Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-19 / 194. szám

1 ® PETŐFI NÉPE 0 1979. augusztus 19.

Dicsekvés nélkül...

* >V?', lűr . 3

• Töhl) milliós költséggel úji tolta fel a mezőgazdasági gépparkot, korszerű betakarító esz közöket vásárolt a szövetkezet.

9 Szép termést ígér

a kukorica. Czcglédy János tsz-elnök és Illés Mihály párttitkár nézi a jól fejlett csöveket.

Fővárosi munkások cs a helyi szövetkezet gazdái az idén együtt ünnepük Mélykúton az Alkotmány napját. A mélykútiak meghívására a budapesti VIII. kerületi pártbizottság és az Állami Pénzverde dolgozóinak népes küldöttsége érkezik a nagyközségbe, üzemlátogatásokon ismerkednek meg a szövetkezetek legújabb eredményeivel, az ott dolgozók mai életével, majd ünnepi nagygyűlésen emlékeznek meg az Alkotmány törvénybe iktatásának harmincadik évfordulójáról és mindarról, ami ez idő alatt városon és falun végbement.

A mélykútiak és a budapesti munkások kapcsolata nem újkeletű. Ismeretségük még a mező- gazdaság szocialista átszervezésének idején kezdődött, amikor a nagyközség szövetkezetei megalakultak. A VIII. kerület munkásai felvilágosító szóval is segítették akkor a helybelieket a kezdeti lépésekben a szövetkezeti gazdálkodás útján. Vajon milyen előrehaladást tettek a mélykúti Alkotmány Tsz dolgozói azóta, hogy huszonhat éve tizenhat kistermelő Kovács Péter házánál megalapította a közös gazdaságot.

Sok esztendős munkával 4 ezer hektáros nagyüzem alakult ki az egykori 194 holdas szövetkezetből, s ma a legtöbb ágazatban iparszerűen termelnek. A ke- pyérnekvalót a bábolnaiak, a napraforgót a bácsalmásiak, a kendert a szegediek korszerű technológiájával, a korábbinál jobb minőségben és nagyobb termésátlagokkal állítják elő. Főként az utóbbi három évben gyorsult fel a gazdaság fejlődése, amióta' az adottságokhoz legjobban igazodó termelési szerkezetet alakítottak ki az újonnan választott vezetőség irányítása alatt az Alkotmány Tsz dolgozói. A/

1976-ban még veszteséges szövetkezet két esztendő alatt egyensúlyba került, nyereségesen gazdálkodik.

Bebizonyosodott, hogy ugyanazok a szövetkezeti dolgozók képesek a magasabb követelményeknek megfelelni, nagyobb hatásfokkal. szorgalommal tevékenykedni. ha a vezetőség hivatása magaslatán áll. A pár éve még nyugdíjkorhatárt megközelítő átlagéletkorú tagság sorai fiatalokkal gyarapodnak. Az idén már 45—50 év között van a szövetkezeti dolgozók átlagéletkora. Számos fiatal szerzett szakmunkás-, be tanított munkás-képesítést a szövetkezet segítségével. 1976 óta lett a szövetkezet a mezőgazdasági szakmák egyik kiképző központja, ahol zöldségtermesztő, állattenyésztő, növényvédő gépész. autó- és villanyszerelő, kőműves. lakatos, mezőgazdasági gépszerelő szakmákra jelentkezett fiatalok sajátítják el a szükséges gyakorlati ismereteket.

Az Alkotmány Tsz szoros kapcsolatot tart, az általános iskolákkal. s az onnan kikerülő, a mezőgazdasági pályát választó fiatalok közül mind többen jönnek a szövetkezetbe dolgozni. Az idén

huszonhat ösztöndíjasa van a közös gazdaságnak. Ketten közülük az egyetemen, a többiek a szakmunkásképzés keretében szét zik meg a munkájukhoz szükséges ismereteket. Amióta az Alkotmány Tsz termelési szerkezete á'aiakult. és a szakosodás folytán mindenki a képességének leginkább megfelelő munkahelyen dolgozhat, az alap- és középfokú végzettségű szövetkezeti dolgozók közül mind többen jelentkeznek továbbképzésre, technikusi minősítő vizsgára. A mindennapi munkában, a tanulásban, az emberi magatartásukban leginkább helytállók közül szeretné majd kiválasztani az egész szövetkezeti közösség azokat, akik alkalmasak lesznek a különböző vezetői tisztségek betöltésére.

A vezetőség minden lehetőséget megragadva egyengeti az Alkotmány Tsz gazdái boldogulásának útját. Külön támogatást kapnak a nagycsaládosok és a fiatalok. Segíti a szövetkezet a lakásépítést telekjuttatással, kedvezményes fuvarral. A szocialista brigádok tagjai pedig szakmák szerint, az új otthonok felépítésében nyújtanak nélkülözhetetlen támogatást társaiknak. 1978 óta a szövetkezeti munkahelyeken munkaruhát kapnak a téesz- tagok, s kezdettől fogva védőruha-juttatásban részesülnek mindazok. akiknek az a rendelet szerint jár.

Az Alkotmány Tsz gazdái a XII. pártkongresszus és a fel- szabadulás 35. évfordulója tiszteletére kibontakooztt versenyben szép számmal részt vesznek. Tizenhat szocialista brigád háromszázharminc tagja 2 millió forintot érő munkafelajánlást tett. Az elemi károk ellenére — épp a többletmunkájuk folytán — minden lehetőség megvan a szövetkezet termelési tervének a t ú ltel jesítésére. 1VI i ndezek ről

,'/ónban részletesen beszámolnak munkás—paraszt találkozón a fővárosból érkezett vendégeknek.

Kiss Antal

41 A mélykúti Jókai utcában húsz családi házat építettek a legutóbbi években az Alkotmány Tsz tagjai.

Igazi pékszíve van

Volt egyszer eav bemutató

— a maga nemében az első

— nem is olyan rég, a nyái- elején a fővárosban. ahol a szakemberek é- fogyasztók kóstolták. bírálták.

összehasonlították és pontozták az ország 47 üzeméből elküldött sütőipari termékeket. Hét termékcsoport - ban összesen 113 féle készítményt értékeltek. Az összehasonlító bírálat eredménye: a legjobb két- kilós kenyeret a tiszaalpári Tiszatáj Ts/ kiskunfélegyházi pékségében sütik. A vizeszsemlék közül a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat kenyérgyárában készült vitte el a pálmát. s ugyancsak a kecskeméti vállalat küldte a legfinomabb fos- nott kalácsot, amelyet a me• Sós Zoltán, az üzem legfiatalabb szakembere.

0 Mint negyven éve, most is úgy készíti a kényé rét. Sós Rudolf.

gyeszékhely 15-ös számú üzletében készítettek.

És azóta? Most is tartják-e a színvonalat, az elismerést kiválté minőséget?

Kiskunfélegyházán, a tiszaalpári tsz sütödéjét mindenki ismeri. Még a távolabb lakók is eljönnek a pékséggel szomszédos foltba kenyérért. A kis műhelyben a kemence mellett találkoztam Sós Rudolffal. Beszélgettünk.

— Negyven éve kezdtem — egy sóhajtásnyi merengésre állt meg a mondat után, csodálkozva is, majdnem hitetlenkedve az eltelt időn. a kerek évfordulón. — öten vagyunk csaknem egykorúnk, öreg pékek, ebben a sütödében. Hagyományos módon készítjük a kenyeret. Csak a liszt szitáfásához és a dagasztáshoz használunk gépeket. No meg a kemencéket sem fával, szénnel fűtjük. hanem gázolajjal. Régiek ezek is, hagyományos magyar kemencék. Lapáttal vetjük a kenyeret, egyszerre 150 darab sül.

A kemence előtti lejárón, a gödörben éppen elkezdte munkáját egy hosszú nyelű lapáttal a kezében a tanítványa. Rá igazán büszke, hiszen a fia: Sós Zoltán. Öt figyelem. Hirtelen mozdulattal kicsusszantja a lapátot, a vetőkosárból ráfordítja a tésztát, megsierútja. egy vizes kefét kör- beszalajt rajta, s már fut is a tészta a lapáttal a kemence gyomrába.

— Igaz| pékszíve van ... —

mormolja mellettem a mester. S még hozzágondolom, amit nem mondott: „Az apja fia!" Zoltántól. amikor befejezte a vetést, a szakmáról érdeklődtek és arról is. mitől jó az itt sütött kenyér?

— Nem csapjuk össze, kidolgozzuk a tésztát — kezdte. — Meg jó kenyeret akarunk sütni. Nekünk boldogság, hogy örülnek és ide jönnek vásárolni az emberek.

Ne higgye, hogy csak én vagyok így ezzel. Mind a heten, akik itt dolgozunk. Egyik* műszak a másikat akarja túlszárnyalni, verseny- zünk, hogy melyikünké a jobb. A szövetkezet erre ösztönöz is bennünket.

A versenyre küldött kenyeret is az apa és fia sütötte. Mikor ezt is szóba hoztam mosolyintottak:

— Véletlen. Közülünk bárki ugyanolyan jól megcsinálta volna. És a most kisülő, meg az akkor elküldött között sincs különbség. Ilyet akarunk csinálni, ilyet tudunk

A kecskeméti kernyérgyár már más világ. Itt a pékeket a modern technika segíti. Amiben nincs különbség: meleg van itt is, a nyár és a kemencék lehelletéfől 40 fok feletti a hőség. Sok kecskeméti és környékbeli emberrel magam is az itt készült kenyeret, zsemlét és kiflit vásárolom.

A pékek között az a mondás járja: aki jó vizeszsemlét tud készíteni, az mindent tud a szakmáról Mihői ered ez a mondás, és miért teszik oda a „vizes" szót. erről tudakozódtam Mészáros Ferenc csoportvezetőtől.

— Készíthető még tejjel is a zsömle, de ilyet mi nem gyártunk — válaszolta. — Egyébként a mi vizeszsemlénkben nincs adalékanyag, csak liszt, víz, élesztő. Ezért nehéz csinálni. Az intenzív dagasztógép sokat segít. Laza tésztát gyárt percek alatt Ha a liszt minősége jó. a technológiát betartjuk. kitűnő ízű a péksütemény. A liszt persze szinte mindent eldönt. Már néhány hete az új búzából‘őröltét használjuk, nincs okunk panaszra.

— Ez a szép kerek zsemle befér bizony a zsebembe. Vagy a zsebem nagy, vagy egyik-másik zsemle kicsi — mondom, s érti a célzást Mészáros Ferenc.

0 A sütemények birodalmában, a Csongrádi utcai sütőüzemben, nagy gonddal teszik ládákba a fonott kalácsokat.

• Az intenzív dagasztógép segítségével, percek alatt kiváló tésztát készít Mészáros Ferenc. (Straszer András felvételei)

— Pontosan két kiló öt deka tésztát mérünk ki a mérlegen. Ezt beletesszük a formázógépbe, s eb. bői harminc darab egyforma „gombóc” kerül k^.I^unk mindegyik zsemle azonos súlyú. Esetleg akkor lesz kjsebb. ha technikai "hiba miatt á "kemencében jobban megsül. Délután kezdjük a zsemlegyártást. Éjfél után a süteményes ládákba rakjuk, és hajnalban kezdik a szállítást.

— Tehát ezért nincs a boltokban meleg zsemle és kifli ...

— Ennek elsősorban minőségi oka van. Ugyanis meg kell várni, míg meghűl, most legalább két óra ez, mert ha forrón raknánk a ládákba, összenyomorodott, formátlan zsemlék, kiflik kerülnének az üzletekbe. Még az íze sem lenne olyan jó . . . De technikailag és szervezéssel sem tudjuk megoldani, hogy hajnalban csináljuk a pékárut. Ugyanis átlagosan 30 ezer zsemlét gyártunk naponta, s hajnalban kenyerekkel vannak teli a kemencék.

Búcsúzóul jó pihenést kívántam az ünnepekre Mészáros Ferencnek és munkatársainak.

— Nekem és több társamnak hétfőn délben vége az ünnepnek, mert másnap reggel mindenki várja a friss kenyeret, péksüteményt ...

Csabai István

Segédtiszt, akiből főnök is lehet

Bár testtartása nem emlékeztet Rodin nevezetes szoboralakjára— a legsajátosabb rajta meghajtott feje —, a fiún mégis látni, hogy elmélyülten gondolkodik. Aki először pillantja meg így, azt is hi- hetné. hogy a fiatal szakmunkás olyan elmélázó típus.

— Tévedne — állítja határozottan Szénási László, a MÁV kecskeméti vontatási főnökségének vezetője. — Béla ilyenkor tervezi meg a múnkáját. Nálunk, itt, a javítóműhelyben a szerelők közül ki-ki a maga technológusa is. Mi már ismerjük Faul Bélát. Ezekben az „elmélázó percekben” az esze dolgozik, hogy utána a kezei is munkához láthassanak. és a legjobban, a legrövidebb idő alatt elvégezzék a feladatokat.

A jónövésű Diesel-mozdony-szerelőről sok jót hallok, még a főnöktől:

— Itt volt nálunk tanuló, és a három év alatt egyetlenegyszer sem kellett fegyelmezni. Ilyen sráccal én még nem találkoztam. Szemüveget visel, mert kissé gyenge a látása, de amilyen keze ennek a legénynek van! Másodéves korában már ezredmilliméteres pontossággal mért. Harmadéves korában pedig a barátjával, Bene Sándorral együtt teljes értékű szakmunkát végzett. Egy alkalommal francia licenc alapján gyártott Diesel-motort kellett rendbehozni. A két fiú odament a művezetőhöz. és kérte, hogy bízza rájuk, szeretnének ezzel a típussal is megismerkedni. Sokat ér az ilyen szakmai kíváncsiság! Hibátlanul elvégezték a munkát.

— Lönni akartam én mindön — vallja be Béla, kecskeméti zamatot adva szavainak. Autószerelőnek akart jelentkezni, s gondolt a cukrászélet előnyeire is. A Diesel-mozdony-szerelő szakmát végül is egy újsághirdetés ajánlatára választotta.

— Nem bántam meg, hogy ezek mellett a robosztus gépek mellett döntöttem — mondja — Olajos szakma, a munkaruhát hetente ki kell mosni, de azért szeretem. Mi, szerelők főként a mozdonyok motorjaival és az erőátviteli részekkel foglalkozunk. Egy kicsit konyítani kell a villamossághoz is, de a munkának erre a részére vannak itt villanyszerelők. Most éppen egy gázolajadagolóval vagyunk elfoglalva. Nem rutinfeladat, de azért meg tudjuk csinálni.

□ □ □

A szakma elméleti részét a 607. számú kecskeméti ipari szakmunkásképzőben sajátította el Faul Béla. Általában jeles, sőt. a harmadik évben kitűnő tanulmányi eredménnyel. De ez még mind semmi. Az idén végzett Diesel-mozdony-_szerelők közt ő a legelső: a Szakma Kiváló Tanulója versenyen Szombathelyen ő állt a dobogó legmagasabb fokára.

— Tanuló koromban KISZ-alapszervezeli titkár voltam, az intézeti bizottságban pedig politikai felelős — tudom meg Bélától.

— Vasutas egyenruhája van?

— Nincs. Egyébként segédtiszti kategóriába tartozom. Tizenhárom forintos órabérrel kezdtem dolgozni mint szakmunkás, július közepén. Ahogv számítom, köigilbelül két és félezer forint jön ősze havonta. Tízéves szerződést kötöttem a vasúttal.

□ □ □

Tíz esztendő hosszú idő. Vajon jól tette Faul Béla, hogy így elkötelezte magát? Szénási László megnyugtatókig válaszol.

— Akárkivel nem kötünk ilyen szerződést. Béla lanulókorában havonta üszesen 960 forint ösztöndíjat kapott. Harmadévesen már jogosult volt sza- badjegyre. Még távolabbi dolog számára, de majd nősüléskor az elsők közé soroljuk a munkáslakás- akcióban. mert nekünk is vannak ám kötelezettségeink a leszerződött dolgozóinkkal szemben!

Jelenleg segédtiszti besorolásban van Béla. Ez a harmadik szakcsoportban a kezdő rangfokozat. Ősszel Bene Sanyival együtt folytatja a tanulást a szakmunkások középiskolájában. Érettségi és technikusi vizsga után a műszaki főtiszti szakcsoportba kerülhet át a Diesel-mozdony-szerelő. Elméletileg ebből a Faul fiúból akár főnök is lehet valamikor. Csak tanulnia kell.

— Néhány év múlva őrségváltás lesz nálunk a fűtőházban. — folytatja a tehetséges ifjúmunkás esélyeinek ismertetését a vontatási főnökség vezetője. — Új művezetőkre, csoportvezetőkre és reszortosokra lesz szükségünk. Ez az utóbbi mérnöki beosztás. Mi a saját meglévő gárdánkból szeretnénk kinevelni az utánpótlást. Szerencsések va0 Barátok és munkatársak: Béla és Sándor.

gyünk, mert ahol Béláék dolgoznak, az egy jól felkészült, komoly társaság.

A konzervgyári szakmunkás mama, és a villanymalomban portáskodó papa nyugodt lehet, a Béla ügye „sínen” van — a szó átvitt értelmében is.

A. Tóth Sándor |