Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-01 / 178. szám

JÖVŐRE KÉSZ A TECHNOLÓGIÁI SOR Uborkatermesztési bemutató AZ OLVASÓ VÉLEMÉNYE „Sajnos nincs...!” A Zöldségtermesztési Kutató Intézetben 1970-tól foglalkoznak az uborkatermesztés • gépesíthető- ségének kérdéseivel A téma bo­nyolultságát jelzi, hogy a gépesí­tést nem lehet külön kezelni. Hi­szen a megfelelő fajták megvá­lasztása és a technológiák kialakí- tása'önállóan nem képzelhető el. A kutatást az tette igazán szük­ségszerűvé, hogy a hazai kon­zervipar egyre nagyobb mennyi­ségben igényli az úgynevezett mé­retes uborkát. Az előírt, egyönte­tű nagyságot azonban csak a_ he­tente 2—3-szor végzett szedéssel lehet tartani. A mezőgazdasági nagyüzemekben pedig egyre keve­sebb a szabad kézi munkaerő. Ta­lán éppen ez az oka, hogy a ha­zai 300, uborkát termesztő gazda­ságnak csupán ötödé vállalkozott arra, hogy húsz hektárnál nagyobb területen gondozza ezt a növényt. A Zöldségtermesztési Kutató In­tézet munkatársai tegnap mutat­ták be az uborka nemesítésében, agrotechnikájában és betakarítá­sának gépesítésében elért eredmé­nyeiket. A szűkkörű bemutatóra — amelyre elsősorban a konzerv­ipar szakembereit hívták meg — a nagyrévi Tiszazug Termelőszö­vetkezetben került sor. Itt már a múlt évben is lezajlott hasonló rendezvény, amelynek folytatása volt a tegnapi szakmai eszmecse­re. A szakemberek a nagyrévi gaz­daságban megtekintették a ZKI kutatóinak hathéktáros nagyüze­mi uborkakísérletét, valamint a VU-jelű betakarító gép munkáját. Ezt a szerkezetet, melyet a hód­mezővásárhelyi MEZŐGÉP Válla­lat gyárt, szerte a világon ismerik, hiszen a külföldi megrendelők egyre-másra keresik fel a vállala­tot. A gép fejlesztése azonban egy­re időszerűbbé válik, így a ku­tatók és a gépszerkesztők — okul­va a tapasztalatokon — most ezen munkálkodnak. A bemutató résztvevői az üze­mi kísérleteken kívül előadást hallgattak meg az intézetben foly­tatott kisparcellás kísérletekről, az uborka vegyszeres termésinduká- kálásáról. Majd az uborkanemesí­tés helyzetét értékelték a kutatók. A szakemberek most is megbi­zonyosodhattak arról, hogy a be­takarítás gépének megszerkeszté­se, fejlesztése mind sürgősebb fel­adattá vált, hiszen a kutatók úgy ígérik, hogy jövőre már kész ter­mesztési tervet, technológiai sort tudnak a mezőgazdasági nagyüze­mek rendelkezésére bocsátani. Július 25-én a lajosmizsei nö- vényvédőszer-szakboltban, majd utána a kecskeméti SZTK mellet­ti szakboltban, majd a szövetke­zeti szakáruházban a Homokbá­nyánál Sevin port és Nonit olda­tot kerestem, ami szükséges ahhoz, hogy a permetező szer a levele­ken megtapadjon. Ugyancsak nem volt Ortophaltán permetező szer sem, ami pedig a szőlő szürkepe­nészes rothadása ellen volna szük­séges. A vitát megelőzendő, a két utóbbi üzletben panaszkönyvi be­jegyzést is tettem. Állandóan hallunk és olvasunk arról, hogy a kistermelők áruja a lakosság ellátása szempontjából milyen fontos, s némely beszéd vagy cikk olyan meghajtó, hogy olvasásukkor majdnem könnyeket ejtek. Viszont mindig könnyeket ejthetnék, ha bemegyek a perme­tezőszer-boltokba: üres p’olcok so­ra tátong a vevőkre. Három-négy keresett szerből jó, ha egy-két féle van. Sokszor órákig vagy na­pokig kell egy-egy cikk után jár­ni, mert a szakboltok csak „saj­nos, nincsen"-t árusítanak. A kistermelő nem úgy vásárol, mint a tsz vagy az állami gazda­ság. Nekünk nincs méregraktá­runk. Tudva, hogy évek óta na­gyon rossz a kistermelők permete­zőszer-ellátása, tavasszal sok min­dent egész szezonra megvesznek. De a Nonit most elfogyott, pedig erre az évre még vagy két deci kellene. Ez most beszerezhetetlen. Az egyik eladó ugyan ajánlotta, hogy tegyek helyette a permetlé- be káliszappant. Mondtam, hogy ezt már a nagyapám használta 50 évvel ezelőtt. Ezután én is lettem neki viszontajánlatot: ha nem tud­na mosógépet venni, vegyen mosó- teknőt. ha nem kap mosószert, főz­zön háziszappant zsiradékból, mosson azzal. Nagyszüleim 50 éve ezt is így csinálták. Furcsa dolog, hogy egyes jó per­metező szer azért nem kapható — állítólag —, mert külföldről kelle­ne behozni. A húszezer forintos kertitraktor mindenütt ott áll az üzletekben. Ezt meg tudtuk venni külföldről, de a néhány tíz forin­tot érő permetező szert nem. A gyomot a kistermelők nagy része ma is kapával irtja, nem drága traktorral, de ha permetező szert nem tud kapni, tönkremegy a ter­més, éi még a kedv is elmegy a kertészkedéstől ,A szürkerotha­dás és burgonyabogár ellen nem véd a legszebb káromkodás sem. De a káromkodás és bosszanko- dás nem javítja a növényvédő- szer-boltok áruellátását sem, pe­dig ha ez javítaná, biztos vagyok benne, hogy minden bolt tele vol­na áruval... Még egy gondolat: ha azt a vá­laszt kapom, hogy a nagykereske­delmi áruraktárakban, vagy a gyártó vegyi üzemekben ott van­nak a keresett anyagok — csak a kereskedelem elfelejtette megren­delni —, akkor azt mondom: én mintha már hallottam vagy olvas- * tam volna ilyesmit... DR. MAGYAR KÁROLY, Lajosmizse, Dózsa Gy. u. 121. Pécsi Nyár, 1979 Nincsen hosszú évekre vissza­tekintő múltja, hagyománya a Pécsi Nyár rendezvénysorozatnak. Mégis, az elmúlt két év tapasz­talata alapján egyre rangosabb helyet vív ki magának-az ország más városainak szabadtéri prog­ramja, nyári ünnepi játéka kö­zött. A Pécsi Nyár sajátos és alapvető profilja: a modern tánc. a nagy hírű pécsi balett, mely ez­reket vonz a szép dunántúli vá­rosba. Az egyik legsikeresebb előadás volt a Szabadtéri Táncszín „Ba­lettest 79” műsora, s a három részből álló kompozíción belül is Pergolesi különös szépségű Sta- bat Materének és Händel ünnepi alkalomra írt Tűzijáték szvitjé­nek modern balettfeldolgozása. (Az előbbi Eck Imre, az utóbbi Helényi János koreográfiájával.) Nehéz helyzetbe kerül a vá­rosba érkező, színházi élményre, művészi produkcióra „éhes” ven­dég. A bőség zavarával küzd, amikor egyetlen este legalább négyféle, ugyanabban az idő­pontban kezdődő, ám sokat ígé­rő előadás közül kell választania. A Szabadtéri Táncszín nagysza­bású balettestje mellett a Barba- kán Várárok kísérletnek is ér­dekes Ghelderode előadása, a Csontváry Múzeum avantgarde bábprodukciója, a Tettyei Játék­• Jelenet Bulgakov Álszentek összeesküvése című tragikomédiájából. Az előadást Bagossy László rendezte, a Tettyei Játékszínben. szín Moliere sorsát feldolgozó nagy sikerű Bulgakov-darabja, mind-mind vonzó esti program. Aki még éjféltájban is friss és éber marad, megtekintheti éjsza­kai előadásban a Barbakán bás­tyán az Énekek énekét, a Pécsi Balett magántáncosainak külön­leges műsorát. És ezek csak a nyári színház nyújtotta lehetőségek. Mindemel­lett számos más rendezvény szín­helye Pécs: a szövetkezeti nép­tánctalálkozótól az ipari vásárig, a cserépvásártól az országos szín­házi fotókiállításig, a kamaratár­latoktól, koncertektől, az országos kisplasztikái biennáléig. Ugyan­csak ezekben a napokban nyitotta kapuit a XI. Nemzetközi Zenei Tá­bor, a Jeunesse Musicales szerve­zésében, ahol huszonöt ország százhetvenöt ifjú zenésze vehet részt magas színvonalú szakmai továbbképzésben. Idén a magyar zenei élet rangos előadóin kívül két neves szovjet művészt hívtak vendégoktatónak, a moszkvai Csajkovszkij Intézet zongoristáját és csellistáját: T. Ruzskova Dudo- vát, és Vlagyimir Tonhát, akik önállp estet is adtak a Reneszánsz •Kőtárban. Az ünnepi hetek sikeréhez bi­zonyára hozzájárul a pécsiek fi­gyelmessége, az üzletek, cukrász­dák, szórakozóhelyek rendkívüli, hosszabb idejű nyitvatartásával. P. E. • A zenei tábor egyik kecskeméti résztve­vője Kardos Éva, a Kodály Zoltán gimná. zium negyedikes diákja. • A 19 éves Maarit Nicmien Finnország Lahti nevű városá. ból, a konzervatóriumi ösztöndíjjal érkezett a pécsi zenei táborba. (Straszer András felvételei.) Kirándulóknak, táborozóknak A SZÁMÍTÓGÉP PARANCSÁRA Megkérdeztük, van-e kullancs­veszély a kiskunsági erdőkben? Válaszol dr. Tempfli Agnes, a Bács-Kiskun megyei KÖJÁL osz­tályvezető főorvosa: — Megyénk nem tartozik azon területek közé — például Zala, Vas, Győr-Sopron megyék —, ahol sok a fertőzött kullancs. Ta­valy egy sem, az idén eddig két járványos agyvelőgyulladás for­dult elő, de mindkét beteg meg­úszta különösebb komplikáció nélkül. Erdeinkben — nyugodtan elmondhatom — a lehető legki­sebb a veszély: csak körülbelül minden tízezredik rovar fertőzött. A kullancs tartózkodási helye általában az aljnövényzet, a fű­szálak és levelek végei-szélei, legfeljebb egy méter magasságig. A sűrű, fás részeket nem kedve­li. inkább a tisztásokon és azok peremén várja áldozatait. Ott, ahol többnyire a táborozók is fel szok­ták verni sátraikat. A szülők megnyugtatására közlöm: me­gyénkben az állandó ifjúsági tá­borok környékén még a tavasz­szal elvégeztük a szükséges irtást. (Négyszázalékos Malationnal permeteztek, ennek több héten át tart a hatása, de a kullancs külön­ben sem túl szapora.) Nem árt azonban, ha naponta alaposan átvizsgálják egymást a szabadban tartózkodó gyerekek. Köztudott, hogy lehetőleg 2—3 órán belül — amíg el nem kezdi a vérszívást — kell felfedezni a kullancsot, ami házilag is eltávo­lítható a bőrből, ha étolajat, pet­róleumot vagy benzint csöppen­tünk rá és bemártott vattával zárjuk el a levegőtől. Ezután vár­ni kell pár órát és simán kihúz­ható. Jótanács kirándulóknak: mielőtt letelepszenek valahol, egy botra erősített fehér ronggyal si­mítsák végig a füvet és az aljnö­vényzetet, majd égessék el a tex­tildarabot. K. F. • A Szerszámgépipari Művek esztergomi marógépg^árában az idén négyszázmillió forint értékben gyártanak marógépeket — tíz száza- * lékkai többet, mint tavaly. Termelésük egyre nagyobb részét a leg­korszerűbb NC-, CNC-vezérlésű — minlszámítógéppcl ellátott — „megmunkáló központok” képezik. A termékek mintegy nyolcvanöt százalékát exportálják a Szovjetunióba, az NSZK-ba és Angliába. A képen: szerelik az MS—500 típusú CNC-vezérlésű szerszámmarógépet. (MTI-fotó) I 1 HÍREK • HÍREK NAPTAR 1979. augusztus 1., szerda Névnap: Péter Napkelte: 4 óra 21 perc. Napnyugta: 19 óra 19 perc. Holdkelte: 12 óra 36 perc. Holdnyugta: 23 óra 14 perc. AZ IDŐJÁRÁSRÓL A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium jelenti: július 30-án a középhőmérséklet 22 (az 50 éves átlag 21,8), a legmagasabb hőmérsék­let 29,8 Celsius-fok volt, a nap 11 órát sütött. Tegnap reggel 7 órakor 21, 13 órakor 26,9 Celsius-fokot mér­tek, a reggeli legalacsonyabb hőmér­séklet 17,1 Celsius-fok volt. — Papp Lacit nem lehet le­győzni — ezzel a címmel forgat­nak filmet. A stáb most Moszkvá­ba utazott, hogy felvételeket ké­szítsen Papp Laci szovjet riváli­sairól. A film készítői Görögor­szágban, az NDK-ban és Finnor­szágban is forgatnak felvételeket. — Száznyolcvan hektáron ter­meszt burgonyát az idén a kis­kunfélegyházi Lenin Termelőszö­vetkezet. A közös gazdaság 24 hek­táron vetőburgonyát is vetett. A terméskilátások a rossz időjárás ellenére is kedvezőek, mivel sike­rült a megfelelő technológiát be­tartani. és időben sorra kerültek a növényvédelmi tennivalók is. — Spárgamagonc az NDK-ból. Bács-Kiskun megyében az idén összesen 350 ezer spárgamagoncot hoztak be a zöldségtermesztő me­zőgazdasági nagy- és kisüzemek­be a HUNGAROFRUCT segítsé­gével. — Ötéves kora óta pecázik édesapjával együtt a pécsi 11 éves Antal Barnabás, aki a minap saját testmagasságát meghaladó amurt fogott. Kemény küzdelmet vívott a fiú a tizennégy kilós hallal, ame­lyet végül is apjának segítségével fogott ki. — Mondd, mért szeretsz te mást címmel a Hanglemezgyártó Vál­lalat megjelentette Zsoldos László és Szenes Iván örökzöld slágerét, amelyet Máté Péter énekel. A Ze­neműkiadó Vállalat a múlt hetek­ben megbízta a japán Toshiba cé­get a hanglemez külföldi kiadá­sával is. — Száz éve alakult a Magyar Országos Segélyező Nőegylet, a Vöröskereszt jogelődje. A centená­rium alkalmából Debrecenben ün­nepi ülést tartanak. Dobogókőn pedig kétnapos nemzetközi ta­nácskozáson tekintik át a Vörös- keresztnek az önkéntes ápolónő- képzésben betöltött szerepét. — Magánének szakra hirdet föl­vételt a Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakiskola. Azok a huszon­négy éves korukat be nem töltött fiatalok jelentkezhetnek, akik érettségizettek: a képzési idő négy év. Jelentkezés augusztus 15-ig az iskola tanulmányi osztályán, tele­fon: 427-766. — Az év végére készül el a kül­földieknek szánt háromrészes ma­gyar irodalomtörténet első két ré­szének törzsanyaga. A kötetek a magyaron kívül több világnyelven is megjelennek, az anyag össze­gyűjtésén csaknem félszázan dol- goznak. A vállalkozásra az ösz- szehasonlító. irodalomtörténet si­kere vezetett; ez rövid időn belül nemzetközi tekintélyt vívott ki magának. — Iparvágányt építenek. A helvéciai vasútállomáshoz csatla­kozóan iparvágányt építtet a Hel­véciái Állami Gazdaság a rakodás és szállítás megkönnyítésére. A 11 millió forintos kivitelezési költségből 4,3 millió forintot tá­mogatásként a rakodásfejlesztési alapból kap a gazdaság. A kivi­telezés előzetes határidejének a jövő év! végét jelölték meg. _ Divatos táskák Jánoshalmá­ról. A győri GRABOPLASZT mű- bőrgvárral kialakított kapcsolat jóvoltából, korszerű alapanyagok­ból dolgozhatnak a jánoshalmi Bácska Építő- és Ipari Szövetke­zet bőrdíszműrészlegében. Aziden m integy 21 millió forint értékben készítenek divatos táskákat, java­részt saját tervezésük alapján. — Vastömegcikk exportra. A kiskőrösi Vegyes és ÉDÍtő Ipari Szövetkezet az első félévben 97.8 millió forint árbevételt ért el; melyből 12,8 millió forintot tett ki a tőkés export. Az idén a^ vas tömegcikkek aránya növekvő az exportban, a korábbi évekhez ké­pest. — Üj-Zélandba szállít villamos motorvonatokat a közeljövőben a üanz-MÁVAG. A magyar válla­lat versenytárgyaláson nyerte el a 34 millió dolláros szerződést, amely hosszabb távra biztosít jó piacot a vasúti járműgyárnak. A Petőfi Népe a Vízműnél A Petőfi Népe szerkesztőségé­nek munkatársai — dr. Weither Dániel főszerkesztő vezetésével — tegnap sajtótájékoztatón vettek részt az Észak-Bács-Kiskun me­gyei Vízmű Vállalatnál. Benkó Zoltán igazgató adott tájékozta­tást a kilencszázötven dolgozót foglalkoztató, a megye gazdasági életét jelentősen befolyásoló vál­lalat munkájáról. Ezt követően az újságírók megtekintették az egyik vízmüvet, a szennyvíztisz­tító telepet és laboratóriumot, a Széchenyivárosban épülő zápor­tározó tavat. A tanácskozás kö­zéppontjában az Észak-Bács-Kis­kun megyei Vízmű Vállalat mun­kamódszerének tanulmányozása állt, különös tekintettel a lakos­sági szolgáltatásokra. — Pécs legrégebbi kútját tár­ták föl a történelmi városközpo'nt- ban. Előbb török eredetűnek vél­ték, most azonban kiderítették, hogy reneszánsz építményről van szó, vagyis a magyar középkor­ban is használták; mindamellett az sem elképzelhetetlen, hogy már a római korban is létezett. — Házhoz szállítva. Bács-Kis- kup megyében az AGROKER Vál­lalat évente 500 ezer tonna műtrá­gyát forgalmaz. Ennek jelentős ré­szét a műtrágyagyárak körzeté-, ben működő Volán vállalatokkal fuvaroztatja az AGROKER táro­lóhelyeire, illetve a közös gazda­ságokba. — Az idén 680 millió forint ér­tékű gyermekjáték készül hazánk­ban. Ebben, a 3 év előttinél 30 százalékkal nagyobb mennyiség­ben, s az üzletek javuló kínála­tán is már megmutatkozik an­nak az országos méretű gyártás, illetve gyártmányfejlesztésnek a hatása, amelynek megalapozásá­hoz százmillió forint támogatást nyújtott az állam. — Szakmaszerző szövetkezetiek. A bácskai és Duna melléki közös gazdaságokban mind nagyobb a lehetőség a továbbtanulásra. Ti­zenhárom szövetkezetben kétszáz­hetvennégyen szereztek szakmát; ennek is köszönhetően az utóbbi négy évben 2,3 százalékkal nőtt a szak- és 7 százalékkal a betanított munkások aránya. — A szegedi sportcsarnokban az idén 11. alkalommal rendezik meg az ipari szövetkezetek hagyo­mányos szabászversenyét. A mé­retes szabók már készülődnek; több mint százan csaknem két­száz versenymunkával neveztek: be a versengésre. A legeredmé­nyesebb szabó „Arany olló” díjat kap. MŰSOR: MOZI 1979. augusztus 1.: KECSKEMET VÁROSI: Fél 4 háromnegyed 6 és 8 órakor! végzetes aranyrögök Szovjet kalandfilm KECSKEMET ÁRPÁD: Fél 4 háromnegyed 6 és 8 órakor! ZORRO III. helyárú film! Színes, magyarul beszélő francia—olasz film MESEMOZI: Háromnegyed 6 órakor! PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának napilapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja: a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Preiszinger András igazgató Szerkesztőség. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. 6001 Telefon: 12-619, 12-516 (központi): li-709. Telexszám: 26 216 bmlv h Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hirlapkézbesíta postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 30,— forint, negyedévre 90.— forint, egy évre 360,— forint. Készült a Petőfi Nyomdába! ofszet rotációs eljárással. Kecskemét. Külső-Szegedi út 6. 6001 Telefon: 13-729 Igazgató: Ablaka István Index: 25 085 HU ISSN 0133—235X

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents