Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-04 / 154. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. július 4. Pillanatfelvételek a Ganz-MÁVAG-ban A gépipar egyik legnagyobb üzemében, a Ganz-MAVAG- ban mindig akad lencsevégre vehető újdonság. • Nagy teljesítményű szovjet gyártmányú marógép. • Huszonöt villanymozdonyt gyárt a Ganz-MAVAG az idén a MÁV számára. (MTI-fotók — KS) Amiben már nincs különbség A nőpolitikái határozat végrehajtásával foglalkozó legutóbbi szakszervezeti megyei tanácsülés — több más tennivaló között — ezt is fontos feladatként javasolta: „A nők érvényesülése, társadalmi, gazdasági célkitűzéseink megvalósítása egyaránt igényli a nők általános, szakmai és politikai műveltségének erőteljesebb fejlesztését.” • A kiragadott részletből is érzékelhető, hogy e tekintetben van még mit „lefaragni” azokból a hátrányokból, melyekkel a nők egyelőre még a férfiak mögött járnak. Illetve — bizonyos vonatkozásokban — még túl lass-ú is ez a ^mögötte-járás”. A tárgyilago- sabb képhez mégis úgy jutunk, ha kissé kibontjuk a fent citált mondatban foglaltakat. Akkor az is kiderül, hogy a fejleszteni kívánatos területek egyikében-mási- káiban olyan elmaradásról van szó, ami nőikre, férfiakra egyaránt jellemző. Meg az. is kiviláglik, hogy a fiatal korosztályok iskolázottságát tekintve megszűnt megyénkben a különbség nők és férfiak között. Sőt... De lássunk néhány statisztikai tényt, bevezetésként a politikai világnézeti neve- lőmunka köréből. • Jelentős eredmény, hogy a közéleti tevékenységet, a munkahelyi demokráciát megalapozó szakszervezeti politikai alapképzésben a nők részvételi aránya 45 százalékos. Aktivitásuk fokozódását, politikai látókörük bővülését igazolja, hogy a 800 fót kitevő propagandistahálózatban 250 a nők száma. A politikai tömeg- oktatás és egyéb munkahelyi fórumok tapasztalatai tanúsítják, hogy a dolgozó nőik egyetértenek politikánkkal, méltányolják, becsülik a helyzetük javítására tett intézkedéseket. Ugyanakkor — nem kevés esetben — a férfiakénál „férfiasabb” harcossággal — szóvá teszik a népesedéspolitika végrehajtása során — különösen a városokban — keletkező jelentékeny feszültségeket. • Élénken reagálnak a munkahelyeken előforduló termelési problémákra, egyre behatóbban foglalkoznak ideológiai kérdésekkel. Mindinkább érdeklődésük középpontjába kerülnék a szocialista életmód, a szocialista erkölcs körébe tartozó jelenségek, változások, folyamatok, ellentmondások. Ezeknek nemcsak érzékeny felismerői, de helyes irányú befolyáso- lói is a nők. Ilyen irányú „éberségük” nyilvánvalóan annak mélyülő megértéséből táplálkozik, hogy családanyai szerepük érvényesülése annál egészségesebb, igazabb lesz, minél jobban kivesznek életünkből a szocialista életeszményekkel össze nem egyeztethető • visszásságok. • A nők általános műveltségének fejlesztéséért, az alapmnűvelt- ségbeli hiányok pótlásáért, megszüntetéséért — az állami szervekkel összehangoltan — szintén sokat tették a szakszervezetek. Az általános iskolai felnőttoktatás mélypontját jelentő 1970-es évtől úgy sikerült továbbmozdulni, hogy az 1974 és 1977 közötti időben — évente már 400—500 dolgozó nő tanult a, felnőttek általános iskoláiban. • Az iskolarendszerű szakmunkásképzés feltételeit javítja az is, hogy a 8 általánost végzett lányok továbbtanulási aránya jelenleg eléri a 95 százalékot. A gimnáziumba felvett tanulók 65 százaléka, a szakközépiskolába felvették 70,8, a szakmunkásképző intézetekben tanulók 35 százaléka lány. .Egyenletesen emelkedik a nők részvételi aránya a felsőszintű képzésben és a középfokú felnőttoktatásban. A tavaly középiskolákban tanuló felnőttek 50 százaléka volt nő. A felsőoktatási intézményekben továbbtanuló lányok aránya az elmúlt időszakban 48,8 százalékról 60,3 százalékra emelkedett. A megye felsőfokú végzettséggel rendelkező több mint 11 000 szakembere közül 5273 — nő. • Ha most már azt mondjuk, hogy mindezek eredményéként javult a sxakmunkásnők aránya is a megyében, — ez is igaz. Az azonban mégis cselekvésre ösztönzően elgondolkodtató, hogy napjainkra a nőknek csupán 20 százaléka szerzett szakmunkás-képesítést. Amikor tehát — egyrészt a nők iskolázottságára nézve jószerivel javukra billent mór a mérleg nyelve a férfiakkal szemben, még kirívóbb a szakképzettségükben fennálló különbség komoly mértéke. iHa tehát adva van a nők iskolázottságban növekvő tábora, mondhatnánk — kézenfekvő a megyei szakszervezeti testület javasolta feladat szükségszerűsége. Hogy tudniillik feltétlenül meghozza gyümölcsét, ha a szakszervezeti szervek, aktivisták — miként az S2M.T elé terjesztett javaslatban ‘ áll — „differenciált, személyre szóló agitációt” végeznek — egyebek közt „a nők felnőtt szakmunkásképzésbe” való, az eddigieknél jóival nagyobb arányú bekapcsolódása végett. • Aligha hihető, hogy a tanult- ságukkal férfiakat előző nők nem értik meg ennek jelentőségét... S mikor az iskolázottságban elért előnyös helyzetükkel a szakképzésben is élni tudnak, minden bizonnyal erőteljesebb vetélkedésre hívják majd ki az eddig megszerzett „babérokkal” elégedett férfiak nem jelentéktelen táborát is. T. I. Üj kollekció Kalocsáról Tervek a Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben • Az új kollekció legsikerültebb darabjai: a bolerós Margit, a parasztblúzos Julka és a rendkívül dekoratív Magdi nevű modell. (Tankó Judit tervei) (Kiima Győző felvételei.) áront esztendővel ezelőtt új elnök került a kalocsai szövetkezet élére: Molnár Gá- borné, a népművészet mestere. A sok száz bedolgozónak is kenyeret adó, népművészetünket sok hozzáértéssel ápoló szövetkezet ebben az időszakban különféle nehézségekkel küzdött. Ehhez még valami járult: észrevették, hogy az addig nagyon kapós, tízezer számra gyártott, hagyományos hímzett blúz iránt lankad az érdeklődés ... Tágas, napfényes szobában fogad az elnök. A mennyezet alatt arasznyi szélességben pingált virágminta a díszítés, önkéntelenül odatapad a tekintetem, nem találok két egyforma motívumot... Vendéglátóm észreveszi ezt, és mosolyogva magyarázza: egy kicsit piszkosnak láttam miár a pin- gálást, ezért amikor a többiek elmentek ebédelni, gyorsan végigra- diroztam kenyérbéllel! Ugye, milyen szép most?! — Tudom, hogy elnökké választása előtt sokat járt külföldön, mutatta be különböző fővárosokban, hogyan nyílnak a kalocsai virágok. — A pingálók közül én voltam az első, aki repülőgépre szállt. Ez 1957-ben volt, három hétig Szófiában lehettem. Azután jártam Csehszlovákiában, Lengyelországban. Moszkvában többször, Helsinkiben, Tokióban... de nem is sorolom, tizenkilenc esztendő alatt minden kontinensen .megfordultam, utoljára elnökké választásom előtt Sidney-ben. — Most alapvetően más feladatokat végez. Ebben nyilvánvalóan nagy segítséget jelent, hogy csaknem két évtizeden keresztül részese volt a szövetkezet munkájának, sikereinek. — Az, hogy sokat utazhattam, sok embert megismertem, most valóban hasznomra válik. Azt pedig, hogy a piac igényeire nagyon kell figyelni, magamba véstem! Ezért idejekorán sikerült észrevenni, hogy a nyugati partnerek érdeklődése a hagyományos kalocsai díszítésű blúzok iránt egy kicsit csökken ... No, nem a hímzést unják, hanem a fazont! Ismertem egy fiatal iparművészt, Tankó Juditot, őt hívtam meg hozzánk, készítsen új ruha- és blúzmodelleket. Nagyszerűen megoldotta! Tizenhét darabból álló kollekciót tervezett, amit további öt szoknyamodell követett. Azóta elkészítettük az új kollekciót, új alapanyag felhasználásával. Erről külön .kell szólnom, hiszen a Győri Lenfonógyár megkeresésünkre, kívánságaink alapján kísérletezte ki a „len-batiszt” elnevezésű kelmét. Ötvözték a len és a pamut minden jó tulajdonságát. Most ebből a textilből készítjük modell- jeiuket. — Tankó Judit most Londoniba utazott, hogy a velünk üzleti kapcsolatban álló áruházakban tanulmányozhassa a keresletet. Tervezzük, hogy november végén újabb modellekkel jelentkezünk a szakértő bíráló bizottság előtt. — Van már a legújabb kollekcióval kapcsolatban konkrét igény is? — A legújabb divat, hogy anya és lánya egyforma díszítésű blúzt, ruhát keres. A másik a hosszú klasszikus hálóingek kalocsai motívumokkal való díszítése. — A kereslet tehát nem csökken a kalocsai szövetkezet termékei iránt? — Semmiképpen! Éves tervünk 56 millió forint. Az ötödik hónap végén elértük a 24 milliót. Most belső átszervezéssel még jobb körülményeket alakítunk ki, s fejlesztjük a konfekció szalagot. Exporttervünk 21 millió forint, de ezt szeretnénk túllépni. És vannak személyes örömeim Is a szövetkéz zetben: a következő napokiban áll munkába a homofcmégyi Gyebnár Edit, mint alkotó-tervező. Hosz- szas figyeléssel, alapos megfontolással döntöttünk személye mellett. A szobába behallik a déli harangszó, befejezzük a beszélgetést. Együtt indulunk kifelé, de őt megállítják a környékről érkező asszonyok. Érdeklődnek egészsége felől, majd gyorsan hozzáteszik: Elnökasszony, ne menj nyugdíjba, ne hagyjál itt bennünket... Molnár Gábornénak jól esnek ezek a szavak. Nem, nyugdíjról még nincs szó, de kiigazítja a megszólítást: nektek én Magyar Mariska voltam és maradtam, el ne felejtsétek ... Selmeci Katalin Mit ér a mosógép, ha félautomata ? A dolgozó emberek otthonából ma már aligha hiányozhatnak a „második műszakot”, a házi teendők elvégzését megkönnyítő háztartási gépek. A Kunszent- miklóson lakó háromgyermekes fiatalasszony, Tóth Gáborné is nagyon örült, amikor végre ösz- szespórolt annyi pénzt, melyből vehetett magának egy félautomata mosógépet. A vásárlásra két éve került sor. A masina jól működött, aztán egyszerre pattogni kezdett róla a zománc, melynek következtében a burok folyamatosan rozsdásodott. S mert a garanciális idő még nem járt le, olvasónk gyorsan, telefonon értesítette a történtekről a területileg illetékes szervizt, a szabadszállási javítókat. Akkor még nem sejtette, hogy egy véget érni nem akaró kálváriát indít el... A vállalati dolgozó ugyan rövidesen kiment a helyszínre, megvizsgálta a gépet, és közölte: elviszi magával a jótállási papírt, s ha a szükséges alkatrész rendelkezésükre áll, kicserélik a gép burkolatát. Azóta több mint húsz hónap telt el, de a várt munka elvégzésének semmi jele. A legmeglepőbb, hogy ismételt érdeklődésre a cégnél azt felelték: erről a dologról nem is tudnak. Reklamáció alapján aztán megint megjelent a lakáson egy szerelő, elismerte a panasz jogosságát, ígéretet tett a gyors intézkedésre, majd elment. Mindez két hónappal ezelőtt történt. Közben ajánlott levelet is küldött Tóthné a nagyközségbeli céghez, ahol válaszra sem méltatták. „Mostanság sokat hallok arról, hogy á javítószolgáltatás egyre szervezettebbé válik. Vajon a szabadszállási szerviznél mikor következik be a változás?” — kérdezi olvasónk. Nos, a választ mi sajnos nem tudjuk megadni. Azt viszont leszögezhetjük, e jelentős értékű félautomata mosógép javítása, illetve kicserélése körüli huzavona kevésbé egyeztethető össze a szolgáltatás minőségének, hatékonyságának javítását célzó rendelkezésekkel, sőt a tartós fogyasztási cikkek használhatatlansága miatti reklamáció elintézésére vonatkozó előírások betartásával is adósak az említett szerviz dolgozói. Mi ezúton kérjük a felügyeletet ellátó illetékeseket, vizsgálják meg mielőbb a szóban forgó esetet, intézkedjenek a szükség szerint, s tegyenek meg mindent a hasonló visszásságok bekövetkezése ellen! Milyen a kerekdombi üdülőkörzet? Tiszakécskétől alig néhány kilométerre fekszik a közigazgatásilag e nagyközséghez tartozó Kerekdomb, ahol évek óta gombamód szaporodnak a hétvégi házak, az üdülők. Mostanság már százak-ezrek töltik a szabad szombatjukat, illetve vasárnapjukat ebben a körzetben, melynek természeti adottságai mindenkit megnyugtatnak. Csák a szervezett gondoskodás ottani megnyilvánulásai adnak okot rendszerint a kellemetlenségre. A kiszolgáltatásokra gondolunk, hiszen azok egyelőre az üdülő e mtoerek kiszol g ál tatot tsága i nak a forrásai. Elsőként szólunk a köztisztasági helyzetről. Ez kevésbé megfelelő, mert a szemétgyűjtés céljára rendeltetett kukákból mindössze pár darabot helyeztek el az üdülők mentén. Tizenhat ilyen házhoz adtak az illetékesek egy edényt. Kell-e bizonygatni, hogy azok órák alatt megtelnek. A többi szemét aztán óhatatlanul a közterületre kerül. Az egyik üdülőtulajdonos, Pu- ruczky Kálmán azt panaszolja, hogy a helyi vendéglátó egység — ahol bőségesen lehet jó ízű falatokat fogyasztani — nem gondoskodik a hozzá tartozó mellékhelyiség nyitvatartásáról, s ami ennél is megdöbbentőbb, a kellő tisztántartásáról. így aztán, ha könyörgésre be is engednek valakit a W.C.-be, utólag megbánja azt. Olvasónk egyúttal sokak nejében kéri a hatóságokat: mielőbb tegyék meg a szükséges intézkedéseket a köztisztaság legelemibb feltételeinek a biztosítása érdekében. Minthogy az idei üdülési idénynek még csak a derekához közeledünk, reméljük, hogy a kerekdombiak óhaja is hamar meghallgatásra, megértésre tálál, s az igényelt kedvező változásról lapunk is rövidesen beszámolhat e hasábokon! Az efféle tapasztalatokat a napokban két kecskeméti olvasónk tovább gyarapította. A Népfront utca 6. szám alatt lakó Nagy István a műkertvárosi ABC-áruházban vásárolta a szerkesztőségünkhöz elküldött •kenyérszeletet, melyben zsineg- darab volt. A május végén történt eme eseten alig meditáltunk néhány napig, amikor a Puskin utca 32. szám alatti lakos,. Fodor Lajos hasonló panasszal keresett fel bennünket. Ö a zsineg egy másik darabkáját talt';\ meg a kenyérbélben. És rr őszintén aggódunk: talán egy .-• valaki a szóban forgó kötöző- anyaghoz tartozó zsák valamelyik részével jelentkezik nálunk ... De félre a tréfálkozásnak tűnő megjegyzéssel. Nincs kizárva, hogy a technikai berendezések nem kielégítő módon működnek, de az is lehetséges, hogy a pékségben dolgozók fegyelmezettsége hagy kívánnivalót .maga után. Kit illet a gyapjúátvétellel kapcsolatos birálat ? Június 13-án Sajtóposta rovatunkban arról írtunk, hogy elkeseredettek a Kunszentmiklóson és környékén lakó juhtulajidono- sók, mert a helyi gyapjúátvétel komoly zökkenők közepette bonyolódik. Ez annyit jelent, hogy esetenként félnapi sorban állás után lehet csak értékesíteni a fontos árut, melynek mennyiségét, értékét olykor alig ellenőrizhetően állapítják meg az átvevők. Akkor közöltük, hogy a begyűjtőtelepet a nagyközségi áfész működteti. Ez ügyben a minap kaptunk levelet a Kunszentimiklós és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezettől. A Vörös Mihály főkönyvelő és Kelemen Gábor felvásárlási-termelési osztályvezető által aláírt sorokból a következőket tudjuk meg: Kunszentmiklóson a gyapjúátvételt a Gyapjú- és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat végzi. E tevékenységhez az áfész csak a helyiséget biztosítja. Köszönjük e pontosító tájékoztatást, melyhez csak annyit fűzünk: a szóban forgó bíráló cikkünket az említett vállalatnak címezzük! összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516 Zoológiái vörös könyv Csuvasföldön úgynevezett „vörös könyvet” létesítettek az autonóm területen élő és különleges gondoskodást igénylő, ritka vadállat- és madárfajták adatainak összegyűjtésére. A cél az, hogy a maga változatosságában őrizzék meg az itteni gazdag állat- és növényvilágot. A feladat megoldható. A közelmúltban például a jávorszarvas és a hód, a vaddisznó és a nyérc még kiveszőfélben volt Csuvasföldön, manapság pedig ezek az állatok jelentős számban tenyésznek a csuvas Volga- vidéken. A zsineget már megtalálták . . . Pazaroljuk a kenyeret. E sajnálatos tényt a házak előtti kukák és a közforgalmú helyeken — járdák mentén, tereken, parkokban, vasút- és buszállomásokon stb. — lévő szemétgyűjtő edények egyaránt bizonyítják, melyekben nemegyszer találni több kilányi sütőipari terméket. Feltételezhető, hogy a rosszul felmért egyéni igények szerinti vásárlásnak a következménye mindez, meg a furcsa és érthetetlen szokásnak, miszerint a még kifogástalan minőségű, de már másnapos kenyeret sokan szinte automatikusan dobják a hulladékok közé. Persze, igazságtalanok lennénk, ha a nem kívánatos gyakorlatért csakis a fogyasztókat hibáztatnánk. Ugyanis közöttük bizony akadnak, akik ízetlen, alig megsütött, sőt már friss állapotában is valamiféle kellemetlen szagú kenyérhez jutnak hozzá, tehát ezek a vekniik aligha kerülhetnek a családi asztalokra.
