Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-04 / 181. szám
2 • PETŐFI NfiPE • 1979. augusztus 4. A kínai vezetők hegemonisztikus politikája veszélyes az el nem kötelezettek mozgalmára Megnyílt az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka MOSZKVA Pénteken délelőtt a moszkvai nagy Kreml palotában megnyílt az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsának X. ülésszaka. A területet és lakosságát tekintve egyaránt legnagyobb Szovjet Szocialista Köztársaság 138 millió állampolgára képviseletében 900 képviselő gyűlt össze a legfelsőbb népképviseleti szerv ülésszakára. A képviselőkre két törvénytervezet megvitatása és jóváhagyása vár. Törvényt alkotnak az OSZSZK Minisztertanácsáról és helyi tanácsok megválasztásáról. A parlament ezenkívül az államélet több más kérdését is megvitatja és megfelelő szintű határozatot hoz. (MTI) A BALOLDAL IS INDÍTHAT JELÖLTEKET Megkezdődött a szavazás az iráni alkotmánytervezetről események sorokban BUDAPEST Vida Miklósnak, aa Elnöki Tanács tagjának vezetésével Qui tóba utazott az Elnöki Tanács küldöttsége, hogy részt vegyen az Ecuadori Köztársaság űj elnöké- nek beiktatási ünnepségein. (MTI) PHNOM PENH A kambodzsai főváros repülőterére szovjet repülőgép érkezett, fedélzetén gyógyszerekkel. Az elmúlt tíz nap folyamán ez a második szovjet egészségügyi szállítmány. (TASZSZ) BEJRUT Az izraeli hadsereg alakulatai csütörtökről péntekre virradóra behatoltak Dél-Libanonba és Kaoukaba térségében palesztinai menekülttáborokat támadtak meg. A támadásban hét palesztinai életét vesztette. Ezzel egyidőben az izraeli tüzérség dél-libanoni településeket lőtt. Az agresszorok a támadás végeztével visszavonultak izraeli állomáshelyükre. (AFP, AP, Reuter) WASHINGTON Az Egyesült Államok szenátusa csütörtökön elutasította a képviselőház által egy nappal korábban jóváhagyott „benzinadagolási” törvényjavaslatot. A képviselőházi törvényjavaslat arra hatalmazta fel Carter elnököt, hogy súlyos üzemanyag-ellátási' zavarok esetén teljhatalommal döntsön a benzin adagolásáról. A szenátorok az elutasítást azzal indokolták, hogy a képviselőház az eredeti tervezetet annyi kiegészítéssel, feltétellel és „kibúvóval” látta el, hogy azok gyakorlatilag lehetetlenné tennék t törvény végrehajtását. (UP1) TOKIO t Szúnao Szonoda japán külügyminiszter tegnap hazaérkezett Tokióba háromhetes nyugat-európái és afrikai körútjáról. (UPI) RIO DE JANEIRO Brazíliában 100 ezer pedagógus szüntette be a munkát, követelve a kormánytól, hogy teljesítse béremelési ígéreteit. Az országban 110 ezer bányász is sztrájkba lépett. (Prensá Latina) MOSZKVA Az el nem kötelezett országok küszöbönálló havannai értekezletével foglalkozva a Mezsdunarod- naja Zsizny című szovjet folyóirat egyebek között megállapítja: — A havannai csúcskonferencia körül zajló harc számos bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az el nem kötelezett országok és az egész el nem kötelezett mozgalom szempontjából súlyos veszélyt jelent a kínai vezetők hegemonisztikus politikája. Az el nem kötelezettek mozgalma iránt tanúsított kínai magatartásban az utóbbi időben új vonások jelentek meg. Peking a múltban, miközben azt hirdette, hogy támogatja ezt a mozgalmat, ténylegesen e mozgalom ellensúlyozására meg akarta szervezni a fejlődő országoknak azt a csoportját, amely kínai befolyás alatt tevékenykedett volna. E tervek és akciók azonban nem hoztak sikereket a maoistáknak, akiknek bele kellett nyugodniuk az el nem kötelezettségi mozgalom létezésébe és tevékenységébe. Bár vészesen közeledik Bolíviában az elnök ünnepélyes beiktatásának napja — jó néhány latin-amerikai államfő és Carter elnök felesége is hivatalos a ceremóniára —, mindmáig nincs elnöke az országnak.. Bár a baloldal jelöltje, Hernan Siles Zuazo kapta a július elején tartott választásokon a többséget — a parlamenti vitában egyelőre nincs döntés. A jobboldal ugyanis körömsza- kndtáig ragaszkodik hatalmához. S a törvényhozásban helyet foglaló 144 politikus közül 64 Es- tenssoro híve, ellenlábasa pedig mindössze 46 képviselőt sorakoztathat föl maga mögött. Bolívia alkotmánya viszont előírja, hogy ha a jelölt a választásokon nem szerzett abszolút többséget, az elnököt a parlament nevezi ki. A hosszú huzavona miatt az országban egyre feszültebb a helyzet. Csütörtökön La Paz, a főváros élete szinte megbénult a bolíviai munkásközpont által hirdetett nagyszabású sztrájk követA pekingi vezetők, felismerve a mozgalom reális erejét, megpróbálják felhasználni azt hegemonisztikus céljaikra. A kínai propaganda, eltorzítva a mozgalom jellegét és alapvető céljait, igyekszik azt egyforma mértékben irányítani az imperializmus és a szocializmus ellen, a „két szuperhatalom” ellen. A jelek arra vallanak, hogy Kína már nem éri be azzal, hogy kívülről gyakoroljon befolyásit a mozgalomra, hanem keresi a mozgalomba való közvetlen behatolás útjait. A „talaj előkészítése” céljából pedig már most el akarják érni. 'hogy kizárják az el nem kötelezettek közül azokat az országokat, amelyek mindezt megakadályozhatják. El akarják „távolítani” a mozgalomból Kubát, Vietnamot, Afganisztánt, Kambodzsát, és minden eszközzel oda akarják juttatni kambodzsai csatlósaikat, akik már senkit nem képviselnek. A Mezsdunarodnaja Zsizny mindezekkel kapcsolutosan rámutat: Az el nem kötelezett országok külpolitikájának legfőbb célja az kéziében. A munkabeszüntetés oka: a választási csalás miatti tiltakozás. Hosszabb idő után most először véres összetűzésekre is sor került, amelyekben egy személy életét vesztette, hatan megsebesültek. Ha záros határidőn belül a törvényes keretek között megválasztott baloldali politikus nem foglalhatja el helyét az ország élén, a belpolitikai helyzet bizonyára tovább élesedik. A baloldal erejét, az ország közérzetét híven tükrözte az elnökválasztás eredménye, s aligha valószínű, hogy a legmagasabb közjogi méltósága tisztségét egykönnyen átengedjék a jobboldalnak. Sajnos, a parlamenti vita kimenetelében olyan tényezővel kell számolni, amely semmiképpen nem kedvez a választások győztesének: Hugo Banzer, a korábban megbuktatott diktátor hívei szám- szerint 21 mandátummal rendelkeznek a törvényhozásban, s így ők jelentik a mérleg nyelvét. Gy. D. olyan nemzetközi viszonyok kialakítása, amelyek szükségesek a nemzeti-felszabadító mozgalom véghezviteléhez, társadalmi-gaz- dasági haladásuk biztosításához, teljes önállóságuk és egyenjogúságuk megteremtéséhez, a nemzetközi politikai-gazdasági kapcsolatokban, beleértve a Kínához fűződő kapcsolataikat is. Ennek első feltétele világszerte g béke megőrzése és megszilárdítása; így az el nem kötelezett országok erőfeszítéseket tesznek e cél elérése érdekében. Peking külpolitikai stratégiájának alapvető feladata viszont olyan nemzetközi viszonyok kialakítása, amelyek közepette Kína „szuperhatalommá válna, uralkodhatna a fejlődő országok felett”, és akaratát rákényszerít- hetné a világ töbib részére. Ez az alapja a maoisták politikájának, amely Kína milltarizálá- ,sára irányul, az emberiséget a nukleáris háború, az ázsiai és afrikai országok közötti fegyveres konfliktusok irányába taszítja. (TASZSZ) Vietnami közlemény HANOI A Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminisztériuma közleményt hozott nyilvánosságra. Ebben elítéli az Egyesült Államok 7. flottájának Délkelet-Ázsia nemzetközi vizein, a vietnami partok közelében folytatott tevékenységét. A vietnami közlemény hangoztatja: az Egyesült Államok a „menekültek megmentésének’” ürügyén nagy erőket mozgósított, köztük a Kitty Hawk repü- lőgép-anyahajót, egy cirkálót, egy torpedórombolót, és egy tartályhaját. Július 28-án a „menekültek mentésével megbízott amerikai erők” képviselője bejelentette, hogy kibővítik ezeknek az erőknek a tevékenységi területét. — E provokatív jellegű, nyílt erőfitogtatások tovább fokozzák a térségben meglevő feszültséget, és veszélyeztetik Délkelet-Ázsia békéjét, akadályozzák az ENSZ erőfeszítéseit, amelyeknek célja érvényt szerezni a genfi menekültügyi konferencián, július 20— 21-én elfogadott megállapodásnak — hangsúlyozza a közlemény. TEHERÁN Pénteken szerte Iránban helyi idő szerint reggel 6 órakor megnyitották a mecsetekben és iskolákban felállított szavazóhelyiségeket, és megkezdődött a szavazás az alkotmánytervezet végső formába öntésére hivatott úgynevezett szakértői gyűlés megválasztására. A szavazói korhatárt, akárcsak az iszlám köztársaság megalakulását március végén eldöntő referendum során, 16 évre szállították le. A most megválasztandó szakértői testület 75 tagból áll majd. Pietsch Lajos, az MTI munkatársa írja: Röviddel a választások előtt befolyásos vallási és polgári erők elhatározták a szavazás bojkottálását, azt hangoztatva, hogy nem biztosítottak a „szabad és demokratikus” feltételek annak lebonyolítására. Szembenállásuknak tényleges oka azonban az, hogy míg Khomeini és hívei az iszlám köztársaságban a vallási vezetőket rendkívül sgéles körű „el; lenőrző és felügyelő” jogkörrel ki. vánják felruházni a szavazást boj- kottálók tábora — élén a Sarlat Madari vezette „mérsékelt” egyházi erőkkel, valamint a burzsoázia még Moszadik által alapított polgári nemzeti frontjával — ellenzi az egyházi és a világi hatalom összefonódását, s tart az 1900-os alaptörvény helyére lépő új alkotmány túlságosan Is Iszlám jellegétől. Aligha véletlen, hogy ez a tábor szorgalmazna leginkább a Khomeini által „nyugati utánzatként” elvetett alkotmányozó nemzetgyűlés felállítását. Noha választási előkészületeit több alkalommal is megzavarták, tény az, hogy 1952 óta szavazáson először indíthat jelölteket a baloldal. így részt vesz a választásokon a Tudeh-párt, amely síkra száll a forradalom következetes továbbviteléért és részt vesznek a monarchia megdöntésében rendkívül nagy szerepet játszó fedajinok és mudzsahidok js. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Gáspár Sándor fogadta az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkárát A Szakszervezetek Országos Tanácsának meghívására pénteken Budapestre érkezett Mathias Hinterscheid, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára. Magyarországi tartózkodása során megbeszéléseket folytat a SZOT vezetőivel a magyar szakszervezetek tevékenységéről, az európai szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről. Mathias Hinterscheidet a Ferihegyi repülőtéren Timmer József, a SZOT titkára köszöntötte. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára péntek délután fogadta Mathias Hinterscheidet. A baráti találkozón eszmecserét folytattak a magyar szakszervezetek társadalmi szerepéről, a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről, az Európai Szakszervezeti Szövetség tevékenységéről, az európai szakszervezetek közös törekvéseiről és feladatairól. (MTI) NAPI KOMMENTÁR Bolíviai huzavona Imm ÍSi U.S.S.R aspiiW: TURKEY! Motatya 'Mormjheh TEHERAN® fSutaymoniysh SYRIA »Keimonshoh fäOAMASCI IRAQ SAUDI ARABIA Region inhabited by {Kurds • Barzani egyik fia (jobbra), aki a kurd fegyveresek élére állt Iránban. nőm állam 1946-os leverését követően. Barzani halálos ágyán kijelentette: „Életem legnagyobb hibája az volt, hogy megbíztam az amerikaiakban”. Szavai nyilván arra az időszakra vonatkoztak, amikor a kurdok bizonyos csoportjainak a C1A pénzt és fegyvert adott, hogy az USA-érdekeknek ellentmondó iraki baathista rendszert ily módon is gyengítsék. A megoldás kulcsa A kurd önállósodási törekvések legújabb szakaszát 1979 februárjától, az iráni sahellenes forradalom győzelmétől számítjuk. Iránban a lakosság miptegy 8 százalékát alkotják a hivatalos államvallástól, a siitizmustól eltérő, szunnita kurdok, akiket a sah idején kegyetlen üldöztetések értek, jogaikat a legteljesebb mértékben megtagadták. Khomeini és mozgalma győzelmével a kurdok arra számítottak, hogy sérelmeiket az új rendszer orvosolja. Minthogy azonban mindeddig érdemi változás nem történt, egyre több kurd vallja a nézetet, hogy ismét fegyverrel kell jogaikért küzdeni. Tegyük hozzá, az iráni, alapvetően haladó irányú változások ellenfelei, a nemzetközi reajcció, a belső haladásellenes erők kihasználják azt a tétovázást, koncepció nélküliséget, amivel az iráni vezetés a nemzetiségi kérdést kezeli. Az nem megoldás, hogy Teherán páncélosokat, csapatokat vet be a kurdok ellen. Persze az sem szolgálná Irán ügyét, ha most egycsapásra engednének a szélsőséges követeléseknek, és kisebb államok sokaságára hullana szét az ország. A kiút, amelyre az iráni kommunista párt, a Tudeh idén márciusban kidolgozott programja is rámutat: az új Iránon belül kell biztosítani a nemzetiségeket megillető valamennyi jogot, beleértve az autonómia — a kurdok fő követelése — megadását Is. D. P. KURDOK Négyezer éve ország nélkül lóan Iránban, Irakban élő honfitársaikhoz, felkelések sorozatával próbálták kivívni az őket jogosan megillető nemzeti jogokat — mindeddig hiába. Mint a Der Spiegel megjegyzi, a kurd területek gazdaságilag, egészségügyileg mélyen az átlag alattiak, s ez nemcsak Törökországra jellemző. Stabilitáshiány A térség politikai viszonyait az elmúlt évezredek—évszázadok során tartós stabilitás sosem jellemezte. s ennek az egyensúlyhiánynak a kurdok itták meg,a levét. A perzäa, az iszlám, a mongol, majd később a török hódítók szétforgácsolták, gyakran egymással is ■ szembeállították a kurd törzseket. A legalább négyezer éves népet a nyely (a perzsával rokon kurd nyelv), a közös kulturális örökség, majd a VII. században az iszlám felvétele egységessé forrasztotta. Bár mohamedán népről van szó, azt tartják, hogy a kurdok csak a keresztényekhez viszonyítva muzulmánok, azaz sosem ragadta el őket az iszlám bigottság. így például a kurd társadalomban a nők minden tekintetben egyenrangúak a férfiakkal. Abban, hogy a kurdok ügye mindmáig megoldatlan, nagy szerepet játszott a közel-keleti imperialista befolyás. Századunk el-. ső évtizedeiben, amikor a széthullott oszmán birodalom helyén angol és kisebb mértékben francia bábáskodással mesterségesen hozták létre a mai Közel-Kelet államait. Az angol, francia, majd később amerikai tervekbe sehogyan sem illett bele az önálló Kurdisz- tán létrejötte. A mai Közel-Kelet politikai térképének kialakulásával egyidőben, a 20-as években kezdődött meg a kurdok tudatos küzdelme jogaikért, amiben szerepet játszott a kurd munkásosztály, értelmiség megjelenése. Felértékel az olaj A Közel-Keletet világpolitikaistratégiai szempontból hallatlanul felértékelő olaj csak bonyolította a. kurdok helyzetét. Irakban például a mintegy másfél—kétmillió kurd lakta északi területeken 'van az ország óriási kőolajvagyonának több mint a fele. A bagdadi vezetés már csak ezért sem volt hajlandó mind a mai napig a megígért jogokat a kurdoknak megadni. Ami Irakot illeti, a kurdok számára az első reménysugarat az angólbarát királyi dinasztia 1958-as bukása villantotta fel. ' Kászim, a győztes forradalom vezetője azonban a kezdeti ígéretek után egyre inkább szembeszegült a kurdokkal. Utódja, Aref marsall ipég keményebb kézzel látott neki a kurdkérdés fegyveres megoldásának. A kurdok — Musztafa Barzani. a legendás hírű vezér irányításával — fegyverrel válaszoltak. Ejtsünk néhány szót Barzaniröl, a kurd függetlenségi mozgalom vezető alakjáról, akit az idén tavasszal temették el iráni területen levő szülőfalujában. Barzani, mint a mozgalom Dolitikai (Kurd Demokrata Párt) és katonai vezetője középutas, minimális programot vallott, hogy valamennyi kur- dot (földesurat és zsellért, gazdagot. szegényt) a nemzeti felszabadító háború megvívására összefoghassa. Ellenezte a társadalmi reformokat. attól tartva, hogy ezekkel szembefordítja^ a mozgalommal az észak-kurdisztáni törzsfőnököket. Nézeteire bizonvos befolyással volt az az időszak, amit emigrációban a Szovjetunióban töltött a haladó iráni kurd autoBőrük világosabb a környező népekénél, nem ritka köztük a kék szemű, szőke hajú sem. A férfiak jelelmző viselete a színes kendő és a bő buggyos nadrág, valamint a ruházat elengedhetetlen kelléke — a fegyver. A kurdokról van szó, erről a mintegy 15 milliós népről, amely laza törzsi szövetségekben él évezredek óta a mai Törökország, Irán, Irak területén. Számukat ezek az országok igyekszenek a valósnál kisebbként megjelölni, Az ok: viszonyúk a kurd nemzeti kisebbséggel sohasem volt, s jelenleg sem rendezett. Törökországban például a nemzeti újjászületésként értékelt Atatürk-korszakban (a világi, polgári Törökország megteremtésének az idején) a vezetés tudni sem akart a kurdok jogos követeléséről, hogy biztosítsák számukra is az őket megillető jogokat. Máig sem változott a helyzet, a hivatalos Ankara még nemzeti kisebbségnek sem Ismeri el őket — noha nyolcmillióan élnek az ország keleti részein. Kurdok. nem léteznek — mondják a török fővárosban —, csak „hegyi törökök”. A törökországi kurdok, hasonIRAN • Kurdiszlán — a Közel-Kelet szívében.
