Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-23 / 196. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. augusztus 23. TUDOMÁNY-TECHNIKA Óriási propán-bután gáztárolók Egyenesben az öntözőgép A propán-bután gáz néhány évtizedes pályafutása alatt óriási népszerűségre tett szert világszerte. Segítségével azok is részesülhetnek a nagy hőtartalmú éghető gáz használatának „áldásaiban”. akikhez nem ér el a gázvezeték-hálózat csőkígyója. Márpedig ma még ők vannak nagy többségben. A jól ismert formájú alumínium gázpalackba lefejtett propán-butánnal nincs különösebb gond. Annál nagyobb problémát jelent a propán-bután gáznak a földgáztisztító és ásványolaj-feldolgozó üzemek közelében való nagy mennyiségű tárolása. A tárolási gondokat az is sokasítja, hogy a • termelés és a fogyasztás az év folyamán nem egyenletes, így az ingadozások ki- egyenlítésére meglehetősen ‘ nagy tárolókapacitásról kelj gondoskodni. Még az a szerencse, hogy a propán-butánt viszonylag egyszerű módon, nyomással vagy hűtéssel cseppfolyósítani lehet, így sokkal gazdaságosabban tárolható. mint gáznemű halmazállapotban. A gyakorlatban a félig hűtött és a teljes egészében hűtött tárolási mód terjedt el, mindkét esetben jelentősen csökkenthető a tartályok falvastagsága. Ha például 0 C-fokra hűtik le a propán-butánt, akkor 6 atmoszférás tartályokban tárolható 16 atmoszférás tartályok helyett. A hőmérsékletet tovább csökkentve a tárolótartályban belső túlnyomásra már nincs is szükség. Az így cseppfolyósított gáz szabadba kerülve nem párolog el spontán a nyomáscsökkenés hatására, hanem csak az odajutott hőmennyiség mértékének megfelelően, ami ■ biztonságtechnikai szempontból nagyon kedvező. 0 Cseppfolyósított gázok tárolására alkalmas tartályok egy kőolaj- feldolgozó üzem szomszédságában. Ma a legnagyobb cseppfolyós gáztartályok 2000—3000 köbméter befogadóképességűek. A tengeri navigáció újdonságai A tengeri hajózásban elsőrendű követelmény, hogy a hajó a lehető legpontosabban meg tudja határozni pillanatnyi helyzetét. A régmúlt idők __hajósain ak primitív eszközeihez képest hatalmas fejlődést jelentett a szextáns és a kronométer, majd a két világháború között az első primitív elektronikus eszközök, a rádióiránymérők bevezetése. A második világháború alatt kifejlesztett újabb navigációs eljárások ugrásszerű fejlődést hoztak, és több közülük polgári és korszerűsített formájában ma is használatos. Az igények azonban egyre nőnek. és ezekkel a navigációs rendszerekkel mind kevésbé lehet kielégíteni őket. Az úgynevezett földi bázisú hiberbola navigációs rendszerek megbízhatósága ugyanis erősen korlátozott. Rövid távolságra még pontosak, nagy távolságokon azonban már kevéssé, hiszen a felületi hullámok a talaj, a térhullámok pedig az ionoszféra gátló és csillapító hatásának vannak kitéve. További előrelépés csak a mesterséges holdas rendszer bevezetésétől volt várható. Ez az egész Föld felületét átfogó helymeghatározó rendszer csaknem zavarás- mentes térhullámaival roppant távolságon is nagy pontosságú méréseket tesz lehetővé. A Transit Navigation Satellite System jelenlegi formájában • Holland gyártmányú tengeri hajó és parancsnoki hídja. A hajó a legmodernebb navigációs műszerekkel is fel van szerelve. 1967 óta működik, gyakorlatilag az egész Földre kiterjedő 'átfedéssel, így bárhol felhasználható a pontos helymeghatározásra. A Transit rendszer hat, majdnem kör alakú pályára állított mesterséges holdat tart üzemben, amelyek átlagosan 1100 kilométer magasságban keringenek. Az éppen a megfigyelő felett, vagy környezetében áthaladó mesterséges hold fedélzeti adója kétperces időközönként adássorozatokat sugároz ki, amelyek pálya-, valamint időadatokat tartalmaznak. A rendszer nagy előnye, hogy használható a tengeri hajózásban éppúgy, mint hidrográfiai, szeizmikus és geofizikai kutatásokra, de alkalmas térképészeti célokra is. Túlnyomásos sebészeti műtő A túlnyomásos kamrák gyógyászati alkalmazásának a gondolatával már a múlt század végén foglalkoztak az orvosok, ötleteik megvalósítását azonban csak a modern technika tette lehetővé az utóbbi évtizedben. A nagy nyomású oxigénálás egyike az orvostudomány új irányzatainak, a túlnyomásos kamrák alkalmazása világszerte most van terjedőben. Különösen olyan esetekben jelentős, amikor a vér vörös vértestei képtelenek az oxigénszállításra. Szívsebészeti beavatkozáskor ily módon a lelassuló vérkeringés mellett is fenn lehet tartani a szervezet oxigénellátását. Ugyanez a hatás az agyvérzés és a szívizom-infarktus kezelésében, gyógyításában is szerepet játszhat. A rákgyógykezelés egyes eseteiben a daganatszövet — besugárzás hatását a — tökéletesebben elhal a nagy nyomású kamrában. Arra is felfigyeltek, hogy a szervátültetéskor a szövetek hamarabb tapadnak meg a túlnyomásos térben, hamarabb áll helyre normális működésük is. A nagy nyomású sebészeti műtő nagyobb, belső része maga az operációs terem, amelybe a kisebb -méretű zsilipkamrán keresztül lehet bejutni. A kettőt hermetikusan csukódó ajtó választja el egymástól, ugyanilyen zárja le a bejáratot is. A tökéletesen felszerelt műtőben 3 atmoszféra túlnyomás hozható létre az operáció, vagy a kezelés tartamára. A kamra ugyanilyen nyomású tiszta oxigénnel is feltölthető, ha erre szükség van. A zsilipkamrában fokozatosan növelhető, vagy csökkenthető a nyomás, aszerint, hogy a beteg és az orvosok „be”- vagy „ki- zsilipeléséröl” van-e szó. Napjaink legnagyobb és legmodernebb nagy nyomású műtői Amszterdam. London és Boston kórházaiban találhatók. A két történet körülbelül ugyanabban az időben kezdődött, egymástól teljesen függetlenül. A helyszínek közti távolság sem kevesebb, mint nyolcvan kilométer. Két éve azonban összekapcsolódtak és azóta szinte elválaszthatatlanul, a szereplők egymást támogatva dolgoznak. A mezőgazda- sági tudományok művelőinek és a gyakorlatban dolgozó szakembereknek összefogásáról szóljon tehát ez a történet: — 1972 januárjában kezdődött — mesélte két évvel ezelőtti találkozásunkkor dr. Marjai Gyula, a Szarvasi Öntözési Kutató Intézet munkatársa, aki négy társával együtt azóta már egész kis öntözőgépcsalád atyjának mondhatja magát. — Akkor vetődött fel az a gondolat, hogy olyan öntözőberendezés kellene végre, amely egyidő- ben több száz méter szélességben képes a vizet kijuttatni. Elég magas építésű legyen ahhoz, hogy kukorica nagyságú növényt is lehessen vele öntözni. Ezenkívül, miután a munkaerőnek egyre inkább híján leszünk, önjáró legyen, folyamatosan, előrehaladás közben és ami igen lényeges, önmaga mögött öntözzön. És végül, üzemeléséhez ne vegyen igénybe nagy mennyiségű energiát. A tervezéseket időről időre követte egv-egy gép — mondja Lelkes János, a kutatócsoport tagja, akivel néhány napja az eltelt hét év* * * munkájáról beszélgettünk. — Most a Szarvasi Állami Tangazdaságban dolgozik egy, a legelső tervek szerint megépült KÖRÖS— 200. Ezt még teljesen „házilagos” módszerrel készítettük. Mi, a voltaképpen elméleti szakemberek fúrtunk, faragtunk, hegesztettünk. Következő lépésünk az volt, hogy megpróbáltuk már a gyakorlatban is alkalmazott gépet átalakítani. Választásunk a CK—100-ra esett, járószerkezetét teljesen meghagytuk. a vízadagoló berendezést formáltuk elképzeléseink szerint. Ez a KÖRÖS—70 néven szereplő gép a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaságban is volt egy évig, ahol ágyásos paradicsomot öntöztek vele. Mi, természetesen a gép munkáját értékeltük. Ehhez hasonló két szerkezet készült a Békéscsaba és Környéke • Agráripari Egyesülés részére, any- nyi változtatással, hogy míg az igazi KÖRÖS-jelű gépek csak felületi öntözést produkálnak, azaz Hosszú bajuszaik segítségével közvetlen a föld felszínére juttatják a vizet, addig a BAGE típusúakra szórófejet is lehet szerelni. Aztán sorrendben következett a KÖRÖS—150. Ez a gép ... Kicsit önmagunkat is félbeszakítva, a másik történetről is szót kell ejteni, tehát: Napjainkban szerte a világon egyre nagyobb gondot jelent a természet- és a környezetvédelem, hiszen mind nagyobb mennyiségben „termelnek” a gyárak, üzemek, vállalatok hulladékot, az állattartó telepek hígtrágyát és a városok szennyvizet. Valamennyi elhelyezésének, hasznosításának problémája foglalkoztatja, a kutatókat. Egyik-másik kísérlet jelentős eredménnyel is kecsegtet. A kecskeméti városi szennyvíz elhelyezésére és hasznosítására hoztak létre a kecskeméti Magyar —Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben egy rendszert. A telepen — ahol a tisztítást, elhelyezést végzik, a szántóföldi öntözőtelepen és a biztonsági nyárfaerdőben, ahol hasznosítják — ez év első hat hónapjában 1 millió 286 ezer köbméter szennyvizet fogadtak. A tervek szerint 1980-ban már működik majd az úgynevezett mechanikai tisztítótelep. így a rendszerbe • A kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet kukoricatábláján már dolgozott a KÖRÖS—150 jelű öntözőgcp. Jól láthatók vízelosztó szerkezetének lényeges részei, a fehér bajuszok, amelyek közvetlen a föld felszínére vezetik a vizet, kereken 210 méter szélességben. (Straszer András felvétele) érkező szennyvíz mennyisége megkétszereződik, nem sokkal később megháromszorozódik, amelynek egy részét ugyancsak öntözéssel kívánják hasznosítani a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet szakemberei. A már öntözésre alkalmas szennyvíz kijuttatásához azonban nem minden öntözőgép felel meg. Ugyanis, bármennyire is tisztítva van, nem szerencsés, ha a szennyvíz közvetlenül érintkezik a vele dolgozó emberekkel, a környezet védelméről nem is beszélve. Emellett a. telep csak meghatározott nyomással tudja a szennyvizet a géphez juttatni. A talajviszonyokat szintén messzemenőkig figyelembe kell venni. A szennyvizes öntözésre szánt hibrid vetőmag-kukorica talaja homokos vályog, az átlagosnál jóval nagyobb mésztartalommal, ami a talaj tö- mődöttségét segíti elő, és így rontja a víz beszivárgásának esélyeit. Tehát, ahová víz kerül, egy-kettőre sár lesz. És ne feledkezzünk meg a talajfelszínről sem. ami bizony egy rosszul felterített asztalkendővel is felveheti a versenyt hullámosság terén. Vajon, melyik öntözőgép felelne meg legjobban a körülményeknek, figyelembe véve a távolabbi terveket is? 1974-ben a kecskeméti tsz megvásárolta a SIÖ—100 jelű öntözőberendezés 0-szériájának 12 darabját. Azóta e típus gyártásáról végképp lemondtak, tehát alkatrész nincs. Nem beszélve arról, hogy a hozzáfűzött reményeket sem váltotta be teljes mértékben ez a típus a szennyvíztelepen. 1977- ben több öntözőgéppel is próbálkoztak, összevetették a CSSZV, a KF—120, a Rain—Roll és a meglevő SIÓ—100 munkájának eredményeit. Egyik sem vált be. A KF—120-as nyomásigénye egyezett volna az előteremthetővel, de ez a gép maga körül körben öntözi be a talajt. És a sár itt aztán már fogva tartja. 1977 nyarán következik a történetnek az a fejezete, ami felélénkítette mind a szarvasi kutatók kedvét, mind a Magyar—Szovjet Barátság Tsz szakembereinek reményét... 1977-ben, akkor már többedszer, bemutatták a szakembereknek működés közben a KÖRÖS— 200-at. Ezen a bemutatón részt vett a kecskeméti tsz szennyvíztelepének több vezetője. A gépben rejlő lehetőségeket azonnal felfedezték. Innen már nagy léptekkel haladt a KÖRÖS-gépcsalád leendő legújabb tagjának sorsa. Az Öntözési Kutató Intézet ugyanis kivitelezőt keresett a kutatói által megszerkesztett gépre. A Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet gépet keresett, márpedig úgy látszott, hogy a bemutatott KÖRÖS—200 megfelel igényeinek. A termelőszövetkezet tehát — bár ez nem feladata — vállalkozott a gép kivitelezésére. Kértek, és segítséget kaptak a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központtól —, amelynek szakemberei a tsz-ben a szennyvizes rendszer bemutatását irányítják — valamint az Országos Vízügyi Hivatal vízhasznosítási és csatornázási főosztályától. A tsz a kutatók rendelkezésére bocsátotta a szennyvíztelep műszaki berendezéseinek rajzát, a terület adatait, úgyhogy voltaképpen az új gépet arra a meghatározott területre és körülményekre tervezték meg Szarvason. Az új gép neve KÖRÖS—150, mivel 150 köbméter víz egy óra alatti kiadagolására tervezték. 1977 végére megszületett a terv. Aztán a következő év tavaszától a kutatók és a tsz szolgáltató tő- ágazatának szakemberei többször találkoztak, megbeszéléseket tartottak, vitatkoztak. A gép összeállításának ugyanis sok nehézsége volt. Több alkatrészt a tsz-ben gyártottak le, mert rnár nem lehetett hozzájutni, de a hozzáillő munkaeszköz sem állt mindig rendelkezésre. Többször segített a más gazdaságokkal kialakított jó kapcsolat, sőt a személyes barátság is. A kutatók voltaképpen itt éltek, mindegyikük a saját maga áltál tervezett berendezésrész elkészültét a helyszínen is figyelemmel, segítséggel kísérte. A hatalmas monstrum idén nyár elején elkészült, összeállítva pihent a kukoricatábla szélén. És aztán a környéken dolgozók lélegzetvisszafojtva figyelték a nagy pillanatot. A gép elindult, működött, öntözött. Ezzel megkezdődött az üzempróba, hiszen menetközben is végeznek apróbb javításokat, erősítést, de elsősorban méréseket. A gép mellett ügyeletet tartanak a kutatók. Folytassa tehát most ismét Lelkes János, aki ottjártunkkor figyelte a gépen a munkákat. — Ezen a szerkezeten látszik, hogy erre a területre terveztük, de az is, hogy okultunk a család előző tagjainak hibáiból. A KÖRÖS— 150 már könnyűszerkezetes, és a rácsszerkezetben a szennyvíz romboló hatása miatt nem fém, hanem műanyag cső fut. A vízszétosztás azonban mit sem változott. A hosszú, vékony, fehér bajuszok a földre vezetik a vizet. Ami a szennyvíznél igen lényeges, hiszen így a levegőt, a körülötte foglala- toskodókat nem szennyezi. A gép megindulása — tisztában vagyunk vele — nem jelent még üzembiztonságot. Ezért is vagyunk itt mindig, ezért figyelünk, és ha kell, avatkozunk be a munkájába. Készülünk az öntözési tárcaközi bizottságnak bemutatni ezt a gépet. Koncepciójuk sok tekintetben találkozik azzal, amit ez a szerkezet megvalósít. A felületi öntözés elterjesztése került az idén jobban előtérbe. A KÖRÖS—150 ezt csinálja. Igazán csak köszönet jár a gazdaság dolgozóinak, nemcsak a gép kivitelezéséért, hanem az építés közbeni sok tanácsért, amelyek közül kellő megfontolás után nem egyet meg is valósítottunk. Különösen annak örülünk, hogy a további kutatómunkánkat is megkönnyítették. Azzal, hogy nem kell ismét kivitelezőt keresnünk, hiszen nem egyetlen darab alkatrészt, élőméit készítették el,r hiihenri egyszerre kettőét. Ez azt jelenti, hogy a már működőképes gép üzemi próbáinak befejeztével, a tapasztalatokat felhasználva, összeállíthatjuk a második KÖRÖS—150-et is. A tsz-nek nem kis szerepe volt abban, hogy a gép működőképessé váljék, pontosabban hogy valamennyi eleme elkészüljön, vagy megérkezzen a helyszínre. Bábáskodtak a Kecskeméten összeállított gép mellett. Mindkét fél. azaz a kutatók is, a tsz is nyert ezen az együttműködésen. Égetően szükség van megfelelő öntözőberendezésre, a szennyvíz lassan a szövetkezet nyakába szakad, ha megoldást nem talál. Azaz most már a megoldás megvan, és nagyon őszintén reménykednek valamennyien, hogy a megvalósított elmélet, nemcsak a próbaüzem gyötrelmeit állja ki, hanem a gyakorlatét is. Ez a gép sík terepen már most, és így dolgozhatna. A mi hullámos talajfelszínünkön — nagyon bízunk benne. épp a próbaüzem alatt tapasztaltak alapján —, hogy némi technológiai változtatás után szintén megállja a helyét. Gál Eszter Csomagolt zöldborsóleves # A Magyar Hütuipar budapesti gyárában naponta £,5 vagon gyorsfagyasztott félkész- és készárut csomagolnak. Ipari rekonstrukciók, építkezések Jugoszláviában Az MTT, a szlavóniai Mari bor textilvállalata ez évben 150 millió dinár értékben korszerűsíti lermelését. A vállalat üzemei ezúttal évente 24 millió méter pamut és műszálas textíliát, 2 millió méter tiszta és vegyes gyapjú- kelmét. 2 millió kilogramm cérnát gyártanak, valamint 7 millió dollár értékű terméket exportálnak. * Konténer-pályaudvart épít a szlovéniai „GORENJE” társulás Velenjében, a Jugoagent tengerészeti ügynökséggel közösen. Korszerű módszerrel a Gorenje jelentősen megnövelheti szállítmányainak mennyiségét. Ez évben terv szerint 2000 konténerben küld például árut ausztráliai megrendelőinek. * Évi 750 000 tonna kapacitású új kokszolómű építése kezdődött a Zenica Vasművekben (Bosznia- Hercegovina). Az üzem előreláthatólag két év alatt készül el. A beruházás összege megközelíti a 2000 millió dinár értéket. * A ljubljanai LEK Gyógyszer- vegyészeti Vállalat saját technológia alapján, hazai nyersanyagokból új gyógyszergyárat helyezett nemrég üzembe. Az itt készülő. Retergin nevű új gyógyszer gyártása húszévi kutatómunka eredményeként kezdődhetett meg. Alapanyaga a Jugoszláviában 3600 hektáron termesztett, többek között az Ergotin nevű, a méhizomzat összehúzódását elősegítő hatóanyagot tartalmazó anyarozs. A jelenlegi 300 kiló helyett ebből a gyógyszerből az új gyár üzembe lépésével már 1000 kilogramm évi termelést érnek el. A gyár termékeinek háromnegyed részét exportálják.
