Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-25 / 172. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: felhőát­vonulások ,néhány helyen Jelentékte­len mennyiségű futó záporral. Nap­közben élénk, nyugati, északnyugati ezél. Legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet: S—13, legmagasabb nappali hőmérséklet: 30—33 fok kö­zött. A Balaton vizének hőmérséklete tegnap Siófoknál 11 órakor 31 fok volt. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 172. szánt Ára: 1,20 Ft 1979. Július 25. szerda IVAN ARHIPOV BUDAPESTEN Tárgyalások a magyar-szovjet együttműködés időszerű és távlati kérdéseiről Kedden Marjai Józsefnek, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesének meghívására Budapestre érkezett Ivan Vasziljevics Arhipov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese; kíséretében van J. P. Szlavszkij középgépipari mi­niszter, valamint Ny. G. Oszipov külkereskedelmi miniszterhelyet­tes. Fogadásukra a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Marjai József, valamint Simon Pál nehézipari miniszter és Udvardi Sándor kül­kereskedelmi miniszterhelyettes, jelen volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. A nap folyamán megkezdődtek a tárgyalások a két ország együtt­működésének időszerű és távlati kérdéseiről. (MTI) Nem csökkent a takarékoskodási kedv Az OTP megyei igazgatóságának első félévi eredményei Népgazdaságunk helyzetének alakulása és ennek hatása a lakossági készpénzforgalmon is meglátszik. Az első félévben például a szocialista szektorból származó bevétel 272 millió forinttal nőtt, ami azonban a tavalyi emelkedésnek csak 32 százaléka. Ezt tudva az ember, hajlamos levonni azt a követ­keztetést, hogy valószínűleg a takarékoskodási kedv is csök­kent. Nos Bács-Kiskunban nem ez történt. Az Országos Ta­karékpénztár megyei igazgatóságának statisztikáit vizsgálva kiderül, hogy a lakosság a kevesebb pénzéből nagyjából ugyanolyan arányban tett félre, mint a többől — bár ez ab­szolút összegben természetesen kevesebb a megszokottnál. Dudás Ede, az OTP megyei igazgatója épp ezért derülátó. Vé­leménye szerint az áremelkedések miatt bizonnyal megváltozó fo­gyasztási szerkezetben a korábbi­hoz hasonló arányt tesz ki a ta­karékoskodás, így az erre az évre tervezett 970 millió forint betét­állomány-növekedés nem elérhe­tetlen cél. Dégi László, a megyei igazga­tóság közgazdásza főbb vonalaik­ban ismertette az OTP 1979 első félévi tervének teljesítését. Né­hány érdekesebb adat: tavaly hat hónap alatt hatezer-kétszázan fi­zettek be új gépkocsira, ' most csak ezerkétszázan nyitottak fe­dezeti számlát, ötezren az autó árának felére emelték befizetésü­ket, négyezren lemondtak a kiuta­lásról, így nagyjából 12—13 ezer azoknak a száma, akiknek októ­ber végéig rendezniük kell a be­fizetést. Nyitott kérdés, hogy há­nyán egészítik ki a mór befize­tett összeget, és hányán kérik vissza forintjaikat. Az autó természetesen nem köz­szükségleti cikk, még ha több mint egymillió fut is belőle a ha­zai utakon. Annál égetőbb társa­dalompolitikai gond a lakás. Örömteli adatról számolhatunk be, ugyanis az év első felében — az államiakat nem számítva — 2319 lakás építése kezdődött meg, hat százalékkal több, mint tavaly. Csupán az OTP beruházásában 900 új otthon építése kezdődött meg, ami hat hónap alatt az egész évi terv 15 százalékos túl­teljesítését jelenti. Több mint ki- lencszóz takarékpénztári közre­működéssel tető alá hozott lakás­ba költöztek be június 30-ig a megyében, körülbelül annyian, mint tavaly. Négyszázötven ott­hont az OTP saját beruházásban építtetett. Kecskeméten 90, Kis­kunfélegyházán 135, Baján pedig 120 OTP-lakást adtak át. Az év végéig további félezer OTP-lakást adnak át, s Kecske­méten, az Árpádvárosban is je­lentős számú új otthon készül el. Kiskunfélegyházán gondoltak leg­jobban a gépkocsitulajdonosokra: még van eladó garázsuk, össze­sen ebben az évben 4000 OTP- közreműködéssel épülő lakásba költöznek be tulajdonosaik; em­lítésre méltó, hogy nőtt a családi- ház-építkezési kedv. Az áremelkedések kapcsán az új hitellehetőségekről is tájékoz­tatást kértünk Dudás Edétől. Az igazgató elmondotta, hogy az ár­változások kizárólag a házilagos és a kisipari kivitelezést érintik, te­kintve, hogy az építőanyagok kis­kereskedelmi ára ment fel. Ez te­hát annyit jelent, hogy az állami vagy szövetkezeti lakások ára nem változott, illetve az állami vállalat vagy szövetkezet által épített magánházak is ugyanany- nyiba kerülnek, mint korábban. Az áremelkedést ellensúlyozan­dó, nőtt az egyes kölcsöntípusok összegének felső határa. (A lejá­rati idő nem változott, gyakorla­tilag tehát a törlesztőrészlet lett nagyobb.) Ennek megfelelően a már építés alatt álló hagyományos családi házakra településtől füg­getlenül plusz negyvenezer fo­rintig adhatnak hitelt. (Nem au­tomatikus a 40 ezer forint meg­ítélése, függ a ház készültségi fokától, s attól, hogy melyek a még beszerzendő anyagok.) A cso­portos korszerű családi házakhoz és a magánerőből épülő többszin­tes lakóházakhoz plusz 20 ezer forintos kölcsön igényelhető, a már említett feltételekkel. A la­kásfelújításokra, korszerűsíté­sekre, tatarozásokra a korábbinál 30 ezerrel több kölcsönt nyújt az OTP. A most építkezni szándéko­zók természetesen a megemelt hi­telösszegben részesülnek. Tehát nem az értékesítéssel, hanem az építéssel kapcsolatos kölcsönök emelkedtek, s nem változott sem a kamat, sem a lejárati idő. iBács-Kiskunban az első félév­ben jelentősen nőtt az OTP-köl- csön; a tavalyi 610 millió helyett az idei év első felében 755 mil­lió forintot folyósítottak. A ta­karékpénztár felkészült a hitel­igények további élénkülésére, és rugalmasan, gyorsan, folyamato­san elégíti ki a jogosakat. Lesz dolga elég, amit jelez az is, hogy a lakásépítéssel kapcsolatos ki­egészítő kölcsönért várhatóan négyezer-ötszázan jelentkeznek rövid időn belül. B. J. • • r ' ' | Ötéves a zománcnnívészeti tábor _________________________; H a egyáltalán ünneplésre méltó az ötéves fennál­lás, akkor ünnepelhetnek Kecskeméten a nemzet­közi zománcművészetl alkotótábor lakói; hiszen ötödik alkalommal találkoztak itt egymással szov­jet és magyar grafikusok, festők, szobrászok. Va­gyis mindazok, akik szeretnék közelebbről megis­merni a színtartó és más tulajdonságainál fogva díszítésre, térformálásra egyaránt alkalmas tűzzo­mánc előállításának és felhasználásának lehetősé­geit. Az alkotótáborban viszont — amely a műhelyek és égetőke­mencék közelében, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola egyik épületszárnyában kapott helyet — a naptár szerinti ün­nep- vagy pihenőnapokon is dol­goznak. Hiszen munka például az idén először meghívott épí­tészekkel folyó ötletcsere, együt­tes megoldáskeresés. Kátai Mi­hály művészeti vezető gyermek- rajzokat elemez, hogy egy zomán­cozott szoboralakba „mentse át” az egyetemes művészeti jelekhez tartozó formákat. Sor Júlia öt­vösművész az óvodásoknak szánt, a 'kicsinyek rajzaival folytatható- kiegészíthető zománclapot tervez. Ravasz Erzsébet, másokkal együtt továbbfejleszti tavaly megkezdett munkáit. Az öt szovjet vendég épp országijárásból, a Dunakanyar műemlékeinek és múzeumainak élményeivel tér „haza”, hogy ki­ki folytassa elképzeléseinek meg­valósítását — immár a műfaj klasszikus darabjainak ismereté­ben. A hathetesre tervezett al­kotói együttlét kezdi meghozni termését, bár egy-két művész csak ezután kapcsolódik be a kölcsönösen ösztönző tevékeny­ségbe. A kedd estére időzített tájé­koztatóval túl vannák az előadá­sok felén is (Albert Péter: A Ma­gyarországon készült és itt fel­lelhető zománcművészeti alkotá­sok.) Elsőnék Kerényi József Ybl­kötődő Tóth Menyhért beszél emlékeiről. Augusztus elején dr. Bereczky Lóránt szól időszerű művészetpolitikai kérdésekről, s a személyes találkozóik befejezé­seként Buda Ferenc költői vilá­gához kerülhetnek közelebb az alkotótelep lakói. Végiül az előadások, eszmecse­rék, az elvi-művészeti problémák­kal és konkrét technikai megol­dásokkal való ismerkedés — vagyis az egész műhelymunka — eredményessége azon a kiállítá­son tárul majd tel, amely augusz­tus 12-én nyűik, immár hagyo­mányosan a Megyéi Művelődési Központ épületében. H. F. # Csete György és Kovács Ferenc házgyári elemekből elképzelhető makettet állít össze, hogy aztán a többiekkel együtt megkeressék az épület „logikájához” kapcsolódó díszítési felületeket. (Tóth Sándor felvétele.) díjas kecskeméti építészt hívták meg eszmecserére. Majd dr. Kál­mán Lajos népzenekutató éne­keltette meg őket a citerásokkal és énekkarral élővé tett előadá­sán. Lükö Gábor képalkotó ha­gyományainkról beszélt annak a hézagpótlóan fontos, kiskunsági példákkal szemléltetett kéziratnak az alapján, amelyet a Megyei Művelődési Központ megbízásá­ból készített el, s rendeltetése szerint tudatosabbá, teheti a vi­zuális jelek használatát számos művészeti ágban. Legközelebb Sor Júlia számol be az 1978-as limoges-i zománc­művészeti biennáléról, majd az ezernyi szállal Bács-Kiskunhoz BÍRÓSÁG ELÉ AKARJÁK ÁLLÍTANI SOMOZÁT Tízezrek térnek vissza Nicaraguába MANAGUA Brazília kormánya is elismerte az új nicaraguai rendszert. Ramiro Sáráivá Guerreiro külügyminiszter hétfőn táviratban közölte új ni­caraguai kollégájával, Miguel d’ Escotoval, hogy kormánya hely­re kívánja állítani a Somoza-re- zsim végnapjaiban felfüggesztett diplomáciai kapcsolatokat a két ország között. A sandinista hatalom stabilizá­lódásának jeleként a vasárnap megnyitott Costa Rica-i határon keresztül mintegy tízezer nicara­guai állampolgár tért vissza hazá­jába azok közül, akik a somozista terror és a polgárháború elől a szomszédos országban kerestek menedéket. A továbbiakban napi négyezer hazatérő fogadására ké­szülnek fel. A polgárháború ide­jén, becslések szerint* összesen mintegy 200 ezer nicaraguai me­nekült külföldre, közülük 50 ez­ren Hondurasba, mintegy 75 ez­ren pedig Panamába, Guatemalá­ba, az Egyesült Államokba és a kontinens más országaiba. Anastasio Somoza a megfutamí­tott diktátor Bahama szigetén tar­tózkodik, ahová Miamiból érke-, zett saját luxusjachtján. Elutazá­sa előtt közölte, hogy háromhóna= pos déí-amerikai és európai kör­utat kíván tenni. Managuábao vi­szont hétfőn bejelentették: hiva­talos kéréssel fordulnak az Egye-, sült Államokhoz Somoza kiadatá­sa ügyében, hogy népirtás vádjáj val bíróság elé állíthassák. Managuai külföldi megfigyelőle körében folynak a találgatások az új rendszer poliiikai orientációját illetően. Ezekre válaszolt hétfői nyilatkozatában Moises Hassan, a kormány egyik tagja, hangoztatva, hogy kormánya nem kommunista orientációjú. — A későbbiekben megtartandó választásokon a ni­caraguai népnek kell majd arról döntenie hogy milyen kormány­zatot tart megfelelőnek — mondot­ta. Ugyancsak hétfőn az új kor­mány hivatalosan tájékoztatta az Egyesült Államok managuai nagy- követségét a hatalom átvételéről, és kifejezte reményét, hogy a két ország között változatlanul fenn­maradnak a baráti kapcsolatok. • Segély- szállítmányok érkeznek Managuába a polgár-, háborút követő nehézségek enyhítésére. Képünkön: egy mexikói gyógyszer, küldeményt rakodnak ki a nicaraguai fővárosban. (Telefoto—AP) Huszár István hazaérkezett Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese kedden hazaér­kezett az Egyesült Államokból, ahol Juanita Kreps kereskedelmi miniszter meghívására tett hivatalos látogatást. Az amerikai kormány és a törvényhozás képviselőivel Washington­ban folytatott megbeszélései után Huszár István, látogatást tett az Egyesült Államok néhány gazdasági és pénzügyi központjában. A két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről folytatott megbe­szélést a többi között a Dow Chemical vegyipari nagyvállalat veze­tőivel és a San Francisco-i Kereskedelmi és Iparkamara képviselői­vel. Felkereste az IBM számítógép-vállalat egyik kutatóközpontját és az Action—Tungsram magyar—amerikai vegyesvállalatot. Hasznos eszmecserére került sor neves amerikai bankóik, köztük a Bank of America és a Manufacturers Hanover Trust elnökségi tagjaival is. Huszár István fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Herbert E. WilgSa, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője is. (MTI) Őszre-télre készül a ruházati kereskedelem Vaskalap Az őszi tanévkezdésre kínált mintegy 250 ezer iskolatoöpeny nagy része már az üzleteikben van, az elmúlt ‘hetekben lebo­nyolították a női ruházkodási cik­kek elővásárlását is. Ennek során a kedvezőnek ítélt kollekció 90 százalékát rendelték meg a kis­kereskedelmi partnerek — jelen­tette be a Felsőruházati Nagy­kereskedelmi Vállalat keddi di­vatbemutatóval egybekötött saj­tótájékoztatóján Nagy Lajos ve­zérigazgató. Beszámolt arról, hogy a ruhá­zati kereskedelem áruszükségleté­nek mintegy 40 százalékáról gon­doskodó nagyvállalat őszre és télre mintegy 1,5 milliárd forint értékű terméket kínál partnerei­nek, 9 százalékkal többet a ta­valyinál. Az áru több mint egy- harmada már a raktárakban van, s hamarosan megkezdődik a ki­szállítás is. A nagykereskedelmi vállalat arra törekszik, hogy már a szezon előtt valamennyi üzlet­ben megfelelő választék álljon a vásárlók rendelkezésére. (MTI) Évente az országban ezer, ezeregyszáz között van azok­nak az új üzemeknek, nagyobb műhelycsarnokoknak a száma, ahová kemény elhatározások­kal, friss eszköztárral, sokféle reménnyel telepednek be mű­ködtetők—használók—tulaj­donosok, >ám olykor visznek magukkal valamit, amit nem kellene: a régi vaskalapot. Fi­gyelemre méltó eredményekre jutott az az üzemszociológiai vizsgálat, amelynek célja an­nak felderítése volt, miként változnak a műszaki-technoló­giai feltételek átalakulásával a vezetési, irányítási, végrehaj­tási kapcsolatrendszerek és módszerek. Az elemzés sajná­latosan azt állapíthatta meg, hogy az eszközök adta környe­zet gyors vagy éppen alapvető átformálódását rendkívül las­san, vontatottan követi az új környezet kívánta szervezési, irányítási módszerek bevezeté­se. Amit nem ment, de ma­gyaráz, hogy az üzemi közgon­dolkodás sokkal nagyobb je­lentőséget tulajdonit a holt eszközök milyenségének, mint az eszközöket működtető em­beri csoportok szervezettségé­nek, irányítottságának. Kevésbé szakszerűen: az új eszközök varázsa elfödi, hogy minden maradt a régiben, ami a szemlélet- és gondolkodás- módot, a vezetési stílust, a fel­adatok kiadásának, végrehaj­tásának és ellenőrzésének rendjét illeti. A művezető ugyanúgy szaladgál anyag és szerszám után, mint korábban, a gépmunkások a hagyomá­nyoknak megfelelően vedlenek át időnként anyagmozgatókká, s az üzemvezető, mint addig, most is zsebből irányít, át­nyúlva a Iművezetők feje felett, egy-egy feladatot hol a fonto­sak közé |emelve, hol a lényeg­telenek közé lökve. Kézenfek­vő: az új környezet új gondol­kodásmódot kíván, mert a kör­nyezetben rejlő többlethaté­konyság csakis igy szabadítha­tó fel. Kézenfekvő lenne, ez a fölismerés, ámde: a megszokás nagy úr. Ha elboldogultak a régi műhelyben az említett módszerekkel és stílussal, ak­kor miért kellene most valami mást keresni, hiszen — „lám, a népi bölcsesség is ezt sugall­ja — járt utat a járatlanért el ne hagyj ... Ami a különféle bölcsessége­ket illeti, azokból bármilyen esetre, helyzetre akad vékára való. S mert az új üzemben nem bölcselkedésre — nem ilyen, a feketét fehérre mosó okoskodásra — van szükség, hanem — és alapvetően — gazdaságos termelésre. Tudo­másul kell venni: a fejlesztő- munka nem ér véget a dologi javak elhelyezésével, próba­üzemével, átadásával és átvé­telével. A fejlesztőmunkának — az új üzem tényleges elké­szültének — az a végpontja, amikor megteremtődött embe­rek és eszközök bonyolult, sok ágra bomló kapcsolatrendsze­re, egyrészt az emberek, más­részt az eszközök közötti mun­kamegosztás figyelembevéte­lével. Annak mérlegelésével: a minőségben más környezet mi­lyen minőségében más cselek­véseket kíván. Helytelen lenne úgy gondol­kozni, hogy a régi vaskalapnak inkább icsak lelki — pszicho­lógiai — hatásai vannak, azaz a rossz beidegződések követ­kezményei csupán a gondolko­dásmódban érhetők tetten. Is­mét, mint bevezetőben, vizs­gálati tapasztalatokra hivatko­zunk. Az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium már hosszabb ideje működő nagy- beruházások hatékonysági eredményeit elemezte. Azt ál­lapíthatták meg a két szerv munkatársai, hogy a számított és a tényleges hatékonyság a szóban forgó üzemek csupán 18—20 százalékánál áll közel egymáshoz. Másutt jelentősek az eltérések, de mindenkor a tényleges hatékonyság rovásá­ra. A főbb okok között előkelő helyen szerepel a megváltozott környezethez igazodó irányítá­si, szervezeti, szervezési kere­tek kialakításának elmulasztá­sa, azaz annak a gyakorlatnak a makacs léte, hogy az új fel­tételekből elavult módszerek­kel szeretnénk a sikert kipré­selni. Ez pedig nem megy. Olyannyira nem, hogy az új technológiai berendezéseknél az úgynevezett beépített kapa­citások — a lehetséges terme­lőképességek — felét (!), két­harmadát érik el csupán a va­lóságos teljesítmények, s jó néhány termelőhelyen a régi eszközök hatékonysága kedve­zőbb, mint az új, korszerű — és drága —, nagy termelékeny­ségű berendezéseké! Meghökkentő tény ez, s ta­lán nem is maga az ellentmon­dás teszi azzá, fianem gyako­risága, általános jellege. Idejét múlt megszokásaink családi körben nem többek mosolyog- tató rigolyáknál, magánügynek számító maradiságnál. Megszo­kásaink a termelés, a gazdál­kodás körében már lényeges veszélyforrások, változtatási készségünk hiánya vagy sze­rény mértéke döntő akadályá­vá válhat a fejlesztési kiadd? tok megtérülésének, a remélt haszon bevételezésének,

Next

/
Thumbnails
Contents