Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-19 / 141. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. június 19. Leonyid Brezsnyev és James Carter aláírta a SALT-2. megállapodást (Folytatás az 1. oldalról.) „A történelemben a legerősebb áramlatok gyakran éppen azok voltak, amelyek az országokat há­borúba sodorták. Nos, ha vissza­tekintünk a rengeteg háború oka­ira, találhatunk olyan időszako­kat, amelyekben az elővigyázato­sabb magatartás — sőt, némi gon­dos körültekintés — az államokat jobban és előbb a béke útjára ve­zethette volna. Éppen ez a célja annak, amit itt Becsben elvégeztünk. A nukleáris katasztrófa veszé­lye ma valamennyiünket fenye­get, egyébként több mint három évtizede ez a helyzet. Mindkét állam atomfegyverek ezreivel rendelkezik, mindegyikük abban a helyzetben van, hogy páratlan arányú pusztításokat okozhat. Ma már sok más államnak is vannak nukleáris fegyverei és sok továb­bi ország rendelkezik azzal a ké­pességgel, hogy hasonló megsem­misítő erőre tegyen szert. A hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról folyó megbeszélé­sek, amelyek immár csaknem tíz éve megszakítás nélkül folynak, arra utalnak, hogy egy nukleáris fegyverkezési verseny közösen rögzített szabályok nélkül, ellen­őrizhető határok és állandó pár­beszéd nélkül „felhívás a kataszt­rófára” lehet. Egy ilyen kímé­letlen verseny a sors és a jövő kihívása lenne, megcsúfolása ér­telmünknek, egyszersmind lété­ben fenyegetné az emberiséget. Miként a SALT—1., a rakéta­elhárító rakétarendszerekre vo­natkozó szerződés és korábban a részleges atomcsend-szerződés, SALT—2. szerződés is államaink tényleges biztonsági szükségletei­re épül. A SALT—2. lehetővé teszi szá­munkra, hogy a SALT—3. meg­állapodásba foglalt lényegesebb korlátozások és számszerű csök­kentések biztonságosabb világá­ba lépjünk át. Ezt a folyamatot nem szabad megszakítanunk, vagy veszélyeztetnünk. Rám van bízva az Amerikai Egyesült Államok biztonsága. So­ha nem fogok olyasmit tenni, amely ezt a szent kötelezettsége­met veszélybe sodorná. Elnök úr, mindkettőnknek vannak gyerme­kei, azt akarjuk, hogy éljenek és békében éljenek. Mindketten ke­ményen megdolgoztunk azért, hogy megadjuk ezt a biztonságot saját gyermekeinknek és orszá­gaink gyermekeinek. Ma, amikor gondosan megvont határokat szabunk erőnknek, ha­tárokat szabunk egymástól való félelmünknek is. Azzal, hogy meg­kezdjük félelmünk leépítését, job­ban biztosíthatjuk jövőnket. Mindegyikünknek csak egy ál­lama van, de mindkettőnk világa közös. Ma itt valamennyien győzelmet ünnepiünk. Ebben az időszakban, amelyben élünk, megtanultuk, hogyan lehet az atom felszabadí­tásán keresztül, olyan erővel, amelyet magunk alkottunk meg, háborút folytatni. A békét meg­teremteni azonban úgy kell, hogy korlátozzuk ennek az erőnek al­kalmazását — közös bátorsággal, közös bölcseséggel és hittel. Az emberiségnek ezek az alap­vető erői hoztak össze bennünket most ennél az asztalnál. Amikor ezt a szerződést valóra váltjuk, lehetővé tesszük állama­inknak, hogy biztosabb úton jár­janak. Keményen megdolgoztunk azért, hogy a SALT—2-t bizton­ságosabb és hasznos útmutatóvá tegyük jövőnk számára. Kötelez­zen bennünket ez a szerződés ar­ra, hogy tovább járjuk a béke útját.” Jegyzőkönyv a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról létrejött megállapodáshoz A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok, a továbbiak­ban a szerződő felek, megegyezve a hadászati támadó fegyverrendszereknek a szerző­désben rögzített korlátozásáról, megegyeztek az alábbi kiegé­szítő korlátozásokban arra az időtartamra, amelynek során a jelenlegi jegyzőkönyv érvényben marad: I. cikkely A félek mindegyike kötelezi magát arra, hogy nem fejleszt ki mozgatható kilövőállású IBM- berendezéseket, és nem folytat repülési kísérleteket ilyen kilö­vőállású IBM típussal. II. cikkely I. A szerződő felek mindegyi­ke kötelezi magát arra, hogy nem fejleszt ki 600 kilométernél nagyobb hatótávolságú cirkáló szárnyasrakétákat sem tengeri, sem földi kilövőállású berendezé­sekkel. 2. A felek mindegyike kötelezi magát arra, hogy nem folytat repülési kísérleteket sem tenge­ri, sem földi kilövőállásról 600 kilométernél nagyobb hatótávol­ságú olyan cirkáló szárnyasraké­tákkal, amelyek egymástól füg­getlenül különböző célpontokra irányítható több robbanófejjel vannak felszerelve. 3. A jegyzőkönyv vonatkozik azokra a pilóta nélküli cirkáló szárnyasrakétákra, ame­lyek saját hajtóművel van­nak ellátva, fegyverek cél- bajuttatására alkalmas beren­dezésük van, repülésüket pályá­juk nagy részén az aerodinami- kus felhajtóerő biztosítja, és amelyek repülési kísérleteit ten­geri vagy földi kilövőállásról, il­letve mindkettőről végezték, azaz a tengeri és földi telepítésre al­kalmas cirkáló szárnyasrakéták. III. cikkely A szerződő felek mindegyike kötelezi magát arra, hogy ilyen rakétákkal nem végez repülési kísérleteket, illetve, hogy nem fejleszt ki ilyen rakétákat. IV. cikkely A jelen jegyzőkönyv a szerző­dés elidegeníthetetlen részének tekintendő. Érvényes attól a nap­tól, amikor a szerződés hatály­ba lép és 1981. december 31-ig marad érvényben, ha e határidő lejárta előtt nem váltja fel egy másik, a hadászati támadó fegy­verrendszerék korlátozását célzó további intézkedésekről szóló megállapodás. Készült Béesben 1979. június 18-án, két-két példányban orosz, il­letve angol nyelven, mindkét szö­veg egyaránt hiteles. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről: L. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Az Amerikai Egyesült Államok részéről: Jimmy Carter, az Amerikai Egyesült Államok elnöke A SALT-2. szerződés A 19 cikkelyből álló okmány bevezető része aláhúzza az alá­író feleknek azt a meggyőződését, hogy a hadászati támadó fegyver- rendszerek korlátozását célzó újabb intézkedések hozzájárulnak majd a szovjet—amerikai kapcso­latok javításához, elősegítik a nukleáris háború veszélyének csökkentését, a nemzetközi béke és biztonság megerősítését. A szerződő feleket az egyenlő­ség és az egyenlő biztonság elvei vezérlik. Megerősítik törekvésü­ket a hadászati fegyverrendszerek további korlátozására és csökken­tésére, szem előtt tartva az álta­lános és teljes leszerelés megva­lósításának igényét is. Kijelentik, hogy a legközelebbi jövőben tár­gyalásokat kívánnak kezdeni a hadászati támadó fegyverrend­szerek további korlátozásáról és csökkentéséről. A szerződés értelmében mindkét fél kötelezi magát a hadászati tá­madó fegyverrendszerek mennyi­ségi és minőségi korlátozására, va­lamint arra, hogy mérsékletet ta­núsít a hadászati támadó fegy­verzetek új fajtáinak kifejleszté­sében. A szerződés hatálybalépésével a felek kötelezik magukat arra, hogy korlátozzák az interkonti­nentális ballisztikus rakéták, a tengeralattjáróról indítható bal­lisztikus rakéták, a nehézbombá­zók, valamint a levegő—föld típu­sú ballisztikus rakéták indító be­rendezéseinek számát oly módon, hogy azok összesített mennyisé­ge ne haladja meg a 2400-at. A szerződés értelmében 1981. janu­ár 1-ig a fent említett hadászati támadó fegyverzetek összesített mennyiségét 2250-re korlátozzák, és hozzákezdenek azoknak a fegy­vereknek a leszereléséhez, illet­ve megsemmisítéséhez, amelyek meghaladnák ezt az összesített mennyiséget. Mindkét fél kötelezi magát ar­ra, hogy nem kezd újabb, hely­hez kötött rakétaindító berendezé­sek építésébe, s nem is telepíti át jelenlegi helyükről ezeket az in­dító berendezéseket. A szerződés által előirányzott összesített mennyiségeken belül mindkét fél kötelezi magát az osztódó vagy egymástól függet­lenül különböző célpontokra irá­nyítható, több robbanófejes, úgy­nevezett MIRV-rakéták számá­nak korlátozására. Az ilyen típu­sú interkontinentális ballisztikus rakéták, tengeralattjáróról indít­ható ballisztikus rakéták, levegő— föld típusú ballisztikus rakéták indítóberendezéseinek továbbá a hatszáz kilométernél nagyobb ha­tótávolságú cirkáló szárnyas­rakétákkal felszerelt nehézbom­bázóknak a száma nem haladhat­ja meg az 1320-at. A szerződésben foglalt korláto­zások kiterjednek a hadsereg har­ci állományában levő, valamint az építés befejező fázisában vagy tartalékban és raktárban levő, il­letve karbantartás alatt álló fegyverzetekre is. A szerződés egyik pontja ki­mondja, hogy azok a nehézbom­bázók, amelyekre most nem vo­natkozik a megállapodás, azon­nal a SALT—2. hatálya alá ke­rülnek, mihelyst alkalmassá te­szik őket 600 kilométernél nagyobb hatótávolságú cirkáló szárnyas­rakéták hordozására. Ezenkívül mindkét fél kötelezi magát, hogy nem hajt végre kísérleteket 600 kilométernél nagyobb hatótávol­ságú cirkáló szárnyas rakétákkal abban az esetben sem, ha ezeket nem nehézbombázókról, hanem egyéb repülő eszközökről indítják. Nem terveznek, nem próbálnak ki és nem fejlesztenek fegyver- rendszerekké a szerződés értel­mében meghatározott típusú bal­lisztikus rakétákat, indító beren­dezéseket, stb. Tartózkodnak az egyéb repülő eszközökről indítha­tó, 600 kilométernél nagyobb ha­tótávolságú osztódó robbanófejes szárnyas rakétákkal való repülési kísérletek végrehajtásáról. A szerződés megfelelő előírásainak betartása mellett mód van a hadászati támadó fegyverrend­szerek korszerűsítésére és felcse­rélésére. Meghatározott határidőt szab a szerződés azoknak a hadászati támadó fegyverzeteknek a lesze­relésére, illetve a megsemmisíté­sére, amelyekkel bármelyik fél a szerződésben meghatározott összesített mennyiségen felül ren­delkezik. Azzal a céllal, hogy biztosítsák a szerződés életképességét és hatékonyságát, a felek kötelezik magukat: nem fogják megkerül­ni a szerződésben foglalt előírá­sokat valamely más államon vagy államcsoporton keresztül, illetve bármely egyéb módon. Egyik fél sem vállal bármiféle olyan nem­zetközi kötelezettséget, amely a szerződésnek ellentmond. A szerződés hatály, balépése után a felek haladéktalanul tár­gyalásokat kezdenek annak érde­kében, hogy a lehető leghamarabb megállapodást érjenek el a hadá­szati fegyverrendszerek további korlátozását és csökkentését cél­zó intézkedésekről. Ezenkívül fel­adatul tűzik ki, hogy idejekorán, tehát még 1985 előtt megkössék azt a SALT-megállapodást amely a most aláírt szerződés helyébe léphet. A szerződésben foglalt előírá­sok betartásának biztosítására mindkét fél a rendelkezésre álló nemzeti technikai ellenőrző eszkö­zöket veszi igénybe. Méghozzá oly módon, hogy ne sértse meg a nemzetközi jog általánosan elis­mert elveit. Vállalják azt is, hogy nem fogják zavarni a másik fél nemzeti technikai ellenőrzési esz­közeit. A felek minden egyes interkon­tinentális ballisztikus rakéta in­dításáról jó előre értesítik a má­sik felet, kivéve azokat az egye­di indításokat, amikor a rakéta­kísérletet saját határaikon belül hajtják végre. A SALT—2. szerződés céljainak és előírásainak végrehajtását hí­vatott. elősegíteni az az állandó konzultatív bizottság, amelye egy 1972. december 21-én aláírt em­lékirat értelmében hoztak létre. A SALT—2. ratifikálása mind­két országban a felek alkotmá­nya által előírt módon történik. A szerződés a ratifikációs okmá­nyok kicserélésének napján lép hatályba és 1985. december 31-ig marad érvényben, amennyiben ezt a dátumot megelőzően nem vált­ják fel egy új, a hadászati táma­dó fegyverrendszerek további kor­látozását biztosító megállapodás­sal. Kádár János Bulgáriába érkezett (Folytatás az 1. oldalról.) • A magyar párt- és állami küldöttség koszorút helyezett el Georgi Dimitrov mauzóleumánál. ság titkárai, az Államtanács ve­zető tisztségviselői, a kormány tagjai fogadták. Jelen volt a bol­gár politikai és társadalmi élet számos vezető közéleti személyi­sége, ott voltak a magyar nagy- követség diplomatái, a szófiai magyar kolónia tagjai. A gépből kilépő Kádár Jánost és a magyar párt- és kormány- küldöttség tagjait elsőként Todor Zsiivkov és Sztanko Todorov üd­vözölte meleg szeretettel, szívé­lyes kézszorítással. Felcsendült a magyar és a bolgár himnusz — közben 21 díszlövés adta hírül a vendégek megérkezését —, majd a katonai díszegység parancsno­ka jelentést tett Kádár Jánosnak; aki Todor Zsivkov társaságában ellépett az alakulat előtt, és kö­szöntötte a katonákat. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első tit­kára ezután bemutatta Kádár Já­nosnak a fogadtatására megjelent bolgár közéleti vezetőket. Kádár János üdvözölte a magyar nagy- követség diplomatáit, a kolónia tagjait, majd Todor Zsivkovval barátságosan integetve köszöntöt­te a szófiai dolgozókat. A főváros lakosságának képviselői őszinte szeretettel — virágcsokrokkal is — viszonozták az üdvözlést, s magyarul is felhangzott: „Éljen a magyar—bolgár barátság”. Az ünnepélyes fogadtatás a katonák díszmenetével zárult, majd Kádár János Todor Zsiv­kovval együtt gépkocsiba szállt és rendőrmotorosok kíséretében szállására, a Bojana-rezidenciára hajtatott. Repülőtérről a város­ba vezető fellobogózott útvona­lon többször is megállt a kocsi­sor, első ízben az Orlov Moszt- nál. Itt színes népviseletbe öltö­zött leányok köszöntötték delegá- gációnkat, s nyújtották át a ba­rátság hagyományos jelképét: a kenyeret és a sót. Az egykori vá­roskapu helyén fogadták a ked­ves vendégeket, itt adta át a fő­városi tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke Kádár Jánosnak Szófia emlékérmét. A repülőtér­től a rezidenciához vezető csak­nem húsz kilométeres útvonalon a szófiaiak tízezrei sorakoztak föl, hogy köszöntsék a két ország vezető államférfiait. Kegyeletes megemlékezéssel kezdődött a magyar párt- és kor­mányküldöttség délutáni prog­ramja: tisztelegtek a bolgár és a nemzetközi munkásmozgalom le­gendás alakja, Georgi Dimitrov mauzóleumánál. A város szivé­ben, a Szeptember 9. téren fehér, oszlopos mauzóleum őrzi a bol­gár nép legnagyobb fiának szarkofágját — itt helyezte el a magyar pánt- és kormányküldött­ség koszorúját Kádár János. Ezt követően Kádár János és Todor Zsivkov a hivatalos tár­gyalások színhelyén — a Bojana- vendégházban — kötetlen, baráti megbeszélést folytatott, majd megkezdődtek a magyar—bolgár hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyaló delegációt Kádár János vezéti. Tagjai: Lázár György, Gyenes András, Púja Frigyes és Sebestyén Jenő. A bolgár tár­gyaló delegáció vezetője Todor Zsivkov. Tagjai: Sztanko Todorov, Grisa Filipov, a BKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Petr Mladenov, a BKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, külügyminisz­ter, Dimitr Sztanisev, a BKP Központi Bizottságának titkára, és Vladimir Videnov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagy­követe. A hétfői bolgár lapok közük Kádár János fényképét és élet­rajzát is. A látogatás kapcsán több lap szerkesztőségi cikkben elemzi a magyar—.bolgár .barát­ság és testvéri együttműködés fejlődését. A Rabotnicseszko Delo, a BKP központi lapja szerkesztőségi ve­zércikkében hangsúlyozza, hogy egész Bulgária nagy örömmel várja a magyar nép küldötteit, mivel a két ország kapcsolatai­ban a legfelső szintű találkozók mindig hatékony ösztönzést ad­nak a sokoldalú együttműködés fejlesztésének. „Nem kétséges — írja a BKP központi lapja —. hogy a bolgár földön hamarosan megkezdődő találkozók és meg­beszélések lényeges hozzájáru­lást jelentenek majd a minden­oldalú, dinamikus együttműködés folyamatához, újabb, az eddigiek­nél is szélesebb távlatokat nyit­nak majd közös utunk előtt, fel­vázolják a Szovjetunió vezette szocialista közösség egységének és erejének megszilárdítására irányuló közös erőfeszítéseink körvonalait, elősegítik a Varsói Szerződésiben tömörült államok békeszerető, egyeztetett külpoli­tikai irányvonalának további megerősítését. Ma a magyar—bolgár kapcso­latok az 1969-ben aláírt barátsá­gi, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés szelle­mében dinamikusan és tántorít- hatatlanul fejlődnek — mutat rá a Rabotnicseszko Delo. A BKP központi lapja elismerően mél­tatja a két ország eredményes gazdasági, tudományos és kultu­rális együttműködését is, hang­súlyozva, hogy a magyar—bolgár vegyes vállalatokként alapított INTRANSZMAS és AGROMAS a szocialista gazdasági integráció úttörői voltak. Az Otecsesztven Front, a Bol­gár Hazafias Front központi lap­ja szerkesztőségi kommentárjá­ban megállapítja, hogy az utóbbi évtizedekben mindkét ország fi­gyelemreméltó sikereiket ért el a szocializmus építésében, s ily módon saját példájával is igazol­ta azokat az óriási lehetőségeket, amelyeket a KGST komplex programja jelent a tagországok számára. (MTI) Közös nyilatkozat a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról szóló további tárgyalások alapelveiről és fő irányairól A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok, a továbbiakban a szerződő felek, megkötvén a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról szóló megállapodást, megerősítve, hogy a stratégiai egyensúly megszilárdítása megfe­lel a szerződő felek, valamint a nemzetközi biztonság érdekeinek, kifejezésre juttatva meggyőző­désüket, hogy a hadászati fegy­verrendszerek további csökkenté­séről és korlátozásáról szóló meg­állapodások mielőbbi elérése elő­segítené a nemzetközi béke és biz­tonság megszilárdítását és csök­kentené a nukleáris háború kitö­résének veszélyét, megegyeztek az alábbiakban: Először: a felek tárgyalásokat folytatnak az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján a hadászati fegyverrendszerek to­vábbi mennyiségi korlátozását és csökkentését, valamint minőségi korlátozásukat előirányzó intézke­désekről. A felek között a hadászati fegy­verrendszerek korlátozásával és csökkentésével kapcsolatos kérdé­sekről létrejött szerződések fej­lesztése során a felek — azzal a céllal, hogy megelőzzék a nukleá­ris háború kitörését és csökkent­sék annak veszélyét — további in­tézkedések kidolgozásán fáradoz­nak a stratégiai egyensúly megszi­lárdítására, többek között a stra­tégiai egyensúlyt leginkább desta­bilizáló hadászati támadó fegyver- rendszerek korlátozásának útján, valamint olyan intézkedésekkel, amelyek elősegítik a váratlan tá­madás veszélyének csökkentését, illetve annak megelőzését. Másodszor: a hadászati fegyver­rendszerek további korlátozását és csökkentését a megfelelő nemzeti technikai eszközökkel kell ellen­őrizni, szükség esetén pedig olyan összehangolt kiegészítő intézkedé­sek felhasználásával, amelyek elő­segítik a nemzeti technikai eszkö­zökkel történő ellenőrzés hatékony megvalósítását. A vállalt kötele­zettségek megbízható betartása ér­dekében a felek igyekeznek meg­szilárdítani az ellenőrzést és töké­letesíteni az állandó konzultatív bizottság tevékenységét. Harmadszor: a felek e tárgyalá­sok során — figyelembe véve a stratégiai helyzetet meghatározó tényezőket — törekednek az aláb­bi célok elérésére: 1. A hadászati támadó fegyver- rendszerek mennyiségének jelen­tős és lényeges csökkentése; 2. A hadászati támadó fegyver­rendszerek minőségi korlátozása, beleértve a hadászati támadó fegy­verrendszerek új típusai létreho­zásának, kipróbálásának és kifej­lesztésének, valamint a meglevő támadó fegyverrendszerek korsze­rűsítésének korlátozását; 3. A ázovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött megállapodáshoz fűzött jegyző­könyvben érintett kérdések meg­oldása a jelen dokumentumban rögzített elvek és célok megvaló­sításával kapcsolatos tárgyalások keretében. Negyedszer: a felek megvizsgál­nak más intézkedéseket a straté­giai egyensúly biztosítására és megszilárdítására, a felek egyen­lőségének és egyenlő biztonságá­nak szavatolására, valamint a fent említett elvek és célok megvalósí­tására. A felek mindegyike szaba­don vethet fel bármilyen, a hadá­szati fegyverrendszerek további korlátozására vonatkozó kérdést A felek — szükség esetén — to­vábbi közös intézkedéseket vizs­gálnak meg a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítására, a nukleáris háború kitörése veszé­lyének csökkentésére. Bécs, 1979. június 18. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Az Amerikai Egyesült Államok részéről: részéről: L. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Jimmy Carter, az Amerikai Egyesült Államok elnöke James Carter beszéde

Next

/
Thumbnails
Contents