Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-11 / 187. szám
1 ® PETŐFI NÉPE 9 1979. augusztus 11. SZÖVETKEZŐ SZÖVETKEZETEK: Sok vagy kevés? Befejezés előtt az exportnövelő beruházás a lajosmizsei ipari szövetkezetben • Az emeletes szociális létesítménnyel egybeépült új műhelycsarnok, amelynek nagy részében már folyik a termelés. • A mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom az egyesülésben rejlő erőket lényegében már kimerítette. Sőt, a területi összeolvadás nem egy helyen keserű szájízt hagyott maga után. Ugyanakkor viszont rengeteg olyan probléma van, és szüntelenül újabbak születnek, amellyel egy üzem egyedül nem képes megbirkózni. Kézenfekvő tehát, hogy a szövetkezetek az erők egyesítésének egyéb útjait keressék. Olyanokat, amelyek régen ismertek, és olyanokat, amelyek újak. Azt hiszem, a „szövetkezetek közötti szövetkezés" vagyis az ösz- szefogás leglátványosabb formájának az agráripari egyesülés ígérkezett. A testvéri országokban sok erre a példa, lényege, hogy egy csokornyi szövetkezet nagy területen, 50—100 ezer hektáron egyesíti erőit. Az önállóság megmarad, de összehangolják tevékenységüket, együttesen lépnek föl, és bizonyos beruházásokat közösen valósítanak meg. Néhány helyen mi is megpróbáltuk. De nagyon óvatosan, különleges engedélyhez kötve. A tapasztalatok vegyesek. Sok a jó, de akad elgondolkodtató is. Az agráripari egyesülésekről tehát csak annyit, hogy a tömeges szervezésnek még nincs itt az ideje, a különleges engedély továbbra is indokolt, megszerezni nagyon nehéz. A legkézenfekvőbb és legismertebb forma a közös vállalkozás. Nagy múltja van, jogilag rendezett, ma már annak sincs akadálya, hogy szövetkezetek és állami vállalatok fogjanak össze. A formák rendkívül változatosak. Léteznek önálló jogi személyként működő országos közös vállalatok, de olyan egyszerű gazdasági egyesülések is, amelyeknek formájuk úgyszólván nincs, csak tartalmuk. Még többfélék lehetnek a célok. Szinte minden olyan tevékenység, amely egy szövetkezet erejét meghaladja. Ilyen az építkezés, a takarmánykeverés, a kereskedés, a repülőgépes növényvédelem, a talajt és a mezőgazdaságban használatos vegyszereket vizsgáló laboratórium, a nagy állattenyésztő telep, a borkezelés, a termékfeldolgozás, az ipari tevékenység, satöbbi. 8 A tapasztalatok szinte egyértelműen kedvezőek. Egy veszély fenyeget, a közös vállalat „elidegenedése" az alapítóktól, ami például a MÉK-ek esetében be is következett. A tanulságokat levontuk. Egyébként figyelmeztető tény, hogy elsősorban a leggyengébb szövetkezetek között találunk olyanokat, amelyek nem tagjai egyetlen társulásnak sem. Viszont a legjobbak — tehát önállóan is a legerősebbek — nem egyszer két— három társulást alapítottak már, miközben tagjai még vagy négy— öt szövetkezetközi összefogásnak. Nagyon nehéz lenne tehát azt bizonyítani, hogy a társulási tagság gyengíti a szövetkezet önállóságát, vagy fékezi gazdasági fejlődését. A „sok vagy kevés” kérdésre itt egyértelmű a válasz: a közös vállalkozások száma, de méginkább szerepe pillanatnyilag kevés. Több kellene. Nem okvetlenül közös nagyvállalat, mert éppen az utóbbi évek, hónapok példája bizonyítja, hogy egyszerű feladatokat nagyon sikeresen meg lehet oldani, „külön titkárnő és kávéfőző gép" nélkül is. • A szövetkezetek, illetve állami gazdaságok közötti összefogás szép példái a termelési rendszerek voltak. Lényegük, hogy egy gazdaság vállalja el egy növényfajta termesztésével kapcsolatban a szellemi munkát, a kutatást, a fajtaválogatást, az agrotechnika kidolgozását, de egyúttal a gépek kiválasztását és beszerzését, valamint a szaktanácsadást is. És mindezt némi térítés ellenében a rendszerben társult gazdaságok rendelkezésére bocsátja. Ez a módszer — legelőször a baromfitenyésztésben majd a kukoricatermesztésben — szabályos forradalmat hozott a magyar mezőgazdaságban. A rendszerben társult gazdaságokban rohamosan javultak a hozamok, a termésátlagok. Hogy ma a magyar mezőgazdaság az ismert színvonalon van, abban igen jelentős a termelési rendszerek szerepe. A hőskor azonban elmúlt. Kimerültek a nagy tartalékok, a mai szintről már csak igen aprólékos munkával lehet továbblépni. Ugyanakkor a rendszerhez nem csatlakozott gazdaságok is megtanulták (vagy eltanulták?) a legjobb módszereket, a belsők és külsők eredményei között tehát elsöprő különbségek már nincsenek. Ugyanakkor pedig divatba jött a rendszeralapítás. Divatba, a szó legrosszabb értelmében. Ennek következtében a rendszerek száma most éppen sok, túlságosan is sok. A sok tucatnyi között nagy számban található olyan is, amely alig tesz többet, mint hogy bizonyos papírokra ráüt; a bélyegzőjét. Egyáltalán nem valószínű azonban, hogy egyúttal a termelési rendszerekben rejlő lehetőségeket is már mind kiaknáztuk. Van itt még keresnivaló, csak rendszer- szervező apparátusokban aprólékosabb munkára, körültekintőbb elemzésre, gondolkodásra, kutatásra van szükség, a taggazdaságokban pedig sokkal nagyobb fegyelemre. 9 Elmondhatjuk, hogy a szövetkezetek szövetkezése, a téeszek, és állami gazdaságok közötti ösz- szefogás még nagyon sok jót hozhat a magyar mezőgazdaság számára. Ennek kiaknázása közben nem szabad elégedetten megáll- nunk, de meggondolatlanul előre szaladnunk sem. F. B. A 670 dolgozót foglalkoztató lajosmizsei Kefe, Seprű. Fa- és Vasipari Termékeket Gyártó Ipari Szövetkezet 204 millió forintos árbevételt ért el a múlt évben, s termékeiből 74 millió forint értékű külföldre került. — Az 1979-es évre 220 millió forintos bevétel elérését tűztük ki célul — mondta Sipos Mihály elnök. — A tőkés exportunkat pedig szeretnénk 80 millióra növelni. Termékeink keresettek szinte a világ minden táján, de a lehetőségeink behatároltak. A korábbi években — jórészt még ma is — korszerűtlen, elavult, nem megfelelő épületekben folyt a termelés és ezek a körülmények akadályozták a gépesítést is. Három évvel ezelőtt a tőkésexport-áru• A közelmúltban vették használatba a képünkön látható új gépet, amely egyszerre három seprűnyelet készít. (Opauszky László felvételei) alap növelésére pályázatot adtunk be. s ezt minden illetékes fórumon jóváhagyták. így azután 1976-ban megkezdhettük egy 36 millió forintos beruházás megvalósítását. a II. telepen építettünk egy 2 ezer négyzetméteres alap- területű műhelycsarnokot a szükséges szociális létesítménnyel együtt. Ebben a csarnokban megfelelő technológiai sorrendben kezdtük elhelyezni a korábbinál sokkal termelékenyebb, több művelet elvégzésére is alkalmas gépeket. Külön érdekességnek számít. hogy olyan kazánokat építünk be — a fűtés és a szárító gőzellátására — amelyekben minden hulladék elégethető. Szövetkezetünkben naponta átlag 120 mázsa fahulladék és fűrészpor keletkezik, s ennek tárolása, valamint értékesítése elég nehéz. Van olyan időszak, főleg nyáron, amikor örülnénk, ha ingyen elhordaná valaki a hulladékot. A kazánok üzembe helyezésével ez a gondunk megszűnik és jelentős megtakarítást tudunk elérni, nem kell fűtőanyagot vásárolnunk. Kissé távolabbi terveinkben szerepel. hogy a vasipari dolgozóink munkakörülményeit javítva, egy újabb 2 ezer négyzetméteres csarnokot építünk. A következő'tervidőszakban megszüntetjük a tanács melletti III. számú telepet és ez a részleg összevonva tudja majd végezni egyre növekvő feladatait. • A hazai megrendelések kielégítésén túl a múlt évtől kezdve már tőkés exportra is gyártanak különböző alkatrészeket, az idén az NSZK-ba már 4 millió forint értékű termék kerül tőlük. Ha elkészül az új csarnok, ez a részleg is nagyobb részt vállal a tőkés export növeléséből O. L. Szabd r()úl: Minden kör bezárul (Regényrészlet) / C \ Hiszen ... ennek a Valakivé •/ nek a jósága, s lelkéne tisztasága adta kezembe a tollat, azelőtt meg a szerszámot, meg az erőt, meg a hitet, hogy lehetetlen dolog az, hogy csak azért, s ennyiért teremtődtem én a világra. A fővárosi túlságosan zajló, kavargó áradásban is elsodort volna az ár nála* nélkül, most fizetnem kell. S amit ezután dolgozok, egyenesen Neki dolgozom, s ami mégis, érdemesebb valami lesz a munkáimban, őáltala, őrajta keresztül áradjon belé a világba. S ez a Valaki nem más. mint ahogyan nem is lehet, más, a feleségem. Gyerünk tehát. Törlesszünk le valamit, mert annyi vele szemben az adósságom, hogy a fülem se látszik ki belőle. Végig kilincseltem szinte az Alsósort, aztán tovább, gyerünk csak végig a Nagy utcán, onnan a Zöldfa utcán, Bozsódra, a Temetőzugra, s valahány történet, sírás, vagy nevetés, mind, mind át- rostálódott, az emlékezeten, de kifelé a határra is! Rétekre, földekre. kaszálókra és azon túl bemenni Harsányba, a szomszéd faluba, s erről délfelől is, Gesztre! Ahonnan tulajdonképpen megírandó regényem legnagyobb hőse, Piros Góz Jóska a családnevét kapta. Geszti történet lesz tehát a születendő regény? Nem az lesz, hanem az egész tájnak a regénye lesz. Biciklire pattanok és elmegyek oda. ahol Sarkadon túl, a gyulai tanyák közt kisparasztok öntözéses mezőgazdaságot formáltak a Fehér-Körözs mentén, de megnézem itthon nem egyszer, többször Vass Mihály jókomám öntözését is. A Holt-Körözsből ásott nagy csatornából, ez igen érdekes. A víz fentebb van, mint a talaj: hosszú gumicsövet a vízbe tenni, a gáton keresztül fektetni, s megszívni, folyik az most már éjjel- nappal, Ezt pedig úgy hívják, hogy: szivornya. Egyébként Vass Mihály volt az, aki tizenkilencben kommunista volt. és Rick elvtárssal ott szónokoltak a szalontai piacon még akkor is, amikor a románok előbukkantak egy utcából. Akkor szaladtak haza Ugróra, s azóta itt él. Háza, földje van. Voltak, akik vederrel hordták a vizet, hiszen, a locsolóval való locsolás már nagyon régi dolog. Dehát, nem elég az, hogy a más munkáját nézem, hanem magamnak is meg kell próbálni, mit lehet csinálni vízzel, ésszel, földdel. Amit valójában megkezdtem én már Pestre költözésünk előtt. Az utcaajtótól a házig téglajárda volt lerakva, s a járda mellett kelet felől egy sor szőlőlugas. Mathiász Jánosné, és Szőlőskertek királynője. A harmincas évek közepén telepítettem én ezt, saját erővel, forgattam meg neki nyolcvan centire a földet, pompás, szép lugas. Sehol nem láttam hasonlót Bihar megyében! De ez nemcsak a lugast jelentette, hanem azt is. hogy végkéooen megszüntettem a régi, sivatagos udvart, szőlőt., almát, virágot, s zöldségféléket termett. Meg aztán ribizlit, egrest, földiepret. De itt megint meg kell allani egy pillanatra! Az Alföldön, de leginkább mégis a Tiszántúlon, a nagy sivatagra emlékeztető és ízlelítő kopasz udvarok voltak széliére. Akkor is, ha módos volt a porta gazdája, akkor is, ha szegény. Ha módos volt. valóban szüksége volt rá, nemcsak a takarmány- és szalmakazlak miatt, hanem a nyári nyomtatás miatt. Az udvarra hordták be a búzát, itt csinálták neki az ágyást, ha aztán készen voltak a nyomtatással, és minden termény betakarításával, az udvar nagyobb része puszta volt megint. Legfeljebb egy vagy két eperfa bóbiskolt az eresz előtt, s a kerítés mellett akácfák voltak, főként a szomszédék felől, hiszen, ha árnyékol, arra árnyékoljon, mivel nyomtatni árnyékban bajos dolog. Kiváltképpen, ha esős idő jár. A szegényember portája még ennél is sivatagosabb volt, hiszen jószága semmi, lapos kis szalmacsomó inkább, mint kazal, aztán egy, vagy két kórókúp, és öt-hat tyúk kóringyál alá, s fel az udvaron. és nincs tovább. De mégse lehet beültetni, vagy felásni, mert először is az egész faluban senki se látott még ilyet, aztán pedig hátha mégis, jószágot tud szerezni? Ezért volt, hogy a szegényember udvara még sivatagabb volt, mint a módosabbaké. A harmincas évek elején már felástam, gyümölcsfákat ültettem, bokrokat és ezt a pompás szőlőlugast! Negyvenben, mikor visz- szakerültem, széliére kezdték művelni az udvarokat. S mára? Hatvanötre? Nincsen a régi udvarokból egyetlen egy se az egész faluban, de az egész országban. Elébb-utóbb mindenki rájön a helyes útra. Csakhát nem árt. ha van valaki, aki tanáccsal, példa- mutatással sietteti. De nemcsak a kertben, udvaron kezdtem én a „modern" munkálkodást, hanem kint, a határban is. Pár éve volt a tagosítás, és az ördögárok mellett lett a tagom, három és fél hold föld. Azért ennyi, aminek külön története lenne, de a más életét se lehet minden rezdülésében megírni, hogyan lehetne hát az enyémet? Elég az hozzá, hogy... kint, a tagon négy- vagy ötszáz négyszögölnyi akácerdőt is ültettünk a feleségemmel, és a két gyermekkel, s mára szépen meglombosodott. Most majd csinálok nádból egy kicsi házikót inkább, mint kunyhót. Veszek egy biciklit, aztán még egy biciklit, s tavaszi, nyári délutánonként ketten járunk majd ki a tagra a feleségemmel . .. Valaha, egy biciklin is mentünk ketten erre is, arra is, most miért ne menjünk külön-külön? (Hát nem igaz?) Tél elején megjelent az őszi vetés, komoly, szép sikere volt. és én már írom. óh, be nagy kedvvel, lendülettel írom a Lakodalom—Keresztelő—Bölcső első kötetét. S három hét alatt készen is lett. Postán küldtem el Hártyámnak, a következő évben, negyvenben, könyvnapra meg is jelent. Mikor megkaptam az első példányokat, elolvastam azonnal. Igen, ez már más, ez már valami más. Ebben már nemcsak látszik a falu. mint a tó. vagv a folyó tükrében, ebben már benne van. Vagyis, maga a falu a tükör. Aki belenéz, önmagát is megtalálja benne. Feltéve persze, ha van szeme. Éreztem, hogy megvan a lépcső ahhoz a műhöz, amire folyton készülődtem, és ha ami elkészülhet. nem éltem hiába, és némi értelme lesz annak, hogy vagyok. Nem én találtam fel a ouska- port, vagyis valakitől mástól hallottam a mondást, miszerint: három abszolút szépség van a világon. A gyermek a virág és a nő. (Nagy Ferenctől hallottam ismerkedésünk eleién) (Folytatjuk) Nyolcvanöt éve született dr. Miskolczy Dezső A Bács-Kiskunban született tudósok közül kevesen futottak be olyan fényes pályát, mint a nyolcvanöt esztendeje született Miskolczy Dezső. Változatosabbat is csak néhányan! A nyolc hónapja Budapesten elhunyt orvosprofesz- szornál a megyénkből elszármazottak közül aligha kapott valaki több díjat, kitüntetést. Ideje, hogy szűkebb honában, is alaposabban megismerkedjenek munkásságával! □ n □ Észak-Bácskához kötődik ifjú- és gyermekkora. A jánoshalmi illetőségű család a múlt század végér. költözött Bajára. Édesapja. Miskolczy Ferenc ott töltötte katonaidejét, ott ismerkedett meg Nagy-Czirok Sándor leányával, a néhai akadémikus édesanyjával. A család ismerősei sokáig azt gondolták, hogy művészként tűnik majd ki a jól tanuló, élénk észjárású, muzikális Dezső. Kitűnően hegedült. A négy fiútestvér közül csak egyik öccse, Ferenc kötött tartós szövetséget a múzsákkal. Ma is Baján dolgozik a köztiszteletben álló festő. Bátyja a fővárosi orvosi egyetemre jelentkezett. Jó tanulmányi eredményeinek köszönhette, hogy bekerült Schaffer Károly messze- földön elismert ideg- és elmekór- tani. klinikájára. Itt határozta el. hogy az ideg- és korszövettani kutatásokra fordítja életét. Jó indítást kapott! önképzésre fordította a világháborús éveket. Vöröskeresztes vonaton teljesített szolgálatot és csinált magának időt a nyelvtanuláshoz. 1919-ben doktorált és rövidebb külföldi tanulmányutak közben mestere intézetében dolgozott, majd volt professzora ajánlására a neuronelmélet megalapozójának, Ramon Y Cajal spanyol tudósnak a klinikáján tökéletesíthette tudását egy Rockefeller-ösztöndíj révén. □ □ □ Harminchat évesen kapott Budapesten magántanári képesítést. Néhány hónap múlva, 1930 augusztusában nyilvános rendkívüli tanári és tanszékvezetői megbízással tisztelték meg Szegeden. A vidéki orvostudományi egyetemen szervezte meg az ország első agysebészeti klinikáját. Munkatársaival elsősorban az idősebb kori agyi elváltozásokkal, betegségekkel foglalkozott. Nagy eredményeket ért el az idegrendszer örökletes és fertőzéses bántalmai- nak megismerésében is. Tanulmányozta a kisagy szerkezetét. Tankönyvekben szerepelnek az idegrost felújulásával kapcsolatos megállapításai. 1936 őszétől dékánként, a következő tanévtől prodékánként bontakoztathatta ki szervezőkészségét. Hamarosan tekintélyes külföldi tudós társaságok választották tagjaik sorába. Levelező tagjai közé iktatta a Magyar Tudományos Akadémia. Még nem volt ötvenéves, amikor a Magyar Psyholó- giai Társaság társelnökeként tevékenykedhetett. □ □ □ Válságosra fordult magánélete (szülővárosából hozott felesége Miskolczy világhírű tudóskollégájához kötötte további sorsát) is hozzájárult ahhoz, hogy előbb prorektori, majd dékáni minőségben elvállalja a kolozsvári orvostudományi egyetem újjáformá- lását. Nagyszerű kutatócsoportot hozott létre az agyműködés rejtett törvényszerűségeinek a feltárására. A kiváló humanista a fenyegetések ellenére sem adta ki zsidó betegeit, és a kiürítési parancsot sem teljesítette a front közeledtekor. Cselekvő emberségét különösen az a Petru Groza becsülte sokra, aki intézetét a háború után személyesen is támogatta. A Német Demokratikus Köztársaság számos féltve őrzött természetvédelmi területtel rendelkezik. Nyolcvanhétezer hektáron 719 ilyen területet tartanak számon. Megóvásuk az NDK-ban tár. sadalmi ügy. Tízezer társadalmi munkás vállal környezetvédelemmel, természetvédelmi területekkel kapcsolatos munkát. Többek között ritka állatfajok, a túzok, a hód mesterséges tenyésztésével, áttelepítésével járultak hozzá az Az újjáépítés örömmel vállalt nehézségei után a sors újra megpróbálta a pedagógus-orvostudóst. Első házasságából származó gyermekei a tengeren túlra távoztak, s neki is el kellett hagynia szeretett kolozsvári intézetét. Azzal bízták meg, hogy szinte a semmiből teremtsen Marosvásárhelyen egy új orvosi fakultást. Az alapítókat üres falak, szedett-vedett bútorok, korszerűtlen orvosi műszerek fogadták. Fáradhatatlan munkásságát, nemzetközi tekintélyét azzal ismerte el a Román Tudományos Akadémia, hogy őt kétték fel az ott létesített orvosi kutatóközpont vezetésére. Újra nyakába szakadtak a gondok, de ezeket is győzte, emellett egyre több időt szentelt mikroszkópjának, betegeinek. Ekkoriban dolgozta ki munkatársaival a csecsemők agykamrájának csapolását könnyítő módszerét, a gerincvelői daganatok korai felismerését szolgáló eljárást. Az új Korunk első számában olvasható Agyvelő és tehetség című tanulmánya, a népszerű ismeretterjesztés alig fölülmúlható remeke. A Maros menti városban jelent meg utolsó, összefoglaló műve, a ma is tankönyvként használt A bel- és ideggyógyászat alapvető kérdéseit. A gyógyítást károsan befolyásoló orvosi túlsza- kosodás éveiben az elsők között hívta föl a figyelmet az emberi szervezet egységére;' a határterü1- leti kutatások jelentőségére és az ipari társadalomból eredő ártalmak megelőzésére. Juhász Gyula hajdani barátja és kezelőorvosa Romániában is jó kapcsolatokat alakított ki írókkal, művészekkel. □ □ □ Mindkét hazájában megbecsülték. Tagjai közé számította a Magyar és Román Tudományos Akadémia és számos nemzetközi tudományos társaság. Egy ideig a Balkáni Orvosszövetség alelnöke- ként is tevékenykedett. Magas román és magyar kitüntetések * kapott, több szaklap szerkesztős gében kamatoztatta ismereteit Második felesége halála után befejezettnek érezte küldetését: hazatért az ismétlődő hívásoknak engedve. Az Orvostovábbképző Intézetben tanított, adott példát emberségből, hivatástudatból. Állami Díj, a Magyar Népköztársaság Zászlórendje fejezte ki a hivatalos szervek tiszteletét, sok-sok levél, látogatás tanítványai sze- retetét. Idős kora ellenére nyugdíjazása után is hasznosította tudományos, nevelői tapasztalatait. A magyar orvosegyesület elnöke, az elme- kórtan jeles kutatója szívesen hazalátogatott szülővárosába. Előadást tartott a bajai kórházban, életéről beszélgetett a József Attila Művelődési Központban. Egyik méltatója szerint a lefegyverző szerénységű, fölényes tudású Miskolczy Dezső sósén» hagyott el embert, eszményt, ha esvszer annak hűséget fogadott, bármilyen zordra is fordult az idő. Adósai maradtunk! Heltai Nándor eredeti természeti környezet fennmaradásához. A Keleti-tenger tisztaságának védelmére 1976-ban kötöttek egyezményt a környező országok. Ennek érdekében ma az NDK-bTtn a hajók ballasztvizét a tengerbe eresztés előtt különleges eljárásnak vetik alá. Nemrég helyezték üzfmbe a rostocki tengeri kikötőben azt a berendezést, amely óránként 60 köbméter olajtartalmú vizet képes megtisztítani. Természetvédelem az NDK-ban
