Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-14 / 137. szám
1919. június 14. • PETŐFI NÉPE • 3 Ülést tartott a megyei tanács Bács-Kiskun megyében húsz évvel ezelőtt hirdették meg a tanácsok közötti településfejlesztési versenyt. A már két évtizedes hagyománnyal rendelkező versenymozgalomban kibontakozó társadalmi összefogás jelentős segítséget ad az éves tervek teljesítéséhez. A verseny mint a korábbi években, tavaly is nagymértékben elősegítette az 1978. évi tervezett fejlesztési előirányzatok túlteljesítését. Mint azt az előterjesztés egyebek között megállapítja, a tanácsok és a népfrontbizottságok szervező, mozgósító munkája nyomán igen aktív településfejlesztő tevékenység bontakozott ki Bács-Kiskun megyében. A kollektív munka elősegítette a saját és megosztott bevételek túlteljesítését. Említésre méltó például, hogy az önkéntes lakossági hozzájárulás több mint a duplájára, pontosan 205,7 százalékra teljesült. Ami a társadalmi munkát illeti, Bács-Kiskun megye az országban a legjobbak között szerepel. 1976-ban megyei szinten a társadalmi munka 337 millió forintot eredményezett, ami egy lakosra számítva 592 forintot jelentett. Az elmúlt évben a társadalmi munka értéke közel 580 millió forint volt és 2 millió forint értékű helyi anyag került felhasználásra. Az egy emberre jutó társadalmi munka értéke tavaly meghaladta az ezer forintot. A tanácsok pontszámainak jelentős része a társadalmi munka teljesítéséből származik. A pontszámok alapján és a meghatározott feltételek szerint a verseny értékelése most is négy kategóriában történt. Külön- külön értékelték a városok, a nagyközségek, valamint a 2500 lakos feletti, illetve alatti községek eredményeit. Az 1978. évi településfejlesztési versenyben a következő hely(Folytatás az 1. oldalról.) nő irányításában több segítséget várunk a szövetkezetektől, az állami gazdaságoktól, mert csak így képzelhető el, hogy az iparszerű fejlődéshez a későbbi években a magasabb képzettségű dolgozók rendelkezésre álljanak. Tervszerűen, következetesen A tanácsok fejlesztésialap-gaz- dálkodásában is a kiegyensúlyozottság, a középtávú terv céljainak következetes megvalósítása volt a jellemző. A bevételi és kiadási előirányzatok némileg túlteljesültek. A tárgyévi bevételek 11 százalékkal haladták meg a tervet. Ebben jelentős szerepet játszott, hogy csaknem 158 millió forint volt a más gazdálkodó szervektől átvett pénzeszköz, főleg a városokban, lakásépítésre, közműfejlesztésre, óvodák építésére és sportlétesítményekre. De jelentős volt a hitel-igénybevétel is a közműfejlesztésekre, a feladatok mielőbbi megvalósítása érdekében. A fejlesztési alap meghitelezésénél azonban több tanács elérte azt a kritikus pontot, amikor további hitelfelvételre már nem kerülhet sor, mert annak komoly törlesztési terhei a VI. ötéves tervidőszakban jelentkeznek. A tanácsok az elmúlt évben 1 milliárd 476 millió forint fejlesztési alapot terhelő kiadást valósítottak meg, amely 142 millió forinttal több az 1977. évinél. A kiadásnak mintegy 43 százalékát célcsoportos lakásépítésre, 15 százalékát célcsoportos kórházi ágy fejlesztésére fordították, s 13 százalékot tesz ki a víz-, csatorna- és közműberuházásokra fordított ösz- szeg. Megvalósult 910 tanácsi lakás, amelyből 524 az állami bérlakás. Kapcsolódó beruházásként átadásra került 32 tanterem, 120 bölcsődei hely, 1700 négyzetméter kereskedelmi egység és egyéb létesítmény. A kulturális ágazatban tervezett 134 millió forintos felhasználással szemben százmillió forint került ténylegesen elköltésre. Lemaradásunk ebben az ágazatban a legnagyobb. Megvalósult 650 új óvodai hely. 58 általános iskolai tanterem és több mint 600 diákotthoni hely. A tanácsi fejlesztésben az elmúlt három év mérlegét tekintve kedvező eredményekről adhatunk számot és összességében úgy ítélhető meig, hogy az előirányzott fő célok teljesítésre, megvalósításra kerülhetnek. A három év alatt a megye 25 ezres lakásépítési programjának 61,7 százaléka teljesült, ezen belül a tanácsi célcsoportos lakások 54 százaléka épült meg. Óvodai fejlesztési terveinket 114 százalékra teljesítettük és közel 1500 hellyel több épülhet meg, mint amennyi terveinkben szerepel. Víztermelő kapacitás- fejlesztési elképzeléseinket 70 százalékban, a vízhálózat fejlesztését 77 százalékban valósítottuk meg. Általános iskolai osztályterem-fejlesztési programunk 60 százalékban teljesült. További komoly erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a két évben közel 90 tantermet még megépítsünk. A továbbiakban az idei feladatokról is beszélt az előadó. Hangsúlyozta: — A népgazdaság nehézségei és gondjai az elmúlt évben még nem hatottak vissza a tanácsi pénzalapokra^ és így a tanácsi gazdálkodásban összességében jó évet zártunk. A megye fejlesztését, pénzügyi lehetőségeinket illetően azonban nem függetleníthetjük magunkat az ország teherbíróképességétől, a népgazdaság egészétől, annak kedvező vagy kedvezőtlen jelenségei hatással vannak megyénk gazdálkodására is. A vállalati szabályozó rendszer részbeni megváltoztatása és szigorítássá következtében ez évben nem számolhatunk jelentős többletbevételre, éppen ezért a meglévő pénzeszközök egy részét tartalékolni kell a soron kívül jelentkező, de megoldást igénylő feladatok megvalósítására. A fő figyelmet a középtávú tervben szereplő célokra kell összpontosítani, de előfordulhat, hogy egyes létesítmények megvalósítását a VI. ötévés tervidőszakra kell halasztani. Várható, hogy 1980-ban a megye fejlesztési és költségvetési pénzeszközei tovább csökkennek, éppen ezért az alapvető feladatok megoldására kell felkészülni. Változatlanul olyan egyensúlyi helyzetet kívánunk a tanácsi gazdád kodásban teremteni, ami számot adott lehetőségeinkkel és jól szolgálja a megye lakosságának érdekeit. Nem szabad anyagi erőforrásainkat meghaladó fejlesztésekbe bocsátkoznunk, amelynek negatív hatásai a VI. öitéves középtávú tervidőszakban jelentkezhetnek. A következő években a fejlesztés mellett ugyanilyen fontossággal kell kezelni a rekonstrukciót, a meglevő állóeszközök felújítását. őszintén meg kell mondanunk, hogy ezzel ez ideig nem a jelentőségéhez mérten foglalkoztunk. A figyelem középpontjában mindig az új létesítmények megvalósítása szerepel, de a régi épületállomány rekonstrukciója előtérbe kell hogy kerüljön. Ebben az évben felkészülünk a VI. ötéves terv koncepciójának kidolgozására, a munka beindítására. Tennivalóinkat alaposan át kell, hogy gondoljuk és az átmenet folyamatait nem megszakítva intézkedéseket tenni. A gazdasági szabályozók változása méginkább szigorodó követelményeket támaszt a vállalatokkal és szövetkezetekkel szemben. A szabályozás hatással lesz a tanácsi pénzalapokra is. Csökken a megosztott források átengedésének lehetősége és ehelyett meghatározott állami támogatásra kerül sor. Munkaerőforrásaink a megyében is beszűkültek és ezzel kell számolnunk a következő években. Szükség lesz arra is, hogy költségvetési előirányzatokat bizonyos mértékig az alapellátás biztosítása céljából átrendezzük. Tudomásul kell vennünk, hogy ma szerényebbek a gazdaságfejlesztés lehetőségei, mint amivel 3—4 évvel ezelőtt számoltunk, és ehhez kell igazítanunk gazdálkodásunkat, gondolkodásmódunkat. Ha nem ezt tennénk, elszakadnánk a realitástól, ami tévútra vezethet bennünket. Nem arról van szó, hogy helyzetünkbe belenyugodhatunk, mert ez érzéketlenné tenne bennünket a naponta jelentkező tennivalók iránt, de arról sem, hogy kapkodás legyen úrrá rajtunk. Egyedül a reális látásmód, helyzetünk kritikus elemzése, a tennivalók számbavétele, az alapos és tervszerű napi munka vihet előbbre. Döntéseinkben a megalapozottság, a helyzet alapos ismerete kell hogy vezéreljen bennünket. A lakosság tanácsi feladataink megoldásában már ez ideig is számos példával bizonyította segítőkészségét, és erre a közös összefogásra számíthatunk a következő években is. A költségvetésben a növekedési ütem csökkenése miatt továbbra is fő figyelmet az intézményhálózat működési és ellátási feltétel- rendszerének javítására összpontosítjuk. Ehhez korszerűsíteni kell az intézményi hálózat jelenlegi szerkezetét, gazdálkodási mechanizmusát. Nem szabad megengedni a reprezentatív, luxusjellegű • Képviselők és tanácstagok hallgatják az előadót. nem mindig célszerű, de látványos és költségtöbbletet jelentő, megoldásokat, s így elsődlegesen az alaprendeltetésnek megfelelő létesítményeket indokolt létrehozni — fejezte be gondolatébresztő vitaindító szóbeli kiegészítését Szigeti Péter. * Az elhangzottak után került sor az előterjesztés megvitatására. Szót kért Bajor Lászlóné megyei tanácstag, aki tanácstagi csoportja nevében is a kulturális ágazat eredményeivel foglalkozott, s a közoktatás megkülönböztetett fontosságára hívta fel a figyelmet. Benei Sándor megyei tanácstag a számvizsgáló bizottság véleményét is tolmácsolva, az előző ötéves tervek folyamatosan elért eredményeire is figyelemmel, az átgondolt továbblépésre, a meglévő értékek megóvásának fontosságára és a takarékosságra hívta fel a figyelmet. A vita tanulságait Szigeti Péter foglalta össze, majd a tanácsi testület a költségvetés és fejlesztési- alap-gazdálkodásról szóló jelentést elfogadta. A továbbiakban az 1978. évi településfejlesztési verseny értékelésére került sor, melynek előadója Búza Dezső, a megyei tanács településfejlesztési, műszaki és kommunális bizottságának elnöke volt. A településfejlesztési verseny értékelése berendezések, felszerelések beszerzését, hanem a legszigorúbb takarékosságot kell meghonosítani. A fejlesztési alap felhasználásában javítsuk meg a szigorúan ragsorolt beruházások előkészítési, tervezői, kivitelezői munkájának összhangját, s a folyamatban lévő beruházások gyors megvalósítására összpontosítsuk a figyelmet. Kerülni kell a beruházásoknál a • Kitüntetettek a tanácstagok soraiban. ségek érték el a legjobb eredményt ' A városok között első Kalocsa. Az elért pontszáma 5454, jutalma 800 ezer forint. Második helyezést ért el Kecskemét, pont- száma 5400, jutalma 600 ezer forint. Harmadik lett Baja, 5205 ponttal. A nagyközségek közül Harta került az első helyre a 8670 pontszámmal. A jutalom értéke 400 ezer forint. A második helyre került a 8704 pontszámú Dunave- cse, s ezért 350 ezer forintot kapott. Harmadik lett Tiszakécske 8440 ponttal, jutalma 300 ezer forint. A 2500 lakos feletti községek közül Szánk lett az első 15170 pontszámmal. Jutalma 300 ezer forint. A második helyre került Császártöltés 12 565 pontszámmal, amelyért 250 ezer forint jutalmat kapott. Harmadik lett Nagy- baracska. Pontszáma 11 552, jutalma 200 ezer forint. A 2500 lakos alatti községek versenyében Csátalja győzött 12 110 ponttal. 250 ezer forint jutalmat kapott. Második helyezést ért el Kunadacs. Pontszáma 8240, jutalma 200 ezer forint. Harmadik lett a 7420 pontszámú Dunatetétlen. 150 ezer forint jutalmat kapott. A megyei tanács az előterjesztés alapján értékelve az 1978. évi településfejlesztési verseny eredményeit, elismerését és köszönetét fejezte ki valamennyi helyi tanácsnak, a megye egész lakosságának, a vállalatok, szövetkezetek és a társadalmi szervek dolgozóinak, akik közreműködésükkel eredményesen vettek részt lakóhelyük fejlesztésében. A versenyben legjobb eredményt elért városok, községek vezetőinek a megyei tanács elnöke adta át a jutalmakat és okleveleket. Ezután átadta a Településfejlesztésért emlékérem és a Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetéseket. Emlékérmet kaptak: Búza Dezső, az MSZMP Kiskunhalasi Járási Bizottságának első titkára, Túri András, a KISZ kecskeméti járási bizottságának munkatársa, Hajdú Béláné, a kiskunhalasi Szakmaközi Bizottság titkára, Baunoch György, a megyei tanács vb kiskunhalasi járási hivatalának nyugalmazott elnöke és dr. Tárnái László, a Petőfi Népe belpolitikai rovatának vezetője. A Minisztertanács által alapított Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetésben részesültek a következők: Azsóth Tamás, az izsá- ki általános iskola tanára, a nagyközségi tanács vb tagja, társadalmi tanácselnök-helyettes; Balogh Tibor, a Kismotor- és Gépgyár bajai gyárának igazgatója, a városi tanács vb tagja; Bozóki László, a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat félegyházi kirendeltségének főépítésvezetője, városi tanácstag; Csányi Istvánná, a Kiskunfélegyházi Háziipari Szövetkezet bedolgozó varrónője, városi tanácstag; Didón Károly, a császártöltési Kossuth Tsz építési ágazatvezetője, Felvidéki István, a bajai Öj Élet Halászati Tsz nyugalmazott elnöke, városi tanácstag; Földvári Imre, a bajai nép• Geri István, Kalocsa város tanácselnöke átveszi az első helyezett városnak járó kitüntetést. (Tóth Sándor felvételei) frontbizottság titkára, városi tanácstag; Frick Tamás, a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaság karbantartó lakatosa; Horti Sándor, a tiszaalpári általános iskola napközi otthonának nevelője, a nagyközségi tanács vb tagja; Janko- vics László, dunaszentbenedeki kőműves mester; dr. dudák Imre, a Fémmunkás Vállalat kiskun- halasi gyáregységének igazgatója, a városi párt-végrehajtóbi- zóttság tagja; Kása Antal, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnöke, a városi tanács vb tagja; Kovács István, a Jászszentlászlói Községi Tanács vb titkára, Muity Antal, a garai Vörös Csillag Tsz háztáji bizottságának elnöke, a községi közös tanács tagja; dr. Rebek Lőrinc, a megyei bíróság tanácsvezető bírója, a városi tanács tagja; Ritter János, keceli szekérfuvarozó kisiparos; Szvétek Lajos, a kalocsai Asztalos- és Építőipari Szövetkezet nyugalmazott elnöke, a városi tanács vb tagja; Vágó György, a szanki Haladás Tsz elnöke, megyei tanácstag; Vdn József, a Magyar Pamutipar kiskunhalasi telepének vezetője, városi tanácstag; Zemkó István, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát nyugdíjasa, a vaskúti tanács tagja. A településfejlesztési verseny értékelése és a jutalmak átadása után a megyei tanács személyi ügyekben döntött. Mező Mihályt, akit a közelmúltban Kecskemét város tanácselnökévé választottak, felmentette a megyei tanács tervosztályának vezetése alól. Szakolczai .Pált, aki eddig a tervosztály helyettes vezetője volt, kinevezte a megyei tanács vb tervosztálya vezetőjévé. Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára, a népfront megyei elnöksége nevében tett javaslatát elfogadva Gádor Józsefet eddigi tevékenysége elismerése mellett, felmentette a megyei tanács vb tagsága alól, s Mező Mihályt, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagjává választotta. Ugyanakkor felmentette Mező Mihályt a megyei tanács terv-, gazdasági bizottsága titkári tisztsége alól és a terv- gazdasági bizottság titkárának Szakolczai Pált választotta meg. Mező Mihály a megyei tanács vb tagjaként a tanácsi testület előtt letette hivatali esküjét. Ezután bejelentések következtek, melynek során dr. Gajdócsi István beszámolt arról, hogy a Minisztertanács a közelmúltban megtárgyalta a megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának helyzetét, valamint a végrehajtó bizottság tevékenységét. Dr. Array Árpád, a megyei tanács titkára időközi helyi tanácstagi választásokra tett javaslatot. Dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese a mezőgazdaság irányításának átszervezéséről tájékoztatta a megyei tanácsot és a rendkívüli időjárással kapcsolatos feladatokra hívta fel a figyelmet. A megyei tanács ülése az interpellációkra adott válasszal és interpellációval ért véget. Dr. Je- ney Jánosné jánoshalmi tanácstag a Jánoshalma és Vidéke Általános Fogyasztási Szövetkezet szállítási gondjainak megoldásához kérte a megyei tanács testületi segítségét. T. L. — T. P.
