Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-04 / 206. szám
2 I PETŐFI NÉPE 0 1979. szeptember 4, Az el nem kötelezett országok VI. csúcsértekezlete Interjú Kádár Jánossal Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn fogadta dr. Konrad Faltért, az ARD bécsi irodájának vezetőjét és interjút adott az NSZK-beli televízióállomásnak. A beszélgetésen jelen volt Pálos Tamás, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese. (MTI) események sorokban MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke üdvözölte a taskenti nemzetközi újságíró-szeminárium résztvevőit. (TASZSZ) BUDAPEST A Magyar Népköztársaság kormánya gyors segélyt küldött a ni- caraguai népnek. Az elsősorban gyógyszereket tartalmazó küldemény a Magyar Vöröskereszt közvetítésével szeptember 2-án érkezett Managuába. (MTI) LONDON Lord Carrington brit külügyminiszter tegnap „magánjellegű” megbeszélésen találkozott Londonban Hernan Cubillos-szal, a Chilei Junta külügyminiszterével. Ezzel kezdetét vette a befagyasztott brit—chilei diplomáciai kapcsolat felülvizsgálása. (MTI) BERLIN Magyar—NDK történésztalálkozó kezdődött tegnap Neubrandenburgban. A hagyományos közös kollokviumok idei témája a népi demokratikus fejlődés, különösképpen az agrárforradalom prob- lématikája a kelet-európai országokban. A tanácskozás a hét végéig tart. (MTI) JERUZSÁLEM Az izraeli kormány vasárnapi ülésén konfliktus robbant ki: Ji- gael Jadin miniszterelnök-helyettes tiltakozott a kabinet múlt héten távollétében hozott döntése ellen, amellyel újabb négy zsidó település létesítését határozták el a megszállt Ciszjordániában. A vitát elnapolták. (AFP, Reuter, UPI) (Folytatás az 1. oldalról.) sak vagyunk azért az őszinte támogatásért, amelyet a Szovjetunió nyújtott Kubának, és amellyel segített bennünket a forradalom legnehezebb esztendeiben. Kuba erejét nem kímélve dolgozott azon, hogy megteremtse a csúcsértekezlet megrendezésének anyagi és politikai feltételeit. „Az elkövetkező három évben, amikor Kuba elnököl a mozgalomban, ezt a tisztséget az ismert normák alapján tölti be. Türelmesek, megfontoltak, rugalmasak és szerények leszünk” — emelte ki a kubai államfő. Fidel Castro élesen elhatárolta Kubát az Egyesült Államok közreműködésével létrejött egyiptomi— izraeli különbékétől. Ezután a szónak nagy elismeréssel szólott a dél-afrikai, a namíbiai és a zimbabwei nép függetlenségéért vívott küzdelemről. „Kuba teljes támogatásáról biztosítja Vietnamot, amely annyi Miközben a világ elsősorban a térség két másik országára, Afganisztánra és Indiára figyelt, különös vonatkozásban ugyan, de mindkét szomszéd országgal kapcsolatban szó esett Pakisztánról is. Afganisztánnal összefüggésben úgy, hogy egyértelműen pakisztáni területről szervezték az új afgán népi állam elleni 'támadásokat, India viszonylatában pedig, hogy az ottani belpolitikai nehézségekkel egyerjes arányban növekedett a Pakisztán által provokált határincidensek száma. Régi igazság, hogy egy állam külpolitikája nem választható el annak belpolitikájától. A mai Pakisztánban ez újra látványosan bebizonyosodik. Mind több jel mutat arra, hogy Ziaul Hak tábornok ígéretei ellenére rezzenet- lenül folytatni kívánja diktatórikus vonalvezetését és drákói eszközökkel némít el minden bíráló hangot. Amikor a tábornok, még Zulfi- kar Ali Bhutto vezérkari főnökeként, katonai puccsal átvette a hatalmat, arra hivatkozott, hogy „kizárólag a zavaros belpolitikai helyzet miatt, rövid átmeneti időre, az új választások kiírásáig” irányítja az országot. Azóta többször is elhalasztotta a választások megtartását. Legutóbb Bhutto világszerte sok bírálatot kiváltót kivégzése után nyilatkozott úgy, hogy „most már mindenképpen” 1979 novembere áldozatot hozott és annyi vért vesztett az amerikai agresszió következtében. Kuba számára Vietnam szent” — jelentette ki Castro. „A vietnami nép, amely valamennyi fejlődő ország nevében vívta harcát, jelenleg az imperialista blokád és a kínai kormány árulásának áldozata. Az Egyesült Államok és szövetségesei ma sokat beszélnek az úgynevezett vietnami menekültek kérdéséről. Hallgatnak viszont a sok millió Palesztináiról, és a sok százezer afrikairól, akik szétszórva élnek a világon. Kína meg akarta leckéztetni Vietnamot. A kínai kormánynak azonban — amely támogatta Pinochetet Chilében, az Angola ellen végrehajtott dél-afrikai inváziót, a trónjától megfosztott iráni sahot, Nicaraguában Somozát, fegyvereket szállított Egyiptomnak és egyetért az Egyesült Államok Kuba ellenes blokádjával — sem joga, sem erkölcsi alapja nincs ahhoz, hogy bárkit is megleckéztessen”. lesz a választások „végleges és visszavonhatatlan” időpontja. Ekkor már sokan kétkedve fogadták ezt az államfői bejelentést — és az események őket igazolták. A legújabb hírek szerint Ziaul Hak televíziós nyilatkozatban közölte a pakisztáni iszlám köztársaság lakosságával, hogy a választásokat ismét „elhalasztják”, katonai kormányzata továbbra is hatalmon marad, természetesen a valamennyi demokratikus jogot „felfüggesztő” rendkívüli állapottal együtt. Ezzel egyidőben nemcsak folytatódott, hanem megerősödött a letartóztatási hullám, amely elsősorban a kivégzett Bhutto néppártja ellen irányult. Miközben sorra születnek a fanatikus iszlám szellemet tükröző új és új rendeletek, a katonai hatóságok lesújtottak Bhutto családjára is: letartóztatták a kivégzett kormányfő huszonhat esztendős lányát, azzal a váddal, hogy „megsértette a rendkívüli állapot rendelkezéseit”. Sokasodnak annak jelei, hogy a pakisztáni belpolitikának ez az irányzata Szaúd-Arábiától kezdve Washingtonon át egészen Pekin- gig lényeges, anyagiakban is kifejezhető támogatást élvez. A folyamat jellege olyan, hogy mind több megfigyelő teszi fel a kérdést: milyen veszélyt jelent ez az egész neuralgikus és stratégiailag érzékeny térség biztonságára. H. E. I . A kambodzsai képviselet kérdéséről szólva a kubai elnök kijelentette: Kuba álláspontja jól ismert: kizárólag a Kambodzsai Népiköztársaság kormányát ismeri el a nép jogos képviselőjének. Kuba ugyanakkor teljesítette a csúcsot rendező ország státusából fakadó kötelezettségét és lehetővé tette, hogy mindkét kambodzsai képviselet jelen lehessen a konferencia színhelyén, és azt várja, hogy az el nem kötelezett mozgalom ehben a kérdésben is „etikus és reális döntést hozzon”. A világnak békére van szüksége — fejezte be a politikai helyzetről tartott elemzését a kubai államfő — olyan békére, amelynek gyümölcseit minden ország, kicsik és hatalmasak egyaránt élvezhetnék. Ebből a szempontból kiemelkedő jelentősége van a közelmúltban II. megállapodásnak. „Világunk- aláírt szovjet—amerikai SALT— ban ma nincs más alternatíva, mint a béke”. (MTI) Megnyílt a brit szakszervezetek kongresszusa Romló gazdasági helyzetben és még komorabb kilátások közepette egy munkásellenes konzervatív kormánnyal farkasszemet nézve esztendők óta a legharcosabb hangulatban nyílt meg a brit szakszervezetek évi kongresz- szusa Blackpool-ban. A tőkés világ legnagyobb múltú szakszervezeti központja 112 Szakszervezetét és 12 milliós tagságát 1200 küldött képviseli. Len Murray, a TUC főtitkára már a kongresszus előestéjén tartott sajtóértekezletén kimondta, hogy 20 éve nem volt ilyen feszült viszony a szakszervezeti mozgalom és egy konzervatív kormány között, mint ma Angliában. Tom Jaokson, a TUC elnöke ugyanezt az alaphelyzetet fogalmazta meg elnöki megnyitójában. Kifejtette: „reakciós, konzervatív kormányunk van ..., amely a 30-as években csődött vallott gazdasági eszközökkel akarja átalakítani a társadalmat. Anglia népének az életszínvonal csökkentése és a tömeges munka- nélküliség régi, lejáratott gyógyszereit kínálják. Moss Evans, a legnagyobb brit szakszervezet főtitkára a kommunista Morning Star hasábjain fejtette ki, hogy Margaret Thatcher kormánya sokkal súlyosabban fenyegeti a szervezett dolgozókat, mint a hírhedt ipari törvény, a Heath-törvény. (MTI) NAPI KOMMENTÁR Pakisztáni halasztás Magyar vezetők üdvözlő távirata Havannába Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke üdvözlő táviratot intézett az el nem kötelezett országok Havannában ülésező VI. csúcsértekezletéhez.; A távirat hangsúlyozza: a Magyar Népköztársaság nagy jelentőséget tulajdonít az el nem kötelezett országok mozgalmának és szolidáris az imperializmus, a gyarmatosítás, az újgyarmatosítás és a fajüldözés ellen vívott harcával. A Magyar Népköztársaság támogatásáról biztosította a mozgalom kezdeményezéseit, amelyek elősegítik a világ békéjének megőrzését, az enyhülési folyamat előrehaladását és a leszerelés ügyét. A magyar vezetők kifejezték reményüket, hogy a mozgalom országai antiimperialista ösz- szefogásának erősítésével megalapozza a nemzeti függetlenség megszilárdításáért, a gazdasági önállóságért, a békéért, és a társadalmi haladásért folytatott további küzdelem sikerét. (MTI) Helmut Schmidt ma érkezik Budapestre Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának meghívására Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja ma hivatalos látogatásra hazánkba érkezik. Életrajza Helmut Schmidt 1918. december 23-án született Hamburgban, ott érettségizett 1937-ben. Ezt követően katonai szolgálatot teljesített. 1945-től a hamburgi egyetemen államtudományi és köz- gazdasági tanulmányokat folytatott. 1949-ben közgazdász diplomát szerzett. 1946-tól tagja a Német Szociáldemokrata Pártnak. 1947—1948 között a Szocialista Német Diák- szövetség szövetségi elnöke volt. 1949-től a hamburgi Gazdasági és Közlekedési Hatóság Közlekedési Hivatalának munkatársaként, majd 1952—1953 között a hivatal vezetőjeként dolgozott. 1953-tól 1961-ig a Szövetségi Parlament tagja volt. 1957-ben a Német Szociáldemokrata Párt Szövetségi Parlamentbeli Frakciója elnökségének, majd 1958-ban a párt szövetségi elnökségének tagjává választották. 1961-ben visszatért Hamburgba, 1965-ig a város belügyi szenátora volt. 1965-ben újraválasztották a Szövetségi Parlamentbe, ahol 1967-től a Német Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciójának elnöke lett. 1968-ban a Német Szociáldemokrata Párt elnökhelyettesévé választották. 1969—1974 között előbb hadügy-, majd gazdasági- és pénzügyminiszter, később pénzügyminiszter volt a szövetségi kormányban. 1974. május 16-án megválasztották, majd 1976. december 15-én újraválasztották a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjának (MTI) Szekér Gyula hazaérkezett Líbiából Szekér Gyulának, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének vezetésével hétfőn hazaérkezett Líbiából a magyar kormányküldöttség, amely részt vett a líbiai forradalom tizedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A küldöttség tagja volt Garai Róbert külügyminiszter-helyettes is. A delegáció fogadásán a Ferihegyi repülőtéren ott volt Abdel- gader O. Refadi, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. (MTI) ISZTAMBULI JEGYZETEK 1. A Boszporusz felett # Az isztambuli egyetem környéke. Invázió készül Nicaragua ellen ötvenvalahány óra az ősi Sztambulban a kevésnél is kevesebb. ötszázhét mecset, kétszáz templom: a hét hegyen épült; két világrész, Európa és Ázsia határpillérein magasodó Isztambul, a négymilliós keletien nyüzsgő világváros ezrével kínálja a csodákat. A Kék Mecset, a Hagia Sophia, a hajdan falai között magyarokat is fogva tartó Jedikule, vagy Topkapi, mely 360 szobájával négyszáz éven át szolgált a szultánok palotájául. Láttam mesés kincseit, több ezer grammos smaragd ékszereit, gyémánt-, zafír, rubinékes kelyheit. a háremhölgyek hálóhelyeit, a szultán fürdőmedencéit. Lenyűgöztek. ám még sincs szavam róluk. A bédekkerek, melyekből az utazás előtt okultam, hasonlíthatatlanul szakszerűbb leírást adnak. Néhány véletlen találkozás, mely kikívánkozna belőlem az ellentéteknek ebből a mesés varázslatos városából. — Komm, mein Herr, komm! — vonszol félszeg erőszakkal egy gyér hajú fiatalember a Kapala Carsi, a nagy bazár negyvenva- lahány utcájának egyikén. Izzadó keze a csuklómra fonódik, húz maga után a forgatagban. — Komm — mondja, s a biztonság kedvéért újra és újra hátranéz, megvan-e a zsákmánya. — Ich habe Fabrik, komm, mein Herr. — Semmit se érne szabódásom, netán a tiltakozás, menni kell, ha már az úr horogra akadt. Tizenkét négyzetméteres „áruház”, bőrkabát, kékben, barnában, zöldben, irhabundák lógnak a mennyezetről. A keményfejű törökről, aki a fél Carsin végigvonszolt, ömlik a víz. Kint kánikulai forróság, negyven fok js lehet, bent a szűk üzletben a főnök és társa, aztán a segédje, és még egy segédje, ötödiknek pedig barátom, a gyártulajdonos. Hellyel kínálnak, apró poharakba öntik a teát. Ennyi előzékenység láttán az ember ellágyul, kényszert érezne rá, hogy vegyen vagy két-három bundát. De hát abból az útrava- lóul hozott húsz dollárból, amelynek már megérkezéskor elúszott a fele... Mutatom és mondom s: — Fiúk, nincs pénz. — Ó, hát te magyar vagy! — szólal meg magyarul békés eltérítőm. Mondja nevét, Fehmi Otoglu, magyarázza, hogy apja magyar volt, hogy szereti fajtámat, a magyar rendes ember. Este, majd zárás után szívesen rám szán néhány órát, hogy megmutassa a várost. — Hogy tetszik a bolt? — kérdezi, s annyival tudom honorálni a vendéglátást, hogy dicsérem. Hogy mi van Otoglu gyárával, erről hallgatunk, ö is tudja, már rég kitaláltam, mi tulajdonképpen a mestersége. Nyomorult felhajtó, aki tíz órán át le-föl rohangászik a bazárban, fürkészi a járókelőket, viszi a vevőt a főnökhöz. Aszerint élne, ahogyan sze.rzi az üzletet. Hányat szalaszott el már ma, milyen korholást kap, ha már nem leszek ott... — Mondd, Otoglu, a négymillió isztambuliból mennyi a kereskedő? — Negyvenmillió — feleli, és megtörli verejtékező homlokát. — Itt akar egész Törökország üzletet csinálni. — Búcsúzóul kezembe nyom pgy tucat névjegykártyát. — Küldj hozzánk magyarokat — mondja —. az én gyáram a legkülönb Carsiban. A pénztelenség gondtalanná teszi az embert. De minek is kell a pénz? A Coopturist autóbusza majd hazavisz, szállásról az utazási iroda gondoskodott, másnap körbevisznek a Kagaloglu negyed nevezetességein. Órák óta bolyongok hát fesztelen kötetlenségben a nagy bazárban, nem vonják el figyelmemet a részletek, egyszerre az egészet láthatom. Az aranyutcák mögött ezüstutcák, azok peremén szőnyegvásár, majd a rézművesek árudái. S az óriási vásárt körbeveszik a szegényesnél is szegényesebb szatócsboltok. Ember ember hátán, s mindenki eladni akar. A nagy készséget, a keleti szívélyességet a kényszer parancsolja. — Jöjjön, uram! — hangzik a hívás angolul, franciául, arabul, és a világ minden nyelvén. Gyerekek csimpaszkodnak a karodra, nyakkendős, öltönyös, selyemin- ges szépfiúk karolják át a válladat. Az ember hajlana rá, hogy valami különös kiállításnak fogadja ezt a leírhatatlan látványt. Egyszerre kínálnak selymet és jersey-t, rongyinget és ezernyi dísztárgyat. Takaros üzletekben és a vásári forgatag utcáin. Habverőt, cipőkrémet, zsilettpengét áruló férfi állít meg, teát nyomnak a kezedbe, vizet akarnak el, adni. Szép fényesre lehelt vörösréz kanna, nyakánál egyetlen vizespohár. Te jó ég! Előttünk az Aranyszarv-öböl, mögöttünk a Márvány-tenger, s vagy huszonöt kilométer hosszan a Feketetengerig nyújtózkodik a város, egyetlen pohárra való, amely elérhető közelségedben van. Legalábbis, ha túl tudnád tenni magad a kínálás körülményein. De hát. nincs mit válogatnod, a többi ezer és ezer vízhordó is testmeleg löttyöt mér kannájából. Inkább egy felvételt róla. Ha hagyná! — Hol a mani, mister? — S mert vonakodsz, szereztél magadnak egy ellenséget. Hát jókedvéből rója ő a dögmeleg utcákat, cipeli reggeltől estig a kupáját, nem ülne szívesebben a teázóban, s beszélgetne barátaival? Tökéletesen egyetértek a sok ezer málhás emberrel, aki a Carsi meredek, szűk utcáin, hátán mázsás terhet cipelve feltölti az üzleteket. Ha valaki díszletnek tekinti őket, legalább fizessen érte. Ferenczi József (Következik: 2. Ázsia határán.) MANAGUA — Invázió készül Nicaragua ellen azzal a céllal, hogy meg- döntsák a forradalmi kormányt — jelentette ki Tornas Borge belügyminiszter. Borge Mana- guában. 60 ezer ember részvételével tartott tömeggyűlésen beszélt. Hangoztatta, hogy a szervezkedés egy Nicaraguával szomszédos ország, de nem Costa Rica területén történik. Megfigyelők szerint Borge egyértelműen Hondurasra utalt. Emlékeztetnek arra, hogy Honduras, Guatemala és Salvador képviselői nemrég tanácskoztak a nicaraguai helyzetről. Tornas Borge a nagygyűlésen elmondta, hogy a nicaraguai forradalom mind ez ideig nagylelkű volt. Abban az esetben azonban — fűzte hozzá — ha megtámadják az országot, a forradalmi kormány „az erőszakra erőszakkal válaszol és nem lesz irgalmas ellenségeihez”. (AFP) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Guineái szakszervezeti delegáció tartózkodik hazánkban A SZOT meghívására hétfőn Budapestre érkezett a Guineái Dolgozók Országos Szövetségének küldöttsége. A szakszervezeti delegáció egyhetes látogatása során tanulmányozza a magyar szakszervezetek tevékenységét és megbeszéléseket folytat a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségeiről. (MTI) ® Véget ért Gáspár Sándor romániai látogatása Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével a Romániában járt magyar szakszervezeti küldöttség hétfőn hazaérkezett Budapestre. A Keleti pályaudvaron Földvári Aladár a SZOT elnöke, a SZOT- titkárság tagjai fogadták a hazaérkező delegációt. (MTI) ® Apró Antal fogadta dr. Várkonyi Imréj, Apró Antal, az Országgyűlés elnöke hivatalában fogadta dr. Várkonyi Imre prépost-kanonokot, az Actio Catholica országos igazgatóját, az európai katolikusok berlini konferenciájának elnökségi tagját. Dr. Várkonyi Imre átnyújtotta azt az emlékiratot, amelyet a „béke megőrzése, biztosítása, elmélyítése és a békére nevelés”. kérdésében a konferencia júliusban Berlinben tartott szimpóziuma intézett Európa összes parlamentjeihez. Apró Antal levélben küldött választ az európai katolikusok berlini konferenciájának elnökéhez, amelyben többek között kiemelte: szükség van arra, hogy összefogjanak a különböző világnézetű és politikai felfogású, jóakaratú emberek, és segítsenek megszüntetni a nemzetközi bizalmatlanság és fegyverkezési verseny okait, s ezzel együtt segítsenek megteremteni a nemzetközi bizalom növekedésének feltételeit. A Magyar Népköztársaság — alkotmányának megfelelően — a béke és az emberi haladás érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. (MTI)