Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-07 / 131. szám

VILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 131. szám Ára: 1,20 forint 1979. június 7. csütörtök Űrhajó indult a Szaljutra Szerdán este pilóta nélküli űrhajó raj­tolt a bajkonuri re­pülőtérről: a Szo- juz-34. A* uj kísér­let célja az, hogy kipróbálják vele az űrhajó megközelíté­si rendszerének haj­tóművét, amely a Szó juz-34-et az űr­állomáshoz vezeti és azzal összekap­csolja. Mint ismere­te», a legutóbbi kí­sérlet során ennek a berendezésnek a hibájából nem sike­rült végrehajtani az összekapcsolást; a hajtómű nem műkö­dött megfelelően. Jugoszláv küldöttség Bács-Kiskunban és kísérete ellátogatott a Kiskun­sági Nemzeti Park székházába, ahol dr. Tóth Károly igazgató fo­gadta őket és Bács-Kiskun me­gye természeti kincseiről adott tájékoztatást. A program további részében a vendégek elutaztak Bugacra, ahol Laczkó Gyula, a megyei nép­frontbizottság alelnöke a kiskun­félegyházi Egyesült Lenin Terme­lőszövetkezet elnöke a környék nevezetességeit mutatta be. A jugoszláv delegáció Bács- Kiskun megyei programja ba­ráti eszmecserével fejeződött be. T. L. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa meghívására a Jugoszláv Dol­gozók Szocia­lista Szövetsé­gének a hét eleje, óta ha­zánkban tar­tózkodó kül­döttsége teg­nap Bács-Kis- kun megyébe látogatott. A küldöttség vezetőjét, Tó­dor Kurtovi- csot, a Jugo­szláv Kommu­nisták Szövet­sége Központi Bizottságának tagját, a Szö­vetségi Kon­ferencia elnö­két és a dele­gáció tagjait Milan Rahost, a szövetség elnök­ségének tagját, Katalin Hajnalt, a szövetség választmányának al- elmökét, Drágán Bartalovicsot, a szövetség elnökének kabinetfőnö­két és dr. Vitamir Gasparovics nagykövetet Kecskeméten, a Ha­zafias Népfront megyei bizottsá­gán fogadták. A fogadáson részt vett Terbe Dezső, a megyei párt- bizottság titkára. Dr. Dobos László, a megyei népfrontbizottság elnöke köszön­tötte a vendégeket, majd Farkas József, megyei népfronttitkár Bács-Kiskun megye gazdasági, társadalmi fejlődőkéről, a nép­frontmozgalom eredményeiről, és feladatairól adott tájékoztatást. Részletesen ismertette a megyé­ben élő délszláv, szlovák és né­met ajkú nemzetiségiek helyzetét, aktív, eredményes gazdasági épí- tőmunkájukát, s hagyományőrzé­sük tartalmas, színes megnyilvá­nulásait, anyanyelvűk ápolásának lehetőségeit. A delegáció tagjai kérdéseket tettek fel a mezőgazdaság, az ipar termelési eredményeivel kapcso­latban, majd a válaszadás után városnéző sétára indultak. Meg­nézték egyebek között a Tudo­mány és Technika Házát, a Ko­dály Zoltán Intézetet. Délután a jugoszláv delegáció V árosiasodás Egy jó évtizednyi idő múl­va, 1990 végére Magyarország 130 települése korszerű város­sá fejlődik. Addigra megvaló­sul napjaink legnagyobb be­ruházása: ezermilliárd forint­ba kerül a 15 éves lakásépí­tési program végrehajtása. A fejlődés útja mindenképpen a városiasodás. Ezt senki sem vitatja. Természetesen a nép­gazdaság teherbíró képessége szabja meg a határát. Ezért várható, hogy a várossá nyil­vánítás üteme mérséklődik. Jelenleg hazánk tíz és félmil­lió lakosának 55 százaléka él a szóban forgó 130 településen, 1990 végén közel 11 millió la­kosnak 61 százaléka lesz vá­rosi. Ez pedig nem csupán „státuskülönbséget’’ jelent, ha­nem mindenekelőtt azt, hogy a ma legdinamikusabban fej­lődő nagyközségek egész sora éri el a korszerű városoktól megkövetelhető fejlődési fo­kot. A nagy kérdés most — a hogyan. Magyarországnak év­századokon át nem éppen di­csekvésre méltó nevezetessége volt, hogy falvaink igen las­san fejlődnek. Néhol még ma is állnak a száz-, vagy több száz éves házak, össze-vissza kanyarognak az utcák, úgy, ahogyan valamikor régen ki­jelölték. Mindezt megtartani nem lehet. Biztos, hogy sok helyen akadnak majd lokálpatrióták, akik jobb ügyhöz méltó buz­galommal védik községük, kis­városuk minden egyes házát, utcáját, mondván, hogy ez így maradt fenn a történelemben, az évszázadok során. Előfor­dulhat az ellenkezője is: lesz­nek olyanok, akik egyszeriben mindent a városiasodás, az egyébként vitathatatlan fejlő­dés érdekében akarnak tenni, s ennek feláldoznák azt is, aminek — éppen a múlt, a történelmi örökség hordozója­ként — fenn kell maradnia. Megváltozik számos telepü­lés arculata. Várossá lesznek olyan falusias építkezésű hely­ségek, mint Balmazújváros a Hajdúságban, Tiszaföldvár, Ti­szafüred az Alföldön, Fonyód a Balaton partján, Vasvár és Zalaszentgrót a nyugati vidé­keken és még sok más mai nagyközség. A legtöbb helyen máris emelkednek a korábbinál ma­gasabb, emeletes házak, hiszen beletartozik ez az életforma- változásba. A szülők még élet­elemüknek tartották a kertes házat, ahol állatokat is lehet tartani — gyermekeik már a gyárból, irodából hazatérve nem is tudják, nem is akar­ják átvenni e téren a családi stafétabotot. Szívesebben köl­töznek valamelyik új ház emeleti lakásába, ahol a táv­fűtés, meleg viz és sok egyéb szolgálja kényelmüket. Elkezdődött a házgyárak számára legkedvezőbb, öt- és tízszintes házépítési normák felülvizsgálata. Számoltak az­zal a terv készítői, hogy lesz­nek helységek, amelyekben ennél alacsonyabb házakat kell építeni. Mi tagadás: eh­hez járul az immár hagyomá­nyosnak számító liftprobléma is, hiszen Bács-Kiskun megyé­ben például ötemeletes házak is épültek lift nélkül, s az SZTK-t kellett segítségül hív­ni: adjon igazolást, egészségé­nek veszélyeztetése nélkül ki hányadik emeletre költözhet a lift nélküli házakban. Másutt valóban a történe­lem szab határt a városkép­változtatásoknak. Ahogyan ed­dig is — világszerte elisme­rést aratva — óvták az újat építők Sopron, Eger, Pécs és más városok hagyományos szépségeit, ugyanúgy vigyáz­nak a következő években pél­dául a hajdú városok évszáza­dokon át kialakult utcaszer­kezetére, s mindarra, ami a múltból valóban átmentésre méltó. A tervezők ugyanazt akarják, mint a lokálpatrióták — de túlzások nélkül. Marad­jon meg mindaz, ami szép, ami őrzi a múlt művészetének, építészetének egy-egy darab­ját. Nehezébb feladat, de meg­valósítható: ezt egyeztetni a legkorszerűbb, új építészet al­kotásaival. Az elmúlt évtizedekben — éppen a városok és falvak fokozatos fejlődése során — a legtöbb helyen beépültek azok az utcák, városrészek és dű­lők, ahol szinte adta magát a hely a terjeszkedésre. Most, a 15 éves lakásfejlesztési terv végrehajtása során a dombo­sabb vagy vizesebb városré­szek, külterületek beépítésére is sor kerül. Ehhez az eddi­ginél költségesebb beruházá­sokra van szükség: több vil­lanyvezeték, vízvezeték, út, csatorna szükséges ahhoz, hogy városaink tovább tudja­nak fejlődni. Ezermilliárd forint óriási összeg, nagy erőfeszítéseket igényel előteremtése a nép­gazdaságtól. önmagában azon­ban még ez is — kevés. A 130 település lakosságának egyet­értése, segítése is kell ahhoz, hogy a terv — éppúgy a sze­münk láttára, mint az eddi­giek — valósággá, mindenna­pi életünk részévé legyen. V. E. MINISZTÉRIUMI TÁJÉKOZTATÓ Öntözés a mezőgazdaságban Az utóbbi napokban a mezőgazdasági öntözéssel kapcso­latban több olyan nyilatkozat, közlemény látott napvilágot, amely szakszerűtlensége miatt sok félreértésre adott okot. Különösen a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó lakosság körében okozott zavart az, hogy a valóságosnál lényegesen nagyobbnak tüntették fel az öntözési lehetőségeinket, és ki­sebbnek azok kihasználását. A félreértést növelte az is, hogy a legtöbb településünkön szigorú intézkedésekkel korlátoz­zák az öntözést, sok esetben bírságot kell fizetni az enge­délyezett időn kívül történő öntözésért. Mindezek miatt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az alábbi tá­jékoztatást adta ki: Az összes öntözhető terület az ország mezőgazdaságilag művelt területének mindössze hat száza­lékát teszi ki. A művelt terület 94 százalékán a szárazgazdálkodás körülményei között kell védekez­ni az időjárás negatív hatásai el­ten. A gondosan bevetett terüle­tek, a jól ápolt kultúrák tanús­kodnak azokról az erőfeszítések­ről, amelyeket a mezőgazdaságban dolgozók az időjárás káros hatá­sainak mérséklésére nap mint nap tettek és tesznek. Erre a gondos­ságra utal az is, hogy amikor le­hetett, késlekedés nélkül meg­kezdték az öntözést. Hazánk 450 ezer hektár beren­dezett öntözhető területtel rendel­kezik. Ez azt jelenti, hogy az ön­tözési szezonban mintegy 3,5—4 hónap alatt ennyi terület öntözé­sére van lehetőség. A kapacitá­sok teljes kihasználása mellett 100—110 ezer hektár terület ön­tözhető egy hónap alatt. Ezen túl­menően mintegy 60—70 ezer hek­tár ismételt öntözése lehetséges és szükséges. Az öntözhető kultúrá­kat ugyanis általában 2—4 alka­lommal látják el mesterséges úton csapadékkal. Az idei öntözési idény május második dekádjában kezdődött, és ezt követően bontakozott ki teljes körben az öntözés. A mai napig mintegy 80 ezer hektárt öntöztek meg a gazdaságok. Az öntözésre berendezkedett gazdaságok dolgo­zói óriási erőfeszítéseket tesznek a rendelkezésükre álló kapacitá­sok hasznosítására, az aszály okozta károk kivédésére. Elismfc résre méltó például a tiszaföldvá- ri Lenin Tsz és az általa irányí­tott társulási üzemeinek munká­ja, ahol az öntözési kapacitásokat a kapáskultúrákból az aszályt sínylő gabona öntözésére csoporto­sították át. Éjjel—nappal öntöz­nek, olyan ütemben, ahogy azt a rendelkezésükre álló vízkészlet le­hetővé teszi. A kevésbé korszerű berendezésekkel rendelkező üze­mek is teljes erővel dolgoznak. Jól szervezték meg például a csak kézi erővel áttelepíthető be­rendezések üzemeltetését a Pak­si Állami Gazdaságban. Nemcsak a gépi berendezések­kel felszerelt gazdaságok élnek a lehetőségeikkel. Baranya megye egyes gazdaságaiban például sa­ját maguk által összeállított cső­vezetéken — úgyszólván a terme­lőszövetkezeti tagság teljes mun­kaerejének: igénybevételével ki­épített rendszeren — vezették az öntözővizeF a rendkívül értékes zöldségkultúrákra. Természetesen az aszály ellen nemcsak öntözéssel, hanem szám­talan más agrotechnikai eljárással is lehet és kell védekezni. Az egyes kultúrákban keletkező ter­méskieséseket más ágazatok több­lethozamaival is pótolni lehet. Ezért szükséges a tarló- és má­sodvetések növelése, különösen az öntözhető zöldség- és takarmány- termesztésben.. A mezőgazdasági nagyüzemekben mindenütt nagy figyelmet fordítanak arra, hogy valamennyi olyan lehetőséget fel­tárjanak, arni lehetővé teszi a kedvezőtlen időjárás okozta vesz­teségek pótlását. (MTI) TARTALÉKOK A HALGAZDÁLKODÁSBAN Négyszeresére nőtt az export Megyénkben a halászattal hasznosított összes vízfelület 6234 hektár. 'Ebből termé­szetes halászatra 5372 hektár, kiépített tó­gazdaságokra 862 hektár vízterület jut. Ter­mészetes vizeinken két állami vállalat, há­rom halászati és kilenc mezőgazdasági szö­Asbóth Gézával, a megyei ta­nács halászati felügyelőjével az ágazat jelenlegi helyzetéről be­szélgettünk. — A halászattal hasznosított vízterület 1975-tgl 362 hektárral növekedett. A természetes vize­ken kívül tógazdasági mellék­üzemággal, egy halászati és nyolc mezőgazdasági szövetkezet foglal­kozik. Szükséges megemlítenem, hogy az elmúlt esztendőben 134 hektárnyi halastavat nem hasz­nosítottak különböző műszaki hi­bák, valamint rekonstrukciós munkák miatt. Tógazdaságaink­nak mintegy 30 százaléka az 1900-as évek elején épült, és mű­szaki állapotuk fokozódó romlá­sa, „a vízszennyezés és az elég­telen vízsziot is gondot okpz. A tógazdaságok 70 százaléka sem tel­jesen kifogástalan állapotban van. Ezek 1962-től 1966-ig az akkori 50 százalékos állami támogatással épültek, azóta egészen 1970-ig újabb tógazdaság létesítésére nem ker\jlt sor, bár a kivitelezési ter­vek, így például Hartán 500 hek­tárra, Fülöpszállás környékén 420 hektárra, Szakmáron 200 hektár­ra elkészültek. Megvalósításukra részben az állami támogatás 1970- ben történt megszüntetése, más­részt a beruházó szövetkezetek kedvezőtlen anyagi helyzete miatt — a szakmán termelőszövetke­zet halastavának bővítése kivé­telével — eddig nem kerülhetett sor. Jelenleg az állam 40 száza­lékos támogatást ad. A haltermeléssel kapcsolatban a következőket hangoztatta a ha­lászati felügyelő: — Még 1975-ben 990, tavaly 1369 tonna volt a megye összes haltermelése. Feltűnő, hogy 1977- től ugrásszerűen emelkedett a ter­mészetes vizekből történő halfo­gás. Ez elsősorban annak köszön­hető, hogy halászati termelőszö­vetkezeteink“ egyre több intenzív hasznosításra alkalmas vízterüle­tet vontak be a termelésbe. A két megyei. halászati termelőszövet­kezet 327 hektár természetes víz­területet kezel ily módon. A megye belső területén levő és jelenleg túlnyomó részben me­zőgazdasági szövetkezetek által hasznosított mintegy 400 hektár­nyi területű alföldi, zárt rend­szerű, természetes tavak, nagy ré­szét a csapadékban szegény évek­ben a kedvezőtlen vízszint miatt nem lehetett több éven keresz­tül halászattal hasznosítani, tftt említeném meg a ladánybenei, a tázlári, a kunszállási, az orgová- nyi. majd a fajszi térségben levő tavakat. Ezek vízellátása a min­denkori csapadék mennyiségének függvénye. Megyénk halászattal hasznosít­ható természetes vízterületének mintegy 80 százalékán a halá­vetkezet, a Magyar Horgász Szövetség 19 egyesülete, valamint a kiskunsági öntöző fő­csatorna vízkezelői megbízásának megszer­zésével ez év január 1-től a Magyar Hor­gász Szövetség megyei intéző bizottsága rendelkezik halászati joggal. W. szati termelőszövetkezetek, 20 százalékán a mezőgazdasági szö­vetkezetek, állami vállalatok és az országos 'horgászati szövetség folytat halászatot. Ha a termelés mennyiségét nézzük, a halászati termelőszövetkezetek adják jelen­leg a természetes vizekből szár­mazó halmennyiség túlnyomó ré­szét. A természetes vizek halfogási eredményének alakulását számos tényező befolyásolja. Csapadék­szegény években az alacsony víz­állás, az ehhez párosuló termé­szetes táplálék, valamint az ívási területek csökkenése Okoz gon­dot. Nem kisebb jelentőségű az egyre fokozódó vízszennyeződés — különösen a dunai vízterülete­ken — ami alacsony vízállásnál még fokozottabban jelentkezik. Az említett tényezőkkel a ter­mészetes vízi halászatnál még inkább számolni kell a jövőben is. Éppen ezért halhústermelés növelése érdekében a halászati termelőszövetkezetek arra töre­kednek, hogy mindinkább meg­honosítsák az intenzív gazdál­kodást. A természetes halfogás meny- nyiségét gyarapítja még a horgá­szok álltai kifogott halzsákimány is; ez például az elmúlt eszten­dőben csaknem 190 tonna vegyes­hal volt. Ennék a mennyiségnek mintegy 75—80 százaléka is a természetes vizekből került ki. Nézzük, hogyan alakul a hek­táronkénti halfogás. — Az országos tervelőirányzat szerint a tógazdasági termelésnél a hozamoknak hektáronként el keli érni a 13 mázsa lehalászott súlyt. Megyénkben 1975-ben ez tíz és fél mázsa volt, tavaly már elértük a 14 mázsát. Ebből kö­vetkezik, hogy máris teljesítettük az ötéves terv végére előirány­zott hektáronkénti haltermelést. Az elképzelések szerint az V. ötéves tervidőszak alatt 46 szá­zalékkal kell növelni a termelést. Éhhez igazodva megyénkben az 1975. évi 990 tonnás termelést 1980 végére csaknem 1500 ton­nára kell növelni. Az ágazat fej­lesztésére mind a természetes vi­zek, mind a tógazdaságok vonat­kozásában vannak még tartalé­kaink. A termelés növelése foko­zottabb tógazdasági és természe­tes vízi halgazdálkodással és új halastavak építése révén érhető el. Elsősorban a területegységre jutó hozamokat kell tovább fo­kozni. Jelenleg a szakmart Petőfi Tsz fejleszt leggyorsabban a me­gyében, az idén már 200 hektár­nyi tógazdasága van. Követik a példát más szövetkezetek is. — Még egy dologról szólnom kell, a megyében működő hor­gászegyesületekről, amelyeknek 13 ezer tagjuk van. Várhatóan ez a létszám tovább fog növeked­ni. A népszerű sport további fej­lesztése érdekében az országos horgászszövetség már eddig is sokat tett és várhatóan újabb intézkedésekkel igyekszik a víz- területeket intenzívebben kihasz­nálni. Jelenleg a horgászok me­gyénkben kereken 540 hektárt használnak. Ez a terület a kö­vetkező években növekedni fog. Számolnunk kell azzal is, hogy a hal mint exportcikk is egyre jobban számításba jöhet, hiszen az utóbbi években hazánkból je­lentős mennyiséget szállítottunk külföldre. A kivitel négyszeresé­re emelkedett. Érdemes tehát foglalkozni az ágazat fejlesztésével, mert nem­csak a belső ellátást kell tovább javítanunk, hanem azt is számí­tásba kell venni, hogy a halért értékes devizát kapunk — han­goztatta végezetül Astoóth Géza. K. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents