Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-19 / 141. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. június 19. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Közös erővel a bányászatban A nehéz földtani viszonyok közé települt szilárd ásványi nyersanyagkincsekben viszonylagosan szegény Magyarországon különösen fontos feladat a bányászat műszaki színvonalának állandó emelése. Ennek a megfontolásnak az alapján építette ki sokrétű KGST-kapcsolatait a Bányászati Kutató Intézet és a Bányászati Tervező Intézet, amelyeknek egyesüléséből alakult meg az év elején a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet. Üj bányák, bányarekonstrukciók A bányászattervezésben kialakult KGST-együttműködésben magyar részről szerepet vállaltak a Magyar Szénbányászati Tröszt és a Bányászati Aknamélyítő Vállalat szakemberei is. Ennek a kooperációnak egyik legjelentősebb vállalkozása a hasonló földtani viszonyok között működő, napi 6, 10, és 15 ezer tonnás, illetve ennél is nagyobb teljesítményű bányaüzemek típus- modelljeinek kidolgozása. A magyar szakemberek elsősorban a 6 ezer tonnás modell kialakításában vettek részt, hiszen ebbe a kategóriába tartozik a jelenlegi kiépítés alatt levő márkushegyi bánya is. A jövőben pedig bekapcsolódnak a 15 ezer tonnás modell kidolgozásába, annál inkább, mórt munkájuk eredménye jól felhasználható lesz például a mányai bányaüzem kiépítésének tervezésénél. A már kidolgozott modellek figyelembevételével építették meg például Márkushegyen a tömbösített üzemi és szociális létesítményeket, s alkalmazták a hálótervezés módszerét. A dudari és a balinkai bányák rekonstrukcióját is a KG3T- együttműködésben kidolgozott irányelvekhez igazodva készítik elő. Küzdelem a vízbetörés ellen Fontos útmutatásokat adott a közös munka arra is, hogyan lehet csökkenteni a bányászat, elsősorban a szénbányászat környezetkárosító hatását. Ezekre az útmutatásokra is tekintettel voltak, amikor meghatározták, hogy a mányai bánya térségében mennyi vizet emelhetnek ki a környezet víz- gazdálkodásának károsítása nélkül, s a kitermelt vizet milyen módszerrel lehet annyira megtisztítani, hogy ne csak ipari, hanem akár ivóvízként is hasznosíthassák. Különösen kiemelkedő szerepet játszottak a magyar szakemberek a vízföldtani problémák közös tanulmányozásában. Ennek egyik látványos bizonyítéka az az eljárás, amelyet a Bányászati Kutató Intézetben dolgoztak ki a repedezett, tehát vízbetöréssel fenyegető kőzetek tömítésére. Amikor például körülbelül két éve a víz teljesen elöntötte Szlovéniában a ka- zaricai bányát, a segítségül hívott magyar szakemberek saját módszerükkel elzárták az utat a víz elől, úgyhogy a szivárgás tökéletesen megszűnt. Minthogy a vízbetörés a bányászat egyik legsúlyosabb veszélye, az eredeti magyar módszert egy szovjet eljárás felhasználásával még tovább kívánják fejleszteni. Kábeltömlők a hidraulikához A nagy teljesítményű föld alatti szénbányászatban ma már hidraulikusan működő, nagy teher viselésére alkalmas, önjáró biztosító szerkezetet alkalmaznak. A hidraulikus berendezéseket egymással és az automata, vagy legalábbis távvezérléssel hidraulikus kábelek és különölegesen megbízható csatlakozók közvetítésével keil összekapcsolni. Ezek a kábelek lehetnek egészen kis átmérőjűek is, de nagy, akár ezer atmoszférás nyomást is károsodás nélkül kell elviselniük, ráadásul a bányák állandó mozgásban levő, különleges viszonyai között is könynyen szerelhetőknek és kezelhetőknek kell lenniök. A vezérlőberendezést a moszkvai központi bányászati intézet — az IGD — készíti, a parancs- továbbító „idegszálaknak” a célszerű, jói alkalmazható kábeleknek és csatlakozóiknak a kifejlesztését viszont a magyar szakemberek vállalták. Feladatuk fontosságát érzékelteti, hogy már eddig is a kívánatosnál jóval több vezeték okoz alkalmatlanságot a bányákban a munkahelyeken. Ezért a magyar szakemberek a TAURUS Gumiipari Vállalat közreműködésével elkészítették először az öt-, majd a tízcsatornás kábeltömlőt. Ebben a mindössze néhány centiméter átmérőjű, megbízhatóan szigetelt, nagy nyomás elviselésére képes gumitömlőben tehát 10 távbeszélőkábel méretű vezeték fut végig, és így egy- tizedére csökken a hidraulikus berendezések közötti összeköttetés által okozott kényelmetlenség. A komplett rendszer üzemi kísérlete rövidesen megkezdődik a Szovjetunióban. Az értékes alkatelemek kinyeréséhez ki kell dolgozni ,a szén cseppfolyósításának, gázzá alakításának, a füstszegény, sőt, füstmentes brikettek előállításának, a kohókokszgyártás korszerűsítésének módszereit stb. Ebben az együttműködésben a magyar szakemberek egyik leglényegesebb feladata a szén pi- rotizísének, vagyis annak tanulmányozása, hogy hőkezelés útján a nagy szánmolekulákat miképpen lehet kis szénmolekulákká átalakítani, ami az egyik előfeltétele a szénnek az előbbiekben körvonalazott gazdaságos felhasználásához. Ebben a kutatásban részt vesz a Magyar Tudományos Akadémia Szerves Kémiai Kutató Laboratóriuma is. Minthogy azonban a természetben előforduló szénkészletek minősége nem azonos, annak a megállapításához, hogy melyik fajtából mit lehet gazdaságosan előállítani, ki kell dolgozni a szenek osztályozásának — mégpedig az egész KGST-együttműködésen belül egységes klasszifikációjának — módszerét. Ez a munka ma még csak az ismeretanyag összegyűjtésénél tart. Csupán a következő években alakulhat ki az üzemileg is hasznosítható eljárás. (MTI—APN) AZ ÉPÍTŐIPAR „KENYERE” így készül a cement... • Az automatizált cementgyár Számítógépközpontja. A világ cementtermelése hallatlan módon növekszik, ami két okra vezethető vissza. Az egyik az, hogy az építkezéseken tégla helyett egyre inkább nagyméretű, könnyű és előre gyártható elemeket használnak, a másik pedig abban áll, hogy a mélyépítésben a közlekedés és az energiaipar állandó fejlődése óriási méretű létesítményeket kíván (utak, repülőterek, gátak). A cementgyártásban igen nagy mennyiségű anyagot kell mozgatni. Ezért cementgyárat ott lehet csak létesíteni, ahol a két legfontosabb nyersanyag — a mészkő és az agyag — együtt, viszonylag tisztán és nagy meny- nyiségben fordul elő. Természetesen egy új gyár létesítésekor ezenkívül még az energiával, vízzel való ellátottságot, az út- és vasúthelyzetet is figyelembe veszik. A gyárba szállított mészkövet először felaprít já'k, majd összekeverik nagyon pontos — a minőségtől függő — arányban a kiszárított agyaggal. A keverék előbb kalapácsos törőbe, majd golyósmalomba kerül, ahol finom lisztté őrlik. A keverék innen a homogenizáló silóba jut, ahol sűrített levegővel átkeverik, így a liszt összetétele egyöntetű lesz, majd folyamatosan a klin- kerégető kemencébe továbbítják. A kemencében a keveréket előmelegítik, majd lehűtik. A folyamat során alakulnak ki a keverékben azok a tulajdonságok, amelyeket a későbbiek során a cementtől általában megkívánunk. A kemencékből kikerült anyagot — a künkért —, amely az égetés során a nagy hőmérséklet hatására 'kis golyócskákká áll ösz- sze, a cementmaiamba juttatják, ahol elkészül a cement. A cementgyár folyamatosan üzemel. A hatalmas berendezések irányítása, működésük összehangolása központi vezérlőteremből történik, innen indíthatók, szabályozhatók a gépek. Itt mutatják a különféle műszerek a motorok teljesítményadatait, a berendezésekben uralkodó hőmérséklet- és nyomásértékeket, onnan láthatók — beépített televíziós kamera és képernyő segítségével — azok a kritikus helyek, ahol az anyag elakadása, feltorlódása komoly üzemzavar okozója lehet, s végül ide futnak be a hibajelzések. Hiba észlelése esetén a központi vezérlőteremben dolgozó mérnök azonnal cselekedhet. Az ügyeletes mérnök segítségére van az automatika is. A Kirgiz Tudományos Akadémia Automatizálási Intézetében kidolgozták a helyi cementgyár teljes automatizálási tervét, alhol az új gépsor 21 egységének összesen 250 technológiai műveletét számítógép irányítja. HA JÓ A BEÁLLÍTÁS, KEVESEBB BENZIN FOGY Sikeres az új szolgáltatás A kiskunfélegyházi és környékbeli autósok nagy örömére április eleje óta nem kell vidékre vinni gépkocsijukat az időszakos műszaki vizsgára. Az AFIT kiskunfélegyházi szervizében bevezették a zárt technológiás műszaki vizsgáztatást. Ennek tapasztalatairól érdeklődtünk a napokban Tóth Zoltántól, a szerviz vezetőjétől. — Már régen foglalkozunk vizsgáztatással — mondta , Tóth Zoltán — de korábban a mi feladatunk csak a felkészítés volt, a KPM külön vizsgabiztosa végezte el a felülvizsgálatot és adta meg a további üzemben tartási engedélyt. Most, hogy bevezettük az új, zárt technológiás rendszert. Fekete Sándor minőségi ellenőri aki letette a szükséges vizsgát, a jármű elkészülte után azonnal levizsgáztatja a járművet. — Milyen gépkocsik használatát hosszabbítják meg? — A személygépkocsik közül 13 márka 46 típusa jöhet hozzánk vizsgáztatásra, a tehergépkocsik közül pedig 9 márka 23 típusát fogadjuk. Ezeken kívül engedélyünk van az Ikarusz 211 típusú autóbusz műszaki vizsgáztatására is. A magánautósokon kívül egyre több üzem és intézmény bíz meg bennünket az előkészítéssel, illetve vizsgáztatással. A FŰSZERT és más vállalatok mellett most kezdünk neki a Villamos- szigetelő és Műanyaggyár helyi gyára hat gépkocsija felülvizsgálatának. Az igények növekedése természetesen megköveteli, hogy belső átszervezéssel még gyorsabbá és jobbá tegyük e munkát. Most hozunk létre úgy a délelőtti, mint délutáni műszakban egy- egy háromtagú brigádot. E két kollektívának csakis az előkészítés lesz a feladata. — Gondot jelent az átszervezés? — Sajnos, igen. Mint más termelőüzemekben, nálunk is akadályozza a munkát a létszám- hiány. Negyvennyolc dolgozónk tevékenysége megkönnyítésére most is fel tudnánk venni legalább 8—10 különböző szakembert. Ennek ellenére az év eddig eltelt hónapjaiban jó eredményeket értünk el. A múlt évben 15 millió forint volt a bruttó árbevételünk, s az idén már május végéig elértük a 6,7 milliót. Június végéig ez az összeg várhatóan 8.1 millióra növekszik. Ez nem utolsósorban annak köszönhető, hogy a korábbihoz viszonyítva javult az alkatrészellátás, és természetesen ezzel lerövidült a javítások átfutási ideje is. A beszélgetés után rövid látogatást tettünk a műhelycsarnokban, ahol Fekete Sándor vizsga- biztos éppen egy Ladát „vallatott”. — Az első műszaki vizsgánál általában nincs sok baj — mond• A vizsgabiztost segíti tevékenységében Tóth Ákos minőségi ellenőr, aki szintén vizsgát tett, és hozzájárul az ügyfelek gyorsabb kiszolgálásához. Felvételünk idején egy Lada lengés- csillapítójának állapotát ellenőrizte a vizsgáló berendezéssel. ta. — Aki a szabályoknak megfelelően használja a járművet, gondoskodik a megfelelő karbantartásról, az nagyon gyorsan és főleg olcsón „ússza meg” az első vizsgát. A második és további vizsgáknál már több az alkatrész- csere és nem megy egyik óráról a másikra a levizsgáztatás. — Mennyi az átfutási idő? — Ez természetesen a gépjármű állapotától függ. Nem egyszer alig néhány óra múlva már viheti a tulajdonos a járművét. A diagnosztikai sor műszerei nagyon pontos adatokat adnak a műszaki állapotról, s ha valami hibát észlelünk, azonnal kijavítjuk. Napjainkban egyre nagyobb jelentősége van a fogyasztásmérésnek és a helyes beállításnak. Volt olyan ügyfelünk, aki a műszaki Vizsga után visszajött és elmondta, hogy nem ismér a kocsijára, a vizsga előtti használathoz hasonló igénybevétel mellett jelentősen csökkent a fogyasztása. O. L. • Fekete Sándor vizsgabiztos, műszerrel állapítja meg, hogy a motor mennyire szennyezi a levegőt. A kapott adatokból sok másra is tud következtetni. A Z ELŐ VIL A G VED ELME A két közeget meghódító békákról lesz szó, innen tudományos nevűk, az Amphibia, görögül any- nyit jelent: kettős élet. Hazánkban kormányrendelet intézkedik a gerinces fauna veszélyeztetett állatcsoportjainak védelméről. Többek között kimondja, hogy az összes hazai két- éltűt (bizonyos kivétellel, melyre az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal adhat engedélyt) tilos: elejteni, elfogni, tartani, gyűjteni, szállítani, értékesíteni, kikészíteni, külföldre juttatni vagy egyéb módon szándékosan pusztítani, illetve élettevékenységében zavarni. Felháborodva olvassuk, nézzük vagy hallgatjuk a tudósítást, hogy valamilyen emberi tevékenység következtében ismét eggyel szaporodott a veszélyeztetett állatfajok száma. Elborzadunk attól a kegyetlenségtől, ahogyan a tehetetlen fókabébik ezreit gyilkolják le brutális módon — jégcsákány- nyal — tömött bundájukért. Azon már kevesebben szörnyülködünk, ha valaki rálép, jobbik esetben odébb rúg egy útjába kerülő, éjszakai vadászatra induló varam- gyos békát. Vajon miért kígyót, békát kiáltunk arra, akire vegyes érzelmekkel gondolunk? A bizarr formájú Citroen-autó- kat békának becézik a franciák. Bevallhatjuk, jogosan emlékeztetnek rájuk széles, lapos, vigyor- gó képükkel. De csak addig válthatnak ki ellenszenvet, amíg tulajdonságaikat meg nem ismerjük. Valahogy így vagyunk a kétéltűekkel is... Talán nem késő szólni a kertjeinkben előforduló békákról. Rendszertani osztályuk ősei mintegy 420 millió évvel ezelőtt, nehézkes csúszómászóként léptek elsőként a szárazföldre. Ezeket a több mázsás, szépnek éppen nem mondható ragadozókat már nem sikerült volna olyan egyszerűen félrerúgni. Nálunk — az Alföldön — a farkatlan kétéltűek képviselik osztályukat. A tél elmúltával felkeresik a tavakat, tócsákat vagy egyéb vizeket, hogy ott párosodjanak, lerakják petéiket, amelyek már ebihal korukban kezdik tizedelni a szúnyoglárvákat. Vizenyős réteink elmaradhatatlan lakói a kecskebékák, a tavibékák, a gyepibékák és a koncertben disszonáns unkák. Ritkán vándorolnak kedvenc vízparjaik közeléből. Itt várják dülledt szemükkel kémlelve a látóhatárt, örökké éhesen az arra kószáló rovarokat. Ezeket, a főleg nappal vadászó állatokat értelmi képességeik alapján bátran a buták csoportjába sorolhatjuk. A kecskebéka ismételten ráugrik arra a piros rongydarabbal álcázott horogra, amiről kínkeservvel, nyelvét felszakítva éppen az imént pottyant le. A levelibéka az egyetlen békafaj, amely szimpátiát vált ki apró termetével, légies mozgásával, élénkzöld színével. Ennek a mintegy 250 fajt számláló nemzetségnek tagjai hírhedt és kíméletlen légypusztítók. Szerencsétlenül járt rovarok ezrei a bizonyítékai az ügyes kis vadászok technikájának és csillapíthatatlan étvágyának. Észrevehetetlenül ülnek tapadókorongjaik segítségével a vízparti nád, temetők, erdők, kertek növényeinek nedves levelei árnyékos oldalán. Ha valamilyen rovar ereszkedik le tőlük 30—40 centiméteres távolságra, akkor nyelvkivetéssel, esetleg ugrással kombinálva célozzák és teljes biztonsággal ragadják meg. Á kertek falánk éjszakai ragadozói, fontos szerepet kaphatnak a biológiai növényvédelemben. Alkonyaikor bújnak elő nedves rejtekhelyükről az igazi „csúfságok”, a varras — vagy varangyos — békák. Étlapjuk ínyenc fogásai a kertészeti növényeinken hízó meztelen csiga, az éjjeli pillangó hernyója, lárva, egyszóval minden. Csupán egy a kikötés, hogy mozogjon. Az utolsó pillanatban megmerevedő földi giliszta számára a menekülést jelenti a mozdulatlansága, a béka figyelme másra terelődik és odébb maszik. Az Alföldön a zöld varangy a gyakoribb, de előfordul a barna varangy is, ezeknek a 15—20 éves kort is elérő, mozgó méreglaboratóriumoknak természetes ellenségük szinte nincs is. Nem tanácsos „királyfit megváltó csókot” nyomni szomorkás ábráza- tukra. Rokonukat, az Amerikában élő. agát, kísérletképpen elszaporították egy cukornádültetvényen, ahol tökéletes pusztítást végzett a kártevők között. Olyan jól sikerült a kísérlet, hogy miután nem volt mit enniük, elárasztották a közeli falvakat és ott ténykedtek tovább. Egy, a zöld varanggyal összetéveszthető, de azzal ellentétesen, magányos éjszakai vándor tartozik még kétéltű faunánkhoz. A zöld-fehér foltos, piros pöttyökkel tarkított függőlegese pupillájú ásóbéka. Társaihoz hasonlóan a kertek kártevőit tizedeli. Nemzeti érdekünk élővilágunk, környezetünk védelme! Hiába az országos intézkedés, hiába a Kiskunsági Nemzeti Park példamutatása, ha egy szőlőtőke vagy egy paradicsompalánta mellett, agyonvernek egy-egy hasznos állatot. A mezőgazdaság belterjesedésével, nagyfokú gépesítésével egyre inkább kiszorunak ezek a védett állatok eredeti élőkörnyezetükből, s kényszerülnek emberközelben élni. Fogadjuk el társnak ezeket a hasznos rovarpusztítókat, hiszen nem kémek mást, csak szabad éjszakai vadászterületet, ahol nyomot nem hagyva munkálkodnak. Az, hogy ez a terület éppen a mi kertünk, inkább örüljünk neki. Nappal ritkán találkozhatunk velük, talán csúfságuk tudatában, gondosan elrejtőznek. Mi lennénk szegényebbek, ha egy tavaszon nem szólalna meg a békakoncert! Czauner Péter Két világ lakói, a békák
