Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-11 / 212. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1979. szeptember 11. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Az ESZR második nemzedéke Rakétával a természeti csapás ellen Az egyik legnagyobb természeti csapásnak mondható megyénkben a jégverés. Különö­sen az ültetvényekben — szőlő, gyümölcsö­sökben —, de a szántóföldi kultúrákban is nagy károkat okoz minden esztendőben. Az úgynevezett jeges napok száma 15 körüli, az idén 12 alkalommal verte el a jég Bács-Kis- kun egyes részein a termést. A kalászosok, valamint a ku­korica, napraforgó és egyéb növények jégverte területe eddig elérte a 12 ezer hektárt, s ezenkívül még több mint 1600 hektáron okozott kárt a szőlő-, és gyümölcskultúrákban. Kü­lönösen a bajai és a kiskunhalasi járás déli része a jégjárta terület, s a természeti csapás megelőzésére ez ideig nem volt lehetőség. HASZNOS LENNE A KÁRMEGELŐZÉS JÉGESŐ-ELHÁRÍTÁSSAL Moszkvában befejeződött a szá­mítástechnikai nemzetközi kiál­lítás. A kiállításon bolgár, ma­gyar, NDK-beli, kubai, lengyel, román, szovjet, csehszlovák vál­lalatok és szervezetek vettek részt. A kiállítók új elektronikus számítógép modelleket, adatfel­dolgozó berendezéseket mutattak be. Tíz évvel ezelőtt hat szocialis­ta ország — a Szovjetunió, az NDK, Bulgária, Magyarország, Lengyelország, és Csehszlovákia — kormányközi megállapodást írt alá az elektronikus számító­gépek egységes rendszerének lét­rehozásában való kölcsönös együttműködésről. Később a megállapodáshoz csatlakozott Ro­mánia és Kuba ás. A szocialista országokban működő tudomá­nyos kutatóintézetek és vállala­tok szakember-kollektívája kidol­gozta és 1971-ben megkezdte az elektronikus számítógépek egy­séges rendszerének ipari gyantá­sát. Újdonságok 'Az Elektronorgtyebnyika (El- org) szovjet össz-szövetségi egye­sülés bonyolítja le a megállapo­dás tagországai között a számí­tástechnikai gépek cseréjét mind az elektronikus számítógépek egységes rendszerében, mind a kis elektronikus számítógépek rendszerében. Jelenleg a vállalat a szocialis­ta országok konstruktőrei által közösen kidolgozott elektronikus számítástechnikai eszközöket ex­portálja és importálja. Ezek a gé­pek a harmadik nemzedékhez tartoznak. A szovjet elektronikus számítógépek exportja 18 évvel ezelőtt kezdődött, jelenleg 18 or­szágban több, mint 700 szovjet gép működik. Az export évente 10—15 százalékkal bővül. Juris Scserbina vezérigazgátó a kiállításon így nyilatkozott: „A közeljövőben újdonságokat tu­dunk piacra dobni, nagy részü­ket a mostani kiállításon mutat­tuk be. Elsősoriban az egységes rendszer második nemzedékéhez tartozó virtuális memóriájú ESZ —1035-ös, ESZ—1045-ös és ESZ— 1060-as számítógépekről van szó. Vállalatunk ebben az évben meg­kezdte a mini számítógépek szál­lítását is. Mindent megteszünk annak ér­dekében, hogy a vásárló ne csak az áru jó minőségében legyen biztos, hanem abban is, hogy az elektronikus számítógép kifogás­talanul fog működni. Ezért el­sődleges figyelmet fordítottunk és fordítunk az exportált beren­dezések műszaki jellemzőire és a szervizhálózat kiépítése, amit az iparral, az exporttermék-szál­lítókkal szoros kapcsolatban va­lósítunk meg. Export 30 országba A szovjet elektronikus számí­tógépek megfelelő üzemeltetésé­re szervizhálózatot építettünk ki Bulgáriában, az NDK-ban, Ma­gyarországon, Lengyelországban, Csehszlovákiában és Indiában. Ezeket a központokat megfelelő berendezésekkel, műszaki doku­mentációval és alkatrészekkel lát­tuk el. A központokban kiváló szakképzettségű szovjet szakem­berek dolgoznak. A magyar, az NDK-beli, a bolgár, a lengyel és a csehszlovák szervezetekkel megállapodást kötöttünk a szov­jet számítástechnikai eszközök garanciális és garancián túli javí­tására. iNagy gondot fordítunk a kül­földi szakemberek oktatási rend­szerének megszervezésére és tö­kéletesítésére. Az iparral együtt végzett munka méreteire lehet következtetni abból a tényből, hogy évente a moszkvai, a minsz­ki és kazanyi oktatási közpon­tokban ezer külföldi szákember tanul. Nemcsak elektronikus számító­gépeket, hanem mikrószámoló- gépeket, kasszákat, integrált áramköröket, félvezetős és elekt- rovákuumos műszereket, vala­mint egyéb termékeket és elekt­ronikus alkarészeket is szállí­tunk. Mint ismeretes, a Szovjet­unió a világ egyik legnagyobb elektronikaitermék-előállítója. Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a kiváló minőségű szovjet elekt­ronikus számítógépek megbízha­tóan működnek mind a Szovjet­unióban, mind a világ sok más országában. A szovjet elektroni­kus termékek erényeit igazolja az állandó külföldi kereslet. 197,1- hez viszonyítva e termékek ex­portja nyolcszorosára 'bővült. Je­lenleg az El.org több, mint 30 or­szágba, egyebek között Bulgáriá­ba, Magyarországra, az NiDK-iba, Lengyelországba, Romániába, Csehszlovákiába, Kubába, Jugosz­láviába, Angliába, Olaszországba, Franciaországba, az NSZiK-ba, Svédországba és Spanyolországba szállítja termékeit. A mikrokal- kulátorok első ezres tételeit a magyar, a csehszlovák, a lengyel, az NDK-beli ' külkereskedelmi vállalatok, az NSZK-feeli, a finn és az olasz cégék kapták. E mű- szercsalád'ba programozott mik- rokomputerek, tudományos és mérnöki .számításokat végző kal­kulátorok, valamint egyszerű számtani feladatokat megoldó számológépek • tartoznak. Aranyérmek Egyesülésünk nagy jelentősé­get tulajdonít a nemzetközi vá­sárokon való részvételnek és a specializált kiállítások szervezé­sének. Az Elorg a lipcsei,^ a bu­dapesti, a poznani, a brnói és a plovdivi nemzetközi vásárok, a párizsi, a londoni, a müncheni, a ljubljanai specializált elektroni­kai kiállítások hagyományos részt vevője. Az egyesülés sok kiállí­tási tárgyát jutalmazták arany­éremmel és díszoklevéllel ezeken a vásárokon és kiállításokon. Az Elorg export-import külke­reskedelmi szervezet. Ezért nem­csak a szovjet elektronikus szá­mítógépek exportját 'bővíti, ha­nem egyben ellátja a szovjet népgazdaságot korszerű eszkö­zökkel és külföldi számítástech­nikával. Az egyesülés állandó üz­leti kapcsolatokat tart fenn a bolgár Izotimpex, a magyar Vi­deoton és Metranex. az NDK-beli Robotron és Kari Zeiss, a len­gyel Metronex és Elvro, a cseh­szlovák Kovo külkereskedelmi szervezetekkel, valamint számos tőkés céggel. A moszkvai kiállításon az Elorg összesen mintegy félmil- liárd rubel értékű export-import, szerződést írt alá az 'NDK-.beli Robotron, a bolgár Izotimpex, a magyar Metranex és Videoton, a csehszlovák Kovo, a kubai Kon- szim.port külkereskedelmi szer­vezetekkel. — Véleményünk szerint — mondotta befejezésül J. Scserbi­na — a kiállítás megmutatta a nemzetközi munkaimegosztásnak és a számítástechnikai eszközök termelési specializációjának a le­hetőségeit, valamint a szocialista országok tudományos-műszaki együttműködésének politikai és gazdasági jelentőségét. (APN— MTI) Száz évvel ezelőtt kísérleteztek már a jégesőfelhők elkergetésével, az akkori módszerekben a reali­tás és a babona keveredett. Az idősek talán még ma is élével fel­felé állítják a baltát, s ettől remé­lik a jégfelhők eltűnését. E babo­nás „védekezés” mellett még ha­rangozással és éppen — Városföld környékén — ágyúk durrogtatásá- val próbálták elűzni a felhőket. Ez utóbbi módszereknek volt is reális alapja, de a siker nagyon csekélynek bizonyult, s a jégverés továbbra is jelentősen pusztította a növényi kultúrákat. Ma már van tudományosan kimunkált és sike­resen alkalmazott jégeső-elhárító berendezés, amelyet Baranya me­gye déli részén három éve működ­tetnek. A mohácsi, a pécsi, siklósi, és szigetvári járásban 11 rakétaki­lövő állomás található ahol ezüst vagy ólomjodid töltetű rakétákkal lövik azokat a felhőket, ame­lyekből a meteorológiai előrejel­zés szerint nagy szemű jégeső hullhat. Hatására a jégszemek el­olvadnak, s vagy esőként, vagy- pedig apró jégszemenként hulla­nak rá a földekre. A rakétákkal történő jégesőel­hárítással kapcsolatban 1967- ben Sárospatakon rendeztek nem­zetközi konferenciát, amikor is az amerikai, francia, jugoszláv és szovjet tapasztalatokat vitatták meg. Ilyen jellegű jégelhárítás már 1960 óta folyik az említett or­szágokon kívül még Ausztriában és Olaszországban. A baranyai rendszer kiépítésekor a szovjet módszereket alkalmazták, s az eddigi tapasztalatok szerint az eredmények kiválóak. Baranyában 1971—75. között a jégeső átlagosan évente csaknem 400 négyzetkilo­méternyi területet kárositott, és az Állami Biztosító mintegy 144 mil­lió forint kártérítést fizetett a gaz­'Az új szabályozórendszerrel kapcsolatos számítások szerint a jelenlegi termelési szerkezet és költségarányok mellett a 'Kiskun­ság szövetkezeteiben az árbevé­tel mintegy 10 százalékos növe­kedésével szemben 12—13 száza­lékos költségemelkedés jelentke­zik. Ebből következően szövetke­zeteinkben a bruttó jövedelem 10 százalékkal, ezen 'belül a nye­reség csaknem 30 százalékkal le- ' csökkenhet az 1978-hoz viszonyí­tott arányokhoz képest. Megbeszélések a vezetőkkel A szabályozók ismertté válásá­val már előre számíthatnak a szövetkezetek arra, hogy milyen intézkedésekkel lehetne a gazdál­kodást fejleszteni. Június végén megbeszéltük a szövetkezeitek el­nökeivel, azt követően Itöhb ága­zat vezető szakemberével a ten­nivalókat. Most ismét újólag fel­hívom a/figyelmet az akkor el­hangzottakra, amit az ítész idő­szerűvé, 'hogy rövidesen elérke­zik a jövő évi üzemi termelési és pénzügyi /tervek készítésének ide­je, amikor alapos elemzések után kell felkészülni az 1980-as esz­tendőre.' Egyik fontos feladatnak tar,tjük a gazdaságelemzés folyamatossá­gát Néhány gazdaságunkban, ez nem kielégítő. Szükség van ar­ra, hogy részletesebben elemez­zék egy-egy termékük előállítá­sának ráfordítási és hozamará­daságoknak. A rakétás módszer alkalmazása után az elmúlt há­rom évben csupán 152 négyzet- kilométeren pusztított a jégverés, a kártérítés összege pedig nem érte el az 50' millió forintot. Még szembetűnőbb az összehasonlítás, ha csupán a védett terület — amely 231 négyzetkilométer — adatait nézzük, ugyanis erre az említett évtized eleji időszakban 93 millió forint, a rakétás jégeső­elhárítás alkalmazásának 3 esz­tendejében évente csupán 11 mil­lió forint volt a biztosító által ki­fizetett kártérítés. Azt is kiszámí­tották a biztosító szakemberei, hogy — figyelembe véve az elhá­rítórendszer költségeit — három nyait, legyenek megfelelő elkép­zeléseik a termelési eredményt nem csökkentő, de megtakarítást jelentő gazdasági döntésekhez. Változtathatnának például a nö­vénytermesztés eddigi szerkeze­tén, bátrabban szüntethetik meg a veszteséges ágazatokat, és így tovább. Alkalmazkodóképesség Szövetkezeteink többségét ed­dig is a gazdálkodásban jelent­kező nagyfokú rugalmasság és a változó viszonyokhoz való alkal­mazkodóképesség jellemezte. He­lyes például az a szemlélet, hogy az adottságokhoz legjobban al­kalmazkodó fajtá'kalt termesztik, illetve az állattenyésztésben is fi­gyelembe veszik a gazdálkodási lehetőségeket. Búzát, kukoricát ott érdemes termelni, ahol azo­nos ráfordítással a legmagasabb hozamot lehet elérni. A gyenge szántók ésszerű hasznosításának útja a gyepgazdélkodás fejleszté­se is lehet, ahogy ezt Kiskun­félegyházán vagy Kunszentmik-. lóson is teszik. Az állatállomány gienetikai képességeinek kihasz­nálása sok helyen elmaradott. Korszerűtlenek vagy drágák az istállók, megoldatlan a szellőzte­tés, és így tovább. Azt ma már minden gazdaság érzékeli, hogy a jövőben fejleszt teni kell az együttműködést. E2 utóbbi lehetővé teszi a közös esz­közhasználatot, beszerzést, az együttes fejlesztést, hiszen össze­év alatt 160 millió forint megtaka­rítást értek el, pontosabban ez a jégelhárító rendszer pénzben kifejezhető népgazdasági haszna. A mezőgazdasági jelentősége nyil­ván ennél sokkal nagyobb, ugyan­is főleg az ültetvényekben okozott károk nemcsak egy, hanem két- három évig terméscsökkenésben éreztetik hatásukat. S még azt is figyelembe kell venni, hogy így a nagy munkával előállított ter­mék megmarad, vagyis piacra ke­rül, eljuthat a fogyasztókhoz. Bács-Kiskun megye déli részén értékes ültetvények találhatók. Itt van egyebek között az ország leg­nagyobb összefüggő szőlőültetvé­nye, a Kunbajai Állami Gazda­ságban, ezenkívül egyéb szántó­földi termelés ugyancsak kiemel­kedő jelentőségű. A bácsalmási gazdaság például évente megter­meli az ország hibridnapraforgó- vetőmag-szükségletét, amelyben éppen a tavalyi vihar és jég­kár tett nagy pusztítást. Említ­hető, hogy néhány évvel ezelőtt csupán a Bajai Állami Gazdaság­fogással előrébb lehet jutni. Szá­mos lehetőséget rejt magában a kooperáció. Példa erre a kiskő­rösi körzetben a szövetkezetek közös borászalti tevékenysége. Szövetségünk körzetében je­lentős a szakszövetkezetek szere­pe. Ez utóbbiakban mindenek­előtt a közös tevékenységet és az alapokat kell erőteljesebben fej­leszteni. Csak így erősíthetik a gazdálkodást. A .tagok termelé­sének, áruértékesítésének sokrétű támogatása nem lehet a közös alapok szétosztásának burkolt csatornája. Esetenként még a kö­zösnek juttatott legkülönbözőbb állami támogatást is a tagok kapják. Kiaknázni a lehetőségeket E cikk keretében csak éppen felvillantottam néhány fontos té­mát. Szerintem sok még a tar­talék. A közös gazdaságokban gyakorlattá kell fejleszteni a visszakérdezést. Vagyis konkré­tabban és nyíltabban kell össze­hasonlítani a terveket és a ítény- számokat részleteikben is. Nem­csak ágazatokra, munkahelyekre, hanem vezetőkre és dolgozókra is vonatkoztatva. Természetesen nemcsak az elmarasztalás; a fe­lelősségre vonás, hanem a dicsé­ret és az elismerés is fontoss ha az indokolt. Lényeges a munka­erő- és a munkabérkereitek fel- használásának figyelemmel kísé­rése is, aminek alapján elkerül­hetőek az év végi kellemetlen meglepetések, többek között a jövedelemnövekmény-adó emel­kedése. Nagy .tartalék, a szocialista munkaverseny, amely most van kibontakozóban pártunk XII. kongresszusára és felszabadulá­sunk 35. évfordulójára. Meggyőződésem, hogy a szö­vetkezeti gazdaságok az elkövet­kezendő új helyzetben is megta­lálják azokat a léheltőségeket, amelyek kiaknázásával sikeresen teljesítik termelési céljaikat. Magony Imre a területi szövetség titkára ban 80 millió forintot fizetett kí a biztosító jégkár miatt. A megye déli részén évente átlagosan 150— 250 millió forint közötti veszteség keletkezik a jégverés miatt. Kétségtelen, hogy az említett példák azt sugallják, szükséges lenne ezen a részen is jégeső-elhá­rító, rakétakilövő állomásokat te­lepíteni. A becslések szerint éven­te a rakétás jégeső-elhárítással 150—200 millió forint megtakarí­tást lehetne elérni. Fontos feladat lenne a bázis kiépítése azért is, mert az ország különböző részé­vel összehasonlítva, Bács-Kiskun- ban az egyik legtöbb azoknak a napoknak a száma, amikor pusztít a jégeső. Az exportérdekek is ezt támaszthatják alá, hiszen az itt megtermelt szőlő, és ebből készí­tett bor, valamint a gyümölcs és zöldség — ez utóbbiból az ország ellátását meghatározó mennyisé­get termelik — nagy részét külföl­dön értékesítik. S ha ehhez még hozzászámítjuk, hogy ezen a részen 14 ezer hektá­ron termesztenek értékes vetőma­got, az említett napraforgón kívül fűszerpaprikát, hibridkukoricát — hogy csak a legfontosabbat em­lítsük —, még inkább indokolt a területen a jégeső elleni rakéta- rendszer létrehozása. Cs. I. Fejlődő energetika Tíz éve létesítették az . első energetikai rendszert Mongóliá­ban. Az energetika azóta az or­szág dinamikusan fejlődő ipará­ga. Jelenleg egymilliárd kilowatt­óra villamos áramot termelnek. Szovjet és mongol tudások ter­vei alapján bővül tovább a háló­zat. A cél a kétmilliárd kilo­wattóra termelés elérése. Ha ez sikerül, akkor az egy főre jutó villamosenergia-itermelés a ko­rábbinak ötszörösére nő. Aranygyökér Az ősi altáji monda szerint 200 évig boldogságban, szerencsésein és egészségesen él az, aki meg­leli az „aranygyökeret”. A népi hiedelem szerint ez az orvosság több baj ellen is — kimerülés, vérszegénység, gyarnorbántalrnak, idegbetegségek — sikerrel alkal­mazható. E legendás növény nem más, mint a rodiolafű. amely 70 cen­timéteresre is megnő. Virága aranysárga, gyökere erős bronz­színű. Nevét is valószínűleg in­nen kapta. Leggyakoribb előfor­dulási helye a dél-szibériai hegy­vidék. A Tamszkban működő orvosi intézet tudósai végére akartak járni az ősi legendának. Korsze­rű műszerekkel, modern labora­tóriumokban vizsgálták a ro- diolát, és a tudományos alapos­sággal végzett kutatás igazolta a néphagyományt. Megállapították, hogy a gyógy- fűböl készült preparátum jelen­tősen javítja a közérzetet, s elő­segíti a munkaképesség fokozá­sát. Biológiai hatóanyagai egya­ránt serkentik a szellemi és a fi­zikai munkavégző képességet. Különösen hatékony túlterhelt­ség esetén, amikor is jelentősen csökkenti a regenerálódási időt. A kutatások eredményeképpen megkezdték a rodiolagyökér-ki- vonat gyártását, és 'már ebben az éviben mintegy 500 000 csomagot készítenek az új gyógyszerből. Tervezik még egy alkoholmen­tes frissítő gyártását is; amely­nek e fű volna a hatóanyaga. Uszályok Jugoszláviának • A Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregysége húsz önjá­ró uszályt készít jugoszláv megrendelésre. Az új típusú hétszázötven tonnás vízi járművek ömlesztett áruk és konténerek szállítására Is alkalmasak. A balatonfüredi gyárban már vízre bocsátották a ti­zenötödik uszályt. (MTI-fotó: — Rózsás Sándor felv. — KS) SOK MÉG A TARTALÉK A MEZŐGAZDASÁGBAN Előkészületek a jövő évi tervek készítésére 1980. január 1-től a gazdasági szabályozórendszer változásai hatás­sal lesznek a mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodására. Ez utóbbi­akra már most fel kell készíteni a közös gazdaságokat. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége fontos feladatának tartja, hogy segítse ebben a mezőgazdasági nagyüzemeket. Szövetsé­günk ez irányú tevékenységét annak figyelembevételével kell végezni, hogy térségünk adottságai az átlagosnál kedvezőtlenebbek. Ide tarto­zik, hogy a föld gyengébb termőképességű, sok még a tanya és je­lentős a szakszövetkezetek aránya. Hozzáteszem, hogy a Kiskunság a megye szövetkezeti érdekeltségi területéből mintegy 60 százalékkal, a termelésből 52—54 százalékkal, ezen belül az alaptevékenység eredményeiből 45—50 százalékkal ré­szesedik. 0 A radarenyők segítségé­vel a felhőzetről szerzett információkat meteorológu­sok dolgozzák fel. fonim lii cfctewíji • Az ólomjodidda! töltött rakéták. (P. N. archívum.)

Next

/
Thumbnails
Contents