Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-30 / 151. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. június 30. Közlemény a KGST XXXIII. ülésszakáról események sorokban BUDAPEST ____________________ L osonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Mous- sa Traoré tábornokot, a Mali Köz­társaság elnökévé történt megvá­lasztása alkalmából. (MTI)______ WASHINGTON_________________ Az Egyesült Államok Képvise­lőháza csütörtökön 350 szavazattal 37 ellenében jóváhagyta Carter el­nöknek azt a döntését, hogy a Zimbabwe—Rhodesia elleni gaz­dasági tilalmak továbbra is ér­vényben maradjanak, és lehetővé tette az elnöknek, hogy mindaddig fenntartsa ezeket a tilalmi intéz­kedéseket, amig ez az ország érde­keinek megfelel. A képviselők dön­tése rendkívül fontos győzelem Carter számára, mert — mint is­meretes — június 12-én a szená­tus 52 szavazattal 41 ellenében ar­ra szólította fel az elnököt, hogy szüntesse meg a Zimbabwe—Rho- desia elleni gazdasági tilalmakat. SZÓFIA_______________________ Törökország 24 darab F—104 tí­pusú harci repülőgépet vásárolt Olaszországtól — adta hírül leg­utóbb a Nea című athéni napilap. A görög lap szerint az üzletben személyesen Kadhafi, a líbiai for­radalom vezetője közvetített, aki egyúttal kezességet vállalt, a re­pülőgépek árának kifizetéséért is. Ha a török fél gazdasági nehézsé­gei miatt nem tudná kiegyenlíteni a szállítások ellenértékét, akkor a hiányzó összeget a líbiái központi bank fogja pótolni. (MTI)_______ KALIFO RNIA_________________ Enyhe földmozgások voltak csü­törtökön Kalifornia déli részén. A rengések központja a népszerű üdülőkörzet, a Nagy Medve-tó környékére esett. A Richter-skála szerinti 4,4-es erősségű földlöké­sek kisebb anyagi károkat okoz­tak. (LPI)_______________________ FIRENZE _____________________ Hé t olasz rendőr sebesült meg Firenzében csütörtök este: szélső­balos elemek támadtak rájuk. A turistáktól zsúfolt városban ide­genforgalmi látványosságként kar­nevált rendeztek, a programban többek között egy kosztümös, a XVI. századot idéző labdaját'ék- bemutató szerepelt. A rendőrök itt teljesítettek szolgálatot, amikor mintegy 20 főből álló csoport za­vargásokat kezdett provokálni. A szétoszlatásukra induló rendőrök­re köveket és gyújtótölteteket do­ballak, (UPI)____________________' B ERLIN_______________________ P éntekre virradóra, 84 éves ko­rában meghalt Paul Dessau pro­fesszor, világhírű zeneszerző és ze­nepedagógus. az NDK művészeti akadémiájának tagja, többszörös nemzeti díjas. Paul Dessau —; aki 1925 óta — foglalkozott zeneszer­zéssel — a szocialista, elkötelezett zenekultúra kiemelkedő alkotója. Művei — köztük számos antifa­siszta és munkásdal — az egész világon ismertek és népszerűek. Alkotásai átfogják a zeneművészet egész területét és a film- és szín­padi muzsikától a kamarazenéig és az operáig. Amikor a Hitler- fasizmus elől külföldre kénysze­rült, hosszú ideig Óertolt Brechttel együtt dolgozott. (MTI) BRÜSSZEL____________________ M arc Chagallt 91 éves korában a belga leuweni (louvain-i) egye­tem díszdoktorává avatták. A fes­tőművész sokat foglalkozott az egyetem történetével, nevezetesen Erasmus munkásságával. MOSZKVA Moszkvában 1979. június 26. és 28. között megtartatták a Köl­csönös Gazdasági Segítség Taná­csának XXXIII. ülésszakát. ■ Az ülésszak elnöki tisztét Alek- szej Koszigin, a Szovjet Szocia­lista Szövetségi Köztársaságok küldöttségének vezetője, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnö­ke látta el. Az ülésszakon nagyra értékel­ték a tanács tevékenységét, amely hozzájárul a testvéri országok összefonrottságának további növe­kedéséhez, kölcsönös együttműkö­désük elmélyítéséhez és hatékony­ságának növeléséhez, a szocializ­musnak a világfejlődésre gyako­rolt hatása megerősödéséhez, a nemzetközi kapcsolatokban az egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködés elveinek megerő­södéséhez. Az ülésszak elfogadta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 30. évfordulójáról szóló nyilatkozatot. Az ülésszak meghallgatta Nyi- kolaj Bajbakovnak, a KGST Ter­vezési Együttműködési Bizottsága elnökének, a Szovjetunió Állami Tervbizottsága elnökének a hosz- szú távú együttműködési cél­programok kidolgozásáról szóló beszámolóját, Tadeusz Wrzasz- czyk, Lengyelországnak az együtt­működési bizottságban részt vevő képviselője, a Lengyel Miniszter- tanács mellett működő tervbizott­ság elnöke beszámolóját a hosszú távú együttműködési célprogram­ban szereplő intézkedések meg­valósításáról és az 1981—85. évi népgazdasági tervek koor­dinálásának menetéről, Konsztan- tyin Katusevnek, a KGST Vég­rehajtó Bizottsága elnökének, a Szovjetunió Minisztertanácsa el­nökhelyettesének a KGST-tagál­lamok közötti sokoldalú együtt­működés szervezete és a tanács tevékenysége feljesztési feladatai­nak megvalósításáról szóló beszá­molóját, valamint Nyikolaj Fagy- gyejevnek, a KGST titkárának a KGST XXXIV. ülésszaka napi­rendjére vonatkozó javaslatait. Jóváhagyták a KGST-taigálla- mok ipari fogyasztási cikkek Irán­ti ésszerű szükségleteinek kielé­gítésére, valamint a közlekedési kapcsolatok feljesztésére vonatko­zó hosszú távú együttműködési célprogramokat, továbbá az em­lített programokban előirányzott intézkedéseket a gépekkel és be­rendezésekkel történő ellátás fel- ada t a inak megva 1 ós í t ásá r a. Az ipari fogyasztási cikkek ter­melésében való együttműködés programja arra irányul, hogy a lakosság növekvő igényéivel össz­hangban javítsák a termékek minőségét, folyamatosan újítsák fel és bővítsék választékukat, és ennek érdekében egyesítsék az erőfeszítéseket olyan elvileg új technológiai folyamatok és eszkö­zök bevezetésében, amelyek le­hetővé teszik a termelékenység jelentős mértékű növelését és a munkafeltételek javítását. A közlekedési együttműködési program előirányozza a KGST- tagállamok közötti hatékony köz­lekedési kapcsolatok, a határmen­ti vasúti csomópontok és -kikö­tők fejlesztését, a folyami és közúti szállítás jelentős mértékű növelését, a konténer- és egyéb korszerű szállítási módok bőví­tését és a rakodómunkák gépe­sítését. Az ülésszak megvizsgálta öt hosszú távú együttműködési cél­program megvalósításának és az 1981—85. évi népgazdasági tervek koordinálásának menetét. A XXXII. ülésszak óta eltelt évben az érdekelt országok 22 egyezményt kötöttek a progra­mok megvalósítása érdekében. Ezek között jelentős egyezmé­nyek vannak az energetika és a gépipar fejlesztésére. Előirányoz­ták az atomerőművi berendezé­sek gyártáskooperációját, amely biztosítja az európai KGST-tag- államok és Kuba korszerű vil­lamos energetikai potenciáljának több mint egyharmaddal történő növekedését, továbbá előirányoz­ták a Szovjetunióban a Hmel- nyickij-atomerőmű, valamint a Hmelnyickij-atomerőmű és Rze- szow (Lengyelország) közötti 750 kilovoltos villamos távvezeték felépítését, amelyen át Magyar- országnak, Lengyelországnak és Csehszlovákiának szállítanak vil­lamos energiát. A vegyipar és mikrobiológiai ipar fejlesztését fogják szolgálni azok az egyezmények, amelyek­nek értelmében a Szovjetunióban bővítik az energiaigényes vegy­ipari termékek (ammónia, meta­nol, polietilén) gyártását, ezek el­lenében a többi KGST-tagállam kis volumenű és kevésbé energia- igényes termékeket (növényvédő szerek, színezékek és más köny- nyűipari segédanyagok) szállít to­vábbá a parafin-alapú takar­mányélesztőt előállító üzem közös erővel történő felépítéséről szó­ló egyezmény. A vasúti szállításban való együttműködésről szóló egyezmé­nyek előirányozzák a nemzetközi jelentőségű főútvonalak rekonst­rukcióját és műszaki felújítását, vasúti határátkelőhely létesítését a Szovjetunióból Magyarországra és Csehszlovákiába, az egységes konténerrendszer továbbfejlesz­tését. Együttműködési egyezmé­nyeket írtak alá a Moszkva—Var­só—Berlin és a Moszkva—Buka­rest—Szófia közötti autóút komp­lex fejlesztéséről és rekonstruk­ciójáról. Több megkötött egyez­mény meghatározza a polgári lé­giforgalom területén való együtt­működést,^ többek között a nem­zetközi repülőterek fejlesztése és egyes légijératok közös üzemelte­tése területén. Az ülésszak feladatul tűzte ki a célprogramok megvalósításával kapcsolatos összes többi egyez­mény előkészítésének meggyorsí­tását és ezen egyezményeknek az 1981—85. évi népgazdasági ter­vek koordinálásival való össze­hangolását. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy fokozott figyelmet kell fordítani arra az együttműködésre, amely­nek célja, hogy a termelésben, el­sősorban a gépgyártásban, gyor­sabban alkalmazzák a tudomá­nyos-műszaki haladás vívmányait, mindenekelőtt az új technológiát, fejlesszék a gépek és berendezé­sek gyártáskooperációját. Az ülés­szak pozitívan értékelte az első lépéseket, amelyek arra irányul­nak, hogy megvalósítsák az előző ülésszakon elfogadott irányelve­ket a KGST-tagállamok közötti sokoldalú együttműködés szer­vezetének és a tanács tevékeny­ségének továbbfejlesztéséről. Hangsúlyozta, hogy ezt a munkát továbbra is aktívan kell folytatni. Az ülésszak az eddigi tapasztala­tok alapján egyhangúlag egyez­tette és bevezette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa alap­okmányába azokat a pontosításo­kat, amelyek a tanács tevékeny­ségének továbbfejlesztésére, mun­kája operativitásának növelésére irányulnak. Az ülésszak elhatározta, hogy. kiterjeszti a Vietnami Szocialista Köztársaságra is a gazdaságfej­lesztés meggyorsítására irányu­ló speciális intézkedésekről szóló elvi rendelkezéseket, ahogyan az Mongólia és Kuba vonatkozásá­ban történt, ezzel továbbra is se­gítik a hős vietnami nép erőfe­szítéseit a szocializmus építésé­ben. A Jemeni Népi Demokrati­kus Köztársaság kormányának kérésével kapcsolatban az ülés­szak döntést hozott a jemeni fél­nek a KGST munkájában megfi­gyelőként történő részvételéről. A KGST-tagállamok ismételten kifejezésre juttatták azon szándé­kukat, hogy két- és sokoldalú ala­pon fejleszteni kívánják az egyen­jogú és kölcsönösen előnyös együttműködést valamennyi szo­cialista állammal, a fejlődő or­szágokkal és a világ többi álla­mával. , Az ülésszak megerősíti, hogy a KGST és a tanács tagállamai ké­szek az összeurópai együttműkö­dés érdekében, a felek teljes egyenjogúsága alapján megálla­podást kötni az Európai Gazdasá­gi Közösséggel és az EGK tagál­lamaival. Az ülésszakon hangsúlyozták, hogy a KGST-tagállamok béke­szerető politikája, kezdeményezé­se nagy jelentőségű a nemzetkö­zi gazdasági együttműködés to­vábbfejlesztésében, a fegyverkezé­si verseny megszüntetésében és a beszerelésben, elsősorban a nuk­leáris fegyverek vonatkozásában. Az ülésszak résztvevői méltatták a Szovjetunió Kommunista Párt­ja, a Szovjetunió nagy jelentősé­gű hozzájárulását a hadászati tá­madó fegyverek korlátozásáról szóló, a Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti szerződés megkötéséhez, a béke és a lesze­relés ügyéhez. Egyhangúlag kifejezésre jut­tatták azt a meggyőződésüket, hogy a KGST-tagállamok kölcsö­nös együttműködése, barátsága és összeforrottsága az elkövetkező években is erősödik és fejlődik népeik, a világbéke és a világ biz­tonsága javára. A Kölcsönös Gazdasági Segítség tanácsának XXXIII. ülésszaka a teljes kölcsönös megértés és elvtársi együttműködés légköré­ben folyt le. MOSZKVA A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa most véget ért XXXI11. ülésszakáról, az ott szü­letett határozatokról, az újonnan aláírt szerzőtlt'sekről tartott saj­tótájékoztatót pénteken Moszk­vában Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Az ülésszak idején aláírt meg­állapodások közül Faggyejev ki­emelte az atomerőmű-berendezé­sek szakosításáról szóló szerző­dést. A KGST programja értel­mében az atomerőművek kapaci­tását rövid időn belül 37 millió kilowattra kell növelni. A most aláírt közlekedési meg­állapodásod értelmében 18 nem­zetközi fontosságú vasúti fővo­nalat korszerűsítenek, összesen húszezer kilométer hosszúságban. Sok helyen építenek második pá­lyát, korszerűsítik az automati­kus jelző- és biztonsági berende­zéseket, növelik a villamosított szakaszok hosszát. A konténer­rendszer fejlesztése során a többi között 157 konténerpályaudvart létesítenek 1991-ig. Számos új csővezetéket is terveznek. A KGST titkára elmondotta: az ülésszakon kisebb módosítá­sokat hajtottak végre^ a Tanács alapokmányában, a változások azonban főként technikai jelle­gűek. és nem érintik a Tanács működésének alapelveit. Tovább korszerűsítik a Tanács és a KGST szerveinek működését, hogy növelhessék az együttmű­ködés hatékonyságát. (MTI) Az alkotmány es az ajatollahok \ mióta **■ Irán több mint négy hónappal ez­előtt, 1979. február 12-én lerázta magáról a sah önkényuralmát és megszűnt az amerikai támasz­pontrendszer, egyik legfontosabb bástyája lenni — szüntelen harc folyik a jövőbeni politikai irány­vonal meghatározásáért. Rendkívül nehéz ennek a harc­nak fordulatairól reális értékelést adni. Mindenekelőtt azért, mert su. országban továbbra is több ha­talmi központ van. E hatalmi központok közül a legerősebb a császárságot megdöntő forradal­mi mozgalom szimbólummá emel­kedett vezéralakja, Khomeini ajatollah körül tömörül. Iránban minden jel szerint továbbra is Khomeini politikája a mérvadó. Ez 'a politika szükségszerűen sze­mélyhez kötődik Khomeini nagy akaraterejű és szuggesztív, a sah rendszerét mélységesen gyűlölő egyéniségéhez. A Khomeini körül működő hatalmi központ tevé­kenységére azonban ugyanakkor az is rányomja a bélyegét, hogy Khomeini és legszűkebb környe­zete az iszlám szerepét abszolu­tizálja. Igen erős a hajlandóság arra, hogy a tényleges hatalmat a síita mohamedán egyház Kho- meinit követő papi rétegeinek ke­zébe adják és Iránból olyan ál­lamot formáljanak, amely erősen teokratikus (egyházuralmi) jel­legű. Ezzel a törekvéssel kapcsolat­ban igen sok zavaró tényező mu­tatkozik. Mindenekelőtt az, hogy Iránban, amely nemcsak a világ egyik legnagyobb olajtermelője, hanem immár jelentős ipari bá­zissal is rendelkezik —, ilyen alapon'szinte elképzelhetetlen a termelés és a társadalom ésszerű megszervezése. Ez a felismerés nemcsak a pol­gári demokratikus ellenzék és a legszélesebb értelemben vett bal­oldali erők magatartását jellem­zi. A siita egyház jelentős sze­mélyiségei is kételyeiket hangoz­tatták a belső fejlődés ilyen irányvonalával szemben. így a Khomeini után legnagyobb te­kintéllyel rendelkező két főpap, Sariatmadari és a tőle balra álló Taleghani ajatollah határozottan bírálták Khomeini általuk is bi­gottnak ítélt törekvéseit. A zavart fokozta, hogy az or­szág társadalmi és politikai ar­culatának kidolgozásáért vívott küzdelem kívülmaradt az állam­jc.gi kereteken. Hivatalosan sem Khomeini, sem a vitában részt vevő többi ajatollah nem rendel­kezik államjogilag, meghatároz­ható státusszal. Ugyanakkor a Bazargan miniszterelnök vezetése alatt álló, Khomeini által kine­vezett kormányt gyakorlatilag ki­szorították a tényleges hatalom szférájából. Ebben a kormány­ban csak azoknak a miniszterek­nek van tényleges hatalmuk és befolyásuk, akik (mint például Ibrahim Jazdi külügyminiszter) korábban Khomeini legszűkebb köréhez tartoztak. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az Irán nemzeti kisebbségei által lakott tartományokban már hónapok óta állandósult a nyug­talanság, sőt a fegyveres össze­csapások légköre. Ezek a tarto­mányok (így mindenekelőtt Kur- disztán és az arab többségű „olajtartomány”, Kuzisztán) ön- kormányzatot követeinek. Ilyen politikai háttér előtt zaj­lott le az alkotmánytervezet kö­rül vívott harc. A vázolt hatalmi helyzet volt az oka annak, hogy az alkotmánytervezet nyilvános­ságra hozását több ízben is el­halasztották. Amikor ^ végül jú­nius utolsó harmadában az alkot­mánytervezet nyilvánosságra ke­rült, az elsősorban Khomeini ha­talmi fölényét tükrözte. Minde­nekelőtt abban, hogy elveti egy alkotmányozó nemzetgyűlés meg­választásának követelését, ame­lyet mind a liberálisabb főpa­pok, mind a polgári centrumból a baloldalig terjedő ellenzéki cso­portok igényeltek volna. Khomeini mindössze abba egye­zett bele, hogy az „iszlám tör­vényeinek szellemében” egy 70 tagból álló bizottság vizsgálja fe­lül az alkotmány tervezetét, és azután azt egyszerű népszavazás formájában terjesszék az ország elé. Az alkotmány teokratikus jelle­gére utal az is, hogy 11 tagú, egyházi személyekből álló tanács őrködik majd az egykamarás tör­vényhozás munkája felett, és vé­tójoga van minden olyan törvény- r\yel szemben, amelyről úgy vé­li, hogy ellentétben áll az iszlám elvekkel. A tervezet garantálja a pártok és vélemények szabad­ságát — de tilalmat mond ki minden olyan csoportosulásra és pártra, amelynek működése nem felel meg az iszlám alapelveinek és szellemének! Ez természete­sen módot nyújt az egyes pártok önkényes megítélésére. Végül: az alkotmánytervezet egjik vonása annak erőteljes el­nöki jellege. Az elnököt négy év­re „a nép választja”. Az elnök nevezi ki a miniszterelnököt, aki az államfőnek felelős. Bármilyen, általa kritikusnak minősített helyzetben az elnöknek módja van arra, hogy népszavazást ír­jon ki és közvetlenül forduljon a lakossághoz a kormány és a par­lament feje felett. Az elmúlt hónap iráni esemé­nyei után szinte elképzelhetetlen, hogy Khomeini mellett egy ilyen mértékű hatalommal rendelkező személyiség emelkedjék ki. Ma­ga a főpap viszont több ízben ki­jelentette, hogy nem kíván elnök lenni. Mindez csak fokozza az iráni belső helyzet bonyolultsá­gát. Az alkotmánytervezet nyil­vánosságra hozatala a jelek sze­rint nem szünteti meg a külön­böző erők közötti közdelmet, csak annak új szakaszát vezeti be. —1 —e | NAPI KOMMENTÁR 1 Már Leonyid Brezsnyev és Jimmy Carter bécsi csúcstalálko­zóján, a SALT—II. szerződés alá­írásakor a figyelem egy másik tárgyalássorozatra irányult. An­nál is inkább, mert az a másik eszmecsere ugyancsak az osztrák fővárosban folyik — immár ha­todik éve. S az is közismert, hogy az 1973 őszén megkezdett párbeszéd a közép-európai fegy­veres erők és a fegyverzet köl­csönös csökkentéséről azóta is holtponton van. Most, a 208. plenáris ülésen Nyikolaj K. Taraszov nagykövet, a Szovjetunió küldöttségének ve­zetője újabb javaslatot terjesz­tett elő. A négy szocialista or­szág — Csehszlovákia, Lengyel- ország, az NDK és a Szovjetunió — kormányának javaslata értel­mében a Varsói Szerződés és a NATO közép-európai szárazföl­di csapatainak kollektív szintjét 700—700 ezer főben határoznák meg. Nem ez az első javaslat, ame­lyet a bécsi tárgyalásokon a szo­cialista országok tettek. Kiindu­lásuk alapja mindig is az volt — és az is marad —, hogy a tér­ségben kialakult, nagyjából azo­nos mértékű katonai erőegyen­súly továbbra is fennmaradjon. Ez, és csakis ez lehet a további eredményes tárgyalások alapja, s éppen ezt a körülményt kérdő­jelezik meg szüntelenül a NATO tagjai. Joggal várható, hogy a SALT- tárgyalások sikere, a második ,egyezmény aláírása más leszere­lési fórumokon is érezteti hatá­sát. Az egyik Bécs szelleme — a csúcstalálkozóé — azgnban még nem, érvényesül a másikon: a közép-európai haderők és fegy­verzet csökkentéséről folytatott tárgyalásokon. Érthető a bécsi dilemma: vajon a NATO straté­gái egyáltalán keresik-e a kiutat az igazságos feltételek jegyében? Tavaly június 8-án a szocialista államok már kompromisszumos javaslatot tettek, amelyre máig sem érkezett válasz. A Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bi­zottsága budapesti ülésén is meg­fogalmazódott egy konkrét elkép­zelés, amely eddig ugyancsak visszhang nélkül maradt. Most itt az újabb lehetőség , arra, hogy megfelelő tárgyalási alap kínál­kozzék az álláspontok egyezte­tésére.' Andrej Gromlko moszkvai saj­tóértekezletén nemrég pontosan érzékeltette, milyen nehézségek akadályozzák a bécsi tárgyalá­sok sikerét. A nyugati fél — ki tudja, milyen forrás alapján — túlértékeli a Varsói Szerződés térségében állomásozó csapatai­nak létszámát. A NATO követ­kezetesen három és félszer akko­ra csökkentést követel a szocia­lista országoktól. Ha csakugyan komoly szándék vezérli a nyugati feleket, akkor az újabb szocialista javaslatra megfelelő érdemi választ kell advíok. Máskülönben a bécsi tár­gyalások továbbra sem mozdul­nak ki a holtpontról. Gy. D. Washington egyelőre hallgat Heltai András, az MTI tudósí­tója jelenti: Az Egyesült Államok, a NATO országai igen komolyan veszik a Varsói Szerződés tagállamainak legutóbbi javaslatait bizalomépítő intézkedésekre — jelentette ki csütörtökön az MTI kérdésére az amerikai külügyminisztérium egyik vezető munkatársa. A ma­gas állású diplomata európai új­ságírók előtt hangoztatta: a NATO- országok behatóan tárgyalnak a Varsói Szerződés javaslatairól, az európai biztonsággal kap­csolatos 1980-as -madridi ta­nácskozás. előkésztéséről., ^.En­nek jegyében járt vagy jár amerikai diplomáciai küldöttség szinte valamennyi, a helsinki ok­mányokat aláírt országban, köz­tük Magyarországon is. Az eszme­cserék segítenek az álláspontok jobb megismerésében, mondotta. Az amerikai politikus mindeneset­re elismerte: amíg a washingtoni szenátusban folyik a SALT-szer­ződés törvénybeiktatásának vitája, a kormány nem lát módot rá, hogy válaszoljon a szocialista országok­nak a közép-európai csapatcsök­kentéssel, a bizalomépítő intézke­désekkel, kápcsolatos javaslataira. A válasz legkorábban a NATO decemberi ülésszakára alakulhat ki, de lehetséges, hogy csak a madridi találkozóra, közölte. A vezető diplomata hangoztat­ta: Washington európai szövetsé­geseinek az a véleménye, hogy az új SALT-szerződésre égető szük­ség van, bizonyosan befolyásolni fogja a szenátus állásfoglalását. Az amerikai kormány vezetői, köztük Brown hadügy- és Vance külügyminiszter júliustól „igen meggyőzően” tájékoztatják majd a törvényhozást arról, hogy mód van a SALT-szerződés ellenőrzé­sére, tette hozzá. A nyilatkozó nem kívánt állást foglalni, vajon jóvá­hagyja-e majd a szenátus a meg­állapodást, de figyelmeztetett: ko­raiak még a borúlátó nyilatkoza­tok, a szerződés elleni állásfogla­lások — hiszen a vita még meg sem kezdődött. (MTI) H. A. 4* Sajtóértekezlettel fejeződött be Tokióban hét tőkés hatalom veze­tőinek gazdasági csúcsértekezlete. (Telefotó — AP — MTI — KS) W&m Egészségügyi dolgozók kitüntetése a Semmelweis Ignác-ünnepségen Semmelweis Ignácra, a gyer­mekágyi láz kórokozójának fel­fedezőjére emlékeztek születésé­nek évfordulóján, pénteken az Orvos Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Semmelweis- termében. A megjelenteket Pesta László, az országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottságának elnöke köszöntötte, majd Zsögön Éva egészségügyi államtitkár méltatta a nagy tudós munkássá­gát. Az évforduló méltó megünnep­lésének szép hagyománya — mon3otfa —, hogy ezen a napon részesülnek kitüntetésben a ki­magasló munkát végző egészség- ügyi dolgozók: orvosok, gyógy­szerészek és szakdolgozók, s ezen a napon köszöntik országszerte az ember egészségének megőrzé­séért. az élet megtartásáért fára- dozókat. A szocialista egészség­ügy további fejlesztése is csak jól felkészült, jól képzett, hiva­tástudattal és lelkesedéssel, eti­kusan dolgozó egészségügyi szak­emberekkel lehetséges. Az ed­digi eredmények azt bizonyítják, hogy az egészségügyi dolgozók lelkiismeretes, önzetlen munká­jukkal a legnehezebb és legvá­ratlanabb feladatokat is megold­ják. Ünnepi beszéde után Zsögön Éva átadta a kitüntetéseket. A „Kiváló Orvos” kitüntetést 38-an, köztük dr. Mestyán Rudolf, a Bajai Városi—Járási Kórház osz­tályvezető főorvosa, a „Kiváló Gyógyszerész” kitüntetést heten kapták meg, s 50-en részesültek a „Kiváló Munkáért” kitüntetés­ben. A kitüntetetteket Szendré- nyi Jápos, az Orvos Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének tit­kára köszöntötte, további sikeres munkát kívánva. SAJTÓÉRTEKEZLET TOKIÓBAN

Next

/
Thumbnails
Contents