Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-19 / 141. szám
1979. június 19. • PETŐFI NÉPE • 3 Válasz cikkünkre v . Mekkora legyen a húsadag? A Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalattól kaptuk az alábbi levelet: „A Petőfi Népe május 5-i számában foglalkozott a társadalmi ellenőrök által végzett vizsgálatok tapasztalataival. Többek között a cikk írója szóvá tette, hogy a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat Hírős éttermében súlycsonkítás történt. A kalkuláció szerint 12 dekagramm húst kellett kiszolgálni, ezzel szemben 6, illetve 7 dekagramm volt a kiszolgált hús mennyisége adagonként. Amennyiben ez a megállapítás valóban súlycsonkítást jelentene, joggal érdemelte volna meg a sajtó nyilvánosságát és ennek nyomán a jóérzésű emberek elítélő és a hatóságok elmarasztaló véleményét. Azonban a vizsgált esetben nem károsodott volna a vendég az alábbiak miatt: A cikk által felemlített tíz adagra készített kalkulációban szereplő, 1,20 kilogramm hús — jelen esetben csontos sertéskaraj — mennyisége a nyers, sütés előtti hús súlyát jelenti. A vendéglátóiparban a technológiai számítások szerint az egészben sült húsok a sütés során a nyers súlyuk 38 százalékát veszítik el. Továbbá a vendéglátás számára biztosított sertéskaraj 8,0—8,5 százalék csontot tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a társadalmi ellenőrök sült és csontnélküli sertéskarajadagokat mértek, ezért a fenti százalékszámok alapján az egy adagra jutó 12 dekagramm nyers hús 46 százalékát kell veszteségként a nyers húsból leszámítani. Így egy adag sült, csont nélküli sertéskaraj súlyának 6—6,5 dekagramm között kell lenni. Mindezek bizonyítják fenti megállapításunkat, miszerint a 6 és 7 dekagrammos csemegesertéskaraj-adagok kitálalásánál nem történt súlycsonkítás. Widder Ferenc igazgató.” A szerkesztőség megjegyzése: A fenti levél, melyet még hat másik helyre is elküldték, kétségtelenül precízen magyarázza meg az ellenőri kifogás indokolatlanságát. Csak arra nem ad választ, mi a véleménye a felettes szerv vezetőinek az ellenőrök fontos tevékenységéről, magáról az ellenőrzésről, mint minden munka nélkülözhetetlen követelményéről? Nem értjük azt sem. hogy ott, a helyszínen az adagokra vonatkozó információ miért nem állt azonnal rendelkezésre, miért csak egy hónap múltán sikerült rá fényt deríteni? Nem akarunk a „kákán is csomót keresni”, de bizonyos, hogy minden vendéglátó egységnél — s bármely munkahelyen, bizonyára nálunk is — nem ennyi, de többször ennyi hibát lelhetnénk rövid idő alatt. A nemlétező hibát, persze nem kell hagyni magunkon száradni. A kérdés csak az. valóban mindig hat deka az a hat deka? S az a bizonyos súlyveszteség mindig el kell, hogy érje a 46 százalékot? S vajon mit szólna mindehhez a „technológiai számításhoz” egy gyakorló háziasszony? Vajon ez azt jelenti, hogy minden esetben a konyhai műveletek során majdnem a felére csökken a feldolgozott hús mennyisége? Nem akarunk vitatkozni a vendéglátóipar hivatalos számításaival, de úgy véljük, ez esetben inkább a „mundér becsületének” védelméről van szó. JÁTSZÓTÁRSAK • A veszprémi Kittenberger Kálmán Állatkert mackója nemcsak az állatkertben érzi jól magát, hanem a város óvodáiban is, ahová gondozójával gyakran ellátogat — a gyermekek örömére. • Tálos Károly budapesti állatidomár kis oroszlánt nevel belvárosi lakásában. A kéthónapos oroszlánkölyök szívesen játszik az idomár kisfiával. (MTI-fotó — KS.) Az új Büntető Törvénykönyv T A múlt év végén fogadta el az országgyűlés az új Büntető Törvénykönyvet, ami az idén július elsején lép hatályba. Elődje, az 1979 első felében még érvényben levő Btk. 1961-óta szabályozza a büntető jogszolgáltatást. Csaknem két évtized telt el közben, az ország társadalmi és gazdasági fejlődésében olyan nagy horderejű változások következtek be, amelyek szükségessé tették az új Büntető Törvénykönyv megalkotását. ható ki, legkisebb tétele három hónap, a felső határ pedig az életfogytiglani. Az utóbbi ugyancsak kivételes büntetés, akkor mondható ki, ha a halálbüntetés túl szigorú lenne ugyan, de az elítéltet mégis véglegesen el kell szigetelni a társadalomtól. A határozott idejű szabadságvesztés leghosszabb időtartama 15, több súlyos bűncselekmény egyidejű elbírálása esetén 20 év. A Btk. hatálya A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény alapján kell elbírálni, de a korábban elkövetett cselekménynél is az új törvényt alkalmazzák a bíróságok, ha eszerint már nem minősül bűncselekménynek, illetve a réginél enyhébb elbírálás alá esik a cselekmény. Területileg a Btk. hatálya kiterjed a Magyarország területén elkövetett bűncselekményekre és azokra is, amelyeket magyar állampolgár külföldön követ el. Magyar területnek számítanak a külföldön járó magyar hajók és repülőgépek is. Külföldi állampolgárt akkor kell a magyar törvény szerint felelősségre vonni, ha külföldön elkövetett cselekménye mind a magyar, mind az elkövetés helyén érvényes törvények szerint bűncselekmény. Állam és emberiség elleni bűncselekményt elkövető nem magyar állampolgár ellen mindenképpen a magyar törvényt kell alkalmazni, s a büntető eljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el. Azonos érvényű a magyar bíróság ítéletével a külföldi bíróságé, ha azt nemzetközi szerződés írja elő, vagy ha a külföldi bíróság a magyar hatóságok felajánlása alapján járt el. Ha viszont külföldi bíróság már elítélte a magyar törvények hatálya alá tartozó személyt, a legfőbb ügyész határozza meg, -hogy itthon újra bíróság elé állítsák-e az elkövetőt. Amennyiben igen, úgy a külföldön letöltött büntetést az itthon kiszabottba be -kell számítani. Módot ad az új Btk. arra, hogy a külföldön kiszabott büntetést a magyar állampolgár itthon tölthesse le, és hogy a magyar bíróság által elítélt ugyancsak saját hazájában állja ki az itt rárótt büntetést. Ezt nevezi a büntetőjog a büntetés végrehajtása átvételének, illetve átengedésének. Van arra is lehetőség, hogy a külföldi saját hazájában feleljen Magyarországon elkövetett bűn- cselekményéért. A Btk. 8. paragrafusa szerint felajánlhatja a magyar bíróság, hogy a külföldi ellen az eljárást saját országának hatóságai folytassák le. Kimondja a Büntető Törvény- könyv, hogy magyar állampolgár más államnak nem adható ki. Nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kiadható a nem magyar állampolgár, de viszonosság alapján sem léhet kiadni akkor, ha cselekménye akár a magyar, akár a kérő ország törvényei szerint nem bűncselekmény, illetve ha az illető nem -büntethető. Mindenképpen meg kell tagadni annak a kiadatását, aki Magyarországon -menedékjogot kért és kapott. Büntetésnemek Négyféle főbüntetést és hétféle mellékbüntetést ismer a Btk., a bíróságoknak ezek közül kell megválasztani azt a .büntetésnemet, amely arányban áll az elkövetett bűncselekménnyel. Természetesen a Büntető Törvény- könyv határozza meg azt is, hogy milyen cselekményért milyen, mennyire súlyos büntetés járhat. A büntetési tételek általában alsó és felső határ között mozognak, ezen belül kell mérlegelniük a bíráknak. Főbüntetésként a legsúlyosabb: a halálbüntetés. Köztudomású, hogy az utóbbi években ezt nagyon ritkán mondták ki és még ritkábban hajtották végre. Az új Btk. kimondja: Halálbüntetést kivételesen és csak ak-kor lehet kiszabni, ha — a bűncselekmény és az elkövető kiemelkedő társadalomra veszélyességére, a bűnösség különösen magas fokára figyelemmel — a társadalom védelme csak e büntetés alkalmazásával biztosítható”. Csakis olyan személyt szabad halálra ítélni, aki tettének elkövetésekor huszadik évét betöltötte. A halálbüntetés azonban egyetlen bűncselekménynél sem szerepel kizárólagos büntetésként. A bíróság minden esetben mérlegelheti, hogy a vádlottat hosszú időre szóló, esetleg életfogytig tartó szabadságvesztésre vagy halálra ítélje-e. Szabadságvesztés igen sokféle bűncselekmény elkövetőire mondVegrehajtási intézetek Jelenleg a büntetésvégrehajtási intézeteknek négy fokozata van: fegyház, szigorított börtölt, börtön és fogház. Az új Btk. ezt háromra csökkenti, megszüntetve a szigorított börtönt. A legsúlyosabb bűncselekmények' elkövetői, a leghosszabb büntetésre ítéltek fegyházba kerülnek. Ugyancsak fegyház vár a többszörös visszaesőkre. Ennél enyhébb fokozat a börtön, ahol a szándékos bűntettekért kiszabott rövidebb idejű büntetéseket -kell letölteni, s ide kerülnek a vétséget visszaesőként elkövetők -is. Fogházban töltik büntetésüket a gondatlan cselekményekért elítéltek. Humánus rendelkezés, hogy az elítéltek feltételes szabadságra bocsáthatók. Életfogytiglanra ítéltet húsz év, más, fegyházbüntetést töltő elítélteket büntetésük négyötödének kitöltése után lehet feltételesen szabadságra bocsátani. A börtönnél a büntetés háromnegyedének, a fogháznál pedig kétharmadának (kiállása után van erre lehetőség. Természetesen mindig csak olyanoknál, akiknél alapos remény van arra, hogy a továbbiakban törvénytisztelő állampolgárként fognak élni és dolgozni. Nem bocsátható feltételes szabadságra — a többi között — a többszörös visszaeső. Javító-nevelő munka Harmadik főbüntetésnem a javító-nevelő munka. Ennek legrövidebb időtartama 6 hónap, leghosszabb 2 év, összbüntetésként 3 év. A javító-nevelő munkára ítélt köteles a számára kijelölt helyen dolgozni, munkabéréből 5 és 30 százalék közti összeget levonnak, személyi szabadságában egyébként nincs korlátozva. Az idén életbe lépő Btk.-ban a pénzbüntetés, .mint főbüntetés változatlanul megmarad. Változatlanul szabnak ki a bíróságok pénzbüntetést szabadságvesztés mellett mellékbüntetésként is. Várkonyi Endre (Folytatjuk) „Sokat számít a személyes példamutatás” Kiskőrösön a városban szinte mindenki ismeri Jeszte Károlyt. a Kiskőrösi Vegyesipari Szövetkezet főművezetőjét, a területi tartalékosklub titkárát. Ezt a társadalmi funkciót mindössze négy esztendeje tölti be, de azóta tartják számon ezt a klubot, ugyanis ezt megelőzően nem volt érdemi tevékenység a tártaiékor sok között. Az indulásról, a kezdetről beszélgettünk a 45 éves. energikus férfival, s közvetlen munkatársával, Fejes Jánossal. — Régen dolgozom a MHSZ- ben, s amikor megbíztak a tartalékosklub vezetésével, elhatároztam, először szűkebb környezetemben, a munkahelyemen szervezem meg az embereket. Nem volt nehéz, hiszen munkatársaim igényelték a társadalmi elfoglaltságot, az egymáson való segítést. Mert ebből indult minden. Az alakuló közgyűlésen mindössze tízen voltunk, s én akkor tettem egy olyan kijelentést, jövőre már nem férünk be ebbe a terembe. S így is volt. Köztudomású, hogy Kiskőrös szőlős vidék, s az ipari munkások nagy része rendelkezik kisebb- nagyobb szőlőterülettel. Az egyik klubtag tavasszal megbetegedett, s akkor a tagsággal együtt elhatároztuk, segítünk neki a munkában, a nyitásban, metszésben. Nem tévedett Jeszte Károly jövendölésében, hiszen ettől kezdve az emberek egymás után keresték fel, s kérték felvételüket, a klubba. Sommásan így fogalmazták meg belépésük okát: „Szórakozás, segítségnyújtás, elvtársi közösség, ez kell nekünk.” No. nemcsak ez volt a belépés oka, hanem a lőtér is. A kispuskalő- térre szívesen kimentek a férfiak, a nők, élvezték ezt a sportot. Már az első évben részt vettek a Honvédelmi Kupa lövészversenyen, az összetett honvédelmi versenyen és a tartalékosok honvédelmi versenyén. A klub létszáma a kezdeti tízről hetvenre növekedett. A klubközgyűléseket is úgy szervezték, hogy az az éves értékelésen túl, baráti összejövetel is volt, ahol a családtagok is részt vettek. — Jelenleg százhúsz a tartalékosklub létszáma, közülük tizenhat a nő. Igaz, ők pártoló tagok, de éppen úgy részt vesznek a versenyeken, mint a férfiak. Az idén már húsz rendezvényünk volt, amelyen több mint négy- százötvenen vettek részt. Meg• Fejes János. rendeztük a Petőfi Gimnázium részére a honvédelmi napot, ahol száznyolcvan diák érezte jól magát. Nem akarok dicsekedni, de a tartalékosok 'honvédelmi versenyén a járási döntőben az első korcsoportban első és harmadik helyezést, a második korcsoportban pedig az első három helyezést hoztuk el. A második korcsoportban a csapatversenyt is mi nyertük, így részt veszünk a megyei döntőn.^.t. ß 5 Az ifjúság nevelésével nagyon sokat foglalkoznak. Patronálják a Petőfi Gimnáziumot, és a Bem József Általános Iskolát. Jó a kapcsolatuk a helyi katonai alakulatokkal, s tiszteket kérnek fel előadások megtartására, a versenyekre való felkészítésre. Vasárnap délutánonként a tartalékosklub lőpaviIonjában, a város főterén mindenki lőhet légpuskával némi díjazás ellenében. Akadnak természetesen olyan aprócska emberkék, akiknek erre nem jut pénze. Nos, ilyenkor a lőpavilon vezetője, Fejes János, a srácoknak ingyen engedi kézbe venni a puskát, sőt, még lőni is megtanítja őket. — Ügy vélem, így helyes ez — vette át a szót Fejes János, a tartalékosklub titkárhelyettese —, így tesszük vonzóvá a fiatalok számára a honvédelmi sportot. S ha lehetne, visszatérnék a segítségnyújtásra. Néhány héttel ezelőtt gipszbe tették a kezemet, s megkértem két szomszédomat, Kecskés Jánost és Jóskát, segítsenek nekem. Szívesen jöttek, ám amikor megjelentek a klub tagjai, s negyven órát dolgoztak a szőlőben, a két szomszéd fiú megkérdezte tőlem: hogy lehet ide bekerülni? Megmondtam. Azóta már nemcsak klubtagok, de részt vettek a lövészeten is. — Sokat számít a személyes példamutatás — szólt közbe Jeszte Károly. — Ha valamit eltervezünk, akkor egyaránt ott van a klubtitkár és a klubtagok is. Nem úgy van nálunk, hogy fogjuk meg és csináljátok. Fő feladatunk jelenleg — váltott gondolatot — a létszám növelése. Most lépett be a klubba húsz önkéntes tűzoltó, akiket nem volt néhéz megagitálni, hiszen a klubból tízen mi is önkéntes tűzoltók vagyunk. Az üzemben három szocialista brigád vállalta a tagságot. A létszám növelése mellett, szeretnénk a szervezeti életet is megerősítem, a klubtagokat aktivizálni. Ehhez azonban még sok a tennivaló. Egy ember jó ötletekkel, személyes példamutatással, tekintélyével szinte megmozgatta az egész város közvéleményét. Ma már nemcsak Kiskőrösön, de a megyében is jó híre van a kiskőrösi területi tartalékosklubnak Nem kételkedhetünk jövendölésében. helyesebben elképzelésében: az év végére a klubnak kétszáz tagja lesz, akik nemcsak a tagdíjat fizetik be. de valamennyien részt vesznek a klub életében, munkájában. Gémes Gábor KÉPERNYŐ Parabola A címadó szó legeredetibb jelentése szerint olyan másodfokú -görbe, amelynek valamennyi pontja egy adott ponttól, a gyújtóponttól és egy adott egyenestől egyforma távolságra van. Elmondható e meghatározás mintájára, hogy olyan sajátos nézőpontú, ravaszul kancsalítva a dolgok közepébe trafáló a televízió Parabola-műsora, melynek minden egyes pillanata messzi esik az unalomtól, a szokványtól. Tizenöt év tapasztalatai, emlékei alapján kockáztatom meg ezt a nem is kockázatos kijelentést. Az Idő sok érdekes műsor emlékét kimosta emlékezetemből, de a Parabola mindvégig megőrizte vonzását, sohasem okozott csalódást. Ritka leleménnyel csendítenek ki komoly, megszívlelendő tanulságot vidám, szórakoztató képsorokból és csúfolódva. viccelődve gondolkoztatják el a tisztelt publikumot — vajon miért? — tabukká merevedett ügyekről, eseményekről. Nincs olyan töltelékanyag, különcség, amelyet leleményes képzettársítással ne illesztenének valamilyen érdekes gondolatsorba, ne építenének be szervesen az adott műsorba. Mindenről eszükbe jut valami, és a nézőnek az az érzése, hogy erről csak ez juthat az ember eszébe, olyan természetes a kapcsolás. A parabola más értelmezés szerint példázat, példabeszéd, erkölcsi célzatú jelképes tanító elbeszélés. így igaz a tévé-Parabolá- nál is. A látszólag — ritka bravúrral tartja fenn ez a nagyon is tudatosan szerkesztett műsor a látszólagosság látszatát — innen— onnan minden tücsköt-bogarat ösz- szegereblyéző műsor, a honunkban és a világban történt események görbe tükre következetesen mutatja, hogy milyenek is vagyunk valójában, mi történt valójában. Majdnem azt írtam, hogy nevettetve okít a Parabola, pedig éppen az a nagyszerű, hogy a párbeszédekben, példaképsorokban észrevétlenül fölolvad a tanító szándék, nem fityeg a poénos történetek végén a tanulság három fölkiáltójellel, a gyengébbek kedvéért kétszer elismételve. Szerkesztője, rendezője és műsorvezetője a nézőkre bízza az értelmezést, köszönet a bizalomért. A tizenöt éves fennállásra emlékeztető műsor sem fulladt zász- lós-lobogós önünneplésbe, ebből is nyilvánvaló, hogy megéri a pénzét. A tévé és a történelem Hajdú János és néhány kitűnő riportertársa azon igyekszik, hogy minél többször bepillanthassunk a „történelem kulisszái” mögé. A Hofburgban tartott nagy jelentőségű tanácskozás napjaiban akaratlanul is arra gondol az ember, hogy miként alakult volna a világ sorsa, ha korábban is ilyen gyorsan követhetik az emberek a tárgyalások alakulását Megírták, hogy milyen szerepe volt a tévé-nyilvánosságnak az egyiptomi és izraeli különbéke létrejöttében, mert az érdekelt vezetők bekalkulálták a mindenütt jelenlevő, ravaszul befolyásolt kamerák propagandahatásából számukra adódó politikai (és személyes) előnyöket. Ennél fontosabb, hogy a képernyőről naponta, újra és újra kiderül: „közös, nagy tenger csöpp- jei vagyunk”, csak az egész planétáért felelősen politizálhatnak az államfők, miniszterek, Ez a fölismerés megkönnyíti az ésszerű, az emberiség létérdekeit, fennmaradását, haladását kölcsönös engedményekkel szolgáló vezetők dolgát. Tudatosodik: nincs más út a megértésnél. A tárgyalásokról készített felvételek, bármilyen érdekesek, azonban nem pótolhatják a világ állapotáról, az adott realitásokról, a lehetőségekről beszámoló, tájékoztató műsorokat. A televízió most két időszerű, a bécsi találkozó felelősségét kidomborító ösz- szeállítással érzékeltette, hogy miről is van szó. A Három, kettő, egy ... és a Megatonnák megfékezése révén többet tudunk az ösz- szefüggésekről, a veszélyekről, jobban tiszteljük az idáig elvezető erőfeszítést. Heltai Nándor NEM AKROBATÁK... • .. .tetőfedők a nagybaracskai templom tornyán. Különdíjat nyert a mélykúti népdalkórus A mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezet népdalkórusa képviselte a megyét Szolnokon, az Országos Szövetkezeti Dalostalál- kozón, amelyet június 16—17-én tartottak. A nemrégiben alakult kórus Töröki Mátyás vezényletével székely népdalcsokrot és Kodály: Háry-egyvelegét adta elő. A zsűri elismerően nyilatkozott a kórusról, s külön annak nyolcvan- éves karnagyáról. A mélykúti népdalkórus elnyerte Szolnok város Tanácsának különdíját. —
