Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-29 / 201. szám
4 • PETŐFI NÉPE 0 1979. augusztus 29. Kevesebb gyümölcs, több uborka • Eg.v műszakban 25—30-an dolgoznak ezen a töltőgépsoron, amelyről nyolc óra alatt 4,5—5 ezer 5 kilogrammos üvegbe töltött, szovjet exportra kerülő savanyúságot szállítanak a raktárakba. A Kalocsai Paprika- és Konzervipari Vállalat kiskőrösi telepén beszélgettünk a napokban Szabó Péter telepvezetővel és Gyalog István üzemvezetővel az idei esztendő eddigi eredményeiről és a hátralevő feladatokról. — Sajnos, a mi tevékenységünkre is hatással van az idei szeszélyes időjárás — mondta Szabó Péter. — A tervezettnél jóval kevesebb gyümölcsöt tartósítottunk. Meggyből alig 5 vagon a készáru, cseresznyét pedig azjdén nem is dolgoztunk fel. A terveinkben 25 vagpn őszibarack szerepelt, ezzel szemben csak 7 vagon árut tudunk értékesíteni. Szilvából 20, almából 15, körtéből pedig 10 vagon a készárutervünk, reméljük, sikerül teljesíteni. Szeretnénk az idén a tervezettnél több, mintegy 50 vagon almalevet készíteni, ezzel is ellensúlyozva a többi gyümölcsből történt kiesést. A múlt évben 80 vagon mustsűrítmény hagyta el telepünket, az idén szeretnénk 200 vagonnal értékesíteni. Mindezek alapján bízunk abban, hogy sikerül elérnünk az év végéig a tervezett 51,5 millió forintos árbevételt. Az urborka feldolgozása például a vártnál jobban sikerül. A tervezett 120 vagon csemegeuborka már el is készült, és most dolgozunk a szovjet exportra kerülő ,,vegyes-darabos” elkészítésén. Ez a savanyúság abban különbözik a nálunk ismeretestől, hogy egész paradicsomokat is teszünk az üvegekbe. Az exportra kerülő 50 vagon készáruhoz mintegy 20 vagon paradicsomot használunk fel. A terveinkben 10 vagon tartályos, sósvizes uborka szerepelt, ezzel szemben ebben az állapotban 18 va- gonnyi várja a további feldolgozást. — Az év második felében már könnyebb volt a munkánk — veszi át a szót Gyalog István üzemvezető. — Sajnos, cseresznyét főleg azért nem tudtunk feldolgozni. mert nem készült el idejében a mintegy 5 millió forintos felújítás. Ennek során kicserélték az elavult elektromos hálózatot is. Üj, záyt rendszerű sterilező berendezést vehettünk használatba, s nagyon sokat segít a munkánkban a konténer ürítőberendezés. A címkézés és csomagolás gépesítése viszont még mindig megoldatlan, de reméljük, hogy majd erre is sor kerül. O. L • Farkas Erzsébet targoncavezető dolgozik a savanyúsággal telt „üveghegyek" között. (Opauszky László (elv.) KÉTPERCES BESZÉLGETÉS A szőlő- és borárakról Közeledik a szüret, s egyre jobban foglalkoztatja a termelőket, hogy mennyiért tudják eladni a szőlőt, mustot, valamint a bort. A legnagyobb felvásárló a Közép-magyarországi Pincegazdaság. Az említett témáról, s az előkészületekről kérdeztem Nagy Lajos igazgatóhelyettest. — Tavaly a pincegazdaság 6—9 forintot fizetett egy kiló szőlőért az állami gazdaságok, szövetkezetek, valamint megyén kívüli felvásárló ennél többet. Az árak miatt szerződésszegések, s néhány szőlőtermelő gazdaság elégedetlenkedése is jellemezte a múlt évet. Az idén mire számíthatnak a termelők? — Most nem fordul elő az a helyzet, — mondotta Nagy Lajos. — Tavaly ugyanis a vártnál kevesebb lett a termés, mindenki kereste a szőlőt, s a felvásárlók „ráígértek” árainkra. Most nagyobb termésre, s ami még ennél is fontosabb, lényegesebb jobb minőségű, egészséges, magasabb cukorfokú szőlőre számítunk. Felkészültünk az átvételre, lesz elegendő tárolónk is. A tárcaközi ár- és termékforgalmazási bizottság előírása szerint az árszínvonal a tavalyi marad. Elkészítettük az árjegyzéket, s már ismertettük a többi felvásárlóval, a termelőgazdaságokkal pedig a napokban beszéljük meg. — Változtatni tehát már nem fognak rajta. Melyek az árrendszer legfontosabb részei? — Arra ösztönözzük a termelőket, hogy minél jobb minőségű szőlőt, nőidéül ne félérettet, adjanak át, s még arra is, hogy a termést szőlőként, ne pedig borként értékesítsék. Most alapárakat említek, amelyekhez még hozzá kell számítani átlagosan tíz százalék szerződési felárat, de ezen túl egyedi megállapodásaink szerint minőségi és egyéb szempontok alapjául többet is fizetünk a szőlőért. Legkevesebbet a 13—15 cukorfokú termésért adjuk. 5.50 a vegyes, és 5.70 forint a fehér bort adó fajták kilónkénti ára. — Vagyis húsz fillérrel kevesebb, mint tavaly. — Ez igaz, viszont a magasabb cukorfokúak árát növeltük. A pecsenyebor-minőséget adó 15—20 cukorfok között a vegyes szőlőnek 6,20—7,20, a fehérnek 6.40—7,40 közötti az ára. Űj kategória a minőségi bort adó 16—20 cukorfokú szőlőár, amely 7—7,80, illetve 7,60—8,20 forint közötti, valamint a különleges minőségűért kilónként 7,60—8.40 forintot tudunk fizetni. Ismétlem, hogy ezek alapárak, s még hozzá kell számítani a felárakat, annál is inkább, mert a szőlő legnagyobb részét előzetes szerződések alapján vesszük át. — Milyen változás van még tavalyhoz képest? — Az idén először kiadjuk a termelőknek a teljes árjegyzéket. Ebből kiderül, hogy a mustért annvit fizetünk, mint egv évvel ezelőtt, a borért viszont kevesebbet. kivétel a vörös hor. amelynek átvételi árát jelentősen emeltük Az árak kialakításánál egyébként az említett bizottságon kívül a tröszt iránymutatását is figyelembe vettük — Köszönöm a beszél not »st Elkeseredett hangulatban kereste fel a minap szerkesztőségünket a Kecskemét, Malom köz 20. szám alatt lakó Asztalos János. Elmondta, családi háza kerítésének elkészítéséhez szükséges pár darab 25x30-a's méretű úgynevezett szögvasat akar legalább két hónapja beszerezni, de a hitegetésnél többre nem méltatták ez ideig a kereskedők. Pedig az áru régóta ott van a raktárban ... Először július legelején járt a „hírős” város Szabadság téri vasboltjában. ahol tudfára adták, van szögvas, csakhogy még nincs „beárazva”, így nem forgalmazható. De kapott tanácsot, menjen el az üzlet Szegedi úti raktárába, ott névre szólóan rendelje meg a cikket, s amint kezdik az értékesítését, elsőként elégítik ki az igényét. Tette, ahogy közölték vele, a raktárban fel is jegyezték a címét, s azt mennyi árut akar venni, majd azzal biztatták, bármelyik nap sor kerülhet a vásárlás lebonyolítására, érdeklődjön hat gyakorta. Majdhogynem másodpercenként jelent meg a lakásától távoli helyszínen, majd úgv augusztus közepén drámai meglepetésként érte a hír a kora délutáni órákban: reggel óta árusítják a nagyon keresett szögvasat, mely röviddel később már elfogyott. „Ügy érzem, becsaptak. Hát ennyit ér az előjegyzés? Már kezdem azt gyanítani, az árazás hiá■ KÉRDEZZEN HONNAN KAPJAK AZ ÖSZTÖNDÍJ-KIEGÉSZÍTÉST A SZAKMUNKÄSTÄNULÖK? A kecskeméti Kelemen Árpád 19 éves érettségizett fia autószerelést tanul. Egyelőre csupán ösztöndíjban részesül. Nem tudja azonban, hogy az áremelésekkel kapcsolatos jövedelempótló intézkedések vonatkoznak-e rá. A munkahely ugyanis nem tudott ez ügyben felvilágosítással szolgálni. „Szakmát tanuló fiam végül is kitől igényelje ezt az összeget?” — kérdezi olvasónk. A munkaügyi és az oktatásügyi miniszter 10/1979. (VII. 21.) MüM —OM számú együttes rendelete szerint a jövedelempótlék kifizetéséről az ösztöndíjat folyósító gondoskodik. Fia esetében ez a szerv a szakmunkásképző intézet, mely majd a szeptember havi ösztöndíjjal együtt visszamenőleg elszámolva fizeti ki a július 1-től járó havi 180 forintot. Itt jegyezzük meg: eme összeget csak azok kaphatják, akik már elmúltak 18 évesek, és nem részesülnek családi pótlékban. A JOGtfTÓDVÁLLALAT ÉS A KISMAMA SZABADSÁGA Soltvadkerten lakik Dudás Já- nosné, aki tizenhat napos szabadságát még nem vette ki, amikorra életet adott kicsijének. Míg szülési szabadságon, illetve gyesen volt, jelentős átszervezés zajlott le nyara való hivatkozás sem felelt meg a valóságnak ...” vonja le a tanulságot olvasónk. Beszéltünk az ügyről a Bács- Kiskun megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat kecskeméti ki- rendeltsége helyettes vezetőjével, aki arról informált, sajnos, nem ritkán fordul elő, hogy a közvetlenül a termelő üzemből szállított vasárukat hetekig muszáj a raktárban tartaniuk, mert késve kapják meg a fogyasztói árra vonatkozó közlést. Ebben az esetben is ez történt. Különben ilyen cikkeknél szabálytalan az előjegyzés. Az olvasói panasz orvoslása érdekében azért történik intézkedés. Hogy Asztalos János megkapta-e már a szögvasat, nem tudjuk. Azt viszont határozottan jelentjük ki, a szabálytalan előjegyzésnél is szabálytalanabbnak véljük a gyakorlatot, hogy a hiánycikknek minősülő árukat is hosszú hetekig kell a raktárban tárolni csupán azért, mert valahol az árképzéssel, illetve az árjegyzékek boltokhoz történő eljuttatásával foglalkozó illetékesek túlságosan kényelmesen, lassan végzik munkájukat. A ma oly sokszor hangoztatott gazdálkodási hatékonyságnak az a módszer is része, hogy a megtermelt áru idejében, gyorsan kerüljön a vásárlóhoz. Lehetséges, hogy nem hallottak efféléről a vasipari cikkek gyártói, árazói? FELELÜNK ■ munkahelyén, melyet egy budapesti nagyvállalat vett át. E céghez a napokban tért vissza, ahol közölték vele, csak a munkában töltött időre járó és még ki nem adott szabadságát veheti igényben a gyermekgondozás több mint két és fél esztendejére nem illeti meg szabadság. „Szerintem a rendelet mást mond. Jól tudom?" — érdeklődik a fiatalasszony. önnek van igaza, s nem a munkaadójának. Ugyanis a Munka Törvénykönyve, valamint a végrehajtása tárgyában megjelent jogszabály világosan leszögezi: a dolgozó nőt a szülési szabadság öt hónapos tartamára, s a tíz éven aluli gyermeke gondozása, ápolása miatt munkában nem töltött időre — így a gyes után is — megilleti az évi rendes szabadság, mely a tizenkét nap alap-, és a munkaviszonyban töltött kétévenként 1 nappal szaporodó pótszabadságból tevődik össze. (Fontos tudni: ha a kismama gyermeke hároméves koráig igénybe veszi a gyest, akkor is csak az egy évre járó rendes szabadságra jogosult.) E fizetett napokat, a ki nem veitekkel együtt az esedékesség évében kell kiadni, ha azonban erre kedvezőtlenek a körülmények — például munkatorlódás miatt —, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kötelező szabadságot engedélyezni a munkavállalónak, E rendelk, v's természetesen vonatkozik az ú{ nevezett jogutódvállalatokra i CIKKÜNK NYOMÁN A TUDOMÁNY TERMELŐERŐVÉ VÁLIK... A jövő olaja és gáza Űj eljárások a szénhidrogén-kutatásban Az új tudományos felfedezések egy része napjainkban megy át az élet, a termelés gyakorlatába. De vannak időben hosszú „lefutású" témák is: olyan tudományos eredmények, amelyek évek, évtizedek folyamatosságában válnak csak termelőerővé, esetleg több kutató teljes életművét átfogva. Ezúttal egy ilyen kérdésről lesz szó: a kőolaj- és földgázkutatásban alkalmazott tudományos eredményekről. Erről a napjainkban igen fontos területről dr. Dank Viktorral, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt bányászati igazgatóhelyettesével, főgeológussal, a műszaki tudományok kandidátusával beszélgettünk. —- A szénhidrogén-készleteket három csoportba sorolhatjuk — kezdi az ismertetést — a kitermelés alatt álló, a már kitermelt, és a prognosztizált, tehát várható készletekre. Ez utóbbiak megismerésében három tudományág játszik komoly szerepet. Legrégebben és átfogóan a geológia, a geofizika és a geokémia. A szén- hidrogének különböző földtörténeti korokban, meghatározott körülmények között keletkeztek. Bár újabban vitatják, mi a szerves eredet hívei vagyunk, mely szerint a szénhidrogének élő szervezetekből, tengeri üledékekből képződtek. A kőolaj-geológia feladata tehát: megkeresni azokat a területeket, ahol a megfelelő földtörténeti korban keletkezett tengeri üledék elhelyezkedik, megismerni az adott területen a föld mélyének szerkezeti felépítését, hiszen a törésvonalak, gyűrődések mentén valószínűbb a szénhidrogének koncentrálódása. A legkorábban ismert szénhidrogén-előfordulásokat éppen a „kibúvások”, a felszínre kerülések nyomán a geológia találta meg. Majd jött a geofizika, Legújabban a geokémia is „beszállt” ered. menyeivel. Például: adott területen sekély felszíni fúrásokból vizsgálják, hogy az odaáramló gáz milyen összetételű. A metán önmagában nem vezet nyomra, mert az mocsarasodásból is képződhet. — Ezek általános módszerek. A lényeg a kutatási koncepció. Egy speciális, új prognózismódszert is kidolgoztak a magyar kutatók, amelynek eredménye a hazai szénhidrogén-kutatás tudományosan megalapozott fellendülése lett . . . — Igen, új földtani modelleket alakítottunk ki, rétegtani-tekto- nikai modelleket. A kutatásokat ennek alapján tervezzük. — Mi ezekben az új? — Korábban a Kárpát-medencét mint különleges földtani helyzetű területet, kezelték. Azaz: a relatíve vékony üledékréteg alatt kristályos kőzetmag helyezkedik el, a Kárpátok hegyláncaival körülvéve. Ezt a modellt „Tisziá”- nak nevezték el. Egy későbbi modell szerint mélyre süllyedt hegységrögök vannak e területen. A mai, újabb modellek szerint viszont az Alp-Kárpáti hegység- rendszer folytatódik a mélységben tovább. Kertai György, aki „elődöm” volt a munkaterületen, kezdte ezt kidolgozni, az ötvenes évek végén, hatvanas évek elején. — Az új modell mennyiben járul hozzá újabb szénhidrogénleletek feltárásához? — Megváltozik, megnő a kutatásra érdemes perspektíva, nő a kőzetmennyiség és a mélység. Ha e hegységrendszer a mélyben folytatódik, a hatalmas, porózus, karsztos és törmelékes kőzettömegekben újabb feltételezhető szénhidrogén-koncentrálódások várhatók. 3—7 ezer méter mélység között, ma ez az utóbbi fúrási határ, érdemes az új modellek alapján kutatni, és olyan területekre is vissza lehet térni, amelyeket már művelnek, vagy műveltek — csak éppen más. nagyobb mélységben lehet újabb előfordulásokat találni. Amiről nem szívesen beszél dr. Dank Viktor (nem szereti önmagát dicsérni) az a következő: dr. Kertai György 1960-as új modelljét követte dr. Körössy László 1963-ban, 1966-ban és 1970-ben kidolgozott, majd dr. Dank Viktor 1963-ban. 1970-ben, 1972-ben és 1974-ben kidolgozott újabb földtani modelljeinek sorozata. A Kertai-féle modellek eredménye volt a nagylengyel!. hajdúszoboszlói és pusztaföldvári lelőhelyek felfedezése, és termelésbe állítása, az utóbbi kettőhöz a Körössy-féle modellnek is volt köze. de az ő nevéhez fűződik Kunmadaras és Battonya is. Dank Viktor pedig a szeged—algyői, kiskunhalasi, zsanai. Sarkad környéki, endrődi mezők felfedezésében szerzett komoly érdemeket. Mindhármuk munkáját elismerte az ország: Kertai György 1952- ben Kossuth-díjat kapott, Kö- rösssy László 1970-ben, Dunk Viktor pedig 1973-ban Államidíjat. E munkák nyomán 1960—75 között találták a legnagyobb haza' szénhidrogén-készleteket, a ma ismert készletek mintegy 80 százalékát tehát az elmúlt 15 évben találták. Ennek a készletnek tavalyi termelése kalóriában számolva nagyobb volt, mint a teljes magyar széntermelés. Az új kutatási irány az ország kelet— délkeleti része. Nem látványos ez a munka. Csak egy példa erre: amíg Zsanát az egész ország ismeri a kitörésről (oedig ott jelenleg csak kétmilliárd köbméter földgázt tartanak nyilván), End- rődöt a masa kilencmilliárd köbméternyi készletével alig ismerik. összegezve: évtizedek kutatómunkájának ererménye —, amely ma is folytatódik (dr. Dank Viktor már az 1980-as készletprog- nr'zison dolgozik) — vezetett oda, hogy értékét tekintve a hazai ásványkincs legnagyobb részét alkotják a szénhidrogén-előfordulások. Sz. J. I. Elnézést kér a vendéglátó • Július 25-i Sajtóposta rovatunkban írtuk meg, hogy a kecskeméti Patus Lászlóné olyan fagylaltot vásárolt a helyi Budai kapui cukrászdában, mely radír nagyságú üvegdarabkát tartalmazott. Közöltük, olvasónk bízik abban, mással nem fordul elő ilyen eset, ahol ugyan nem szokás a bocsánatkérés — mert a reklamációjakor ebben nem volt része —, de azért kötelező betartani a higiéniai szabályokat. Sorainkra a napokban kaptunk választ az egységet működtető Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalattól. Széli István igazgató- helyettes ezeket írta: Patusnét lakásán kerestük meg és tisztáztuk vele az esetet, felajánlottuk a kártalanítását, de nem fogadta el. Reklamációjával kapcsolatban közöltük, a fagylaltot akkor azonnal megsemmisítette az üzlet vezetője. Egyébként köszönjük a bejelentést és mi kérünk ezúton is elnézést olvasójuktól az udvariatlan eladó helyett. A szerk. megjegyzése: Az utólagos bocsánatkérés is feltétlenül szép gesztus a vendéglátótól. Mi azonban hiányoljuk a reagálásból a higiéniai előírások szigorúbb betartására vonatkozó utalást. Ennek -híján így csak ismételten remélni lehet, a szóban forgó vendéglátó egységben többé nem következnek be a közreadottakhoz hasonló kellemetlenségek ! összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516 Földtani együttműködés A forradalom győzelme után a kubai kormány tervei között nagy hangsúlyt kapott az ország természeti, kincseinek feltárása és kiaknázása. Ebben a nagyszabású munkában jelentős szerepet vállaltak a szovjet, a bolgár, a lengyel, a magyar, az NDK-beli, a csehszlovák és más szocialista szakemberek. TSunkájuk nyomán megszülettek Kuba első földtani térképei, felmérések készültek az ország nyersanyagkészleteiről. A szocialista országok segítségévéi tárták fel például Pinar del Rio tartományban a foszforit-lelő- helyeket, ennek eredményeként jelentősen csökkent a foszforit importja. Űj bauxit- és polimetal- likus érclelőhelyekre bukkantak. A szovjet és a kubai geológusok az ország északkeleti részében gazdag laterit érclelőhelyeket fedeztek fel. Jelenleg Kuba a világ egyik legjelenitősebb lateritérc- termelője.
