Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-11 / 212. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1979. szeptember 11. Befejeződött az el nem kötelezettek VI. csúcsértekezlete Folytatás az 1. oldalról. események sorokban KAIRO __________________________ H oszni Mubarak egyiptomi af- elnök hétfőn a késő délelőtti órákban ötnapos, hivatalos látogatásra Washingtonba utazott. Mubarak üzenetet visz Carter elnöknek Szadat egyiptomi államfőtől — közölték Kairóban. (AFP) LONDON Nagy-Britanniában hétfőn újabb kétnapos munkabeszüntetéssel folytatódott a gépgysirtó és hajóépítő dolgozók bérkövetelő sztrájkmozgalma. A csalinem kétmillió dolgozó szeptemberben immár másodszor tart kétnapos sztrájkot a minimális bér felemeléséért. NOUAKCHOTT Hétfőn megkezdődött' a Mauritániában állomásozó marokkói csapatok kivonása. Erről Maati Buabid marokkói miniszterelnök mauritániai kollégájához, Mohamed Khouna Ould Haidalához intézett jegyzékben tájékoztatta a nouakchotti kormányt A Mauritániában tartózkodó marokkói egységek létszámát 8—10 ezer főre becsülik. (DPA) ban ezzel nem értett egyet. Az állam- és kormányfők végül úgy döntöttek, hogy a politikai záró- dokumentumba bekerül a Camp David-i megállapodások és az egyiptomi—izraeli különalku elítélése. Az államfők a zárt ülésen úgy határoztak, hogy a Koordinációs Irodát megbízzák: állapítsa meg, hogy Egyiptom magatartása milyen károkat okozott az arab népnek, és mindenekelőtt a ■ palesztinoknak. Az iroda erről a mozgalom külügyminisztereinek soron következő értekezletén, Új- Delhiben tesz majd jelentést. Ugyanitt foglalkoznak majd azzal a kérdéssel is, hogy felfüggesz- szék-e Egyiptom tagságát az el nem kötelezett mozgalomban. Az éjszakai ülésen vita folyt arról is, hogy mely országok alkossák a 36-ra bővített Koordinációs Irodát, amely két csúcsértekezlet között a mozgalom operatív testületé. Harmincegy ország tagságában megállapodtak, és öt — Afrika számára fenntartott — hely betöltéséről később döntenek. A Koordinációs Iroda négy helyén két-két ország másfél-másfél évig lesz tag. Kambodzsa kérdésében a korábbi megoldás maradt érvényben: a hely betöltetlen marad. A Pol Pot- rezsimet most az első alkalommal távolították el egy nagy horderejű nemzetközi konferenciáról. Az éjszakai vitát követően vasárnap tartották meg a csúcsértekezlet ünnepélyes záróülését. Az ülésen Fidel Castro mondott beszédet. „Ez a találkozó, mint mondják, minden eddigieknél nagyobb szabású összejövetel volt” — állapította meg Castro. — A nemzetközi konferenciák történetében aligha volt eddig példa arra, hogy ilyen magas rangú személyek, ehhez hasonló intenzív és hosszan tartó munkát végeztek volna. A konferencián, a szombat éjjeli ülést leszámítva, kilencvenhár- man szólaltak fel. A Kubai Köztársaság elnöke ezután kijelentette: a konferenciának egyebek közt azért volt rendkívüli jelentősége, mert a mozgalom sokrétű volta, és az el nem kötelezettek ellenségeinek ama törekvései ellenére, hogy a tagországokat szembeállítsák egymással, szinte teljes konszenzussal sikerült megállapodásra jutni minden kérdésben. — Éppen ezért kijelenthetjük, hogy a mozgalom ma egységesebb, határozottabb, erősebb és függetlenebb, mint valaha volt. Fidel Castro végül köszönetét mondott a résztvevőknek a konferencia sikerének érdekében végzett munkájukért és az együttműködésért, majd az el nem kötelezett országok hatodik csúcsértekezletét befejezettnek nyilvánította. BELGRAD Tito köztársasági elnök és kísérete tegnap délben Kubából kü- lönrepülőgépen visszaérkezett Belgrádba. Hazaérkezésekor adott rádió- és tv-nvilatkozatában Tito elnök a csúcstalálkozót sikeresnek mondotta, és kijelentette, hogy Jugoszlávia elégedett a havannai tárgyalások eredményeivel. Annak a véleménynek adott hangot, hogy a mozgalom a nemzetközi viszonyok független, tömbökön kívüli tényezője és hogy Havanna megerősítette az el nem kötelezettség eredeti elveit, határozottan kifejezésre juttatta gyarmatosítás-, imperializmus-, domináció- és fajgyűlöletellenes jellegét, a nemzeti felszabadító mozgalomnak nyújtott egyértelmű támogatását. A jugoszláv államfő állást foglalt a mozgalom további' demokratizálása és a havannai határozatok következetes megvalósítása mellett. (MTI) NAPI KOMMENTÁR Miközben Peking magatartása miatt semmi eredményt nem hoztak a vietnami—kínai tárgyalások, a két ország határáról újra riasztó hírek érkeznek. A jelentések önmagukért beszélnek. Néhány hónapos viszonylagos békeállapot után Kína ismét egyértelműen fenyegető katonai manővereket hajt végre Vietnam határai közelében. A hírek szerint éppen egy tucat kínai hadosztályt és hat hadtestet vontak össze, négy kínai hadosztály pedig a laoszi határ mentén zárkózik fel. Ezek a jelentések akkor is nemzetközi aggodalmat keltenének, ha a világ nem ismerné az időbeli előzményeket, az agresszió pekingi „ideológiai” körítését — az egész szomorú hátteret. De hát ismeri és a kínai vezetés egyébként is gondoskodik arról, hogy senkinek ne maradhassanak kétségei a katonai akciók politikai jellege és céljai iránt. Újabban már alig van nap, hogy a kínai fővárosban ne hang- zanának el felelős, magas rangú vezetők nyilatkozatai „Vietnam ismételt, sőt esetleg többszöri (!) megleckéztetéséről”. Sokasodnak az arról szóló hírek is, hogy a vietnami légtérben rendszeressé váltak a veszélyes kínai provokációk. Az, hogy egy hatalom ilyen eszközökkel, a szüntelen katonai fenyegetések gyakorlatát megvalósítva folytassa „külpolitikai” tevékenységét, világszerte aggodalmat kelt. A jelek szerint azonban nem minden ország osztja ezt az aggodalmat. Számos megfigyelő emlékeztet arra, hogy a provokációk valósággal szárnyakat kaptak Walter Mondale amerikai alelnök kínai látogatása után. A szovjet hadsereg lapja, a Krasznaja Zvezda nem véletlenül hívja fel a figyelmet éppen most arra: a fejlemények fényében Washington hiába akarja Pekinggel kiépített kapcsolatait egyszerű „normalizálásként” feltüntetni. H. E. fttftgftSftjSgags NEMZETI GYÁSZ IRÁNBAN Elhunyt Taleghani ajatollah Űrhajósok sajtóértekezlete Tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői TEHERÁN Taleghani ajatollah, Teherán egyik legfőbb vallási vezetője, vasárnap éjjel szívroham következtében 68 éves korában elhunyt. Taleghani ajatollahot a síita egyházban a mérsékeltebb irányzat képviselőjeként tartották számon: kapcsolatot tartott a Fedajin khalk és a Modzsahedin khalk elnevezésű iszlám mozgalmakkal. A kurd kérdésben azonban Khomeini ajatollah nézeteit osztotta, s a kurd felkelés vezetőit „hazaárulóknak” minősítette. Khomeini ajatollah hétfőn — Taleghani temetésének napján — a vallási vezető halála alkalmából háromnapos nemzeti gyászt rendelt el. Az iráni iszlám forradalmi tanács tegnap első alkalommal fedte fel egyik tagja nevét: bejelentette, hogy a vasárnap elhunyt Taleghani ajatollah a jitkos testület vezetője volt. Eáek szerint Taleghani, Khomeini ájátollah után az ország második emberének számított. Khomeini ajatollah. Irán vallási vezetője, rádióbeszédben szólította fel a kurd lázadás leverése elől menekülőket, hogy térjenek vissza otthonaikba. Khomeini biztosította a kurdokat, hogy „csak az áruló (kurd) vezetőket és cinkosaikat vonják felelősségre gyilkosságért és árulásért”. Egy másik, vasárnapi beszédében az iráni főpap kijelentette, az ország gazdasági helyzetével elégedetlenkedőknek, hogy az „iszlám forradalom nem az árak csökkenését, hanem az iszlám eszmék megvalósítását jelenti”. Khomeini hozzáfűzte, hogy az „iszlám gazdasági koncepció nem a gyomorra összpontosít, hanem az emberi lét lényegére”. Az iráni belpolitikai élet nyugtalanságának újabb jele, hogy vasárnap benyújtotta lemondását Gholamhusszein Sokuhi közoktatásügyi miniszter. Lemondásának oka egyelőre nem ismeretes. Khalkhali ajatollah, a kurd felkelés területére kirendelt iráni főbíró, a Bamdad című lapnak adott nyilatkozatában azt állította, hogy a Kurd Demokrata Párt elmenekült tagjai közel 100 iráni katonát, forradalmi gárdistát és kereskedőt ejtettek túszul és hurcoltak magukkal Irakba. Khalkhali állítása szerint a túszok közül 13-at a hét végén szabadon bocsátottak. (AFP, Reuter, UPI, AP, DPA)MOSZKVA Sajtókonferencián számolt be hétfőn Moszkvában 175 napos űrutazásáról Vlagyimir 'Ljahov és Valerij Rjumin. A világ eddigi leghosszabb időtartamú űrexpedíciójának' kát részvevője csaknem féléves űrutazás után, augusztus 19-én, tért vissza a Földre. .Ljahov és Rjumin útjának eredményeit, a Száljait—6. űrállomással végzett eddigi kísérleteket Borisz Petrov, a Tudományos Akadémia aietoöke, az Intenkoz- mosz tanács elnöke foglalta öisz- sze. A többi között elmondotta: az új típusú űrállomáson eddig három állandó személyzet dolgozott, összesen 14 űrhajós. A Szálját—8-hoz 17 alkalommal kapcsoltak hozzá személy-, illetve teherszállító űrhaját. A teherűrhajók összesen 9 tonna darabárut és 4 tonna üzemanyagot juttattak el az űrállomásra. Az űrállomásról egyedül az MKF—S M készülékkel 6000 felvételt készítettek a Föld felszínéről és az óceánokról, az űrállomás minikemencéiben 150 kísérletet hajtottak végre. Petrov akadémikus méltatta a nemzetközi kísérletek jelentőségét, hangsúlyozva, hogy a szocialista országok összefogása a világűrben is nagy eredményeket hozott. Valeíij Rjumin részletesen beszámolt az űrutazás során végzett munkáról. Különösen kiemelte a kozmikus technika Sikerét, a különböző berendezések és műszerek eredményes működését. Rjumin egy kérdésre válaszolva elmondotta: útjuk tapasztalatai alapján javasoltak módosításokat az űrhajósok felkészülésének programjában, de a program alapvetően jó. Komolyabb bajuk az út során nem volt — irövid ideig tartó fogfájástól eltekintve. Petrov akadémikus válaszaiban a többi között a nemzetközi együttműködést illető kérdésekre tért ki. Az Interkozmosz-program folytatása mellett rövidesen megkezdődnek a részletes tárgy,alá- sok a francia űrhajós jelölt útjáról is. Ezzel kapcsolatban Vlagyimir Satalov altábornagy egy kérdésre válaszolva elmondotta: a magyar űrhaj ósj elölték Csillagvárosban folytatják felkészülésüket arra a szovjet—magyar űrkísárletrej amelyre az Initer- kozmosz-program további szakaszában kerül sor. A szakmai vezetők igen elégedettek a magyar űrhajósjelöltek eredményeivel: mindketten szorgalmasan készülnek az eljövendő űrutazásra. (MTI) Az országgyűlés soron következő ülésszakának előkészületeiről, tennivalóiról tájékoztatta a Parlament tisztségviselőit, állandó bizottságainak elnökeit és a képviselőcsoportok vezetőit Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke hétfőn, az Országházban megtartott tanácskozáson. , Dr. Schultheisz Emil egészségügy) miniszter ismertette az 1972-es egészségügyi törvény végrehajtásának tapasztalatait, majd Szakali József államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke adott tájékoztatót a KNEB munkájáról. Az értekezleten felszólalt Cse- lőtei László, dr. Gajdócsl István, Gorjanc Ignác, Hegedűs Lajos, Juratovics Aladár Lakatos Pál, Mátay Pál, Pesta László, Prieszoí Olga, Rujsz Lászlóné, .Sándor József, Szokola Károlyné és Varga Zsigrgond országgyűlési képviselő. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Csehszlovák pártmunkásküldöttség érkezett hazánkba Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága meghívására Miroslav Capkának, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága elnökének vezetésével hétfőn csehszlovák pártmunkásküldöttség érkezett Budapestre. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke fogadta. Jelen volt Václav Moravec. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. (MTI) • Gáspár Sándor Ausztriába utazott Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) meghívására vasárnap magyar Szak- szervezeti küldöttség utazott Ausztriába, az ÖGB tegnap kezdődő kongresszusára. (MTI) GUSTAVE EIFFEL ALKOTÁSA Jó üzlet a kilencvenéves torony 1887 januárjában kezdődtek el a munkák a Mars mezőn. Általában úgy tudják, hogy a tornyot a párizsi világkiállításra építették, mások azt mondják, hogy a francia forradalom 100. évfordulójára konstruálta Gustave Eiffel. ®ind a kettő igaz — a torony 90 évvel ezelőtt, 1889-ben lett kész. Nemcsak Párizst foglalkoztatta a terv, hogy egy ezer láb magas épület készüljön; mérnökök százai tépelődtek Angliában, az Egyesült Államokban, hogy a technika dicsőségét, országuk nagyságát ekképpen hirdessék. 1885-ben hirdetett pályázatot a francia közmunkaügyi miniszter, amelyre 700 terv érkezett be. Ebből 18 minősült elfogadhatónak, de a legalaposabb és legcélszerűbb Eiffelé volt. Ezt is fogadták el. A tervek szerint a torony alapja 125 m széles, a magassága 300 méter lett volna, s a költségek egymillió ötszázezer frankra rúgtak. Mivel Eiffel maga fizette az építkezést, a szerződés szerint 20 esztendeig jogosult volt a torony jövedelmére. (Akkor úgy vélték, hogy 1910-ben le fogják bontani az építményt.) f A „hidember” története kintélyes szőnyegszövő dinasztia sarja volt, aki Napóleon lovasva- Eiffel igen elismert mérnöknek dászai között is szolgált, s a csá- számított korában, 1832 decembe- szár bukása után Kölnbe emigrált, rében született, Dijonban. Apja te- Eiffel a középiskolában filozófiát • Így kezdődött az építkezés. és matematikát tanult, majd egy kazánkovács és gőzgépgyártó üzembe szegődött. Később egy vasúttársaság alkalmazásában állt, s 26 éves korában egy hat pilléren álló 500 méteres viaduktot tervezett. Miután megtervezett egy templomot, több pályaudvart (többek között a budapesti Nyugatit) számos üzemet, áruházat és vásár- csarnokot, s közben 42 hidat is felépített, elnevezték „hídembernek”. Beutazta a világot, épített Oroszországtól Peruig. Tervei alapján készült a nizzai obszervatórium és a New York-i Szabadságszobor vasszerkezete. A torony igen gyorsan épült, 1888 áprilisában már állott a négy pilon, a párizsiak nagy része meg szörnyűlködött: micsoda borzalmas látvány, mondták — e szörnyű monstrum, tönkreteszi Párizs látképét. De a torony csak növekedett, s 1889 nyarán el is készült. A tervezett összeg többszörösébe került, pontosan 7 millió 299 401 frank és 31 centimes-be. Magassága 302 méter 755 milliméter, súlya 7 ezer tonna, a szegecsek száma 1 050 846 és 1710 lépcsőfoka van. Megnyitásának évében 1 896 967 látogatója volt. A mai napig is működik a hidraulikus lift, amely a II. emelettől a torony legfelső szintjére viszi fel a látogatókat. Bevételek, kiadások Csakhogy a toronnyal egy ideje gondok vannak. Nem bontották le, mint ahogy tervezték, és húsz év eltelte után Gustave Eiffel —, aki egyébként a torony III. emeletén lakott — ócskavas áron eladta Párizs városának. Közben meg is nőtt a torony, és súlyosabb is lett, a csúcsán található a 165 tonna súlyú rádióadó, tévéadó, egy rendőrségi állomás és egy tűzoltójelző berendezés. Csakhogy a torony fenntartására egyre több pénzt kell fordítani. A teljes helyreállításra mintegy 10 millió francia frankra lenne szükség, csupán a hidraulikus óriáslift cseréje 35 milliót tenne ki. Arról nincs szó, hogy az Eiffel- tornyot működtető társaság ráfizetne. 1978 december végéig 84 780 000 látogatója volt a toronynak. Az üzemeltető társaság szerződése ez év végén lejár. A városi vezetés úgy véli, hogy a társaság idáig is szép pénzt keresett, az sem lenne baj, ha a jövőben Párizs venné gondjaiba az építményt. A társaság ugyanis csak akkor hajlandó a költséges rekonstrukciós munkát elvégezni, ha a magisztrátus további 30 évvel meghosszabbítaná a bérleti szerződést. Való igaz, hogy a torony jövedelmező, de a karbantartási munkák hihetetlenül magas összegeket emésztenek fel. Csak példaképp: egyedül a torony festéséhez 50 tonna anyagra van szükség. Viharos életrajz Amikor megnyitották, hatalmas ünnepséget rendeztek, amelyen a kor hírességei vettek részt; az akkori perzsa sah, a spanyol trónkövetelő, a sziámi király, Edison és Buffalo Bill. Voltak, akik alpinista felszereléssel kívülről mászták meg a tornyot, s volt 1923-ban egy látogató, aki kerékpárral jött le a lépcsőkön. 1945-ben egy pilóta elrepült a pilonok között. S akik még lejöttek? Az öngyilkosok száma meghaladja a 400-at, közülük egyetlenegy nő élte túl a halálos ugrást. A .torony egyébként bevonult az irodalomba, filmművészetbe, olyan művészek dicsőítették, mint Cocteau, Apollinaire, Breton, lefestette Chagall, s csaknem valamennyi modern francia festő. Több film is készült, amelynek főszereplője • Egykori francia karikatúra a toronyról és alkotójáról. a torony volt, s ma is játszanak egy darabot Párizsban, a „Gyilkos Eiffel-torony” címmel. Az alkotó Gustave Eiffel miután megnyerte a toronycsatát, belebonyolódott a Panama-csatorna építkezésébe, s azután szinte már semmit nem alkotott. 71 éves korában egy meteorológiai állomást helyezett el a torony tetején és kísérletezett egy különleges repülőgéppel is. 79 éves korában hunyt el, 1911-5 ben. 8. F.
