Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-04 / 181. szám
1979. augusztus 4. 0 PETŐFI NEPE 9 3 KITERJEDTEBB JOGKÖR, NAGYOBB FELADATOK ' A tanácsi szabálysértési hatóság munkája Köztudott, hogy a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek július 1-étől a módosított Büntető Törvénykönyv alapján végzik munkájukat. Kevésbé ismeretes, hogy 'a módosítás a tanácsi szabálysértési hatóságok jogkörére is kiterjed, számottevően bővíti azt. Ennek magyarázata nyilvánvalóan az, hogy eddigi ténykedésükkel a nagyobb feladatok ellátására való alkalmasságukat is bizonyították a tanácsi szabálysértési hatóságok. Dr. Szokoli Gyulát, a megyei tanács vb. igazgatási osztálya vezetőjét ezúttal a módosult feladatokkal összefüggő kérdésekkel kerestük fel. — Melyek azok a szabályszegések, illetve hatáskörök, amelyekben eljárni ezentúl nem a bíróság, hanem a tanácsi szabálysértési hatóság az illetékes? — A Büntető Törvénykönyv módosításával több hatásköri kérdés rendeződött. Hadd szóljak röviden a fontosabbakról. Tanácsi hatáskörbe kerültek például a becsületsértés és a magánlaksértés enyhébb változatai. E kettőt említve, lényeges megjegyezni, hogy a szabálysértések esetében eljárás lefolytatására csak magánindítványra van lehetőség. Ez utóbbi előterjesztésének határideje az elkövető személy megismerésétől számított tizenöt nap. A becsületsértés miatti eljárás kezdeményezésekor a feljelentőnek száz forintot kell fizetnie illeték címén, fellebbezés esetén pedig kétszáz forint az illeték. A tulajdon elleni szabálysértések eddig ötszáz forint értékhatárig tartoztak a tanácsokhoz. Július 1-X hatállyal a lopás, sikkasztás, jogtalan elsajátítás, szándékos rongálás és hűtlen kezelés ezer forint értékhatárig, a vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés pedig tízezer forint értékhatárig nem bűncselekmény, hanem szabály- sértés. Említésre kívánkozik az j_s, hogy a nem gépi járművek — a kerékpár, lovas kocsi, csónak stb. — jogtalan használatát a jövőben szintén szabálysértésként kell büntetni. Egyébként a helyszíni bírságolásokra is kiterjed a tanácsi szabálysértési hatóságok jogköre. — Milyen jogellenes magatartásokat lehet helyszíni bírsággal sújtani? — Az ilyen magatartásoknak sajnálatosan széles a skálája. Általában egyszerű ügyekről van szó, amelyek társadalmi veszélyességét az előfordulásuk nagy száma Jelenti. Kit ne háborítana fel például a közpénzből, nagy gonddal ültetett facsemeték vandál pusztítása? Vagy az utcák, terek különböző módokon való szennyezése? Ilyen és hasonló esetekben u helyszínen is megbírságolhatok az elkövetők. A kérdés lényegére térve: helyszíni bírságot lehet alkalmazni azokkal szemben, akik lakcímbejelentési kötelezettségüket elmulasztják; tiltott helyen fürödnek, jégen tartózkodnak; csendháborí- tást követnek el; vétenek a köz- tisztaság ellen; közegészségügyi szabályokat sértenek; közterületet engedély nélkül használnak, vagy parkot rongálnak; hirdető berendezéseket,' falragaszokat tiltott helyen helyeznek el; tiltott helyen táboroznak, és végül, akik a helyi tanácsok rendeletéiben meghatározott szabályok ellen vétenek. — Kik jogosultak a helyszíni bírságolásra, ez a jogosultságuk miről ismerhető fel, s vajon mekkora a helyszíni bírság összege? — Az utóbbival kezdve: a helyszíni bírság összege ötventől kétszáz forintig terjedhet. Jogosultságuk a bírságolásra a helyszínen eljáró tanácsi dolgozóknak van, akik ezt mint hatósági személyek igazolvánnyal és HELYSZÍNI BÍRSÁGOLÁS feliratú karszalaggal igazolják. Munkájukat az egyéb hatósági tevékenységük során, a leleplezett szabályszegők tettenérésével látják el. Megjegyzem, hogy a jogosultsági igazolványok és a bírság befizetésére szolgáló csekkek már rendelkezésre állnak. A karszalagok megérkezése után, a közeljövőben már alkalmunk lesz az utcán találkozni az állampolgári fegyelem — mondhatni azonban így is: a fegyelmezett állampolgárok — érdedében eljáró tanácsi dolgozókkal. Megítélésünk szerint a helyszínen kiszabott büntetések várhatóan kedvező változást eredményeznek az általános szemléletben, elősegítik az állampolgári fegyelem javulását. — Milyen egyéb változásokat hozott a tanácsi szabálysértési eljárásban a Büntető Törvény- könyv módosítása? — Mellőzve a részletes felsorolást, megemlítem például a vásárlók védelmét szolgáló módosító rendelkezéseket. Ezek értelmében háromezer forintig terjedő bírsággal sújtható az a személy, aki a kereskedelemben bárki részére árut jogtalanul visszatart; vásárlót előnybe helyez és ezért előnyt fogad el; rossz minőségű élelmiszert jó minőségű termékként hoz forgalomba; gyártási engedély^ nélkül állít elő engedélyhez kötött terméket; élelmiszert házalás útján hoz forgalomba, és így tovább. Xz új szabályozás szerint fokozott mértékű a gazdálkodó szervek vezetőinek a felelőssége, ha a kötelezettségszegés elkövetője nem állapítható meg. Hogy csak néhányat említsek a szabályszegések ilyen területei közül: például a beruházási és a pénzügyi fegyelem megsértése, a rossz minőségű termék forgalomba hozatala, vagy ilyennek jobb minőségűként való értékesítése, a hamis termékjelzés, a tűzrendészeti szabályok figyelmen kívül hagyása. a statisztikai adatszolgáltatás megszegése. Lényeges tehát, hogy az új szabályozás a vállalatok, intézmények, szövetkezetek vezetőitől fokozottabban elvárja a jogszabályok megtartását és megtarts fását. Felemeli az új rendélkezés a szabálysértési eljárás során kiszabható pénzbírság legalacsonyabb összegét. Ez — kivéve a helyszíni bírságot — száz forint. A legmagasabb összeg ötezer, egyes esetekben azonban elérheti a tízezer forintot is. Mivel a ta? nácsl rendeletek alapján kiszabható pénzbírság is egységesebbé vált, a hatályos tanácsrendeleteket ennek megfelelően módosítják. Még egy-két mozzanat az új rendelkezésből. Megerősíti például a rendőrség és a szabálysértési' hatóság együttműködését a tulajdon elleni szabálysértések, a magánlaksértés és az orgazdaság felderítésében. Vagy: az őrizetben levő fiatalkorú esetében a tárgyaláson jelen kell lennie a gyámhatóság képviselőjének. — Hogyan fogadták, s készültek fel az új feladatokra a tanácsi szabálysértési dolgozók? — Az új hatáskörök ellátása jelentős többletmunkával jár. A megye lakossága bizalommal van a tanácsok iránt. Ezt tanúsítja az ügyfélforgalom s az a tény, hogy az ügyesX>ajos dolgaik intézésén túl tanácsért is gyakran és bizalommal kopogtatnak. Ebből következtetve is várható a jogvédelem igényének növekedése. A szabálysértési előadók felkészüljek erre a munkára. Ismerik feladatukat a helyszíni bírságolással megbízott tanácsi dolgozók is. Az eljáráskor lehetőségük van a korszerű technikai eszközök, így a magnó használatára, ami pótolja a tárgyalási jegyzőkönyvet. Az új szabályozás a tárgyalás kötelező megtartását nem köti a pénzbírság nagyságához. Az ügyintéző belátásától függ, hogy tart-e bizonyítással egybekötött tárgyalást. Ugyanis, ha tisztázott a szabálysértések tényállása — és a nevelőhatás így is elérhető —, a szabálysértési hatóság az elkövetővel szemben tárgyalás nélkül is alkalmazhat figyelmeztetést, elkobzást, pénzbírságot_szabhat ki, kár? tálán ítást állapíthat meg. Mintegy összegezésként hadd mondjam el: hatósági munkánk során a szabálysértéseket felderítő és elbíráló tevékenységünk eszközeivel annak tudatosítására törekszünk, hogy a politikai, gazdasági és társadalmi életünk fejlődése mindenkire nézve megfelelő magatartási normákat követel, s ezek betartása közös érdekünk. A szabálysértési bizottságokban tevékenykedő társadalmi aktivisták közreműködése csak növeli az eljárások hatékonyságát, erősíti az állampolgárok jogtudatát. Ennek révén is fokozódik a nevelőhatás visszatartó ereje — mondotta befejezésül dr. Szokoli Gyula, a megyei tanács igazgatási osztályvezetője. P. I. Barangolás Bács-Kiskunban " &§ • Részleges alsó fokú központ, 2518 lakosa van. Területe 3784 hektár. A szép fekvésű falu kevésbé Ismert pincesora teljesen egybeépült a községgel. Találkozó Amikor szóba került, hogy a KISZ megyei bizottsága lapot ad ki a szelidi ifjúsági találkozóra, összegyűjtöttünk sok mindent. Valóságos fényképhalom hevert az egyik asztalon, de nehéz lett volna megmondani, hogy melyik mikor készült: a nagy randevú résztvevői valamiképp mind hasonlítanak egymásra. Ügy is, hogy valamennyien fiatalok, úgy is, hogy alapvetően ugyanúgy gondolkoznak korunk fő kérdéseiről. Mindenesetre nem volt haszon nélküli a nézelődés — ha az újságból végül is semmi sem lett — mert míg a fotók kazlát böngésztük, ismét azt a hangulatot éreztük, ami csak Szelídre jellemző augusztus első szombat-vasárnapján. Csaknem egy évtizede gyűlnek össze a tó partján a fiatalok, ráadásul nemcsak a szűkebb környékről, hanem az ország távoli tájairól is. Szelíd fogalommá nőtte ki magát. Szerepe volt — és van — eb- ben a bár nem kaptafához hasonlító, de azért mégis kissé hagyományos programelosztásnak: szombaton délelőtt tanácskozást tartanak, délután játékos sport- vetélkedő teremt mozgási lehetőséget, este neves zenekar ad koncertet; vasárnap délelőtt nagygyűlés és művészeti műsor, délután ismét tréfás „mindenféle” zárja az eseménysorozatot. Külön ■ jó, hogy a megszokott protokolláris formaságok — a már hagyományos jó idő miatt is — feleslegessé válnak: rövid ujjú ingben, napellenzős sapkában ül a stadion nézőterén a városi pártbizottság titkára és a szakmunkástanuló, a miniszterhelyettes, és a fellépésre váró pol-beat énekes —, s bár meglehet, ez csupán jelentéktelen apróság, mégis szerepet játszik a sikerben. Mert Szelíd: biztos siker! Nemcsak abból lehet lemérni ezt, hogy évről évre több — tavaly csaknem huszonötezer — érdeklődő kíváncsi az eseményekre. Ez is fontos, ám az sokkal lényegesebb, hogy a viták résztvevői is megszaporodtak, És nagyon jó dolog az, amikor két ember gondol egyszerre ugyanarra, örvendetes, ha tíz. Felemelő és lelkesítő, ha sok ezer. Márpedig erre példa akár az elmúlt esztendei találkozó: megszámlálhatatlanul sokait énekelték együtt, felállva, a chilei hazafiakra gondolva a Venceremos-t. Az évek persze múlnak, s ha igaz is, hogy bizonyos fokig azonos a rendezvények szerkezete, az első és a mostani találkozó résztvevője ugyancsak más eseményeken venne részt. Az idén például — először a találkozók történetében — országossá bővült a program: péntek délutántól az egész ország klubosai adtak találkozót egymásnak. Ismerve akár Bács- Kiskun, akár hazánk klubmozgalmának helyzetét, elmondhatjuk, hogy van miről vitázniuk a résztvevőknek, s igencsak gyűjthetik az erőt. hogy megfeleljenek a bizonnyal nagy számban elhangzó kritikai észrevételre. Jellemző, hggy a szombat délelőtti tanácskozások témájául egy fontos, aktuális témát választanak a rendezők — ezt tették most is, amikor a hazafias honvédelmi nevelés kérdését tűzték napirendre. Fellép a Fonográf együttes, bemutatkoznak az ejtőernyősök, az öntevékeny művészeti csoportok is lehetőséget kapnak nyíltszíni tapsszerzésre. Hasznos és élményt ígérő program várja tehát azokat a fiatalokat, akik elhatározták, hogy e hét szombat-vasárnapját a tó partján töltik. B. J. Hasító jégtáblák A jéggyártás tíz éve fontos melléküzemági tevékenysége a ZÖLDÉRT Vállalat kecskeméti ki- rendeltségének. Idén, áprilisban 30, májusban 71, júniusban 75, Júliusban pedig már 82 vagon jeget állítottak elő saját üzemükben, ahonnan egyébként évente mintegy 600 vagon jég kerül ki az ott dolgozó négy ember keze alól. A jégre évről évre sok a vevő. Amellett, hogy a vállalat önellátó. és fedezi kirendeltségeinek jégszükségletét, ellátja jéggel a HUNGAROFRUCT Vállalatot a friss zöldség és gyümölcs hűtőva- gonos szállítása érdekében. Nem kevés, évi 40 vagonnal részesedik a Szikrai Állami Gazdaság. Megyénk több vállalatán kívül gyakran küldenek jégért Dunaújvárosból is. A kecskeméti ZÖLDÉRT-kiren- deltség a jég iránti keresletet a jövőben is igyekszik kielégíteni. Ebből a célból a ma már kevésbé termelékeny cellarendszerű jéggyártásnál 1980-tól kezdődően felhagynak, és a jövő év első negyedében új, indiai jéggyárat helyeznek üzembe. Ennek szoba nagyságú, már cella nélküli medencéjéből — teljesen tiszta körülmények között — évente ezer vagon jeget tudnak nyerni, amely 5 millió forint árbevételhez juttatja a vállalatot. —1 —1 Rendelkezések az elektromos fűtésről és a közvilágítás időszakos csökkentéséről A villamos energia takarékosabb felhasználását szolgálja több új jogszabály, amelyet más tárcákkal és főhatóságokkal egyetértésben a nehézipari miniszter adott ki. Az egyik intézkedés az elektromos fűtést szabályozza. A jogszabály kimondja, hogy csak abban az esetben szabad a helyiségeket villamos energiával fűteni, ha az adott helyen nincs és gazdaságosan nem is létesíthető más fűtési megoldás az előírt hőmérséklet elérésére. Ez alól mentesülnek a már meglevő lakások, egyéb meglevő épületek, helyiségek, abban az esetben, ha más energiahordozóval működő fűtési rendszer létesítéséhez, visszaállításához nagyobb arányú építési munka, új kémény építése, fal- vagy födém- áttörés stb. lenne szükséges. Amennyiben a meglevő épületben műszaki okokból csak villamos energia felhasználásával oldható meg az állandó tartózkodásra szolgáló helyiség fűtése, akkor elsősorban elektromos hőtároló kályháról kell gondoskodni. Üj épületben elektromos alapfűtésre kizárólag villamos hőtároló kályha tervezhető és felszereléséhez engedély szükséges. Ha viszont a régi vagy az új helyiségben hőtároló kályha helyett bármely ok miatt más elektromos fűtőberendezés szükséges, akkor arra engedélyt kell kérni az Állami Energetikai és Energiabiztonság-tech- nikai Felügyelettől. Oj intézkedés, hogy az 1.5 kilowattnál nagyobb elektromos helyiségfűtő készüléket csak a vil- lamosenergia-felhasználási csúcson kívüli időszakban szabad bekapcsolni, abban az esetben is, ha a készülék kisebb fokozatokban is kapcsolható. (Az alsó határ eddig 2 kilowatt volt.) E helyiségfűtő készülékekhez tartoznak a villamos fűtésűre átalakított hagyományos cserépkályhák és a hőtároló kályha fűtőberendezése is, ha teljesítménye meghaladja a jelzett határt. Ez az előírás nem vonat? kozik a rendelet hatályba lépésekor már üzembe helyezett hőfejlesztő készülékekre, kivéve, ha azok felszerelése és üzemeltetése szabálytalan. Az áramszolgáltató jogosult arra, hogy a csúcsidei terhelés csökkentése érdekében felmérje a már üzemben levő hő • tároló kályhákat, az 50 literesnél nagyobb villamos vízmelegítő berendezéseket és a másfél kilowat- tosnál nagyobb helyiségfűtő készülékeket, s ennek alapján a csúcsterhelésen kívüli fogyasztás céljából időprogram-kapcsolót szereljen fel és elvégezze a vezetékhálózat szükséges átalakítását. A készülékek tulajdonosai kötelesek a rendelkezésükre bocsátott űrlapon — annak kézhez vételétől számított — 15 napon belül hitelesen tájékoztatni az áramszolgáltatót a rendelkezés szerint érintett hőfejlesztő készülékeikről és azok - vezérléséről, illetve hálózatra kapcsolásának módjáról. A rendelet részletesen felsorolja azokat az eseteket, amelyekben a tervezőknek, fogyasztóknak vil- lamosenergia-felhasznáfási engedélyt kell kérniük az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelettől. Egyebek, között a tizenkét vagy annál több lakásos lakóházban, egyéb épületekben az elektromos helyiségfűtés és légkondicionálás céljára szükséges villamos energia használatára engedélyt kell kérni. Korábban ezt nem kötötték engedélyhez, s a régi épületben most sem kötelezik erre a fogyasztót, de nyilván tartásba vétel miatt szeptember 30-ig be kell jelenteniük ezeket a készülékeket az energiafelügyeletnek. Az elektromos energia takarékos „ felhasználása érdekében új rendeletben írta elő a miniszter a köz- világítás, a kirakat- és reklámvilágítás időszakos csökkentését. Eszerint az úgynevezett féléjjeles kapcsolásra alkalmas közvilágítási berendezésekben 0 óra helyett már 22 órakor kikapcsolják az egyik fényforrást, tehát a két égő közül csak az egyik marad égve. Ezután már a korszerűsítésnél, s új közvilágítási hálózat létrehozásánál — amennyiben a szabványok lehetővé teszik — meg kell teremteni a féléjjeles kapcsolás lehetőségeit. A közbiztonság és a közlekedésbiztonság követelményeit kielégítő mértékben kell csökkenteni a közvilágítást azokon az üdülőterületeken, amelyeken az idényen kívül — általában október 15. és április 15-e között — jelentősen csökken a közúti forgalom._ A kirakatok megvilágítási szintjét az üzlet zárásával egy időben, de legkésőbb 20 órakor felére, 22 órakor pedig a köz- és vagyonbiztonsági követelményeket kielégítő mértékűre kell csökkenteni, tehát csak biztonsági világításról kell gondoskodni. A kirakatok tulajdonosai, kezelői a világításmérséklés műszaki feltételeit kötelesek legalább 6 hónapon belül megteremteni. A rendelet foglalkozik a reklámvilágítással is. Eszerint a fényreklámot a féléjjeles közvilágítással egyszerre, tehát 22 órakor kell kikapcsolni. Nem minősülnek azonban fényreklámoknak a tájékoztató jellegű világító feliratok, ennélfogva, az orvosi rendelő, a gyógyszertárak, a pályaudvarok, stb. világító feliratai egész éjjel égve maradnak. (MTI) Rendezvények a Nemzeti Galériában Bizonyára sokan látogatnak el nyári szabadságuk ideje alatt a magyar fővárosba. A művelődni, kikapcsolódni kívánó képzőművészet- és zenebarátoknak ajánljuk a Magyar Nemzeti Galéria augusztusi programját. Az időszaki kiállítások közül izgalmasnak ígérkezik A magyar grafika múltja 1919—1945 című tárlat, Frank Magda brazíliai szobrász- művész, valamint Gábor Móricz Aki sokat gyalogol, esetleg órákig áll, megérzi, sajog a lába. Az ilyen megpróbáltatásnak naponta vannak kitéve az állva dolgozók, például a. kórházi nővérek, a konyhai alkalmazottak, a pincérek, a fodrászok, a bolti eladók. Hogy a munkájukat ne kelljen sokszor megszakítaniuk pihenéssel — végső soron a táppénzes állománnyal —, orvosi vizsgálat, illetve kiutalás alapján, szinte jelképes térítés ellenében hozzájuthatnak a társadalombiztosítási szolgáltatáshoz, gyógycipót készíttethetnek maguknak. Ez a gyakorlat hosszú Ideig zökkenőmentes volt, mostanában viszont mintha megszaporodtak volna a panaszok. Az ötven éve fodrászként dolgozó Radványl Imréné Izsáki lakos szóvá tette, hogy tavaly óta nem gyártanak kérésre sem úgynevezett lyukacsos gyógycipót a kecskeméti Cipész Szövetkezetben. A Jelenlegi termékeik, a lábfejen is zárt bőrű lábbelik viszont korántsem kényelmesek, a láb befülledését idézik elő. nem hatnak gyó- gyítóan. festőművész kiállítása. A Műhely sorozatban ezúttal az „Ady 1877 —1977” című grafikai album tekinthető meg, augusztus 20-ig. Tárlatvezetés minden nyitvatartási napon kérhető felnőtt és iskolai csoportok számára. A Magyar Nemzeti Galéria főbejárata előtt minden vasárnap délelőtt 11 órakor térzenét hallgathatnak az érdeklődők. A panasz nyomán megkerestük a szövetkezetét, ahol közölték: utasítás alapján nem állíthatnak elő többé lyukacsos gyógycipót. A döntés oka: ezek a cipők feltűnő esztétikai megjelenésükkel kizárólag a luxusigények kielégítését szolgálták. Ezt a magyarázatot erősítették tneg az egészségügy, illetve a társadalombiztosítás illetékesei is, akik elmondotlák, az utóbbi időben igen sokan voltak olyanok, akik állami pénzből valóságos gyógycipőcsodát készíttettek maguknak, ami megengedhetetlen. Nem utolsósorban azért szabványosították a szóban forgó lábbelik fazonját, amelytől, nem lehet eltérni. Ez nem is indokolt, mert a gyógyító hatásuk a lyukacsosság híján is biztosított. E szakvélemény mellé mégis ide kívánkozik olvasónk javaslata, amely szerint jó lenne módot adni rá, hogy a gyógylábbeli lyukacsos változatát is meg lehessen rendelni. a többletköltség egyéni vállalása. kifizetése ellenében. Gyógyít-e a gyógycipő?
