Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-26 / 173. szám

1979. július 26. • PETŐFI NÉPE • 3 AZ ÁRINTÉZKEDÉSEK NYOMÁBAN (3.) Az árrendszer változása Az árak tájékoztatnak, a döntésekben befolyásolnak. Az árak helyes irányba akkor befolyásolnak bennünket, ha a termék tényleg annyiba kerül, és annyit is ér, mint ameny- nyit fizetünk érte. A jelenlegi termelői ár és a szabályozó rendszer — a támogatásokkal, az engedményekkel együtt — elismeri a vállalatok tényleges költségeit. Az energia és az anyag drágulása például nem kényszeríti ki a takarékossá­got, mivel annak terheit a költségvetés viseli. Világpiaci ármércével A jövedelmezőséget ezéirt füg­gővé kell tenni a vállalati tevé­kenység nemzetközi mércével mért hatékonyságától. Olyan kor­szerű árrendszer szükséges, amely az átlagos hazai ráfordításokat és a zavartalan fejlődéshez nél­külözhetetlen nyereséget csak azoknak a vállalatoknak biztosít­ja, amelyetk helytállnak a nem­zetközi versenyben. így a válla­latok — a világpiaci ármórce kö­vetkezetes alkalmazása révén — a versenyképesség fokozáséra, a termelési szerkezet korszerűsíté­sére, jobb piaci munkára, az elő­nyösebb export- és importárak elérésére, rugalmas alkalmazko­dásra kényszerülnék. A világpiac üzenetét viszony­lag egyszerűen továbbíthatják a felhasznált nyersanyagok és az energiahordozók árai, ha azokat a mindenkori nemzetközi árfo­lyamon kapják meg a vállalatok. E reális árak már kellően ösztö­nözhetik a takarékosságot. Gon­doskodni kell azért arról, hogy az időleges — konjunkturális — áringadozások a belső árakra ne hassanak, a vállalati árkockázati alapokiból kiegyenlítésre kerülje­nek. De hogyan „vdlágpiacosítsák” a késztermékek árát? Nincs egy­séges (pl. tőzsdei) árfolyam. Az exportár erősen függ a termék, az eladó hírnevétől, a piaci mun­kától stb. Azt lehetne mondani, hogy a vállalatok idehaza sem adhatják drágábban termékeiket, mint a legigényesebb külföldi piacokon. Ám ha ezt egy az egy­ben érvényesítenénk, a készter­mék hazai árszínvonallát olyan mértékben kellene csökkentem, hogy a termelő vállalatok 40 szá­zaléka ráfizetésessé válna. Türelmi idő A hazai üzemek nemzetközi mércével mért alacsony haté­konyságának szó szerint meg kell fizetnünk az árát. Nem tehetjük ugyanis működésképtelenné egyik napról a másikra az üzemek nagy számát. A hazai ellátás vé­delme szintén kompromisszumok­ra késztet az árszínvonal kiala­kításában. (A kiegyensúlyozott, töretlen ellátást importverseny- nyel sem lehet garantálni. Az import lehetőségei a szocialista országokból az árukínálat, a tő­kés piacokról pedig az ország ismert devizahelyzete miatt kor­látozott.) Ezért a belföldi készter­mékárak áz átmeneti türelmi időben rendszerint meghaladják majd a tőkés exportárakat, de nem nyújthatnak fedezetet a kül­piaci veszteségek fedezésére. Sőt, határozott különbséget tesznek élenjáró, közepes és elmaradott színvonalú munka között. Minél jövedelmezőbb az export, annál magasabb nyereséget tartalmaz­nak a belföldi értékesítés árai is. És fordítva: a rossz hatásfokú export esetén a belföldi nyere­ség nem teszi lehetővé a szük­séges fejlődést, a nyugodt meg­élhetést sem. Az esetleges több­letköltségeket pedig csaik akkor számolják el a belföldi árakban, ha azt a külföldi vevő is elisme­ri, megfizeti. Az a legdrágább, ami nem kapható A jövő évtől fokozatosan bővül a szabadáras termékek köre. En­nek célja az árrendszer rugal­masságának növelése. Ha az ár­rendszer rugalmasságának növe­léséről lemondanánk, az árme­chanizmust nem fejlesztenénk, akkor a konkrét árkiigazítások idővel óhatatlanul elavulnának, s ismételt lépésekkel — újabb és újabb feszültségvállalással — tudnának csak a változó követel­ményekkel, feltételekkel lépést tartani. A fogyasztás minél inkább túl­lép a létminimumon és mind ösz- szetettébbé, sokrétűbbé válik, an­nál inkább megköveteli az ár­rendszer rugalmasságát: Ha ezt a vezetés nem ismeri fel Időben, akkor az ellátásban zavarok ke­letkeznek, s növekszik a hiány­cikkek száma. Még az áremelke­dés veszélyét is vállalni kell a jó és minél zavartalanabb áruellátás érdekében. Mert az a termék a legdrágább, amit nem lehet kap­ni. Az áruhiány a társadalmi mé­retű pazarlás egyik forrása. Ha nincs tartalék alkatrész és miatta áll a drága gép, vagy háztartási készülék, a veszteség nyilvánvaló. Tapasztalatból tudjuk, hogy a lákosság nagyra értékeli, politikai vívmánynak tekinti a kiegyensú­lyozott és zavartalan áruellátást. Megfelelő garanciák A rugalmas árrendszer megfe­lelő garanciákat tartalmaz, védi a fogyasztói érdekeket. Továbbra is rögzített hatósági ára lesz az alapvető élelmiszereknek, a lak­bér. a kommunális szolgáltatá­sok. a tömegközlekedés díjtételei szintén csak központi döntés alapján változtathatók. De a sza­badárasnál sem szabad a vásár. A vállalat köteles betartani az árképzés, a kalkuláció szabályait, s a fontosabb .'termékeknél ár­emelési szándékát köteles előre jelezni áz árhatóságoknak. Az el­lenőrzés és szabálysértés esetén a f el el ősségi evő n ás (gazdasági bírság1, fegyelmi, vagy büntető­eljárás) szintén az indokolatlan áremelések megelőzését szolgál­ják. ' j. Vajon a rugalmas 'árrendszer nem vezet-e az áremelkedések felgyorsulására? Ha kielégítő ütemben emelkedik a munka ter­melékenysége, takarékoskodnak az energiával, az anyaggal, a termelőeszközökkel, korszerűsödik a termelés szerkezete, javul az export jövedelmezősége, az árak stabilizálódhatnák, a kiugró ered­mények esetén még csökkenhet­nek is. Ha viszont a munka, a gazdálkodás minősége nem ja­vul kellően, vagy esetleg külső okok miatt romlik, ez óhatatla­nul áremelkedésben, inflációs gondokban tükröződik vissza. Va­gyis az életbe lépő ármechaniz­musban a legfőbb árstabilizátor- rá a termelés hatékonyságának növelése válik. Fogadjuk el a kihívást Különösen fontos, hogy lega­lább a külpiaci versenytársak fejlődésével tartsunk lépést, s eredményes munkával ellensú­lyozzuk, kivédjük a cserearány­romlás hatásait. A cserearány- romlás egyik oldalról nézve kül­ső és objéktív hatás. De felfog­hatjuk olyan kihívásnak is, amelynek elfogadása, közömbösí­tése tőlünk függ. Tegyünk tehát róla. hogy soha ne hasson bé- nítólag, elemi erővel. Ha ugyan­is elkerüljük a cserearányrom­lást, a tőkés világpiaci infláció hazai hatását rugalmas árfolyam- politikával egyszerűen ellensú­lyozhatjuk. A belső árstabilitás szempontjából oly fontos export- hatékonyság ezért vált az árkép­zés alapjává a feldolgozóiparban. Tudjuk, hogy az áremelés, mint a javak újraelosztása, fe­szültségekkel, konfliktusokkal jár, a gazdasági előrehaladás érdeké­ben mégis vállaljuk. Ugyanígy vállalnak kell a vállalatok és dolgozók közötti differenciálás­sal. az egyes tevékenységek visz- szafejlesztésével járó hálátlan feladatokat is. Az árpolitika hoz­zásegít bennünket ahhoz, hogy a megváltozott, az új külső és belső viszonyokhoz rugalmasabban, jobban alkalmazkodjunk, de dön­tő szerepe, gazdaságformáló ere­je az eredményesebb, jobb mun­kának van. (Vége) Ki lesz a nyertes? — címen szellemes (és jogos) bírálat érte Kunszentmiklós tanácsát a Pető­fi Népe 1979. július 18-i számá­ban. Az S. B.—B. G. szignója szerzőpár két fényképpel bizonyí­totta, hogy az egyik kunszentmik- lósi utca az elején Hunti Lajos, az „alvégen” pedig Hanti Lajos névre „hallgat”. A szerzők díjak­kal kecsegtetik a- „helyes megfej­tőt”. Melyik név hát az igazi? Dr. Nagy Béla solti pedagógus „Történelmi sorsfordulók a duna- vecsei járásban” c. könyve (Bp., é. n.) 193. oldalán olvashatjuk: „Honti Lajos 1900-ban született Kunszentmiklóson ... 1944. nov. 4-én ... a németek Dachauba szál­lították, ahol — mint politikai foglyot — ki is végezték." A közleményből megtudjuk még, hogy Honti Lajos vöröskato­na volt, Héjjasék kezébe került, de sikerült megszöknie, 1935-ben részt vett a KOMINTERN VII. kongresszusán, mint küldött. A szerző Somogyi András orgoványi tanárt jelöli meg közleménye for­rásaként. A Munkásmozgalomtörténeti Lexikon szerint: „Honti Lajos (1900. febr. 25., Kunszentmiklós — 1944. Dachau, Németország.)” A továbbiakban a lexikonból kide­rül még, hogy 1932-ben lépett be a pártba, és hogy a háború idején Is részt vett a munkáamozgalorh- ban, így például az ESZE, és a Magyar Történelmi Emlékbizott­ság szervezői között. 1942-ben tar­tóztatták le. Nézzük most az ellentábor ér­veit: Kétségtelen tény, hogy a Hunti családnév ún. törzsökös kunszent- miiklósi név, ezt igazolja a XVIII. sz. végén itt keletkezett kéziratos „Kun Liszta” is, amelyben szintén előfordul a név — Hunti formá­ban. A kunszentmiklósi anyakönyvi kerület születési anyakönyvében 1900/32. szám alatt található: „Hunti Lajos 1900. febr. 25. Evan­gélikus református. Apja: Hunti János napszámos. Anyja: Csabai Lídia.” Nos, ez az igazság. Vagyis első ránézésre: hibásak a kiadványok, dönt a születési anyakönyv . be­jegyzése. Mégis, van itt még va­lami ... Kunszentmiklósi honismereti búvárok szerint névadónk Honfi­nak. nevezte magát, így írta a ne­vét. Hivatkoznak egy fényképre, amely mintegy 10 éve került eilő, egy azóta elhunyt családtagtól va­lamelyik párttörténeti dokumen­tumgyűjteménybe, és amelynek a hátoldalán állítólag saját kezű írással Honti Lajos név állt. És szerintünk ez döntheti el a vitát. Hadd ne hivatkozzunk most híres személyiségek egész sorára, akik — különféle okokból — ne­vüket megváltoztatták, vagy mó­dosították, és az általuk követke­zetesen használt néven váltak is­mertté. Annak kiderítésé, hogy melyik változatban használta nevét ut­cánk névadója, még hátra van. Úttörő honismereti szakkörünk lelkes tagjai bizonyára szívesen vállalják majd a „nyomozó” mun­kát. Végül magyarázzuk a kétféle táblát. Jó egy évtizede — a helyi névhasználat alapján — taná­csunk a Hunti Lajos nevet adta az utcának, így készült el a név­tábla is akkor, és ezt a táblát nem hajlandók kicserélni a „fel- végi” utcalakók. Ez évben újracseréltük — or­szágos érvényű rendelkezésre — névtábláinkat; A fentebb idézett dokumentumok nyomán Honti Lajos feliratú táblákat rendel­tünk. Ezt az új táblát tették ki az . „al végiek”. Ennyi a történet, amelyből ki­derül: egyelőre — reméljük, nem sokáig r— továbbra is érvényes a kis írás címében a jövő idő: „Ki lesz a nyertes?” Balogh Mihály tanácselnök A szerkesztőség megjegyzése: őszinte örömmel adtunk helyet Kun­szentmiklós nagyközség tanácselnöke ugyancsak szellemes és fordula­tos, s a tényekkel is meggyőzően érvelő levelének. Amiből a község lakóinak lelkes lokálpatriotizmusán túl az is kiderül, nem mindig könnyű a teljes igazság kiderítése. A rádiószínház műsorából Bár a legtöbb ház ablakából a televízió kékes fénye villog es- telente, azért a zömmel késő. esti órákban jelentkező rádiószínház is sok hallgatót vonz, Bizonyára sokan ülnek majd a készülék előtt július hüszonnyolcadikán is, amikor — Harsányi Gáborral, Molnár Piroskával és Sulyok Má­riával a főszerepben — egy szov­jet szerzőnek, Arái Liivés-nék a rádiójátékát mutatják be, A kutya címmel. A szovjet társada­lom perifériájára vetődött fiata­lok életéről tudósít az észt szer­ző hangjátéka. Főhőse egy fiatal lány,. Root, aki bűnözök közé ke­veredik. Küisnek; a fiatal tanár­nak megtetszik a lány, ki akar­ja szabadítani környezetéből, de rá kell ébrednie, hogy ebben a számára ismeretlen világban más törvények uralkodnak, mint ami­lyenekről őr eddig tudott. Jószán­dékú segítsége a visszájára for­dul, akaratlanul is tragédiát okoz. Izgalmasnak ígérkezik másnap, huszonkilencedikén Zorán Jova- novich Elkobzott levelek című dokumentumösszeállítása is. A Kőváry Katalin rendezésében el­hangzó műsorban olyan levelek elevenednek meg, amilyeket mintegy hatvan-hatvanöt eszten­dővel ezelőtt szerb hadifoglyok írtak haza, illetve a szerb ott­honmaradottak a hadifogságban élő szeretteikhez. E leveleket a bécsi cenzúra — hol jó okkal, hol a bürokrácia kifürkészhetet­len akaratából — elkobozta. Az augusztus 2-i műsorból Franz Xaver Kroetz Zárómérleg című darabját ajánlhatjuk a hall­gatók figyelmébe. Egy idős há­zaspár csendes beszélgetésben te­kint vissza életére, keresi az el­múlt évek élményeit. Karl, a Siemens-müveknél eltöltött negy­venévi munka után három éve ment nyugdíjba. Beteges öreg­ember, alig mozdul ki otthonról. Időnként lázadozik, értelmetlen­nek találja nemcsak a mostani, hanem az egész eddigi életét is. Anna kedves, a maga módján bölcs öregasszony, aki igyekszik meggyőzni a férjét, hogy nincs okuk panaszkodni. Az idős házas­párt Bulla Elma és Szabó Sándor alakítja. Balesetvédelem a mezőgazdaságban A TERMELŐSZÖVETKEZE­TEK Országos Tanácsa évente te­szi vizsgálat tárgyává az üzemi balesetek és a munkakörülmények alakulását a mezőgazdaságban. Legutóbbi, ezzel a témával foglal­kozó ülésén megállapította, hogy a mezőgazdásági termelőszövetke­zetekben áz elmúlt évben is az üzemi balesetek csökkenő tenden­ciája volt jellemző, hiszen számuk évek óta 3—8 százalékos csökke­nést mutat. így az előző három év átlagához képest, a három napon túl gyógyuló üzemi balesetek szá- . ma 86,9 százalékra csökkent. Ha ezt szám szerint vesszük, akkor az 1977. évi 25 795 baleset 1978-ban 22 431-re mérséklődött. A jelentős és tartós mennyiségi javulás ellenére azonban még mindig sok a baleset, mert a nép- • gazdaságban történt összes káro­sodásnak m'ntegy egyötödét a termelőszövetkezeti tagok szen­vedik. A terme'őszö vetkezetekben évente csaK.iíin l’O súlyos cson­kulásos, illetve 110 halálos bal­eset következik be. Az esetek sú­lyosságát érzékelteti, hogy nőtt az egy üzemi balesetre jutó kiesett munkanapok száma, mégpedig 24,8-ról, 25,6-ra, ami 103,2 száza­lékos arányromlásnak felel meg. (Ez Bács-Kiskunban 23,6 napot tesz ki.) Ezzel szemben általában kedvezőnek ítélhető meg, hogy az összes kiesett munkanapok száma 1975-höz viszonyítva százezerrel, 1977- hez viszonyítva pedig 25 ezerrel csökkent az elmúlt évben. (Bács-Kiskunban 1975-ben 47 605 1978- ban 40 756 munkanap.) ORSZÁGOSÁN is tapasztalható, hogy növekedett a közúti balese­tek száma. Manapság az üzemi balesetek mintegy 50 százaléka jármű által okozott baleset. A me­zőgazdasági termelőszövetkezetek­ben az arány ennél sokkal kedve­zőtlenebb: a tavaly előfordult 110 halálos üzemi balesetből 72-t jármű okozott. Éppen ezért feltét­lenül és minden esetben szükséges biztosítani a gépek megfelelő mű­szaki állapotát, fokozni az ellen­őrzést, és nem kevésbé indokolt a gépjárművezetők, a fogatosok és a rakodók hatékonyabb oktatásának szorgalmazása. A termelőszövetkezetekben az elmúlt évben a berendezésekben és a gépekben keletkezett az üzemi balesetekkel kapcsolatos — kár megközelítette a 10 millió fo­rintot. A járművel okozott balese­teken kívül megemlítendő még a személyek és a tárgyak esése, az égés, az állatok által okozott bal­esetek jelentős száma. A növény­védő szertől és egyéb mérgektől származó károsodás lecsökkent. Ez annak ellenére következett be, hogy ma már sokszorosára nőtt a vegyszer felhasználása a mező- gazdaságban. A szövetkezetekben biztonság- technikára az elmúlt évben 1,3 milliárd forintot költöttek. Mind­ezek ellenére azonban több ter­melőszövetkezetben hiányos az érintésvedelem az elavult villa­moshálózat miatt, és jelentős az elmaradás az anyagmozgatás gé­pesítésében, az ömlesztett anya­gok és termények rakodásában. (Bács-Kiskunban a tsz-ben történt halálos balesetek száma az elmúlt évben 8 volt, a 3 napon túl gyó­gyuló balesetek száma, pedig 1724 esetet számlál.) Az eddig megtett és folyamatban levő intézkedéseken túl, rendkí­vül fontos a szociális létesítmé­nyek bővítése, a vibráció- és a zajcsökkentés, a világítás korsze­rűsítése terén történt előrelépés. Ezek említésével együtt azonban még mindig hiányosságként em­líthető az, ami az oktatásban és a propagandában mutatkozik. AZ IDEI NYÁRI és a későbbi, őszi betakarítás ugyancsak próbá­ra teszi a mezőgazdaság vala­mennyi dolgozóját és ennek során abból is vizsgáznak, hogy miként tudják gondosan és elővigyázato­san kezelni a rájuk bízott gépeket, és technikát. Az óvatossággal és a pontossággal kapcsolatos felvilá­gosító munka a balesetveszély csökkentésének rendkívül fontos eszköze. Mindenütt arra kell töre­kedni, hogy a gondoskodás min­dennapos legyen, maximális le­gyen az ellenérzés a mezőgazda­ságban minden dolgozóra setten­kedő baleseti veszély elhárítására. EGYSZERRE KÉT KRESZ-PARK Társadalmi összefogás Izsákon A motorizáció fejlődésével a közúti közlekedési balesetek egy­re növekvő aránya mindennapi gondunkká vált. Ezen belül a gyermekbalesetek Bács-Kiskun megyében — sajnos — emelked­nek, s ezek megelőzése érdeké­ben, határozott úgy a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács, hogy már óvodás korban meg kell kezdeni a gyermekek közle­kedési nevelését. Ezért aztán me- gyeszerte egyre-másra létesítettek az óvodákban, az iskolákban köz­lekedési parkokat, játszóhelyeket. Egy, a minap érkezett levél kész­tetett arra, hogy felkeressem Táncsics Bálintnét, az izsáki nap­közi otthonos óvoda vezetőjét, s rajta kívül még néhány olyan embert, akik önzetlenül, társadal­mi összefogással két ilyen KRESZ-parkot hoztak létre. A központi óvoda parányi ud­varában — ahol az apróságok három- és kétkerekű biciklin, já- tékautón, igazából közlekedtek — találtam Páncsics Bálintnét. Az első kérdés, a hogyan kezdődött, nyilvánvaló volt. — Négy évvel ezelőtt verseny folyt az óvodák között a közle­kedési nevelés tárgyában. Két óvónőnk, Hajdú Györgyné és Izsák Károlyné második helyezést ért el. A 3 ezer forintos jutalom­ból kiskerékpárokat vásároltunk, s már akkor felvetődött bennünk, jó lenne, KRESZ-parkot építeni. Az elképzelés egyre érlelődött a nevelőtestületben, még végül is a múlt év januárjában itt járt ná­lunk Rapcsányi László, a kecske­méti Közúti Építő Vállalat terve­zőmérnöke, aki társadalmi mun­kában .a központi és a felsőváro­si óvoda részére elkészítette a ter­vet, sőt a költségvetést is'. A tervek tehát megvoltak, de ezekhez anyagi fedezet is kellett. Páncsicsné, a tanácshoz, az álla­mi gazdasághoz és a Sárfehér Tsz vezetőihez fordult, akik nem engedték el üres kézzel. A tanács 30 ezer forintot, a Sárfehér Tsz szocialista brigádjai társadalmi munkát, míg az Izsáki Állami Gazdaság igazgatója, Horváth Ist­ván az egyik KRESZ-park teljes kivitelezését vállalta. Nem sokkal ezután megkezdődött a munka. A központi óvodához kivonult az ál­lami gazdaság XI. kongresszus • Az óvodások már birtokukba vették a KRESZ-parkot. fehér Tsz brigádjai tevékenyked­tek. Gyenes István, a tsz Kun Béla aranykoszorús szocialista brigádjának vezetője másképpen kapcsolódott ehhez a feladathoz. — Ez év tavaszán, amikor meg­választottak brigádvezetőnek, mint a községi pártbizottság és tanács tagja, megkérdeztem a ta­nácselnököt, mit tehetünk a köz­ségért. Akkor javasolta a KRESZ- park építését. Az anyag megvolt, s mi a gépjavítóműhely brigád­ja, 112 társadalmi munkaóra alatt elkészítettük a szükséges KRESZ- táblákat. A kertészeti brigád Frankó János vezetésével készí­tette el a betonozást 300 társadal­mi munkaórában. Itt nők és fér­fiak versenyt dolgoztak, s olykor a nők megszégyenítették a férfia­kat. A mi szocialista brigádunk jó kollektíva, a feleségek főként a gyermekintézményekben dolgoz­nak, így tehát otthoni téma is volt a KRESZ-park elkészítése. Izsák, megyénk egyik nagyköz­ségének két óvodája gyarapodott tehát egy-egy olyan oktatási léte­sítménnyel, amely a gyermekek számára a helyes közlekedést ta­nítja. Létrehozásukat nem előzték meg tanácskozások, nagy terve­zések, csupán egyszerű emberek lelkiismeretes összefogása, mun­kaereje, s természetesen a ta­nács,. az állami gazdaság ányagi támogatása. Nem kellett senkit különösképpen meggyőzni, hiszen a jó értelemben vett lokálpatrio­tizmus, a gyermekek jövője, biz­tonsága egyértelművé tette válla­lásukat. Szerencsére nem ők. az izsákiak az egyedüliek. Rajtuk kí­vül a megyében még sok szocia­lista brigád, gazdasági és politikai vezető tesz azért, hogy megelőz­zük a gyermekbaleseteket. Gémes Gábor • Páncsics Bálintnc: — Érlelő­dött bennUnk a gondolat. szocialista brigádja, s rövid időn belül elkészítették a tervek alap­ján az utakat. Így beszélt erről Kuli István, a brigád vezetője. — Évek óta kapcsolatban va­gyunk áz óvodával, s ebben áz esztendőben már a mi brigádunk — gépkocsivezetők, rakodómun­kások — 1500, a Jósé Martin szo­cialista brigád pedig 500 társa­dalmi munkaórát dolgozott a gyermekintézményekben. A KRESZ-parkot maradék munka­időben, szombaton és vasárnap készítettük el, szívesen jöttünk, hiszen saját gyermekeink érdeke kívánja ezt. Az állami - gazdaság dolgozóinak gyermekei ezekben az óvodákban nyertek elhelyezést. A felsővárosi óvodában a Sár­VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Honti vagy Hunti?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents