Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-29 / 150. szám
I 1979. június 29. • PETŐFI NÉPE • 3 Rejtőzködő virágok KISKŐRÖSI SZÍNEK • A virágfakasztó, özvegy Szlanka Pálné. Jobbra: az ország egyik legszebb és legkevésbé ismert viseleté, a kiskőrösi. • Szabó Istvánné teljes ünnepi díszben... ) A piac, a dolgos kezű kiskőrösiek szorgalmát dicséri. Színes, eleven képet ad a környéken virágzásnak indult kertkultúráról, kellemes ízekkel-színekkel fűszerezd az iparosodó, a hagyományaiból lassanként kivetkőző város hangulatát. Nem nagy piac a kiskőrösi, de érdekes. Divatos kifejezéssel szólva: ^ tájjellegű. És ez a táj benne él a városban. Az idegen, aki Kiskőrösben Petőfi Sándor szülővárosát tiszteli, szinte semmit sem lát e sajátos település népi, nemzetiségi örökségének megnyilvánulásából. Igaz, nem is mutogatják. Pedig micsoda értékek rejtőzködnek a szemlesütött szerénysé- gű kis házakban. A kapun belépő jószágszagú udvarban találja magát, ahol égővörös rózsafüggöny takarja a nyitott tornác fehérre meszelt oszlopait. Az istállóban ló nyerít, a kamrában kot- lósok ülnek a tojásokon. A hűvös szobában cifra magas ágy pompázik, liliomszál menyasszonyok, daliás vőlegények néznek bennünket, az egyszerű, barna keretbe foglalt régesrégi fényképről. A házigazda, Szabó István saját termésű borral kínál, felesége saját készítésű tésztakülönlegességet helyez az asztalra. — Hólafodának hívják, valamikor ilyet vittünk a lakodalomba, vagy a kisgyerekes mamának. Olyan, mint a csöröge, mi koma- asszony-tésztának1 nevezzük, csak az elkészítése kíván szakértelmet. Labdaszerűen összehajtogatjuk, forró olajban kisütjük és porcukorban meghempergetjük. Rózsa- fánkot is sokszor csináltunk. A tésztát sziromszerűen megformáztuk, a közepébe lekvárt tettünk, úgy nézett ki, mint egy szekfű. így színesítették meg ünnepeiket — ehető virágokkal — a kiskőrösiek. Milyen kár, hogy ezekkel a helyi jelleget kidomborító ételekkel nyilvános helyen nem találkozhatunk. Pedig érdemes lenne összegyűjteni és hasznosítani a régi kiskőrösi konyha jó néhány receptjét. Lelkesen mesélem, milyen szép ruhákat láttam a piacon. — Látná csak az ünneplős viseletűnket — ragyog fel Szabó néni. — Emez, a hétköznapi sötét, a másik olyan, mint a virágos rét. Megmutathatom, ha kíváncsi rá. Jó órába telik, mire magára ölti a suhogó szoknyákat, feszes ingvállat, a virágokkal hímzett mellényt, amelyre habos, csipkés halenka kerül. Nyaka körül keményített csiplkefodor repdes, nevető arcához illik a hófehér csip- kefékető. Szabó bácsi is előszedi a régi ünneplőt. Ügy megfiatalítja a fényes fekete csizma, fekete nadrág és a hozzávaló karcsúsított, dúsan hímzett fekete bársonykabát — a halena —, hagy rá sem lehet ismerni. Még a kalapot is a fejébe nyomja. — Ezt a pörgeszélű keménykalapot csak a kiskőrösiek hordták. Rozmaringgal díszítették, a büszke legények félrecsapták, így táncoltak a kocsmában. Hej, de szép is volt. Nade, a lányokon is volt mit nézni. Amikor hárman összekaroltak, befogták az utcát teljes szélességében. Tánc közben úgy röpült rajtuk a sok szoknya, hogy valóságos forgószelet kavard tak. A gyerekeink már nem járnak így, csak mi öltözünk még fel, ha az alkalom úgy kívánja. Ebben járnak szerepelni például a népdalkörrel. Ott mindenki a saját ruháját használja. Tánccsoport is volt, jobban mondva azért nem tud létezni, mert nincs elég ruha és a tánchagyaték is feldolgozatlan. — Egyedül a viselet és a szlovák nyelv maradt fenn — mondja Szabó néni —, az utóbbit most már az iskolában is tanítják. A viselet, kiveszőben van. Törtem a fejemet, hogyan lehetne megmenteni? így találtam ki a baba- készítést. Veszek egy babát és teljesen úgy öltöztetem fel, ahogy az elő van írva. Legalább ennyi emlék maradjon abból, hogyan is néztek ki valamikor a kiskőrösi lányok és menyecskék? Eleven virágok kint, hímzett, rózsák, szegfűk, tulipánok mindent elborító özöne odabent. Kiskőrösi hímzések, népviseletbe öltöztetett babák ékesítik Szabóék otthonát. Virágdíszbe öltöztette a falait özvegy Szlanka Pálné is, aki amihez hozzáér, abból virágot fakaszt. Most 80 esztendős és egy percig sem ül tétlenül. A piacon is arról ismert, hogy az ő kertjében nyílnak a város legszebb, legkülönlegesebb virágai. Tavasztól őszig a növényeit ápolja, télen megörökíti az emléküket. Kézimunkái a kiskőrösi motívumok és az egyéni képzelet sajátos ötvözetei. Sokan jönnek hozzá, hogy megcsodálják kertjének dús színeit és képzeletének kimeríthetetlen gazdagságát. De csak kevesek követik a példáját. Valahol olvastam, hogy amelyik nép nem becsüli a múltját, a jövőjét is eltékozolja. Ez a városokra is érvényes. Kiskőrösön még sok a tennivaló, hogy a város követelményeinek minden tekintetben meg tudjanak felelni, de vigyázni kell, hogy a fejlődés ne pusztítsa ki az értékeket is. A város vezetői is szükségét érzik a néprajzi hagyaték mielőbbi teljes feltárásának. Nedró Mihály, a' városi tanács művelődési osztályának vezetője örömmel ' tájékoztatott, hogy már megtették az első lépéseket. Augusztusban egyhetes néprajzi tábort szerveznek Kiskőrösön, ahol az ország minden részéből meghívott kutatók háziról házra járva összegyűjtik mindazt, ami még fellelhető. Zenében, táncban, viseletben, mesében és szokásokban. Vadas Zsuzsa PANORÁMA Az ezeréves Brüsszel Éppen ezer esztendeje, hogy a mai Brüsszel helyén a frank birodalom nagyszabású katonai tábort, castru- mot létesí.t- tett. Bruocsel- la azóta virágzó nagyvárossá, az 1830-ban önállóvá lett Belgium fővárosává cseperedett. Az ezeréves Brüsszel büszke örömmel ünnepli az idén születésnapját. Mintha nem is tíz évszázad eliramlására emlékeznék: szinte megújult, frissnek, fiatalosnak hat nemrég korszerűsített belvárosa, az Európa legszebb terei között nyilvántartott Grand Place és környéke. Gazdag programot ' állítottak össze a brüsszeliek az évforduló emlékezetessé tételére. Nemcsak a legkiválóbb képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás, nemcsak a híres brüsszeli színház és zenei élet szentel ünnepi alkalmakat a jubileumnak, hanem természetesen a leghíresebb csipke- verők leheletfinom kézimunkáit is megcsodálhatják az érdeklődők. Brüsszel ma nemcsak Belgium fővárosa, hanem itt rendezkedett be a NATO központja és az Európai Gazdasági* Közösség is. Az ezeréves város hajdanában fontos kereskedelmi központ, napjainkban pedig a világpolitika, egyik lüktető, eleven centruma, amely külsőleg megújulva lépi át a második ezredév bűvös küszöbét. (gy- d.) # A Grand Place nemcsak az ezeréves Brüsszel büszkesége, hanem a világhírű virágpiac színtere is. • Az új brüsszeli föld alatti vasút minden egyes megállója egyben kényelmes, látványos, bevásárló- központ is. » Évszázados hagyományt ápol a belga főváros: a csipkeverők tudományát, amely ma is sokaknak ad kenyeret. (Bozsán Endre felvételei — KS) v> V»V»V.V»V.%%V»V.VAV PÁLYÁZAT NÉPSZERŰ AZ ABIGÉL - FESZTIVÁLDÍJAS FILMEK Változatos program a veszprémi találkozón A Dimitrov Művelődési Központ 'első pillanatra változatlan arculattal fogadja a kilencedik tévétalálkozó résztvevőit. A színházteremben kilenc színes készüléken peregnek e pillanatban — csütörtökön délután — a Csehov egyfelvonásos- ból formált. A medve képsorai. A 2. emeleti tanácsteremben A beilleszkedés című osztrák tévéfilmet, az 1978-as szófiai drámai fesztiválon első díjat nyert alkotást vetítik. A népi Lengyelország újjászületésének 35. évfordulója alkalmából A szomszéd teremben ma délelőtt kezdődik a „Közönségigény és drámai művek a televízió képernyőjén” című, nagy érdeklődéssel várt vita. Áz előzetes felmérések szerint túlzás lenne, ha egyenlőségjelet tennénk a művészi színvonal és az úgynevezett tetszési index közé, tagadnánk, hogy e címkével túlontúl sok unalmasan nagyzoló tákolmányt sóznak a nagyérdeműre. □ □ □ Az alaposan megdolgoztatott szinkrontolmácsok most némi szusszanáshoz jutnak, mert ma délután a környékkel ismerkednek a kereskedelmi vetítésekre 18 országból meghívottak. A vietnami Do Van Hong, a szlovák Sonja Poljakova, a kubai Silvio D. Sarabnia. A szlovén Vladimir Frantar huszadmagával gyönyörködik a Pannon tájban. Néhányan az egyik közeli üdülőbe autóztak, ahol már befejezhették Dömölki János új filmjének ősibemutatóját. Feltételezhető, hogy a kitűnő rendezőnek Csurka Istvánnal közös munkája, az Egésznapos riport is élénk visszhangot vált ki. Sokan készülődnek az esti ősbemutatóra. Építőmunkások előtt vetítik a prolifilmet. □ □ □ összesen tizenegy filmet, tévéjátékot láthatnak először itt az érdeklődők: akik vannak szép számmal. Szerda este a Kedves szomszéd című új játékfilm premierjén különösen Dayka Margi- tot, Margittay Ágit, Kézdi-Kovács Zsolt rendezőt köszöntötte nagy taps. Megszervezték a fiatal művészek kísérleti stúdiójának bemutatkozását is. Pénteken szerepel a programban a Bolyai János estéje, melyet Rodó Gyula rendezett Kocsis István először Kecskeméten színre került monodrámája alapján. Közben csendesen, kitartóan dolgozik a 3 bíráló bizottság. Idén ugyanis nemcsak a nevezési feltételek változtak — az 1979-ben április elsejéig sugárzott művek is szerepelhetnek: külön értékelik az operákat is. Ezeknek, mint ezt a szerda délutáni tartalmas, nemzetközi tanácskozáson is hangsúlyozták, a tévé az új otthona. Tehát csak gyors pillantásra látszik változatlannak, a régebbiek ismétlődésének a IX. veszprémi tévéitalálkozó. Több új vonás, kezdeményezés örvendezteti a fórumból így-úgy hasznolókat. így vagyunk ezzel a várossal is: az újságíróknak fenntartott szobából a felkiáltójel toronyháztól az ősi székesegyházig ívelő tekintet először a régi századok üzenetét rögzíti, majd számbaveszi a már szervesen beépült újat és csak azután figyel föl, örvendezik a nyolcadik találkozó óta felhúzott új épületeken, kizöldült parkokon, megcsinosodott utcákon. □ □ □ A várható esélyekről még korai lenne a jósolgatás. Annyi bizonyos, hogy a közönség körében nagy tábora van az Abigélnek. Szombaton minden eldől. Heltai Nándor 3. GDYNIA Alig 60 évvel ezelőtt még kis halászfalu volt ez a ma már közel 200 ezer lakosú modern város. A második világháborút megelőző években itt építették ki az ország akkori legkorszerűbb és legnagyobb kikötőjét. Ma Gdynia a Baltikum egyik legnagyobb kikötője, hamarosan teljesen kiépül korszerű konténerbázisa, amely átrakási forgalmát évi 320 ezer konténerre növeli. Képünkön: új hajót bocsátanak vízre a gdyniai hajógyárban. E kikötőből indul hosszú évek óta egy óceánjáró az USA felé. Nevét egy magyar történelmi személyiségtől kapta. Kiről nevezték el a hajót? 1. Nagy Lajos 1 2. I. Ulászló x 3. Báthory látván 2 Kérjük, hogy a hat forduló megfejtését együttesen küldjék meg postai levelezőlapon a következő címre: Lengyel Kulturális és Tájékoztató Központ. Budapest, Nagymező utca IS. 1065. Beküldési határidő: július 15. A helyes megfejtéseket beküldők között két tíznapos lengyelországi utazást, és számos értékes tárgynyereményt sorsolunk ki. A nyertesek névsorát augusztus elején közöljük lapunkban.
