Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-14 / 137. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-K1SKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 137. szám Ara: 1,20 forint 1979. június 14. csütörtök Ma kezdődik az országgyűlés nyári ülésszaka A Minisztertanács ajánlása sze­rint, várhatóan a tavalyi költség- vetés végrehajtásáról és az állami pénzügyekről szóló törvényjavas­lat megvitatására ül össze ma II órakor az országgyűlés. A nyári ülésszakot előkészítő tanácskozások, az állandó bizott­ságok és a megyei képviselőcso­portok eszmecseréi hűen tükröz­ték: az 1978-as esztendő tapaszta­latai meghatározóak gazdaságunk további fejlesztésében. A termék- szerkezet átalakítása, a gazdasá­gos export növelése, a ráfizetéses termelés visszaszorítása egyaránt döntő feladatai népgazdaságunk­nak, megoldásuk azonban tavaly a kelleténél lassabban haladt. Rá­adásul céljainktól eltérően a fo­gyasztás gyorsabban nőtt a nem­zeti jövedelemnél. Az eszmecseré­ken a minisztériumok vezetői és a képviselők a tervezés, az irá­nyítás és a vállalati munka sok­ágú elemzésével keresték egye­bek között a tervezettnél nagyobb beruházásnak, a készletek egész­ségtelenül nagy felhalmozásának, a vállalatok közötti kapcsolatok gyengeségeinek okait. A „kiadás—bevétel” az elő­irányzat és a teljesítés százalékai­nak elemzésekor a szokottnál is nagyobb hangsúlyt kapott a kö­zös gyarapodásunkat megalapozó termelés-értékesítés társadalmi háttere. A pénzügyminiszter és több képviselő is szólt arról, hogy még szélesebb körben kell meg­honosítani a jobb, a gazdaságo­sabb munkát szolgáló differen­ciálást. Nem elég elvben elfogad­ni, hogy csak annyit oszthatunk el, amennyit megtermeltünk — fejtegették —, hanem cselekedni kell, méghozzá minél gyorsabban, következetesebben és eredménye­sebben. Ugyanakkor azt is hoz­zátették a felszólalók, hogy to­vábbra sem szorulhat háttérbe a takarékosság pénzzel, anyaggal, energiával és munkaerővel. A társadalmi termelés szervezé­sében és tervszerű irányításában, valamint a gazdasági és társada­lompolitikai feladatok ellátásában, a társadalmi érdekek érvényesíté­sében döntő a pénzügyek szerepe. Ezért is kísérte a szakmai és tár­sadalmi vitákon, majd a bizott­sági üléseken nagy érdeklődés az állami pénzügyekről szóló tör­vénytervezetet, amely felöleli az állami költségvetést, a hitel- és devizagazdálkodást, és szabályoz­za az ezekből adódó feladatok el­látásával megbízott intézmények tevékenységét. Az új törvényter­vezet — ahogy azt a vitában hoz­zászóló képviselők megállapítot­ták — jól, szervesen illeszkedik a népgazdasági tervezésről, az álla­mi vállalatokról, a szövetkezetek­ről és a tanácsokról az elmúlt években alkotott legmagasabb szintű jogszabályokhoz. (MTI) A Balaton rendezési tervéről tárgyalt a Minisztertanács A kormány tájékoztatási hiva­tala közli: a Minisztertanács teg­nap ülést tartott. A Minisztertanács elfogadta az építésügyi és városfejlesztési mi­niszter előterjesztését a balatoni üdülőkörzet regionális rendezési tervéről; jóváhagyólag tudomásul vette az Országos Vízügyi Hivatal elnökének jelentését a Balaton vízminősége és az üdülőövezet környezetvédelme érdekében szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározat végrehajtásá­nak helyzetéről: elfogadta a bala­toni vízgazdálkodás fejlesztési programjának korszerűsítéséről készített előterjesztést: valamint tudomásul vette Somogy, Veszp­rém és Zala megye ta­nácselnökének beszámolóját a ba­latoni üdülőkörzet terület- és te­lekgazdálkodásáról szóló kor­mányhatározat végrehajtásáról. A kormány, összhangban az il­letékes pártszervek állásfoglalá­sával, áttekintette a cigány lakos­ság helyzetével, társadalmi beil­leszkedésük elősegítésével foglal­kozó határozatok végrehajtását, és kijelölte a továbBi feladatokat. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Épül az új Sugovica-híd • Baján a régi kis teherbírású híd mellett megkezdték az új Sugo­vica-híd építését. Jelenleg a hídfő kialakítását végzik, ehhez hordják a teherkocsik a földet, amit a lánctalpas földgyaluval egyengetnek el. (Straszer András felvétele.) Ülést tartott a megyei tanács 1 Szigeti Péter vitaindítója • Szigeti Péter vitaindítóját tartja. SZÁMADÁS A MÚLT ÉVI GAZDÁLKODÁSRÓL — VERSENY GYŐZTESEI A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Tegnap ülést tartott a Bács-Kisikun megyei Tanács. Az ülésen részt vevő tanács­tagokat, országgyűlési kép­viselőket, és meghívottakat dr. Gajdócsi István megyei tanácselnök üdvözölte, aki előterjesztette a végrehajtó bizottság által javasolt napirendet, melyet a testület elfoga­dott. Ennek alapján megtárgyalásra került; — Jelentés a tanácsi költségvetés és fejlesztésialap-gazdál- kodás 1978. évi végrehajtásáról és az 1979. évi feladatokról. — Az 1978. évi településfejlesztési verseny értékelése. — Személyi ügyek és bejelentések. A napirend megtárgyalása előtt a tanácsülés résztvevői egyperces néma felállással emlékeztek meg a két tanácsülés közt elhunyt Sarok Antal megyei tanácstagról, akinek em­lékét jegyzőkönyvben örökítették meg. Az első napirendi téma előadója, Szigeti Péter pénzügyi osztályvezető, az írásos jelentéshez vitaindítóként szóbeli ki­egészítést fűzött. A tanácsi pénzalapokkal való gazdálkodást összegező zárszám­adás jelentős esemény minden év­ben. Ilyenkor adunk számot ar­ról. hogy miképpen hajtottuk vég­re a terv megyénkre vonatkozó célkitűzéseit, eredményeink mi­képp illeszthetők a gazdasági fej­lődés egészébe. Mennyit léptünk előre a lakosság életkörülményei­nek javításában, s a munka fo­gyatékosságai milyen hatással vol­tak a feladatok megvalósítására. Megyénk gazdasági fejlődésé­nek iránya és lehetősége szoro­san összefügg a népgazdaság ál­talános helyzetét maghatározó és jellemző feltételekkel. Az elmúlt évi népgazdasági terv fő célként a belső és külső gazdasági, pénz­ügyi, egyensúlyi viszonyok javí­tását, a társadalmi termelés ha­tékonyságának fokozását határoz­ta meg. Ezek kerültek megfogal­mazásra a terv részleteiben és a végrehajtáshoz kapcsolódó állami intézkedésekben. Az elmúlt évi eredmények számbavétele azt jelzi, hogy a nehezedő külső feltételek, ame­lyek hatnak gazdaságunkra, ked­vezőtlenebb körülményeket te­remtenek belső fejlődésünkben is. Jó dolog, hogy az iparban, az építőipariban és a mezőgazdaság­ban a középtávú terv időarányos mennyiségi előirányzatai az el­múlt három évben teljesültek, és ez vonatkozik a tavalyi évre is. Lényegi és 'minőségi kérdés vi­szont, hogy a termelés mennyi­ben felelt meg az export-igények­nek és a belföldi fogyasztás szük­ségleteinek. Itt már gondok van­nak. Elsősorban azért, mert a ter­melésszerkezet átalakítása túl las­sú folyamatként megy végbe. A termék korszerűsítésére sok eset­ben a vállalatok felülről várnak intézkedéseket, holott széles körű gazdasági információ alapján a piac és a jövedelmezőséget szem előtt tartva maguknak kell a döntést meghozni. Kedvező jele az elmúlt évi fej­lődésnek, hogy javult a társadal­mi munka hatékonysága, az élő­munkával takarékosabban, job­ban gazdálkodunk. Viszont az esz­közökkel való gazdálkodás muta­tói romlottak. A gondok és nehézségek elle­nére javult a lakosság életszín­vonala, kiegyensúlyozott és meg­felelő volt a kereskedelmi ellá­tás. A gondokról is őszintén kell szólni, mert gazdaságunkban sok a külső és belső körülményekből fakadó negatívum, amely árnyol­dala gazdasági fejlődésünknek. A megye területén működő vál­lalatoknál és szövetkezeteknél az országoshoz hasonló jelenségek voltak felfedhetők. A vállalatok és szövetkezetek termelési és ár­A kalászosok betakarítása vár­hatóan néhány napon belül el­kezdődik. A szokásostól eltérő, korábbi aratás lerövidíti az elő­készítés időszakát, tehát belső üzemi szervezéssel arra kell töre­kedni, hogy a szükséges anyagi, műszaki és személyi feltételek er­re az időpontra megteremtődje­nek. Az üzemek segítésére siet az AGROKER azzal is, hogy az SZK —5-ös szovjet kombájnok vétele­kor csak 10 ezer forintot kell fi­bevétele 8—9 százalékkal emel­kedett és . meghaladta az 52 mil­liárd forintot. Dinamikusan nőtt az építőipar termelése, ezen belül is a Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalaté és az ÉPSZER Vállalaté. Az iparvállalatok közül a MEZŐGÉP 15 százalékos ter­melésbővülése a legjelentősebb. Az élelmiszeripariban elsősorban alapellátási gondok miatt a ter­melésnövekedési ütem lelassult. A mennyiségi növekedés elle­nére a legtöbb vállalatnál és szö­vetkezetnél a 'gazdálkodás haté­konysága nem javult. A megyei vállalatok nyeresége azonos volt az 1977. évivel, és 2,5 milliárd fo­rint kiörül alakult. Ezen belül az ipari és élelmiszeripari gazdasági egységek nyeresége több mint 4 százalékkal csökkent A készlet­felhalmozódásban az előző évek­hez hasonló tendencia érvényesül és a növekedés mértéke megha­ladja az országos átlagot. Ebben egyrészt szerepe van a nehezedő és 'kedvezőtlenebbé vált piaci vi­szonyoknak, másrészt egyes vál­lalatok túlzott készletezésének, a tartalékol ásnak. A megye mezőgazdasága az 1977. év kimagasló eredményeit több kedvezőtlen tényező hatása miatt minden ágazatban nem tud­ta megismételni. Ez elsősorban a kertészeti ágazatra vonatkozik. Mindezek ellenére a termelés ösz- szességében 3,5—3,8 százalékkal emelkedett. A termelés ráfordí­tásai azonban meghaladták a nö­vekedés mértékét. A termelés költségei a számítások szerint mintegy 8 százalékkal emelked­tek. Ennek következtében a nye­reség a szövetkezeti szektorban 7 százalékkal, az állami szektor­ban 18 százalékkal csökkent. A nyereség csökkenése kedvezőtle­nül hatott az érdekeltségi alapok képzésére és így elsősorban szű­kítette a fejlesztési lehetőségeket. A gazdasági irányítás és a pénz­ügyi rendszer problémái a válto­zó körülmények között élesebben rajzolódtak ki az elmúlt évben. A szabályozó rendszer egyes elemei, a különböző ár-, bér- és pénz­ügyi támogatások, preferenciák elfedték a vállalati gazdálkodás problémáit, késleltették a fogyaté­kosságok felszínre kerülését és így azok időbeni felszámolását is. A szabályozó rendszer késve és nem kielégítően reagálva tudta csak követni a világgazdaságban végbement változásokat és így ez a gyakorlat nem szolgálta követ­kezetesen az adott körülmények között gazdaságpolitikai elveinek megvalósítását. A helyzet megváltoztatása ér­dekében párt- és állami döntések születtek, amelyek hosszabb tá­von is meghatározzák a tenniva­lókat. zetni, a vételár többi részét pedig csak egy év múlva. Fontos a veszteségmentes beta­karítás. Nagyobb jelentősége lesz az idén a szalma jó minőségben történő bálázásának is, mert ese­tenként takarmányozási célokra is fel lehet használni. A kiesések pótlásának egyik módja, hogy a szántóterület egy részén másod növényeket termel­jenek. A vetőmagellátó vállalat­nál széles választékban áll ren­Az állalmi központi intézkedé­sek hatásaként — az előrejelzések szerint — ez év első öt hónapjá­ban a gazdaság helyzete valame­lyest javult. Nem javítja azonban pozíciónkat sem a megyében, sem országosan a rendkívüli májusi aszályos időjárás. Ebben a hely­zetiben arra kell számítani* hogy ismételt áttekintésre van szük­ség, s több olyan intézkedés meg­tételére, amely az idei népgazda­sági terv következetes megvalósí­tását segíti elő. Pénzügyileg kiegyensúlyozottan Az előadó ezután rátért a ta­nácsi gazdálkodásról szóló tájé­koztatásra. Mint mondotta: — A tanácsi költségvetés és fejlesztésialap-gazdálkodiás mind bevételi, mind kiadási oldalát te­kintve szilárd belső egyensúlyi helyzeten alapult és biztosítva volt a teljes összhang. A gazdál­kodásban az alapfeladatok ellátá­sa mellett az előző évekhez ké­pest csak mérsékeltebb minőségi fejlesztés megvalósítására volt le­hetőség. Ennek elérését az igen kiegyensúlyozott tanácsi pénzügyi helyzet az év során lehetővé tet­te. A költségvetés bevételei . a tervezettnél jobban: 11,5 százalék­kal emelkedtek. A tanácsoknál rendelkezésre álló pénzeszköz meghaladta a 2,7 milliárd forintot. A lakosságtól származó adóbevé­telek 3,3 százalékkal haladták meg a számítottat. A lakosság adóztatásában fő törekvésünk volt az igazságos elvonás mellett a tár­sadalom és gazdaságpolitikai elvek alapvető figyelembevétele. Adó­politikánkon keresztül is elősegí­tettük a háztáji és kisegítő gaz­daságok termelésének kibontakoz­tatását. A megosztott forrásokból szár­mazó költségvetési bevételek 21 százalékkal haladták meg az elő­irányzatot. Ezen belül igen jelen­tős volt a mezőgazdasági szövet­kezetek terven felüli befizetése. Az ipari és fogyasztási szövetke­zetek befizetései évek óta dina­mikusan emelkednek. A szövet­kezetek szerepe a megye gazda­ságában egyre jelentősebb, műkö­désük szerves kiegészítője az ál­lami vállalatok tevékenységének. Tanácsi szabályozó rendszerünk egyik fontos eleme a központi és a területi költségvetés közötti szoros kapcsolat és kölcsönös koc­kázatvállalás. Ebből következik, hogy a megosztott bevételek 106 százalékon felüli teljesítése miatt a központi költségvetésben befi­zetést teljesítünk. A befizetés ösz- szege 194 millió forint, amely ja­tenyeszidejű kukorica, köles, mo- har, szudáni fű, napraforgó, ta­karmányrepce, mustár, olajretek, szója vetőmagja. A zöldségfélék közül a borsó, bab, uborka, salá­ta, cékla, sóska, spenót és káposz­tafélék vetésére is van lehetőség. A körzetben nagyobb lehetőség van az öntözésre, mint másutt, hi­szen a Duna menti öntözőfürtök jelenleg is üzemelnek, ha szüksé­ges éjjel—nappal ontják az éltető vizet a növényekre. Mintegy 20 ezer hektárnyi terület kaphat mes­terséges csapadékot. Az AGRO­KER Vállalatnál elegendő öntöző- berendezés, alkatrész áll rendel­kezésre. A kukoricavetések ez ideig aránylag jól viselték az aszályos időjárást, de jobban kell törődni a lombtrágyázással, a vegyszeres kezeléssel, esetenként a mechani­kai gyomirtással, mert a szárazság miatt a vegyszerek gyomirtó ha­tása nem érvényesül eléggé. In­dokolt a kultivátorozás és a kézi kapálás megszervezése. Ezt több termelőszövetkezetben úgy oldot­ták meg, hogy még az irodai dol­gozók is segítettek és segítenek a gyomirtásban. (Folytatás a 2. oldalon.) vítja az államháztartás egyensú­lyi helyzetét. A tanácsoknál ma­radó és központilag elvonásra nem kerülő bevételi többlet összege eléri a 77 millió forintot. A társadalmi közfogyasztás cél­jait szolgáló költségvetési kiadá­sok meghaladták a 2,2 milliárd forintot, amely 350 millió forint­tal volt több, mint 1977. évben.' Arányában 16,5 százalékkal töb­bet fordítottunk tanácsi fenntar­tásra, mint a megelőző évben, amely 2,3 százalékkal haladja meg az 1978. évi országos átlagnöve­kedést. Ez is jelzi, hogy költség- vetési pozíciónk a tanácsok átla­gánál valamennyivel jobb volt még akkor is, ha szerény mérték­ben tudtuk a mind erőteljesebben jelentkező szükségleteket kielégí­teni. Amire legtöbbet költöttünk A költségvetésünk meghatározó hányadát, együttesen 67,4 százalé­kát kitevő szociális, egészségügyi és kulturális ágazatban jelentkező feladatokra több mint másfél milliárd forintot fordítottunk. Ez 220 millió forinttal több, mint az előző évben. Az egyes ágazatok közül a gazdasági és kommunális feladatokra jutó összegek növe­kedtek a legnagyobb arányban, mintegy 52 millió forinttal. Emelkedik a városiasodás, a lakosság kommunális ellátásával, az utak^hídak fenntartásával, a köztisztasági, közvilágítási fel­adatokkal kapcsolatos, és az ál­lami lakóházak felújításának tá­mogatására fordított összeg. Az évről évre növekvő ráfordítások ellenére is a tanácsok nem tud­nak lépést tartani az urbanizá­ciót követő fejlődéssel és a kör­nyezetvédelemmel jelentkező fel­adatokkal. Tovább léptünk az egészségügyi intézmények integrációjában, de itt még gondjaink vannak, nincs meg mindenkar az azonos tar­talmú kapcsolat gazdasági és a szakmai összevonás között. A szakmai integráció nem tudta mindenkor követni a gazdasági összevonást, aminek objektív és szubjektív okai is vannak. Szociális feladataink közül első helyen szerepel az idősek hely­zetének javítása. Jelenleg 46 öre­gek naipközd otthonában 1350 idős embert fogadnak és tovább széle­sedett a házi szociális gondozás hálózata. A további előrelépés ér­dekében széles körű társadalmi összefogásra számítunk, hogy a jelenleg meglevő 1600 szociális otthoni helyet még ebben az öt­éves tervben mintegy kétszázzal növelni tudjuk. A szociális ott­honok építésénél a felajánlások összege pénzben és társadalmi munkában megközelíti a 20 millió forintot. . i Az oktatási és közművelődési célokra fordított összegeket a je­len és jövő generációjának szocia­lista tudatnevelése szolgálatába állítottuk. Növelni és kibontakoz­tatni szeretnénk azt az emberi értéket, a szellemi és alkotóvá­gyat, amely megyénk lakosságát jellemzi. Céljainknak megfelelően a legnagyobb előrelépés az óvo­dáknál, az alsófokú oktatásban, a diák szociális ellátásnál, az isko­lakörzetesítésben és a diákétkez­tetés javításában következett be. Jelentős a fejllődés az oktatás feltétele rendszerének megterem­tésében és kiépítésében. A közép­fokú oktatásban a szakmunkásta­nulóik száma kis mértékben, 2,2 százalékkal emelkedett. Gond vi­szont, hogy a mezőgazdasági szak­munkásképző intézetekben évről évre csökken a létszám, és az el­múlt évben 11 százalékkal keve­sebb tanulót tud'tak beiskolázni. A szakmunkás képizés feltételeihez anyagi erőforrásainkhoz mérten minden támogatást biztosítunk. Ennek tudható be, hogy a közép­távú tervidőszakra előirányzott 33 osztályteremmel szemben 41 való­sult meg, és megépítettük három év alatt a közel 900 szakmunkás­otthoni helyet. A mezőgazdasági szakmunkástanulók pályára törté-. (Folytatás a 3. oldalon) KÜZDELEM AZ ASZÁLLYAL Számos lehetőség a kiesések pótlására Az aszályos időjárás indokolja, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek körültekintően mérlegeljék a hozamkiesések pótlásának lehetőségeit. A fontos munkához megyénk mező- gazdasági szövetkezeteinek területi szövetségei segítséget adnak. Ebben a témában ült össze a Bácskai és a Duna mel­léki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének termelési ágazati koordinációs bizottsága. A kibővített ülésen alapo­san megvitatták a lehetőségeket, amelyeket ajánlásként to­vábbítanak valamennyi tagszövetkezethez. delkezésre a különböző szaporító­anyagból. Többek között a rövid /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents