Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-08 / 184. szám
1979. augusztus 8. • PETŐFI NÉPE • 3 Barangolás Bács-Kiskunban HÁROMEZER SZANATÓRIUMI ÁGY Mátételke Kisközség a bajai járásban. Lakosainak száma 934, területe 2793 hektár. Betegek a gyógyulás útján Ha egy gondozott környezetben épült kutatóintézetet, iskolát. üdülőt dicsérni akarunk, azt mondjuk: „Olyan, mint egy szanatórium.” De milyen is tulajdonképpen a szanatórium? Tágas, napfényes, csöndes, jól felszerelt? És egyáltalán: hány van belőle az országban? Az Országos Gyógyfürdőügyi és Szanatóriumi Főigazgatóság közvetlen felügyelete alá tíz szanatórium tartozik: a hévízi, a parádi. a kékestetői, a balatonfüredi, a mátraházi, a soproni felnőtt- és a soproni gyermekszanatórium. a balfi, a harkányi és a visegrádi. A szanatóriumok befogadóképessége jelenleg: 3000 ágy. V L\KÓRSÁG BANKJA Huszonöt éves OTP-fiók Kunszentmiklóson idős parasztbácsi sorolja a kunszent mi klósi főtéren: — A fiam. a Jani is épített, kölcsönt vett fel rá. aztán már be is költöztek. — Az a jó — bólint rá mély meggyőződéssel a társa —. a kölcsön. A sógorék fürdőszobája is abból lett kész máról-holnapra. mink meg a tévét vettük hitelbe ... Az ellesett párbeszédben nincs semmi rendkívüli, sőt nagyon is hétköznapi mindaz, ami elhangzott. • Valóban, csaknem valamennyien adósai vagyunk ilyen, vagy olyan módon az OTP-nek. — Én talán mégsem a hitelekkel kezdeném — terít ki néhány sűrűn teleírt papírlapot íróasztalára Szappanos Zsigmond, az OTP kunszentmiklósi fiókjának vezetője. — Ahhoz ugyanis, hogy kölcsönöket tudjunk folyósítani, először is megfelelő betétállomány szükséges. A lakosság bizalma — Az Országos Takarékpénztárt a lakosság bankjának is nevezik. Méltán. A mi fiókunkban a takarékbetét-állomány a következőképpen alakult: 1930-ban három és fél millió, 1970-ben harmincmillió. 1979. június 30-án 122 millió forintra gyarapodott a vonzási körzetünkbe tartozó három község lakosainak megtakarított pénze. — Három községet említett? — -Igen. Kunszentmiklós, Kun- adacs és Kunpeszér csaknem tizenkétezer lakójának pénzügyi ilgáltatásait végezzük, immár huszonöt éve. A kunszentmiklósi OTP-fiók 1954. július 20-án nyílt meg négy alkalmazottal. Ma nyolcán vagyunk... — A munka is megduplázódott? — A sokszorosára nőtt! Ezt a betétállomány növekedése is érzékelteti. Hogyan győzzük mégis? Segít az elektronika, a betéti számlák, számjegyzékek, hosszú lejáratú hitelek számítógépes feldolgozása. A megyében két számítógép-központ működik: Kecskeméten és Baján. — Hallhatnánk még valamit a betétekről? — A betétállomány zöme tartósan lekötött, s ez a lakosság bizalmát is jelzi a takarékpénztár iránt. Jelentős a gépkocsinyeremény- és a gépkocsifedezeti betétek aránya is. Külön is szólni kell az ifjúsági takarékbetétről. Ötszáznegyven takarékos fiatal — Ez a 14—30 évesek legcélszerűbb takarékossági formája. Előnyös szerződés az OTP-vel, amelyben a takarékoskodónak csak azt kell vállalnia, hogy öt éven át havonta rendszeresen 100—800 forintot tartós betétként elhelyez. — Mit vállal a takarékpénztár? — Az OTP a betétek után évi 5 százalék kamatot, és ezen felül évi 1 százalék prémiumot fizet, Emellett — a takarékossági időszak végén — külön kölcsönt biztosítunk azoknak a fiataloknak, akik állami szervtől lakást vásárolnak, vagy OPT- hitellel építkeznek. A különköl- csön kivételesen már a takarékossági időszak negyedik évének letelte után is igénybe vehető. — És ha a fiatal bútort, televíziót szeretne vásárolni?' — Aki lakásépítésre, illetve vásárlásra nem kívánja a kü- lönkölcsönt igénybe venni, az kedvezményes áruvásárlási kölcsönben részesülhet. A kedvezmény lényege: a vásárlásnál készpénz-előtörlesztés nem szükséges, a hitel 5 évi törlesztésre is adható. Mindezek a kedvezmények megalapozták az ifjúsági takarékbetét népszerűségét, fiókunknál jelenleg is .ötszáznegyven fiatal megtakarított pénze van elhelyezve. OTP-re... Terveinkről, céljainkról szólva, azok anyagi megalapozásáról beszélve. gyakran kijelentjük: majd az OTP-re. És természetesnek vesszük, hogy a - megfelelő nyomtatványok kitöltése, néhány igazolás bemutatása után a pénztárban leszámolják elénk az ezreket. tízezreket ... — A különböző hiteleket igénybe vevők száma valóban igen jelentős — mondja a fiókvezető. — Kintlevő hitelállományunk ez idő szerint mintegy 80 millió forint. — Kik, és milyen célra vették igénybe ezt a hatalmas összeget? — Elsősorban a „fészekrakok”, az építkezni, lakást vásárolni szándékozók. A hitelállomány 85 százáléka úgynevezett hosszú lejáratú — építési, lakáskorszerűsítési — hitel. Fiókunk fennállása óta mintegy 670 építési telket értékesített, és 850 családi ház felépítéséhez nyújtott kölcsönt. Negyed század alatt Kunadacson és Kunpeszéren szinte új község épült fel, jelentős OTP-segítség- gel. — A hitelállomány további hányadát a rövid lejáratú — áru- vásárlási, személyi és mezőgazda- sági — hitelek teszik ki. Különösen az utóbbi jelentős. A környék adottságainak megfelelően ugyanis igen fejlett a háztáji gazdálkodás, ezen belül is különösen az állattenyésztés, a hizlalás. Az érvényben levő rendeteíek szellemében fiókunk igyekszik a lehető legtöbb segítséget adni ehhez. Közel hétmilliós mezőgazdasági hitelállományunk van. V Többszintes lakóházak > Kunszentmiklóson a mezőgazdaság kétségtelenül döntő tényező, de egyre inkább azzá válik az ipar is. A település rohamléptekkel fejlődik, városiasodik. Ennek egyik leglátványosabb bizonyítéka a terebélyesedő Petőfi- lakótelep. — Nyolcvannégy OTP-beruhá- zású lakásba költöztek be eddig a lakók, és további 93 lakás, felépítését tervezzük — sorolja Szappanos Zsigmond. — Ezek közül huszonnégy még az idén elkészül, és újabb tizenkét lakás alapozását is megkezdjük. És — tette hozzá végül Szappanos Zsigmond fiókvezető —, a következő tervidőszakban felépül a Kálvin téri és a Fürst Sándor utca sarkán az új irodaház is, amelynek földszintjén az OTP- fiók, az emeleteken pedig újabb OTP-lakások kapnak helyet. A korszerű létesítmény birtokbavételével jelentősen megjavulnak majd a Rácz \Pál vezette Petőfi tizenegyszeres szocialista brigád munkafeltételei. Sitkéi Béla Magyar buszgyár Angolában A következő tíz évben mintegy kilencezer Ikarusz autóbuszt szerelnek össze jórészt magyar alkatrészekből az angolai autóbusz- gyárban. Erről írt alá megállapodást a MOGÜRT és az Ikarusz a Sacma angolai gyárral. A gyártás megszervezéséhez a műszaki és technológiai dokumentáción kívül szakembereket is küldenek a magyar üzemből, és több angolai szakmunkás felkészítését vállalják, Magyarországon/ A szállítások még az idén megkezdődnek. Az Ikarusznak ez már a negyedik külföldi autóbusz- szerelő üzeme. (MTI) Bizony, nem sok, ha arra gondolunk, hány beteg ember vár egészségének, munkaképességének helyreállítására! Hazánkban 300 ezer rendszeresen kezelt szívbeteget tartanak nyilván, és évente több mint 15—20 ezer embert ver le lábáról a kor betegsége: a szív- infarktus. Egészségügyi szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy nem mindegy, milyen körülmények közé kerül a beteg az infarktus — nevezzük nevén: az életveszély — első óráiban; az sem mindegy, hogy a lábadozót később hogyan sikerül rehabilitálni. Mindkét kérdésre a legkorszerűbb választ — lehetőséget — nyújtja a Balatonfüredi Állami Kórház. □ □ □ . Évente mintegy tízezer beteget gyógyítanak és rehabilitálnak itt olyan komplex módszerrel, amely a gyógyszeres kezelés mellett a fi- zikó- és hidroterápiát, a szénsavas fürdőt, a gyógytornát és az úszást is magába foglalja. Bővítik a füredi kórházat: parkjában, több mint 250 millió forint költséggel három új pavilon, ösz- szekötő folyosó és egy kiszolgáló épülettömb készül; az új létesítmények év végére tervezett átadása után évente további 2500 beteget tudnak majd ellátni a kórház orvosai, ápolói. A szív- és keringési betegségekhez hasonlóan, népbetegség méreteit öltötték a mozgásszervi megbetegedések is. Az ilyen bajban szenvedők elsősorban Hévízen, Balfon és a tanácsi irányítású Har- kányfürdőn keresik a gyógyulást; ezenkívül a budapesti ORFI-ban 700, a Budapesti Gyógyfürdők Igazgatósága kezelésében levőGei- lért- és Rudas-fürdőben pedig együttesen 80 ágy várja a mozgás- szervi betegeket. A felsoroltak közül Hévízen jövőre befejeződik a gyógyfürdő vízben álló gyógyászati épületeinek rekonstrukciója; a strand megfiatalítása már véget ért: valódi stájerfenyőből, vasszögek nélkül épültek újjá a képeslapokról is jól ismert fürdőházak, öltözők, nehogy a víz kén- és szénsavtartalma kárt tegyen bennük. A gyógyászati épületek korszerűsítése után évente csaknem 5000 beteget fogadhatnak Hévízen. A Harkányi Gyógyfürdő Kórházban tavaly tavasszal kezdte meg működését az országos feladatokat ellátó, 42 ágyas rehabilitációs osztály a munkaképes korú balesetet szenvedett, illetve mozgásszervi betegek egészségének helyreállítására. □ □ □ A sorban Párád és Visegrád következik, az emésztőszervi betegségek két gyógyhelye. Párád olyan múltbeli „örökség”, mint a Mező Imre úti nagy SZTK-palota, vagy a Kútvölgyi Kórház: bauxitbeton épületét teljesen át kell építeni, emiatt egy ideig kevesebb beteget fogad. A Duna-kanyar ölelésében fekvő visegrádi szanatórium 250 ágya bizony csak egy részét képes kielégíteni az igényeknek. □ □ □ • Utoljára hagytuk a klimatikus gyógyhelyeket: Sopront és Kékest. Nos, ha „rangsorolni” lehetne, melyik szanatóriumba a legnehezebb bejutni, akkor a mozgásszervi gyógyhelyek és Sopron kerülne a sor élére. Kékestetőn nagyarányú renoválásra készülnek. Az Egészségügyi Minisztérium a gondokat jól ismeri, ezért is szorgalmazza — ahol csak lehet — a felújítást, a bővítést. Űjabb szanatóriumok építését nem tervezi, hiszen egy új kórházi ágy létesítése jelenleg egymillió forintba kerül. A külföldi lehetőségeket is beleszámítva, évente mintegy 42 ezer beteg fordul meg a szanatóriumokban. A külföldi kontingens elsősorban a gyermekek szempontjából jelentős, mert a soproni gyermekszanatóriumon kívül csak Kékestetőn van még 40 ágy, gyermekeknek fenntartva. Ezért jó, hogy légúti megbetegedésben, asztmában szenvedő gyerekeket az NDK, illetve Csehszlovákia gyógyintézeteibe is beutalhatják. Ugyancsak e két baráti ország szanatóriumai fogadnak felnőtt gyomor- és bélbetegeket, mozgásszervi bántál makban szenvedőket. Persze még így is jó lenne több szanatóriumi ágy, mert akkor a rehabilitációs célra használt kórházi ágyak felszabadulnának. Ny. É. BULGÁRIAI ÚTINAPLÓ (3.) Mezőgazdaság és ipar-együtt Sokat, nagyon sokat hallottam bulgáriai utamon az agráripari komplexumokról. Annyit előzetesen is tudtam róluk, hogy korábbi termelőszövetkezetek egyesüléséből jöttek létre. De mi bennük az ipar, a tulajdon formája továbbra is szövetkezeti, vagy állami, az integráció milyen fokozatát képviselik, mennyiben tudják segíteni a körzetükbe tartozó falvak lakosainak szociális és kulturális ellátását? Elvont kérdések? Meglehet. De annál alapvetőbbek és végül is a gazdaságból élünk. Különböző helyeken és szinteken kaptam választ rájuk. S egyre közelebb jutottam nemcsak a megértéshez, hanem Ajtosz városához is, ahol Burgasz megye tizenkét agráripari komplexumának egyike működik. Fokozatokon át Mindenekelőtt lássuk a legfelsőbb síkot! Bulgáriában néhány hónapja nincs mezőgazdasági minisztérium. Szerepét az országos agráripari szövetség vette át, amely az állami-hatósági jogköröket a társadalmi jelleg irányába tágítja, összefogja az agráripari komplexumokat és a mező- gazdasággal kapcsolatban levő feldolgozó vállalatokat. A köztük levő viszonyok gazdasági és szerződéses-jogi alapon nyugszanak. A termesztési-termelési érdekeltségek hatékonyabb működtetésével az a cél, hogy a mező- gazdaság mind kevesebb állami támogatásra szoruljon. A térítésmentes kisegítések, dotációk helyébe a kölcsön lép. A rentabilitás föltételezi, hogy a lehető legtartozó élelmiszer-feldolgozó, a gabonafélék, ipari és gyógynövények, szőlő- és gyümölcsterületek igen kedvező természeti-éghajlati adottságait. Ennek pedig a legjobb hasznosulást ígérő feldolgozóipari kapcsolatokkal kell párosulnia. Egy fokkal alacsonyabb, területi szinten megyei agráripari szövetségek működnek. Az irányítást az agráripari komplexumok elnökeiből és a tagsághoz tartozó élelmiszerfeldólgozó, a mezőgazdaságot kiszolgáló ipari vállalatok és más intézmények vezetőiből álló tanács végzi. Ennek elnöke egy személyben a megyei tanács illetékes elnökhelyettese. Körülbelül így néz ki a vezérkar, ilyen fokozatokon át jutnak el a tervcélok oda — a földekre —, ahol már a megvalósulás a fő kérdés. Segít a szakosodás Burgasz városából induljunk Ajtosz felé. Gabonatáblák, szőlők és gyümölcsösök mellett robogunk el. Esik az eső. A tengeri napozások emlékével összevetve, egy kissé vigasztalan az agráripari komplexum központi épülete, ám meggyőzőek a bejáratnál látható, termelési mutatókat feltüntető táblák. Az emeletekről író- és számológépek kattogása hallatszik. Ami a méreteket illeti — hallom Kolo Nikof elnök szavait —. 17 ezer hektáron gazdálkodik a komplexum. Búzából, árpából, kukoricából és napraforgóból vetették a legtöbbet, de másfélezer hektárt tesz ki a szőlőültetvényük is, ezret a gyümölcsös, ötszázat a dohány. Zöldségfélékkel kétszáz hektáron foglalkoznak. Nem maradnak ki a tájékoztatásból a jellemző gazdasági mutatók sem. Politikai gazdaságtannal foglalkozó szomszédom azonnal behelyettesíti a hallottakat az újratermelési képletbe. Tehát, az összes termelési érték (c+v-j-m) : 24 millió leva; a „tiszta termék” (v+m) : 13 millió leva; a béralap (v) : 8 millió 400 ezer leva, a fennmaradó több mint 4 millió leva a nyereség (m). A tőke szerves összetétele nem valami magas — vonja le azonnal a szakszerű következtetést. A gépeket és berendezéseket viszont napra, indulásra készen-"•v. • Kolo Nikof és Jordan Mancv az országos hírnevet szerzett szőlőültetvényről beszél. • Bal oldali képünkön: az agráripari komplexum központja Ajtosz városában. karbantartják — állapítjuk meg később, a közeli gépjavító állomáson.- Megállunk egy végeláthatatlan szőlőtábla mellett is. A komplexum területén fekvő tizenhat falu egyike, Csernograd határában vagyunk, Jordan Manev, a gazdasági egység vezetője vár bennünket. Elmondja, hogy a 600 hektáros ültetvényüket Cardinale, Muskotály, Caberne és más fajtákkal telepítették be. Széles sortávolságot hagytak, hogy lehetővé váljon a gépi művelés. Van ok a gratulációra is, hiszen a hektáronkénti átlagtermés eléri a 150 mázsát, s ezzel első helyen állnak, az országban. — Az agráripari komplexum léte, a talaj- és egyéb adottságokat jobban kihasználó szakosodás segítette elő az eredményeket — teszi hozzá lvan Sztefanov főagronómus. Visszavárják a fiatalokat Végül itt az ideje, hogy összegezzük mindazt, amit • láttunk, hallottunk. Szóval, az agráripari komplexum változatlanul a szövetkezeti tulajdonformán alapul, a hozzá tartozó gazdasági egységek önelszámoló rendszerben működnek. Legfelsőbb szerve a küldöttgyűlés, amely elnököt, helyettes.!, vezető szerveket választ kétévente. (Ha nem jól mennek a dolgok, akkor hamarébb is — jegyzi meg a házigazdák közül valaki.) Az ipari jelző azért került a nevükbe, mert egyre inkább ipari méretűvé és jellegűvé válik a mezőgazdasági munka is. Egyértelműen a gépi művelés jellemzi a gabonatermesztést, s a fejlett technológia behatol a szőlészetbe, állattenyésztésbe is. Emellett szorosabbá válnak kapcsolataik az élelmiszer-feldolgozó iparral. A jövő terveiben szerepel, hogy borászati, konzerv-, hús- és tejfeldqlgozó üzemeket működtessenek. — Mennyi jut a nyereségből szociális és kulturális ellátásra? — kérdezem az elnöktől. — A4 millió 400 ezer leva tíz százaléka — válaszolja. — ‘Felosztását a vezetőségünk vitatja meg és hagyja jóvá. Az összeg egyharmadát egészségügyi és szociális létesítmények építésére fordítjuk. Segítjük az öregeket, az alacsony nyugdíjúaknak például nem kell kenyérre költeniük, mert mi vesszük meg nekik. A gyerekek és fiatalok sem maradnak ki a kedvezményekből. Ha mindkét szülő nálunk dolgozik, álljuk a bölcsődei és óvodai költségek felét, ha csak az egyik, akkor a negyedét fizetjük. A diákoknak ösztöndíjat adunk, gondolva arra is, hogy ne szakadjanak el tőlünk. Visszavárjuk őket a városunkba, falvainkba. Halász Ferenc fi
