Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-28 / 227. szám

1979. szeptember 28. • PETŐFI NÉPE • 3

A KNEB elnökének beszámolója a népi ellenőrzés munkájáról

Szakaii József államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke az országgyűlés előtt számolt be a népi ellenőrzés munkájáról.

— A beszámolóra nagy felelősséggel, reális számvetés alapján készültünk — mondotta az államtitkár. — Erre kötelez bennünket, hogy a népi ellenőrzés

— fennállása óta ilyen formában

— először tesz jelentést az országgyűlésnek. Jó alkalom ez most arra, hogy mérlegre tegyük a népi ellenőrzés eddigi tevékenységét, fejlődését, munkájának hatékonyságát.

— Az elmúlt 20 év tapasztalatai igazolják, hogy szocializmust építő társadalmunkban a népi ellenőrzés rendszere bevált, alapvetően betölti 'hivatását. Munkájában rászolgált a bizalomra, a szocialista demokrácia jelentős tényezőjévé vált. Azzal, hogy a dolgozók tízezreit aktivizálja, vonja be a közügyek intézésébe, fontos szerepet tölt be az irányítás színvonalának növelésében, a végrehajtás minél kedvezőbb feltételeinek megteremtésében. A népi ellenőrzés — a maga lehetőségeit hasznosítva — a vezetés minden szintjén hozzájárul a döntések jobb megalapozásához, végrehajtásának elősegítéséhez, a rend és a fegyelem megszilárdításához, a dolgozók kezdeményezéseinek felkarolásához, a jó tapasztalatok terjesztéséhez.

— Rendeltetésének megfelelően a népi ellenőrzés sokrétű feladatokat lát el, ezek jelentős része szorosan kapcsolódik a kormányzati feladatok megoldásához. Munkánkban mindinkább a fő feladatok megoldásának átfogó, elemző vizsgálata — a gazdaság- politika és a társadalompolitika legfontosabb napirenden levő kérdései — kerülnek előtérbe. Nagy súlyt helyezünk azoknak a tényezőknek a vizsgálatára, amelyek alapvetően az egész gazdálkodás színvonala és eredményessége szempontjából. A területi

• Bács-Kiskun megyei képviselők a Parlamentben.

ellenőrzéseket is beleértve, több száz vizsgálatot végeztünk például az intenzív gazdaságfejlesztés témaköreiben, mindenekelőtt a termelő berendezések és a munkaerő kihasználása, az anyag- gazdálkodás, a külkereskedelem, a beruházási tevékenység számos területén.

— Ugyanakkor nagy figyelmet fordítottunk a lakosság anyagi, szociális, kulturális és egészség- ügyi ellátásának ellenőrzésére. A vizsgálatok e tevékenységnek is széles körét fogták át. Kiterjedtek az oktatás, a közművelődés, a szociális gondoskodás, a testnevelés, az orvosellátottság, a gyógyítás, a megelőzés több fontos kérdésére.

— A vizsgálatokkal a jelenségek fő összefüggéseit, az egyes tényezők hatását, a kiváltó okokat kerestük. Munkánkban még nagyobb hangsúlyt kívánunk helyezni azokra a vizsgálatokra, amelyek a hibák megelőzését szolgálják. Ügy véljük, ez igen

Angyal János felszólalása

A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság előterjesztésében a népi ellenőrzésről szóló beszámoló fekszik a parlament asztalán. Olyan munkáról, tevékenységről ad számot, amelynek előzményei nem mutathatók ki a felszabadulás előtt, amely teljes egészében a szocialista társadalom egy bizonyos fejlettségi szakaszában jöhetett létre.

Több mint húszéves a népi ellenőrzés. A fejlődés legjellemzőbb vonása az, hogy egész társadalmunk megismerte munkáját, állampolgáraink széles köre tevékenykedik az ellenőrzésben, amely kiterjed életünk gazdasági, szociális, kulturális területeire. Az ellenőrzés hatékony, eredményes, éppen ezért nagy tekintélye van.

Mint azt a képviselő a továbbiakban mondta, a népi ellenőrzés fogalmát, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság munkáját a tapasztalatok szerint sokan sokféleképpen értelmezik és értékelik. Találkozni olyan nézetekkel is,' hogy amit a politikai szervek, a jogi apparátus ném tudott megoldani, azt elintézi majd a KNEB. Ez téves nézet, hiszen a beszámóló is tükrözi, hogy a népi ellenőrzés munkáját szorosan a politikai, állami, jogi szervekkel együttműködve végzi, annál is inkább, mert maga is állami szerv, zömmel társadalmi erőkre támaszkodva.

Olyan nézetek is vannak — és ez a tulajdonképpeni nagyobb gond —, hogy egyes területen egyes vezetők a népi ellenőrzés megállapításait, határozatait lebecsülik. nem hajtják végre, és nem változtatnak a feltárt hiányosságokon. A legjobban elgondolkodtató tény azonban az, hogy a lakossági bejelentéseknek még mindig nagy százaléka névtelen. Ezeknek a bejelentéseknek 80—85 százaléka megalapozott.

Bács-Kiskun megyében a megyei népi ellenőrzési bizottsághoz a lakosság részéről érkezett bejelentések 38—40 százaléka névtelen és megalapozottságuk még nagyobb az országos átlagnál.

Az ember akaratlanul is felteszi a kérdést, hogy mi lehet ennek oka? Nehéz az indítékok feltárása, de feltétlenül szükséges. Kétségtelen, hogy a névtelen bejelentők között vannak rosszindulatú, rágalmazó szándékúak is, és ezért igyekeznek a névtelenség homályában maradni. Másokban a régi társadalom rossz beidegződése is él még: a ne szólj szám, nem fáj fejem mai változata.

A továbbiakban Angyal János a nevelő munka jelentőségét, annak módszereit, eszközeit részletezte, majd így folytatta:

A népi ellenőrzés tevékenyséfontos szerepe az ellenőrzésnek, mert módot ad rá hogy kellő időben megtegyük azokat a hatékony intézkedéseket, amelyekkel elkerülhetőek a kárt okozó, súlyosabb hibák

Így lehetőség nyílik arra is, hogy javaslatokkal segítsük azoknak a helyi vagy központi intézkedéseknek a kialakítását, amelyek a feltárt hibák megszüntetését, ismétlődésük elkerülését szolgálják.

— A XI. kongresszust követően a kormány átfogóbban foglalkozott az ellenőrzés fejlesztésével, és újabb, magasabb követelményeket állított elénk. Fölmérve helyzetünket, fogyatékosságainkat, a többi között megállapítottuk, hogy erőinket elapróztuk, sokat markoltunk, és ezért nem jutott elég idő és energia a tapasztalatok hasznosítására, javaslataink megvalósításának figyelemmel kísérésére. A lehetségesnél kisebb mértékben tudtunk a mindennapi munkában hasznosítható, operatív segítséget nyújtani a vezetésnek. Az utóbbi időiben számos intézkedést tettünk a munka színvonalának

emelésére, feltételeinek javítására, az operativitásának erősítésére.

— Tisztában vagyunk azzal, hogy a nagy horderejű kérdésekben nem lehet egyik napról a másikra változást elérni. Ezért nem mindig jogos a gyakran tapasztalható türelmetlenség. Az viszont tény, hogy a vizsgálatok nyomban, vagy rövid idő alatt elhárítható akadályokat, megszüntethető hibákat is felszínre hoznak. De gyakran ezekben sem, vagy csak a megengedhetőnél lassabban változtatnak érdemben.

— A magunk részéről arra törekszünk, hogy munkánk tanulságainak és a szocialista országok hasonló téren szerzett tapasztalatainak felhasználásával tovább javítsuk a népi ellenőrzés működését, alkalmas módszerekkel emeljük a vizsgálatok színvonalát. Szorosabb és eredményesebb kapcsolatokat kívánunk kiépíteni együttműködő partnereinkkel is. E törekvések jegyében elhatároztuk például — ennek módszereit már kidolgoztuk, — hogy a vizsgálatokat addig nem tekintjük befejezettnek, amíg az adott ügyben nem történnek meg a szükséges érdemi változások.

— Jobban kell élnünk meglevő lehetőségeinkkel. Megfelelő előkészítéssel gyakrabban kell például a tájékoztatót kérnünk, beszámoltatnunk, utóvizsgálatokat tartanunk. Ügy látszik, eddig nem volt elegendő erőnk — vagy nem tártunk fel minden lehetőséget — aura, hogy az indokoltnak tartott intézkedéseket számonkéréssel is elősegítsük.

— A népi ellenőrzési bizottságok újjáválasztása jó alkalom lesz arra, hogy e területek tovább erősödjenek a politikai elkötelezettség, a szakszerűség és a növekvő feladatok követelményeinek megfelelően. Függetlenített apparátusunkban arra törekszünk, hogy politikailag érett, szakmailag kiválóan képzett, jó szervezőkészséggel rendelkező vezetők és munkatársak dolgozzanak — hangsúlyozta Szakali József államtitkár, a KNEB elnöke.

Védeni, gyarapítani

Egy kommunista párt történelmi életútjában a legjelentősebb mérföldkövek a kongresszusok. A magyar párt most a soron következő XII. kongresszusára készül, mely már nem egyszerűen a történelemnek fontos, hanem az életnek, a jövőnek és nemcsak a pártnak, de az egész országnak, az ország népének.

S „pártunk, a munkásosztály pártja, de történelmi felelősségünk úgy alakult, hogy immár az egész népért, nemzetünkért vagyunk felelősek, és e szerint kell megoldanunk az előttünk álló feladatokat” — mondta Kádár János felszólalásában azon a pártaktíván, amelyet Budapest kommunistái a Csepeli Sportcsarnokban tartottak, a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusára való felkészülés jegyében. Ezen a tanácskozáson Méhes Lajos, az MSZiMiP budapesti pártbizottságának első titkára a főváros kommunistáinak feladatait körvonalazta, Kádár János pedig a XI. kongresszus által kijelölt feladatok teljesítéséről szólt, leszögezve, hogy nyugodtan tekinthetünk a kongresszus elé, mert pártunk a XI. kongresszus által meghatározott úton halad és minden erejével az ott hozott határozatok végrehajtására törekedett.

Természetesen a XII. kongresszusra készülve az a célunk, hogy a kongresszus erősítse meg pártunk fő politikai irányvonalát, úgy a külpolitikait, mint a belpolitikait. Miközben teljes joggal állapíthatták meg az aktíván, hogy belpolitikai életünk kiegyensúlyozott, szocialista rendszerünk szilárd, hangsúlyozták annak fontosságát is, hogy politikánk az új feladatokra felkészülve rugalmasan követni tudja a körülmények változását.

Pártunk élő, eleven szervezet, ezért — ez talán a legfigyelemreméltóbb jelzése volt Kádár elvtársnak — nem engedhetünk teret sem a dogmatizmusnak, sem a revizionizmusnak. Ha nem is olyan élességgel, mint amikor meghirdettük a kétfrontos harcot két évtizeddel ezelőtt, de azért az ma is érvényes még abban a vonatkozásában is, hogy „saját, mondjuk 15 évvel ezelőtti megállapításunk se válihason dogmává”.

A magyar párt politikai gyakorlatának megfelelően Kádár elvtárs természetesen szólt nehézségeink és fogyatékosságaink forrásairól is. ELmondta, hogy a világgazdaságtól nem tudjuk magunkat függetleníteni, az a gazdasági folyamat, amely a takarékossággal, az ésszerű gazdálkodással, az árviszonyok figyelembevételével most kibontakozik — nem valami kampány, hanem hosszú távon a szocialista gazdálkodás velejárója, annak része, mert „a szocialista társadalomban is van pénz, van árutermelés, a piacnak a .szocialista társadalomban megvannak a maga törvényei”. Csak mi mindezeket a tényezőket a szocialista társadalom körülményei között, szocialista módon kezeljük. Nekünk kötelező jól, hatékonyan gazdálkodni, mert a gazdálkodás eredményei az egész népjólétet szolgálják.

És ezeknek az eredményeknek a fényében erősödtek társadalmunk szocialista vonásai. Kádár elvtárs a köztisztviselőktől a fegyveres erők tagjaiig több olyan társadalmi réteget említett, melyek felelősséget éreznek az ország ügyei, a szocializmus építése iránt és amelyek óriási feladatokat vállalnak életünk építésében és ezért megfelelő módon becsülni és érzékelni ke,11 munkájukat. Az egész szocialista társadalom ereje nyilvánult meg abban a bizalomban, megértésben és cselekvőkészségben, amellyel közvéleményünk az áremeléseket, ezeket a kényszerű és szükséges intézkedéseket fogadta. Erre a bizalomra, tenniaka- rásra mindig számítani kell a kommunistáknak, ez a nép teljes támogatását fejezi ki. azt, hogy az emberek tudják ebben az országban, hogy ami történik, az értük történik, azért, hogy a dolgozó emberek élete ne rosszabb, hanem jobb legyen, hogy az elért vívmányok meg- védelmezését, gyarapítását szolgáló okos és szükséges céljainkat a lehetőségek ismeretében állapíthassuk meg, biztosítva — szorgalmas munkával — azok reális elérését.

gét nagyra értékelve azért kevésnek. tartam az e munkában részt vevők köréből a fizikai dolgozók tízszázalékos arányát. Okvetlenül szükséges a fizikai dolgozók nagyobb arányú bevonása a KNEB munkájába, a területi népi ellenőrzésbe, mert ezek az emberek a társadalom legszélesebb rétegének tapasztalai, erkölcsi megítélését hozzák és maguk is sok tapasztalatra tesznek szert, s visszatérve az üzembe, a fizikai dolgozók körében hamarosan gyü- mölcsöztethetik mindazt, amit a népi ellenőrzés során megismert tek.

'Nagyon fontosnak tartom a KNEB, a megyei népi ellenőrzési bizottságok munkájában az ellenőrzés tervezését. Azt, hogy a tevékenységük legyen időszerű, igazodjon az ország, a megye legfontosabb célkitűzéseihez, azt elemző. ellenőrző munkával segítse elő, ugyanakkor legyen rugalmas is, az időközben felmerülő problémákra is terjedjen ki, mint például az energiagazdálkodás, vagy a környezetvédelem.

A népi ellenőrzési munka felelőssége, tekintélye is megköveteli, hogy a jövőben fokozottabban törekedjünk az ellenőrzés sokoldalúbb elmélyítésére. Igen pozitív, hogy a vizsgált témában a javítás feltételeit javaslatok formájában kidolgozzák. Bács-Kiskun megyében ezeket a javaslatokat mintegy 10 ezer dolgozó előtt ismertették az elmúlt három év során. Ezek az ismertetések, amennyiben a vizsgálatok közérdekű bejelentésre történtek, egyben a hiányosságokat feltárók számára erkölcsi védelmet is nyújtottak, illetve nyújthattak.

Az országos népi ellenőrzés munkájáról szóló beszámolót elfogadom és elfogadásra ajánlom.

PARLAMENTI JEGYZET

Országgyűlési képviselők, képviselői munkájukról

Az országgyűlés nyári ülésszakán a képviselőkkel a választókörzetük eredményeiről, feladatairól beszélgettünk. Az őszi ülésszak szüneteiben most is több képviselővel váltottunk szót, ám ezúttal a korábbinál talán személyesebb kérdésre, .saját képviselői munkájuk eredményeire, gondjaira kértünk választ. S amint szerteágazó munkájukat, jelenlegi legfontosabb feladataikat, sürgős intéznivalóikat sorolták, ugyan személyes kérdésről, de mégis valamennyien közügyről beszéltek. Ez természetes, mert a képviselői munka a közügytől elválaszthatatlan.

Ezt az alapvető tényt több példával is megerősítette Ispánovits Márton, akinek a választókörzetéhez 11 község tartozik. •

— Jó néhány évvel ezelőtt egy- egy fogadónapomon gyakran úgy éreztem magam, mintha panaszirodában lennék. Nagyon sokan egyéni ügyeikben kértek tőlem segítséget, holott problémáik elintézése nem rám, hanem például a tanácsra, vagy a termelőszövetkezet vezetőire tartozott, örülök annak, hogy választókörzetem lakosai megfogadva tanácsaimat, a személyes, apró ügyekkel azokhoz fordulnak, akik érdemi intézkedésre hivatottak.

— A fogadónapokon most is többen felkeresnek, de szinte kivétel nélkül a közösségi ügyek egy-egy község lakosságát közvetlenül érintő problémák megoldásához kérnek segítséget. Több' példát tudnék említeni, hogy közbenjárásommal, vagy a közösségi összefogásra tett javaslataimmal meggyorsult egy út felújítása, a víz-, vagy villanyhálózat bővítése. Választókörzetemben csökkennek a közös gondok, dé vannak olyanok, amelyek orvoslására egyelőre sajnos, nincs mód.

Ezek közül két igen nagy problémát említett ■ az országgyűlési képviselő. Az egyik a kelebiai vasútállomás jelenlegi helyzete. A század elején épült állomás forgalma megsokszorozódott, s igaz ugyan, hogy a vágányokat korszerűsítik, új tolatóvágányt is építenek, de az átmenő forgalmat az igényeknek megfelelően nem tudja lebonyolítani. A munkakörülmények is rendkívül kedvezőtlenek. A pálya villamosítása után a forgalom még nagyobb lesz. s ez jelentősen megnöveli a kelebiaiak gondját, amit ismer ugyan a KPM, a Szegedi Vas— A differenciált egészségügyi ellátás érdekében az új egészség- ügyi intézmények kialakításakor, a régiek felújításakor a lehetőségekhez mért igazságos, józan tervezésre, és kivitelezésre van szükség.

Az egészségügyi munkáról, a gyógyítás folyamatáról Vincze József a 19-es választókörzet képviselője — sajnos — élethűen is be tudna számolni, hónapokig kórházban feküdt.

— Most nagyon sok mindent pótolnom kell, egy évig a képviselői munkámból is kiestem. Rendszeresen kaptam információkat de a személyes kapcsolattartásra nem volt lehetőség. Nemrég ismét megkezdtem kedden és pénteken a fogadónapok tartását. A választókörzetem területi fekvése érthetővé teszi, hogy elsősorban mezőgazdasági ügyekben keresnek fel.

Mint azt a képviselő elmondta, mostanában sokan fordulnak hozzá járadékkal kapcsolatos ügyekben. Ismeretes, hogy a szakszövetkezetek tagjainak is lehetőséútigazgatóság, de bővítésére, korszerűsítésére jelenleg nincs anyagi fedezet, esetleg csak a VI. ötéves tervben lesz erre lehetőség.

A másik a bácsszentgyörgyi bekötőút építésének halogatása.

— Tudom, hogy az 53-as út kiépítése fontosabb volt, s ezért nem nyílt lehetőség a bekötőút kialakítására. A jelenlegi helyzet nagyon lassítja például a busz- forgalmat. Az útépítésre ugyancsak pénz hiányában, a következő ötéves tervidőszakban kerül majd sor.

— Ami a személyes munkámat illeti, hadd említsem meg, hogy az országgyűlés kereskedelmi bizottságának titkára vagyok. A korábbiakban részt vettünk a külkereskedelmi, a belkereskedelmi törvény előkészítésében, most a jogszabály végrehajtását ellenőrizzük. illetve segítjük. Az itt szerzett tapasztalataimat jól tudom hasznosítani Bács-Kiskun

megyében, s természetesen a választókörzetben is.

Csupán a véletlen hozta úgy, hogy dr. Klazsik Györgynével, a

8-as számú választókörzet országgyűlési képviselőjével az egészségügyi miniszter beszámolója után, illetve dr. Petri Gábor felszólalását követő szünetben beszélgettünk.

— Való igaz, amit felszólalásában képviselőtársam, dr. Petri professzor hangsúlyozott, hogy a beteggel elsőnek találkozó orvos ténykedésének fejlesztésére kell törekedni. Kiskunfélegyházi orvosi munkám mindennapos gyakorlatából tudom, hogy az orvos és a beteg kapcsolatában milyen nagy jelentősége van az őszinteségnek, a fegyelemnek, illetve az önfegyelemnek. Az eredményes gyógyító munka megköveteli az egészségügyi dolgozók maximális segítőkészségét, a beteg helyzetének átélését, de ehhez az is szükséges, hogy a hozzánk fordulók nyíltak, őszinték legyenek. Ez azért is fontos, mert minden pillanatban már kapcsolatba kell áthangolódni,* mindenkivel igazságosan, a betegségének súlyosságát is figyelembe véve kell viselkednünk. De ezt minden beteg érdekében el kell titkolnunk a másik előtt, mert erre esküt tettünk, és ezt kívánja az orvosi lelkiismeretünk.

gük van járadékra. Nos, korábban, hogy ne kelljen fizetni, mentesítették magukat, megszüntették tagsági viszonyukat. Amikor kiléptek, a járadék összege még csak háromszáz forint volt, most havi 1158 forint. Sokan megbánták az akkori elhatározásukat, s tálán éppen az összeg miatt, most ismét tagsági viszonyt akarnak létesíteni, hogy majd járadékot kaphassanak. Ehhez hároméves tagsági viszony szükséges. Kérésüknek sajnos, nem minden esetben tudunk eleget tenni!

Tárnái László — Tóth Sándor