Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-14 / 137. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1979. június 14. MOSZKVAI VÉLEMÉNYEK A SALT—2-RŐL Ma indul Bécsbe Leonyid Brezsnyev Leonyid Brezsnyev pénteken utazik Bécsbe, a szovjet— amerikai legfelsőbb szintű találkozó színhelyére, hogy Carter elnökkel együtt jóváhagyja és aláírja a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló újabb megállapodást, s megbeszélést folytasson vele a két ország kapcsolatáról, az időszerű nemzetközi kérdésekről. HATVAN ÉVE TÖRTÉNT A Tanácsok Országos Gyűlése, 1919 A Tanácsok Országos Gyűlése 1919. június 14-én tilt össze és tíz napon át tanácskozott. Napirendjén szerepeltek a gazdasági és közélelmezési feladatok, a külpolitikai és a katonai helyzet, az Alkotmány elfogadása, és egyéb kérdések. Az Országos Gyűlés első napján üdvözlő beszédek hangzottak el. Az érdemi munka 16-án Varga Jenőnek a gazdasági helyzetről tartott előadásával kezdődött. A kongresszus sok értékes tapasztalatot rögzített a szocializmus építésével kapcsolatban. Számos hasznos javaslat hangzott el, amelyek a tanácsok tevékenységének javítását és a differenciáltabb parasztpolitika kialakítását, a tanács- köztársaság bázisának kiszélesítését, a termelőszövetkezetek irányításának forradalmi megújítását, s az ellerafoirradalmárok elleni hatékonyabb fellépést szolgálták. Az utóbbira annál is inkább szükség volt, mert június 19-én az akkori Pest megyében ellenforradalmi lázadás tört ki, amelynek központja Kalocsa volt. Gépfegyverekkel és ágyúval felfegyverzett monarchists 'bandák hatalmukba kerítették a várost és behatoltak több mint húsz faluba, a kalocsai és a vele szomszédos járások területén, megkezdték a kommunisták kivégzését. Néhány helységben már soroztak is a fehér gárdába. A Tanácsok Országos Gyűlésén megtárgyalták a Clemenceau-jegyzéket is, amely nagy vitát robbantott ki. A vita eredményeként a kormányzótanács szabad kezet kapott. Az Országos Gyűlés ötödik napján zajló vitában felszólalt Berényi Pál kecskeméti küldött. Felszólalásának néhány részlete: „Mélyen tisztelt Országos Gyűlés! A szocializálásról óhajtok előterjesztést, illetve indítványt tenni. Varga elvtársunk megemlítette előadásában, sokrészben a vidéki direktóriumok hanyagságait, és a szocializálásoknak nehezen való végrehajtását. Nálunk vidéken a szocializálás terén a direktórium, illetve az intéző bizottság a legmesszebbmenőkig megtette kötelességét, hogy avval eleget tegyen a Magyar Tanácsköztársaságnak és a pro- letáriátus kívánságának. A direktórium szükségesnek látta a Tanácsköztársaság rendeletéit a legmesszebbmenő módon végrehajtani. Amikor a nagybankokat, illetve a bankokat szocializáltuk és pénzeiket lefoglaltuk, az a tudat vezette a direktóriumot, hogy megakadályozza a pénzek kiadását, hogy a burzsoák által a bankóikba már behelyezett pénzeket maga a direktórium vegye a kezébe, hogy az illető burzsoá osztály ne juthasson hozzá. Ne juthasson hozzá pedig azért, mert ha efelől sürgősen nem intézkedünk, kiveszi a nagybankokból a pénzét. Anélkül is nagyon sok pénz maradt kint náluk, s a bankokból kivett pénzeket az ellenforradalmárok szervezésére használták volna fel. Amikor ezt megtettük, az a tudat vezetett bennünket, hogy: el kell venni tőlük a pénzt és ezzel megakadályozzuk az ellenforradalom szervezését. Azonban elvtársaim, mégis megtörtént az az eset, a kecskeméti határban, hogy sikerült sok szegény, kinnélő tanyai tudatlan proletár földműves testvéreinket egy ideig félrevezetni, mert nem bankból, hanem zsebből dolgoznak az illetők és bizony a kapitalizmus a legnagyob eréllyel akarta a Tanácsköztársaságot magát a proletáriátust leverni és hasznos munkájában megakadályozni. Kinn a vidéken, kinn a pusztákon Héjjas-féle, Szappanos-féle alakok és több ilyen nagyiburzsoá, akik évszázadokig, évezredek óta elnyomói voltak a szegény pro- letáriátusnak, úgy a földművelő, mint az iparos osztálynak, gárdákat szerveztek, és ha egy szép napon vöröskatona és vörösőr testvéreinkkel maga a direktórium, amely éjjel-nappal, esős időben is küzdött, hogy ezeket leverje, nem veszi őket észre, már botokkal és gépfegyverekkel fordultak Kecskemét városa ellen. Ezeket levertük, letartóztattuk, börtönbe vetettük, mert megérdemelték, és túszokként ejtettük azokat az egyéneket, akik nem akartak a mai korszellembe belehelyezkedni. Sajnos, azonban az igazságügyi népbiztosság rendeletére nap nap után telefonértesítések, sürgönyök jöttek hozzánk, hogy illetéktelenül tartóztattunk le túszokat, engedjük őket szabadlábra. Ameddig lehetett, meg is rostáltuk őket, de amikor aztán láttuk, hogy az már nem megy, hogy az már több a kettőnél, bizony nem hajtottuk végre a rendeleteket. Elkövetkezett aztán egy idő, amikor az ellen- orradalmárok száma már a tetőfokra emelkedett is elterjedt az a hír, hogy a román ellenforradalmá- ok már Szolnokot is elhaladták. Ekkor hogy biz- osítsuk magunkat, 27 túszt elszállítottunk Budaiestre, de másnap mind kieresztették őket és ha- narosan otthon láttuk őket. Varga Jenő elvtársumk említette a nagybirtok szocializálását is. A vidéken még nincsenek tisztában ezzel a kérdéssel. Hogy a törpebirtokokat meghagyjuk egészen 100 holdig, azt meg tudja érteni az a vidék, az a százholdas birtokos is tudja, hogy a százholdas birtokát meghagyják neki adómentesen, azonban nincs benne a rendeletben és nagyon tágan van körülírva, hogy akinek 105, vagy 110 holdas birtoka van, annak meghagyják-e a száz holdat és csak az öt holdat veszik el, vagy mind a 105 holdat veszik-e el és nem hagynak meg neki semmit. Azt igenis meg kell világítani, hogyha valakinek 105 hold birtoka van, nem mind a 105 holdat veszik-e el tőle, hanem csak az 5 holdat. Ez szerintem nagyon téves felfogás. Ha azért, mert valakinek 101, vagy 102 hold földje van, elveszik tőle mind a 102 holdat, ez helytelen eljárás. Vegyék el az egy, vagy tíz holdat, de hagyják meg neki a 100 holdat. Azonban azt sem helyeslem, hogy meghagyják neki a 100 holdat. Hagyjanak meg neki 60 holdat, s akkor rendben van. Lehet valakinek más az egyéni meggyőződése és felfogása, nekem azonban az a felfogásom és nézetem, hogy vannak öt-hat tagú családdal bíró gazdák, akiknek szükségük van a 60 holdra, de semmi körülmények között nincs szükségük a 100 holdra. Ha ezeknek a gazdáknak meghagyjuk a 100 holdat, lesz belőlük burzsoá, mert azoknak a gazdáknak alkalom nyílik arra, hogy termeljenek és magasan felhajtsák terményeik árát, hogy kiszipolyozzák az iparosokat, a földmunkásokat...” A hadügyi vitában Dobor István dunavecsei küldött szólalt fel. „Böhm elvtárs azt a szót intézte a tanácskongresszushoz, hogy nem kíván semmi mást, minthogy ez a tanácsülés mondja ki, akarja-e megvédeni a magyarországi Tanácsköztársaságot? Nem kíván semmi beszédet, hanem mindenki mondja meg, mit akar és elvárja, hogy úgy legyen. Elvtársaim! Én egy életen át egy eszmét hangoztattam, hittem és hirdettem: azt, hogy ebben az országban becsületes, boldog, kultúrára vágyó és haladni vágyó Magyarországot csak úgy tudnak teremteni, ha megérti a főváros a falut, és ha megérti a falu a fővárost, ha megérti az ipari munkásság a föld dolgozó népét és megérti a föld dolgozó népe az ipari proletáriátust. Ezt hirdettem itt, ország-világ előtt, hirdettük kint a falukban, hogy a föld dolgozó népe hadd értse meg a kor dolgozó szavát és ne lehessen soha semmiféle században a földmunkások szemébe vágni, hogy valami szép, dicsőséges és nemes eszme ebben az országban őmiattuk bukott el. Elvtársaim! Ha nem valósulhat meg ez a gyönyörű elv, nem az én hibám. Itt ennek a kongresszusnak a megnyitásán, amikor Garbai elvtárs elmondta Világra síóló gyönyörű beszédét, a legutolsó percig még azt hittem, még reméltem, hogy megérti a dolgozó falusi földmunkás, a dolgozó fővárosi ipari munkásságot és megérti az ipari munkásság, a fővárosi ipari munkásság a dolgozó földműves proletárságot. Azonban elvtársaim, mielőtt kimondanám ítéletemet, azt tapasztalva, hogy nem akar ez ügy megvalósulni, figyelmeztetem és kérem elvtársaimat, a katonák, a munkások és a parasztszegénység tanácsát, hogy az utolsó percben még térjenek arra az útra, amely egyesegyedül alkalmas arra, hogy megértsük egymást. Én; aki a magam részéről Dunavecse Pest megyei járás földműves szegénységének megbízottja vagyok, s még öt élő gyermekem van, — mind kiképzett katona, a legkisebb ott vérzik talán valahol a Tisza szélén — arra kérem Bőhm elvtársat, hogy nekem, az apjuknak, aki egyedül vagyok idehaza, állítsa ki a bizonyítványomat, az igazolásomat és engedje meg nékem, hogy még 57 éves korom dacára is a legkisebb fiamhoz kimehessek, hogy bebizonyítsam, hogy a föld dolgozó népéből, á kisbirtokosból, vagy a parasztságból még nem veszett ki a forradalmi érzés, hanem ha dolgozni tudott egy életen át, akkor a szabadságért, a jóért, szépért meg is tud halni. Ezt akartam mondani.”, A Tanácsok Országos Gyűlése jelentős munkát végzett azzal, hogy bizonyos módosításokkal elfogadta az Alkotmányt, így az állam neve: Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság. Az országos gyűlés megválasztotta a százötven tagú intéző bizottságot. Ennek a bizottságnak tagja lett Berényi Pál Kecskemétről, Dobor István Duna vecséről. A Tanácsok Országos Gyűlése a baloldali erők jelentékeny térnyerésével zárult. Számos lehetőség a kiesések pótlására (Folytatás az 1. oldalról.) A SALT-megállapodás létrejöttét természetesen megelégedéssel fogadják a szovjet fővárosban, hiszen az elmúlt évek során a hadászati támadófegyverek korlátozásáért' elsősorban és mindenekelőtt a Szovjetunió lépett föl következetesen. A jelenlegi megállapodást olyan ésszerű kompromisszumnak tekintik, amely — ha nem is a legjobb megoldás — mindkét fél érdekeinek, biztonsága követelményeinek megfelel és alkalmas arra, hogy kulcsfontosságú ponton fékezze a fegyverkezési versenyt. A megállapodás jelenlegi formájában megfelel annak, amit a két ország vezetői annak idején Vlagyivosztokban jelöltek meg célként, sőt bizonyos mértékig előrelépés is ahhoz képest. Ugyanakkor magától értetődő, hogy a SALT—2. önmagában még nem felel meg annak a célnak, amelyet a szovjet vezetés a legfontosabbnak tart: a fegyverzet korlátozása és a tényleges leszerelés céljainak. Miben látják ilyen körülmények között Moszkvában a SALT—2. és 'általában a .bécsi csúcs jelentőségét? Mindenekelőtt abban, hogy a következetes politika sikere s mint ilyen, alap a továbblépésre, az immár tényleges leszerelést jelentő SALT—3. megállapodás előkészítésére. Moszkvában már ennek az újabb állomásnak terLehet-e gyógyírt találni a portugál válságra? Lisszabonban egyre nagyobb borúlátással és tanácstalanul tekintenek a jövőbe. Ügy tűnik, Dél-Európában Olaszország mellett jelentkezik egy második tőkés állam is, amely lassacskán igényt tarthat a kormányozhatatlan jelzőre. Részben a parlamenti számarányok, részben a pártokat elválasztó ellentétek miatt hatékony, tartós kabinet megalakítása rendkívüli nehézségekbe ütközik. Eanes elnök sorra fogadta a jelentősebb pártok vezetőit. Eszmecseréinek végén azonban semmivel sem jutott közelebb a döntéshez, mint azokat megelőzően. A kormányzásban meglehetős tapasztalatot szerzett Mario Soares a szocialisták nevében elvetette az előbbre hozott választások gondolatát, s új miniszter- elnök kinevezését sürgette. Hasonló véleményt nyilvánított Alvaro Cunhal a portugál kommunisták képviseletében. Sa Car- neiro a szociáldemokraták állás- pontiját ismertetve — a demokrata szociális centrum vezérével: Freitas do Amarallal egyetemben — a törvényhozás föloszlatása és parlamenti választások kiírása mellett kardoskodott. Eanes elnök a jelekből ítélve egyelőre nem döntött sem az egyik, sem a másik álláspont mellett. Harmadik út nem kínálkozik, a két alternatíva viszont sok kockázattal jár. Ha például netán ismét Soares Kedden New Yorkban összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy folytassa a vitát a libanoni helyzetről. Waldheim főtitkár felszólalásában az UNIFIL (az ENSZ Libanonban állomásozó békefenntartó erői) június 19-én lejáró mandátumának meghosszabbítását javasolta a tanácsnak. Ennek feltételéül szabta meg a következőket: biztonsági övezet létrehozása az UNIFIL főhadiszállása körül, az Izrael által támogatott jobboldali keresztény milíciák akcióinak beszüntetése, az izraeli hatóságok álláspontjának módosítása a déllibanoni helyzettel kapcsolatban, s a PFSZ változatlan együttműködése az ENSZ erőivel. A világszervezet főtitkára ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy esetleg visszavonják a békefenntartó erőket Dél-Liba.nonból, amennyiben a libanoni keresztény milíciák folytatják az UNIFIL zaklatását. Libanon képviselője, Ghasszan Tueni kijelentette: az UNIFIL csak úgy teljesítheti küldetését, ha alapvető változás következik be Izrael magatartásában Libanonnal szemben. Elismerően szólt a PFSZ-ről, amely egyre inkább veire is előkészülnek: a SALT—3. például magában foglalhatná a támadó fegyverek számának tényleges csökkentését, az új típusú tömegpusztító fegyverek kidolgozásának, gyártásának és rendszeresítésének teljes tilalmát — egy szovjet megfogalmazás szerint annak garantálását, hogy a fegyverfejlesztő mérnökök ne előzhessék meg a leszereléssel foglalkozó diplomatákat, — és bizonyos megállapodásokat az európai térségben elhelyezett fegyverekre vonatkozóan. Ez az utóbbi tényező, mindenekelőtt Nyugat-Európa államainak eltérő véleménye miatt elég nehéz feladat, de nem megoldhatatlan. A SALT—2 aláírásának második fontos fejleménye lehet az, hogy ösztönzést adhat a szovjet- amerikai kapcsolatok fellendítésének, annak, hogy ezek a kapcsolatok valóban azon az alapon fejlődjenek, amelyet annak idején a két állam vezetői együttesen határoztak meg. Ebbe a kategóriába nemcsak a két ország gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatai tartoznak, hanem azok a nemzetközi leszerelési kérdések is, amelyekről kettejük között már folynak tárgyalások, — bár ezeknek a témáknak egy része még csak a kidolgozás előkészítésénél . tart. kapna fölhatalmazást az új kabinet megalakítására, csakis úgy lenne képes megbízásának eleget tenni, ha megszerezné a szociáldemokraták soraiból kivált 37 képviselő támogatását. Noha a szakadárok Sa Cameirótól balra helyezkednek el, csoportjuk — amely a Szociáldemokrata akció nevet vette föl — orientációja még korántsem eldöntött. Még ha sikerülne is velük a szocialistáknak közös nevezőre jutniok, akkor is szükség lenne a PKP külső támogatására. Márpedig ezt a bizonytalan szerepet Alvaro Cunhal aligha vállalja el. Nem kevésbé bonyolult kilátásokkal kecsegtetnének az előbbre hozott választások. Portugáliában amúgy is az urnákhoz szólítják még az idén a választókat: a helyi tanácsok összetétele a tét. Jövőre parlamentet választ Portugália, s az elnökválasztásra 1981-et jelöli a politikai kalendárium. Ha Eanes elnök mégis a választások mellett döntene, akkor is kérdéses, vajon módosulna-e a jelenlegi számarány a törvényhozásban, bekövatkeznék- e gyökeres változás az erőviszonyokban? Meglehet, a megfogyatkozott szociáldemokrata párt és a CDS bízik a jobboldal voksainak gyarapodásában, ez a legkockázatosabb kiút lenne a jelenlegi alagútból, s alapvetően veszélyeztetné a forradalom megtépázott vívmányait. Gy. D. elkötelezi magát az ENSZ békefenntartó erőivel való együttműködés mellett. Rámutatott, hogy hogy Izrael politikája és akciói Libanon ellen pontosan megmutatják, ki a felelős a helyzet rosz- szabbodásáért. A vitában felszólaló csehszlovák ENSZ-képviselő határozott intézkedéseket követelt Izrael ellen Tel-Aviv folytatódó libanoni agressziós cselekményei miatt Ku- vait és Líbia képviselője szintén a Közel-Kelet békéjét és biztonságát veszélyeztető cselekménynek minősítette Izrael akcióit Dél- Libanonban. Jehuda Blum, Izrael ENSZ- képviselője felszólalásában figyelmen kívül hagyta Waldhelm ajánlásait, s megismételte országa Libanonnak tett ajánlatát egy „tárgyalások útján kidolgozandó békeszerződésre”. Oleg Trojanovszkij szovjet ENSZ-nagykövet, a Biztonsági Tanács soros elnöke, csaknem két és fél órás vita után elnapolta az ülést. A következő ülésre ma, magyar idő szerint délután fél négykor kerül sor. (Reuter) A kedvezőbb légkör egyúttal elősegítheti a fellendülést azokon a nemzetközi tárgyalásokon is, amelyek a leszerelés egyik, vagy másik kérdéséről folynak, a két ország részvételével. Moszkvában nem titkolják, hogy elsősorban a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalásokon várnak haladást, de egyúttal lehetségesnek tartják az előrelépést az olyan területeken is, amelyeket a varsói szerződés tagállamainak legutóbbi javaslatai foglaltak magukban: az európai katonai enyhülés terén. A szovjet fővárosban hangsúlyozzák, hogy Bécsben minderről csak az első eszmecserékre kerülhet sor és nem lehet egyetlen kérdésben sem érdemi döntést várni. Meg lehet viszont határozni azt a programot, amelyet a két ország maga elé tűz a tényleges leszerelési intézkedések gyakorlati kidolgozására, meg lehet adni ehhez a szükséges lendületet és meg lehet teremteni a kellő légkört. A szovjet vezetés azzal is tisztában van, hogy az Egyesült Államokban még befolyásos erők állnak szemben ezzel a tendenciával, s a kormányzatnak korántsincs könnyű dolga, ha le akarja küzdeni ezek ellenállását. Az amerikai vezetés ma tudomásul veszi, hogy a megállapodások megkötése, a szovjet—amerikai kapcsolatok javítása az Egyesült Államok érdekét is szolgálja s egyúttal a világ minden térségére is hasznos. Ha következetesen képviseli ezt az irányvonalat, akkor Bécsben és Bécs után is könnyebb és gyorsabb lehet a haladás — hangoztatják Moszkvában. (MTI) Az Országos Béketanács ünnepi ülése A béke- és barátsági hónap lezárása alkalmából, valamint az első magyar békekongresszus 30. évfordulójára emlékezve ünnepi ülést tartottak tegnap Sebestyén Nándornénak, az Országos Béketanács elnökének elnökletével, az OBT-ben. Az ünnepi ülésen Boldizsár Iván emlékezett meg a 30 éves évfordulóról, majd ezt követően Kovács Béla, az OBT főtitkára, a szocializmus építésében és a békemozgalomban 'kimagasló munkát végzett 35 aktívának a békemozgalom kitüntető jelvényét adta át. (MTI) Deszai Leningrádban Szovjetunióbeli látogatása hivatalos programjának befejeztével tegnap Moszkvából Leningrádba utazott Morardzsi Deszai, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke. Az indiai kormányfőt és kíséretét a két ország nemzeti zászlóival fellobogózott repülőtéren Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. Az indiai és a szovjet himnusz elhangzása után Morardzsi Deszai és Leonyid Brezsnyev ellépett a tiszteletükre felsorakozott díszalakulat előtt, majd az indiai kormányfő búcsút vett szovjet vendéglátóitól, a moszkvai indiai kolónia tagjaiéi, a Moszkvában akkreditált diplomáciai képviseletek jelenlevő vezetőitől és a moszkvai dolgozóktól. Morardzsi Deszai ma Leningrád- ból indul haza. Egyiptomi-izraeli tanácskozás Egyiptom és Izrael katonai küldöttsége szerdán a két ország különbéke-szerződésének további végrehajtásáról kezdett tanácskozást. A megbeszélések helyszíne El Arish, a Sinai-félsziget legnagyobb települése. Itt találkoztak a szakértői szintű küldöttségek. A tanácskozás célja előkészíteni az izraeli visszavonulás második szakaszát, ezúttal a Szuezi-ölböl mentén. Kairóban arra számítanak, hogy július 25. táján megtörténhet a terület átvétele. Egyiptom ily módon kívánja mozgásban tartani a „békefolyamatot”, valamint belpolitikai és külpolitikai szempontból kiaknázni a részleges izraeli visszavonulás tényét. Az izraeli rádió szerdán közölte, hogy nem lesz akadálya az újabb visszavonulásnak. A növénytermelésben jelentkező kiesések pótlására az állattenyésztésen belül is adódhat lehetőség. Több termelőszövetkezet máris intézkedést tett, hogy terven felül ad húst, tejet és élő állatot. Indokolt a hatékonyság javítása, a ta- karmányreceptúrák felülvizsgálása, szükség szerinti módosítása, valamint az abraktakarékosságra való törekvés. Szükséges, hogy a melléktermékek — cukorrépafej, kukoricaszár, szalma — felhasználását jobban szorgalmazzák. Itt is együttműködhetnek a közös gazdaságok, hiszen egyes üzemeknél jelentkezhet annyi melléktermék, amennyit nem tud felhasználni, és ezt át tudja adni másik gazdaságnak. A gondok ellenére továbbra is indokolt támogatni a háztáji és kisegítő gazdaságok takarmányozási igényeit. Minden kaszálási, legeltetési lehetőséget érdemes kihasználni, sőt szükséges is. A másodvetésekkel sok takarmányt lehet pótolni. A jelenlegi helyzet megköveteli a költséggazdálkodás folyamatos vizsgálatát, elemzését, a gazdaság pénzügyi helyzetének állandó figyelemmel kísérését. Ha szükség van rá azonnal intézkedni kell. Az elemző munka lehetőséget ad arra, hogy a különböző ágazatokban lefaragjanak a költségekből. Keressék a megtakarítás lehetőségeit az üzemek — állapították meg a tanácskozáson. A tennivalók konkrét megfogalmazása és pontosítása végett szükséges a szövetkezeteknek üzemi intézkedési terveket készíteni, amelyekben meghatározzák miként csökkentik a veszteségeket, hogyan pótolják a kieséseket. Mindezt természetesen a tagsággal meg kell vitatni. Az üzemi demokrácia fórumai alkalmasak arra, hogy mozgósítsák a munkahelyi kollektívákat, a szocialista brigádokat, a gondok leküzdésére. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az üzemek igyekeznek megtenni minden lehetőt, csak egykét helyen tapasztalható késlekedés. A területi szövetség továbbra is minden segítséget megad valamennyi gazdaságnak a gondok leküzdésére. Megkereste az összes élelmiszeripari vállalatot, felvásárló üzemet, hogy mit vennének át és milyen mennyiségben a másodnövényekből. A megyei ZÖLDÉRT Vállalat kivételével jelentős árumennyiségre számítanak a feldolgozóiparban és a kereskedelemben. A ZÖLDÉRT viszonylag kevés másodvetésű zöldségfélét igényelt. K. S. | NAPI KOMMENTÁR Portugál alagút INTÉZKEDÉST KÖVETELNEK Folytatja a libanoni vitát a Biztonsági Tanács
