Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-26 / 225. szám
IDŐJÁRÁS Lassan tovább csökkenő felhőzet, egyre kevesebb helyen gyenge eső, átfutó zápor. Északnyugati, északi szél, hajnalban helyenként köd. A várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 3—8, a legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 15—19 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK» PETŐFI NÉPE _________________________________________________._____ A Z MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évi. 225. szám Ára: 1,20 Ft 1979. szeptember 26. szerda A FEGYVERES ERŐK NAPJA ALKALMÁBÓL Fogadás a megyei pártbizottságon Szeptember 29. a fegyveres erők napja. A közelgő ünnep alkalmából kedden délelőtt Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára, a megyei pártbizottság titkárainak jelenlétében, köszöntötte a megyében állomásozó katonai alakulatok, a határőrség, a megyei rendőr-főkapitányság, a munkásőrség megyei parancsnokait és pártbizottsági titkárait. A megyei pártbizottság első titkára, többek között, a következőket mondta: — Köszöntöm a megyénkben állomásozó fegyveres erőket, a katonákat, a határőröket, a rendőröket. a munkásőröket a fegyveres erők napja alkalmából. Fegyveres testületeink rendeltetésüknek hivatásuknak megfelelően végzik feladataikat, de kötelességeik ellátásán kívül segítenek az élet minden területén a megye lakosságának. Ezt a szó szoros értelmében valljuk és értjük. A fegyveres testületek tagjai részt vésznek a gazdasági munkában, a mezőgazdasági termés betakarításában és szállításában. A természeti csapások elhárításában nélkülözhetetlen segítséget nyújtanaki.akár árvízről, akár hófúvásról van szó. Helyőrségeikben aktív részesei a település- és városfejlesztésnek. — Az ünnep közeledtével felelevenítjük a múlt haladó hagyományait, emlékezünk az 1848-as szabadságharcos elődeinkre, az 1919-es Tanácsköztársaságra, az első munkáshatalomra, s természetesen nem feledkezünk meg arról a három évtizedről sem, amely alatt fegyveres erőink együtt fejlődtek szocialista hazánkkal. Kérem önöket — mondotta befejezésül Horváth István —, hogy adják át a megyei párt- bizottság üdvözletét az egész személyi állománynak. Kívánjuk, hogy a kiképzésben, a szakági feladatokban, a harckészültség fokozásában, a közrend és közbiztonság megerősítésében érjenek el sikereket, neveljék a személyi állományt hazafias és internacionalista szellemben. A fogadáson dr. Simon Sándor ezredes mondott köszönetét a megyei pártbizottság első titkárának. Hangsúlyozta, hogy a fegyveres testületek tagjai mindent elkövetnek annak érdekében, hogy megfeleljenek a párt, a társadalom állította követelményeknek. G. G. A SZŐ VOSZ elnökségének ülése Az áfészek tevékenységükkel nemcsak a mintegy 600 ezer főnyi nőtagság, hanem a működési területükön élő többi nő élet- körülményeinek javulását, munkájának könnyítését is szolgálják — állapította meg keddi ülésén a SZŐ VOSZ elnöksége. A mozgalom egyik legnagyobb eredménye: a gazdasági tevékenység bővítése, erőteljes fejlesztése oly módon, hogy az a nők érdekeit szolgálja. A választékbővítés, a konyhakész cikkek forgalmazásának növelése, a szövetkezeti vendéglőkben az előfizetéses étkeztetés, a hazavihető ételek, a gyermekélelmezés szélesítése egyaránt a nők gondjain könnyít országszerte. Az elnökség éppen ezért felhívta a szövetkezeti vezető testületek figyelmét: az eddiginél jobban segítsék a nők közéleti tevékenységének kibontakozását, a szövetkezeti alkalmazottak 64,5 százalékát kitevő nők szakmai ismereteinek gyarapítását, fordítsanak nagyobb gondot erkölcsi, anyagi elismerésükre, a gyesen levőkkel tartsák a kapcsolatot és biztosítsák munkába való visszatérésüket. (MTI) KOMMUNISTA AKTIVA A CSEPELI SPORTCSARNOKBAN Népünk becsülettel helytáll kötelességei teljesítésében Kommunista aktívát tartottak kedden a csepeli sportcsarnokban a főváros kommunistáinak legfontosabb tennivalóiról, az MSZMP közelgő, XII. kongresszusa eredményes előkészítésének budapesti feladatairól. A tanácskozáson több mint 800-an képviselték a főváros párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeteit, az iparvállalatokat, a minisztériumokat és főhatóságokat. Ott voltak közöttük a legkülönbözőbb területek munkásai és irányítói, a szocialista brigádok vezetői, a tudományok, a művészetek művelői. Részt vettek a kommunista aktíván és az elnökségben foglaltak helyet: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Baranyi Tibor, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője; a budapesti párt-végrehajtó- bizottság tagjai, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának, a Hazafias Népfront és a KISZ Budapesti Bizottságának vezetői, továbbá Véghelyi Andor, a XXI. kerületi pártbizottság első titkára és Ernszt Antal, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára. A tanácskozást, amelyen pártunk Központi Bizottságának a kongresszus összehívásáról szóló határozata szellemében tekinthették át a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet területén megoldásra váró feladatokat, Somogyi Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság titkára nyitotta meg. Ezután Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára mondott beszédet. — A kongresszusra készülés fontos eleme, a pártszervezetek minden szintjén, a számvetés, a vezető testületek beszámolása — hangsúlyozta elöljáróban Méhes Lajos, s már a jövő évi budapesti pártértekezlet jegyében szólt a megtett út néhány jellemző vonásáról. — Meggyőződésünk, hogy van miről számot adni — folytatta. — Belpolitikai helyzetünk szilárd. Gazdasági gondjaink ellenére is jelentősek az V. ötéves terv három és fél esztendeje alatt elért eredmények. A budapestieknek különösen örvendetes minden előrelépés a város építésében, fejlesztésében. A továbbiakban a főváros fejlődéséről, a pártszervezetek, párttagok kezdeményezőkészségéről szólt a budapesti pártbizottság első titkára, aki hangsúlyozta: A pártkongresszusra készülve, elért vívmányainkat védve és gyarapítva dolgozzunk ésszerűbben, gazdaságosabban, fegyelmezettebben. Ebben mindenki megtalálhatja a saját feladatát. Ma a termelés állandó harci terület. Ezen a fronton az a munkásszolidaritás vezéreljen; ha nem végzünk el valamit rendesen, azzal dolgozótársainknak okozunk kárt. Jelentős veszteségek forrása a termelés ütemtelensége, a szállítási fegyelem lazasága. E mögött sok minden meghúzódik! Döntések és így rendelések késése, tervezési hibák, az érdekeltségi viszonyok visszásságai. A megoldáshoz határozottabb kormányzati és minisztériumi döntések, gyakorlatiasabb központi útmutatás, vezetés szükséges, az észszerű együttműködést azonban a vállalatok, a kutató- és tervezőintézetek közös vállalkozásainak a megteremtésével nekünk is szorgalmaznunk kell. Vannak kezdeményezések, de még nem ezek a jellemzőek. Az elmúlt években a munkaerőgazdálkodásban kialakult feszültségek és ellentmondások fejlődésünknek komoly fékjévé, gátjává lettek. Ezért itt a tennivalók igen sürgetőek. Tudjuk, hogy a munkaerő-kereslet és -kínálat közötti összhang megteremtése hosszabb távú, sokoldalú együttes intézkedéseket igényel a fővárosban. Ehhez fontos feladat: a fővárosi ipar szelektív és intenzív fejlesztése; a jobb munka- és üzemszervezés; a munkaerő tervszerű átcsoportosítása; az alkalmazotti létszám csökkentése; a felesleges munkahelyek megszüntetése; a differenciált teljesítményhez kötött bérek kiterjesztése; a népgazdaság igényeihez igazodó szakemberképzés. Az utánpótlás nevelése, a fiatalokkal történő rendszeres foglalkozás, az elmúlt 8—10 évben egyre inkább kezdi elfoglalni természetes, fontos helyét a párt, a társadalmi, az állami élet minden szférájában. Sok intézkedés született az ifjúság javára és azért, hogy jobban részt vehessenek sorsuk alakításában. A párttagfelvételeknél komolyan számítunk rájuk. A különböző szintű vezetők között is egyre gyakrabban találkozunk fiatalokkal. Mégis, mintha bátortalanság lenne, sokszor a kezdeményezés hiányzik, hogy még nagyobb számban vonjunk be fiatalokat a párt tagjai sorába, bízzunk meg közülük többet vezető tisztségekkel. Ma még az alapszervezetekben sem merjük bátran bevonni a vezetésbe a fiatalokat. Az alapszervezeti vezetőségi tagok mindössze 6—7 százaléka fiatalabb 30 évesnél. A vállalatok önállóságával gyarapodott az előre tekintő, gondolkodó vezetők száma. Az üzemi demokrácia fejlődésével erősödött a vezetőkben az a felismerés, hogy a feladatokat csak dolgozókkal együtt lehet megoldani. Az elmúlt években a káderek fejlődésének jellemzője a hozzáértés, a vezetőkészség erősödése. A körülményekhez mindenáron való igazodás, a teljesítmények hajszolása azonban vadhajtásokat is szült. A népgazdasági és vállalati érdekek egyeztetésekor a közérdek ma gyakran háttérbe szorul. Sokszor nehéz eldönteni itt, hol végződik e tekintetben a bocsánatos bűn, hol kezdődik tulajdonképpen az elv- telenség. Az elmúlt években szaporodott a minden esetre felkészült magya- rázkodók, jogászkodók száma. Helyesen arra törekszünk, hogy nyakon csípjük és leleplezzük a hatalommal való visszaélést. Hasonló szenvedéllyel adjunk hangot azonban annak is, hogy a vezetők a köz javára bátrabban merjenek élni a hatalommal is. Sok a kárunk abból, hogy vezetők gyakran halogatják a megérett kérdésekben a döntést. Számos vezető munkastílusának jellemzője, hogy a döntés előkészítésétől a végrehajtásig a „fedezéket, az óvóhelyeket” építi. Nagy szorgalommal gyűjti a bizonyítékokat arra, hogy mit miért nem lehet megvalósítani. A népnek nagyon sokba kerül az ilyen bunkerek építése. Ezért a felelősséget nem varrhatjuk hol csak az egyes vezetők, hol csak a körülmények nyakába. Egyedül egyik sem szülne ilyen magatartást. A körülmények és az, hogy a vezetők engednek a szocialista elvekből, erkölcsi normáinkból, együttesen teremtenek ilyen helyzetet. A konfliktus mélyén az a kérdés is ott van: menynyit vállaljak, mire vállalkozzam személyesen a közösség ügyéért? E jelenségeknek sokféle és részben egymást keresztező okai vannak. Most arra akarjuk felhívni a figyelmet, hogy becsüljük jobban a közösség ügyéért sokat vállaló, esetleg kockázatot is vállalni merő vezetőket! És a pártvezetőségek újjáválasztásánál ilyen vezetőknek adjuk a bizalmunkat! Ezért is büszkék vagyunk arra, hogy nem kevés buktató, zátony közepette, a gazdasági, társadalmi fejlődés egyre magasabb osztályába lépünk. Lehetnek évek, amikor egyik-másik tantárgyból utóvizsgát is kell tennünk, de tudjuk mit akarunk, és ezért van erőnk leküzdeni minden akadályt, köztük saját gyarlóságainkat is. A párt XI. kongresszusa óta végzett munkánk, az is, amit ebben az esztendőben végeztünk, arról győz meg A budapesti pártbizottság első titkárának beszédét követően hozzászólások hangzottak el, majd Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. Kádár János felszólalása — Szívből kösjiöntöm - önöket, a budapesti aktíva minden résztvevőjét, és az önök személyében Budapest kommunistáit, a főváros dolgozó népét, átadom pártunk Központi Bizottságának szívélyes üdvözletét. Örülök, hogy részt vehetek ezen a tanácskozáson, amelynek olyan fontos napirendje van, mint a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusára való felkészülés. Az az álláspont, ami az előadói beszédben és a felszólalásokban kifejezésre jutott, minden tekintetben összhangban van pártunk politikájával, és azzal a szándékkal, amellyel a kongresz- szus előkészítéséhez hozzáfogtunk — mondotta bevezetőül Kádár János. — A kongresszusnak rendkívül nagy jelentősége van pártunk, népünk és országunk életében. Nálunk a párt a társadalom irányító ereje. A felkészülés menetében minden szervezete — az alapszervezetektől a Központi Bizottságig —, majd maga a kongresszus is mérleget készít a végzett munkáról, eleget tesz beszámolási kötelezettségének. Ez — a tapasztalat szerint — .minden előző kongresz- szusunkon a párt politikájának továbbfejlesztését, a gyakorlati munka megjavítását eredményezte. Bízunk abban, hogy így lesz ez a XII. kongresszuson is, amely kijelöli a párt feladatait és az ország további fejlődésének útját, s így a nép sorsára is hatással lesz. — A kongresszusi felkészülést bizonyos tekintetben megkönnyíti a Központi Bizottság múlt év áprilisi ülése, amely — mint emlékezetes — a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását vizsgálta. Hasonló vizsgálatot végzett ebben az időszakban a párt minden szervezete, ami ma is segíti a munkát. Ezért ajánlom, hogy az akkori megállapításokból kiindulva, folytassuk a mostani vizsgálódást és felkészülést is. — Ügy gondolom, nyugodtan tekinthetünk a kongresszus elé. Az egész párt a XI. kongresszus által meghatározott úton halad, s az elmúlt időszakban minden erejével az ott hozott határozatok végrehajtására törekedett. Azt is megállapíthatjuk, hogy mind pártunk tevékenysége, mind a szocializmus magyarországi építése megfelel a párt hosszú távú törekvéseit magában foglaló programnyilatkozat céljainak is. — A párt tagsága, minden szervezete, s a párt szavát követve, egész dolgozó népünk hatalmas munkát végzett. Igaz, nagy nehézségeket is le kellett küzdeni, de a munka eredményei így sem csekélyekéi enyhülés folyamatának erősítéséért dolgoztunk Kádár János ezután hangsúlyozta, hogy külpolitikai tevékenységünket szintén a XI. kongresszuson megjelölt célok határozzák meg. Ebek sommázata nemcsak hazánkban, hanem határainkon túl is köztudott: mindent meg kell tennünk egy új világháború megakadályozásáért Küzdünk tehát az enyhülésért, az enyhülés elmélyítéséért, a tartós békéért. Mivel pártunk kommunista párt és népünk szocializmust épít, külpolitikai tevékenységünkkel ugyanakkor világméreFolytatás a 2. oldalon. Kádár János a szónoki emelvényen. bennünket, hogy vem értelme az erőfeszítésnek. Készüljünk abban a tudatban a párt XII. kongresz- szusára, hogy hasonló értelme, gyümölcse lesz újabb erőfeszítéseinknek is — mondotta Méhes Lajos végezetül.
