Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-10 / 186. szám

2 ® PETŐFI NÉPE • 1979 augusztus 10. események sorokban BUDAPEST __________ ____ M athias Hinterscheid, az Euró­pai Szakszervezeti Szövetség főtit­kára a SZOT elnökségének meghí­vására augusztus i—9. között ha­zánkban tartózkodott. Fogadta őt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Véleményt cseréltek a nemzetközi szakszervezeti mozgalmat és az európai szakszervezeteket foglal­koztató időszerű kérdésekről. Találkozott a magyar szakszer­vezetek vezető tisztségviselőivel, és tájékoztatta őket az Európai Szakszervezeti Szövetség tevé­kenységéről. Mathias Hinterscheid tegnap elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren Ti mmer Jó­zsef, á SZOT titkára búcsúztatta. (MTI) MOSZKVA ____ A fganisztán és a Szovjetunió jó kapcsolatainak jelentőségét mél­tatta Sah Vali, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnök-helyettese és külügy­minisztere a Szovjet Televíziónak adott nyilatkozatában, rámutatott, hogy az afganisztáni demokratikus kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy bővüljön az együttműködés a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. (MTI) BELGRAD Ez év november 29-re, Jugoszlá­via nemzeti ünnepére befejeződ­nek a munkálatok a Rijeka mel­letti Krk-sziget Omisalj kikötőjé­ből Sziszeken át a magyar határ­nál levő Góléig, illetve Újvidékig és Pancsováig . haladó Adria-kő- olajvezeték építése. Az üzembe helyezett vezetéken Magyarország és Csehszlovákia részére is érke­zik majd az arab országokból vá­sárolt olaj. (MTI) ROMA " Az Olasz Kommunista Párt ál­lást foglalt az ellen, hogy atom­töltetű amerikai „cirkáló” szár­nyasrakétákat és Pershing-rakétá- kat helyezzenek el a nyugat-euró­pai országok, köztük Olaszország területén, ahogyan a NATO terve­zi. (MTI) STOCKHOLM Svédország hivatalosan tiltako­zott az NSZK-nál légiterének meg­sértése miatt. Az NSZK svédor­szági nagykövetének átnyújtott külügyminisztériumi emlékeztető rámutat, hogy az NSZK repülőgé­pei július folyamán több alkalom­mal megsértették Svédország lég­terét. (ADN) NEW YORK ~~~ A Bank of Amerika 45 millió dolláros hitelt bocsát a chilei ka­tonai junta rendelkezésére — je­lentette be a bank közleménye. (Prensa Latina) OLASZORSZÁG Cossiga ismertette kormányprogramját ROMA Változatlan külpolitika, mérsé­kelt belső reformok — ebben ösz- szegezhető az új olasz kormány programja, amelyet Francesco Cossiga kereszténydemokrata mi­niszterelnök ismertetett tegnap délelőtt az olasz képviselőházban és a szenátusban. Cossiga közölte, hogy kormánya tisztában van politikai korlátáival, mégis bizalmat kér „az ország ér­dekében”. Elismerően szólt arról, hogy a liberálisok és a szociálde­mokraták csatlakoztak a keresz­ténydemokratákhoz és közösen alakították meg az új kormányt. Craxi szocialistáinak azt mondta, hogy fontos volna, ha megtalál­nák a kapcsolatot a szociálista mozgalommal. Értésre adta, hogy hajlana politikai kompromisz- szumra. A kommunista pártról szólva kijelentette: kormánya tu­domásul veszi, hogy az OKP el­lenzékbe vonul, de a maga részé­ről nem akar merev határt von­ni a többség és az ellenzék közé. Gazdasági kérdésekről szólva Cossiga az energiaellátási és a foglalkoztatási gondok orvoslását helyezte előtérbe. Az energiafo­gyasztás terén takarékosságra in­tette honfitársait. Közölte, hogy kormánya a nemzetközi gazdasá­gi viszonyok súlyosbodásával szá­mol és ez fokozottan értendő a kőolaj ellátási nehézségekre. A foglalkoztatás növelésére külföldi tőkeberuházást is igénybe akar­nak venni, elsősorban a déli tar­tományokban. A Pandolfi-féle há­• Képünkön: Francesco Cossiga miniszterelnök programbeszédét tart­ja. <AP—MTI—KS) roméves gazdasági tervet, kiegé­szítve, 1980. január 31-ig jóváha­gyásra a parlament elé kívánja terjeszteni. A terv az 1980—82-es időszakot ölelné fel. Külpolitikai kérdésekről szólva Cossiga megerősítette, hogy orszá­ga a „hagyományos úton” kíván járni: Olaszország NATO iránti elkötelezettségének és közös pia­ci szoros viszonyának útján. Róma teljes támogatásáról biztosította az EGK kibővítését Görögország­gal, Portugáliával és Spanyolor­szággal. Sürgette a SALT—2. megállapodás ratifikálását. Támo­gatásáról biztosította a SALT—3. előkészítését. Az olasz kormány , Helsinki szellemében ápolni akar­ja kapcsolatait a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal — hangoztatta. FOKOZÓDIK AZ ISZLÁMOSÍTÁS Iránban ma nyilvánosságra hozzák a szakértői tanács összetételét Egy nappal elhalasztották az alkotmányozó szakértői gyűlés választási eredményeinek kihir­detését — közölte tegnap Hacsem Szábbaghian belügyminiszter. A szavazatok összeszámlálásának el­húzódása miatt ma jelentik be hivatalosan, hogy kiket válasz­tottak az új alkotmány elbírálá­sára hivatott 75 fős szakértői ta­nács tagjaivá. Megfigyelők biztosra veszik, hogy a Khomeinihez hű muzul­mán papok képezik majd a ta­nács zömét. A testületnek egy hónap áll majd rendelkezésére ah­hoz, hogy végleges formába önt­se az ország új alkotmányát. A cél az, hogy az iszlám köztársa­ság alapokmánya minden tekin­tetben megfeleljen az iszlám elő­írásainak. A kész szövegről szep­temberben népszavazást tartanak. Ellentmondó jelentések látnak napvilágot Teheránban MWdi Hadavinak, az iráni forradalmi bíróságok főállamügyészének le­mondásáról. Csütörtökön a tehe- ráni rádió bejelentette, hogy a főügyész egy hónapja benyújtott lemondását Khomeini ajatollah visszautasította. Ezzel szemben a Kajhan című lap szintén csü­törtökön Hadavi végleges távozá­sáról adott hírt. Hadavinak ez már a sokadik lemondási kísérlete. Egyes forrá­sok szerint mostani, legutóbbi lemondását Khomeini ezért fo­gadta el, hogy az iszlám rend­szert gyakran bíráló Ajandegan című baloldali lap Hadavi által elrendelt betiltása és újságírói­nak letartóztatása felháborodást váltott ki. A főügyész azzal vá­dolta a lapot, hogy Izraellel és a CIA-val tartott fenn kapcsola­tokat. Tegnap összecsapások voltak a teheráni egyetem területén az Ajandegan betiltása ellen és mel­lett tüntető csoportok között — jelentette a Pars iráni hírügy­nökség. A lap betiltását helyeslő csoport az iszlám köztársaságot éltette és kommunistaellenes jel­szavakat kiáltozott. A tájékoztatási minisztérium tisztségviselői egyébként nem zárták ki annak lehetőségét, hogy az Ajandegan kiadását ismét en­gedélyezik. Irán igazságszolgáltatási rend­szerét olyan értelemben módosít­ják, hogy jobban igazodjék az isz­lám elveihez — mondotta a Kaj­han című lapnak adott nyilatkoza­tában Dzsavadi Igazságügy-minisz­ter. Az iráni bíróságok egylépcső­sek lesznek, élükön három bíróból álló bizottsággal. Fellebbviteli bí­róság nem lesz. Ha valakit bűnös­nek találnak, nem fellebbezhet. Nem lesznek női bírák sem, mert az ellentétes lenne az iszlám el­veivel — hangoztatta Dzsavadi. (MTI) XW^WXWlkkwRíXíXvíííííxl^íííííííiíiiíííii^^ NYUGAT-EURÓPA Kommunisták és a Közös Piac Nvugat-Európában különféle ta­lálkozókon, kongresszusokon, ösz- szejöveteleken gvakran lehetünk tanúi egyfajta sajátos szűkkeblű- ségnek. amely nagyjából abban nyilvánul meg, hogy némely szó­nokok nemes egyszerűséggel Európáról beszélnek, vitatkoznak, holott legfeljebb ha kontinensünk nyugati fele érdekelt a szóban for­gó témában. Csupán egyetlen pél­da. Májusban, Münchenben tar­totta kongresszusát az Európain) Szakszervezeti Szövetség amely mint a közös piaci tagállamok munkásszervezeteinek nemzetközi központja jött létre. 1973-ban. Csatlakoztak hozzá az Európai Gazdasági Közösségen kívüli or­szágok — mint például néhány semleges ország — szakszerveze­tei is. A most megválasztott új elnök, zárszavában közölte, hogy „ebben a teremben Európa gya­korlatilag valamennyi szakszer­vezete képviselteti magát”. Holott mindössze 18 ország 33 szerveze­tének képviselői vettek részt a kongresszus munkájában. Nemcsak a szakszervezeteket Jellemzi ez a szűkkeblűség. Vol­taképpen helytelen a Közös Pia­cot Európai Gazdasági Közösség­nek, s a közelmúltban megválasz­tott képviselőházát Európa-parla- mentnek nevezni. Nyilvánvaló, hogy ezt a szóhasználatot nem­csak a véletlen tartja fenn, ha­nem politikai tartalma, háttere is van. Bizonyítja ezt a térségben — Nyugat-Európában — érdekelt néhány kommunista párt nyilvá­nosságra hozott álláspontja is. A témát ismét időszerűvé tette a közös piaci parlament június el­ső felében lezajlott megválasztá­sa is. Már a kampány időszaká­ban megismerhettük a kommunis­ták álláspontját. Különösen az olasz és a francia kommunisták tulajdonítottak nagy fontosságot véleményük világos megfogalma­zásának- S.bár a választási ered­mények alighanem mindenkinek csalódást okoztak, fontos felidézni néhány gondolatot ezekből az ál­lásfoglalásokból. Mielőtt azonban erre rátérnénk, szenteljünk némi figyelmet az említett csalódásnak, amely kétségtelenül különböző mértékű volt. A szocialista—szociáldemokrata pártok nagyon remélték, hogy si­kerül többséget szerezniük a par­lamentben. Hasonló reménységet tápláltak magukban a keresztény- demokraták és a konzervatívok is. A célt egyik nagy tömörülés sem érte el. Tény azonban, hogy eb­ben a képviselőházban a 410 kép­viselői liely. többségét jobboldali képviselők foglalják ' el. A szo­cialisták 115, a kommunisták pe­dig 44 mandátum felett rendel­keznek. A munkáspártok képvise­lői tehát együttesen sem rendel­keznek abszolút többséggel. Mégis az ő feladatuk, hogy az újonnan megválasztott testületben a dol­gozó osztályok érdekében síkra- szálljanak a kampány során han­goztatott célkitűzések megvalósí­tásáért. A kommunisták részéről az erre való készség nyilvánvaló. A ki­lenc közös piaci országból mind­össze háromban sikerült a kom­munistáknak olyan választási eredményt produkálniuk, amely lehetővé teszi képviselők küldé­sét a parlamentbe. A hagyomá­nyoknak megfelelően csak Olasz­országban és Franciaországban jutottak jelentős számú szavazat­hoz a kommunisták. Az „Európa- parlamentben” 24 olasz, és 19 francia, és 1 dán kommunista képviselő kapott helyet. Az OKP választási program­jában nagy hangsúllyal szerepelt egy gondolat, amelyet ezúttal is érdemes idézni: „A fejlődés ér­dekében folytatott nemzetközi együttműködési Dolitika nyilván­valóan megköveteli a világmére­tű enyhülés és egymás mellett élés folytatását és megszilárdí­tását.” Természetesen ehhez a gon­dolathoz kapcsolva a nyugat-euró­pai kommunisták síkraszállnak az elzárkózás és a diszkrimináció ellen is, szorgalmazzák a szocia­lista országokkal való politikai és gazdasági kapcsolatok elmélyíté­sét, a Helsinkiben elfogadott alap­elveknek megfelelően. Ugyancsak fontosnak tartják az EGK és a KGST közti kapcsolat rendezését, amely „központi kér­dés az egymás mellett élési és együttműködési politika szem­pontjából”. Lehetőséget látnak például arra, hogy a két gazda­sági szervezet között hamarosan létrejöjjön egy közvetlen egyez­mény, amely hosszú távra meg­határozná a lehetséges együttmű­ködés kereteit és tartalmát. Természetesen a nemzetközi, vagy inkább kelet—nyugati kap­csolatok formálása mellett a nyu­gat-európai kommunisták jelenleg elsődleges feladatuknak azt te­kintik, hogy saját hazájukban, il­letve a Közös Piac országaiban védelmezzék a dolgozók érdekeit, javaslatokat tegyenek a teljes fog­lalkoztatottság megvalósítására, s elutasítsák azokat a törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy az elhúzódó tőkés válság terheit a dolgozókra hárítsák. Minthogy az említett nyugat­európai parlamentben jelentős számban jutottak mandátumhoz szakszervezeti vezetők is, akik ugyancsak a teljes foglalkoztatott­ság elérését tekintik céljuknak, a kommunista pártok taktikája, a velük való közös fellépést is le­hetségesnek tartja, akár csak a szocialistákkal való együttműkö­dést mindazokban a kérdésekben, ahol erre alkalom adódik. T. T. NAPI KOMMENTÁR Tárgyalások - zátonyon Az ENSZ közgyűlése őszi ülés­szakának közeledtével egyre in­kább előtérbe kerül a palesztin kérdés. Egy idő óta Kuvait hatá­rozattervezetet köröztet a világ- szervezet tagállamai között. Ez a palesztin arabok törvényes jogai­nak — az önrendelkezést és az államalapítást is beleértve —, és egyben Izrael létének palesztin részről történő elismerését is tar­talmazza. Az amerikai külügymi­nisztérium pedig nemrég kifejez­te azt a reményét, hogy a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet vé­gül is elfogadja a Biztonsági Ta­nács 242. számú határozatát, ami­vel közvetett módon elismerné Iz­raelt is. Ez — a washingtoni ál­láspont szerint — megnyitná az utat az előtt, hogy az USA kap­csolatot, létesítsen a PFSZ-szel. Izraelben ez a lehetőség heves ellenkezést váltott ki. Különösen azért, mert az amerikai külügy­minisztérium nemrég — első íz­ben! — hivatalos nyilatkozatban ítélte el az izraeli légierő Dél- I.ibanonban levő palesztin telepü­lések elleni terrortámadását. A washingtoni nyilatkozat kiemelte, hogy a támadásnak 15 polgári ál­dozata volt, köztük ..asszonyok és gyermekek”, s kifogásolta az USA által Izraelnek szállított F—15-ös vadászbombázók felhasz­nálását. Az amerikai törvény sze­rint ugyanis az amerikai gyárt­mányú fegyver csak védelmi cél­ra használható fel. Begin izraeli kormányfő azon­ban azon az állásponton van, hogy amikor hadserege Libanon területén akciókat hajt végre, ak- koi „csak jogos önvédelmet gya­korol”. S nem veszi figyelembe Washington szelíd intelmeit sem. Mose Dajan izraeli külügyminisz­ter a minap így fakadt ki egy külföldi diplomata előtt: „Az amerikaiak azt várják tőlünk, hogy amikor kéréssel fordulnak hozzánk, mi azonnal igenis uram­mal válaszoljunk ..Dajan, per­sze, túloz: a két ország kapcsola­tára nem ez a jellemző. Annál inkább az, hogy sok esetben a „farok csóválja a kutyát”, vagyis néha Izrael érdeke érvényesül az USA rovására. Washingtont most aggasztja, hogy az Izrael és Egyiptom között folyó tárgyalások a palesztin önkormányzatról zá­tonyra futottak, s ez fenyegeti a védnöksége alatt létrehozott kü­lönbékét. Aggasztja továbbá Egyiptom fokozódó elszigeteltsége, s a többi arab országnak a pa­lesztinok mögötti egységes felso- r^kozása. Ezért szeretné rábírni Izraelt némi engedményekre, de — bár megvolnának az eszközei — óvakodik, hogy komoly nyo­mást gyakoroljon védencére. P. V. Sebességkorlátozás hazánkban A Minisztertanács felhatal­mazta a közlekedés- és postaügyi, valamint a belügyminisztert, hogy 1979. augusztus 12-től az egész or­szág területén korlátozzák a sze­mélygépkocsik sebességét. A ren­delkezésnek megfelelően az autó­pályákon 100, az egyéb útvonala­kon 80 kilométer lesz óránként a megengedett legnagyobb sebesség. Nem változik a lakott területeken belüli közlekedés rendje, a se­besség továbbra is az eddigi 60 kilométer, óra marad. A rendelke­zés nem érinti a motorkerékpá-. rok, tehergépkocsik, autóbuszok és egyéb járművek KRESZ-ben előírt sebességét sem. A közúti közlekedésben az utób­bi időben erőteljesen növekedett a súlyos és halálos sérüléseket okozó balesetek aránya. Ezeknek 20, illetve 40 százaléka gyorshaj­tás miatt következett be. Emiatt már korábban is foglal­koztak a kormányzati szervek a jelenleg érvényben levő sebes­séghatárok módosításának gondo­latával, de sürgetővé és éppen most időszerűvé az energiahordo­zók árának állandó emelkedése, ez energiatakarékosság szigorú követelménye tette. A hazai és a nemzetközi ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy mind a jármű fogyasztása, és mű­szaki állapotának kímélése, mind a közlekedési morál, illetve a le­vegő tisztaságának védelme szem­pontjából óránként 70 és 90 kilo­méter közötti az optimális sebes­ség. A járművek nagy többsége jelenleg is ebben a sebesség-tar­tományban közlekedik hazánkban. A rendelkezés tehát a közutak for­galmára ma is jellemző tényleges állapotot rögzítette. Egyben azt is figyelembe vette, hogy ha­zánk gépkocsiállományának ösz- szetétele sem indokolja a maga­sabb sebességi határokat. Az 1500 köbcentis motortérfogat alatti gépkocsik ugyanis — és gépjár­műveink zöme ilyen — csak a fogyasztás több mint 25 százalé­kos növelésével képesek huzamo­sabb ideig közlekedni. /; Európa országainak többségében szintén korlátozások léptek élet­be. Svédországban 70, Finnország­ban, Jugoszláviában, Bulgáriá­ban, Lengyelországban 80, a Szov­jetunióban 90, Ausztriában, az NSZK-ban és Romániában hoz­zánk hasonlóan 100 kilométer/óra a megengedett legnagyobb sebes­ség, s csupán Olaszországban ma­gasabb — 110 kilométer/óra —, de ott is a közelmúltban csökken­tették ezt az értéket 140 kilomé- ter/óráról. Az USA-ban, ahol pe­dig nemcsak a távolságok hatal­masak, hanem a gépkocsik telje­sítőképessége is lényegesen meg­haladja a magyar járműparkét, már évek óta 90 kilométer/óra a felső határ. A becslések szerint az intézke­dés mintegy 2—4 százalékos üzemanyag-megtakarítást ered­ményez országosan. Ugyanakkor 20 kilométeres sebességcsökkentés eredményeként caknem a felére csökken a gépjármű mozgási ener­giája, s ezzel talán éppen azokat a fékútmétereket nyeri meg a volánnál ülő, amellyel a saját és mások életét kíméli meg. A közlekedésrendészet a beve­zetés napjától kezdve szigorúan ellenőrzi a rendelkezés betartá­sát. (MTI) I ,A PZÄRTAKOR ÉR K F.ZETT • Kitüntetés, kinevezés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Lesták István ezredest, a Pol­gári Védelem Országos törzsparancsnokát, a polgári védelem fejlesz­tése érdekében kifejtett, közel három évtizedes eredményes munkás­sága elismeréseként — nyugállományba helyezése alkalmából — a Szocialista Magyarországért érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi minisztériumi államtitkár adta át. * A Minisztertanács Vas Jánost külkereskedelmi miniszterhelyettessé nevezte ki. (MTI) • Üdvözlő távirat Az Ecuadori Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait dr. Jaime Roldos Aquilera köztársasági elnöknek. (MTI) • Aczél György fogadta a Kubai Köztársaság miniszterelnök-helyettesét Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, csütörtökön a Parlamentben fogadta a szabadságát hazánkban töltő Humberto Pérez Gonzálezt, a Kubai Köztársaság miniszterelnök-helyettesét. A talál­kozón jelen volt Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke és ott volt Miguel Angel Reguero, a ku­bai nagykövetség ideiglenes ügyvivője, (MTI) • Ebben a strassbourgi épületben tanácskozik a Közös Piac par­lamentje.

Next

/
Thumbnails
Contents