Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-11 / 187. szám

1979. augusztus 11. • PETŐFI N£PE • 3 TAKTIKÁZÓ FRISS DIPLOMÁSOK Lesz-e orvos vidékre? A TANÁCSOK ÉS A LAKÁSÉPÍTÉSI PROGRAM Ötmillió ember új otthona „A napi gyógyítási gyakorlatban lépten-nyomon meggyőződik róla az ember, mennyire hiányzik vi­dékről az orvos. Sokszor olyan bajjal, hoznak a klinikára gyere­ket, amit otthon is meggyógyíthat­tak volna. Ha lett volna hozzá szakorvos.” A kijelentés a Budapesti Sem­melweis Orvostudományi Egyetem II. számú gyermekklinikájának if­jú tanársegédjétől ered. Nyomban hozzáteszi: nem is akad olyan me­dikus, aki kétségbe vonná ezt. Sőt, mondja is, hogy kell vidékre is az orvos, de — nyomban hozzáteszi — miért éppen én? Az idei pályázatok első tapasz­talatai ugyancsak erről a felfogás­ról árulkodnak. íme, néhány pél­da: Bács megye meghirdetett 45 állására 1, a borsodi 65-re 5, a za­lai 32-re 3, a vasi 27-re összesen 2 jelentkező volt. A többség buda­pesti állást, lehetőleg úgynevezett nagy szakmában — belgyógyásza­ton, gyermekgyógyászaton, sebé­szeten, szülészeten — igyekezett elnyerni. Egy-egy állást — pél­dául az épülő dél-pesti kórházban — olykor hetvenen is. Hasonló létszámú jelentkezőre akad példa vidéken is. De egészen más indítékkal. Egy Békés megyei fogorvosi állás tömeges pályázói­nak esete már tavaly is élénk saj­tóvisszhangot keltett. Hasonló fur­csaságban az idén sincs hiány. Előfordult, hogy 40—50-en pályáz­tak meg egyetlen állást. Félreértés ne essék: az elutasítás biztos tuda­tában. A felmentés reményében. Közelebbről: a Bács megyei Har- tán hirdetett állásra 32 fogorvos jelentkezett. Odamenni azonban csak egyetlenegy akart. A többi Ha magyar autós gépjármüvé­ben külföldön kárt okoznak. az ottani biztosító az adott ország jogszabályai szerint téríti meg a kárt. Emiatt előfordult, hogy a károsult csak hosszabb várakozás után kapta meg az őt iliető ösz- szeget. Az Állami Biztosító ilyen esetek elkerülése érdekében most kétoldalú megállapodásokat kötött tehát a kinevezés veszélye nélkül pályázhatott. Hogy mi ebben a „pláne”? Há­rom visszautasított pályázattal a tarsolyában elérheti a friss diplo­más, amit akart: felmentést a pá­lyázat alól. És akinek van megfe­lelő anyagi kitartása, képes kivár­ni az időt, amikor elnyerheti a ki­szemelt állást. Ennek az ügyeskedésnek két té­nyező kedvez. Az egyik — ez ért­hető — a jelölt szociális helyzete. Érthető, ha a fővárosban végzett családos medikus viszolyog felad­ni lakását és két gyerekkel, eset­leg nem orvos házastársával nya­kába venni az országot. Nem be­szélve arról, hogy a vidéki állások közül csak a körzeti és a fogorvo­si beosztás garantál lakást. Ez a szempont, a családos helyzet az idén megfelelő — a tanulmányi eredménnyel azonos — értékű lett a rangsorolásban. A másik tényező az egyetemi rangsorolás semmibevétele. Mert erre is akad példa, olyasmi, hogy az egyetem által javasolt első há­rom helyett a 15. vagy a 20. hely­re soroltat alkalmazzák. Az igaz­sághoz'tartozik, hogy az idén a rendelet szerint a munkahely kö­teles elfogadhatóan indokolni, ha nem az első három közül választ. Az utóbbi körülmény — ameny- nyiben következetesen érvényesül is — valamelyest helyreállíthatja a pályázati rendszer megtépázott tekintélyét. Mert a gyakori kivéte­lek, a protekció-gyanús eltérések a szabályoktól könnyen elaltatják a kötelességtudatot azokban is, akik értve, érezve a társadalmi szük­ségletet vidéken is szívesen gyó­gyítanának. L. M. az NDK-beli, a lengyel, a cseh, a szlovák és a román biztosító inté­zetekkel. valamint tárgyal bolgár és jugoszláv partnereivel. A már életbe lépett megállapodások lé­nyege. hogy ha az illető szocia­lista ország biztosító intézete 60 napon belül nem nyilatkozik a káreseménnyel kapcsolatban, ak­kor az Állami Biztosító azt el­ismertnek tekinti és az adott or­Mini­számítógépcsalád A Központi Fizikai Kuta­tóintézet Mérés- és Számí­tástechnikai Kutatóintézete miniszámítógépes minta- rendszereket dolgoz ki kü­lönböző alkalmazási terüle­tekre. Ilyen a laborautoma­tizálás, az ipari folyamatel­lenőrzés és szabályozás. Az első ügyvitelgépesítési mini-számítógéprendszer 1976-ban jött létre, a Pénz­ügyminisztérium számítóköz­pontjával együttműködve. Az erre a célra fejlesztett TPA mini-számítógépcsalád három típusát már alkalmazzák, ol­csóbbak a nagy számítógé­peknél. Az ügyvitelgépesí.tési rendszer berendezései továb­bi fejlesztés alatt állnak. A képen: a TPA 11—40 mini- számítógéprendszer beméré­se. szágban érvényes jogszabályok szerint a külföldi biztosító inté­zet terhére kifizeti a magyar au­tósnak járó térítést. Természete­sen a megállapodástól függetlenül a magyar gépkocsitulajdonos kár­bejelentési kötelezettsége tovább­ra is fennáll, vagyis hazaérkezését követően az Állami Biztosító il­letékes egységénél be kell jelen­tenie a kárt. (MTI) Minden város, község szeretne egyre szebb lenni. Nem elsősor­ban az odalátogató bel- és kül­földi vendégek, hanem önmaga miatt: hogy a jobb, kényelmesebb lakásokban mind korszerűbben élhessenek a mai lakosok és a következő nemzedékek. Innen eredt, hogy helyenként szabadjá­ra engedték a fantáziát, úgy gon­dolták, hogy a 15 éves lakásfej­lesztési program végrehajtása so­rán sokemeletes toronyházak épülhetnek mindenütt. A végrehajtás — mi tagadás — szárnyát szegte a csapongó kép­zeletnek. Három ötéves tervidő­szak alatt — 1975—1990 között — egy millió-kétszázezer lakást kell felépíteni az országban. Mégpe­dig a takarékosság szem előtt tar­tásával. Ami korántsem jelenti azt, hogy a korszerűségről, a ké­nyelemről le kell mondani. Még mindig a mennyiségi igé­nyek kielégítése áll előtérben. Vi­lágszerte elismerést vívott ki az eddig elért eredmény: 1960-ban száz lakásra 361 fő jutott, 1978- ban már csak 284. S ha a 15 éves lakásfejlesztési tervet sikerrel tel­jesítjük, elérjük vagy legalább megközelítjük, hogy száz lakásra 250 fő jut országosan. Nem szabad túllépni Az igényeket és a lehetőségeket mindenütt a helyi tanácsok isme­rik legjobban. Elkészíttették az ál­talános rendezési terveket és most — a végrehajtás éveiben — a részletes terveket is. Rajtuk mú­lik, hogy milyen lesz az új lakó­házak összetétele: melyik város­részben épülnek tanácsi, szövet­kezeti vagy öröklakások, hol mek­kora lesz az átlagos lakásnagy­ság, milyen a komfort-fokozat. Ám a lakásépítésre szánt beruhá­zási keret előre meghatározott, azt nem szabad túllépni. Kétségtelen, hogy ez most és a közeljövőben sok gondot okoz a helyi és a megyei tanácsok építé­si és — talán még inkább — pénz., ügyi szakembereinek. Nagyon szi­gorú beosztással kell. élni — és minden korábbinál jobban igény­be venni a társadalmi forrásokat. Országos és helyi érdek egyszer­re. hogy minél több lakás épül­jön — de az is, hogy a pénzügyi kereteket senki sehol ne lépje túl. A túl nagyra méretezett új vá­rosrészek további gondokat is hoz. nának magukkal: az úgynevezett járulékos beruházásoÉ' velük nö­vekednének. Pénz azonban erre is csak annyi van, amennyi az ere­deti terv végrehajtásához kell. A járhatóbb út Kisebb városokban és várossá fejlődő nagyközségekben a 15 éves lakásfejlesztési program megvalósítása során a legjárha­tóbb út: a meglevő közösségi lé­tesítményeik növelése, bővítése^ Sokkal olcsóbb egy iskola vágj óvoda bővítése — akár kétszeres befogadóképességűvé is —, mini egy-két új intézmény építése. Nem is szólva arról, hogy az új — állami, társas vagy családi há­zakból álló — lakónegyedben élőknek mindenképpen jobb, ha megmaradnak a város megszokott vérkeringésében. A korszerűbb la­kásba költözés örömét nem egy­szer megrontja a régi környezet, ismerősök, szomszédok iránti nosztalgia. Ahol lehetőség van rá, érdemesebb olyan helyre építeni az új házakat, ahol megmarad az állandó kapcsolat a város — vagy leendő város — többi részével és lakosával. Értendő ez úgy is, hogy a jövő, sőt a közeljövő lakásainak olya­noknak kell. lenniük, hogy együtt maradhassanak bennük az egy­mást követő nemzedékek. Csalá­di otthon a fiatalabbaknak és — közvetlenül mellette, vele egybe­építve. esetleg változtatható fa­lakkal — garzonlakás az egyedül maradt szülőnek. Vagy más vál­tozatban. ahogyan az élet megkí­vánja. Ez már túlmutat a meny­nyiségi gyarapodáson, a lakás­szükséglet minőségi kielégítése a cél. Mindehhez helyi társadalmi ösz- szefogás is szükséges. Kisebb he­lyen, ahol szinte mindenki isme­ri egymást, éppen nem elképzel­hetetlen, hogy a lakásépítési terv végrehajtásába bekapcsolódnak személy szerint vagy családtagjaik révén érdekelt szakemberek, ol­csóbban végeznek el egy-egy mun­kát, azért, hogy annyival több jusson további lakások építésére. Változatos városképet Segíti a tanácsokat az Építés­ügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium, hogy a lakásépítés ezernyi gondja-baja között eligazodjanak. Két füzetet adtak ki: „Módszer­tan a hatodik ötéves tervidőszak lakásépítési területeinek kiválasz­tásához és a közműszükségletek felméréséhez”, továbbá „Irányel­vek a lakásépítés hatodik ötéves tervidőszakra szóló programjá­nak műszaki-gazdasági előkészí­téséhez” címmel. Természetesen mindez csak ajánlás, sok hasznos tanáccsal. A ■végrehajtás a helyiek feladata és felelőssége. A Típustervező Intézet a ter­vezésben segít. Remélhetőleg a következő években sikerül meg­szüntetni azt a rossz gyakorlatot, hogy a sokféle típusból mindössze kettőt-hármat alkalmaztak, egy­hangúvá téve a családi házas épü­letcsoportokat, amelyek pedig na­gyon alkalmasak lennének arra, hogy színesebbé, változatosabbá tegyék a városképet. Sok múlik tehát a tanácsokon, hogy valósággá váljék a terv, az ország legnagyobb beruházása, amely közel ötmillió embernek hi­vatott új. otthont adni. V. E. NEM DOLGOZTAK, MÉGIS KÖLTEKEZTEK Másfél év alatt negyvennégy betörés Az Állami Biztosító megállapodása a külföldi autós károk rendezéséről BULGÁRIAI ÚTINAPLÓ (6.) Naposparti hangulataim • Kedvelt szórakozóhely a „partravetett hajón” berendezett Fregatt eszpresszó. Tekereg az autóbuszkerekek 'I tt a hegyi szerpentin, már nem : tudom, mióta. Aztán hirtelen kitárulkozik jobb oldalról a tág trákiai síkság. Fél napnyi utazás van még előttünk, és kitárja ma­gát a Fekete-tenger is. Tűzforró és fehér a homok — ez a Napos­part. Vihar előtt és után Visszaemlékszem a parton arra. hogy valamelyik féltudományos elmélet szerint a tenger tömege ellenállhatatlanul vonzza az em­bert. Annyi bizonyos, hogy han­gulataimat erősen befolyásolja a tenger szeszélye. Jólesően nyúj­tózom a homok matracon és ho­mokpárnán a békés napszakok­ban. Ilyenkor zöld a víz színe. Vi­har előtt sötétetni kezd, s amikor a hullámok átcsapnak egymáson, tajtékos feketére vált. Valahol tá­volabb vihar dúl. de a Napospart fölött ekkor is szikrázóan ragyog a Nap. Aztán ismét nyugodtság ömlött el a tájon. A hét kilométer hosz- szúságú strandszegélyen kinyílnak a napernyők, és féltő szülői kísé­rettel visszaszivárognak a gyere­kek. Folkéredzkednek a méretük­höz szabott csacsifogatra, púpos tevén lovagolnak, vagy épp tér­dig gázolnak a sekély vízben, az­tán iszapból tornyos-csipkés vá­rat csorgatnak. Több mint száz szálloda Ügy mondják, hogy a Napos­part a gyerekek paradicsoma. Ta­valy huszonötezer kisfiú és kis­lány üdült itt. Van külön medert1 céjük. mászókák és más játékok foglalják le igyekvő akaratukat. De a felnőttek sem járnak rosz- szul. Ezt tanúsítják a növekvő vendégforgalom adatai. S erre vall az a fejlődés, ami a húsz évvel korábbi kezdetekhez képest vég­bement. Beszédesek a számok. A legfris­sebb nyilvántartás szerint száz­nyolc szállodában 27 ezer ágy várja a pihenni vágyókat. Tíz­szer annyi, mint két évtizedé. Nem tévedés, a számok félreért­hetetlenül jelzik, hogy valóságos turistakomplexumról van szó. Némelyik hotel fel sem tűnik, főleg a régebbi egy-két emelete­sek. Eltakarják őket a fák. Egy­mást váltják a neonbetűs felira­tok: Marica, Duna, Bulgária, Ru- szalka . . . Egyre több az olyan hónapos szezonban, hanem to- szállöda, amelyik nemcsak a hát vább, sőt egész esztendőn át mű­ködik — különböző konferenciák­nak, eszmecseréknek és más ren­dezvényeknek adnak helyet. A kán sátrában Bizony, gyorsan elavulnak a legfrissebb útikönyvek adatai is a Napos partról. Nem is lehet nyomdai átfutásokkal követni a változást: ma már negyvennégy étterem tart nyitva, az esti szóra­kozóhelyek, bárok száma elérte a hetvenet, kétszázötven üzletben vásárolhatnak a vendégek. Le­nyűgöznek ezek a számok és a továbbiak is: a szezonban 11 500- an dolgoznak az éttermekben és más vendégfogadó helyeken, kö­zülük 3500 a felszolgáló. Az egyik jellegzetes és első osztályú, vagy akár osztályon felüli presszóban, a partra vetett Fregattéban széles, lila öves és fejfedős, kalóz­nak öltözött pincérek hordják a kávét az asztalokhoz. Négyszázöt­ven zenész és 400 idegenvezető é! meg a turistaforgalomból. Havon­ta rendeznek szépségversenyt. Híres a táncdalfesztiváljuk, au­gusztusban nemzetközi folklór­fesztiválra kerül sor. Kell is ez a sokféle szín. Ta­valy 620 ezer vendéget fogadott a Napospart, az idén negyven­ezerrel többre számítanak. Vall­janak hát ismét az adatok! Az NSZK-ból 8500, a Szovjetunióból 6300, Csehszlovákiából 4500, Fran­ciaországból 1200 kikapcsolódni vágyó látogató érkezett. S a leg­utóbbi napokig több mint há­romezer magyart jelentettek be. Érkeznek is egyre-másra a tu­ristabuszok a Hanska-Schatra, a kán sátra feliratú, igen repre­zentatív étterem elé. Megelége­lem a szemlélődést, annál is in­kább, mert fokozatosan elborul az ég. Belépek az ajtón, harmonika és hegedű szól, pincérek sürögnek. Odakint vihar készül, s bár a han­gulatom eddig többé-kevésbé szo­rosan összefüggött a tengerrel, most nem lehet rá semmi panasz. Halász Ferenc A kecskeméti rendőrkapitányság nyomozói több mint egy évig ke­resték annak a betöréses sorozat­nak a tetteseit, amelyeket 1977. novemberétől ez év áprilisáig fo­lyamatosan. kisebb-nagyobb meg­szakításokkal követtek el a me­gye különböző községeiben. Egy- egy betörést követően, a tanúk es­küdni mertek arra, hogy a tettesek személygépkocsival érkeztek a helyszínre, s abba rakták be a lopott holmit. A nyomozás ebben az irányban is kiterjedt, de ez sem vezetett eredményre, mint ahogy az sem, hogy a tettesek — s ezt minden alkalommal tapasz-- talták — durván, erőszakos mó­don hatoltak be üzletekbe, esz­presszókba. vendéglőkbe. A gya­nú mégis Radics Lajos 29 éves, Izsák, Tél utca 14. szám alatti és Radics Béla 2!) éves, Kiskőrös, Le­nin utca 19. szóm alatti lakosra terelődött, de a rendőrség kezé­ben nem voltak bizonyítékok. A betörések azonban folytatódtak, s hónapokon át jelentős rendőri ap­parátus dolgozott ezekben az ügyekben. Ez év február 18-án éjszaka Izsákon, a Sárfehér borozóban jártak a betörők, s a rendőrség ismét Radics Lajost és Radics Bé­lát gyanúsította. A borozóban ta­láltak néhány ujjlenyomatot, ame­lyeket a bűnügyi laboratóriumba küldtek fel. Ezek alapján kimu­tatták: ők törtek be. Radics Lajost’ — aki hat évet ült emberölésért — letartóztatták. Június 4-án az ugyancsak bünte­tett előéletű Radics Béla is a rendőrségre került, ugyanis meg­fojtotta élettársát. A Radics-fivé- rek — miután látták, hogy bezá­rult a kör — beszélni kezdtek. Negyvennégy betörést ismertek be, amelynek során mintegy két­százezer forint összegű pénzt lop­tak el. Az egy-egy betörésből származó pénzt egy-két hét alatt elverték. Környezetüknek — bár tudták, hogy nem dolgoznak se­hol — sem tűnt fel, hogy eseten­ként 700—800 forintos vacsorá­kat fogyasztanak, s isznak részeg­ségig. Sajnos, a betörők kezére játszottak a vagyonvédelmi mu­lasztások is. Miskén a Csöpi cukrászdába a raktárajtó feltörése révén jutot­tak be, s a beépítésre váró, mint­egy százkilós páncélszekrényt egy zsákra téve elhúzták, feltették ke­rékpárjukra és elásták. (Radicsék minden alkalommal motorkerék­párral vagy kerékpárral indultak betörni, félrevezető volt a sze­mélygépkocsi emlegetése.) Két- három hét múlva Radics Lajos egymaga indult feltörni a „mac­'kót", amelyből 32 ezer forintot emelt ki. Orgoványon a 352-es számú cukrászdában a páncél- szekrény kulcsát a pult fiókjában találták meg és 4600 forintot vit­tek el. Ezután a páncélszekrényt visszazárták és a kulcsot eldob­ták. Izsákon a 2-es számú italbolt­ba ajtóbefeszítés útján jutottak be, s nyomban a páncélkazettá kulcsát keresték. A polcon a bon- bonosdobozok mögött meg is ta­lálták, s a 16 ezer forintos zsák­mányt könnyedén vették maguk­hoz. Szabadszálláson az édesség­boltban és az étteremben még ezzel sem kellett foglalkozniuk, hiszen az ott levő 29 ezer forin­tot el sem zárták. Volt olyan üz­let, vendéglátóhely, ahová há­romszor is visszatértek, zsákmá­nyoltak, ugyanis a boltok, presz- szók vezetői nfem tanultak a ko­rábbi betörésekből. Másfél év alatt Bugacon, Ja- kabszálláson, Fülöpjakabon, Csen­gődön, Kaskantyún, Akasztón, Jászszentlászlón, Kiskőrösön, Tabdin és más helyeken jártak. Felszerelésük: egy-egy zsák, fe­szítővas, két kerékpár vagy egy motorkerékpár. Általában szom­baton éjszaka, egy-egy kiadós köl­tekezés után indultak betörni, s mire hétfőn felfedezték a bűncse­lekményt, öle már árkon-bokron túl jártak. Egy hétig tartott a dí- nom-dánom, s a Radics-fivérek ismét akcióba kezdtek. , Vajon miért tudtak másfél évig szinte büntetlenül garázdálkodni ezek az ingyenélők? Sokan ismer­ték őket, tudták, sehol sem dol­goznak, s azt is, hogy nagy lábon élnek. Ez azonban senkinek sem tűnt fel. A betörők nem személy- gépkocsival jártak, mégis mozgó bűnözők, ugyanis általában más­hol, lakóhelyüktől távol követték el a bűncselekményeket. A betö­rést követően a bűncselekmény felfedezéséig sok idő telt el, s a helyszínen nem hagytak ujjle­nyomatokat. Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik — tartja a közmon­dás. A Radics-ügyet a rendőrség vádemelési javaslattal az ügyész­ségnek megküldte. Talán még annyit: a bűncselek­mények megelőzése állampolgári feladat. A Radics-fivérek nem tudtak volna negyvennégy betö­rést elkövetni, ha a lakosság, a környezetük, a becsületes embe­rek a rendőrség segítségére siet­nek. Gémes Gábor • Fehér homok borítja a Fekete-tenger partját a Napospart övezeté­ben. A háttérben elővillannak a szállodák is a lombok mögül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents