Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-08 / 184. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1979. augusztus I. ÖSSZEFOGTAK A VÁLLALATOK, HOGY PÓTOLJÁK AZ ELMARADÁST ködők munkája tükrözi-e azt, hogy a beruházó mezőgazdasági üzemek, élelmiszeripari vállala­tok, s az egész népgazdaság szá­mára milyen jelentőségű a hús­kombinát mielőbbi üzembe helye­zése? Igen is, meg nem is. Hol tartanak az építők? Munkaerőhiány miatt általában lassúbb az építkezés, jóllehet, a generálkivitelező BACSÉP — a szakemberek véleménye szerint — minőségileg kimagasló mun­kát végzett. Az időleges leállá­sok, a lassúbb ütemű munkák meggyorsítására, a húsipari közös vállalatot alapitó mezőgazdasági üzemek építő szervezeteinek dol­gozói is bekapcsolódtak. Együt­tesen 1_9 ezer óra szak- és segéd­munkát végeztek. Egyebek között válaszfalakat emeltek, vakoltak a 7 ezer négyzetméteres üzemcsar­nokban, hogy a BÁCSÉP-nek segít­senek. Később a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium in­tézkedésére, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vállalatai küld­tek hasonló céllal kőműves, bur­koló és szerelő szakmunkásokat, akik jelenleg negyvenhatan dol­goznak különböző munkaterüle­teken a kombinát építésénél. Ahogy egy-egy épületben a kör vetkező munkafolyamat területe elkészült, a többi kivitelező is folytatta a munkáját. A húskom­binát technológiai szerelését vég­ző Monori MEZŐGÉP szakmun­kásai a vágócsarnok gépparkjá­nak 95 százalékát felszerelték jú­lius végéig. Ugyancsak befejezték a gyár sonkaüzemének szerelését, valamint a belföldi húskészítmé­nyeket előállító részleg technoló; giai szerelését is. Július végéig a kivitelezők be­állították a különböző' hűtőterek belső berendezéseit, hátra van még a főző-, a füstölőrész, vagyis a melegüzem technológiai szerelése. Sajnos, a MEZŐGÉP itt július kö­zepéig nem kapott előkészített te­rületet, ezért csak késve kezdhet­te el a rá háruló szerelési mun­kát. Hasonló a helyzet a külső • A szennyvíztelep elektromos ve­zérlőszekrényét szereli Kátai Fe­renc és Sipőcz Gyula. (Straszer András felvételei) szerelésnél, ahol az építést kivi­telezők elmaradása hátráltatta a vér- és hulladékgyűjtő berendezé­seinek felszerelését. Mindezek ellenére megvan a le­hetőség arra, hogy a bajai vágóhíd és húskombinát üzempróbája a tervezett időben megkezdődjön. Szükség van azonban arra, hogy az élelmiszeripari létesítmény épí; tésében közreműködő valamennyi generálkivitelező és alvállalkozó határidőre teljesítse szerződésben vállalt kötelezettségét. A beru­házó mezőgazdasági üzemeken, vállalatokon kívül, a bajai vágó­híd és húskombinát hétszáz leen­dő dolgozója is várja, hogy minél előbb megkezdhesse a munkát. Többségük egyelőre szakmai gya­korlatot folytat különböző hús­ipari vállalatok munkahelyein, ké­szül a gyár ez év októberi üzem­próbájára. Kiss Antal Készül az őszi üzempróbára a bajai húskombinát A kormány több mint egy évtizede kezdemé­nyezte a sertéstenyésztés, -hizlalás gyors ütemű fej­lesztését. Az országos jelentőségű terv végrehaj­tása során, nagy összegű állami támogatással sza­kosított telepek épültek az állami, szövetkezeti gazdaságokban. Lényegében ezek alapozták meg a korszerűnek mondható állattenyésztést a Bács- Kiskun megyei gazdaságokban is. Megkétszereződött az állomány Mindezek mellett számos intéz­kedés történt a háztáji és kisgaz­daságok állattartásának, sertéshiz­lalásának a fellendítésére, a ta­karmánybeszerzésre, tápellátásra, valamint a vágó- és tenyészserté- sek szervezett értékesítésére. Az eredmény nem maradt el. Egy évtizeddel ezelőtt félmilliónál alig több sertést neveltek- Bács- Kiskunban. Az V. ötéves terv kez­detekor már 889,8 ezer volt a me­gye sertésállománya, s azóta túl­haladta az egymilliót. Két eszten­deje pedig folyamatosan tartja ezt a szintet. Bács-Kiskun megye vágósertés- értékesítése is gyors ütemben nőtt, hiszen 1970-ben 200,3 ezer, tavalyelőtt viszont 821,7 ezer ser­tést adtak el a megye nagyüzemei és kisgazdaságai. Sajnos, a te­nyésztés, hizlalás, értékesítés mér­tékét máig sem érte el a húsipari feldolgozó üzemek teljesítőképes­sége. Sőt, évekkel ezelőtt épp a legnagyobb állattartó körzetben, bizonyos csökkenés következett be. Ugyanis felszámolták a kalo­csai, a kiskunhalasi, a bajai vá­góhidat és húsfeldolgozót, s évek­re bezárták a kiskőrösit. A fél­egyházit, mint az állami húsipar­nak egyetlen Bács-Kiskun me­gyei üzemét, pedig az eredetinél sokkal később és csekély mérték­ben bővítették. Működik még a megyében áfész. tsz és szakszö­vetkezeti sertésvágó, állami gaz­dasági húsfeldolgozó is, de ezek együttes termelése Bács-Kiskun nagyüzemi és háztáji gazdaságai­nak vágóállat-kibocsátása mellett elenyésző. A termelés és feldolgozás összhangjáért Mindezek folytán a húsprog­ram meghirdetése óta eltelt egy évtized alatt több millió vágóál­lat utazott Bács-Kiskun megyéből tetemes élősúlyveszteséggel, mi­nőségkárosodással, fuvarköltség­gel a zsúfolt vasúti pályákon, és a közutakon a termelőhelyekhez igen nagy távolságra fekvő hús­ipari feldolgozó üzemekbe. Te­kintélyes veszteséget okozott ez a népgazdaságnak, az érdekelt üze­meknek, vállalatoknak és rendkí­vül megnövelte a húskészítmé­nyek előállítási költségét. Az MSZMP Központi Bizottsága ta­valy márciusi határozatában fog­lalkozott többek között a mező- gazdasági és élelmiszeripari üze­mek összhangjának a megterem­tésével. „Abból kiindulva, hogy belföldön és külföldön is a szé­lesebb választékot biztosító, fel­dolgozott termékek iránt nagyobb a kereslet, tovább kell folytatni az élelmiszeripari kapacitások fejlesztését, bővítését” — hangsú­lyozta a határozat. Mindezekből az is következik, hogy az élelmi- szeripari üzemek létesítését, fej­lesztését a termelőhelyek közelé­ben kell elsősorban szorgalmazni. A párthatározat végrehajtásá­ból adódó, élelmiszeripari kapa­citásbővítő feladatok sorában fon­tos láncszem a 699,7 milliós költ­séggel, Baján épülő húskombinát. Bács-Kiskun V. ötéves tervének ez a legnagyobb élelmiszeripari beruházása. Tervezése, kivitelezé­se még az előző tervidőszakban megkezdődött, s elég hosszú ideje tart. A túlnyomórészt exportra szánt húskészítmények termelé­sére. évente kétszázezer sertés feldolgozására tervezett üzem a bácskai takarmánytermesztő és állattenyésztő körzet központjá­ban épül. Bizonyos mértékben ké­pes lesz majd tehermentesíteni az állami húsipar üzemét is a me­gyében. A vágóhíd és húskombinát léte­sítésének költségeit túlnyomórészt egy gazdasági társulás keretében összegyűjtő két vállalat, öt állami gazdaság, 19 mezőgazdasági tsz és néhány környező szakosított te­lep évente 220 ezer sertést hizlal meg. Ezeknek szállítási költsége, az élő állatok fuvaroztatásáböl származó vesztesége már azzal is jelentős mértékben csökkenthető, hogy a húsfeldolgozó a termelő­hely közelében épül. Vajon a kivitelező és közremű­— Ágasegyházára vigyen! — mondta a jólöltözött, fiatal férfi. A faluba érve a vasútállomás elé irányította a taxit, mondván, hogy neki a síneken túli kis ház­ba be kell adnia a nála levő ak­tatáskát. Azonnal visszajön. Már indult is a fél lábszárig qrő hó­ban. Sötét este volt. A sofőr nyugtalan lett: amiatt az ócska táska miatt akarná fel- költeni a ház lakóit? Utánalépett, s azt látta, hogy utasa a tanyács- kát megkerülve futásnak! eredt a sűrű hóesésben. Szökik a fize­tés elől! — Előlem nem lépsz meg! — fogadkozott, és utánairamodott a hosszú bundában. A szökevény visszakanyarodott Kecskemét irányába. A taxis a galambosi iskoláig a nyomában. Ott a szélhámos bebújt egy disz­nóólba. A sofőr fölfedezte a rej- •fekhelyet, mire a rejtőzködő ki­ugrott, s uccu neki a határnak! Az ottani házból kijött egy fér­fi, s kérdezte, ki van itt, mi tör­ténik?' A gépkocsivezető megkér­te. segítsen neki elfogni a gaz­embert. Az illető nem vállalko­zott. azt mondta, itt lakik a szö­kevény bátyja is a szomszédban, és nem lenne okos dolog beleár­tania magát az ügybe. A dühös taxis követte a nyomokat a hó­ban Jókora kanyar után az iménti házhoz vezették vissza. Bezörge­tett. önvédelemre fölkészülve, egy szőlőkaróval a kezében. A gazda nem akarta beengedni. A sofőr a rendőrséget emlegette, erre beme­hetett. Utasát a sötét szobában a földön lapulva találta meg. Kérdésére hamis nevet móndott be a fickó, de a konyhában fekvő kisfiú megszólalt: — Nem is igaz. Gajdácsi bácsi­nak hívják! A lókötő a leleplezése után sem akart fizetni, még neki állt fel­jebb, fenyegetőzött. A gazda kétes értékű semlegessége és a hely­színre érkező báty ökölmutogatá­sa baljóslatúvá tette a ház fül­ledt levegőjét. Félt a taxivezető. Csak akkor lélegzett föl, amikor sértetlenül sikerült kihátrálnia az udvarra. Irány Ágasegyháza, on­nan Kecskemét, a városi-járási rendőrkapitányság. Éjjel két óra tájban a taxis és rendőr kísérője bátyja házában találja meg a vesztes futóbajno­kot. Nem tud fizetni, nincs elég pénze. A kaland végén: tárgyalás, a szökevény köteles megfizetni minden egyes kilométert és órát, s ráadásul hathónapi javító-neve­lő munkára ítélik. — Én pedig tüdőgyulladást kap­tam és egy hónapig nem tudtam dolgozni — meséli Kullai Antal, a 9-es Volán Vállalat dolgozója, aki a tíz évvel ezelőtti történet sofőrszereplője volt. A szikár arcú, hatvankét éves férfi rakodómunkásként jutott a gépjárművek közelébe, még a felszabadulás előtt. Az államosítá­sok után a Volán jogelődjénél dolgozott, egy ideig raktárosként, benzinkútkezelőként, majd segéd­vezető volt. — ötvenháromban tettem le az alapfokú vizsgát — emlékezik a kecskeméti Szabadság téri taxi­állomáson. — Láttam, hogy ha­ladni kell az élettel, azért vállal­koztam a sofőrvizsgára. Még ab­ban az évben a középfokúra is elküldték, és az is sikerült. Kullai Antal tehergépkocsival dolgozott. — Akkoriban még a Volánnál is másképpen mentek a dolgok. Előfordult, hogy huszonnégy óráig is szolgálatban kellett len­ni. Nappal hordtam a FÜSZÉRT- árukat. aztán öt órakor hazaen­gedtek. De este hétre már ki kel­lett állnom Helvéciára, ahonnan az őstermelőknek gyümölcsöt szállítottam Pécsre. Rengeteget éjszakáztam fiatalabb koromban. Szívesen csináltam, fuvart soha meg nem tgadtam. A taxi .volánját 1960 óta for­gatja. akkor kérte át magát a sze­mélygépkocsira. Ezen a munka­helyen is szorgalmasan dolgozott. Felesége szívbetegség miatt soha nem vállalhatott munkát, ezért neki kellett jobban megfogni a dolog végét. Ezért található még ma is, a nyugdíjkorhatáron túl, a Volán aktív dolgozóinak sorá­ban, ősszel, a hatvankettedik év betöltésekor akar visszavonulni. Kifáradt. Kullai Antal „milliomosként” válik meg a volántól: egymillió kilométert vezetett baleset nélkül. Szépen záruló sofőrpályáján a milliomosoknak járó kitüntetésen és az ötezer forinton kívül ko­rábban már aranygyűrűt kapott, hátomszor volt kiváló dolgozó, s kiváló munkáért miniszteri ki­tüntetésben is részesítették. — Milyen a vezetési stílusa? — kérdezem. — Gvorshajtó fiatal koromban sem voltam. Mindig a KRESZ szabályai szerint, óvatosan és fi­gyelmesen vezettem. A 'fékem mindig kitűnő állapotban volt. Ennek köszönhettem, hogy a ve­lem szemben szabálytalankodók elől ki tudtam térni. Sokszor elébemvágtak ilyenek. Az országúton mindig tisztá­ban voltam a szembejövők és az utanam haladók szándékával is, figyeltem őket a tükörben. Ha szabálytalankodtak, nem veszí­tettem el a fejemet, nem kiabál­tam rájuk, hanem vigyáztam a kocsimra, fékeztem, kitértem. Fontos a lélekjelenlét, a higgadt­ság ahhoz, hogy valaki az ország­úton baleset nélkül összegyűjtsön egymilliót. A. Tóth Sándor Kérdezzen ­a bedolgozás és a GYES Hercegszántón lakik az a fiatal- asszony, aki először bedolgozó volt, majd termelőszövetkezeti tag lett, s ez idő alatt szült. Kérdezi: a gyermekgondozási segély feltétele­ként előírt biztosítási idő megálla­pításánál figyelembe vehető-e a bedolgozóként eltöltött néhány hó­napja? Alapvető tudnivaló, hogy a be­dolgozó nem jogosult a gyes-re. Ha azonban e jogviszony napi hat órás, sőt ennél hosszabb idejű munkavégzésnek felel meg, beszá­mít a gyermekgondozási segélyhez szükséges tizenkét havi jogszerző időbe. Eme rendelkezés persze csak akkor alkalmazható, ha a nő a szülés, illetve a szülési szabad­ság idején már egyéb munkavi­szonyban áll, esetleg termelőszö­vetkezeti tag. Ez utóbbi minősé­gében pedig akkor veheti igénybe a gyermeke hároméves kocáig já­ró gondozási szabadságot, ha a szülést megelőző naptári évben, vagy a szülés előtti tizenkét hó­napban legalább 120 napon át vett részt közös munkában, melyhez hozzá kell számítani az úgyneve­zett biztosított foglalkoztatású be­dolgozói jogviszonyban eltöltött munkanapokat is. HÄNY nyugellátást LEHET IGÉNYELNI? A Kisszálláson lakó D. Á.-né saját jogú nyugellátásban része­sül. Aziránt érdeklődik: a nemré­gen elhunyt és hasonló társada­lombiztosítási ellátást kapott fér­je után igényelheti-e az özvegyi nyugdíjat? Törvény írja elő, hogy a jogo­sultat csak egy nyugellátás illeti meg. Aki több nyugdíjra is igényt tarthat, választania kell, melyik folyósítását kéri. Információnk szerint az ön saját ellátásának ösz- szege lényegesen magasabb, mint lenne az özvegyi nyugdíja, így hát úgy véljük, nincs szüksége taná­csunkra, miképp döntsön. MIKOR KŐTELEZŐ A ___ Gé pjármüvek műszaki VizsgAztatAsa? A bugaci Fábián Sándor tizen­két évvel ezelőtt gyártott gépkocsi tulajdonosa. Mostanában többektől hallotta, hogy az ilyen öreg jármű forgalmi engedélyének érvényes­ségi idejét akár két—három évre is meghosszabbítják. A szerelő vi­szont azt állítja, ezeket az autókat már évente kötelező műszaki vizs­gára vinni. Mi az igazság? — tu­dakolja olvasónk. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tar­tásának műszaki feltételeit a köz­lekedési és postaügyi miniszter 23 1975. (XII. 31.) KPM számú, a hatósági műszaki megvizsgálás részleteit pedig a 8 1977. (XII. 20.) KPM számú rendelet taglalja. Az autósokat és motorosokat remél­hetőleg tüzetesen is érdeklő jog­szabályok egyik fontos és válto­zatlanul hatályban levő előírása: a személyi tulajdonú gépjárműveket a gyártási időtől számított hat esz­tendőn belül háromévenként, a hat—tíz esztendőseket kétéven­ként, a tíz évnél régebbieket pe­dig évenként kötelező műszakilag levizsgáztatni. Az Autófelügyelet vizsgabiztosai végzik eme idősza­kos vizsgálatokat, melyek elenged­hetetlenek ahhoz, hogy minél ke­vesebb rossz műszaki állapotú gép­jármű közlekedjen a közutakon, s ott tovább csökkenjen az ilyen okokból bekövetkezhető balesetek száma. VAN-E JOGORVOSLAT CSALÁDI PÓTLÉK ÜGYBEN? Nem mindennapi eset szenvedő alanya a kiskunhalasi Sz. Z. A ti­zenöt évvel ezelőtt felbontott há­zasságából származó és azóta is a volt feleség háztartásában élő vér­szerinti gyermeke után mindvégig fizette a tartásdijat. Akkor is, ami­kor 1972-ben, egy új házasság ke­retében megszületett a második gyermeke. Munkahelyén először azt mondották: az újabb gyermek után nem jár családi pótlék, mint­hogy az első nem vele lakik. Évek múltán, röviddel ezelőtt pedig kö­zölte munkaadója: téves volt a korábbi információ, ugyanis igény- jogosult az ebbéli ellátásra. „Visz- szamenőleg megkaphatom-e a tő­lem nem az én hibámból megvont összeget?” — fordult hozzánk e kérdéssel olvasónk. A vonatkozó törvény értelmé­ben, ha a jogosultnak a háztartá­sában van egy családi pótlékos korú gyermek és azon kívül is él egy másik ilyen korú és vérsze­rinti gyermeke, akkor eme társa­dalombiztosítási ellátás szempont­felelünk jából kétgyermekesnek számít és kaphat a vele levő gyermeke után is családi pótlékot, noha nem egyedülálló. Ilyenkor az összeget a figyelembe vehető összes gyer­mek után állapítják meg, de csak az igénylő háztartásában levőért járó pénzt kapja kézhez. Való igaz, hogy így ön nagy összegű pótléktól esett el. S bár a szóban forgó ellátásbeli igények vissza­menőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthetők, javasoljuk, hogy a jogosnak tűnő pénzbeli követe­lése teljesítése érdekében fordul­jon kérelemmel a SZOT Társada­lombiztosítási Főigazgatóság Bács- Kiskun megyei Igazgatóságához (Kecskemét, Komszomol tér), mely orvosolhatja az ügyet, vagy tájé­koztathat a további teendőkről. MILYEN ÜTEMBEN KORSZERŰSÍTIK A KECSKEMÉTI VILLANYHÁLÓZATOT? A megyeszékhely hunyadivárosi térségében lakó Bontsó László több érdeklődő nevében hívta fel figyelmünket az örvendetes tény­re, a környékbeli villanyhálózat nagyarányú korszerűsítési munká­ja kezdődött el idén tavasszal. Egyúttal közölte, a kezdetben! szorgosság hamar tova tűnt, s van olyan terület — például a Liszt Ferenc utca, ahol hetek óta áll­nak már az égőkkel is felszerelt kandeláberek —, melyről régen eltávoztak a villanyszerelők, anél­kül, hogy befejezték volna felada­tukat, vagyis üzembe helyezték volna a modern közvilágítási há­lózatot. „Mi az oka e beruházás megvalósítása körüli huzavoná­nak?” — tette fel a kérdést olva­sónk. Amint azt a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat nagykő­rösi üzemigazgatóságától megtud­tuk, a szóban forgó kecskeméti városrészben a városi tanács meg­rendelése alapján folynak a háló­zatfelújítási munkálatok, melyek elkészülés! határideje ez év vége. A beruházási program eredménye­ként a hagyományos légvezetéket föld alatti kábelekkel cserélik fel a "Oszt Ferenc utca, a Békéscsabai út, valamint a Mátyás király és az; István” ktrály köfút‘összesén több' kilométernyi szakaszán, ahol mo­dern oszlopokat állítanak fel, me­lyekről nagy teljesítményű lámpa­testek világítják majd meg a szá­mottevő gépjárműforgalmat lebo­nyolító úttesteket. A két és fél millió forint költséget is meghala­dó „átépítést” kellő ütemben vég­zik a DÉMÁSZ dolgozói, akik min­dent megtesznek azért, hogy már a tervezett határidő előtti hetek­ben, hónapokban folyamatosan he­lyezzék üzembe a korszerűsített hálózatot. AZ AUTOMATA JEGYVALTÓK ÉS A BUSZELLENÖRÖK A kecskeméti Kerekes Dezsői - is mások nevében tette szóvá, hogy a csuklós autóbuszokon * leggyakrabban az l-es jelzésű já­ratokon — olykor nagy a tumul­tus az automata jegyváltók körül, s megtörtént már, hogy a kocsi elülső részében levő készülékhez minden fizető utas nem tudott el­jutni, mikor az ott tartózkodó el­lenőr befejezettnek nyilvánította a jegyváltást, s ezt követően szinte rutinosan szedte össze a büntetési díjakat. Olvasónk azt kérdezi: e kellemetlenségek megelőzése érde­kében miért nem helyeznek el több jegyváltó automatát az ilyen buszokon? A Volán 9-es számú Vállalat ar­ról tájékoztatott, hogy a szigorú előírások szerint minden helyi já­ratú buszon csak két jegyváltóké­szülék szerelhető fel. A drága esz­közökből több darab nem is áll a vállalat rendelkezésére. És ezeket azért szükséges a kocsi elején el­helyezni, mert különben túlságo­san vegyülnének a bérlettel és anélkül utazók, nagyobb lehetősé­ge lenne a bliccelésnek, s ez a kö­rülmény csökkentené az ellenőr­zés hatékonyságát. Egyébként a mostani rendszer ellenére is sokan igyekeznek kibújni a 2 forintos jegy váltásának kötelezettsége alól, melyet bizonyít, hogy az idei első félévben kétezernél valami­vel több utast kellett pótdíjjal büntetniük az ellenőröknek. Ami pedig a csuklósokon tapasztalt je­lenségeket illeti, a vállalat vezetői utasítják az ellenőrzéseket végző dolgozókat: a jövőben adjanak kellő időt arra, hogy felszállás után mindenki megválthassa je­gyét, s csak azt követően kérjék a bilétákat, illetve a bérleteket. összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér l a. Telefon: 12-516 A „milliomos” taxisofőr

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents