gaz­daságok céltudatosan fejlesztik a fűszerpaprika termesztését, feldol­gozását. Az idén is újabb gépegy­ségeket helyeznek üzembe, ame­lyek segítségével még jobb minő­ségű alapanyaggal, félkésztermék­kel láthatják el a Kalocsai Papri­ka- és Konzervipari Vállalat ma­lomüzemének hengerszékeit. Tisztelt pártbizottság! Kedves elvtársnők, elvtársak! A Központi Bizottság 1970-ben értékelte a nők politikai, gazda­sági, szociális helyzetét, és hosz- szú távra meghatározta a nőpo­litika legfőbb tar talmi és szer­vez» ti kérdéseit. A megyei párt­bizottság: 1970 májusában hozott intézkedési tervében foglalta ösz- sze a megyei feladatokat. Pántunk általános gyakorlata, hogy időközönként értékeli, el­lenőrzi határozatainak időará­nyos végrehajtását. Ezt tesszük a mai ,tanácskozásunkon is, ami­kor visszatekintünk csaknem egy évtized munkájára. Eredmé­nyeink és gondjaink mérlegelé­sével arra keresünk választ, hogy a nőpolitikái határozat folyama­tos végrehajtásához' miben és hol kell töibbet tenni, melyek a jelen és jövő legfontosabb feladatai. A napirend jelentőségét mutatja, hogy a nőpolitikái határozat vég­rehajtása a megye népességének 51,3 százalékát, s az aktív kere­sők 44,3 százalékát közvetlenül érinti. Ismeretes, hogy az 1975-től 1985-iig terjedő időszak a nők évtizede a világon. Ez áz évti­zed a világ lelkiismeretének a számonkérése is. A tőkés világ­ban ez azt jelenti, hogy a haladó erők minden eddiginél erőtelje­sebbén. állítják a közérdeklődés homlokterébe a nők megoldatlan problémáit. A nők évtizedének nálunk más a tartalma és értel­me: nekünk nem a közvélemény felrázására van szükségünk, ha­nem a problémák feltárásárai, ed­digi eredményeink alapján egy világosan kijelölt program foly­tatására. Az 1979-es évnek különös színt ad, hogy az ENSZ a gyermekek nemzetközi évének nyilvánította. Ügy gondolom, hogy nyugodt lel­ki ismeret, tel egymás mellé állít­hatjuk nőpolitikánk és Ifjúság­politikánk. eredményeit. Azok az intézkedések, amelyek nálunk a valódi női egyenjogúság meg­valósítását szolgálják, elválaszt­hatatlanul összefonódnak a fel­növekvő generációról is messze­menően gondoskodó intézkedé­sekkel. Hagyomány, hogy minden év március 8-án a munkahelyen és a családban köszöntik a nőt, a feleséget és édesanyát, akinek a kettős szerepkör, a .találóan két műszaknak nevezett életforma nem könnyű terhet rak a vállá­ra. Az elismerést, a szokásos ün­nepi gesztusokat csakis az egész évi folyamatos, rendszeres mun­ka hitelesíti: azoknak a tettek­nek, intézkedéseknek az értéke, amelyeket az adott munkahelyen, a nők valódi egyenjogúságáért folytatott hosszú távú .társadalmi küzdelemben fel tudnak mutatni, Fontos társadalom- politikai kérdés Mi jellemzi nálunk ezt a tevé­kenységet? A Központi Bizottság határozata alapján eredményes munka kezdődött a feladatok végrehajtása érdekében. Az egész társadalom figyelme eddig soha nem .tapasztalt mértékben a nő­kérdés felé fordult E folyamat­hoz tartozik, hogy a nőpolitika kikerült egy mozgalom keretéből, és miniden állami, gazdasági szer­vezet: felelős munkájává vált. A nőmozga'lom szervezeti átalakítá­sa révéin elértük, hogy a nők gondjaival ott foglalkoznak, ahol élnek és dolgoznak, s azok fog­lalkoznak, akik tudnak is tenni politikái, gazdasági, szociális helyzetük javítása érdekében. Erősödött a felismerés, hogy a nők érdekében csak a társa­dalom többi feladatának megol­dásává! együtt lehet eredménye­sen és tartósan cselekedni. A nők helyzete csak a politikai, gazdasági, .társadalmi előrehala­dással együtt javulhat. Ugyanak­kor terveink realizálásai, a fej­tett szocialista társadalom építé­se nem képzelhető el, nem való­sítható meg a nők munkája, po­litikai közreműködése, közéleti aktivitása, vezetésben való rész­vétele nélkül. Ezért a nőpolitikái határozat végrehajtása nem csu­pán nőkérdés, hanem nagyon fontos társadalompolitikai fel­adat. Gondoljuk csak meg: a nők munkája nélkül kórházakat, is­kolákat, üzleteket kellene 'bezár­ni, megbénulna sok intézmény és a köziigazgatás. Egyre több, új és új szakmát hódítanak meg. Mind nagyobb számban és egyre érté­kesebb munkával járulnak hoz­zá terveink végrehajtásához. A szocialista brigádokban dolgozó mintegy 30 ezer — munkáját ki­válóan ellátó —, gondolkodva, legjobb tudása szerint dolgozó nő helyzete nem közömbös szá­munkra. Voltak akik úgy vélekedtek, hogy a nőpolitikái célkitűzéseink kizárólag csak hosszú távon ér­vényesülhetnek. Olyan vezetők is akadtak, akik a nőpolitikái határozatot, valamint a végrehaj­tását szolgáló kormányrendeletet egy-két gazdasági, szociális in­tézkedéssel befejezett munkának tekintették. Az élet, azt igazolja, hogy hosszú folyamatról van szó, s a feladatok megvalósítása tu­datos, következetes, mindennapi tevékenységet igényel. t Hosszú folyamatról van szó 'Megítélésünk szerint — ahogy az egész országban, megyénkben is — a nőpolitikái határozat vég­rehajtása jó ütemben halad, biz­tatóak az eddigi eredmények, és ha nehezebb gazdasági feltételek köizott is, de rendelkezünk a to­vábbi előrehaladás feltételeivel. Érdemes néhány pillanatot időzni annál, hogy, itt Bács-Kis- kunban melyek azok a konkrét gazdasági, társadalmi, .politikai tényezők, amelyek alapját képe- - zik á nőpolitikái határozat ered­ményes végrehajtásának. Summázva azt mondhatjuk, hogy ezt az alapét a IV. ötéves terv sikeres véghezvitele és az V. ötéves terv eddigi és várható eredményei jelentik. Az a tény, hogy megyénk mezőgazdasága az országosan számottevő szerepét nemcsak megtartotta, de néhány ágazatban tovább növelte. Kor­szerűsödött az ipar szerkezete, s az üzemek jelentős részében re­konstrukciót hajtottak végre. Több új, főleg nőket foglalkoz­tató üzem létesült. Ahogy az egész országban, megyénkben is emelkedett, a lakosság életszín­vonala, erősödött az egyén és a közösség kapcsolata, növekedett a társadalmi felelősségérzet és plkötól ezettség. Szocialista • építőmunkánkban, eredményeinkre támaszkodva, a tennivalókat igyekeztünk úgy kialakítani, hogy azok megfelel­jenek a megye sajátos helyzeté­nek, adottságainak és a napi kö­vetelményeknek is. Milyen té­nyezők motiválták mindezt? Bács-Kiskun megyében a nők ál­talános és politikai képzettségi színvonala — az ismert okokból — az országosnál kedvezőtlenebb volt. A társadalmi átrétegződós, a késői iparosítás következtében a nők tízezrei szakképzetlenül áll­tak munkába. A mezőgazdasági ágazat sajátosságai miatt megol­datlan volt a nők egész évi fog­lalkoztatottsága. Mindannyiunk előtt ismert a tanyán és a kisközségekben élő nők nehéz helyzete. A nők egyenjogúságát biztosító törvé­nyes eszközök, a politikai alap- elvek és jogi alátámasztás mel­lett hat még az évszázadokon át kialakult konzervatív nézet a nők társadalmi szerepéről. Dolgoz­zon-e, vagy háziasszony legyen? Azt hiszem ismerős ez a mind­két nem által feltett és elég gyakran elhangzó kérdés. Régi marxista tétel, hogy egy társadalom haladó jeltegét azon is le lehet mérni: milyen ott a nők helyzete. „Ha nem vonjuk be a nőket a politikai életbe, ak­kor nemhogy szocializmust, de még demokráciát sem lehet épí­teni!” — írta Lenin 1917 már­ciusában. De arra is felhívta a figyelmet, hogy a politikai fel- szabadulás, a jogi deklaráció ön­magában kevés, a neheze még hátravan. * Csak egy állomásán vagyunk a munkának Mi most ennek a korszakot felölelő munkának csak egy ál­lomáséhoz és nem a végéhez ér­keztünk. Az új ipari üzemek te­lepítésével, a terme lőszövetkeze- tak kisegítő- és melléküzemágai­nak létesítésével, a bedolgozói rendszer szélesítésével megoldot­tuk a nők teljes foglalkoztatott­ságát; pontosabban szóivá, a tel­jes foglalkoztatottság küszöbéhez értünk. Ugyanakkor természetesen több kérdés is felmerül. Például; ho­gyan kapcsolódtak be a nők a társadalmilag szervezett munká­ba? Milyen általános, szakmai és politikai képzettséggel rendel­keznek? Mit tettünk és teszünk képzésük és (továbbképzésük ér­dekében ? ' Szakmai képzésüket nehezíti, hogy (megyénkben az alapbér,té­telt • jelenítő 8 általános iskolai végzettsége a dolgozó nők mint­egy 13 százalékának hiányzik. A nők általános és szakmai képzé­se politikai kérdés, hiszen nap­jaink fontos feladata, a művelt­ségi szint növelése nem valósít­ható meg a megye munkásságá­nak csaknem felét kitevő mun­kásnők szakmai műveltségének fokozása nélkül. Az elért ered­mények. biztatóak. Fokozatosan és folyamatosan emelkedik a nők általános műveltsége és szakképzettsége. Az elmúlt 10' év alatt a szakmunkásnak aránya megyénkben háromszorosára emelkedett. Megyénkben sokan élnek a szakmai képzés, továbbképzés, művelődés lehetőségével. De az iskola önmagáiban még nem old meg mindent. A tanulás öncélú maradi, ha a munkában, a ttenme- léslben nem tükröződik a maga­sabb szintű képzettség. Sok szakmában a nők vannak több­ségben, ezért tőlük függ a ter­hogy amit a kezükből kibocsáj- taniak, 'hogyan, milyen minőség­ben jut el a fogyasztóhoz, örül­nek-e neki a vásárlók, vagy bosszúságot okoznak vele? Meg­felelnek-e ezek a termékek a világpiacon, vagy sem? S ez mindannyiunk számára nagy fe­lelősséget is jelenít. Nőpolitikánk egyik sarkalatos pontja, hogy „az egyenlő mun­káért egyenlő bért” elve a nemek között is érvényesüljön. Természe­tesen. amikor a bérek egyenlősé­géről beszélünk, mindig azonos; vagy hasonló munkát tételezünk fel és nem indokolatlan előnyöket. Az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének érvényesítésében is számottevő eredményt értünk el. Szinte valamennyi munkaterü­leten megvizsgálták a férfiak és a nők bérarányát, s ennek ismere­tében konkrét intézkedéseket tet­tek. A nagyon jelentős intézkedé­sek ellenére is sok jel még arra vall. hogy az egyenlőség ollója tovább nyílt, mivel a béremelések előtt a nők bére lényegeseb ki­sebb volt. mint a férfiaké. Ezért e területen is van még bőven tenni­való. A nők bérarányának további ja­vítását csak. nagyon tudatos vál­lalati, munkahelyi bérpolitika biz­tosíthatja. Ezért szükséges, hogy a végzett munkát egyénileg minő­sítsék. a munka arányában bát­rabban differenciáljanak. A szociális helyzet Ahogy az egész országban, me­gyénkben is figyelemre méltó inr tézkedéseket tettünk a nők szociá­lis helyzetének javítása érdeké­ben. Voltaképpen még gondjaink is — sajátos módon — ezt bizo­nyítják. Ma a családok, a dolgozó édesanyák legégetőbb gondja — különösen városokban —, hogy a bölcsődékben és az óvodákban nincs elegendő hely, hogy nem. tudnak minden általános iskolai tanulónak napközis ellátást bizto­sítani. Az igények tömeges jelent­kezése, a megváltozott éleforma a kettős hivatás összeegyeztetésé­re irányuló természetes törekvést jelzi. Az elmúlt évtizedben a terve­zettnél is nagyobb mértékben bő­vítettük gyermekintézmény-háló­zatunkat. A bölcsődei helyek szá­ma másfélszeresére emelkedett, több mint 7 ezer új óvodai hely létesült', s az üzemi óvodáknál is kétszeres a növekedés. Gyermek­intézmény-hálózatunk fejleszté­sét közös erővel, társadalmi ösz- szefogással valósítottuk meg. Eb­ben a munkában felbecsülhetet­len értékű a helyi intézkedések és tettek .sokasága. Ezért minden el­ismerés és köszönet megilleti azo­kat a gazdasági és társadalmi szer­veket, szocialista brigádokat, me­lyek anyagi eszközökkel és társa­dalmi munkával segítették a fe­szültségek enyhítését. Erre a tár­sadalmi összefogásra a jövőben is szükség lesz. A mindennapi gondok közepet­te hajlamosak vagyunk megfeled­kezni arról, hogy az elmúlt idő­szakban milyen nagy mértékben bővültek azok a szolgáltatások, amelyek a nők helyzetét vitatha­tatlanul könnyebbé teszik elő­deiknél. Gondoljunk csak a közel 14 ezer lakás gázfűtésének a meg­oldására, a tanyák egy részének a villamosítására, a szolgáltatások bővítésére. Ezek akkor is tiszte­letreméltó eredmények, ha ismer, jük az új lakótelepek égető gond­jait. a tanyai ellátás és a kisköz­ségek szolgáltatásainak gondjait. Lehetőségeink természetesen vége­sek, és a jogos igények meghalad­ják azokat. Kísértenek a szokások Éppen ezért fel kell tenni a kér­dést, hogy a társadalom mellett mit tesz a család a nők helyzeté­nek javításáért? El kell ismerni, hogy egyre több férfi segít meg­osztani a terheket odahaza, bár az úgynevezett segítő felfogásban is tükröződik az évszázadok során kialakult szemlélet, hogy a háztar­tás, a gyermeknevelés a nők fel­adata, a férj hozzájárulása csak az önkéntességen és nem a köteles­ségen alapul. A kialakult tradí­ciók. rossz beidegződések felszá­molásához szívós szemléletfor­máló tevékenységre van szükség. Az elmúlt időszakban a párt­szervek és tömegszervezetek tuda­tos politikai nevelő munkája kö­vetkeztében jelentősen emelkedett a nők száma és aránya a pártban és a tömegszervezetekben egy­aránt. (Folytatás a 2. oldalon.) K. A. • A fajszi termelési rendszer új gépegységet helyezett Szembe a tár* sulás miskel paprikaszárítójában. /

Next

/
Thumbnails
Contents