Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-19 / 194. szám
\ Alkotmányunk ünnepén nyárutó jeles napján, augusztus 20-ún, miként L * szerte az országban, hasonlóan szűkebb hazánkban, Bács-Kiskunban is munkások, parasztok, értelmiségiek együttesen ünnepelünk. Emlékezünk, számvetést teszünk, örülünk szocialista életünknek, s megújult erővel tekintünk a holnapokba. Az idei ünnep fényét megsokszorozza, hogy állami, társadalmi, de személyes életünk alakulását is meghatározó alaptörvény, az Alkotmány 30. születésnapját ünnepeljük. A régmúltba tekintve az államalapító István királyra emlékezünk, aki kora követelményeinek megfelelő fejlődés útjára egyengette nemzetünket. Alkalom ez arra, hogy tisztelettel adózzunk a magyar nép évezredes, kemény, áldozatos munkájának, amelyet mindvégig a társadalmi haladásért. nemzeti létünkért folytatott. Meleg szívvel emlékezünk hazánk felszabadulására, amelynek immár harmincötödik évfordulója közeleg. Az alkotmány történelmünk új korszakát nyitotta meg. amikor leszögezi: „A dolgozó nép a Szovjetunió baráti támogatásával újjáépítette a háború sújtotta, romokban heverő országot. A régi rend urai és védelmezői ellen folytatott küzdelemben a magyar munkásosztály — szövetségben a dolgozó parasztsággal, együttműködve a haladó értelmiséggel — kivívta és megszilárdította a dolgozó nép hatalmát." E hatalomra került nép országgyűlése emelte törvénnyé az Alkotmányt, majd a szocialista építés újabb negyedszázados, valóban történelmi jelentőségű eredményei alapján továbbfejlesztette és egységes szövegbe foglalta a napjainkban is érvényes hatállyal bíró alaptörvényünket. Az elmúlt három évtized arról tanúskodik, hogy az Alkotmány nem holt betűk halmaza, hanem iránvt mutató, élő. eleven formálója életünknek. \ : ephatalmunk legfelsőbb yj szerve, az országgyűlés a párt marxista-leninista politikáját érvényesítve. Alkotmányunk szellemében sorra és rendre alkotta meg nagy jelentőségű törvényeinket. E törvények létrehozták a Magyar Népköztársaság intézmény- és hatalmi rendszerét, amelyek a dolgozó nép szolgálatában biztosítják a szocialista építőmunka céljainak megvalósulását. Más törvényeink is az Alkotmány szellemében érvényesítik a társadalmi és emberi szabadságjogokat, az állam és közélet szocialista demokratizmusának kiteljesedéséi. Az Alkotmány szelleme a jogokat és kötelességeket előíró rendelkezései dolgozó népünk hozzáértő. szorgos és eredményes, naponta végzett munkájában — korszakos társadalmi, gazdasági és kulturális vívmányokban — öltöttek testet. Megteremtésével és fejlődésével létrejött az új gazdasági rendszer. E folyamat kihatott társadalmunk fejlődésére. A társadalom vezető osztálya a munkásosztály; osztályként jött létre a termelőszövetkezeti parasztság; ugyancsak kialakult az új értelmiség fontos társadalmi kategóriája. Népünk közös céljai és érdekei szükségszerűen kovácsolták erőssé a társadalom szövetséges! kapcsolatait, az egész nemzet egységét. Az ipar. a mezőgazdaság, egyáltalán a szocialista gazdaság erősödése és továbbfejlődése — ennek során önmagunk, az alkotó ember többé válása — lehetővé és szükségszerűvé tette az országépítés egy magasabb szakaszát, a fejlett szocialista társadalom megvalósításán való munkálkodást, amely ma mindenek- felett való nemzeti programunk. Jól látható, hogy minden, ami történt és történik, önmagunkért, családunkért. egész népünkért történik. A társadalmi, gazdasági fejlődéstől függően és az anyagi erőforrások mértékében minden korábbinál magasabb élet- színvonalon él, a tudás megszerzésének lehetősége mindannyiunk rendelkezésére áll. Mindez együttesen lehetőséget nyújt ahhoz, hogy világnézetünkben erkölcsi és emberi magatartásunkban magasabb rendű szocialista értékeink szerint formálódjunk. A szocializmus . társadalom-, 1 gazdaság- és emberformáló ereje különösen nagy és korszakos változásokat hozott Bács-Kiskun megye és lakossága életében. Móricz Zsigmond az 1930-as években Kecskemétről írt riportjában arról kesergett: „Az államra a polgárok nem számíthatnak egyéni bajaikban. Nemcsak egyénenként, de nagy közösségben sem.” Ma a megye lakossága élvezi a;'szocia- lista állam sokoldalú támogatását, hogy leküzdje a számos területen megnyilvánuló elmaradottságot. Ehhez társul szorgalma és leleménye, mely jó eszköz ahhoz, hogy a korszerű igények szerint fejlődjék a gazdasága, az emberek élete. Még alig két évtizede az ipar hiányában és a vékony karéjú kenyeret nyújtó kisparaszti, gazdaságok miatt a legnagyobb gond a munkalehetőségek, a foglalkoztaírta: dr. Molnár Frigyes, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke pMOH írmhhü totlság hiánya volt. amejy a megyéből való elvándorlásra késztetett tízezreket. Ma az iparosítás és a mezőgazdaság szocialista átszervezése eredményeként ez a gond Bács-Kiskun megyében is az ellenkezőjére fordult: az ipar termelési értékben is, foglalkoztatottságban is meghaladja a mezőgazdaságot. A mezőgazdaság pedig jól hasznosítva a nagyüzemi termelés nyújtotta lehetőségeket, mit sem veszítve jelentőségéből, egyben, az ország egyik éléskamráját képezi. A nagyszerű eredmények mellett, bizony még nem kevés gond vár megoldásra. Ezek sikeres megoldására a megyei párt- és állami vezetésnek a felső párt- és kormányszervek által jóváhagyott, és támogatott világos programja van. a vállalatok a szövetkezetek, az egész gazdasági élet dinamikus további korszerűsítésére. V áltozatlanul fontos ágazat megyénkben a mezőgazdáság, hiszen az ország mezőgazdasági termelési értékéből nem kisebb, mint 10—12 százalékkal részesedik. Az elmúlt években jelentősen növekedett a búza, a kukorica, a sertés- és a baromfihús mennyisége, hasonlóképpen a szőlő-, a bor-, a gyümölcs- és a fűszerpaprikatermelés. A termésátlagok általánosan jónak mondhatók, számos területen pedig .meghaladják az országos színvonalat. A kertészeti termékek adják a bruttó termelési érték 27—28 százalékát, bár területileg csak 15,2 százalékot foglalnak el. Az V. ötéves terv időszakában fokozott figyelmet fordítva e fontos kultúrák további korszerűsítésére, a megye mezőgazdasági nagyüzemei hatezer hektár új szőlőültetvényt és 3200 hektár új gyümölcsöst telepítenek. Mind a lakosság ellátása, mind az ipar nyersanyag-szükséglete és 'az exportigények jobb kielégítése szemszögéből, kiemelkedő eredményeket ért el a zöldségtermesztés. De az állattenyésztés sem szégyenkezhej, sőt, magas színvonalról adhat számot a szarvasmarha-állomány és a sertéstenyésztés, valamint a baromfite- nyé_sztés. A végbement impozáns fejlődés eredményeként esztendőről esztendőre javul a nagyüzemek gazdálkodásának eredményessége. Ezt igen jól tükrözik a következők: az elmúlt évtizedben kétszeresére emelkedett eszközállomány mellett, 20 százalékkal csökkent a dolgozói létszám, a termelés mennyisége viszont ez idő alatt a másfélszeresére növekedett. Figyelmet érdemel, hogy az állami gazdaságok többsége, a szövetkezeteknek mintegy fele jó színvonalon gazdálkodik. Az utóbbiaknak azonban egyharma- duk — döntően a mostoha természeti adottságok és a szegényes eszközellátottság miatt — ma még nem kielégítő szinten gazdálkodik. Változatlanul fontos szerepet töltenek be a közel 100 ezer hektáron gazdálkodó szakszövetkezetek. A nagyüzemi termelést hasznosan egészíti ki a mintegy 140 ezer háztáji és kisegítő gazdaság termelése. A mezőgazdaság vázolt szerepével összefüggésben kiemelkedő jelentőségű az élelmiszeripar, amely egyben az összes ipari termelés 40 százalékát adja, s az országos termelésből pedig 7—8 százalékkal részesedik. Ez az iparág a termelését az elmúlt másfél évtizedben csaknem megháromszorozta, és termékeinek több mint fele exportra kerül. Mindennek ellenére napjainkban a megye élelmiszeriparának egyes ágazatai teljesítőképességben, műszaki színvonalban még nem elégítik ki a mezőgazdasági termelés igényeit. sőt. fékezik annak további fejlődését, ami egyben gátolja a termelés eredményességét is. Ezért a kormánv — a megyei vezető szervek előterjesztésére — a mezőgazdaság. és az élelmiszeripar arányos fejlesztését az érdekelt országos és megyei szerveinek fontos programjává tette. Tervszerű és a lakosság országosan is példamutató közreműködését is élvező város- és községpolitika eredményeként új arculatot kapnak'a megye települései. Űj lakások sokasága épült, korszerűsödik a kommunális ellátottság, az egészségügyi és a gyermekintézményi hálózat. A múlthoz viszonyítva különösen hatalmas mértékben fejlődött a lakosság kulturáltsága, a szakmunkások mellett a felsőfokú humán és természettudományos felkészültségű szakemberek sokaságát képezik az újonnan létesült szakfőiskolák. A jó irányú változás következménye, hogy emberibbé vált a ma még nagyszámú tanyai lakosság élete is. Országos kezdeményezés született a tanyák villamosítására, a kollégiumok létesítésére is. és társadalmi mozgalommá vált a tanyai öregek gondjain való segítés. Bács-Kiskun megye fejlődése a vázlatos egybevetés alapján is tanúsítja. hogy mire képes egy nép, ha saját társadalmi rendszerében a sorsa irányításán eszével, szívével és szorgalmával munkálkodik. A ugusztus 20-a — régi szokás ez — egyben az új kenyér ünnepe is. A gazdagabb termés és a nagyobb kenvér igen jól szimbolizálja a munkásosztály szövetségi politikájának kiemelkedő értékeit. Az egyéni paraszti korban sosem ismert. napjainkban pedig egyre növekvő rekordtermésekben együtt van a szocialista mezőgazdasági nagyüzem, a szövetkezeti parasztság munkája, és egyidejűleg a sokféle művelő, betakarító, szárító és tároló eszközök, továbbá a műtrágyák és védekező eszközök széles skálája, amelyeket a mezőgazdaság úgynevezett háttériparát képező üzemek és azok munkásai állítanak elő a szellemi dolgozók közreműködésével. És ez a társadalmi-gazdasági összefogás szüli közös, eredményeinket nemcsak a mezőgazdaságban, hanem életünk minden más területén is. Az ünnepi alkalommal örömmel és bizakodással állapítjuk meg, hogy elért eredményeink nyomán, pártunk céltudatos marxista—leninista politikájának eredményeként, a mostani igen bonyolult és gondokkal teli világunkban is, perspektívát nyújtó céljaink, megvalósítható távlati és napi terveink varyiak. Ezért rendre úrrá leszünk a bajokon és. sikeresen munkálkodunk a fejlett szocializmus tennivalóinak megvalósításán. Országépítő munkánkat nem végezzük és nem is végezhetjük csupán határainkon belül, hanem szervesen kapcsolódunk a nemzetközi munkamegosztásba Nemzeti jövedelmünknek közel 50 százaléka realizálódik a külpiacokon. E tény magával hozta, hogv gazdaságunkat érzékenyen érintik a 'ólággazdasági folyamatok, és nehézségek. Ugyanakkor tudatában vagyunk annak is, hogv elért nagyszerű eredményeink ellenére eazdaságilag még közepesen fejlett ország vagyunk. Állnunk kell a versenvt. Ezért is legfőbb közös gondunk és tennivalónk a hatékonyabb munka, a jobb minőség. a napjaink igényének megfelelő termelési szerkezet, a korszerű munkaerő-gazdálkodás, a hatékonyabb exportképesség, a mai igényeknek megfelelő termelői és fogyasztói árrendszer. Mindez együttesen feltétele a népgazdaság egyensúlya megteremtésére!. egvben az életszínvonal terén elért vívmányaink .megőrzésének. a középtávú és távlati tervek céljai megvalósításának. Az. elmúlt évtizedek fontos tanulsága. hogv (Jártunk és kormányunk nagv körültekintéssel kimunkál! politikáját a szocialista építés sikereit, a dolgozó, nép, tehát mindannyiunk tudatos és alkotó erőfeszítésével értük el. Ezért napjainkban is kiemelkedő jelentőségű a közéleti, a munkahelyi. tehát a szocialista demokrácia még jobb érvényesítése. Mégpedig a jogok és a kötelezettségek egyidejű teljesítése, a központi politika és ennek szellemében kialakított megyei programok megvalósítása az üzemekben, a szövetkezetekben és minden egyes ember személyes munkájában. Helyesen tesszük, ha a mai ünnepen is emlékezünk alkotmányos jogainkra, melyek valamennyiünk javát szolgálják Ugyancsak helyesen és együttes felelősségünk tudatában tesszük — éppen a vázolt gondjaink megoldása érdekében —, ha napjainkban előtérbe helyezzük az alkotmány-előírta kötelességeink következetesebb teljesítését. A többi között: a Magyar Népköztársaság gazdasági erejének fokozását, a közügyek intézésének lelkiismeretes teljesítését. a végzett munka mennyiségének és minőségének növelését szem előtt tartva, az egyenlősdit nem tűrő bérezést. Ü nnepi számvetésünk, elért eredményeink gazdagsága — az ismert gondok és megoldásra váró tennivalók ellenére is — örömmel tölt el bennünket. Növelik bizalmunkat a párt és a kormány iránt,' és egyben cselekvőkészségünket szocialista építőmunkánk soron levő tennivalói jó elvégzésére. E bizalom és tenniakarás ölt testet azokban a munkaverseny-felaján- lásokban, amelyek az üzemek, a szövetkezetek, a különböző intézmények részéről országos méretekben bontakoznak ki pártunk jövő évi, XII. kongresszusa, valamint hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére. A gazdasági építőmunka tennivalói jobb elvégzése mellett, lakóhelyünk, környezetünk szépülését és gazdagodását szolgálja, az ugyancsak országos méreteket öltött vá_ ros- és községfejlesztési verseny is. «\z ünnep meghitt perceiben igen jó érzéssel állapítjuk meg tehát, hogy az Alkotmány szelleme áthatja és éltető forrásként táplálja mind gazdagabbá váló szocialista életünket, szerte hazánkban és itt, Bács-Kiskun megyében is. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 194. szám Áfa: 1,20 forint 19~9. augusztus 19. vasárnap A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állásfoglalása a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyről Pártunk Központi Bizottsága örömmel állapítja meg, hogy az iparban, a mezőgazdaságban és a népgazdaság más területein dolgozó kollektívák munkaverseny- felajánlásokat tettek a párt közelgő XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére. A Központi Bizottság üdvözli és nagyra értékeli a szocialista brigádok, a kollektívák kezdeményezéseit. A rövid idő alatt országos méretűvé vált mozgalom újabb tanúbizonysága a párt politikájával való egyetértésnek, a szocialista haza gyarapodását szolgáló tettrekészségnek. A felajánlások teljesítése számottevően hozzájárul terveink valóra váltásához; erősíti a munkához való szocialista viszonyt, amely nélkülözhetetlen forrása annak, hogy a gazdasági fejlődés nehezebb feltételei között is sikerrel előrehaladjunk. A fejlődésnek most olyan szakaszában vagyunk, amikor az anyagi termelésben és népünk életkörülményeinek javításában eddig elért vívmányainkat kell megszilárdítanunk, és a jövőbeni fejlődés feltételeit kelt jót megalapoznunk. A szocialista brigádok, a vállalati kollektívák kezdeményezései összhangban vannak gazdaság- politikai céljainkkal, a népgazdasági terv követelményeivel, örvendetes, hogy a felajánlások középpontjában a gazdaságos termelés cs értékesítés, a jövedelmezőség, a munka termelékenységének növelése, a termelés hatékonyságának, a termékek Körszerűségének és minőségének javítása áll. A felajánlások arra irányulnak, hogy elősegítsék a külkereskedelmi áruforgalom terv szerinti megvalósítását, a gazdaságos export fokozását, az időjárás okozta veszteségek ellensúlyozását a mezőgazdaságban. A felajánlások sorában külön figyelmet érdemelnek azok, amelyek az anyaggal, az energiával, az importtal való takarékosságot, a javainkkal való gondos gazdálkodást szolgálják. A közösségnek és az egyes állampolgároknak egyaránt érdekük, hogy ezek a törekvések munkánk és életünk minden területén mind teljesebben érvényre jussanak. A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy a versenymozgalom korábbi időszakaihoz hasonlóan, a dolgozók vállalt kötelezettségeiket most is becsülettel teljesítik, s ily módon is hozzájárulnak az idei és a jövő évi nép- gazdasági terv minél eredményesebb megvalósításához, a VI. ötéves terv megalapozásához. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a párt-, állami és társadalmi szervek, a gazdasági vezetők, a termelés irányítói biztosítsák a versenyvállalások teljesítésének feltételeit, karolják fel és minden erővel támogassák a dolgozók alkotó kezdeményezéseit. A kommunisták, az ifjúkommunisták járjanak élen, mutassanak példát a feladatok teljesítésében. A Központi Bizottság üdvözli a Szakszervezetek Országos Taná. csa és a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága mun- kaverseny-felhívását. Támogatja a Hazafias Népfront bizottságok kezdeményezéseit: a településfejlesztést, a környezetvédelmet és -szépítést szolgáló mozgalmak kibontakoztatását. v A Központi Bizottság elhatározta, hogy a kongresszusi és fel- szabadulási munkaversenyben kiemelkedő teljesítményeket nyújtó vállalatoknak, szövetkezeteknek és intézményeknek az 1979. és 1980. évi eredmények alapján 25 kongresszusi zászlót, és a kimagasló sikereket elérő szocialista brigádoknak 80 kongresszusi oklevelet adományoz. A kongresszusi zászlók és oklevelek átadására 1981. május elseje alkalmából kerül sor. Budapest, 1979. augusztus 19. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Ünnepi nagygyűlés T úrkevén Az Alkotmány napja alkalmából ynnepi nagygyűlést rendezett szombaton Túrkevén, a városi sportcsarnokban az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács és a Hazafias Népfront. A gyűlést Gyenes Gyula, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára nyitotta meg. Ezután Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke tartott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszéd elhangzása után a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet küldötte új lisztből sütött kenyeret adott át Apró Antalnak. Az ünnepség a Vörös Csillag Tsz területén folytatódott, ahol átadták rendeltetésének a gazdaság 1040 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelepét. (MTI)
