Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-07 / 131. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. június 7. lltlDOMÁNY - TECHNIKA : Daganatsejtek mikroszkóp alatt • Elektronmikroszkóppal vizsgálják a daganatsejteket. A halálesetek számát tekintve a rák sok országban közvetlenül a szív- és keringési betegségek után következik. A századfordulón a rákkutatásnak nagy lendületet adott a radioaktivitás felfedezése. Ennek a fizikai jelenségnek az ismeretében az anyag szerkezetének és anyagcseréjének a kutatása addig el sem képzelhető mélységben vált lehetővé. További lendületet jelentett a mikroszkóp tökéletesítése. az elektronmikroszkóp megjelenése és az egyre korszerűbb fizikai és biokémiai módszerek, amelyeknek eredményeként az elmúlt éviizedben a kutatás már molekuláris szinten folyt. A rákkutatás így néhány évtized alatt a szórványos klinikai, betegágyi megfigyeléstől az egyik legmodernebb eszközökkel művelt tudománnyá vált. Bár a daganatkutatás rendkívül szerteágazó tudományos tevékenység, három fő irányzat ismerhető fel benne. Az első az úgynevezett alapvető vagy kísérleti kutatás, amely magát a daganatot vizsgálja. A második, a klinikai daganatkutatás, amely a daganatos beteg tüneteivel foglalkozik, míg a harmadik irányzat a daganatos betegséget, mint tömegjelenséget tanulmányozza, és adatokat gyűjt a daganatok gyakoriságáról, földrajzi elterjedéséről, illetve a daganatok eredetét statisztikai alapon igyekszik felderíteni. A daganatsejteknek két szembeszökő tulajdonságuk van. Az egyik az, hogy alakilag, bioké- miailag számos vonatkozásban tölibé-kevésbé eltérnek annak a szövetnek az egészséges sejtjeitől, amelyből származnak. A másik fontos tulajdonságuk, hogy a szervezet egészének a rendjétől függetlenül szaporodnak. A daganatos sejtek osztódása nem áll le a jellemző sejtszám elérése után, hanem voltaképpen korlátlanul folytatódik. Ha ezek a sejtek azután a nyirok- vagy a véráram közvetítésével eljutnak a szervezet legkülönbözőbb pontjaira, ott megtelepednek, és az eredeti daganathoz hasonló új daganatokat, áttételeket hoznak létre. Transzkontinentális vízvezeték Nvugat-Európát vízhiány fenyegeti. Ezért a vízgazdászok már régen foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy vizet szállítsanak az Alpesekből Nyugat-Európába. elsősorban Hamburgba, Hollandiába és Belgiumba. Műszaki szempontból igen érdekes tervet javasolt egy svájci mérnök. A terv szerint nyolcszáz kilométer hosszú csővezeték — 2,5 milliárd köbméter évi kapacitással — a természetes esés kihasználásával szállítaná a vizet a Svájcban és Nyugat-Tirolban létesített duzzasztott tavakból, továbbá a Felső-Rajnából Stuttgarton, Mgophej men, Frankfurton és , a Ruhr-vidéken át Hamburgba. Számos elosztővonár agazna“ le róla a nagy központokban. Kgyúttal egy Dél-Svédországból kiinduló csővezeték is táplálná ezt a transzkontinentális csővezetéket. Ai észak—déli csővezeték meghosszabbítása a tervek szerint Dél-Svédországból a dán szigeteken át Lübeckbe és Hamburgba vezetne. Futószalag - korszerűbben • Korszerű futószaUgüzem a varsói rádiógyárban. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.). Jó 60 éve a tömegtermelésben legjobban elterjedt munkaszervezési eljárás a futószalaig, bár előnyei és hátrányai ugyancsak jó 60 éve vitákra senkentik a szakembereket. Egy amerikai mezőgazdasági gépgyáros voLt az első, aki már a múlt század közepén a futószalagom munkarenddel iparkodott racionalizálni a termelést. ötletét a 'nagy chicagói vágóhidak is átvették, de végül is Henry Ford yolt az, aki ezt a módszert 1913-ban az autógyártásra is alkalmazva, a tömegtermelés klasszikus (módszerévé tette. A tömegtermelés sokasodó bajait vizsgálva megszólaltak a munkapszichológusok is, akik bizonyították, hogy a futószaia- gos termelési rend a végtelenségig felaprózza a munkafolyamatokat, nem nyújt változatosságot a munkában, nem épít a munkások kezdeményezésére. A hatvanas évek elején a svéd Volvo autógyárban új szervezési formát vezettek be, amely a csoportmunkára alapult. A munkakör gazdagításának alapelvéből kiindulva megvalósították a mun- karotáció elvét, a munkacsoport dolgozói — előre meghatározott rendszerben — több munkafajtát is végeznek. Következő lépésként hozzányúltak a futószalaghoz is és szélesítették a munkafázisokat, sőt azt is megoldották, hogy egy-egy dolgozó — a szalag mellett követve a munkadarabot — több részfeladatot ellásson. Egy magnetofonok összeszerelésével foglalkozó gyárban a hagyományos futószalagot 9 főből áldó munkacsoportra bontották. Az egyik csoport például a lejátszófejek szerelésével foglalkozik. A szerelők és a forrasztok saját belátásuk szerint válthatják munkakörüket, ugyanakkor felelősek az anyag- és alkatrészkészlet állandó feltöltéséért is. Világjelenség, hogy a gyártmány természetétől függetlenül megbontják a futószalagrendszer korábbi monotonságát. Ez azonban megköveteli a munkások sokoldalúbb képzését, hiszen mindenkinek több muntka folyama tot kell kifogástalanul elvégeznie. Tallózás üzemi lapokban A megyében megjelenő üzemi újságok ötödik havi számukban egyfől egyig beszámolnak kollektívájuk május elsejei ünnepségeiről, köszöntik a munkások nagy nemzetközi ünnepét. A vezető helyen közölt tudósításokon, illusztrációkon kívül természetesen számos más, átböngészésre érdemes hasábot találni ezekben a lapszámokban. Az agrárértelmiség a szocialista faluért A Bajai Mezőgazdasági Kombinát pártbizottságának Üzemi Híradója közzéteszi a Magyar Agrártudományi Egyesület Országos elnökségének felhívását. „A Magyar Agrártudományi Egyesület 1978—85-ös évekre szóló cselekvési programja szellemében felhívással fordulunk tagjainkhoz, a mezőgazdasági szakemberekhez, a falusi értelmiséghez, az agráregyetemek, -főiskolák diákjaihoz, hogy vegyenek részt Az agrárértelmiség a szocialista faluért akció céljainak elérésében" — kezdődik a felhívás. Az akcióba bekapcsolódóktól többek közt azt kéri a felhívás, hogy szakmai munkájuk, tanulmányaik mellett fokozottabban vegyenek részt üzemük, falujuk társadalmi, politikai, kulturális életében, a közéleti, közművelődési és településfejlesztési feladatok megvalósításában. „A pedagógusokkal együttműködve tegyük szervezettebbé, tu- datosabbá a fiatalok mezőgazdasági pályaválasztását" — olvasni a felhívásban. Azután: „A nagyüzemekben megoldandó feladataink mellett munkálkodjunk a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési színvonalának fejlesztéséért.” A fejlett szocialista társadalom építését, a falu és a város történelmi különbségének csökkentését szolgáló akció a korszerű falukép, a kultúrált major és munkahelyi körülmények kialakításában való közreműködésre szólítja még fel többek közt a mezőgazdasági szakembereket. k Folyik a felkészülés a KISZ-táborban Tizenhat esztendeje, hogy a Hosszúhegyi Állami Gazdaság I. számú kerületében először nyitotta meg kapuját a KlSZ-fiata- lokat nyári munkára hívogató tábor. A gazdaság májusi üzemi lap. jában arról olvashatunk, miként készülnek az idén a fiúk—lányok fogadására. Mint a negyedik oldalon található cikkből kitűnik, évente jelentős összeget áldoznak azért, hogy a vendégek otthonosan érezzék magukat a gazdaságban. Az épületek karbantartása 80—100 ezer forintot igényel, új sporteszközökre, fenntartásra 20—30 ezer forintot költenek. Ebben az évben június 18-án érkezik a fiatalok első turnusa a KISZ-táborba, s őket még négy csoport követi a nyár folyamán. Az első turnusban 300 fiúi és leányt várnak, a későbbiekben vietnami ifjakra is számítanak. Előzzük meg az üzemi baleseteket! A Kecskeméti Konzervgyár Híradója egyik cikkében most, a szezon kezdete előtt a balesetveszélyekre figyelmeztet. A vállalatnál az első negyedévben — tudni meg az írásból — tíz baleset következett be, és emiatt 301 munkanap „esett ki”. Tavaly ugyanebben az időszakban 14 baleset történt, de a betegség miatt kiesett napok száma csak 257 volt. A cikk szerzője idézi a Szak- szervezetek Országos Tanácsának statisztikai adatait a balesetek országos alakulásáról. Ezek közül a legmegdöbbentőbb a halálos kimenetelű balesetek még mindig nagy-száma: 1977-ben 440-en haltak meg üzemi baleset következtében. Tíz évvel korábban 557 volt ez a szám. A csonkulásos balesetek száma kis mértékben szintén csökkent. A vállalati kollektíva elé a szerencsétlenségek számának további csökkentését állítja feladatul a cikk. Ezen a téren a felelősség java része a szakszervezeti munka- védelmi hálózat vállain nyugszik. A termékszerkezet korszerűsítéséért A Bájai Finomposztó Vállalatnál nagy erőfeszítéseket tesznek a hazai és külföldi piacon egyaránt gazdaságosan értékesíthető, jó minőségű, korszerű és divatos termékek arányának növeléséért a termékösszetételben. A vállalati újság májusi számában pályázati felhívással fordulnak a kollektíva valamennyi tagjához. „A pályázati felhívás új, tetszetős, korszerű gyártmányok kifejlesztésére és előállításának nagyüzemi bevezetésére irányul, amelyben a népgazdaság és a gyapjúipar különleges szempontjait, feladatait kívánja kidomborítani” — mondja ki a felhívás. Pályázni lehet új típusú gyapjú és ahhoz hasonló alapanyagú kártolt és fésűs szövetek előállításával, a szabadidő-ruházkodás területén jól alkalmazható új típusú kelmékkel, újfajta bútor- és dekorszovetek tervezésével, korszerű kötött kelmék előállításával, a takaró termékcsoport színvonalának emelését segítő ötletekkel, gazdaságosan értékesíthető műszaki szövetek tervezésével, korszerű kelmekikészítő technológiák kidolgozásával, az elfekvő fonalak gazdaságos feldolgozására tett javaslatokkal és a hulladékanyagok hasznosítását lehetővé tevő ötletekkel. A. T. S. Jó minőségű az idei gyapjú A Textilnyersanyag- forgalmi Vállalat kiskunfélegyházi üzemegységében Dinnyés József- néval, a válogató részleg ve- zétőjével beszélgettünk a napokban az idei szezon eddigi tapasztalatairól. — Igen jó a gyapjú minősége — mondta a többi között. — Az első szállítmány — 25 vagon — Miskolcról és környékéről érkezett hozzánk, s azóta dolgozóink már több, mint húsz vagonnyit válogattak át. Általában 20—23 felé történik a válogatás, hosz- szúság, szín. szennyezettség, finomság és még sok más szempont szerint. Asszonyaink és lányaink kezén naponta átlag 90—105 mázsa gyapjú megy keresztül, és ezt a mennyiséget szigorú meósok ellenőrzik. Nem utolsósorban nekik köszönhető, hogy elenyésző a minőségi reklamáció. Tavaly 2064 tonna gyapjút dolgoztunk fel, az idei tervünk pedig 2165 tonnát ír elő. — Mi történik a kiválogatott gyapjúval? — Tőlünk a raktárba kerül. • Hét éve naponta mintegy 16 mázsa válogatott gyapjú minőségét ellenőrzi Bihal Lászlóné meós, a Radnóti brigád tagja. majd hatvan százaléka kirendeltségünk nagy teljesítményű mosógépsorán szabadul meg a szennyező anyagoktól. Ez a gépsor éjjelnappal dolgozik, mindössze 2 óra technológiai szünetet tart, napi teljesítménye 7 tonna mosott gyapjú. O. L. • A mosógépsor egyik kezelője Dobák Sándor, az ezüstjelvényt kapott Ságvári Endre szocialista brigád vezetője. (Opanszky László felvételei.) Őszintén az üdültetésről KIK ÉREZTÉK volna többször .saját bőrükön” áftnak a kritikának nemegyszer égető hatását, amivel a dolgozók a szakszervezet üdültetési tevékenységét illetik, mint a mozgalom tisztségviselői. S most nemcsak az üdültetési felelősökre, mint közvetlen ügyintézőkre kell gondolununk, hanem alapszervezeti vezetőkre éppúgy, mint mondjuk a szak- szervezet megyei, sőt országos testületéinek tagjaira. Hiszen mindannyiuk előtt jó ideje évről évre elhangzik a szervezett dolgozók észrevétele, hogy — elsősorban általában kevés már az üdülési beutaló, de ezen belül is töhb családos kellene, meg kevesebb elő-, illetve utóidényre szóló, meg... De minek is soroljuk, hiszen mondhatni egyformán ismerjük a „hiányjegyzéket”. Nem lehet már csak ezért sem elégszer dicsérni az a nyíltságot, amellyel Némedi Sándor SZMT- titkár szólt erről a kérdésről a megye szakszervezeti mozgalmának legfelsőbb szerve, az SZMT ülése előtt. Egy szóval se lehet vitatni ennek időszerűségét. Nem azért, mert nyár van, s a rekkenő kánikulában az átlagosnál többször eszünkbe jut, hogy milyen jó is most azoknak a szerencséseknek, akik beutalóhoz jutottak ... S ugye, ilyenkor ismétlődnek a már említett kritikai megjegyzések. Azt is nyilván tudják a szervezett dolgozók, hogy ilyenkor már az elosztás tényein aligha, vagy igen keveset változtathatnánk a legőszintébb feltárással sem, hiszen egy-egy tárgyévre már az előző esztendő utolsó hónapjaiban megkapják üdülőjegy-ellátmányukat a megyék legfelsőbb szak- szervezeti szervei. Azok gondos szétosztása szakmai megyebizottságonként, majd onnét „le” alapszervezetenként szintén megtörténik még az év végén. Ám éppen azért van helye és aktualitása a kérdés most már kritikusabb vizsgálatának, hogy az elkövetkező években minél jobban csökkenjen a ma még indokolt kifogások száma. Nos, ez irányban tett előrelépés volt az SZMT-titkár mértéktartóan szókimondó fejtegetése. Azzal a beismeréssel kezdte, hogy valóban kevés a szakszervezeti beutalójegy, nem tudják kielégíteni az igényeket. De hogy miért van így, arról igen keveset, vagy egyáltalán nem beszélünk a szakszervezeti tagságnak — vallotta be ugyancsak. S már annak a ténynek a megismerésével sokkal tárgyilagosabb képünk van az ügyről, ha tudjuk, hogy a szakszervezeti üdültetésben részt vehető szervezett tagság arányszámát 30 évvel ezelőtt állapították meg, amikor az országban 2,5 millió volt a szákszervezeti tagok száma. Ma pedig fölötte van a 4 milliónak. BIZONYÁRA népgazdaságunk teherbíró képességének is „függvénye" volt, hogy csak most emlegetjük egyik, egyáltalán nem jelentéktelen magyarázatként —ezt a szempontot. Ámbár hasonlóképpen értettünk volna a szóból, ha jóval előbb is felhívjuk a figyelmet erre az összefüggésre. Hiszen nem ma jöttünk rá. hogy bizony három évtizeddel ezelőtti taglétszám az irányadó az üdülőjegyarányok megállapításánál. AZTÄN LEHET valami belső összefüggés az iméntivel abban a „hozzászólásban” is, hogy szak- szervezeti tisztségviselőink a tagság részéről felvetett hiányolásokra csak annak hangoztatásával reagáltak, hogy — „az igényeket nem tudják kielégíteni". Holott az üdültetés terén megvalósult egyéb irányú fejlődés bőven szolgált volna figyelemre méltó érvekkel számukra. Hogy például az eltelt időszakban — a szakszervezeti pénzből, állami hozzájárulással, s vállalati összefogással — erőteljes fejlesztési program vált valóra az ország különböző tájain épített új befogadóhelyekkel, vagy meglevő üdülők bővítésével, korszerűsítésével. Nem szólva az anyagi eszközök ügyesebbnél ügyesebb módszereinek és formáinak változatos tormáiról. Ezek a gyarapodások tették lehetővé azt is. Hogy elavult, üdültetésre már nem alkalmas épületeket vonjanak ki a szak- szervezeti nyaraltatásból. S milyen tekintélyes a vállalati üdültetések mind növekvőbb hálózata, amelyet az üzemek, gyárak, intézmények saját eszközeikből építenek ki. Nos. ha eredményekről, nehézségekről nem az itt-ott tapasztalt szemérmességgel, indokolatlan kimagyarázkodással beszélnek. sokkal tárgyilagosabb lesz a szakszervezeti üdültetés megítélése. ennélfogva a szintén indokolatlan bírálat is. Méltán hívták fel a figyelmet az SZMT ülésén, hogy a szakszervezeti szervek legyenek következetesebbek az üdültetési szabályzatban is leírtak betartásában éppúgy, mint a reális tájékoztatásban. Mert... Fel kell tennünk azt a kérdést is, hogy munkahelyenként célszerűen, rendeltetésünknek megfelelően használják-e fel mindig a rendelkezésre álló szakszervezeti és vállalati beutalókat. Ahogy egyéb területeken szoktunk fogalmazni: gazdálkodnak-e az üdülőjegyekben megtestesülhető erkölcsi tartalommal? Nemde jól látjuk. érezzük, hogy ezekre nem egyértelműen i g e n a válasz. A szakszervezeti munka, a tisztségviselők tevékenységének kisebb-nagyobb „kihagyásai” is szerepet játszottak abban, hogy immár szemmel láthatóan elhalványult. esett az üdültetés juta- ( lomjellege. Ezt mutatja, hogy sok esetben nem a legkiválóbban dolgozók jutnak beutalóhoz. IDEJE AZT IS megkérdeznünk, mi az oka annak, hgoy amikor a szakszervezeti tagság 70 százaléka fizikai munkás, üdültetésben való (észvételük mindössze 43 százalékos. Félreértés ne essék — nem az adminisztratív, az alkalmazotti dolgozók ellen vagyunk, amikor ezt felvetjük, hanem kizárólag a hplyes arányok betartására hívjuk fel a figyelmet. Helyenként az is rontja az adott szakszervezet bizonyítványát —. s ezt is önkritikusan fogalmazták meg a testületi ülésén —, hogy felhasználatlanul maradnak beutalójegyek. Hisszük, hogy az őszinte beszéddel — várhatóan már a jövő évi üdültetés idejére is több vonatkozásban javul a szakszervezeti munka. *. L
