Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-20 / 142. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. június 20. Merre tartanak a juhásza tok? Anyag- és energiatakarékosság az ipari üzemekben Mostanában örvendetes . jelenségnek lehetünk tanúi. Három esztendővel-ezelőtt megállt a juhállomány csökkenése. Az 1975-ös kétmilliót alig meghaladó állomány az idei tavaszra kezdte megközelíteni a hárommilliót. Remélhető, hogy ez a folyamat — a birkanyájak gyarapodása — az elkövetkezendő években tovább tart. S ha így lesz, az egyértelműen kedvezőnek ítélhető a mai gazdasági helyzetben, s előre láthatóan a jövőben is. Nemcsak arról van szó, hogy a textilipar több, jó minőségű gyapjút igényel a hazai juh ászainkból. Ez is fontos és lényeges. Egykoron gyakorlatilag a gyapjú volt ennek az ágazatnak a fő terméke. Mostanában a gyapjú mellett azonban rendkívül fontos szerepet kapott a hústermelés, újabban pedig a kaskavál- sajit értékesítési lehetőségei alapján a tejtermelés is. A tejesbárányok, pecsenyebárányok keresett exportcikké lettek az elmúlt években. Jó az exportpiaca, a juhtejből készült sajtnak, és a jövő kilátásai is ígéretesek. Helytállni a versenyben Mindebből az tűnik ki, hogy a juhászatok termékei elfogadható áron értékesíthetők a külkereskedelemben. Az igaz, hogy az élelmiszer iránti kereslet világméretben egyre -növekszik. A nemzetközi kereskedelemiben az élelmiszer mind nagyobb szerepet játszik. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a vásárlóképes kereskedelem minden felkínált élelmiszert azonnal átvesz. Ellenkezőleg: a nemzetközi élelmiszerpiacon is nagy a konkurencia. Termékeinknek igen éles versenyben kell helyitállniok. S bizony ebből a versenyből nem mindig kerülnek ki győztesen élelmiszereink. Jó néhányszor lényegesen kisebb árat kapunk, mint amennyi a hazai termelési költségek figyelembevételével számunkra indokolt lenne. így aztán a mezőgazdasági termelés- fejlesztésben azokat az ágazatokat, amelyek gazdaságosan adnak biztonságosan értékesíthető termékeket, nagyon meg kell becsülni. A jelék szerint az ilyen ágazatok közié tartoznak a juhászatok is. Természetesen mindez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a hazái juhtenyésztésben nincs már semmi tennivaló. Azértj hogy a mai remények — akár a hazai textilipar, akár az export reményeiről legyen is szó — valóra váljanak, az állomány növelése, a termelés gazdaságosságának javítása is sok feladatot ad. A nagyüzemi juihtenyésztésben egyre sürgetőbben megoldandó a tartás olyasfajta korszerűsítése, amely jobbá teszi a munkakörülményeket, s biztosítja a magas színvonalú termelést. A mező- gazdasági foglalkoztatottak számának csökkenése ugyanis érezteti hatását a juhászatokban is. így tehát az igény jogos: kedvezőbb munkakörülmények között nőjön a juhászatokiban a munka termelékenysége. Mindezt úgy kellene megoldani, hogy közben az egy kilogramm- gyapjú, teij, hús termelésére számított költségek lehetőleg ne, vagy csak nagyon kis mértékben növekedjenek.Nagyobb költséggel — nagyobb eredményt Ez az utóbbi a nehéz feladat. A tapasztalatok szerint ugyanis a korszerűsítés azon kívül, hogy beruházási igényt támaszt, növeli is a termelés költségeit. Ez érthető, elfogadható, természetes dolog. Az azonban már nem magától értetődő, hogy a fajlagos költség is növekedjen. Tehát a többlet-ráfordítás adjon nagyobb hozamot, akkora hozamot, hogy az ellensúlyozza a termelés többletköltségét. A termelésben lévő tartalékokat keresve a legjelentősebb talán a szaporodás növelésében található. Sok olyan juhnyáj van állami gazdaságainkban, termelőszövetkezeteinkben, amelyek szaporulati mutatója alig haladja meg a 100-at. Vagyis egy esztendőben 100 anyától százegynéhány bárányt kapnak csalk. Ugyanakkor vannak nyájak, amelyek 150—180-as bárányszaporulatot érnek el. Az alacsony szaporulati szinttel magyarázható az is, hogy míg országosan az anyaállomány jelentősen, addig a vágójuh-ér- tékesítés csak kis mértékben növekszik. Az igaz, hogy értékesítés helyett sok gazdaság tenyésztésbe fogta a szaporulat nagy részét. Ezzel együtt, ezt figyelembe véve is sok azonban a javítani való a juhásza tokban a bá- rányszaporulat növeléséért. Gépesíteni a fejést Lassacskán beszerezhetők, előteremthetők a juihászatok korszerűsítésének anyagi-műszaki eszközei. Lényeges, hogy a gazdaságok valóban alapos megfontolás után lépjenek a korszerűsítés útján. Megfelelő, vagyis tényleg sokrétű és alapos elemzésnek kell megelőznie a döntéseket, hogy a juhászati termelés gazdaságossági lehetőségeit ne szalasszák el. Ma már sok gazdaságban — annak ellenére, hogy jó piaca van — nincs birkatej, mert nincs ember aki megfejje az anyaállatokat. Lehetőségnek kínálkozik a fejes gépesítése. Ezt a munkát is sikerült már külföldön racionálisan gépesíteni. Az első hazai próbálkozások most vannak kibontakozóban. Az azonban már előre tudott, hogy a korszerű fejőgépet csak nagy — mintegy háromezres — anyaállomány mellett lehet gazdaságosan üzemeltetni. Az elmúlt egy-két év tapasztalatainak figyelembevételével megállapítható: jó úton járnak juhászataink. Felélénkülőben a termelési kedv, a korszerűsítés iránti üzemi igény és nemcsak az igény. Tesznek is azért szocialista nagyüzemeink, hogy minden olyan tájon, amelyen létjogosultsága van ne sokadrangú, hanem elsőrangú feladat legyen a juhtenyésztés fejlesztése. Ez a szándék és gyakorlat a legfőbb garancia arra, hogy valóban többet adjanak a juhnyájak a gazdaságoknak is, az országnak is. F. I. Világszerte egyre nagyobb gondot okoz az energiaellátás és az ezzel való takaré- _______________________ ko sságról hazánkban is sok szó esik. Dicséretre méltó, hogy az üzemekben, vállalatoknál nemcsak beszélnek erről, hanem a gondosan kidolgozott intézkedési tervek végrehajtása általában meghozza a várt eredményeket. Lapunkban is többször visszatérünk e témára és a jövőben is számot adunk arról, hogy egyes termelő üzemekben hogyan sikerül kevesebb energia felhasználásával a korábbival azonos, illetve magasabb termelési eredményeket elérni. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárában Horváth István főmérnökkel beszélgettünk e témáról. — Gyárunk jelentős mennyiségű energiát használ fel — mondta a főmérnök. — Munkagépeink meghajtásához mintegy '500 különböző villanymotort, használunk, a műhelycsarnokokban pedig 1500 világítótest, illetve mintegy 4500 neoncső ad megfelelő fényt. Az árammal való takarékosságban a különböző intézkedések végrehajtásán túl igen sokat segítenek a szocialista brigádok. Vállalásaikban szerepel a többi között az is, hogy a felesleges világítást kikapcsolják és a villanymotoroknál Is nagy gondot fordítanak az üresjárat elkerülésére. Május végéig, a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva jelentős megtakarítást értünk el. Míg tavaly 782 ezer megawattéra áramra volt szükségünk, addig az idén csak 770 ezer megawatt-óra volt a fogyasztás. A fázisjavító berendezések jelentős segítséget nyújtanak a villamos energia hatékonyabb kihasználásában. Ennek köszönhetően például, a múlt év május végéig az áramszolgáltató vállalattól 20 ezer, az idén pedig az év első hónapjának megtakarítási eredményeként 33 ezer forintot kaptunk vissza. Jó eredményeket értünk el a fűtőolaj megtakarításában is. Van egy nagy teljesítményű vegyes tüzelésű kazánunk, s ebben mindenféle hulladékot hasznosítani tudunk. Tavaly május végéig 855 tonna olajat használtunk el, az idén pedig öt hónap alatt mindössze 195 tonnára volt szükségünk. Ugyancsak jelentős a vízfelhasználás megtakarítási eredménye. Bevezettük a vízórák fokozottabb, azaz mindennapos ellenőrzését, így szinte azonnal felfedezzük a felesleges fogyasztást. Gyárunkban ugyanis több föld alatti gőz- és vízvezetékcső van, s .ha ezek valamelyike eltörik, esetenként csak akkor szerzünk tudomást róla, mikor már jelentős mennyiségű gőz vagy víz elfolyik a földben. A vízórák azonnal jelzik a fogyasztás növekedését, s igen gyorsan meg tudjuk keresni ennek okát. Nem utolsósorban ennek köszönhető az idén május végéig csak 7536 köbméter vizet használtunk el, míg a múlt év első Öt hónapjában 8474 köbméter volt a felhasznált mennyiség. Az energiával való takarékoskodás mellett jó eredményeket érünk el az alapanyagok megtakarításában. Az általunk gyártott bútorok néhány alkatrészét megfelelő minőségű hazai fából készítjük, s ezzel az idén a félév végéig mintegy 100 köbméter import fenyő fűrészárut tudunk helyettesíteni. Ha számításba vesz- szük, hogy az import fa köbmétere 4 ezer forint, a hazai fáé pedig csak 2700 forint, akkor érzékelhető, hogy milyen jelentős összeget nyertünk. A bútor rugóinak gyártására az NSZK-ból és Ausztriából importált acélhuzalt használunk. Most megkezdtünk egy kísérletet; a December 7. Drótművek által küldött 2 tonna hazai acélból készítünk rugókat. Ha beválik, akkor évente mintegy 5 tonnával kevesebb importhuzalra lesz szükségünk. Az Újpesti Gépelemgyár kecskeméti gyárában már most gondolnak a fűtési idényre. A műhelycsarnokokat fűtő termo-gene- rátorokra termosztátokat szereltek, s ezek vezérlése mellett egyenletes a gázfogyasztásuk. Terveik között szerepel a rossz hatásfokkal működő gázkonvektorok leállítása is. A fűtési idény megkezdése előtt nagy teljesítményű gázkazánt szerelnek fel és ennek segítségével központi fűtés ad majd a télen meleget. Nagy gondot fordítanak a villamos energia gazdaságos felhasználására is. Felszereltek egy teljesítményregisztrálót, s ezzel állandóan figyelemmel tudják kísérni a fogyasztást. A gyár térvilágításának hálózatára fémkapcsolót szereltek, amely automatikusan megszünteti a világítást amikor már nincs rá szükség. A műhelyekben energia-őrjárati naplót vezetnek, ebbe jegyzik a hiányosságokat, a feleslegesen működő gépet, és természetesen azt is ki azért a felelős. A gyár műszaki szakemberei jelentős eredményt értek el a vízfelhasználás csökkentésében. A nagy teljesítményű kompresszor hűtővize eddig elfolyt, s ez naponta átlag 10—12 köbméter vizet jelentett. A közelmúltban megoldották a hűtés zárt rendszerét, s így a felmelegedett víz lehűlve szinte a végtelenségig újra felhasználható. O. L. — Baja egyik jelentős vízi-vasúti és tehergépkocsi-forgalmú tranzit raktára a Duna-parton épült, kétcsarnokos ÁTI-raktár. Az első csarnok már évek óta különböző vállalatok tárolójaként látja el feladatát, de az egyre növekvő igények miatt már szűknek bizonyult a tárolótér. Az újabb fedett csarnok — melyben teljesen gépesített mindenféle áru rakodása — a napokban készült el, s a hivatalos átadása június 22-én lesz. Természetesen a bővült rakodóteret újabb darupályával látták el.- A szabadtéri tárolótéren óriási konténerek sorakoznak, melyek a korszerű szállítás nélkülözhetetlen eszközei. Felvételeink az ATI-telepről készültek. • Az elkészült új raktárcsarnok. (Szabó Ferenc felvételei.) • Uszályba rakodik a nagy teljesítményű daru. • Sorakoznak a konténerek. • Bagdadba irányuló uszályba kerül az áru. Veszteglés - két sorompó között Jászszentlászló belterületén a forgalmas közutat vasúti sínpár keresztezi. Ha vonat halad át, természetesen le van zárva a sorompó. Erről az ügyeletes MÁV-dol- gozó gondoskodik, mindig pontosan, a szolgálati előírás szerint, de gyakorta teremt balesetveszélyes helyzetet is. A részletekről sok érdekelt nevében értesítette szerkesztőségünkéit Farkas József helyi lakos. Mint közli, a környék olyannyira beépített, hogy a sorompó kezelője nem látja a kereszteződés forgalmát, így aztán csak a csengővel jelzi, mikor szándékozik leereszteni a sorompót. Csakhogy ez a hang egyáltalán nem, vagy alig hallható a motorzajtól. A járművezetők ezért nemegyszer csupán a sínek közvetlen közelében veszik észre a mögöttük és előttük lecsukódó sorompót. A legutóbbi esetre május 24-én, a reggeli órákban került sor, akkor egy erőgép és egy személygépkocsi volt kénytelen a lezárt területen belül maradni. Az efféle veszteglés pedig nem éppen veszélytelen a robogó vonatszerelvények karnyújtásnyi szomszédságában. Eme kellemetlenség megelőzhető lenne, ha a csengetéssel egy- időben jelzőlámpa figyelmeztetne a sorompó lezárására. A községbeliek a javaslatukkal már többször is felkeresték a szegedi vasút- igazgatóságot, de a mai napig nem kaptak semmiféle választ. S talán ennél is nagyobb baj, hogy a várt intézkedésre sem került még sor. Reméljük a MÁV szakemberei a sorompó okozta veszélyhelyzet megszüntetése érdekében mielőbb intézkednek. Az idő mindenkinek érték Sok kecskeméti lakos, közöttük a Műkertvárosban lakó Mezei Béla kifogásolja, hogy a szolgáltató vállalatok díjbeszedői, valamint a pén2t hozó postások bedobják a postaládákba az értesítést tartalmazó .papiroskát, majd továbbállnak. Pedig ott- jártukkor éppen odahaza tartózkodott a címzett, aki azután loholhat, hogy a gáz-, illetve villanyszámlájának összegét mielőbb kiegyenlítse, vagy éppen felvegye a családi pótlékot, a gyermek- gondozási segélyt. N Ezek az esetek nagyon időigényesek. Ennek elejét lehetne venni, ha a díjbeszedő és a postás rendszeresen becsengetne. És még egy probléma: a Délalföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat kecskeméti üzemegysége például a díjibefizetési időt zömmel a délelőtti és a kora délutáni órákra korlátozta. Azok tehát, akik reggelenként a gyrmekeiket bölcsődébe, óvodába, iskolába viszik, majd utána sietnek munkahelyükre, ahol délután 4 óráig, fél ötig dolgoznak, már sajnos nem tudnak eleget tenni tartozásaiknak a DÉGÁZ által megjelölt helyen és időben. S minthogy e számla összegét az értesítés keltétől számított 6 napon belül lehet szankció — vagyis a gázszolgáltatás megszüntetése —nélkül rendezni, így nem marad más hátra, csak az, hogy az érintett fogyasztók a vállalati, hivatali munkájukat félbeszakítva igyekeznek eleget tenni kötelezettségeiknek. Olvasóink javaslatát támogatva, mi is arra kérjük a DÉGÁZ-t, hogy a díjbefizetés idejét némileg módosítsa, mégpedig úgy, hogy esetleg délben, az ebédidőben is álljon a fogyasztók rendelkezésére, a délutáni pénzbeszedői fogadó óráit, illetve a pénztári órákat pedig legalább 6-ig hosz- szabbítsa meg. Átadás előtt a bajai ÁTI-raktár Mikor lesz új üzlet a Miklovicsfaluban? Kecskemét északnyugati perem- kerületében fekszik Miklovicsfa- lu. Az itt lakók gyakran a kereskedelmi gondokról beszélnek, amint arra Virágh Erzsébet mik- lovicsfalui lakos felhívta a figyelmünket. Olvasónk közlése nyomán körülnéztünk az egyetlen üzletben, ahol nagy a zsúfoltság. A polcok mellett roppant óvatosan lehet csak közlekedni, nehogy lesodorjuk az árukat, közöttük az üvegeseket. Aztán hétvégeken és ünnepnapok előtt félórákig kell sorban állni, míg áruhoz juthat az ember, de olykor még az alapvető cikkeket sem lehet délután már megkapni. S a hoppon maradt vásárló ilyenkor csak . azt teheti, hogy elmegy a legalább egy kilométerre, vagy még távolabb levő belvárosi boltba. Hallottunk arról, hogy a Mik- lovicsfalu új üzletet kap rövidesen. A környékbeliek is tudnak erről, de semmi konkrétumról. Összeállította: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-31«
