Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-04 / 181. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! FELAJÁNLÁSOK A PÁRT XII. KONGRESSZUSA ÉS HAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK 35. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE PETŐFI NEPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 181. számÁra: 1,20 forint 1979. augusztus 1. szombat SZŐLŐ, GYÜMÖLCS, ZÖLDSÉGFÉLE Országos tanácskozás és öntözési bemutató Országos kertészeti öntözési be­mutatót tartottak tegnap a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaság nemes­nádudvari kerületében, több mint kétszáz szakember jelenlétében. Dr. Mátyus Gábor, az állami gaz­daság igazgatója üdvözölte a ta­nácskozást, Ezután dr. Szilárd György, az Országos Vízügyi Hi­vatal főosztályvezetője méltatia azt az úttörő- és példamutató te­vékenységet, amelyet a Hosszúhe­gyi Állami Gazdaság a gyümölcs- és szőlőültetvények telepítésében, az ehhez csatlakozó termeléstech­nológia megoldásában kifejtett. Majd országos feladatokról szólt. A tervek szerint 1990-ig az or­szágban 23 százalékkal kell nö­velni a gyümölcstermő területet, a termésmennyiségnek pedig több mint 60 százalékkal kell megha­ladnia a jelenlegit. Fontos ezért a kultúrákban az öntözés kiter­jesztése. A gazdaságossági számí­tások bizonyítják, hogy az almá­ból a hektáronkénti többletjöve­delem 10 ezer, őszibarackból 3—4 ezer, a cseresznyéből 15—16 ezer forintot is elérhet. Az öntözés költ­sége az összes kiadásnak 4—5 szá­zalékát teszi ki. A szőlőöntözés gazdaságosságát bizonyítja a ho­zamok 20—25 százalékos növeke­dése: Az országban jelenleg mint­egy tízezer hektár szőlőt és gyü­mölcsöst öntöznek, amelyet a fej­lesztéssel 1990-ig csaknem négy­szeresére növelnek. Az öntözés termés fokozó, minő­ségjavító szerepe mellett, bizton­ságos termelésre gyakorolt hatása lem lebecsülendő, különösen eb­ben az aszályos évjáratban. Az előadó felhívta a figyelmet arra is, hogy az új ültetvények tervezése­Vállalati kollektívák a minőség javításáért, a tartalékok feltárásáért, a takarékos gazdálkodásért Vállalatok egész sorától érkezett hír arról, hogy a Központi Bizottság június 29-i határozatának ismereté­ben szocialista brigádok, munkáskollektívák határoz­ták el: a párt XII. kongresz- szusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteleté­re újabb felajánlásokat tesznek, illetve kiegészítik korábbi vállalásaikat. A kongresszusi versenyben a minőség javítá­sát, a tartalékok feltárását, ai ésszerű takarékosság kibonta­koztatását tűzik ki célul, hogy ezzel is hozzájáruljanak a nép­gazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. kor számításba kell venni az ön­tözést. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság öntözéses gazdálkodását dr. Má­tyus Gábor ismertette. Az összes földterületük 43' százaléka öntöz­hető, a gyümölcsültetvényük tel­jesen, a szőlőkultúráknak pedig a 60 százaléka. Érdekes témáról: az öntözőkapacitás kihasználásáról is szólt. Véleménye szerint erről helytelen százalékos adattal íté­letet mondani egy-egy gazdaság­ban. A szakemberek sem kétlik, hogy szükséges az öntözőkapacitás mind teljesebb kihasználása. Meg­határozó tényező ugyanis a mun­kaerő, amely egyre csökken. Ugyanakkor az öntözőberendezé­sek telepítése még sok kézi mun­kával jár. A berendezések műsza­ki állapota és a működtetésükhöz szükséges energia sem elhanyagol­ható. A csaknem egy évtizedes gyü­mölcsöntözési kísérleteit ismertet­ne dr. Csider László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem docen­se. Bizonyította, hogy a jobb víz­ellátású ültetvényeken a kajszi-, az őszibarack, a cseresznye és a meggy 20—30 százalékkal ad na­gyobb termést. Géczi Károly miniszteri taná­csos arról szólt, hogy 30 millió em­ber ellátását tenné lehetővé az or­szág gyümölcsből, szőlőből, zöld­ségből, ha a termesztés magasabb színvonalú lenne. Ennek mintegy harmadrésze fedezné a hazai ellá­tást, a többit exportálni lehetne. Végül Molnár László, a gazda­ság öntözéses szakembere mutatta be az öntözőberendezéseket, mó­dokat az állami gazdaság különbö­ző ültetvényein. Cs. I. Több szén, újabb feltárások A Borsodi Szénbányák brigád­jai azzal kívánják segíteni az or­szág energiamérlegének javítását,’ hogy idei tervükön felül 115 ezer tonna szenet termelnek, elsősor­ban a nagyobb fűtőértékű faj­tákból. Ezért a munkaerőt úgy csoportosítják át, hogy több bri­gád jusson a nagy termelékeny­ségű és egyben jobb minőségű szenet szolgáltató munkahelyek­re. Ugyanakkor — mivel a ter­melés növelése az előkészített széntermelőhelyek gyorsabb ki-, merülésével jár — azt is vállal­ták, hogy gyorsítják az újabb munkahelyek előkészítését, ösz- szesen 69 kilométernyi vágatot, vagyis föld alatti folyosót készíte­nek el a közelmúltban üzembe helyezett öt új elővájó kombájn hasznosításával. A feltárás gyor­sításával már a jövő évi terv teljesítéséhez készítenek elő mun­kahelyet, egyebek között a lyukó- bányai, a feketevölgyi és a Ru- dolf-telepi bányák számára. A bányászok a folyamatos üze­meltetésben rejlő lehetőségekkel számolva azt is elhatározták, hogy az idén több mint egymillió forint értékű energiát megtakarí­tanak. Gazdaságos export A Dunai Vasmű munkásgyűlé­sén elsősorban a gazdaságos ex­port fokozásának lehetőségeit vi­tatták meg. A kokszvegyészeti gyár a tervezettnél ezer tonnával több telítőolajat, a meleghenger­mű 20 ezer tonnával, a lőrinci hengermű 17 ezer tonnával több hengerelt árut gyárt exportra, míg a finomacélmű az úgyneve­zett kihozatal javításával, vagyis a nyersanyag jobb felhasználásá­val 7000 tonnával növeli export- termelését. Több más részleg is elhatározta, hogy jobban gazdál­kodik a nyersanyaggal, az ener­giával. A kokszolómű szocialista brigádjai például 5000 tonnával töibb kokszot nyernek technoló­giai korszerűsítéssel, a nagyol­vasztómű kollektívája pedig egy- egy tonna nyersvas gyártásához a korábbinál 7 kilóval kevesebb kokszot használ fel és ezzel 390 ezer dolláros importtól mentesíti a népgazdaságot. A meleghenger­műben dolgozók egy-egy tonna acélszalag gyártásánál takaríta­nak meg két kiló acélt, e meg­takarításból az év végére ezer tonna acél kerekedik, összességé­ben a vállalat 5 százalékkal csök­kenti a tőkés országokból szár­mazó anyagok felhasználását, a tőkésex port-tervet pedig 12—15 millió dollárral kívánja túltelje­síteni. ^ A konverter acélmű beruházá­sában . érdekelt részlegek dolgo­zói azt ajánlották fel, hogy mun­kájuk javításával, gyorsításával az acélmű I-es számú konverter­blokkját 1981. június 30-ra átad­ják rendeltetésének. Termelékenyebben A Rába Magyar Vagon és Gép­gyár dolgozói arról határoztak, hogy a termékszerkezet korsze­rűsítésével kapcsolatos feladataik megoldására összpontosítják erő­feszítéseiket, fokozatosan növelik az új cikkek gyártásának terme­lékenységét. A vállalatnál 15—17 százalékos termelékenységnöve­kedést kívánnak elérni. A mér­nökök, a technikusok, a terme­lést előkészítők a munkásokkal közösen gondoskodnak arróil, hogy a korszerű termeléshez szükséges beruházások ütemesen megvaló­suljanak, zavartalan legyen a fu­tóműgyártás átszervezése. A vál­lalat műszaki és gazdasági szak­emberei azt is vállalták, olyan feltételeket teremtenek, hogy a termelés jelentős mérvű növeke­dése ellenére abszolút értékben is csökkenthessék a nem rubel­elszámolású importot. lm portmegtakarítás A Ch.inoin Gyár dolgozói 4 szá­zalékkal akarják túlteljesíteni dollárelszámolású exportjukat, a gazdaságosság egyidejű növelésé­vel. Ugyanakkor a fehérjeprog­ram keretében gyorsítják takar­mánykémiai kutatásaik eredmé­nyeinek hasznosítását. Ezzel je­lentős importtól mentesíthetik az országot. Bővítik azoknak a mű­szaki és gazdasági intézkedések­nek a körét, amelyeknek minél több anyag- és energia megmen­tése a célja. Korábban 40 millió forint értékű anyag és energia megtakarítását vállalták, mert úgy látják, hogy 60—80 millió forintos megtakarításra is lehető­ségük van. Folytatják a termelési szerkezet korszerűsítését is. Eh­hez szorosabb kapcsolatokat épí­tenek ki más vállalatokkal, az ország jó néhány egyetemi és ku­tató intézményével. Céljuk, hogy a kutatás-fejlesztés eredményeit minél előbb hasznosíthassák a termelésben. A Pamutfonóipari Vállalat kol­lektívája főként az export gazda­ságosságának javítására törekszik, hogy az V. ötéves terv időszaká­ban a tervezettnél 4 millió dol­lárral emelkedjék a vállalat ex­portja. Ugyanakkor gondoskod­nak arról, hogy a hazai feldolgo­zó iparnak minél kevesebb pa­mutfonalat kelljen külföldről importálnia. Ezért a mostani tervidőszakban 3500 tonnával több pamutfonalat gyártanak a tervezettnél, mégpedig olyan összetételben, hogy a feldolgozó- ipar termékstruktúrájának kor­szerűsítését is elősegítsék. Mivel a többletmunkához újabb mun­kaerőkre nem számíthatnak, a termelékenységet 3,2 helyett évi 0 százalékkal növelik. Egyenletes, jó munkával A Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói külön figyelmet fordítanak az Ajkai Timföildgyár és alumíniumkohó beruházásának pontos megvalósí­tására, továbbá arra, hogy a veszprémi Haszkovó úti 12 tan­termes iskola a tanév kezdetére elkészüljön. A főváros lakásgond­jainak enyhítésére idén és jövőre összesen ezer lakás komplex ki­vitelezését vállalják Budapesten, egyenletesen jó munkával. Jövő­re például az első negyedévben az egész évre tervezett lakások­nak 21, a második negyedévben 27, a harmadik negyedévben 28, az utolsó évnegyedben pedig 24 százalékát adják át szándékaik szerint. A vállalati szervezés korszerű­sítésével, az átlagos 1150 óráról 1000 óra alá csökkentik a ház­gyári lakások gyártási, illetve építési idejét. A budapesti lakás- építkezésen pedig — az egyössze­gű utalványozás továbbfejleszté­sével — bevezetik az úgynevezett Zlobi n - m unkaszervezést, vagyis úgy takarékoskodnak az élőmun­kával és az anyaggal, hogy egy­ben javítják a minőséget. Szilárd technológiai fegyelemmel A sombereki „Béke őre” Me­zőgazdasági Termelőszövetkezet tagsága az aszálykár okozta ter­meléskiesés pótlására az állatte­nyésztés hozamainak 11 százalé­kos növelését, továbbá azt aján­lotta fel, hogy a gazdaság takar­mánykészleteit másodvetésekkel és a melléktermékek hasznosítá­sával bővíti. Fokozottan védik a föld termőképességét, s a műve­lést eddig nem hasznosított terü­letekre is kiterjesztik. Egyben azt is megállapították, hogy a technológiai fegyelem megszilár­dítása további számottevő tarta­lékokat jelent. Az egy tehénre jutó tejtermelés jövőre — 12 százalékkal — 4000 literre növel­hető. Jövőre a termelést a termelé­kenység 12 százalékos javításá­val növelik, s elérik, hogy egy- egy dolgozóra évi 400 ezer forint termelési érték jusson a szövet­kezetben. Nagyobb figyelemmel, körültekintőbb szervező munká­val azt is elősegítik, hogy a ház­táji és kisüzemi termelés 5 szá­zalékkal növekedjék. A Nagykőrösi Konzervgyár dolgozói, elhatározták, hogy a rendkívüli időjárás okoz­ta kiesések ellenére is teljesítik idei tervüket. A gyár a fagyok hatására a tervezettnél kevesebb sárga- és őszibarackhoz, a szá­razság miatt kevesebb zöldborsó­hoz jutott. Ezért a gazdaságokat arra ösztönzik, hogy a zöldborsó, uborka, zöldbab másodvetésekkel pótolják a kiesett nyersanyago­kat. A vállalat szocialista brigád­jainak mintegy 2000 tagja pedig azt vállalta, hogy a pótlólagos feladatokat kiváló minőségben oldja meg, a berendezések lehető legteljesebb kihasználásával. Folytatják a termékszerkezet vál­toztatását is: mindenekelőtt cse­megeuborkából tartósítanak a ko­rábbinál többet, mert kül­földön ez különösen előnyösen értékesíthető. A brigádok vállal­ták, hogy folyamatosan három műszakban dolgoznak, mert csak így tudják pótolni az időjárás okozta elmaradást, sikerül feldol­gozni a második félévben egye­bek között hatezer tonna para­dicsomot, mégpedig jó minőség­ben, veszteségek nélkül. Tervszerűen, szervezetten A Közlekedési és Metró­építő Vállalat dolgozói úgy határoztak, hogy a metró Nagy­várad tér—Kőbánya—Kispest kö- zötti mintegy 4.8 kilométer hosz- szú szakaszát határidő előtt. 1980. második negyedében átadják a forgalomnak. A Deák tér—Él­munkás tér közötti szakaszon nö­velik a munka tervszerűségét, szervezettségét. A három felszíni csomópont átépítésénél úgy vég­zik el a munkákat, hogy minél kevésbé zavarják a lakosságot. A Lenin Kohászati Művekben, ahol a rekonstrukciós munkákban vesz részt a vállalat, ésszerűsíté­sekkel, újításokkal olyan műsza­ki-szervezési megoldásokat alakí­tanak ki, amelyek csökkenthetik a költségeket, megtarthatják, il­letve rövidíthetik az építési ha­táridőket. (MTI) Kánikula Sok mindent mondhatnánk. Kinyújtózott a hő­mérő; olvad az aszfalt, izzad még a nyelvünk is. Azaz: KÁNIKULA. Jó: hideg sört inni, fagylaltot nyalni, vízben lubickolni. Rossz: kemence előtt főni, strandra belépőt szedni; csákányozva is dől az em­berről a verejték. Nem elég a hőség, még az iz­galom is gyöngyözik a tanulóvezető arcán. Ilyenkor bizony még a szépségért is duplán kell megszen­vedni. S jó, ha séta közben — akárha nagyapáink'- idejében — napernyő is van kéznél. Mert: MELEG VAN. Azaz nyár. (Tóth Sándor képriportja)

Next

/
Thumbnails
Contents