Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-06 / 208. szám

1979. szeptember 6. 0 PETŐFI NÉPE 0 3

NAGYOBB VÁLASZTÉK, UDVARIAS KISZOLGÁLÁS

Versenymozgalom a BRK-nál

Mindannyiunk számára jó és megnyugtató érzés, hogy erőteljes mozgásba lendült a versenymozgalom, sokasodnak a párt közelgő XII. kongresszusának és hazánk 35. évfordulójának tiszteletére felajánlott vállalások. A most bontakozó országos munkaversenyhez a megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat is felzárkózott. Elhatározásuk azért

is figyelemre méltó, mert erejüket olyan feladatok megoldására kívánják összpontosítani, amelyek nem közvetve, hanem nagyon is közvetlenül érintik a fogyasztókat. A dolgozók, akiktől elvárják, hogy munkájukkal jelentős értékeket teremtsenek, joggal támasztanak követelményeket, mint fogyasztók is.

Ennek az igénynek kíván eleget tenni a bajai székhelyű vállalat. Vállalásaikban tükröződik az a törekvés, hogy a beszerzési gondok ellenére is igyekeznek bővíteni a ruházati cikkek választékát. Fokozott figyelmet fordítanak a kistermelők bevonására, valamint a kölcsönös előnyökön nyugvó kereskedelmi kapcsolatok kialakítására. A választékot a szocialista országokból származó importcikkek forgalmazásával is gazdagítják, különös tekintettel a jugoszláv kishatármenti forgalomból adódó lehetőségek jobb kihasználására.

A vásárlóknak az sem közömbös, hogyan szolgálják ki őket? A versenyző brigádoktól tehát számon- kérik a figyelmes, udvarias magatartást, a kiszolgálás kulturáltságát is. Célul tűzték ki a munkaerővel való jobb gazdálkodást, a kereskedelmi munka színvonalának emelését. A felajánlások teljesítésétől nem kevesebbet várnak mint azt, hogy a második félévi árbevételüket. a tervezetthez képest legalább 6 százalékkal növeljék és az idei értékesítési terveiket jelentősen túlteljesítsék.

A munkahelyekről folyamatosan érkező versenyfelajánlások máris jelzik, hogy a dolgozók megértették a vállalat törekvését és részt kívánnak venni a közös feladatok megvalósításában. Kezdetnek mindenesetre biztató, hogy a bajai vállalat mintegy 60 szocialista brigádja vállalta, hogy személyesen mutat példát, magáévá teszi a fogyasztók kifogástalan ellátásának ügyét. Szándékunk komolyságát, felajánlásaik végrehajtását remélhetőleg hamarosan a boltokban is mérni lehet. A minőségi különbséget a vevők is érzékelni fogják.

V. Zs.

Hol van a munkánkból a lelkiismeretesség?

Jót, lelkiismeretesen,! ez az, amit önmagámtól és mástól is elvárok, bármihez is kezdünk. Lehangoló azonban, amit lép- ten-nyomon tapasztalok, mintha kiveszett volna az emberek nagy részéből az átgondolt, lelkiismeretes munka készsége.

Néhány hónapja Baján az új városrészben lakáshoz jutottunk. A honfoglalók önfeledt örömével, lelkesedéssel vártuk a percet, amikor megnézhetjük belül is a lakást, melynek ablakait hetek óta sóvár szemmel figyeltük, kívülről. Aztán eljött a nagy pillanat, megkaptuk a kulcsot és boldogan, jókedvűen nyitottuk ki ajtónkat. Egyik helyiségből a másikba rohangálva örültünk, tervezgettük, minek hol legyen a helye.

Tehetetlen méreg és bosszúság

Alaposan körülnézve azonban, egyre jobban erőt vett rajtam valami tehetetlen méreg és bosszúság. A szobákban a tapéta foltos és koszos, még cigarettát is elnyomtak rajta. A szőnyegpadló olyan, mintha a Dunántúli-középhegység húzódna alatta. A konyha és a mellékhelyiségek PVC-burko- lata csupa walkid íestékcsepp — nyilván előbb fektették a padlót, utánna gletteltek és festettek. Az ajtókeretek köré hanyagul benyomkodott gipsz már az első napokban hullani kezdett. A lábazatként felragasztott fekete műanyag szegélyen inkább kívül van ragasztó, mint mögötte.

Aztán a lépcsőház. Durva, elnagyolt kivitelezés mindenütt. Szomorúan néztem a csupasz hungarocell mennyezetet a földszinti közös helyiségben, a porladozó cementpadlót. a szeméttároló egyenes padozatát, ahol egy cseppet sem lejt a beton a lefolyó felé, a leváló gumi lépcsőszegélyeket és elgondolkodtam, hogyan néz ki ez a ház 10 év múlva, amikor még mindig újnak fog számítani.

Nem vigasztal a 6 ezer forint

Hogyan dolgozhattak ennyire lelkiismeretlenül emberek? Engem egy cseppet sem vigasztal az a 6000 forint, amit az építők, elismerve a kivitelezés hibáit. Visszafizettek. Ettől többet költöttünk arra, hogy eltüntessük a lelkiismeret nélkül végzett munkák nyomait.

Mindebbe bele is nyugodtam volna „ilyen az élet” felkiáltással, ha nem tapasztalnék mindenütt igen gyakran valami hasonló nemtörődömséget.

A lakás rendbehozása után figyelmem a környezetünkre terelődött. A házak soha nem látott gyorsasággal épülnek és lassan kibontakozik a lákótelep külső képe.

Porvihar

Sok helyen este már égnek a lámpák. Nálunk is kiásták a köz- világítás betonoszlopainak a helyét, be is állították az oszlopokat, de a kiásott földet otthagyták a szél hordja, szórja szanaszét. Jöttek az útépítők, akiknek útban volt a kiásott föld, nekiláttak valami traktorral lefújni az úttestről. Döbbenetes látvány volt a porvihar, amit kevertek és fújtak be a lakások nyitott ablakain. Sokan, voltunk, akik nem tudtuk szó nélkül lenyelni ezt a porvihart és csodálkoztunk azon. hogy az úttest portalanításának ezt a megoldását választották.

Talán az útépítők maguk is belátták, hogy felháborító dolgot művelnek és délután már a sep- regetőautó dolgozott, valamivel kevesebb port kavarva. Ezután meglepő gyorsasággal elkezdték l teríteni a bitument. Öröm volt látni az emberek és a gépek ösz- széhangolt munkáját. Leterítették az úttestet és továbbálltak. Vártuk, hogy megcsinálják a járdát is, hiszen látható módon úgy betonozták, hogy arra is bitumen •kerül. Biztosain okuk volt az építőiknek arra, hogy elnapolták a járdabontást. A járdákon nem

maradt más utánuk, mint az oda dobált felesleges bitumen,, amlit a naiv lakók elhordták, hogy ne legyen útban, amikor a járdához hozzákezdenek. Erre azonban nem került már sor. Ma seim értem, miért nem lehetett ezt a munkát egyszerre elvégezni?

•Nézegettük a lépesőházbeliek- kel a gyorsan készült utat, többen úgy gondolták, erre kerül még egy réteg, nem lehet, hogy ilyen hepe-hupásan hagyják, a mélyedést se egyenlítették ki a trafóháznál.

Azóta máshol is készült út a városba, és már biztosra veszem, hogy az építők befejezettnek tekintik a munkát. Csak azt nem értem, miért nem 1 éhe tett rendesebben megcsinálni. Vajon akik készítették, nem érezték még 'soha a jól végzett munka örömét?

Büntetést érdemelnének

Sajnos „ez van”. Legfeljebb a műszaki átadásnál nem veszik át az utat, de a forgalmat megállítani nem lehet. Mit lehet már tenni?! így marad és marad a sok homok, por, törmelék is, ami az állandó építések, bontások, a „fejlődés” velejárói. Csak azt nem értem, miért vált ez természetessé? Miért nem lehet az útbontást csak egyszer elvégezni és utána tisztességesen hely- reállítani a burkolatot? A kivitelezőknek, az őtt dolgozó embereknek erre is gondot kellene fordítaniuk. Büntetést érdemelnének azok, akik átgondolás nélkül hoznak döntéseket, kétévenként bontatják fel az utakat és a tetejében hanyagságból hagyják elkoszosoJini, elszürkülni ezt a kedves, barátságos kisvárost.

Mindannyiunknak felelősséget kell éreznünk városunkért és környezetünkért, nem beszélve a munkánkról, amely hű tükörképe önmagunknak. Ne csak a másik ember hibáit lássuk, nézzük meg a magunk munkáját is. A dolgok megváltoztatását ne a köztől várjuk, hiszen a közösség belőlünk áll, és szó szerint, de átvitt értelemben is mindannyiunknak van mit söpörni a saját háza táján.

Óváry Éva

Értékes lett a cserfa

Az eddig csak tüzelésre használt cserfa kitermelése eddig ráfizetéses volt az erdőgazdaságnak. A magyar erdőkben, így Észak-Magyarország erdeiben is, igen jelentős kiterjedésű — mintegy 33 százalék — ez a faállomány. Ipari hasznosítását megkezdte a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Állami támogatássál speciális gépet vásároltak, mellyel cserből faaprítékot készítenek, s ez fonltos ipari nyersanyag. Hódmezővásárhelyen furfurolt készítenek belőle, mely a növényvédő szerek, műtrágya, a gyógyszeripar, továbbá a mű- gyautógyártás és az olajfinomítás fontos anyaga. Az aprítékot ezenkívül Zagyvarónán ötvözet gyártásához is felhasználják. A furfurolból várhatóan a 80-as években fehérjét, valamint takarmányélesztőt is készítenek majd. (MTI Fotó — Perl Márton felvétele — KS)

Két új statisztikai zsebkönyv

Két új könyvet jelentetett meg a Statisztika Kiadó a közelmúltban. Ezek egyike a Mezőgazdasági Statisztikai Zsebkönyv, amely a mezőgazdaság legfontosabb és legújabb statisztika\ adatait mutatja be mind a szakmai körök, mind pedig a mező- gazdaság iránt érdeklődő nagyközönség számára.

Az idei kötet 18 fejezete foglalkozik a mezőgazdaság valamennyi ágazatával, valamint az erdő- és vízgazdálkodással.

Az adatok többségére országos jellegű, de ezen belül az állami gazdaságok, kombinátok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek termelésének részletes adatait is bemutatja a kötet.

Ugyancsak most jelent meg a BERUHÁZÁSI, ÉPÍTŐIPARI ÉS LAKÁSÉPÍTÉSI ZSEBKÖNYV, 1979.

A kiadvány a beruházások, az építőipar és lakásépítkezések helyzetével foglalkozik, s különböző csoportosításokban közölt adatai és grafikonjai széles körű tájékoztatást nyújtanak a korábbi évek, valamint az ötödik ötéves tervidőszak eddigi eredményeiről.

összefoglaló fejezetében megtalálhatjuk az 1950— 1978 időszakra vonatkozó legfontosabb beruházási, építőipari és lakásépítési adatokat, ezen kívül — külön fejezetekben — gazdag számanyaggal, részletesen bemutatja az ötödik ötéves tervidőszak eddig eltelt éveiben a három terület fejlődését.

A hazai eredmények összehasonlíthatósága érdekében a zsebkönyv több táblázata a szocialista országok beruházási, építőipari és lakásépítési eredményeit is tartalmazza.

Vendégeink a kongresszuson

v

Dr. Gasztonyi Zoltán

Az AG ROMAS Társaságot és munkáját kevesen ismerik hazánkban. Módomban volt találkozni dr. Gasztonyi Zoltánnal, a társaság igazgatójával.

— Kérem, hogy elöljáróban mutassa be az AGROMAS Társaságot.

— Nemzetközi kertészeti gépesítési társaság, amelynek hat ország tagja. Magyar—bolgár együttműködésből alakult ki, 1965-ben kezdte munkáját. Az együttműködés hasznát felismerve léptek be a későbbi években a KGST-országok. Elsőként 1969- ben a Szovjetunió, majd az NDK, Lengyelország, tavaly pedig Csehszlovákia. Központunk Budapesten van, de valamennyi tagországban létrehoztunk képviseletet is.

— Milyen feladatokat oldottak meg eddig?

— A kertészet komplett gépesítéséhez szükséges tervezés, gép— Ügy tudom, a kombinátban magyar módszerekkel kezdték meg a paradicsomtermesztést, gépi betakarítást.

— A soroksári rendszer technológiáját vettük át, még 1973Jban — válaszolta dr. Tóth András. — Azóta több módosításra került sor, egyebek között John Deer erőgépeket használunk és vannak már önjáró betakarító gépeink is. Konzervparadicsomot termelünk, ezért az iparszerű munkát akarjuk megvalósítani a kombinátban.

— Ügy kell értenem, hogy a folyamatosság és a mennyiség dominál, s a minőségi termelés kevésbé?

— A konzervgyár által támasztott igényeket minőségi szempontból is ki tudjuk elégíteni. Negyven-hatvannapos betakarítási és feldolgozási időszakihoz alkalmazkodik a fajtaösszetételünk is. Mi főleg az olasz Tanzz-i cég fajtáit termesztjük. Egyébként a nemesítés és a gépgyártás nincs összhangban. Pontosabban, találkoznak egy ponton, ami azt jelenti, hogy készen van a gép, s ennek igénye szerint rendkívül' kemény, viszont nem a legjobb minőségű paradicsomot termesztjük — mondotta Pintér Dezső.

— Mit tudnak a paradicsomból gyártani és milyen ezek vi}ágpiagyártás és gépkereskedelmet koordináljuk. Legfontosabb a műszaki kutatások és gyártásfejlesztés, valamint a gyártásszakosodás területén kialakult együttműködés. Öt-, illetve egyéves tervek alapján dolgozunk. Több kertészeti gép fejlesztésében mondhatunk magunkénak jelentős eredményeket. Egyebek között a zöldbab-, a zöldborsó- és uborkabetakarító gépsorok kialakításában, amelyeket magyarok terveztek és gyártottak, a káposzta betakarító géprendszert a szovjet, a gyökérzöld- ség- és kelbimbó-betakarító gépsort, valamint a fejeskáposzta-fel- dolgozó berendezést NDK.-beli szakemberek készítették, bolgár partnereink pedig a Balkán gépcsaládot fejlesztették jd.

— Terveik között melyek a legfontosabbak?

— A minőségi termékelőállítás érdekében szeretnénk javítani a már meglevő gépeket, illetve újabb típusok kialakítása is folyamatban van. Legnagyobb gond a gyümölcsbetakarítás gépesítése, mégpedig annak elérése, hogy a géppel leszedett gyümölcs friss fogyasztásra is alkalmas legyen.

— Bizonyára ehhez nemcsak a tagországok kutatóinak munkájára számítanak, hanem licenceket is át tudnak venni, illetve hasznosítják a többi országok eredményeit is.

— Figyelemmel kísérjük a kertészeti gépesítésben elért eredményeket és licenc vásárlására is sor kerülhet, amennyiben a tagországok mindegyike ezt alkalmasnak és hasznosnak tartja.

— A következő időkben jnilyen feladata van a magyar partnernek?

— A harminc kutatási témáiból tizenkettő, a hatvankét kertészeti gép gyártásából huszonhat elkészítése, megalkotása vár a magyar szakemberekre. Ebből is látható, hogy jelentős feladataink vannak és fontos szerepet töltünk be a társaságunk munkájában.

— Mennyire nyitott a szervezet?

— A világ valamennyi országa beléphet az AGROMAS Társaságba. Ehhez viszont még az szükséges, hogy elfogadják és maguké’ vá tegyék a társaság alapelveit és részt vállaljanak az említett fejlesztésekben, kertészeti gépesítési feladatokban.

Dr. Tóth András és Pintér Dezső

ci kereslete? — érdeklődtem a kertészeti ágazatvezetőtől.

— Elsősorban" sűrítményeket készítünk, valamint ivólevet, ezenkívül különféle ételekhez, salátákhoz használjuk a paradicsomot. Jelenleg nem okoz gondot a külföldi értékesítés, azonban meg kell mondani, hogy a sűrítmények nem a legkeresettebbek a világpiacon. Tudjuk viszont, hogy a ketchup, vagyis a fűszerezett paradicsom készíitmények iránt jelentős a kereslet, azonban ennek készítéséhez gépek és berendezések kellenének.

— Milyen a magyarországi intézetekkel, kutatókkal az együttműködésük, elsősorban a Kecskeméten levő Zöldségtermesztési Kutató Intézettel?

— Mezőgazdasági gépkísérleti intézetekkel van kapcsolatunk, azonban az említett Kecskeméten levő kutatóintézettel nincs — mondatta Pintér Dezső.

— Az igények, vagy az ismeretek hiányában?

— Elsősorban az utóbbi miatt, vagyis alig tudunk valamit a Zöldségtermesztési Kutató Intézetről. Az is igaz, hogy élőbb- utóbb meg kell teremteni a kapcsolatot, bizonyára mindannyiunknak haszna lesz ebből — válaszolta dr. Tóth András.

— Végezetül arra kérem, szóljon arról, miért vette fel Halász József nevét a kombinát?

— Halász József adai születésű.’ . Forradalmár volt és 1941-ben kivégezték az adai tanácsháza udvarán. Az ő emlékét őrzi a kombinátunk. Megemlíthetem még Szarvas Gábor magyar nyelvészt, aki ugyancsak adai születésű. Az

ő emlékére évente rendezünk a városban magyar nyelvművelő napokat.

Andreas Zocca

Szerte a világon foglalkoztatja a kutatókat, gépészeket a gyümölcsültetvények gépi betakarításának javítása, fejlesztése. A kongresszuson előadást tartó Andreas Zocca. a bolognai egyetem gyümölcstermelési intézetének főmunkatársa, egyik legkiválóbb szakértője a témának. Bologna az olasz gyümölcstermelés központja, ugyanis ennek körzetében termelik meg Itália alma-, körte- őszibarack, és cseresznyemennyiségének 60 százalékát.

— A gyümölcsösök gépesítésében milyen célok vezetik az olasz kutatókat? — kérdeztem Andreas Zocca gépészmérnököt.

— A sövényültetvények, a pal- metta alakú, gyümölcsösök komplex gépesítésével foglalkozom. A célunk az, hogy olyan alapgépet hozzunk létre — egyébként ez egy hidas traktor —, amelyre felszereljük a növényvédő szert kijuttató és betakarító adaptert. Ügy képzelhető el, mintha egy dobozba, méginkább alagútba fognánk a gyümölcsfát. Ebben az oldalról zárt gépben vannak az adapterek, s haszna például, hogy a vegyszereket a szél nem szórja el, ami a környezet szempontjából fontos, és az is, hogy az alapgépet az év során a különböző munkákhoz ki lehet használni.

— Bizonyára az ilyen gép nem olcsó, nem véletlen, hogy megalkotásával foglalköznak.

— Több mint százezer dollárt költünk ennek a gépnek a kikísérletezéséhez, s rövidesen kipróbáljuk. Természetesen szükségszerű ennek az elkészítése, főként a szedés gépesítése érdekében. Exportunkat csak úgy tudjuk tartani és fokozni, amely egyébként a megtermelt gyümölcsnek^ csaknem 90 százaléka, ha első ősz- tályú, vagyis kiváló minőségű, friss terméket adunk el. Csupán a gépesítéssel, valamint a minőség állandó javításával lehet a termelési színvonalat tartani.

— Az ön által vázolt rázógéppel lehetséges a sérülésmentes gyümölcsszedés?

— Eddigi kísérleteink biztatóak, elsősorban arra törekszünk, hogy a gépbe hulló gyümölcsöt különböző csillapító berendezésekkel úgy fogjuk fel, hogy ne sérüljön.

— Kérem beszéljen arról is, hogy a világpiacon versenytárs-e a magyar gyümölcs, valamint arról. hogy mi a véleménye a magyarországi gyümölcstermesztésről.

— Európa éhes a gyümölcsre, és mindenütt megfizetik a friss, minőségű árut. Exportunk zavartalan, az északi államokba irányul legnagyobb része. Eddig nem voltak érdekütközéseink a magyar árukkal, s az idén sem lesz, ugyanis ’ az időjárás miatt kevés a gyümölcs. Egyébként az a véleményem, hogy Magyarországnak sokkal jobbak az adottságai a gyümölcstermesztés gépesítését illetően, ugyanis tízszer, százszor nagyobb összefüggő ültetvények vannak itt. mint Olaszországban. Gondjaink hasonlóak az önökéhez, ismereteink szerint Magyar- országon is a minőségi termelés és a gépesítés fokozása került előtérbe, s éppen ezért úgy vélem, jó lenne, ha tapasztalatainkat ki tudnánk cserélni. Egymást segítve gyorsabban oldanánk meg égető gondjainkat.

Szöveg: Csabai István Fotók: Tóth Sándor i

Déli szomszédaink zöldség- és gyümölcstermesztését jól ismerik a Bács-Kiskun megyei gazdaságok. Dr. Tóth András, a jugoszláviai Ada „Halász József” Mezőgazdasági Ipari Kombinát gépészeti főágazatvezetője és Pintér Dezső, a kombinát konyhakertészeti ágazatvezetője, a konzervparadi- csom-termesztés és -betakarítás eredményeiről tartott előadást a kongresszuson, s ezt követő beszélgetésünkkor még néhány érdekességről szólt.