Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-29 / 201. szám

1979. augusztus 29. • PETŐFI NÉPE # 1 KÉT HÓNAP HŐSI HARCA A szlovák nemzeti felkelés évfordulóján ÜJ BELGYÓGYÁSZATI PAVILON BAJÁN — KÖLTÖZIK A SZÜLÉSZET — FOLYAMATOS KORSZERŰSÍTÉS — Megújul az egyik legrégibb magyar kórház 1944, nyárutó. A távírón „Kü­lönösen fontos! Azonnal!” jelzés­sel jelentés érkezett a magyar vezérkari főnökhöz: „Kassabéla és Kassahámor térségében a par­tizánokat a napokban 300, Ma­gyarországról származó katonaszö­kevénnyel erősítették meg. A szö­kevények között olyan is van, aki a Don-kanyarból szökött át az oroszokhoz. Mint ismerősöket, a magyar—szlovák határra osztot­ták be őket. Felszerelésük golyó- szóró és automata puska. Felada­tuk a német utánpótlás megaka­dályozása .. A jelentés ez utóbbiban téve­dett. A feladat sokkal nagyobb volt: Szlovákia felszabadítása. Ak­koriban a fasiszta kormánnyal és a háborúval a szlovák bábállam­ban már csaknem mindenki tor­kig volt. A pozsonyi Tiso-klikk hatalma hétről-hétre csökkent. A kommunisták vezette, illegá­lis Szlovák Nemzeti Tanács 1944 elejétől közvetlenül tárgyalt a szlovák hadsereg magas rangú tisztjeivel, akik segítséget ígértek egy kirobbantandó felkeléshez. Hitelüket erősítette, hogy 1943- ban a szlovák gyorshadtest két­ezer katonája testületileg ment át a szovjet hadsereghez. A fasiszta Tiso-kormány már tehetetlen volt: 1944 elején az addig elszórtan operáló szlovákiai partizáncsoportok már összehan- goltabban harcoltak. Augusztus elején a Szlovák Nemzeti Tanács és a szlovák hadsereg képviselője titokban Moszkvába ment, hogy egyeztesse a honi és a külföldi ellenállás akcióprogramját. Au­gusztus derekára Közép-Szlová- kiában a lakosság vette kezébe a közigazgatást. A pozsonyi kor­mány ekkora ellenállást saját erejéből már képtelen volt elfoj­tani: nyíltan a németek támoga­tását kérte. Augusztus 29-én SS- alakulatok lépték át a határt. Az ellenállás vezetői kész tények elé kerülve nem habozhattak, Zsol­nában kirobbantották a nemzeti felkelést. Napok alatt kezükbe ke­rült Közép-Szlovákia minden je­lentős városa. A szlovák helyőr­ségek szinte mindenütt szembe­fordultak a közeledő német ala­kulatokkal. Augusztus 30-án a besztercebányai rádió már a fel­kelők programját sugározta, szep­tember 1-én pedig — mozgósítást hirdetve — bejelentették: ismét létezik az 1938—39-ben széttiport Csehszlovák Köztársaság. A felkelésben — becslések sze­rint — 60 ezren harcoltak. A par­tizánok serege a kezdeti 5—6 ezerről 18 ezer főre gyarapodott. A Szovjetunióból megérkezett a 2. csehszlovák ejtőernyős dandár kétezer harcosa, s a partizánok Tri Duby — »Három tölgy — nevű repülőterére leszállt a Szovjet­unióban szervezett csehszlovák vadászrepülő ezred 21 gépe. A szlovák nemzeti felkelés a nem- zetiköziség szép példájává neme­sedett: harcoltak a felkelők között csehek, lengyelek, franciák és szovjet partizánok is. A felkelők soraiban ott volt 800 (némely for­rások szerint 3000) magyar is, köztük sok, a Horthy-hadseregből átszökött katona. Két nap híján két hónapig folyt a harc. A szlovákoknak nehéz fegyverzetük nem volt, mégis el­lenálltak 45 ezer német katoná­nak, s két páncélos hadosztály­nak. Erejükből még arra is fu­totta, hogy „hátországukban”, Közép-Szlovákiában megindítsák a demokratikus életet. Kilépett illegalitásából a kommunista párt, megjelentek az újságok, működött a népi közigazgatás. Beszterce­bányán szeptember 17-én a kom­munisták és a szociáldemokraták kimondották a két párt egyesülé­sét. Október 15-én Podbrezován összeült az üzemi bizottságok konferenciája, ahol meghirdették az új állam gazdasági és szociál­politikájának elveit. A német túlerő elöl végül ok­tóber 27-én ürítették ki Beszter­cebányát, s harcolva visszavonul­tak a hegyekbe. Innen csaptak le a megszállás hátralévő hónapjai­ban a német hadsereg egységeire, amelynek azonban még jutott ereje és ideje arra, hogy hatvan falut felégessen, s tömegével áll­jon bosszút férfiakon és nőkön. Ma, harmincöt év múltán tisz­telgünk a szlovák nemzeti felke­lés emléke előtt, amely az egyik legnagyobb európai fegyveres ak­ció volt a Wehrmacht arcvonala mögött. A folyosón összetorlaszolt búto­rok, egymásra pakolt szőnyegek között nehezen találtam meg az igazgatói irodát. A friss festék- szagú helyiségben éppen érkezé­semkor rendezkedtek, rakták he­lyükre a berendezési tárgyakat. Mosolyogva mentegetőzött dr. Gyurákovics András igazgatóhe­lyettes, belgyógyász főorvos. — Ilyen felfordulással jár a fes­tés, a nyári nagytakarítás. Szíve­sen vállaljuk, mert jobban megy a munka kellemes környezetben Bemelegítésnek se rossz ez a mos­tani csinosítás, mert hamarosan megkezdődik a kórház felújítása. □ □ □ Szó ami szó. ráfér erre az épü­letcsoportra némi modernizálás, bővítés. A vidék egyik legrégibb kórháza ugyanis már alig-alig tud megfelelni a növekvő feladatok­nak. Az általános betegbiztosítás meghonosodásának köszönhetően majd mindenki kórházba kerül, akinek ilyen magasszintű ellá­tásra van szüksége. Az épülete­ket pedig nehéz bővíteni, ezert szoronkodik szinte lehetetlen kö­rülmények között a röntgenosz­tály, a sterilizáló, de az elmeosz­tályon sem mondhatók ideálisnak az elhelyezési körülmények. Mi tagadás, megrokkantak a régi épü­letek, itt-ott erősítést kívánnak. — A megyei irányítótestületek, a helyi párt- és tanácsi szervek is régen felismerték a korszerűsítés szükségességét. Támogatásuknak köszönhető, hogy az Egészségügyi Minisztérium segítségével már föl­épült a sokemeletes sebészeti pavilon. Erről a Petőfi Népe is hírt adott. Itt valóban jó körül­mények között gyógyíthatják a sérülteket. □ □ □ Hamarosan átadják az új bel­gyógyászati épületet. Ebben kap helyet a kórház eddig Bácsalmás­ra kihelyezett osztálya. A nagy­község lakói sem járnak rosszul, mert ebben a nagyobb egészség- ügyi intézményben alaposabb ke­zelést kaphatnak a betegek, mi­vel jobban számíthatnak a társ­osztályok közreműködésére. Bács­almáson modern szakrendelőket alakítanak ki a felszabaduló bel­gyógyászati osztály helyiségeiben. — A több mint kilencszáz ágyas kórház olykor helyhiánnyal küsz­ködik. Milyen célra, hogyan hasz­nosítják a volt, pillanatnyilag üres sebészeti pavilont? — Divatos. kifejezéssel élve. „fregoli-épületként” vesszük igénybe. Rövidesen megkezdődik a szülészeti osztály áthelyezése, hogy ott zavartalanul dolgozhas­sanak a munkások. Ha végeznek a szülészet teljes felújításával, ak­kor visszaköltözik az osztály, és majd az a részleg kerül a volt belgyógyászati pavilonba, ahol folytatódik a modernizálás, a bő­vít As. örülnénk, ha a nyolcvanas években mód nyílna egy további új pavilon építésére is, ebben mű­ködne a most valóban nagyon ne­héz feltételek között kínlódó vér­adóállomás, a röntgenosztály, itt kapna helyet a gyógyszertár, a központi sterilizáló □ n □ — A bajai kórház mindig híres volt kitűnő orvosairól. Van-e kellő utánpótlás jönnek-e most végzett fiatalok a Sugovica-parti városba? — Az utóbbi években sok ifjú kolléga került hozzánk, nagy am­bícióval dolgoznak, de azért van­nak gondjaink. Könnyebben hív­hatnánk ide tehetséges orvosokat, ha gyorsabban juttathatnánk őket. líráshoz. A városi tanács belátá­sának köszönhetően mostanában jobb a helyzet, biztatóbbak a ki­látások. Fogorvosok persze ide sem tolonganak, de hát ez orszá­gos gond. Reméljük, hogy az el­következendő években is tarthat­juk, javíthatjuk a gyógyító tevé­kenység színvonalát. Dr. Gyurákovics András igaz­gatóhelyettes tájékoztatójának azért is örültem, mert százezernél több lakos tartozik a bajai kór­ház hatáskörébe. Más, szomszé­dos járásokból is átvesznek be­utaltakat itt szinte mindenféle be­tegség gyógyítható A kórház ki­alakításánál a teljességre töre­kedtek. H. N. KIEMELT FELADAT A HATÉKONYSÁG NÖVELÉSE Napirenden a termelési rendszerek továbbfejlesztése A termelési rendszerek működésének eddigi eredményei azt bizonyítják, hogy többségük jól segítette a növényter­mesztés és az állattenyésztés hozamainak növelését, a haté­konyság fokozását. Tevékenységükkel lehetővé tették a part­nerüzemek termelési színvonalának korszerűsítését — ezt állapította meg a MÉM átfogó vizsgálata, amely egyúttal vá­laszt adott a termelési rendszerek továbbfejlesztésének egész sor kérdésére. \z elemzés szerint a rendsze­re tartozó üzemekben a ter­melés korszerűsítésének üteme fel­gyorsult, ami hatással volt nem­csak a szervezetekbe tömörült gazdaságok szakmai színvonalára, hanem — a kedvező tapasztalatok átvételével — egyúttal jól segítet­te alrendszereken kívüli üzemeket is. Ä gazdaságok, vállalatok rend­szerbe való tömörülésére a továb­biakban is nagy szükség van, az együttes munka néhány elemét azonban az előrelépéshez tökélete­síteni kell. Egy-egy termelési rendszer mű­ködési körzete eddig sem. és ez­után sem kötődik közigazgatási határokhoz. Viszont az a célszerű, ha a nagy területtel és sok part­nergazdasággal rendelkező rend­szerek főként egy-egy nagyobb tájegységben tevékenykednek. A továbbiakban is fenntartják a gaz­daságok számára azt a jogot, hogy maguk döntsenek, melyik terme­lési rendszerhez kívánnak csatla­kozni. Nem tartják viszont elfo­gadhatónak, hogy egy-egy üzem némely ágazatával egyszerre több rendszernek is tagja. Ezért az együttrnűködő gazdálkodó szerve­zetekben az év végéig dönteni kell arról hogy adott ágazatukkal ho­va kívánnak csatlakozni, tartoz­ni. Az ilyen aiapon történő szer­ződésbontásokat a rendszerszer­vező gazdaságoknak szankciók nélkül kell tudomásul venniök. A rendszerszervező üzemek­nek a továbbiakban el kell ér­niük, hogy az együttműködő gaz­dálkodók között a nem indokolha­tó termelésiszínvonal-különbsé- gek mérséklődjenek, megszűnje­nek. Ezért a technológiai fegye­lem, valamint az előírások betar­tását a korábbinál következeteseb­ben megkövetelik. Azokban az üzemekben, ahol a termelés szín­vonala az évek során nem növe­kedett, a rendszerszervezőknek és a gazdálkodó szervezet szakmai vezetőinek meg kell vizsgálniok, hogy miképpen lehetne fellendí­teni a gazdálkodást. A további teendőkre intézkedési tervet dol­goznak ma]3 ki, és indokolt eset­ben javasolják majd: az adottsá­gokkal, lehetőségekkel nem jól élő, „elkényelmesedett” gazdaságom kát zárják ki a termelési rend­szerből. Ehhez azonban hozzá tar­tozik. hogy a termelési rendsze­reknek olyan technológiai válto­zatokkal kell rendelkezniök. ame­lyek lehetővé teszik a rosszabb termőhelyi és üzemi körülmények között gazdálkodó üzemekben is a jövedelmező termékek előállítá­sát. A termelési rendszerek kiemelt feladata a jövőben a gazdasági hatékonyság növelése lesz. Alap­vető, hogy mindenütt meghatá­rozzák a rneglevő eszközökkel való tudatosabb gazdálkodás elemeit. Ennek érdekében a rendszerszer­vezők a korábbinál következete­sebben vizsgálják majd az egyes termelési tényezők — úgy mint a termőföld, az eszközök az ener­gia, az élő- és holtmunka-felhasz- nálást — hatékonyságát. Nagyobb gondot fordítsanak majd a jobb üzemi munkaszervezési formák kidolgozására és széles körű elter­jesztésére. (MTI) Barangolás Bács-Kiskunban SZEPTEMBER 2—8. Ókortudományi kongresszus hazánkban Soltvadkert • Község a kiskőrösi já­rásban, lako­sainak száma: 7590, területe 10 631 hektár. Alsó fokú köz­pont. A falu­hoz tartozik a kedvelt kirán­dulóhely, az üdülőktől öve­zett, kellemes vizű vadkerti tó. Első ízben tartja hazánkban — szeptember 2—8. között — az Ókortudományi Társaságok Nem­zetközi Szövetsége (FIEC) nem­zetközi kongresszusát. A tudományos tanácskozás résztvevői az ókor három idősza­kát: az archaikus Görögország korát (ie, 650-től 550-ig), a helle­nisztikus kort (ie. III—I. század), és a római birodalom felbomlásá­nak korát (i. sz. VI—V. század) ta­nulmányozzák majd. Három szek­cióban a különböző szaktudomá­nyok — a politika, a társadalom- és gazdaságtörténet, az irodalom- tudomány, a vallástörténet, a nyelvészet, a művészettörténet — módszereivel értékelik a legfris­sebb kutatások eredményeit. A szekcióhoz két ülésszak és egy kollokvium is csatlakozik. A kongresszusra öt földrész or­szágaiból mintegy félezer tudóst várnak, közülük 150-et a szocia­lista országokból. Nagy létszámú tudósdelegáció képviseli a szov­jet és a hazai ókorkutatást, a francia, a német, az olasz és a spanyol tudományos életet. (MTI) BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Varázslatok a prágai metrón A metró elsősorban a technika és a kényelem szimbólumai A prágai metró új vonala azonban, amelyen 1978. augusztu­sában indult meg a forgalom, mással is büszkélkedhet. Az építők legfőbb célkitűzése az volt, hogy az egyes állomások képzőművészeti arculata harmonikusan illeszkedjék annak a városrésznek a történelméhez és jellegéhez, ahol helyet kapr nak. Prága sokarcú város, ennek megfelelően a metróállo­mások díszítése is változatos: szobrok, üvegplasztikák, restau­rált műemlékek, ötvösmunkák, terméskőből készült mozaikok késztetik önfeledt gyönyörködésre az utazókat. (Orbis—KS) Ivana Zabková • Az új vonal sokak szerint legszebb állo­mása a Malá Strana (Kisoldal), a Wallenstein Palota közvet­len közelében (jobbra). Az elismerés első­sorban a szob­rászoknak szól, akik olyan alkotásokkal ékesítették az állomást, amelyek híven kifejezik a városrész történelmi at­moszféráját. A képen: Mátyás Braun cseh művész Remény című barokk szobrá­nak a máso­lata a mozgó­lépcsőnél. • Ahogy kilé­pünk a metró- állomásról, ismét csak az építők és a velük együtt­működő művé­szek megvaló­sult álmaiba csöppenünk (2. kép). Ez a kovácsoltvas kapu rögtön szemünkbe ötlik, mögötte egy ízlésesen kialakított pihenőkért, majd a Malá Strana meg­annyi figye­lemre érdemes műemléke rejlik. • A prágai metró új vona­lának alkotói a nem is olyan régmúlt történelmét szintén bemu­tatják. A Sta- romestka (óvárosi) állo­máson helyez­ték el „A nép győzelme” című, termés­kőből készült mozaikot (lenn). • A következő állomás a Mustek (Hidacska). Itt az építők több iga­zan értékes leletre bukkantak. A XIII. században csillámpalából épült híd, valamint a két évszázaddal előbbi időkből származó városfal ma­radványait sokan megcsodálják. (Fotó: Orbis.— KS)

Next

/
Thumbnails
Contents