Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-28 / 227. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. szeptember 28. A szocialista kollektívák kezdeményezései a mezőgazdasági szövetkezetekben Egyre több mezőgazdasági üzem szocialista brigádja csatlakozik az országosan kibontakozó, nagy jelentőségű versenymozgalomhoz, amely pártunk XII. kongresszusára és fel- szabadulásunk 35. évfordulójára tesz felajánlásokat. A kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet harminchat szocialista brigádjának ötszázhúsz dolgozója tett munkaverseny-fel- ajánlást. A közös gazdaságban következetesen ellenőrzik a teljesítést. Már elérték, hogy a 4300 darabból álló szarvasmarha-állománynál az abrakfelhasználás csökkent. Egy liter tej előállításához 0,34 kilogramm abrakot használnak fel. A vállalás fontos része, hogy a tartási és a higiéniai követelményeket tovább javítják. Ezzel elérik, hogy az elhullás és a kényszervágás aránya 2 százalék körül legyen, amely messze jobb az országos 8 százalékos aránynál. Más gazdaságoktól is kaptunk hírt érdekes kezdeményezésekről. A kecskeméti Űj Tavasz Termelő- szövetkezetben az állattartásban dolgozó Kossuth Zsuzsanna szocialista brigád úgy kíván jelentős mennyiségű abraktakarmányt A Budapesti Rádiótechnikai Gyár főleg arról ismert a fogyasztók körében, hogy náluk, vagyis kecskeméti gyéregységükben készülnek a népszerű MK kazettás magnók. Azt már kevesen tudják, hogy budapesti üzemükben rádiótelefonok, különböző hírrendszerek és telefonüzenetrögzítők gyártásával is foglalkoznak, Kecskeméten pedig lassanként áttevődött a hangsúly a kész magnókról az önállóan is értékesíthető mechanikus alkatrészek előállítására. Az idén már 400 ezer futómű készül az üzemben, és ennek csak a negyedét használja fel a hazai magnetofongyártás, a többit külföldre irányítják. A jövő évre szóló megrendelések is bizonyítják, hogy egyre nagyobb a kereslet a legkényesebb igényeket is kielégítő magnófejek és mechanikák iránt. — A Szovjetunió jövőre egymillió pár magnófejet rendelt — közölte Jakab István, a BRG kereskedelmi osztályvezetője. — A BNV-n írtuk alá a több mint 4 millió rubel értékű megállapodást. Csehszlovákiának mintegy 600 ezer rubel értékben szállímegtakarítani, hogy a tolltépésre beállított tízezer libánál a szemestermény nagy része helyett lucernát etetnek, s így mintegy 450 mázsa megtakarítás érhető el az előbbiből. Ugyanitt a Juhászaiban dolgozók elhatározták, hogy az eddig kárbavesző kukoricaszárat összegyűjtik téli takarmányozás céljára és a háztáji gazdaságok részére értékesítik. Keresik a lehetőségeket a kiegészítő és melléktevékenységben dolgozó szocialista brigádok is a termelés gazdaságosabbá tételére. A kecskeméti Alföld Szakszövetkezet szocialista brigádjai vállalták, hogy a sertéstelepek berendezéseihez az SH 781 típusú hajtóműből ötvenet gyártanak terven felül. Eredetileg 900 óra társadalmi munkát is felajánlottak, de ezen felül még 300 órát dolgoznak a szőlőszüretelésben és száz órát a műhelyek rendbehozásával. tunk magnómedhanikát és főszerelvényeket. — A magnómechanikák gyártásával úgy tűnik, sikerült megszilárdítani a gyár piaci helyzetét? — Ezért is foglalkozunk vele kiemelten. Ezeket zömmel külföldön értékesítjük. Legnagyobb vásárlónk a Szovjetunió, de jelentős mennyiséget importál az NDK, Csehszlovákia és nagyon jók a kapcsolataink a svéd Luxor céggel is. ök már nemcsak a sztereó Music Center készülékébe alkalmazzák a BRG magnómechanikákat, hanem a kazettás minikomputerekbe is. Vállalatunk az együttműködés legváltozatosabb módjainak kialakítására törekszik. Az idei vásáron bemutattuk azokat a készülékeket is, amelyekben BRG mechanika működik. A moszkvai olimpiára szánt szovjet rádiós magnók mechanika része is nálunk, illetve kecskeméti egységünkben készül. A Videoton, Sztár típusú magnórádiójához is ők adják a mechanikát. Ilyen formában több terA gazdaságok fokozottabban segítik a háztájit. Ennek az üzemágnak a termelését igyekeznek biztonságosabbá, és megalapozottabbá tenni több évre szóló szerződésekkel, valamint megfelelő szaktanácsadással. Számos gazdaság szocialista brigádja vállalta, hogy segíti ezt a tevékenységet és várható, hogy emelkedni fog a háztáji és a kisegítő gazdaságokból a közösön keresztül értékesített jószágok mennyisége. Egész sor ilyen kezdeményezésről kaptunk hírt. A már említett kecskeméti Üj Tavasz Termelőszövetkezetben hatszáz hízott sertéssel többet értékesítenek az idén, a háztájiból. így várhatóan háromezer körül alakul az értékesített sertések száma. A kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet ezer darabbal több hízót értékesít s háztájiból, mint tavaly. A mezőgazdasági üzemekben a felajánlások teljesítését a társadalmi szervek és a vezetőség irányítása alatt működő versenybizottságok folyamatosan értékelik. Orosz Gábor, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főelőadója mék előállításának is a részesei vagyunk. — Űj típusú magnetofon kibocsátást nem tervezik? — Ezt sem hanyagoljuk el, de erről még korai beszélni. Ami a forgalomban lévő készülékeket illeti, azok iránt változatlanul nagy az érdeklődés, bár ezt még lehetne fokozni. Sajnos, a kereskedelem ebben nem partnerünk és a jó propaganda is nagyot lendíthetne a forgalmon, de nincs. Ennek ellenére értékesítési gondokkal nem küzdünk. A belföldi ellátás zavartalan, inkább a tőkés exportot szeretnénk bővíteni, főként a magnetofónfejek gyártásának további fejlesztésével. — A kecskeméti gyáregység mit tehet ennek érdekében? — Amit külföldi megrendelőink elvárnak tőlünk: még nagyobb gondot kell fordítani a minőségre és a határidők pontos betartására. Amennyiben ennek sikerül eleget tenni, vállalatunk hírneve tovább terebélyesedik, a fejlődés töretlen lesz. V. Zs. OKTÓBERBEN: Közgazdasági hetek Rövidesen szerte az országban, — így Bács-Kiskun megyében is — elkezdődik a VI. ötéves terv előkészítésének időszaka. Ugyanakkor jelentős feladatok elé állítja a közgazdászokat, vállalat- vezetőket, pénzügyi szakembereket a gazdasági szabályozórendszer 1980. január 1-éin életbe lépő módosítása is. Ez ugyanis kiváltja a vállalati nyereségek hatékonyság szerinti differenciálódását, sor kerül a termelői árak rendezésére, a jövedelem szabályozására, stb. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság Bács-Kiskun megyei Szervezete — annak előmozdítására, hogy a megye gazdasági vezetői, közgazdasági, pénzügyi szakemberei felkészülhessenek és megfelelő tájékozottságot szerezhessenek az említett feladatok elvégzéséhez — októberben közgazdasági heteket rendez. Előadások hangzanak el nemcsak Kecskeméten, hanem Kiskunhalason, Kalocsán, Baján és Kiskőrösön is, amelyeket a megye első számú vezetőin kívül országos hírű szaktekintélyek tartanak. A Bács-Kiskun megyei közgazdasági hetek nyitó előadását Simán Miklós, a Központi Szolgáltatásfejlesztési Kutató Intézet igazgatója tartja október 2-án Kecskeméten. A rendezvénysorozat november 1-én zárul kerékasztal -konferenciával, amel ynek levezetésére Drecin Józsefet, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesét kérték fel. N, O. Különös állatvándorlás Vadon élő állatok kezdenek megjelenni az ember környezetében — adja hírül egy amerikai jelentés. Sokan örülnek a kedves jelenségnek, másoknak viszont sok fejfájást okoznak az állatok. Farmerok és kiskert-tulajdonosok panaszkodnak, hogy a hódok és az alligátorok csapatostól vándorolnak a lakott területre. Floridában 6 méter hosszú alligátorok is megjelentek a csatornák és folyók mentén. A legtöbb vadon élő állat már nem fél az embertől. Hódok, alligátorok, farkasok, mosómedvék, szarvasok közelednek az emberhez. Mivel nagyon elszaporodtak, Újabb lakóhelyeket keresnek, és elárasztják a nagyvárosokat is. KECSKEMÉTEN GYÁRTJÁK Egymillió pár magnetofonfej exportra Konflis a platánsoron "^intha Krúdy GyuA”-1- la álomvilágából érkezne, olyan nesztelenül oson a konflis a platánsor utolsó fái alá. Hát persze, gumirádlis a fedeles hintó, ezért nem csap annvi zajt se,' mint mondjuk egy bicikli. A jól táplált bogárfekete lovacska is úgy verte a kip-kop- okat a betonon, hogy az inkább zenei élményt nyújtott vidám ritmusával. A kocsis még tartja pár minu- táig a gyeplőt az állj után. Hunyorít az út túloldalára, ahol mar — orral a város felé utasra várva rostokol a konkurrencia: egy vadonatúj sárga Ikarusz. A buszsofőr mellette, a sétány piros padján pihen. Jólesik egy kis szarjad levegő a vezetőfülke fülledtsége után. Még nincs 4 óra, de a vonatok most már percről percre közelebb nyargalnak Kiskunfélegyházához — Pestről is. Szeged felől is. Lesz itt hamarosan olyan nyüzsgés, hogy csak na. A konflis gazdája eligazítja. majd kiakasztja a gyeplőt. Leszáll, s mintha bizonyítani akarná. hogy az ő járműve se szalad el, ha elhagyja, odébb sétál. De hogy a jól tartott paci már is ráléptet a járdaszegély pázsitjára csemegézni, az alacsony köpcös, idősecske ember sebtiben visszafordul. Szelíden „jó útra” vezérli az állatot, s alkalmasabb megoldásnak véli, ha ő meg a hintó hátsó ülésén fészkeli el magát. Vigyáz, hogy a szép, színes pokrócokat össze ne gyűrje, amíg szandálos lábát a „gyerek-ülésnek” támasztja. Még igazít egyet fakózöld kalapján, s újfent átsandít az autóbusz pilótájára: „Vagyok olyan úriember, mint te...” Na hogy az állomásra igyekvők is elsősorban őt vizitálják kíváncsian. Elvégre autóbuszt lépten- nyomon láthatnak. Meg a maga mivoltában semmivel se alább- való annál a motoros sárga bádogskatulyánál ez a konflis. Ragyogó fekete, mint az elébe fogott ló. A kereke meg piros, fehér csíkozással. A lámpájának is olyan tükrös-fényes a vörösréz burkolata, mintha az imént szi- dolozták volna. A lószerszám is telistele sárgaréz csatokkal, karikákkal. Tán nem is bérkocsi ez, hanem valamelyik mezőgazdasági nagyüzem afféle népihagyományos státuszszimbóluma. Rangos személyeket tisztelnek meg vele, akik rá is unhattak az autókra. De mégsem, hiszen a hintó hátulján. meg a lámpáin is ott a rendszám: egy szép fehér 7-es . . . No de azért van az embernek szája, hogy érdeklődjön. Nem is nehéz az ismerkedés Hegedűs Antallal, Félegyháza — szerinte — utolsó konflisának tulajdonosával. Szíves beszédű, mint akinek vérévé vált, hogy a barátságos udvariasság természetes kötelesség azok irányában, akikből él. Ezerkilencszázharminc óta „hajtó”, saját iparengedélyt 1939- ben váltott, addig alkalmazott volt Hajnal Sándornál. Kulcsár Istvánnál, Petrezselyem Jánosnál, Utesz Jánosnál, Vakulya Sándornál. — Ma is ebből él? Tud annyit keresni ? — Á —nem, dehogy... Hogy az őszintét mondjam, nyugdíjam van. Ezt már csak majdhogynem kedvtelésből csinálom. Van, hogy külön megrendelésre. Aztán városnéző sétára ülnek fel idelátogatók. Meg a szülők is engednek a gyerekek kunyerálására ... — Mennyibe kerül egy kocsikázás? — Huszonöt-harminc forint. Attól is függ, milyen messzire, — Az állomásra rendszeresen kijár? — Csak — mikor errefelé van dolgom . Hajdanán négyesével, ötösével csattogtunk kifelé — — kivált a délelőtti vonatokhoz- úgy kilenc tájt... Aztán — már a demokráciában vagy tíz éven át minden ballagáskor elmentünk Szegedre. A végén ket- tőre-háromra fogyatkoztunk, oszt’ társultunk halasi bérkocsisokkal, meg jöttek Szentesről, Hódmezővásárhelyről, másfelől. Negyven- ölven kocsi is grasszált.., Hárem esztendeje ennek is fáj- ront... — Ezt a hintót mikor vette, olyan, mint az új — Ügy alakult ki. hogy a legfontosabb részeihez egy s mást csináltatni kellett. — Felhajtja a a pokrócot a bak előtt, a lábtónál.— Nézze, milyen fáin munka a lemezek illesztése. — Lehajol a hátsó kerékhez, a piros küllőket összefogó agy rézsapkájára mutat. — Olvassa csak. Némi nyakfacsarással kibetűzöm a vésetet: „Cs. és kir. Udvari Kocsigyár. Budapest. Vác.” — Ez oszt hintó, igaz-e? — Erősíti meg jelentős szemöldök- felrántással. — Meg látja-e ott a lószerszám rézpénzén a hercegi koronát?... — Mennyit érhet a fogat — úgy mindenestől? — A ló minden további nélkül negyvenezret. A kocsi? Hh. .. Pár évvel ezelőtt Bugacon voltam. Hü, de fényképeztek riporterek, külföldi turisták! Olyan kapós voltam nekik, mint a kom- bis autók ablakán előbámészkodó kisborjúk. Azt kérdi egy belelkesedett riporter, mennyiért adnám a konflist? Harmincezerért —, mondom vaktában, de ő már vágja is rá: „Meg van véve!” Nehezen, de csak belátta sok magyarázkodásra. hogy nem eladó. Akkor vallotta be, hogy egy kollégája nyolcvanezerért vett konflist. — Nem hiszem, hogy újságíró volt az a kolléga. — Én se állítom, csak mindenesetre cimborája lehetett. Egy szó, mint száz, nem tudnék én soha megválni ettől a fogattól. Erre nyugodtan rá lehet mondani máma is, hogy — parádés kocsi. A 7-es számot is azért hagytam meg rajta. Emlékül. Ez volt az iparengedélyemben is. A régi világban huszonnégyig ment a rendszám, itt Félegyházán. Huszonhármán voltunk... — És a huszonnegyedik? — Tudja, 13-as nem volt. — Azért nem lehet olcsó mulatság a fenntartása. — Hát nem. Csak egyetlenegy patkó 120 forintba kerül, a négy 480-ba. Egy patkóért tehát négy fuvart kell tenni. Régen 80 fillér volt darabja, s az alapfuvar is 80 fillér, egy vagy két személyre egyformán. Minden további utas plusz 16 fillért jelentett... Drága a patkó, na, mert alig van már, aki ért a csinálásához. — Szép lehetett annak idején, mikor együtt vonult az a 23 bérkocsi. — Meghiszem azt. De mennyire egyetértettünk képviselőválasztáskor. Ügy intéztük, hogy mindnyájan a 48-as pártiak szolgálatára álljunk. De akkor ágálni kezdett ám a kormánypárti városatya, hogy így meg úgy, ha nem lesz fiáker az ő embereiknek, az összes bérkocsit bezáratja a város udvarára, és megnézhetjük a keresetünket... Mi is észnél voltunk ám. Nem egy bérkocsisnak volt otthon dugeszban afféle tartalék hintája. Arra nem volt iparengedély. Na — ilyenekből elővettek kettőt-hármat. hadd jusson a mungóknak is, ha muszáj. — Mungóknak? — így hívtuk a kormánypártiakat ... Tudja, a félegyháziakkal nem lehetett kukoricázni... Igaz-e ..Bogár”? A tanúnak szólított lovacska szinte rábólint, ahogy hátra fordítja csinos fejét. Szemellenzője alól kiragyog nagy, hűséges szeme, orrának tompafekete bársonya. olyan „beszédesen” rebeg, mintha mondaná: „Az már szentigaz. kedves gazdám”. Tóth István PHYLAXIA GYÁREGYSÉG KARCAGON • Az állattenyésztési program keretében a mintegy ötszázmillió forintos beruházással elkészült Phylaxia gyáregység Karcagon. A jó minőségű és hatékony gyártásra tervezett üzemben kukorica-alapanyagból különféle állati takarmánykiegészítők készülnek. HÁZUNK TÁJA Szamócatelepítés Kedvelt gyümölcsünk a földieper, amely hazánk éghajlati viszonyai között majd minden tájon termelhető. Csak a kifejezetten szélsőséges talaj- és időjárási körülményeket nem viseli el. A legkedvezőbb számára a könnyen fölmelegedő homok vagy homokos vályog típusú talajok valamelyike. Fényigényes, nem viseli el az árnyékot. Gyümölcsfák alá csak akkor telepítsük, ha a fa még fiatal és kevés árnyékot ad. Különösen a talaj tápanyag-ellátottságára igényes. Eredményesen akkor termeszthető, ha az előveteménye nem tartozik a talajzsaroló növények közé. Földiepret gyom- és károkozóktól mentes talajba telepítsünk. Paprika és paradicsom után, sőt a kiforgatott szamócaágyások helyére sem ültessünk, mivel ezeken a területeken a vírus- és atkafertőzöttség megakadályozza majd az eredményes termesztést. Telepítés előtt csak teljesen érett istállótrágyát adjunk, mert az éretlen istállótrágyát megsínyli a fiatal szamócatő. Az ültetést megelőző talaj,munka legalapvetőbb követelménye, hogy a talajt teljesen gyommentesítsük. Legalább 10— 14 centiméteres mélységben forgassuk át, de semmi esetre sem mélyebben. A forgatással egyidejűleg juttassuk ki a talajfertőtlenítő szert is a Basudin 5 G granulátumot, hogy a pajorok ne veszélyeztessék a fiatal növényt. A talajmunkával egyidejűleg a tápanyag-ellátottságának megfelelően műtrágyával pótoljuk a hiányzó mennyiséget. Hatóanyagtartalomtól függően négyzetméteren- gént szórjunk ki. A talaj-előkészítést követően tanácsos az újonnan létesítendő ágyúsokat alaposan megöntözni, mert ez elősegíti a kedvező talajszerkezet kialakulásán túl a talaj nedvességtartalmának a megőrzését is. A szamóca, különösen a gyökeresedés időszakában igényel sok nedvességet. A szamóca telepítésének időpontja meghatározó a következő év termésmennyiségére. A koraőszi telepítés előnye többek között az is, hogy a szamóca tövei a hideg őszi napok beköszöntőre már kellően megerősödtek, jobban elviselik a téli megpróbáltatást. A gyökeresedésen kívül fontos, hogy a két-három lomblevél kialakulásával együtt, ekkorra a szívlevelek is kellően fejletté váljanak. Ha korán telepítünk, nem lép fel annak a veszélye, hogy a későn megjelenő szívlevelek károsodást szenvednek a téli hidegben. A legtöbb hiba az ültetés mélységével kapcsolatos. Ha mélyre telepítünk, akkor a tövek befulladnak, ha pedig magasra, akkor könnyen kiszáradhatnak, tehát a szívlevelek kezdeménye mindenképp látsszon ki a talajból. Az ültetőfa régi szerszám, de feltétlenül ezzel végezzük a telepítést. Eltekintve attól az esettől, ha a palánták gyökere erősen fejlett, akkor inkább ültetőkanállal vagy ásóval ültessük el a palántákat. A talajba helyezéskor semmi esetre se hajoljon vissza a tövek gyökere, mert ezzel a gyökeresedés vontatottá válik; rosszabb esetben a palánta el is száradhat. Fontos tudnivaló, hogy a palántaiskolából vagy az anyatövek mellől fölszedett gyökeres indanövényeket gondosan válogassuk újra és csak az egészségeseket telepítsük el. Gyökerükről ne rázzuk le a rátapadt földet, mert az elősegíti a gyökeresedést. A betelepített ágyúsokat négyzetméterenként 20—40 liter vízzel öntözzük meg. A gyökeresedés sikeresebb, ha a szamócaágyások fölé esőztető berendezést szerelünk. Gazdaságos helykihasználás A nagy helyet foglaló, magas törzsű gyümölcsfák ideje lejárt. Kiskertekben, de nagyüzemekben is igyekeznek a rendelkezésre álló helyet a leggazdaságosabban kihasználni. Erre alkalmasak az intenzív koronaformák: például a termőkaros orsók és a különböző gyümölcssövények. Mindkettő kialakításának egyik fontos eszköze a hajtások lekötése. Ezzel az eljárással tulajdonképpen oly módon avatkozunk be a fa életébe, hogy csökkentjük a fa növekedési erélyét a termőképesség javára. A lekötözés hatására a megszokottnál jóval hamarabb, az ültetés után már 3—5 év elmúltával termést kapunk. Az eljárás élettani alapja az, hogy a hajtások vízszintes, vagy azt megközelítő helyzetben történő rögzítése elősegíti a termőrügyek kialakulását. Az almákat általában a vízszintestől fölfelé 30, a körtéket növekedési erélyűk szerint 15—30 fokos szögben kell rögzíteni. A lekötözéshez erős, vastag zsinórt használjunk úgy, hogy a kötés helye az ágakat ne vághassa be. Számítsunk a rész vastagodására is, ezért lazán kössük, hogy a zsinór később se szoríthasson. A kötözőanyagot földbe helyezett cövekekhez, drótkordonokhoz, vagy a fa törzséhez is erősíthetjük.
