Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-23 / 145. szám
1979. június 23. • PETŐFI NÉPE • 3 A gyógyítás lengyel tapasztalatai Cikkírónk, a varsói orvostovábbképző főiskola docense jól ismeri a gyógyító szervezetek, intézmények korszerűsítésére világszerte kezdeményezett törekvéseket. Előadóként, meghívottként az egészségügyi ellátás hatékonyabb feltételeinek megteremtéséről tanácskozó nemzetközi konferenciák egész során vett részt az elmúlt évtizedekben, tapasztalatait két könyvben, sok tanulmányban összegezte. Családi, baráti, munkahelyi kapcsolatok révén alaposan tájékozódhatott a magyar kórházi viszonyokról, érdemben szólhat az egészségügy nálunk is időszerű problémáihoz. Szívesen írt cikket lapunknak, mint ahogyan szívesen tesz eleget a kiskunhalasi kórház meghívásának is. A megyénkben tartózkodó tudóst főként a gyógyítás emberi tényezői foglalkoztatják. Eljutott hozzám az ápolónő- képzésről, a Petőfi Népe szerkesztőségében rendezett vitáról tudósító beszámoló és az ehhez kapcsolódó több vitaírás. Valamennyi fontos kérdésről szólt, hiszen az egész világon hiány van jól képzett ápolónőkben. Az ápolónők tekintélye Már' a pályaválasztásnál kezdődnek a gondok. A szakiskolába jelentkező 14 éves kislányok közül kevesen sejtik, hogy tulajdonképpen mire vállalkoznak. Más szakmáknál is hasonló a helyzet, de a hivatástudat a gyógyításban elengedhetetlen követelmény. Akiben nincs áldozat- készség, nem marad meg a pályán, ha igen, annál rosszabb. Csodálható-e, hogy az első ajánlatra sokan otthagyják az egészségügyet. A nővérek viszonylag szerény jövedelmére hivatkozással csak az igazság egy kis részét mondjuk ki. Ez a szempont Magyarországon a fizetésemelés után még inkább másodrendűnek minősíthető. Abban látom a bajt, hogy e foglalkozásnak nincs elég társadalmi tekintélye. Lengyelországban és néhány más államban ezért kötik újabban főiskolai végzettséghez a vezető ápolónői beosztásokat. A diploma megszerzéséhez a növendékeknek el kell mélyedniök az ápolástan, szociológia, a pszichológia, a pedagógia és a szervezés tan tudományában. Az eddig végzettek általában jól megállják helyüket. A többség természetesen továbbra is főiskolai képesítés nélkül dolgozik. Kórházi teremfelügyelők A mi képzési rendszerünk az elsők között vette figyelembe az orvosi tevékenység változásait. Mind kevesebb idejük jut arra, hogy külön-külön foglalkozzanak a betegekkel. A gyógyításban mind nagyobb szerepet kap a technika, mind nagyobb a szakosodás. A beteg joggal igényli, hogy törődjenek személyes gondjaival, legyen kinek elmondania örömeit, bánatait, vagyis humanizált kapcsolat alakuljon ki a páciens és a gyógyító intézmény között. Sok terhet levesznek az ápolónőkről a lengyel kórházakban nagy számmal alkalmazott teremfelügyelők. ök tartják rendben az ágyakat, szolgálják föl az ebédet, segítenek a takarításban. Sokkal többet foglalkoztatnának a kórházak, ha lenne elég jelentkező. Kevesen vannak, pedig még az általános iskolában bukdácsolókat is fölveszik. Nagy örömmel értesültem a modem berendezéssel, kiváló felszereléssel készülő új kórházakról. A jobb körülmények önmagukban is javítják a gyógyítás hatékonyságát. A megnövekedett lehetőségek teljesebb kihasználását szervezeti intézkedések, szemléleti változások segíthetik, gyorsíthatják. Törődés a beteggel Az általános helyhiány ellenére sok embert „fölöslegesen” tartanak kórházban. Lengyelországban végzett fölmérések szerint időnként és helyenként 30 százalékot is elérhet az orvosilag indokolatlanig ott-tartottak aránya. A varsói kórházakban ápoltak 7 százalékát — például — szociális meggondolások miatt gyógyítják ily módon. A rossz lakásviszonyoktól kezdve megbízható házi betegápoló hálózat hiányáig egy csomó tényező növeli a gyógyító intézmények gondjait. E kérdésekkel is foglalkozik az emberközpontú kórházzal kapcsolatos vizsgálat, kutatás. A varsói orvostovábbképzési intézet, a Lengyel Tudományos Akadémia filozófiai és szociológiai intézete, valamint a lengyel szociológusok egyesületének kórházi-szociológiai szakosztálya behatóan tanulmányozza — egyebek között — az orvos-társadalomlélektani vonatkozásokat. Abból indultak ki, hogy a legkedvezőbb körülmények között társadalmunkban minden gyógyítható beteg meggyógyul, ha a beteg viselkedése az egészségügyi dolgozók, és fordítva, ha az egészségügyieké a beteg igényei szerint alakul. E kívánalmaknak csak akkor felelhetnek meg a gyógyító intézmények, ha nagyobb szerepet kapnak az orvostovábbképzésben a társadalomtudományok, elmé- lyülten foglalkoznak klinikai lélektannal, klinikai szociológiával, klinikai pedagógiával. Javasolják pszichológusok és klinikai pedagógusok alkalmazását. Hazánkban nyilvánvalóvá yált, hogy mielőbb létre kell hozni a napközi rendszerű kórházak hálózatát, a tartós betegek folyamatos gondozásának társadalmi szervezetét. E gondolatok csak jelezhették, Äogy milyen sokirányú, körültekintő munkával alakíthatók ki az emberközpontú kórházak, amelyekben minden működésének alanyát és tárgyát, az embert szolgálja és lehetővé teszi, hogy megteremtődjék a technikai vívmányok, az orvostudomány és az emberről szerzett ismeretek hatékony alkalmazásának egysége, lehetősége. Mondani sem kell, hogy Lengyelországban is nagy figyelemmel követik a magyar kollégák kísérleteit, eredményeit. Doc. dr. hab. Helena Csorba Az új Büntető Törvénykönyv \T Mindenkinek kötelessége és alapvető érdeke, hogy ’ • védje és gyarapítsa az ország vagyonát. Ennek jelentőségét húzza alá, hogy az új Büntető Törvénykönyv egész fejezetet szentel a gazdasági bűncselekményeknek. A vásárlók érdeke is Gazdálkodási kötelezettség megszegéseként foglalja össze a Btk. az olyan cselekményeket, amikor valaki megszegi termék előállítására, forgalmára, .felhasználására, bejelentésére, készletben tartására vagy kezelésére vonatkozó kötelességeit. Ha ezzel a népgazdaságnak hátrányt okoz, 5 évig terjedhet büntetése. Napjainkban különösen nagy jelentősége van annak, hogy a beruházásoknál minden fillér oda kerüljön, ahol népgazdaságilag a legnagyobb szükség van rá. A Btk. ötévi szabadságvesztésig terjedhető büntetést helyez kilátásba annak, aki a meghatározott beruházás céljára szánt pénzt a céltól eltérően használ fel, illetve beruházást más célra rendelt összegekből valósít meg. A népgazdaság és a vásárló- közönség védelmét egyaránt szolgálja a Btk.-nak az a rendelkezése, ameft a rossz minőségű termék forgalomba hozataláról szól. Eszerint az a vezető munkakört betöltő dolgozó, aki jelentős mennyiségű vagy értékű rossz minőségű árunak jó minőségűként való értékesítése, forgalomba hozatala iránt intézkedik, bűntettet követ el és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ugyanígy bünteti a törvény azt is, aki a termékminőség megállapításának szabályait megszegve teszi lehetővé a rossz árucikknek jó minőségűként való forgalomba hozatalát. A gyárból kikerülő rossz termékért tehát — ha azt a jó minőségűként akarják forgalomba hozni . — büntetőjogilag felelős az igazgató, a minőségért felelős középvezető és a meós is! Bűntettnek minősíti a törvény, ha valaki minőséget .tanúsító ok- • iratban jelentős mennyiségű vagy értékű termékről valótlan adatot tanúsít. Az ezért kiszabható büntetés 3 évig terjedhet. Ugyanez szabható ki arra is, aki olyan jelzéssel hoz forgalomba jelentős mennyiségű terméket, amelynek az nem felel meg. A gazdálkodás rendjéért Több bűncselekmény összefog- vlaló címe: A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények. Nem tesz különbséget a törvény aszerint, hogy a népgazdaság érdekeit egyéni érdekből vagy valamilyen kisebb csoport, gazdasági egység érdekében sértik meg. Közismert, hogy a csoportérdekből elkövetett bűncselekmények mögött az esetek nagy részében egyéni érdekek állnak. Az elkövető védekezhet azzal, hogy vállalata, szövetkezete vélt érdekében cselekedett — de tettét ez nem menti! Elsőként említi a Btk. a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények sorában az üzérkedést. Ezt az követi el, aki jogosulatlan kereskedelmi tevékenységet folytat, vagy vállalkozást tart fenn, áruval gazdaságilag indokolatlan kereskedést űz, árdrágításra alkalmas módon üzérkedik. Ha a cselekményt üzletszerűen, illetve bűnszövetségben, jelentős mennyiségű vagy értékű árura, a devizagazdálkodás megsértésével összefüggésben (csempészés, vámorgazdaság), vagy gazdálkodó szervezet szabályszerű működésével álcázva követik el, a büntetés 5 évig terjedhet. Ennél is súlyosabb lehet, 8 évig emelkedhet a büntetés, ha a bűn- cselekménnyel hátrányt okoznak a népgazdaságnak. Kihatásában hasonló bűncselekmény az árdrágítás. Az követi el, aki áruért a hatósági vagy egyébként kötelező árnál többet kér, köt ki vagy fogad el. Árdrágító az is, aki hatósági ár hiányában úgy állapítja meg valaminek az árát, hogy tisztességtelen haszna legyen. Ha ezt üzletszerűen, bűnszövetségben, jelentős mennyiségű árura, illetve jelentős nyereség elérése céljából követik el, a büntetés 5 évig, ha pedig a népgazdaságnak ezzel hátrányt okoznak, 8 évig terjedhet. Súlyos, a népgazdaság és a fogyasztóközönség érdekeit egyaránt sértő bűncselekmény a közellátás veszélyeztetése is. Ezt követi el, aki jogszabályban meghatározott tilalom, illetve a gazdálkodás szabályai ellenére megsemmisíti, használhatatlanná teszi, elrejti, eltitkolja vagy felhasználja a rendelkezésére álló termékkészletet. Ugyancsak veszélyezteti a közellátást az, aki valamiből szükségleténél jóval nagyobb készletet szerez be és ezzel megnehezíti, hogy mások is vásárolhassanak abból. Ha jelentős mennyiségű vagy értékű termékkel követnek el ilyen bűn- cselekményt, a büntetés elérheti az 5 évi szabadságvesztést is. A tulajdon védelmében Általában szabálysértésnek minősül kisebb értékű dolgok ellopása, így a bolti, áruházi lopás is — ezer forint érték alatt. Ám ugyanezt vétségként kell elbírálni, ha bűnszövetségben, közveszély színhelyén, dolog elleni erőszakkal követik el. (Közveszély: árvíz, földrengés, tűzvész, amely közriadalmat okoz, s ezt előszeretettel használják ki a tolvajok.) Nagyobb érték ellopását 3 évig terjedhető szabadságvesztéssel rendeli büntetni az új Büntető Törvénykönyv. Ugyanilyen büntetés vár ■ arra, aki muzeális tárgyat lop el. Jelentős érték ellopásáért 8 évig terjedhető szabadságvesztést is kiszabhat a bíróság. Hasonló módon emelkedő büntetési tételeket állapít meg a Btk. a sikkasztás. vétségére, illetve bűntettére. Csalást az követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz. Aki a szabálysértési értékhatáron aluli összegre követi el a csalást, vétséget követ el, ha bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen, illetve különös visz- szaesőként valósítja meg a bűn- cselekményt. Az okozott kár értéke szerint emelkednek a büntetési tételek. A különösen nagy Erik az izsáki barack • Az érett Májusvirágát szedik az izsáki szövetkezet gyümölcsösében. • Nagyság, minőség, érettségi fok szerint válogatva készítik elő az őszibarackot budapesti szállításra. (Straszer András felvételei.) kárt okozó csalásért 8 évig terjedhető szabdságvesztést róhat ki a bíróság. Hűtlen kezelés, rablás, gépkocsilopás Társadalmi tulajdont károsító cselekmény a hűtlen kezelés, amit az követ el, aki a rábízott vagyon kezeléséből folyó kötelességeinek megszegésével kárt okoz. Nagyobb vagyoni hátrány okozása esetén 3, jelentős vagyoni hátránynál 5, különösen nagy vagyoni hátrány okozásáért pedig 8 évi szabadságvesztés a kiszabható büntetés felső határa. A hanyag kezelés — mint gondatlanságból elkövetett bűncselekmény — 3 évig terjedhető szabadságvesztéssel büntethető. A rablás súlyosabb bűncselekmény, mint a lopás, hiszen ennek elkövetője erőszakot alkalmaz, a megtámadott életét, testi .épségét fenyegeti. Ide tartozik a tolvajnyelven markecolásnak nevezett bűncselekmény is, amikor valakit öntudatlan állapotba hoznak, lerészegítenek, s így szedik el értéktárgyait, pénzét. Rablásért a büntetés 10 évig, különösen nagy érték esetén pedig 15 évig is terjedhet. Sok kárt okoznak a társadalmi tulajdonban, de magánszemélyek vagyonában is a rongálok. Ha nagyobb értékű a kár, illetve, ha muzeális tárgy sérül meg a rongálás következtében, a büntetés elérheti a 3 évi szabadságvesztést. Korábban többféle, fogalmazásban került már a büntető törvénykönyvekbe a gépkocsilopás. Az új Btk. jármű önkényes elvételének nevezi azt, ha valaki gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, vagy a rábízott járművet használja a tulajdonostól kapott felhatalmazás nélkül. Ez vétség, amiért két évig, súlyosabb esetben öt évig terjedhető szabadságvesztés a büntetés. Cikksorozatunkban igyekeztünk megismertetni az olvasóval az új Büntető Törvénykönyvet. Nem törekedhettünk teljességre, hiszen a Btk. 367 paragrafusból álló vaskos kötet, amelynek tanulmányozása a vele naponta foglalkozó jogászok számára állandó feladat, s alapos megismerése hosz- szabb időt vesz igénybe. Várkonyi Endre Az izsáki Sárfehér Tsz. nagy kiterjedésű üzemi ültetvényében a mindössze két és fél hektárt elfoglaló Májusvirága őszibarackfajta érik a legkorábban. Átlagos időjárású esztendőben május végén, június elején már piroslik a fák lombjai között. Az idén ezt a gyümölcsfajtát is károsította a fagy, a nedvességhiány, ezért csak •június 18-án kezdhették meg ’ a szedését, Csavajda János kertészeti brigádjának tagjai. Evek óta nagy hullámverése van a magyar sajtóban az engedély nélküli építkezéseknek. Különböző szinten jogszabályokat hoztak a visszaszorításuk érdekében, ám úgy látszik, itt is érvényesül az igazság, hogy minden határozat annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Mert határozat bőségesen akad, nem is ezzel van baj. Az ilyen „vad építkezések” csak akkor szűnnének meg, ha a határozatok kibocsájtóibói nem hiányozna egy lényeges és perdöntő tulajdonság: a határozottság. Mert a határozat mitsem ér határozottság nélkül. Ügy látszik, ezzel — mármint a helyi hatóságok határozatlanságával — tisztában vannak mindazok, akik engedély nélküli épít; kezésre szánják el magukat, mert példák sora bizonyítja, hogy végül is nem a tanács, nem az építésügyi hatóság akarata érvényesül, hanem a szabálytalankodó állampolgáré. Még akkor is így van ez, ha némely szakigazgatási szerv „kiszab” néhány ezer forintos pénzbüntetést. Az összeget az illető kifizeti, netán fellebbez miatta. de végül is a „viskó” marad a talpán. Az elmondottakat egy bácsalmási példával kívánjuk bizonyítani. Nem azért mintha a megye más községeiből, városaiból nem találtunk volna példákat, hanem mert talán ez az eset érzékelteti legjobban, hogy semmit sem ér a határozat, ha hiányzik a határozottság. A múlt év novemberében B. J. bácsalmási lakos elhatározta, hogy sertéshizlalásra rendezkedik be. A szándékot tett követte és a Köztársaság utca 22. szám alatti lakásának udvarán hozzá is fogott a hizlalda felépítéséhez. Azért nem csupán ólat említünk, mert több mint száz darab, hízásra befogott sertés, ólban már nem férne el. A szomszédos házban lakó özvegy Sz. F.-né megrémült a nagy építkezéstől, mivel az az ő házától mindössze hatvan centiméterre volt, s előre érezte a bűzt, amely a sertések természetes velejárója. A Bácsalmási Nagyközségi Tanács szakigazgatási szervéhez fordult, s kérte: intézkedjenek. A tanács illetékese a helyszínen megállapította, hogy az idős asz- szonyhak igaza van. A sertéshizlalda valóban mindössze 60 centiméterre épül, özvegy Sz. F.-né lakóházától. S megszületett az első határozat 1978. december 13- án. Eben a határozatban a tanács kötelezi B. J.-t: bontson le az építményből annyit, hogy annak •a lakóháztól való legkevesebb távolsága három méter legyen. Ellenkező esetben ezer forint pénzbírsággal sújtják. Mondanunk sem kell, hogy az „ellenkező eset” történt, mert B. J. nem bontott. A szisztéma ezután is változatA frissen szedett barackot válogatás, osztályozás után jelenleg, kilogrammonként 18—26 forintos áron a Tolbuhin körúti vásárcsarnokban felállított, budapesti standján értékesíti az izsáki szövetkezet. Ugyanitt árusítja a nagyüzemben termelt kerti vete- ményt, a szövetkezeti háztájiból származó zöldségfélét, baromfit, és tojást is. lan: helyszín, ténymegállapítás, határozat, ezer forint büntetés, ha 1979. március 1-ig nem bontja le B. J. a már említett távolságon belüli építményt. Nem bontotta le. Ebben persze lehet, hogy közrejátszott a bizonytalansága is. A tanács ugyanis első határozatában három métert, a másodikban pedig már négy métert jelölt meg. A határozat ellen B. J. fellebbezett a járási hivatal műszaki osztályához. Itt újabb határozat született 1979. március 1-én, amely helybenhagyta a nagyközségi tanács által bozott döntést, vagyis bontani kell. Ezután — az előzmények ismeretében — nincs szükség jóstehetségre annak kimondásához, hogy B. J. fütyült mindenféle határozatra, és bontásra nem is gondolt. Sőt a megépült hizlaldát „feltöltötte” s több, mint száz darab sertést kezdett etetni, ami azzal járt, hogy a környéken érezhetően megváltozott a levegő ösz- sztétele, magyarul bűzlik az utca. A takarmányt nehéz járművek szállítják a sertéseknek, közvetlenül az idős asszony házának fala mellett (a ház vertfalú, alapozás nélküli épület). Az engedély nélküli építkezés híre eljutott a megyei tanács szakigazgatási szervéhez is. Onnan a helyszínre utazott egy szakember, kivizsgálta az ügyet. A kivizsgálás és az annak nyomán született döntés arról értesíti az idős asszonyt, hogy ha másként nem megy: „kényszerbontással a hó végéig lebontjuk a kérdéses ólat”. Jegyzőkönyvileg figyelmeztették B. J.-t a bontásra, s arra, hogy annak elmulasztása esetén kényszerlebontást alkalmaznak. A figyelmeztetés határideje május 29-én lejárt. Persze B. J. „elmulasztotta” a bontást, a tanács pedig ugyancsak elmulasztotta a kényszerbontást. A hizlalda tehát áll és működik, haragot, bosszúságot, bűzt árasztva maga körül. Legutóbb olyan hangok hallatszanak, hogy B. J. augusztusig haladékot kap, mivel akkorra beérT nek a hízók, leadja azokat, s utána nyugodtan bonthat. Van olyan magánértesülése is az idős asszonynak, amely szerint a nagyközségi tanács abban reménykedik, hogy B. J.-nek hamarabb elfogy a türelme, mint a hatóságnak... Ezért mondtuk azt írásunk elején, hogy határozat van, de határozottság nincs. Ezért nem félnek az engedély nélküli építkezők a helyi hatóságoktól. Persze nem is az a cél, Jhogy féljenek, hanem az, hogy tartsák be az állami előírásokat és az egyéni érdekek ne keresztezzék a közösség érdekeit. Ügy látszik azonban, hogy az egyén jobban tudja védeni érdekeit, mint a közösség, noha ez utóbbinak jogszabályok, haloságok állnak rendelkezésére. — dorgál — KENDŐZETLENÜL Mit ér a határozat?
