Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-14 / 137. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1979. június 14. TUDOMÁNY - TECHNIKA HETEDSZER LETT KIVÁLÓ A FAJSZI KÉK DUNA S' Uj gyógyszerek születése 1967 óta háromszor, és véglegesen elnyerte a Mi­nisztertanács Vándorzászla­ját, 1976-ban megkapta a Minisztertanács Vörös Zász­lóját, tavalyi eredményei alapján pedig hetedszer lett kiváló szövetkezet a fajszi Kék Duna. Egy viszonylag magas termelési színvonal mellett az eszköz- és munkaerő-hatékonyságot dinamikusan tovább növelni már sokkal nehezebb, mint egy alacsonyabb terme­lési bázisról induló mezőgazdasági üzemnek. A szorgalom és a helytállás segít a gondok megoldásában Egy-egy új gyógyszernek a felfedezése és az orvosi gyakor­latba való bevezetése nagyon sok kutató és ipari szakember hatal­mas költségekkel járó, fáradsá­gos és hosszadalmas munkájának az eredménye. Valamely új gyógyszer kifejlesztéséhez átlago­san 58 000 kutatói munkaórára van szükség. Korszerű csoportos kutatással is 3—6 év kell ah­hoz, hogy minden tekintetben megfelelő új készítmény lásson napvilágot. A nemzetközi statisztikák sze­rint minden négyezer vegyület közül legfeljebb egy akad, amely­ből gyógyszer válhat. Ez termé­szetesen átlagos érték, és nem úgy értendő, hogy minden eset­ben feltétlenül négyezer vegyüle- tet kell kipróbálni ahhoz, hogy közülük egy gyógyszerként be­váljon. Nem meglepő .tehát, hogy ez ideig például mintegy 380 ezer vegyület rákellenes hatását vizs­gálták, s a kísérletek nem jár­tak pozitív eredménnyel, hogy 6000 szulfonamidszármazék közül legfeljebb tíz van tartósan for­galomban, .hogy kétezer antibio­tikum közül alig egy tucatnak van gyakorlati jelentősége, hogy ezer félszintetikus penicillin kö­zül szintén csak mintegy tíz ke­rült a gyógyászatba. Napjainkban a világon évente 200 000—300 000 új vegyületet ál­lítanak elő és vizsgálnak meg gyógyszertani szempontból, de az évente gyógyszerként bevezetett új vegyületek száma nem halad­ja meg a száz-százötvenet. Egy új gyógyszernek szánt vegyüle­tet mindenekelőtt farmakológiai vizsgálatnak vetik alá, amelyhez csupán az anyagnak 1—10 grammnyi mennyisége elegendő. E vizsgálatokat baktérium- és 6zövettenyészetekben. valamint állatkísérletekben végzik, célja • Jelenia Góra-ban, Lengyelor­szág második legnagyobb gyógy­szertárában, főként hormonális és pszichofarmakológiai szereket, va­lamint vitamintermékeket állíta­nak elő. Az új gyógyszer már az automatikus csomagolóba került. még csak az általános tájékozó­dás. Ezután célzott farmakológiai vizsgálat következik, amely még csak néhány száz 'kisállattal vég­zett kísérletekből áll. iHa a ta­pasztalatok jók, a reménytelinek ígérkező vegyületek létrehozására ideiglenes laboratóriumi eljárást dolgoznak ki, mert a további kémiai és technológiai vizsgála­tokhoz már néhány kilogramm mintaanyagra van szükség. Ezután következnek a bővített farma­kológiai vizsgálatok és csak ezek egyöntetű sikere esetén kerülhet sor a klinikai elővizsgálatokra, majd a széles körű kipróbálásra. Ha mindez eredményesnek bizo­nyul, dolgozzák ki az üzemi gyár­tás menetét, kialakítják a vég­leges gyógyszerformát és nevet adnak a gyógyszernek. Erről beszél dr. Berta Jenő, a termelőszövetkezet elnöke. — Ha vizsgáljuk az V. ötéves terv első három évének eredmé­nyeit, megállapíthatjuk, hogy fej­lődésünk viszonylag töretlen és egyenletes. Három év átlagában az üzemi termelési érték 129, a bruttó jövedelem 120, a nyereség 158 százalékra növekedett. Mind­emellett a részesedési alap válto­zatlan maradt, a fejlesztési alap 92 százalékra csökkent. A jöve­delmi adó viszont csaknem két és félszeresére nőtt. Az eredmények alapvetően a tagság szervezettségéből, áldozat­vállalásából származnak. Figye­lemre méltó, hogy a csaknem 1200 tagnak több mint fele nő. A termelőszövetkezetre jellem­ző, hogy nagy területen foglal­kozik zöldségtermesztéssel. Bele­értve a fűszerpaprikát is, a közös szántóterület 40 százalékát meg­haladó arányban. Zöldborsót, uborkát, káposztát, majoránnát, digitálist termesztenek. Az elnök véleménye szerint ma már az előrehaladás csak összefo­gással gyorsítható meg. ök kez­deményezték annakidején a faj­szi öntözőfürtöt amelynek áldá­sait különösen most, az aszályos hetekben élvezik a társult üze­mek. A korszerűtlen sertéstele­pek felszámolásával, három tsz­szel, valamint a malomipari és a gabonaforgalmi vállalattal közös erővel létrehoztak egy 720 anya- kocás korszerű sertéstelepet, amelynek termelési eredményei kimagaslóak, A nyereség már meghaladta az évi 16 millió forin­tot és négy év alatt megtérültek a költség«!. i A fajsziak által kezdeményezett termelési rendszerhez 16 fűszer­paprika-termesztő gazdaság tar­tozik. A rendszerhez csatlakozott gazdaságok az elmúlt esztendőben fűszerpaprikából hektáronként 106 mázsa termésátlagot értek el. Az őrlemény minőségének javí­tása céljából meleg levegős szik­kasztó padozatokkal és nagy telje­sítményű Binder-típusú zöldség­szárítókkal korszerűsítették a fű- szerpaprika feldolgozását. Három termelőszövetkezet társulásával 2000 négyzetméteres fűszerpapri­ka-szikkasztó és utóérlelő, s két nagy Binder-szárítóegységből álló feldolgozó üzemet is létrehoztak. Ezenkívül saját, 5 ezer négyzet- méteres szikkasztó padozatuk van, és alagutas szárítórendszerük. Felsorolni is nehéz lenne, hogy hány társulásnak tagja a szövet­kezet. — A legfontosabb talán az, hogy szövetkezetünk az 1976 de­cemberében létrejött Kalocsa kör­nyéki Agráripari Egyesülés egyik alapítótagja. Az egyesülés terme­lésszervezői munkájának eredmé­nyei már jelentkeznek a taggaz­daságokban, köztük Fajszon is. Megépült az egyesülés zöldség- szárítója és tavaly rpár az idény­ben végig üzemelt. Építik az ag­rokémiai telepet, amely teljes egészében a taggazdaságok igé­nyeit szolgálja. A gazdasági eredmények mel­lett a Kék Duna Termelőszövet­kezetben igyekeznek az eddiginél többet törődni a tagok szociális ellátásával. Már több éve segítik havi járadékküegészitéssel az idős gazdákat, a legidősebbek háztáji földjét a közös gazdaság díjmen­tesen műveli. A nők munkájának megkönnyítésére megkezdték az egész tagság üzemi étkeztetését kielégítő konyha, éttereim épí­tését. A fiatal termelőszövetkezeti tagok letelepedését lakásépítési kölcsönnel és fuvarral segítik elő. Érdemes megjegyezni, hogy a község sportéletét teljes egészé­ben a termelőszövetkezet irá­nyítja. Sajnos, az idei aszály sok gon­dot okoz a szövetkezetnek. Gon­doskodni kell a kiesések pótlá­sáról. Egyébként minden eszten­dőben foglalkoznak másodter­mesztéssel. évente 600—700 hek­táron. Ezt lehetővé teszi, hogy je­lentős területet öntözni tudnak. — Nagy tartalék a szocialista brigád mozgalom — hangoztatja az elnök. — Az elmúlt évben is sokat segítettek az eredmények elérésében. Huszonegy szocialista brigádban 274-en dolgoznak. Most azon töri a fejét az elnök és a vezetőség, hogy miként elr lensúlyozza az aszály okozta kár rókát. Szerencsére kedvező hely­zetben vannak, mert öntözni tud­ják a zöldborsót, a káposztafélé­ket, a gyógynövényeket. Mintegy, 400 hektárnyi terület kap állan­dóan mesterséges esőt. Ha a szük­ség úgy kívánja, a fűszerpaprikát is öntözik. — Bár kilátásaink nem valami kedvezőek, azért hiszünk abban,' hogy a vezetők jó szervezőkész*, sége, a feladatok pontos, lelkiis­meretes végrehajtása, és főként tagjaink szorgalma és helytállása segít gondjaink megoldásában — bizakodik'az elnök. K. S. A tűzoltás tudománya A tűzoltás napjainkban is leg­többször még vízzel történik. A folyadékot azonban már a tűz elfojtását gyorsító, tökéletesítő kémiai szerekkel vegyítik. Jól bevált az ún. könnyűvíz, a szin­tetikus habképző. Haltszázalékos vizes oldata egyaránt alkalmas 6zilárd anyagok és kőolajipari termékek tüzének lokalizálására. ' Az oltás a habból kiváló, s az égő folyadék felületén szétter­jedő, gázt át nem eresztő film­réteggel történik. A filmréteg percekig lezárja a tűzfészket, s akadályozza az úgynevezett visz- szagyulladást. A csaknem víz­sűrűségű habképző anyag. a könnyűvíz, a helyszíntől függő­en kilövellhető beépített beren­dezésekkel és sugárcsövekkel. Legkedvezőbb a hatás, ha hab- ágyúval, porlasztva juttatják a habot a tűzre, elárasztva a felü­letet. A tűzoltás technikusai világ­szerte egyre újabb oltóporokkal, oltógázokkal kísérleteznek. Ezek sorába tartozik például a Mon- nex-por, amelynek igen jó az oltásig hatásfoka és az elektromos vezetőképessége elenyésző (mint­egy százezer voltig biztonságos). Haboltóval együttesen használha­tó, s ilyenkor nitrogén'gázzal lö­vellik rá az égő felületre. Nagyon jól bevált tűzoltószer­ként a holland kutatók által ki­kísérletezett BCF (bromo-kloro- difluoro-metán). Bár ez a vegyü­let brómot, klórt és fluort, tehát halogénelemeket tartalmaz, az egészségre teljesen ártalmatlan. Kézi, fél- és teljesen automatikus tűzoltóberendezésekben alkalmaz­zák. A szakemberek szerint a jövő a távirányítású tűzoltó rakétáké. Nagy kiterjedése vagy intenzitása miatt nehezen megközelíthető fü­zeknél használják majd (erdő­tüzek, repülőtéri tüzek, olajtü- zek stb.). • Az utóbbi idők egyik legnagyobb tűzesete. A nyugat-németországi Köln közelében leégett a Ford gyár 110 ezer négyzetméternyi alap­területű üzemcsarnoka, abol ezer munkás dolgozott. Ahol a jövő gépei vizsgáznak A Mezőgépfejlesztő Intézet vizsgálati és méréstechnikai irodája még a hatvanas években költözött Zsámbékra. Ma is itt dolgozik a munkatársak többsége, fizikai és szellemi dolgozók egyaránt. Zsámbék ad helyet a különböző műhe­lyeknek laboratóriumoknak, és ide építették több mint egy évtizede az úgynevezett körfárasztópályát is, amely már számos mezőgazdasági gép sorsát határozta meg. Kostyál Miklós irodavezető fő­mérnökkel munkájúikról beszélge­tünk. — Méréses gépvizsgálatokat végzünk. Nemcsak itt Zsámbékon, de szerte az országban, a külön­böző kísérleti helyeken sokféle szempontból ellenőrizzük az új konstrukciókat. Végzünk funkcio­nális, szilárdsági, energetikai és gyorsított fárasztási vizsgálatokat. Keressük az optimális súlyt, vagyis csak annyi anyagot épí­tünk a gépbe, amennyi feltétlenül szükséges. Az energetikai vizsgá­latnak az a célja, hogy a lehető legkevesebb hajtóanyaggal dol­gozzanak ezek a berendezések. Az úgynevezett fárasztó vizsgálataink is azt célozzák, hogy megállapít­suk a gépek, berendezések gyen­ge pontjait. Ez egyúttal azt is je­lenti, hogy ezeket nemcsak hogy kijavítjuk, hanem előre meghatá­rozzuk, hogy egy-egy alkatrészt milyen időszakonként kell cse­rélni. Ezzel azt is megakadályoz­zuk, hogy a gép vagy berendezés egyes részein törés, vagy a szer­kezet romlása következzék be. A telep munkahelyeit, labora­tóriumait járva meggyőződhet­tünk arról a felelősségteljes mun­káról, amelyet a Mezőgépfejlesztő Intézet szakemberei végeznek. Az egyik ilyen új gép a MÁZ önjáró zöldbab-betakarító éppen a 156. kört rótta a fárasztópályán. Az akadályokon nagyokat döccent a hatalmas berendezés. A tema­tikában előírt 776 forduló alatt a huszonhat talpfaakadályon több mint 20 ezer különböző hatás éri az új konstrukciót. A vizsgálatok végén levonhatók a szükséges kö­vetkeztetések és az adatok birto­kában a módosításokra, a szerke­zet változtatására megvan a le­hetőség. A Mezőgépfejlesztő Intézet és a MEZÖGÉP-vállalatok között örvendetesen jók a munkakapcao- latok. Ez alkalommal is, amikor a zöldbab-betakarítógépet kipró­bálták, jelen volt a gyártó cég képviselője, a HÓDGÉP-jtől Mó­ricz Károly témafelelős. Sokféle gép vizsgálatát láttuk, a közeljövőben biztos, hogy több új gyártmány segíti majd a me­zőgazdasági üzemeket. Lehetsé­ges, hogy a hatalmas. 18 köbmé­teres TÁR—12 típusú gyűjtő­átrakó pótkocsi lesz az, amely enyhít majd a gabona- és a kuko­ricatermesztő gazdaságok szállítá­si gondjain. Zsámbékon arra törekednek, hogy korszerű, termelékeny, üzembiztos gépek álljanak a fel­használók rendelkezésére. G. I. • Vizsgálják az MTK-jelű sertés-takarmánykiosztó kocsit. • Funkcionális vizsgálatra vár a TAR—12 Jelfi gyűjtő-átrakó pót­kocsi. (A szerző felTétclei) • Fárasztópályán az önjáró zöldbab-betakaritó. A Binder-tipusú zöldségszáritó.

Next

/
Thumbnails
Contents