Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-05 / 155. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1979. július 5.

TUDOMÁNY-TECHNIKA

Az atomenergetika huszonöt éve

Huszonöt évvel ezelőtt helyeztél: üzembe a Szovjetunióban a világ első atomerőművét, amely 5 megawatt teljesítőképességű volt. Ezzel megindult az atomenergia békés célokra való fel- használásának folyamata.

Azt energiatermelő reaktorokban elsősorban természetes uránt használnak fűtőanyagként. Ebben a természetes keverékben az uránnak a 235 tömegszámú izotópja képes maghasadásra. A maghasadás kis energiájú, ún. termikus neutronok hatására megy végbe, így az U—235 hasadását felhasználó reaktorokat termikus atomreaktoroknak is nevezzük.

Az atomerőművekben maghasadás révén állítunk elő hőenergiát, s ezzel egy többé-kevésbé konvencionális áramfejlesztő turbinát üzemeltetünk. A gyakorlatban leginkább az ún. nyomottvizes rendszerek terjedtek el világszerte. A nyomottvizes atomerőművek két kört tartalmaznak. A primer körben találjuk az energiatermelő termikus reaktort, itt nagy nyomású (120—150 kp/cm'2) és magas hőmérsékletű (250—300 C-fok) víz szállítja az energiát. A primer kör egy hőcserélőn keresztül csatlakozik a szekunder körhöz, amelyben szintén víz szállítja a hőenergiát. A szekunder kör tartalmazza az elektromos áramot termelő generátort.

Az atomerőműveknek az emberiség energiaellátása szempontjából nagy jelentőséget kell tulajdonítaniuk. A hagyományos, elsősorban szén és olajból származó energiaforrások nem képesek az exponenciálisan növekvő energiaigényt kielégíteni. Más energiatermelő rendszerek, mint pl. a fúziós reaktor, vagy a napenergia alkalmazása napjainkban elsősorbn még elvi jelentőségűek, s az ezredfordulónál előbb nem várhatí gyakorlati felhasználásuk szélesebb körben. Ezért szükségszerűen következik, hogy az elkövetkezendő 25—30 év legfontosabb új energiaforrása az atom- energetika.

Az atomenergetika fejlődését erősen befolyásolja a korábban említett sokkhatás, mert az átlagember egyenlőségjelet tesz az atomfegyver és az atomreaktor közé. Ezt a hitet elsősorban politikai. fegyverként használják a kapitalista országokban, sok átcifnerömű-ellenes tüntetésnek lehetünk tanúi napjainkban, néhány esetben kormányok sorsát is eldöntötte. (1976, Svédország) az atomenergetika kérdése. Az atomerőművek ellen felhozott érvek megalapozatlanok, manapság a legbiztonságosabb iparág az atomenergetika. Az atomenergetika fejlődésének valós problémája a reaktorok üzemeltetése során keletkező radioaktív hulladékok tárolásának biztonságos megoldásában keresendő. A nagy fajlagos radioaktivitású kiégett fűtőelemeket több száz évig ún, izotóptemetőkben kell tárolni. A mai álláspont szerint izotóptemetők céljaira legalkalmasabbak a régi sóbányák, mert itt nem kell talajvíz hatásával számolni, s a radioaktív anyag nem kerülhet bele a talajvízbe.

Az atomerőművek környezeti hatásai normál üzemmódban kedvezőek. A kikerülő radioaktív anyagok hatása még a környezetben élő népességre nézve is elhanyagolható: a természetes eredetű sugárterhelésnek az ezredét sem éri el. Baleseti szituációknál számos műszaki megoldás biztosítja a környezet hatásos védelmét. A biztonságvédelmi rendszerek jó működésére példa az 1979 márciusában az USA-beli Harrisburgban bekövetkezett üzemzavar, itt ugyanis a környezet sugárterhelése elhanyagolható volt. Az üzemzavar körüli sajtókampány azonban ismételten megmutatta, hogy elsősorban a nagy olajmonopóliumok manipulációi következtében mennyire eltávolodtak a hírek a valóságtól. Sajnos, ennek bizonyos mértékig a magyar sajtó is áldozatul esett, egyes nyugati közlemények kri- tikátlan átvétele miatt.

Hazánkban is megindult az atomenergetika fejlődése. Ennek első eredménye, hogy terv szerint 1980 végére az első magyar atomerőmű-blokk üzembe lép. A reaktorok felépítésére a Szovjetunióval kötött államközi szerződés értelmében kerül sor. Az első kiépítésben 4 db WER—440 ti-, pusú reaktorblokk létesül. Ez a típus nyomottvizes atomerőműreaktor, s blokkonkénti elektromos teljesítménye 440 megawatt lesz. 1985-ig további blokkok létesülnek, vagy újabb 4 db WER—440 típus, vagy 2 db WER—1000. Ez utóbbi új konstrukció, és blokkonként 1000 megawatt elektromos energia előállítására alkalmas.

Az atomenergetika új iparág hazánkban, hagyományai nincsenek, ezért az első atomerőmű felépítése nagy áldozatokat követel mind anyagi, mind szellemi téren. Napjainkban különösen égető a szakemberhiány mind tervezői, kivitelezői, mind üzemeltetői szinten. Az országnak a fejlődés érdekében vállalnia kell az atomenergetika fejlesztésével járó költségeket. A fejlesztéshez sok segítséget nyújt a KGST gazdasági integrációja, illetve a Szovjetunió.

Virágh Elemér,

Budapesti Műszaki Egyetem Tanreaktor

Számítógép irányítja a termelést

• A Dunaújvárosi Papírgyár az idén százhatvanezer tonna hullám- alappapirt és ún. iró-nyomó papírt gyárt. A gépek kapacitásának kihasználását segíti egy új, számítógépes termelés-folyamatszabályzó berendezés. A számítógépbe beprogramozták a gyártási paramétereket. A gép folyamatosan méri a termelés értékeit, összehasonlítja a programmal. Ha eltérés van, azonnal beavatkozik és legmegfelelőbb értékre korrigálja. A képen: az író-nyomó papírt gyártó gépsort már a számítógép ellenőrzi. A képernyő a kért adatokat azonnal megjeleníti. (MTI-fotó, Hadas János felvétele — KS.)

Az anthroporobotika hajnala?

Bolgár kutatók anthropometriai vizsgálatok céljára új automatikus műszert fejlesztettek ki.

A berendezés neurokibernetikai elvek szerint működik és a csukló mozgatásánál a kéz elmozdulásait három síkon méri: függőleges, vízszintes és nyíl irányban. Az elektronikus gép „emlékezetében” csak a maximális elhajlás marad meg. Az információt a gép felveszi, feljegyzi, továbbítja. Ezzel laboratóriumi munkát helyettesít és teljesen kizárja az esetleges mérési hibalehetőségeket.

Az új műszer feljogosítja alkotóit — akik művükre szabadalmat kértek — arra, hogy Bulgáriában

az anthroporobotika hajnaláról beszéljenek. Ez a robottechnika különleges ágát jelenti, amelyben a tipikus emberi funkciók maximális gépi utánzását keresik.

A műszer ergonómiai alkalmazásával az emberi test funkcionális lehetőségeinek legjobban megfelelő gépeket tudnak majd konstruálni, olyan kapcsolókkal, billentyűkkel, emelőkkel, amelyek az ember termelőképességét előnyösen befolyásolják. *

Harmadik alkalmazási területe az orvostudomány: a szerkezet a kéz különböző megbetegedéseinek kezelésénél, sőt a rehabilitációnál igen jól használható.

Tejipari gondok, nyáron

A nyár eleji aszály nemcsak a mezőgazdasági szakembereknek okozott nehéz órákat, napokat. A feldolgozóipar termelését ugyanúgy veszély fenyegette azokban a hetekben. így a Középmagyarországi Tejipari Vállalat kecskeméti tejüzemét is. A legelők kiszáradásával együtt érezhetően csökkent az üzembe érkező tej mennyisége, ezért az első félév tervszámaitól 1,2 százalékkal elmaradtak.

Az év első hat hónapjában mintegy tizenötmillió liter tejet vásároltak fel a megye gazdaságaitól és a kistermelőktől, valamint 5 millió literrel kaiptak a társüzemektől, Kiskunhalasról, Kalocsáról, Ceglédről, Nagykőrösről és Félegyházáról. E hatalmas mennyiséget természetesen elsősorban a fogyasztók ellátásához szükséges pasztőrözött tejjé és tejtermékké dolgozták fel, de 3,5 millió liter tej .maradt a porítónak is takarmánytejpor készítésére.

A kecskeméti tejüzemből naponta 75 ezer liternyi úgynevezett fogyasztói tejet szállítanak el kannákban, félliteres, literes zacskókban és fcétdecis műanyag poharakban. Kakaóból 12—13 ezer liter készül naponta, tejfölből körülbelül ugyanennyi, félzsíros túróból 25—30 mázsát gyártanak. Üzemi konyhák, cukrászüzemek és nem utolsósorban a háziasszonyok keresik a habtejszínt, amelyből 1000—1500 liternyi hagyja el a tejüzemet naponta.

A megyei boltokban található más tejterméket naponta szállítják a gépkocsik a tranzitraktárakból, Budapestről és Szegedről. Ugyanis a tejüzem ideiglenes kereskedelmi raktárának befogadó- képessége nem teszi lehetővé az úgynevezett biztonsági tartalék tárolását. Igaz, a hűtött raktártérben délelőtt „táncolni lehetne”, de délutántól a hajnali elszállításig egy gombostűt is nehéz elejteni itt. iA raktár mindössze 27 négyzetméter alapterülete sehogysem bizonyult elégnek, így a tejüzem a HUNGARO- CAMIGN-tól nyári időszakra bérel egy hűtőkamiont, amely 27 négyzetméteres tárolóterületével sokat segít az üzem raktározási gondjain.

A társüzemektől érkező, és a raktárban fölhalmozott tejtermékek között igazán dúskálhatná• Ebből lesz a takarmánytejpor. A sűrítmény rétestésztaszerűre száradva ereszkedik a hengerek közül.

• A Kecskeméti Tejüzemben 75 ezer liter fogyasztói tejet állítanak elő naponta. Ennek jó része literes zacskós tej, melyet Márton Imréné emelget le a csomagológép szalagjáról. (Straszer András felvételei.)

nak a háziasszonyok. Hiszen csupán sajtokból 50—60-féléből választhatnának itt. A veszprémiek gyártotta Camembert éppúgy megtalálnák, mint a Csehszlovákiából érkező füstölt sajtokat, vagy az ízesített joghurtokat, a különféle pudingokat, krémtúrókat.

Joggal vetődik fel ,a kérdés, hogy ha a raktárban ilyen bőséges a választék, a boltokban miért nem hasonló a helyzet?

Az okot a kereskedelmi hűtőterek, hűtőpultok nagyságában kell keresni. Ezek fejlesztése, bővítése ugyanis igencsak elmaradt a tejtermékek iránti fogyasztói igények emelkedése mögött. A megszokást sem szabad kihagyni a számításból. A kisebb üzletekből, boltokból szinte évek óta ugyanazokra a termékekre érkezik a megrendelés.

A szakembereknek ezenkívül van még egy igen érdekes megfigyelésük. A tejtermékek fogyasztásának alakulása naptár nélkül is teljes bizonyossággal jelzi az évszakok, hónapok váltakozását. A fogyasztás egyenletesen emelkedik egészen a gyümölcsök megjelenéséig. Aztán amikor a piacokon már kapható a zöldbab, fellendül a tejfölvásárlás. A dinnyét úgy látszik jobban kedveljük a tejnél, hiszen ennek idényében kevesebbet iszunk. Telente nagyobb mennyiség fogy az érlelt túrákból, a pikáns ízű sajtokból, ez szüret táján éri el a legmagasabb értéket. A disznóvágások idején csokikén a sajt iránti kereslet, de karácsony előtt ismét kelendőbb lesz a tejszín, a tejföl, a vaj, a sajtok. Csakhogy ebben az időszakban a tehenek adnak (kevesebb tejet. Ezt az ellentétet pedig sajnos, szinte lehetetlen kiküszöbölni.

Ez,t a megfigyelést természetes követik a termelésben is. Amikor kevesebb tej fogy, akkor kevesebb tejterméket állítanak elő. A maradék pedig a .tejporítóba kerül. De a porítóra vár az a feladat is, hogy a beérkezett többlet-tejmennyiséget úgymond levezesse. A kecskeméti üzem ugyanis 50 ezer liter tej feldolgozására épült, de gyakran előfordul, hogy e mennyiségnek 3— 3,5-szerese érkezik be naponta. Persze, ez nem lehet végleges megoldás. Az üzemben ezért a hároméves rekonstrukció során bővítik a kazánházat, a ma még nagyon zsúfolt szociális helyiségeket, a raktárt, a hűtőkapacitást, korszerűbb gépeket állítanak munkába.

Az idei tapasztalatok szerint az állami gazdaságokban az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva csökkent a .tejtermelés, miután a húshasznú állományt növelték. A termelőszövetkezetekből érkező tej mennyisége 6,5 százalékkal haladja meg a tavalyit.

A kecskeméti tejüzem által felvásárolt tej 56 százaléka a háztáji és kisegítő gazdaságokból származik, és ennek több mint 80 százalékát tanyán termelik meg. A kistermelőktől származó tej mennyisége mindössze 1,7 százalékkal növekedett, ami kisebb mértékű az előző éveknél. Állandó és mindegyre visszatérő gond a tanyai tej begyűjtése. A községekben szervezik az úgynevezett tanyai járatokat. Ez legtöbbször olyan lovas kocsit jelent, amelyik végigjárja a tanyákat és a tejet a begyűjtőbe szállítja. Csakhogy az este fejt tej így keveredik a reggel fejt, még szinte tőgymeleggel. Útközben persze még mindennek .tetejébe porosodik is, úgyhogy a gyors savanyodáshoz minden lehetőség adva van. Talán a gépkocsijáratok megoldanák a gyorsabb szállítást, de arra gondolva, hogy a .tanyai utak porát az még jobban felverné, meggondolandó megoldás.

.............. g. e.

É

rdemes lehajolni a morzsákért

Takarékosság

importanyagokkal

A gemenci fakitermelő brigádok példája

Egy darab fűrészlánc: 500 Ft, 1 db vezetőlemez: 800 Ft, 1 db csillagkerék: 300 Ft. Ezt az árjegyzéket minden szocialista brigádvezető a füzetének első oldalára írta be ez év januárjában a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság panduri erdészeténél. Nem véletlenül, mert ezek a nyugatnál.''t gyártmányú Stihl motoros kézifűrész alkatrészei. Import* származó anyagok, tehát a takarékos gazdálkodás előírás* rájuk kiemelten vonatkoznak.

Lehet ezekkel az egyébként nélkülözhetetlen anyagokkal takarékoskodni?

Július első vasárnapján nyilván sokan hallották megyénkben is azt a nagy dübbenést? ... Hogy melyiket? ... Hát amelyikre úgy ösz- szenéztek, akik odafigyeltek: „Ez meg mi volt?”

Ne találgassanak tovább, megmondom. Szívemről esett le az a bizonyos nagy kő, az okozta a rengést. Kellemes megkönnyebbülés ömlött el egész valómon. Egy kijelentés indított meg, ami kompetens — illetékes — szövetkezeti vezető ajkát hagyta el a világ szövetkezeti mozgalmának soron volt ünnepe alkalmából.

Ráébredtem, hogy szövetkezeteink ereszé alá űjfent fészket rakott az időnként feledésbe merült ősi igazság. Hogy tudniillik —. aki a kicsit nem becsüli, az a nagyot se érdemli.

Az említett felelős ember még szebben, érzékletesebben fogalmazta ezt meg. Megígérte, hogy az arra hivatott szövetkezetek ezután nem fogják sajnálni a derekukat, hogy „felszedjék az értékes morzsákat”. Magyarán kimondva — nem restellnek pénzt csinálni olyan — persze csak látszólag — „piti” cikkek előállításából se, mint mondjuk a rtfhaakasz- tó, a ciroksöprű, vagy netán a folklorisztikus hangulatokat idéző hímzőráma.

Hogy tényleg olyan jelentéktelen himmi-hummikról volna szó? Nem — kedves honfitársaim, egyáltalán nem. Kit ne rázott volna meg, amikor legutóbb is fogyasztási szupersztárként „lépett fel” az ország színe előtt például a ci- rokseptű. Abból az alkalomból, hogy nincs, hiánycikk, de hálisten- nek akad már hely, ahol készítenek ilyet. Mert hisz’ lehet ugyan korunk matériahőse a műanyag, olyan helytállóvá még közel sem nőtte ki magát, hogy még seprűt is lehessen belőle gyártani. Mármint megbízhatót. (Ha eszükbe jut, nem is oly régen a Petőfi Népében is megénekeltük annak a házias férjnek a kálváriáját, akinek a kezében egymás után roppantak ketté a műanyag seprűnyelek.) Nos ki-ki emlékezhet rá, hogy az említett tévériportban milyen „elsöprő” szenvedéllyel nyilatkoztak háziasszonyok a cirokseprű egyelőre pótolhatatlan előnyeiről, ugyanakkor rosszallván annak eléggé el nem ítélhetően krónikus hiányát... S hány, de hány védő- és magasztaló beszéd, nyilatkozat hangzott el történelmünk utóbbi évtizedeiben e szerény háztartási szerszámról abbeli

jó tulajdonsága oldaláról, hogy — devizát hozó exportcikk is! Mert, ugye korunk szédületes fejlődési tempójában éppen eléggé leköti figyelmünket — mondjuk a szá- mítógéptechnika bravúrjainak figyelemmel kísérése. Vagy az észbeli felkészülés a gépemberek, ipari robotok hozzánk méltó fogadására, amivel sokan már is bro- súrányi lemaradásban vagyunk, hiszen tudásuk alapján három generációs család „él” már közöttünk belőlük ... Miközben el-el- kerüli figyelmünket, hogy — bocsánat a szembeállításért — háztartások ezreiben, tízezreiben csonkukig koptak már a cirokseprűk, és maholnap tartalék fogkefékkel kénytelenek takarítani az emberek, mert — a seprűgyártást minden arra képes szervezet egyszerre ejtette el. így aztán gyarapodtunk világra szóló automatákkal, viszont permanensen hiánycikk lett a cirokseprű.

Amit éppúgy felpanaszoltak az asszonyok akár a robotgéppel manipuláló mérnökférjnek, akár a búzaaratásra induló kombájnos- nak, akár az operaénekesnek. Amikor már huszadszor hallották a férjek ugyanazt a szöveget, bizony nem csoda, ha kifakadtak.

— Ugyan drágám — nem unod még? Országos (megyei stb.) jelentőségű gondok miatt fő a fejem, s te folyton ezzel a vacak cirokseprűvel nyűvöd az idegeimet ... Éppen elég nekem a magam baja...

Ha akadna egyszer egy csodariporter, aki láthatatlanná válva, végigkísérné az illetők egész munkanapját — egy-egy, ilyen cirokseprűvel „befűtött” műszakba indulástól fájrontig, de sok olyan mozzanatot „kinagyíthatna” a napi lótás-futásból, amire a cirok- seprű-sirám keltette idegesség nyomja rá bélyegét. Kezdve, hogy „na, megint ballábbal kelt fel!” — odáig, amikor az ember, teszem azt a vezérigazgató telefonhoz kap, és keresi az összeköttetéseket: ki tudna neki egy cirokseprűt felhajtani?

Amíg nem gondoltuk végig ezeket a szubjektív szempontokat, addig hajlamosak voltunk „viccnek” venni a hiánycikkek ilyen következményeit.

örülünk, hogy illetékesek is felfedezték: a cirokseprű, diópánt, kályhacső, ruhaakasztó, de még a hímzőráma (és hasonszőrű társai) sem olyan morzsák, amiért ne lenne érdemes lehajolni.

Tóth István

Az erdészetnél levő kimutatások, értékelések egyértelműen tanúsítják, hogy lehet. Egy fűrész- lánccal le lehet vágni 200 köbméter fát, vagy 300 köbmétert. Ennek a 300 köbméternek kitermelésé- fel lehet használni egy vezetőlemezt, de van amikor két darab is rámegy. Hasonló a helyzet a csillagkerékkel is.

Az év első öt hónapjában az import alkatrészekkel való takarékos munkában Hőger Ferenc és Gyurica András szocialista brigádja vezetett. Áprilisban Hőge- rék az érvényben levő anyagnorma szerint 6,8 db vezetőlemezt használhattak volna fel, de 5 db- bal oldották meg a feladatukat.. A megtakarítás egyetlen hónapban 1440 forint. Gyuricáék ugyanezt az eredményt márciusban produkálták.

Az értékelés nemcsak megtakarítást mutat, — vannak hónapok, amikor túllépik az anyagnormát. Ezért a havi számok mellett minden negyedévben összesítve is megtudhatják a brigádtagok: hogyan, miként gazdálkodtak a rájuk bízott anyaggal — az üzemanyagot is beleértve. Az első negyedév takarékossági egyenlege a Hőger brigádnál 8627 forint, a Gyurica brigádnál 2244 forint volt. (Gyuricáék 7,7 tervezett vezetőlemezzel szemben 9 darabot használtak fel munka közben és ez a túllépés rontotta le — egy termelési ciklusban — a megtakarítások eredményét.) Azt, hogy a takarékosságuk féléves eredménye mit mutat, július 10-én ismerik meg a brigádok. Ekkor viszont már a zsebükön érzik ennek súlyát, mert a féléves munka alapján — amelybe a takarékosság mellett az összes többi feladat teljesítése is beleszámít — a brigádjutalmak felét fizetik ki az erdészetek.

Hogy a fejenkénti átlagos 400 forintot kapják-e meg jutalomként a brigádtagok, vagy ennél többet — esetenként kevesebbet — az nagyban függ attól, hogy miként takarékoskodnak az importanyagokkal. Mert ennek a feladatnak a teljesítése is az ember kezében van. A lánc élettartama nagyobb, ha élőírásosan élezik, ha munka közben nem túl feszes, vagy túl laza, és ha használaton kívül olajban tárolják.

A vezetőlemezzel is többet lehetne termelni, ha megfelelő az olajozás, s akkor nem is füstöl az ember szemébe a fűrész. Az élenjáró két brigád vezetőinek csaknem húszéves tapasztalata van már a motorfűrészes munkában. Ez is magyarázza kiemelkedő eredményeiket. Ám a többi hét brigádon is sok múlik, örvendetes, hogy András Ferencék ifjúsági brigádja nyomában van a legjobbaknak. Ezt mutatják a havi, a negyedévi, majd a félévi értékelések. Ezeknek az a szerepük, hogy a brigádtagok által nyomon követhető módon bizonyítsák: lehet, kell és érdemes takarékoskodni a termeléshez szükséges anyagokkal, mert hasznát látja az egész közösség.

Gulyás Jenő