Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-31 / 177. szám

i • PETŐFI NÉPE • 1979. július 31. SZOCIALISTA K(JVÜTT.MfíKÖDÉS Kutatási-fejlesztési integráció A jelenlegi világgazdasági vi­szonyok között mind fontosabb követelmény, hogy a szocialista országok tudományosan a lehető legjobban megalapozzák és to­vábbfejlesszék gazdasági kapcso­lataikat. A szocialista gazdasági közösség tudományos- technikai haladásának ütemét jelentősen gyorsíthatja és hatékonyságát fo­kozott mértékben javíthatja a tagállamok kutatási-fejlesztési ka­pacitásainak integrációja — ösz- szegezte kutatásainak eredményét és más szocialista országokbeli neves közgazdászok megállapítá­sait dr. Nyilas József, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, akit a KGST Szocialista Világgazdasági Intézete kért fel többek között a probléma vizs­gálatára. Közöm érdekek — A termelés és a hozzá kap­csolódó tudományos munka meg­felelő megosztása azokba az or­szágokba koncentrálná egy-egy termék gyártását és a továbbfej­lesztésükhöz szükséges műszaki tevékenységet, amelyekben ehhez a gazdasági és a tudományos­műszaki feltételek a legkedve­zőbbek. Ezzel meg lehet gyorsíta­ni a tagországok fejlettségi szint- különbségeinek kiegyenlítődését, lehetővé válik a KGST-méretek- ,ben gazdaságtalannak minősülő termékszerkezetek átformálása is. így egy adott termék gyártására szakosított ország össztermelésé­ben jelentősen növekszik az ott legelőnyösebben előállítható gyárt­mány súlya, és a felszámolt gaz­daságtalan termelés az eredeti­nél kisebb ráfordítással biztosít­ható importból. — A KGST-tagországok tudo­mányos-technikai együttműködé­sük elmélyítésével olyan közös érdekeket szolgáló feladatok meg­oldására is vállalkozhatnak, ame­lyekre még a legfejlettebb tagál­lamok sem lennének képesek egyedül. Az együttműködés poli­tikai hatása is igen jelentős a két társadalmi rendszer közötti ver­senyben, mert kézzelfoghatóan bi­zonyítja, hogy az integráció ke­reteiben a kisebb szocialista or­szágok is képesek a legfejlettebb technikához vezető kutatásokra. — A nemzetközi tudományos­technikai együttműködés elmélyí­tésével lehetővé válik a hazai ku­tatási erőforrásoknak az eddigi­eknél erőteljesebb koncentrációja, kialakítható a legfontosabb terü­leteken szükséges gazdaságos ku­tatási nagyságrend. Mindez a ki­emelt termelési ágak verseny- képességének fokozását eredmé­nyezi, meggyorsul az információk cseréje, és az új tudományos ered. mények gyorsan beépülnek egy- egy ország termelésébe. Tudományos központ — A tudományos-technikai együttműködés integrációjának megteremtésével a tagországok termelőerőiket a leghatékonyab­ban fejleszthetik és hasznosíthat­ják. Ez persze feltételezi a tag­államok erőforrásainak olyan specializációját és koncentráció­ját, hogy képesek legyenek a sza­kosított termékekből az együtt­működésben részt vevő országok igényeit kielégíteni. Mindez foko­zottan érvényes a KGST-orszá- gok tudományos-technikai poten­ciáljának fejlesztésére és haszno­sítására. Ezen irányelv megvaló­sításával mód nyílik a párhuza­mosan és feleslegesen végzett tu­dományos munkák megszünteté­sére. — Az együttes kutatási-fejlesz­tési tevékenység kiszélesítésével lényegesen kedvezőbb feltételeket lehet biztosítani a KGST egészét érintő tudományos munkának, ki­sebb mértékben pedig a két- vagy többoldalú hasznosítású kísérle­teknek is. A kutatóimunkára for­dított anyagi eszközöket az ér­dekelt országoknak az eredmé­nyek felhasználási körének és az ezzel elért megtakarításoknak az arányában kellene biztosítaniuk. Mindehhez olyan pénzügyi me­chanizmus kialakítása szükséges, amely egyszerű módon lehetővé teszi az egyes tagországoknak az előnyök és a hátrányok reális megítélését. — A tudományos-technikai együttműködésben a tagországok érdekeltségének ilyen irányú mó­dosulásával a KGST olyan tudo­mányos központot építhetne ki, amely nemcsak a szocialista or­szágok integrációját segítené elő, hanem jelentős vonzóerőt gyako­rolna a világ többi országának tudásaira is. — Ahhoz, hogy valóban a cé­loknak megfelelően és minden tagország előnyeit szolgálva mű­ködjék a kutatási és a fejlesztési erőforrások integrációja, minde­nekelőtt összehangolt gazdaságpo­litikai elképzelésekre, közös táv­lati tervekre van szükség. Ennek alapvető elemei már megtalálha­tók a Komplex Programban. A benne foglalt célprogramok meg­valósítása feltételezi az azokkal összefüggő tudományos-műszaki feladatok közös megoldását is. A Komplex Program 18 olyan kö­zös kutatási témát irányoz elő, amelyek megvalósításával nagy lépések tehetők a tagállamok gyártásszakosításának és koope­rációjának fejlesztésében. — A tagországok kutatási erő­feszítéseit az eddiginél jobban kell összpontosítani olyan kuta­tási területekre, problémakörök­re, amelyeknek mielőbbi gyors megoldása döntő jelentőségű szo­cialista céljaink elérésében, a két társadalmi rendszer versenyében. A kutatók egyharmada — A tudományos-technikai együttműködésben magunk elé tűzött célok eléréséhez szilárd alap a KGST-országok ^eddigi példátlanul gyors fejlődése, a megfelelően kiépített ipari háttér és a tagállamokban megvalósított széles körű, magas szintű iskolai és szakemberképzés. Ennek már most is tapasztalható hatása, hogy a tagországok számos területen a jelenlegi legmagasabb nemzetkö­zi szintet elérő, sőt meghaladó technikát fejlesztettek ki. — A közös célok megvalósítá­sának fő eszköze kell hogy le­gyen a KGST-országok együttes négy és fél millió ember — a szo­cialista országok napjainkban már nemzeti jövedelmük 2,5—4 száza­lékát fordítják kutatási és fej­lesztési célokra. A világ tudomá­nyos kutatóinak egyharmada — négy és fél millió ember — a szó. cialista országokban tevékenyke­dik. — A Komplex Programban elő­irányzott konzultációk, koordiná­ciók, prognosztizálási munkák és célprogramok kidolgozása során már a közeljövőben kialakítható a KGST-országok közös távlati tudományos-műszaki fejlesztési terve, amely magában foglalhatja a fejlesztések fő irányait, megva­lósításuk módszereit, eszközeit. A tudományos kutatás és fejlesztés összehangolt folyamata tovább gyorsíthatja a tagországok társa­dalmi-gazdasági fejlődését, végső soron a két társadalmi rendszer közötti gazdasági, tudományos­technikai verseny megnyerését. Autógyártás a Szovjetunióban A Szovjetunió járműipara az idén már több mint kétmillió sze­mély- és tehergépkocsit készít Egyebek között a Togliatti Autó­gyár csaknem 700 ezer Lada sze­mélygépkocsi gyártását irányoz­ta elő 1979-re. Moszkvában és Izsovszkban több mint 200 ezer Moszkvics típusú személyautót gyártanak, növelik a Volga és a Zaporozsec személygépkocsikat gyártó üzemel? termelését is. Erő­teljesen fejlesztik a teherautó- gyártást, nemcsak a termelést nö­velik, hanem a gépkocsik műsza­ki színvonalát, felszerelését is. A fejlesztési tervek szerint rövide­sen évi 150 ezer Kamaz típusú te­herautót gyárt majd a kámai autógyár. A szovjet személy- és tehergépjárművek nagy keres­letnek Örvendenek külföldön, s így csaknem 8Ö országba expor­tálja a Szovjetunió. Mezőgazdasági gépek kifejlesztése A 101 éves csehszlovák me­zőgazdasági gépgyár, az AGROSTROJ PROSTEJOV ter­mékei az országhatárokon túl is keresettek. A közép^csehországi városka, Prostejov gépgyára vala­ha inkább gépjavító műhely volt, ma termelése fontos része a KGST fejlesztési koncepció való­ra váltásának. Itt készül — hazai és KGST- szükségletre — az LCCH—1 típu­sú komlóbetakarító gépsor. Ezen. kívül kistrakt.orokat, vető- és ta­lajművelő eszközöket, gépalkat­részeket szállítanak szovjet, ma­gyar, lengyel, NDK-beli, román, vietnami megrendelőiknek. Üj géptípusok kifejlesztésénél, gyártásánál élnek a gyár szakem­berei a töpbi KGSiX-országgal ki­alakított együttműködés lehetősé­geivel is. Többek között csehszlo­vák—magyar kooperációban ter­vezték meg az^SPS—420-as önjá­ró silókombájnl; amelynek a gyár­tásánál is érvényesül az együtt­működés. Az ezer dolgozót foglalkoztató kiskőrösi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet termékei­vel egyre jobb hírnevet vív ki a szorgalmas kollektívának. Keresettek a kiskőrösi termékek A napokban Varga József ter­melési osztályvezetővel felelevení­tettük az első félév .eredményeit, de arról is beszélgettünk, hogy az év hátralévő idejében még mi­lyen feladatokat kell megolda- niok. — Talán már szinte közhely­nek hangzik — mondta elöljáró­ban Varga József —, ha azt mon­dom, hogy igen sok gondunk volt az év első felében. Hiába volt elegendő rendelésünk, hiába volt megfelelő az üzem- és munka- szervezés, az akadozó alapanyag­ellátás esetenként gátolta a ter­melést. Főleg különböző vas- anyagokból volt hiányunk, sajnos, az év második felében sem vár­hatunk jelentős javulást. (Mindezek ellenére az első fél­év terveit a program szerint tel­jesítettük, elértük a 100 millió forintos árbevételt. A tavalyi 200 millió után az idei tervünk 204 millió forint teljesítését írja elő, de minden jel arra mutat, hogy elérjük a 210 milliót. Ez elsősor­ban annak köszönhető, hogy ter­mékeink iránt igen nagy a ke­reslet, esetenként — elsősorban alapanyaghiány miatt — nem is tudjuk kielégíteni az igényeket. Asztalosüzemünk termékei kö­zül igen keresettek a háztartási létrák, valamint a gyermek- és konyhai ülőkék. Szabad kapaci­tásukat felhasználva jelentős mennyiségű bútorvázakat is ké­szítenek az egyik fővárosi társ- szövetkezet részére. A gépgyártó üzemben készülő különböző faipari gépek öregbí­tik leginkább a szövetkezet hír­nevét. Az itt dolgozók, szintén anyaghiánnyal küzdve, az idén a 800-as szalagfűrészekből 350-et adnak át a GÉPTEK-nek, a 600- as típusból pedig 150-re van meg­rendelésük. Ezekből, valamint a vastagsági gyalugépekből és a precíziós körfűrészekből a gon­dok ellenére sikerült időarányo­san eleget tenni a megrendelé­seknek. A 125 dolgozót foglalkoztató bu- kósisaktextil-üzem tevékenysége elismerésre méltó. Jelenleg há­romféle munkavédő sisakot gyár­tanak, az év végéig 30 ezer hagy­ja el az üzemet. A nyolcféle mo­toros bukósisakból 5 rendelkezik a megkülönböztető Kiváló áruk fóruma jelzéssel: Ezek és a három­féle. szintén kiváló munkavédő sisak, külön pavilonban volt kiál­lítva a közelmúltban rendezett • Budi Ferencnc a YET- tipusú motoros bukósisakok betétjeit ragasztja. VII. pécsi ipari vásáron. Tavaly kezdtük meg a műbársony bevo­natú, makrplon alapanyagú moto­ros sisakok gyártását, ezek iránt is kezd növekedni a kereslet. A sisakgyártók jelenlek nem a legjobb körülmények között dol­goznak, de a tavaly felépüjt és most berendezés alatt álló új üze­mük javít majd a gondokon. Itt végre megoldható lesz ezeknek a termékeknek a szalagszerű gyár­tása is. Az üzem dolgozóinak mintegy fele, a textilesek, különböző sport- ruházati cikkeket készítenek, egy­re nagyobb mennyiségben. Most új termékük a motoros védőruha, melyen fluoreszkáló, fényvissza­verő csíkok növelik a motoros biz­tonságát, illetve láthatóságát. A Corvin Áruház részére kísérlet­ként küldtünk már ezekből a ru­hákból, s bízunk abban, hogy na­gyobb megrendelést kapunk. Ugyancsak kísérleti új termékünk motorosok számára a vesevédő öv. A műbőrből készülő, habszivacs­csal bélelt, elöl zsebekkel, hátul pedig fényvisszaverő csíkkal el­látott öv igen jól védi hidegben a motorosok de'rekát, várhatóan en­nek is sikere lesz. Vastömegcikk üzemünk évek óta eredményesen vesz részt az iparszerű sertésnevelő telepek lé­tesítésében. Sertésnevelő ketrecek, öni tatók és más berendezések ke­rülnek innen a mezőgazdasági üzerpekbe. Jelentős termékük még a kuka szeméttároló tartály, ebből az idén 10 ezret készítenek. Nagy­üzemi csarnokok fűtésére alkal­mas fűtőtestekből mintegy 35 ezer méternyi lesz a teljesítésük. Érdemes azt is megemlíteni, hogy az idén ez az üzem szinte teljesen magára vállalta az ex­portgyártást. Tavaly 23,8 millió fo­rint volt a„ szövetkezetünkből NSZK-ba került áruk értéke, az idén pedig 28 milliós megrende­lést kell teljesítenünk. Nos, eb­ből az összegből ez az üzem ad 26 millióért szennyfogó vödröket, ak­narácsokat a megrendelőnek. Jó eredményekkel teljesíti ter­veit légfékszivattyú üzemünk 72 dolgozója, a járműprogramot se­gítve a többi között tengelykap­csoló lábszelepeket, munkahenge­reket készítenek. Jelentős termé­kük a saválló szivattyú, ezeket a vegyiparban és az egészségügy­ben használják. Galvanizáló üzemünk a saját szükségletek kielégítésén túl je­lentős bérmunkát végez a Ganz- MÁVAG-nak és más üzemeknek. Most egy új termék előállítása kezdődik náluk, a Heves megyei tanácsi építőipari vállalat sza­badalma alapján hozzálátnak a Kolloglett diszperziós belső fal­festék gyártásához. Előreláthatóan az év végéig 100 tonna lesz a tel­jesítésük. Gépjárműszervizünk elismerési! kivíva végzi tevékenységét, s ugyancsak ez mondható el a más szolgáltatásban dolgozókról. Az év első felében 9 millió forint érté­kű munkát végeztek a lakosság részére. Reméljük, a második félév már­is látható anyagbeszerzési gond­jait sikerül majd megoldani, és túlteljesítjük éves tervünket — mondta befejezésül Varga József termelési osztályvezető. O. L. • ötven motorosruhát elszállítottak már a Corvin Áruházba, a második ötven öltöny meózását vészi Karf Antal. • Pentek Györgyné. a konfekcióüzem művezetője egy motoros vesevédőt ellenőriz. (Opauszky László felvételei.) TISZTA MUNKAHELY, JOBB EREDMÉNYEK Vándortál az ebédlőben A Az a mondás, hogy a tisztaság fél egészség, elcsépelt köz­hely, noha igazságát senki sem vitathatja. Különösen nem, ha számok és tények is bizonyítanak. A kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet II. számú üszőnevelő telepe tavaly elnyerte a „tiszta munkahely” címet. A tisztaság ténye tehát bizonyított, s a fél egészség? Nos, a 800 férőhelyes üszőne­veidében a háztáji gazdaságokból felvásárolt kisborjúk — szám szerint 2113 — szépen fejlődtek, nőttek. Amint elérték az ivarérett kort, a közös gazdaság vemhesítve értékesítette a jószágokat. Eddig összesen 24 hullott el, illetve jutott kény­szervágásra. Az alig túlhaladott egy százaléknyi elhullás — az országos átlag tíz százalék körül mozog — a szakszerű gondozásnak és a tisztaságnak tudható be. Méltán büszke erre a főágazat- vezető, Sípos Pál is, aki szívélye­sen kalauzolja a látogatót a tele­pen, megmutatva a fehér-fekete öltözőket, s a szépen fejlődő, lát­ványnak is kellemes borjúsere­get. A környezet képéhez a be­járat melletti virágoskert is hoz­zátartozik, ezt a telep nyolctagú brigádja készítette, ápolja. Gyenes Lászióné, a vöröske­resztes szervezet titkára mindeh­hez csak azt fűzi, hogy ahol a vezetőség szívügyének tekinti a vöröskeresztes munkát, ott az eredmény sem maradhat el. A Lenin Tsz-ben a vöröskeresztes elnök a közös gazdaság elnöke, Laczkó Gyula. A gazdasági fele­lős, Girasek Károlyné pártmeg­bízatásként látja el tisztét. — A vöröskeresztes mozgalom fellendüléséről 1970, az egyesülés éve óta beszélhetünk. Jelenleg már kétszáz tagot számlálunk so­rainkban — mondja a titkárnő, aki kétszeresen „titoknok”, hiszen a termelőszövetkezet elnöke mel­lett is ezt a tisztet tölti be, a vöröskeresztes titkárságot pedig társadalmi munkában végzi. — A tisztasági mozgalomnak a gazdálkodást is segítő szerepét fel­ismerve három évvel ezelőtt in­dítottuk a „tiszta munkahely” cím elnyerésére a versenyt. A fel­tételek szigorúak, a mind maga­sabb követelmények teljesítésé­vel még azok a munkahelyek is előbbre lépnek a tisztaság megte­remtésében, akik nem szerzik meg a címet... Ahová megyünk, a Bem kerü­leti üzemi konyha és ebédlő azon­ban nem ezek közé tartozik. Leg­utóbb ugyanis a bíráló bizottság értékelése alapján ide került a szövetkezet vezetősége által ala­pított vándordíj — a bronztál — amely a legtisztább munkahelyet illeti. Az ebédlő falának fő helyén valóban legszebb dísz a „vándor­tál”. Rádi Andrásáé főszakács, s az itt dolgozó nyolc asszony és leány — napközben nemigen gon­dol ottlétére, legfeljebb ha lepo­rolják. Munkájuk éppen bőség­gel akad, négyszáz emberre kell ilyenkor, nyáridőben' főzni. Ezen a napon a konyhások korán kel­tek, hogy a tészta is időben meg­keljen ... A házias ízek „előcsa- logatása” a nyersanyagból olyan követelmény, aminek szívesen’ tesznek eleget. Különösen a nagy mezőgazdasági munkák szezonjá­ban, ilyen módon is kifejezve részvételüket abban. S ha végeznek a mosogatással, az ebéd utáni takarítással, akkor sem ülnek karbatett kézzel. Ahogy érik a gyümölcs, a zöldbab, a paprika, megkezdődik a befőzés. Jól esik majd a hideg téli napo­kon a befőttet, savanyúságot fo­gyasztani ... Az ebédlő tágas helyiség — ahol naponta hatvanan étkeznek — időközben más rendezvénynek is helyt ad. Itt tartják a vörös­keresztes taggyűlést, ha adódik, a lakodalmat —, s minden eszten­dőben egyszer a véradást. Kicsit furcsa ez a helyhaszná­lat, de Gyenes Lászlóné azonmód helyrebillenti a szokatlan képzet- társítást, mondván, olyan gyor­san átalakítják a véradó állomás dolgozói az ebédlőt egészségügyi „létesítménnyé”, hogy a meghitt ünnepségek helyszínének hangu­latán ez a későbbiekben nem vál­toztat ... — Tavaly százötvenhatan ad­tak vért, az idén „csak” százti- zenhatan. Többségében a férfiak a véradók, s ez érthető is, mert az ezer dolgozónak csak egyne­gyede nő — magyarázza. Azt is hozzáteszi, hogy az adott vér mennyiségén alig volt érezhető ez a csökkenés. A látogatás befejezésekor, már a búcsúnál megjegyzi azt is, hogy a Vöröskereszt városi vezetőségé­nek nemrégiben számoltak be a termelőszövetkezetben végzett mozgalmi munkáról. S az elismerés, amellyel minő­sítették a vöröskeresztes tevé­kenységüket, a továbbiakra is serkenti a tagságot, és a vezető­séget a jobb munkára. N. M. KÖNYVESPOLC Állatorvosi vizsgálatok Az állategészségügy gyakran teszi szükségessé, hogy a kutat óta beteg állatok klinikai leletét la­boratóriumi vizsgálatok eredmé­nyeivel is egybevessék, illetve az­zal kiegészítsék. A mindennapos állatorvosi gya­korlat olyan egyszerű és könnyen kivitelezhető laboratóriumi vizs­gálatokat is igényel, amelyekhez a személyi és tárgyi feltételek már nagyon sok szakosított állattele­pen megvannak, vagy ^könnyen megteremthetők. A Mezőgazdasá­gi Kiadó gondozásában most rneg- jeient könyv ehhez a munkához nyújt segítséget. Az állatorvosi klinikai labora­tóriumi vizsgálatok azoknak a módszereknek az összessége, ame­lyekkel a diagnoszta a fizikális vizsgálatok során szerzett tapasz­talatait kiegészítve, „pontos diag­nózis kialakítására kepes. Dr. Horváth Zoltán könyve, amely ezeket a módszereket tar­talmazza, az 1972-ben megjelent Állatorvosi belgyógyászati labora­tóriumi diagnosztika című kiad­vány anyagára - épül, _ tartalma azonban kiterjed az egyéb terüle­tekre, így a szülészetre is. Az új fejezetek megírására társszerzőként dr. Nádor Károly és dr. Horváth György vállalko­zott. A könyv felépítése a betegvizs­gálat sorrendjét követi. Röviden összefoglalja a klinikai laborató­rium kialakításának szempontjait: A vizsgálati módszerek leírásakor felsorolja a szükséges eszközöket, vegyszereket, majd ismerteti a reagensek elkészítésének módját, és a vizsgálat menetét. A könyv segítséget nyújt az ÁL latorvostudományi Egyetem hall­gatóinak, az állatkórházak és az egyre nagyobb számú állategész­ségügyi állomások dolgozóinak, továbbá mindazoknak a gyakorló állatorvosoknak, akik élni akar­nak a laboratóriumi módszerek felhasználásának lehetőségeivel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents