Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-19 / 141. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1979. június 19. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Közös erővel a bányászatban A nehéz földtani viszonyok közé települt szilárd ásványi nyersanyagkincsekben viszonylagosan szegény Magyarorszá­gon különösen fontos feladat a bányászat műszaki színvo­nalának állandó emelése. Ennek a megfontolásnak az alap­ján építette ki sokrétű KGST-kapcsolatait a Bányászati Kutató Intézet és a Bányászati Tervező Intézet, amelyeknek egyesüléséből alakult meg az év elején a Központi Bányá­szati Fejlesztési Intézet. Üj bányák, bányarekonstrukciók A bányászattervezésben kiala­kult KGST-együttműködésben magyar részről szerepet vállaltak a Magyar Szénbányászati Tröszt és a Bányászati Aknamélyítő Vál­lalat szakemberei is. Ennek a kooperációnak egyik legjelentősebb vállalkozása a ha­sonló földtani viszonyok között működő, napi 6, 10, és 15 ezer tonnás, illetve ennél is nagyobb teljesítményű bányaüzemek típus- modelljeinek kidolgozása. A ma­gyar szakemberek elsősorban a 6 ezer tonnás modell kialakításában vettek részt, hiszen ebbe a kate­góriába tartozik a jelenlegi kiépí­tés alatt levő márkushegyi bánya is. A jövőben pedig bekapcsolód­nak a 15 ezer tonnás modell ki­dolgozásába, annál inkább, mórt munkájuk eredménye jól felhasz­nálható lesz például a mányai bá­nyaüzem kiépítésének tervezésé­nél. A már kidolgozott modellek fi­gyelembevételével építették meg például Márkushegyen a tömbösí­tett üzemi és szociális létesítmé­nyeket, s alkalmazták a hálóter­vezés módszerét. A dudari és a balinkai bányák rekonstrukcióját is a KG3T- együttműködésben kidolgozott irányelvekhez igazodva készítik elő. Küzdelem a vízbetörés ellen Fontos útmutatásokat adott a közös munka arra is, hogyan lehet csökkenteni a bányászat, elsősor­ban a szénbányászat környezetká­rosító hatását. Ezekre az útmuta­tásokra is tekintettel voltak, ami­kor meghatározták, hogy a má­nyai bánya térségében mennyi vi­zet emelhetnek ki a környezet víz- gazdálkodásának károsítása nél­kül, s a kitermelt vizet milyen módszerrel lehet annyira megtisz­títani, hogy ne csak ipari, hanem akár ivóvízként is hasznosíthas­sák. Különösen kiemelkedő szerepet játszottak a magyar szakemberek a vízföldtani problémák közös ta­nulmányozásában. Ennek egyik látványos bizonyítéka az az eljá­rás, amelyet a Bányászati Kutató Intézetben dolgoztak ki a repede­zett, tehát vízbetöréssel fenyegető kőzetek tömítésére. Amikor pél­dául körülbelül két éve a víz tel­jesen elöntötte Szlovéniában a ka- zaricai bányát, a segítségül hívott magyar szakemberek saját mód­szerükkel elzárták az utat a víz elől, úgyhogy a szivárgás tökéle­tesen megszűnt. Minthogy a víz­betörés a bányászat egyik legsú­lyosabb veszélye, az eredeti ma­gyar módszert egy szovjet eljárás felhasználásával még tovább kí­vánják fejleszteni. Kábeltömlők a hidraulikához A nagy teljesítményű föld alatti szénbányászatban ma már hidrau­likusan működő, nagy teher vise­lésére alkalmas, önjáró biztosító szerkezetet alkalmaznak. A hid­raulikus berendezéseket egymás­sal és az automata, vagy legalább­is távvezérléssel hidraulikus kábe­lek és különölegesen megbízható csatlakozók közvetítésével keil összekapcsolni. Ezek a kábelek le­hetnek egészen kis átmérőjűek is, de nagy, akár ezer atmoszférás nyomást is károsodás nélkül kell elviselniük, ráadásul a bányák állandó mozgásban levő, külön­leges viszonyai között is köny­nyen szerelhetőknek és kezelhe­tőknek kell lenniök. A vezérlőberendezést a moszk­vai központi bányászati intézet — az IGD — készíti, a parancs- továbbító „idegszálaknak” a cél­szerű, jói alkalmazható kábelek­nek és csatlakozóiknak a kifej­lesztését viszont a magyar szak­emberek vállalták. Feladatuk fon­tosságát érzékelteti, hogy már ed­dig is a kívánatosnál jóval több vezeték okoz alkalmatlanságot a bányákban a munkahelyeken. Ezért a magyar szakemberek a TAURUS Gumiipari Vállalat köz­reműködésével elkészítették elő­ször az öt-, majd a tízcsatornás kábeltömlőt. Ebben a mindössze néhány centiméter átmérőjű, meg­bízhatóan szigetelt, nagy nyomás elviselésére képes gumitömlőben tehát 10 távbeszélőkábel mére­tű vezeték fut végig, és így egy- tizedére csökken a hidraulikus berendezések közötti összekötte­tés által okozott kényelmetlenség. A komplett rendszer üzemi kí­sérlete rövidesen megkezdődik a Szovjetunióban. Az értékes alkatelemek kinye­réséhez ki kell dolgozni ,a szén cseppfolyósításának, gázzá alakí­tásának, a füstszegény, sőt, füst­mentes brikettek előállításának, a kohókokszgyártás korszerűsí­tésének módszereit stb. Ebben az együttműködésben a magyar szakemberek egyik leg­lényegesebb feladata a szén pi- rotizísének, vagyis annak tanul­mányozása, hogy hőkezelés útján a nagy szánmolekulákat miképpen lehet kis szénmolekulákká átala­kítani, ami az egyik előfeltétele a szénnek az előbbiekben körvo­nalazott gazdaságos felhasználá­sához. Ebben a kutatásban részt vesz a Magyar Tudományos Aka­démia Szerves Kémiai Kutató Laboratóriuma is. Minthogy azonban a természet­ben előforduló szénkészletek mi­nősége nem azonos, annak a megállapításához, hogy melyik fajtából mit lehet gazdaságosan előállítani, ki kell dolgozni a sze­nek osztályozásának — mégpedig az egész KGST-együttműködésen belül egységes klasszifikációjának — módszerét. Ez a munka ma még csak az ismeretanyag össze­gyűjtésénél tart. Csupán a követ­kező években alakulhat ki az üzemileg is hasznosítható eljárás. (MTI—APN) AZ ÉPÍTŐIPAR „KENYERE” így készül a cement... • Az automatizált cementgyár Számítógépközpontja. A világ cementtermelése hal­latlan módon növekszik, ami két okra vezethető vissza. Az egyik az, hogy az építkezéseken tégla helyett egyre inkább nagymére­tű, könnyű és előre gyártható elemeket használnak, a másik pe­dig abban áll, hogy a mélyépítés­ben a közlekedés és az energia­ipar állandó fejlődése óriási mé­retű létesítményeket kíván (utak, repülőterek, gátak). A cementgyártásban igen nagy mennyiségű anyagot kell mozgat­ni. Ezért cementgyárat ott lehet csak létesíteni, ahol a két leg­fontosabb nyersanyag — a mész­kő és az agyag — együtt, vi­szonylag tisztán és nagy meny- nyiségben fordul elő. Természe­tesen egy új gyár létesítésekor ezenkívül még az energiával, vízzel való ellátottságot, az út- és vasúthelyzetet is figyelembe ve­szik. A gyárba szállított mészkövet először felaprít já'k, majd össze­keverik nagyon pontos — a mi­nőségtől függő — arányban a ki­szárított agyaggal. A keverék előbb kalapácsos törőbe, majd golyósmalomba kerül, ahol fi­nom lisztté őrlik. A keverék in­nen a homogenizáló silóba jut, ahol sűrített levegővel átkeverik, így a liszt összetétele egyöntetű lesz, majd folyamatosan a klin- kerégető kemencébe továbbítják. A kemencében a keveréket elő­melegítik, majd lehűtik. A fo­lyamat során alakulnak ki a ke­verékben azok a tulajdonságok, amelyeket a későbbiek során a cementtől általában megkívánunk. A kemencékből kikerült anyagot — a künkért —, amely az égetés során a nagy hőmérséklet hatá­sára 'kis golyócskákká áll ösz- sze, a cementmaiamba juttatják, ahol elkészül a cement. A cementgyár folyamatosan üzemel. A hatalmas berendezések irányítása, működésük összehan­golása központi vezérlőteremből történik, innen indíthatók, sza­bályozhatók a gépek. Itt mutat­ják a különféle műszerek a mo­torok teljesítményadatait, a be­rendezésekben uralkodó hőmér­séklet- és nyomásértékeket, on­nan láthatók — beépített tele­víziós kamera és képernyő se­gítségével — azok a kritikus he­lyek, ahol az anyag elakadása, feltorlódása komoly üzemzavar okozója lehet, s végül ide fut­nak be a hibajelzések. Hiba ész­lelése esetén a központi vezér­lőteremben dolgozó mérnök azon­nal cselekedhet. Az ügyeletes mérnök segítsé­gére van az automatika is. A Kirgiz Tudományos Akadémia Automatizálási Intézetében kidol­gozták a helyi cementgyár tel­jes automatizálási tervét, alhol az új gépsor 21 egységének összesen 250 technológiai műveletét szá­mítógép irányítja. HA JÓ A BEÁLLÍTÁS, KEVESEBB BENZIN FOGY Sikeres az új szolgáltatás A kiskunfélegyházi és környék­beli autósok nagy örömére áp­rilis eleje óta nem kell vidékre vinni gépkocsijukat az időszakos műszaki vizsgára. Az AFIT kis­kunfélegyházi szervizében beve­zették a zárt technológiás műsza­ki vizsgáztatást. Ennek tapaszta­latairól érdeklődtünk a napokban Tóth Zoltántól, a szerviz vezető­jétől. — Már régen foglalkozunk vizsgáztatással — mondta , Tóth Zoltán — de korábban a mi fel­adatunk csak a felkészítés volt, a KPM külön vizsgabiztosa vé­gezte el a felülvizsgálatot és adta meg a további üzemben tartási en­gedélyt. Most, hogy bevezettük az új, zárt technológiás rendszert. Fekete Sándor minőségi ellenőri aki letette a szükséges vizsgát, a jármű elkészülte után azonnal levizsgáztatja a járművet. — Milyen gépkocsik használa­tát hosszabbítják meg? — A személygépkocsik közül 13 márka 46 típusa jöhet hozzánk vizsgáztatásra, a tehergépkocsik közül pedig 9 márka 23 típusát fogadjuk. Ezeken kívül engedé­lyünk van az Ikarusz 211 típusú autóbusz műszaki vizsgáztatására is. A magánautósokon kívül egy­re több üzem és intézmény bíz meg bennünket az előkészítéssel, illetve vizsgáztatással. A FŰ­SZERT és más vállalatok mellett most kezdünk neki a Villamos- szigetelő és Műanyaggyár helyi gyára hat gépkocsija felülvizsgá­latának. Az igények növekedése természetesen megköveteli, hogy belső átszervezéssel még gyorsab­bá és jobbá tegyük e munkát. Most hozunk létre úgy a délelőt­ti, mint délutáni műszakban egy- egy háromtagú brigádot. E két kollektívának csakis az előkészí­tés lesz a feladata. — Gondot jelent az átszerve­zés? — Sajnos, igen. Mint más ter­melőüzemekben, nálunk is aka­dályozza a munkát a létszám- hiány. Negyvennyolc dolgozónk tevékenysége megkönnyítésére most is fel tudnánk venni lega­lább 8—10 különböző szakembert. Ennek ellenére az év eddig el­telt hónapjaiban jó eredményeket értünk el. A múlt évben 15 mil­lió forint volt a bruttó árbevéte­lünk, s az idén már május végéig elértük a 6,7 milliót. Június vé­géig ez az összeg várhatóan 8.1 millióra növekszik. Ez nem utol­sósorban annak köszönhető, hogy a korábbihoz viszonyítva javult az alkatrészellátás, és természete­sen ezzel lerövidült a javítások átfutási ideje is. A beszélgetés után rövid láto­gatást tettünk a műhelycsarnok­ban, ahol Fekete Sándor vizsga- biztos éppen egy Ladát „valla­tott”. — Az első műszaki vizsgánál általában nincs sok baj — mond­• A vizsgabiztost segíti tevé­kenységében Tóth Ákos minőségi ellenőr, aki szintén vizsgát tett, és hozzájárul az ügyfelek gyor­sabb kiszolgálásához. Felvéte­lünk idején egy Lada lengés- csillapítójának állapotát ellen­őrizte a vizsgáló berendezéssel. ta. — Aki a szabályoknak meg­felelően használja a járművet, gondoskodik a megfelelő karban­tartásról, az nagyon gyorsan és főleg olcsón „ússza meg” az első vizsgát. A második és további vizsgáknál már több az alkatrész- csere és nem megy egyik óráról a másikra a levizsgáztatás. — Mennyi az átfutási idő? — Ez természetesen a gépjármű állapotától függ. Nem egyszer alig néhány óra múlva már viheti a tulajdonos a járművét. A diag­nosztikai sor műszerei nagyon pontos adatokat adnak a műszaki állapotról, s ha valami hibát ész­lelünk, azonnal kijavítjuk. Nap­jainkban egyre nagyobb jelentő­sége van a fogyasztásmérésnek és a helyes beállításnak. Volt olyan ügyfelünk, aki a műszaki Vizsga után visszajött és elmond­ta, hogy nem ismér a kocsijára, a vizsga előtti használathoz ha­sonló igénybevétel mellett jelen­tősen csökkent a fogyasztása. O. L. • Fekete Sándor vizsgabiztos, műszerrel állapítja meg, hogy a motor mennyire szennyezi a levegőt. A kapott adatokból sok másra is tud következtetni. A Z ELŐ VIL A G VED ELME A két közeget meghódító bé­kákról lesz szó, innen tudományos nevűk, az Amphibia, görögül any- nyit jelent: kettős élet. Hazánkban kormányrendelet intézkedik a gerinces fauna ve­szélyeztetett állatcsoportjainak védelméről. Többek között ki­mondja, hogy az összes hazai két- éltűt (bizonyos kivétellel, melyre az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal adhat en­gedélyt) tilos: elejteni, elfogni, tartani, gyűjteni, szállítani, érté­kesíteni, kikészíteni, külföldre jut­tatni vagy egyéb módon szándé­kosan pusztítani, illetve élettevé­kenységében zavarni. Felháborodva olvassuk, nézzük vagy hallgatjuk a tudósítást, hogy valamilyen emberi tevékenység következtében ismét eggyel sza­porodott a veszélyeztetett állat­fajok száma. Elborzadunk attól a kegyetlenségtől, ahogyan a tehe­tetlen fókabébik ezreit gyilkolják le brutális módon — jégcsákány- nyal — tömött bundájukért. Azon már kevesebben szörnyülködünk, ha valaki rálép, jobbik esetben odébb rúg egy útjába kerülő, éj­szakai vadászatra induló varam- gyos békát. Vajon miért kígyót, békát kiáltunk arra, akire ve­gyes érzelmekkel gondolunk? A bizarr formájú Citroen-autó- kat békának becézik a franciák. Bevallhatjuk, jogosan emlékez­tetnek rájuk széles, lapos, vigyor- gó képükkel. De csak addig vált­hatnak ki ellenszenvet, amíg tu­lajdonságaikat meg nem ismer­jük. Valahogy így vagyunk a két­éltűekkel is... Talán nem késő szólni a kert­jeinkben előforduló békákról. Rendszertani osztályuk ősei mint­egy 420 millió évvel ezelőtt, ne­hézkes csúszómászóként léptek elsőként a szárazföldre. Ezeket a több mázsás, szépnek éppen nem mondható ragadozókat már nem sikerült volna olyan egyszerűen félrerúgni. Nálunk — az Alföldön — a far­katlan kétéltűek képviselik osz­tályukat. A tél elmúltával felke­resik a tavakat, tócsákat vagy egyéb vizeket, hogy ott párosod­janak, lerakják petéiket, amelyek már ebihal korukban kezdik tize­delni a szúnyoglárvákat. Vizenyős réteink elmaradhatat­lan lakói a kecskebékák, a tavi­békák, a gyepibékák és a kon­certben disszonáns unkák. Ritkán vándorolnak kedvenc vízparjaik közeléből. Itt várják dülledt sze­mükkel kémlelve a látóhatárt, örökké éhesen az arra kószáló rovarokat. Ezeket, a főleg nappal vadászó állatokat értelmi képes­ségeik alapján bátran a buták csoportjába sorolhatjuk. A kecs­kebéka ismételten ráugrik arra a piros rongydarabbal álcázott ho­rogra, amiről kínkeservvel, nyel­vét felszakítva éppen az imént pottyant le. A levelibéka az egyetlen béka­faj, amely szimpátiát vált ki apró termetével, légies mozgásával, élénkzöld színével. Ennek a mint­egy 250 fajt számláló nemzetség­nek tagjai hírhedt és kíméletlen légypusztítók. Szerencsétlenül járt rovarok ezrei a bizonyítékai az ügyes kis vadászok techniká­jának és csillapíthatatlan étvá­gyának. Észrevehetetlenül ülnek tapadókorongjaik segítségével a vízparti nád, temetők, erdők, ker­tek növényeinek nedves levelei árnyékos oldalán. Ha valamilyen rovar ereszkedik le tőlük 30—40 centiméteres távolságra, akkor nyelvkivetéssel, esetleg ugrással kombinálva célozzák és teljes biz­tonsággal ragadják meg. Á kertek falánk éjszakai raga­dozói, fontos szerepet kaphatnak a biológiai növényvédelemben. Alkonyaikor bújnak elő nedves rejtekhelyükről az igazi „csúfsá­gok”, a varras — vagy varangyos — békák. Étlapjuk ínyenc fogá­sai a kertészeti növényeinken hí­zó meztelen csiga, az éjjeli pil­langó hernyója, lárva, egyszóval minden. Csupán egy a kikötés, hogy mozogjon. Az utolsó pilla­natban megmerevedő földi gilisz­ta számára a menekülést jelenti a mozdulatlansága, a béka figyel­me másra terelődik és odébb ma­szik. Az Alföldön a zöld varangy a gyakoribb, de előfordul a barna varangy is, ezeknek a 15—20 éves kort is elérő, mozgó méreglabo­ratóriumoknak természetes el­lenségük szinte nincs is. Nem ta­nácsos „királyfit megváltó csó­kot” nyomni szomorkás ábráza- tukra. Rokonukat, az Amerikában élő. agát, kísérletképpen elszapo­rították egy cukornádültetvényen, ahol tökéletes pusztítást végzett a kártevők között. Olyan jól sike­rült a kísérlet, hogy miután nem volt mit enniük, elárasztották a közeli falvakat és ott ténykedtek tovább. Egy, a zöld varanggyal össze­téveszthető, de azzal ellentétesen, magányos éjszakai vándor tarto­zik még kétéltű faunánkhoz. A zöld-fehér foltos, piros pöttyökkel tarkított függőlegese pupillájú ásóbéka. Társaihoz hasonlóan a kertek kártevőit tizedeli. Nemzeti érdekünk élővilágunk, környezetünk védelme! Hiába az országos intézkedés, hiába a Kis­kunsági Nemzeti Park példamuta­tása, ha egy szőlőtőke vagy egy paradicsompalánta mellett, agyon­vernek egy-egy hasznos állatot. A mezőgazdaság belterjesedésével, nagyfokú gépesítésével egyre in­kább kiszorunak ezek a védett állatok eredeti élőkörnyezetükből, s kényszerülnek emberközelben élni. Fogadjuk el társnak ezeket a hasznos rovarpusztítókat, hi­szen nem kémek mást, csak sza­bad éjszakai vadászterületet, ahol nyomot nem hagyva munkálkod­nak. Az, hogy ez a terület éppen a mi kertünk, inkább örüljünk neki. Nappal ritkán találkozha­tunk velük, talán csúfságuk tuda­tában, gondosan elrejtőznek. Mi lennénk szegényebbek, ha egy tavaszon nem szólalna meg a békakoncert! Czauner Péter Két világ lakói, a békák

Next

/
Thumbnails
Contents