Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-05 / 155. szám

1919. július 5. • PETŐFI NÉPE • 3 A népfront összesítése a falugyűlésekről Háromezernél több fórum, sok tízezer javaslat A korábbinál gondosabb elő­készítés, az állami és társadalmi szerveik jobb koordinációja révén minden eddiginél szélesebb ér­deklődés, nagyobb részvétel és érdemibb munka jellemezte az 1978—79. évi falugyűléseket — állapította meg a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának nem­régiben elkészült értékelése. Az előző év 3001 fórumával szem­ben 1978 őszétől ez év májusáig 3315 falugyűlésen találkozott a lakosság a megyei, valamint a helyi párt-, népfront- és tanácsi vezetőkkel, országgyűlési képvi­selőkkel, tanácstagokkal. Mind több helyütt ismerik fel a városkörzeti tanácskozásokban rejlő lehetőségeket is: Kaposvá­rott 18, Nyíregyházán 20 körzet­ben vitatták meg a lakóterület fejlesztésének eredményeit, szám­ba véve a tanácsi tervek végre­hajtása társadalmi segítésének le­hetőségeit. Szegeden a városi ta­nács végrehajtó bizottsága 22 ta­nácskozási központ létrehozására hozott határozatot. Bácsban, He­vesben, Komáromban és Vasban az idén már összesen 92 fórumot tartottak. A tanácskozások nagyobb vonz­erejéhez és eredményességéhez hozzájárultak a falugyűlések megszokott előkészítését, rendjét továbbfejlesztő új módszerek. Fi­gyelemre méltó a Somogy me­gyében meghonosodott falunap, amelyen — a falugyűlést megelő­zően — egésznapos társadalmi munkát szerveznek. A falusi életkörülményekből adódóan 19 megyénk legtöbb te­lepülésén az út- és a járdaépí­téshez, a víz- és a csatornaháló­zat bővítéséhez, a közlekedés ja­vításához, a kereskedelmi ellátás és szolgáltatás színvonalának emeléséhez, a gyermekintézmé­nyek építéséhez keresték a lehe­tőségeket. A tiszta, szebb, kultu­ráltabb környezet kialakításáért, a parlagföldek hasznosításáért emeltek szót Csongrádban. Győr- Sopronban, Somogybán és Zalá­ban, Békésben pedig a belvizek elleni küzdelem erősítését szor­galmazták. Több Bács-Kiskun megyei településen a körültekin­tőbb tervezésre és beruházás­előkészítésre helyezték a hang­súlyt. Sok helyütt azt húzták alá, hogy ugyancsak a gyorsabb fejlődést szolgálná, ha a válla­latok, szövetkezetek nagyobb fe­lelősséget éreznének az otthont adó községek jövője iránt. Több megyében joggal tették szóvá az állampolgárok a bürokratikus vagy a közömbös ügyintézést, hi­szen emiatt térnek vissza évről évre számos falugyűlés fórumán a megoldatlan problémák. A kis- árutermeléssel kapcsolatban a résztvevők elégedetten szóltak az ösztönző, a termelési kedvet fenntartó felvásárlási árakról, va­lamint számos termelőszövetke­zetnek és áfésznek a kisáruter- melést segítő tevékenységéről. Ugyanakkor Baranyában kifogá­solták az akadozó szaporítóanyag- és kisgépellátást. Bács-Kiskun- ban és Nógrádban pedig a ta­karmányhiány miatt emeltek szót a kisgazdaságokban dolgozók. Több Győr-Sopron, Komárom megyei községben szorgalmazták a felvásárlás körüli visszásságok száműzését. A tapasztalatokat összegezve megállapítható: általános érdek­lődés és az esetek többségében elismerés kísérte a megtett útról, a fejlesztés eredményeiről, vala­mint a tervekről szóló tanácsi beszámolókat. Azt is örömmel nyugtázhatták, hogy 1978-ban a lakosság önzetlen társadalmi munkájával gyarapította a költ­ségvetésben biztosított milliárdo- kat. A lehetőségeket reálisan ér­tékelő hozzászólások, az elhang­zott több tízezer javaslattal, az újabb társadalmi munkavállalá­sokkal együtt azt bizonyították, hogy a helyi tervek kimunkálá­sában, a fejlesztési döntések meg­hozatalában, s a végrehajtás el­lenőrzésébe is bevont falusi la­kosság kész anyagi lehetőségeit, szabad idejét a településfejlesz­tés szolgálatába állítani. A jövő­ben is számítani lehet a népgaz­daság teherbíró képességével össz­hangban álló településfejlesztési alapok társadalmi bővítésére. 4MT41-------- _ v- 4 . ..üíjjk* ’**♦*..,jtí*' Magyar olajipari szakemberek Irakban Üjabb tevékenységi körrel, kő­olaj- és termékvezeték-építéssel bővül a kereken egy évtizede Irakban dolgozó magyar olajipa­ri szakemberek munkája. Erről kötött most szerződést az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Kőolajvezeték-építő Vállalata és a CHIEMOKOMPLEX az Iraki Állami Kőolajipari Beruházási Vállalattal. A megállapodás sze­rint a magyar szakemberek 8,7 millió dollár értékű munkával Dél-Irakban 210 kilométer hosz- szú kőolaj- és termékvezeték­rendszert építenek. A munkálato­kat már jövő év elején meg kell kezdeni Basrah térségében, hogy a terveknek megfelelően mind­össze 12 hónap alatt elkészüljön a vezetékhálózat. (MTI) Fúrópajzs Pécs alatt • Pécsett, a belváros fő csapa­dékgyűjtő csatornáját négy és fél méter mélységben — a meglevő közművek alatt — a bányászat­ban alkalmazott módszerrel épí­tik meg. Egy fúrópajzs fúróbe­rendezését használják fel, a jó- vesztés kézi erővel történik. A pajzs csak a hidraulikus előtolá- sú biztosítás szerepét tölti be, te­hát nem szükséges a hagyomá­nyos ácsolat elkészítése. Ez a módszer az építési idő alatt a város életét nem zavarja, a köz­lekedést nem gátolja. A mélyve­zetésű csatorna első, mintegy kétszázhúsz méteres szakasza még az idén elkészül. (MTI-fotó, Bajkor József felvétele — KS.) Újjászületik a Petőfi-híd Az ország egyik legforgalma­sabb közlekedési csomópontjá­nak átépítése kezdődött meg a közelmúltban Budapesten. A fő- vállalkozó Hídépítő Vállalattal együtt 35 vállalat dolgozik a Petőfi-hídon, mely gyorsított ütemben — 18 hónap alatt — 700 millió forint felújítási költ- ggel újjászületik. Az építők % lebontották az északi pályát, most az acélszerkezetek átvizs­gálásán és felületkezelésén van a sor. Két műszakban négyszázan dolgoznak a híd felújításán. He­roikus erők vonultak itt fel: az óriás földmunkagépek eddig tíz­ezer köbméter földet mozgattak meg a Boráros téri hídfőnél. Szombaton és vasárnap sincs megállás, mert az idő sürget: a tervek szerint 1980 Októberében teljes szélességében megnyílik á híd a forgalom előtt. • A KÖZGÉP dolgozói a magasban. Eddig tízezer köbméter földet mozgattak meg. • Felújítják az acélszerkezetet. A világ a nagy változások lázában ég Az Akadémiai Kiadó jól válasz­tott szerzőt, ami­kor a Harc és együttműködés fő- című, s A társa­dalmi haladásról és a nemzetközi enyhülésről alcí­mű tanulmány- kötetet Berecz János tollából je­lentette meg. Már az előszó érzékel­teti, hogy szakava­tott témagazda vezeti el az olva­sót olyan nemzet­közi, külpolitikai kérdések megis­meréséhez, ame­lyek a jelenkorban gyökereznek, de a távolabbi horizont meglátásához is készséget ad. A földkerek­ség, az emberiség bonyolult sorsáról, a mozgalmak áramlásáról szólni, soha sem volt könnyed vállalko­zás. S ez még inkább igaz a XX. század vége táján, annál is inkább, mert egy új korszak kialakulásá­nak és rendületlen folyamatosságának érvénye már a század elejétől való. A magyar olvasót a kiadók egyáltalán nem ké­nyeztetik el külpolitikai-nemzetközi kérdések per- traktáiásával. Éppen ezért vettük tudatos érdeklő­déssel kezünkbe Berecz János művét, amelynek már a bevezetője is igényt ébresztő keretbe foglalása mindannak, ami az „összeszűkült” földkerekséget foglalkoztatja: az enyhülés folyamata, annak átme­neti lassúbbodása; a béke megóvhatósága; a háború lehetőségének társadalmi zsugorodása; az erőviszo­nyok gyökeres megváltozása a szocializmus, a hala­dás javára; az általánosságban kedvező „éghajlat” a progressziónak; a világforradalmi folyamat előre­haladása; a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszaka kérdéseinek nemzeti és nemzet­közi kezelése; a humanizmussal retrográd fegyver­kezési hajsza, mind-mind feltett kérdés is egyben, amelyre a ma embere — mindenkor a világhelyzet változásaival egyeztetett — választ vár. Berecz János minden feltett kérdésre alapos fele­letet ad, összefüggéseket láttat; öt éven át megjelent tizenkét résztanulmányában tiszta vizet önt a pohár­ba, eloszlatja a kételyeket, ideológiai fegyvert köl­csönöz a világ két pólusa között még egyáltalán a végéhez nem ért osztályharcihoz. Elemző módszerei a marxizmus talajából nőttek, fogalmazása félreért­hetetlen és tömör. Hangvétele határozott, optimista, valamennyi megállapításából árad a szocializmus folytqnosan növekedő erőiben való bizalom. Ha úgy tetszik, egy külpolitikai kézikönyvet lapozgatunk, amely a világ ügyeiben való eligazodáshoz manap­ság nélkülözhetetlen. A szerző minden bizonnyal éppen ezért szisztematikusan veti fel a külpolitika valamennyi aktuális kérdését (az ötéves visszame- nőség cseppnyi zavart sem okoz) és sokoldalú fej­tegetéssel valamennyit megérteti olvasójával. Berecz János a gyakorlott szerző módján szimpa­tikus könnyedséggel hozza az olvasó tudomására, mivel akar foglalkozni. „... az itt közölt írásokon végigvonul két fogalomcsoport: harc és együttmű­ködés, a béke és a forradalom, az enyhülés és a tár­sadalmi haladás szoros összefüggése, kölcsönhatása. Mind a két fogalomcsoport mai létünk realitásait fejezi ki és az iemberi haladás érdekeit szolgáló megoldásuk tőlünk is függ: munkánktól, harcunk­tól, mindennapi tevékenységünktől." A szerző behatóan foglalkozik a békés egymás mellett élés korunkban aktuális jellemzőivel, leszö­gezvén, hogy a nemzetközi viszonyok bonyolultak, sokrétűek és állandó mozgásban vannak. De az em­beriség élete mostani szakaszának töltése pozitív, hiszen karakterének fő vonása az, hogy a szocialis­ta világrendszer az emberi társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé vált. Azzá válhatott, mert a kapi­talizmus érett a változásra. így hát ezért áll egymással szemben a két világ- rendszer stratégiája, amelynek normalizált áthida­lása érdekében — meghatározott történelmi feltéte­lek között — született meg a békés egymás mellett élés koncepciója. A valamikori, csupán a Szovjetunió létében meg­testesülő, vagy az arra támaszkodó békeerők kilép­tek elszigeteltségükből (bár a maga idejében az egye­dül létező szocialista államot minden próbálkozás ellenére sem lehetett megsemmisíteni), létrejött a szocialista világrendszer, és egy látványos folyamat eredményeként összeomlott a gyarmati világ. Mind­ez ugyanakkor lehetővé tette egy hatalmas gazda­sági erő létrejöttét, amellyel manapság már semmi és senki nem birkózhat a vereség, illetve a megsem­misülés veszélye nélkül. A gazdasági potenciál va­lósága kifejezésre juttatja a szocialista forradalom legfőbb szándékát, s egyben törvényszerűségét: az építést! Tudni kell, hogy a békés egymás mellett élés el­vét és gyakorlatát nem a burzsoázia osztályérdekei szülték — ez az elnyomott, vagy már hatalomra ke­rült alapvető osztályok érdekeivel kvadrál —, ezért nincs a kapitalistáknak ebben a kérdésben állan­dóan jelenlevő meghatározó vonaluk, illetve erre épülő politikájuk. De azt tudomásul kellett venniük, hogy a szocialista országokkal kapcsolatos gazdasá­gi diszkrimináció, vagy éppen a fegyveres zsarolás lehetetlenné vált. A szerző figyelemre méltóan vizsgálja a nemzet­közi enyhülés és a világforradalmi folyamat össze­függéseit és egymáshoz való viszonyát. Megállapít­ja, hogy korunkban az osztálylharc a régebbi idők­ben nem tapasztalt mértékben, a nemzetközi szín­téren lelhető fel. Ezt így indokolja: „A tudományos szocializmus kidolgozásának időszaka után egy egész történelmi korszakon át a munka és tőke, a prole­tariátus és a burzsoázia közötti harc legnagyobb részt nemzeti keretek között zajlott. Ma ez a harc jelentős mértékben nemzetközivé is vált, és a két világrendszer, a szocializmus és a kapitalizmus egy­idejű világméretű együttlétezésében és szembenál­lásában ölt testet.” A mai világban tehát a béke és forradalom egy^ mással szorosan együttlevő dolgok. A béke a szocia­lizmus létének, a fejlett szocialista társadalom épí­tésének feltétele. Az agónikus kapitalizmus meta­morfózisa békés, vagy fegyveres eszközökkel, for­radalmi úton való átjutása a szocializmusba, objek­tív folyamat, amely a társadalom törvényszerűsé­geinek vettetik alá. S mint látható, a forradalmi fo­lyamat korunkban egyre bővül, nem igényelve a for­radalom exportját, de nem tűrve az elnyomás status quóját sem. A világ feltétlenül a szocializmus és a tartós béke irányába halad, amelyre a nemzetközi élet számos eseménye ad kétségbe nem vonható érveket. A könyv valamennyi pártmunkás és a nemzetkö­zi kérdések iránt érdeklődő számára jó „leckét” ad, fejlesztve olvasójában — és egyben igényt is tá­masztva — a jelenségek megfelelő csoportosításának készségét az azonos vagy különbözőségekre utaló jellegzetességek számbavétele alapján; ha úgy tet­szik. provokálja azok dialektikus együttértését, szám­űzi a rugalmatlan szemlélődést annak érdekében, hogy a közgondolkodás nélkülözze a felbukkanó nem­zetközi kérdések, ügyek statikus szemléletét, és az alapvető folyamatok elsősorbani figyelemmel kíséré­sével képezzen mindenki önmagában bázist a szö­vevényekben való pontos eligazodáshoz. W. D. MEGJEGYZÉSEK 99 Gőzölgés” melegvíz-ügyben Aki megszokta, hogy a moso­gatáshoz, mosáshoz, gyerekfür­detéshez nem kell vizet melegí­tenie, annak bizony nagyon tud hiányozni a csapból folyó gőzöl­gő víz. Vadonatúj lakásokba költözött majd félszáz család Kecskeméten. Természetes a nagy öröm, még a kisebb hibákat, hiányosságokat is kevésbé bosszankodva veszik tudomásul. Még az olyan levelek láttán sincs nagy zúgolódás, amelyek szerint hétfőtől csü­törtökig ilyen-olyan okok miatt nem lesz meleg víz. Átlag havonta egyszer talál­kozhatnak a lakók ilyen udva­rias hangú levéllel, hol egyik, hol másik lépcsőházban. Igaz ugyan, hogy ilyenkor a két épületben sehol nincs melegvíz-szolgáltatás. A lakók így kezdik egymással ismerkedésüket: nem tudja mi­kor lesz meleg viz? A megértés, a türelem ilyen vadonatúj épületek esetében még sokáig tart. Egy­más között tehát így indokolják a kellemetlen hiányt: mellettünk még építkeznek. Azért zárhat­ták el. Csakhogy az udvarias levélben jelzett három nap hamar egy hétre duzzad. Telefonon lehet kérdezősködni. Kezdve a sort az ingatlankezelő vállalattal. — Hívja a másik részlegünket a ... számon. — Igen, IKV vagyok. — Érdeklődnék melegvíz-ügy­ben . .. — Ez a BÁCSÉP-hez tartozik. Ott kérdezze. — De nekem az önök számát adták meg. És önöknek is fize­tünk a melegvíz-szolgáltatásért... Ez melyik részlege az IKV-nak? .. . hosszú szünet, kattanás. Vo­nal. Vajon miért tették le a kagylót? Gyorsan elő a telefonkönyvet, lehet tárcsázni. — Halló, itt BÁCSÉP. — Érdeklődni szeretnék me­legvíz-ügyben ... — Ö, már hallottunk róla. A szerelőnk most ment ki a hely­színre. Egyelőre nem tudjuk, kik zárták le a meleg vizet. Az IKV­sok azt mondják, hogy mi, de ez nem valószínű. Most kivizsgáljuk, ki a felelős. A múlt héten kap­tunk jelzést, hogy abban a két épületben nincs meleg víz. — De mi nem a felelős szemé­lyére vagyunk kiváncsiak, hanem szeretnénk, ha nem kellene újabb hetet vízmelegítéssel töltenünk. Nem lehet megnyitni azt a csa­pot? — Most majd kiderül. Mon­dom, hogy kivizsgáljuk az ügyet. — Igazán köszönöm a többi család nevében is a tájékoztatást.-g e­Mennyit mutat az óra? A közép-európai, a nyári, a vasúti és egyéb időszámítási módokon kívül létezik egy sajá­tos hivatali is. Régóta sejtettem, a minap pedig végképp megbi­zonyosodtam erről. Fáradt, agyondolgozott tanyai asszony lépett 15.31 órakor az elegáns intézmény egyik pénztá­rához. Hiába nyújtotta a kezében szorongatott százasokat, hiába magyarázta, hogy ebben a hiva­talban húzódott el ügye, ha újra be kell jönnie elvész fél napja, mert messze lakik, messze dol­gozik, nincs kire bízza. Hiába győzködött! Egyetlen perccel ugyan, de elkésett és a rend az rend! Sírva, dolgavégezetlenül távo­zott! Az esemény szemtanúja más­nap reggel pontosan 8 órakor is­mét fölkereste e hárompénztáros hivatalt, hogy befizessen egy ese­dékes összeget. Gondolta, 10—12 perc alatt végez, hiszen nyitás­kor nem lesznek sokan. Majdnem jól számított, néhányon téblábol- tak a pultok előtt, gyorsan vé­geztek a szükséges formaságok­kal, csak a pénztári ügylet ma­radt hátra. Hiába várták az üvegfülkékből a hívást, mert egyetlen illetékes sem foglalta még el székét. Közben sűrűsödött a nép, nőtt a sor. Végre, 08.17 órakor kinyílt az a bizonyos kis- ablak. Mintha mi sem történt volna, szólította az első ügyfelet, pedig az időbeosztásra, előírások­ra oly szigorú intézményben ok nélkül várakoztattak elfoglalt embereket. Vagy a hivatali idő- szemlélet szerint csak a kívülál­lókat kötelezi a jelzett nyitva­tartási idő, saját magukat nem? Egy perc késés megbocsáthatat­lan, 17 perc késés szót sem érde­mel? Jó lenne, ha mindenkinek ugyanannyit mutatnának az órák! H. N.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents