Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-05 / 207. szám

1979. szeptember S. • PETŐFI NÉPE # S KECSKEMÉTI SZENNYVIZEK Rendszabályozott Csukás-ér, épülő csatornák A nagyvárosok mind nyomasz­tóbb gondja az egyre nagyobb mennyiségben keletkező szenny­víz. Az ideális megoldás a töké­letes tisztítás lenne. Ám ez ren­geteg pénzbe, új létesítménybe kerül. Budapesten például a szennyvíznek több mint 90 szá­zaléka tisztítás nélkül kerül a Dunába. Kecskeméten — az Észak-Bács-Kiskun megyei Víz­mű Vállalat erőfeszítéseinek eredményeként — tulajdonkép­pen jó, illetve rövidesen még jobb lesz a helyzet. A tisztítás alapja, hogy a szennyvíz választó rendszerű csa­tornába kerüljön. A megyeszék­helyen így is van, külön vezeté­ké van a csapadék- és külön a háztartási, ipari eredetű víznek. A vízmű-vállalat Kismindszenti úti szennyvíztisztító telepén elő­ször az úgynevezett rácsszemetet távolítják el, majd pedig útépí­téssel a homokot. Az így nyert szennyvíz mezőgazdasági föl- használásra is alkalmas. Először is öntöz, majd a talajba jutva oxidálódik, tehát tápanyagot ad. Ez-a megoldás olcsóbb az úgy­nevezett biológiai tisztításnál, amikor oxigént juttatnak a szennyvízbe, ahol mikroorganiz­musok születnek, lebontják a szerves anyagot, majd iszappá rothadnak. A nyers szennyvíz kísérleti fölhasználása a kecskeméti Ma­gyar—Szovjet Barátság Termelő­szövetkezetiben ígéretes eredmé­nyekkel kecsegtet, de a mód­szer még tovább csiszolható. Té­len persze nem kell öntözni, ek­kor a szennyvíz elhelyezéséről érdemes gondoskodni. Az eddi­gi tapasztalatok szerint erdőre célszerű vezetni. Miközben ki­szikkad, végbemegy biológiai tisztulása s a talaj megszűri. A szakemberek az iszappal is fog­lalkoznak. mert igen értékes, de mert töményen tartalmazza szin­te az összes bacilust, igen ve­szélyes. Rothasztják, utána fer­tőtlenítik, majd centrifugával víztelenítik. A visszamaradó föld nedvességű anyag lenne igen al­kalmas a mezőgazdásági célok­ra. Amint az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalatiról ké­szült filmben Szekeres István fő­mérnök igen szellemesen megfo­galmazta, a hajdani polgánmes- ter-jelöltek mindig programbe­szédben szálltak síkra a Csukás­ér rendszabályozása mellett. A szóvirágok azonban, nem nyíltak ki, a kortesbeszédek üres szó- cséplésnek bizonyultak. A mun­ka tulajdonképpen csak az el­múlt évben 'kezdődhetett meg, s jelenleg is folyik — 1980-ig már a Halasi útig tart a kész szakasz. A városon átvezető rész teljes • A brigádok újítása a Halasi úton, ahol a város legnagyobb szennyvízcsatornáját építik. kiépítése azonban még nagyjából tíz évbe telik — attól függően,( hogy mikor és mennyi pénz lesz rá. Jó ütemű viszont a szennyvíz- csatorna építése, ez a Széchenyi - várost köti össze a tisztítótelep­pel. Az 1200, illetve 1000 milli­méter átmérőjű vezeték a város legnagyobb szenmyvízfőgyűjtöje, s húsz év múlva, amikor imár hatvanezer lakosa lesz a legna­gyobb lakótelepnek, akkor is gond nélkül üzemeltetni lehet. A munkát a megyeszékhely rossz talaja nehezíti, ám ennek ellenére a fajlagos beruházási költség dolgában a vízmű-válla­lat országos első. Amint azt a vezetőik gyákran mondogatják: nem üzlet az, hogy maguknak drágán építsenek. Ez a gyakor­latiban is érvényre jutó menta­litás a szocialista brigádokra is jellemző. Érdekes, nemkülönben hasznos a vezeték fektetésére ki­talált újításuk. Eddig szádfalakat vertek az árok két szélére. Drá­ga géppel hosszú ideig tartott. Most olcsó markoló vájja a földet ki, az árokba egy már elő­re összeállított biztosító falat — dúcoló keretet — emelnek be daruval. A keretet a cső lefek­tetése. a csővégek összeillesztése után néhány perc alatt ki lenét emelni. A módszer hasznosságát egyebek között jelzi az a tény is, hogy megduplázták a terme­• A szennyvíztelep modern ipari üzemhez hasonlít. (Tóth Sándor felvételei.) lékenységet, miközben olcsóbban dolgoznak! Az új szennyvízcsatornák nem mondhatók gyengéknek, különö­sen, ha a régiekkel hasonlítjuk össze — mindent azonban nem bírnak ki. Sajnos a „szennyvíz­kultúra” a holtpontnál is alacso­nyabban van — senki sem gon­dolkodik azon, hogy mit ás dob a lefolyóba. A legáltalánosabb az, hogy a szemétvödör helyett a wc-kagylóba hajítják a leszaladt szemű nylonharisnyát, a csirke­csontot — a legnagyobb zsák­mány az ötméteres (!) drótháló volt. A csatornatisztítók bosszú­ságát nem is nézve, sok mun­kába kerül e „szennyeződések” eltávolítása, az eldugulás, a szi- vattyúfcörés okozta/ kárról nem is beszélve. B. J. A HATÁRSZEMLÉK TAPASZTALATAI Csökkent a parlagföldek területe AZ ISKOLÁSOK ÉLETRENDJE Jótanácsok az új tanév alkalmából Az új tanév alkalmából néhány pedagógiai és egészségügyi jóta­nácsot kért szakemberektől az MTI munkatársa azoknak a szü­lőknek. nagyszülőknek a részére, akiknek gyermekük, unokájuk az 1979—80-as iskolai évben kezdi meg tanulmányait. Mint elmondották, az iskolázta­tás nem kis gondot, és nemcsak kiadásokat jelent, hanem felelős­séget is követel a családok felnőtt tagjaitól. Az iskolai tanulás, a tantárgyak ismeretanyagának el­sajátítása, és az iskolai rend, fe­gyelem a gyermeknek egyfelől kötöttség, másfelől nem könnyű munika! Akár kis első osztályos a gyermek, akár végzős középisko­lái, számára az életkorához mért tananyag elsajátítása nagy ideg- rendszeri, pszichés megterhelést jelent. Igaz, a nyári szünidőben a gyermekek szervezete regenerá­lódhatott, mégis a napi terhelések megkívánják a mindennapos fel­üdülést, kiegyensúlyozást, pihe­néssel, sétával, játszással. A legelső tennivaló: a gyerme­kek új napirendjének meghatáro­zása. Meg kell jelölni a felkelés, a lefekvés időpontjait, s gondoskod­ni szükséges a rendszeres, tápláló étkezésről. Különösen ügyeljenek a napközi otthonba járó gyerme­kekre, hiszen az ő egész napjuk fokozottan irányított, szabályo­zott. Gondoljanak arra is, hogy a napközis étkezést az ottthonival ki kell egészíteni, többek között fehérjékkel, gyümölcsfélékkel. A gyermekek mindennap fogyassza­nak tejet, tejterméket. Az új életrendben naponta a legfőbb helyet a tanulás foglalja el. Ismeretes, hogy az iskolai ok­tatásban sok olyan új mozzanat van, amit a szülőik sokszor nem értenek, hiszen ők még más mód­szerrel tanultak. Ilyenkor ne szid­ják ezért az iskolát, ne legyenek idegesek, ingerlékenyek, mert ez érzelmi kettősséghez vezet, gátol­ja a harmónia kialakulását a gyermek és az iskola kapcsolatá­ban. Alapvető követelmény: a gyer­mekek üres gyomorral ne indul­janak el reggel az iskolába. Az üres gyomrú vagy csupán egy po­hár teát „reggeliző” gyermeket már az első-második órán izgatja a felgyülemlett gyomorsav, ez kellemetlen közérzetet okoz, za­varja a tanulást, a figyelést. A tanulók egészsége megkövete­li, hogy vigyenek magukkal az iskolába olyan személyi higiénés holmikat, amelyekre napköziben szükségük lehet: így például zseb­kendőt, kéztörlőt, szappant. (MTI) A határszemlék megállapítása szerint a mezőgazdasági nagyüze­mek — földhasznosítási tervüket teljesítve — valamennyi megyé­ben megfelelő ütemben veszik használatba a korábbi években parlagon maradt földeket. Ennek hatására nőtt a mezőgazdasági mű­velés alá vont terület, igy az őszi érésű növényeket a korábbinál na­gyobb felületről kell betakarítani — ezt állapította meg a MÉM át­fogó elemzése, amely azt vizsgál­ta, hogyan tesznek eleget a terme­lők a földek művelési kötelezett­ségének. A helyzet javul: az új földvédel­mi jogszabályok és az egyéb köz­ponti intézkedések nyomán az idei tavaszon 45 százalékkal kevesebb föld volt műveletlen, mint az 1978-ban megtartott ellenőrzések idején. A vetetten szántóterület 17 ezer hektárral csökkent. Minde­nekelőtt a mezőgazdasági nagyüze­mek vették ismét gondozásba a parlagot, idén 4700 hektárral több beszántott, kezelt területük van, mint az elmúlt év azonos idősza­kában. Mindenekelőtt Szabolcs- Szatmár megyében szüntették meg erőteljesen a földek „pihentetését”; ebben a körzetben több mint 1200 hektár került ismét használatba. Jó eredményeket értek el Bács- Kiskun és Hajdú-Bihar megyében is. Mindennek ellenére még mindig jelentős területek esnek ki a mű­velésből. Igaz, hogy ezek a föl­dek általában gyenge minőségűek, gyakran pusztítanak rajtuk az ár_ és belvizek. Nehezíti a helyzetet, hogy az elhagyott területek jórészt szétszórtak, elaprózottak, és a nagyüzemi gépek, számára — a nem megfelelő talajú domborzati viszonyok miatt — gyakran „el­érhetetlenek”. A kisegítő és egyéni gazdaságok­ból növekvő arányban „kerül ki” a föld. Sokan hagynak fel a föld­műveléssel mindenekelőtt azért, mert kiöregedtek a munkából, máskor pedig a faluból a városba költöznek a tulajdonosok. Földje­iket általában felajánlják a tsz- eknek, vagy a helyi tanácsnak, de sokan egyszerűen sorsára hagyják a földet, amely állami tulajdonba, a helyi tanács kezelésébe kerül. Általában nagyüzemi művelésre nem alkalmas földekről van szó. A tsz-ek ezért csak ritkán vállal­ják el a terület átvételét. Sokfelé a termelőszövetkezetekkel tárgyal­nak .arról, hogy a szétszórt, elap­rózott földrészek összevonásával, a terület rendezésével miképpen lehetne biztosítani a nagyüzemi művelés feltételeit. A földek védelmére hozott ren­delkezések betartásai a következő időszakban is ellenőrzik. A mu­lasztó üzemekkel és egyéni föld- tulajdonosokkal szemben szankci­ókat alkalmaznak. A földhivatalok eddig például 14 gazdaságot köte­leztek kártérítésre, mintegy 1,3 millió forint értékben. Ősszel is­mét határszemléket tartanak a földhivatalok, illetve tanácsok. (MTI) BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Olimpiai divat A szófiai divatköz­pont munkatársai új nagy programon dol­goznak — a moszk­vai olimpián részt ve­vők számára tervez­nek korszerű, fiatalos öltözéket. A kollekció nagy részét a buka­resti KGST-divatta- nácskozáson mutat­ták be. A kollekció­ban az élénk színek: a piros, kék és zöld, valamint az elma­radhatatlan fehér az uralkodó. Jubilál a pozsonyi egyetem Hatvaneves a pozsonyi Ko- mensky Egyetem, Csehszlovákia második legnagyobb felsőoktatási intézménye. Eddig több mint 48 ezer végzős hagyta el falait, tu­dásukkal jó hírnevet szerezve az e«vetemnek. Most valamennyien ünnepelnek. Az egyetemet 1919-ben alapí­tották: a nagy tanító, Jan Amos Komensky (Comenius) nevét vette fel. Az egyetem első végzősei or­vosok voltak, két évvel később a jogászok és bölcsészek is befejez­ték tanulmányaikat. S mivel eb­ben az időben kevés szlovák egye­temi, főiskolai tanár volt, á hall­gatók nagy részét cseh szakem-, berek oktatták, akik segítséget' nyújtottak az egyetem első tan­székei, valamint a neves tudo­mányos társulat megalakításá­ban is. Az egyetem igazi* felvirágzását 1045 után, ‘az elmúlt évtizededek során élte meg. Míg az első Cseh­szlovák köztársaság idejében há­romezer hallgató tanult a Ko­mensky Egyetemen, 1945-ben öt­ezer, napjainkban pedig már an­nak is a háromszorosa. Bővültek megszépültek az előadótermek, új épületeket emeltek, új tanszéke­ket- létesítettek, olyanokat is, ami­lyenek a régi egyetemen nem voltak. Az elméleti kibernetika, atomkémia, biomatematika, nuk­leáris orvostudomány leendő szak­emberei korszerűen felszerelt la­boratóriumokban, speciális mű­szerek segítségével sajátítják el a kor minden követelményét kielé­gítő ismereteket. Ebben kétezer pedagógus, több tucat akadémi­kus, egyetemi tanár segíti őket. Az elvétemhez tartozó vesvi, geoló­giai és számítástechnikai tudo­mányos kutatóintézetekben to-J vábbi száz szakember dolgozik. Az egyetemet szoros kapcsolatok fűzik a prágai Károly Egyetem­hez, s több külföldi felsőoktatási intézményhez.«, Emellett a pozso­nyi egyetemen már szép hagyod n lánya van a fejlődő országok­ból érkező diákok oktatásának isi jelenleg háromszáz külföldi hall­gató tanuj, a különböző fakultá­sokon. • A Komensky Egyetem. A pantomim mestere A magas állami kitüntetések odaitélése az egyik módja a tisz­telet kifejezésének, amellyel a csehszlovák társadalom adózik művészeinek. Az elismerések kö­zül is a legjelentősebb a „Nem­zeti Művész” cím. Ezt általában olyan művészek kapják, akik je­lentős mértékben gazdagították a csehszlovák kultúrát. Ilyen La- dislav Fialka, a csehszlovák pan­tomimművészet kiemelkedő alak­ja, aki a magas kitüntetést az idén vehette át.; A Na zábradli (Korláton) Szín­házat — ahol Ladislav Fialka pantomimegyüttese fellép — — gyakran keresik fel Prága lá­togatói. Bizony, igen kevesen tud­ják, hogy a cseh pantomimnak csupán húszéves hagyománya van. E művészeti át meghonosí­tásában, felvirágoztatásában je­lentős szerepe volt Fialkának. A 48 éves művész a francia Marcel Marceaut tekinti példaké­pének. Nagyra tartja a francia pan­tomimiskolát, csakúgy, mint Charlie Chaplin és Buster Keaton tevékenységét. Sokszínű művészi munkájához természetesen me­rített a cseh népi színház ha­gyományaiból is. Ladislav Fialka 1959-ben egyi­ke volt a Na zábradli Színház megalapítóinak.- Már az együttes első műsorát több mint három­• Ladislav Fialka. százszor játszották. Erőfeszítései eredményeként a cseh pantomim lassan-lassan „világmárka” lett; Pantomimegyüttese sok ország­ban fellépett már, s bemutatko­zásának mindenütt nagy vissz-* hangja és jó kritikája volt. Az egyetem emblémája«'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents