Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-19 / 141. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ,AZ ÉLET JOGÁNAK MEG VÉDELME ZÉSÉT SEGÍTJÜK ELŐ” AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 141. szám Ára: 1,20 forint 1979. június 19. kedd Leonyid Brezsnyev és James Carter aláírta a SALT-2. megállapodást Az MTI tudósítói jelenik: Sokéves munka végére került pont hétfőn délben a bécsi Hofburg Redouten-termében: a Szovjetunió és az Egyesült Államok államfője, Leonyid Brezsnyev és James Carter aláírta a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai megállapodást, a SALT—2. szerződést. A két államfő előzőleg két és fél napot töltött személyes tárgyalásokkal, a több éves megszakítás után először megtartott szovjet—amerikai csúcstalálkozón. Ezen a megbeszéléssorozaton a SALT—2. szerződés kérdései mellett már a fegyverzet ellenőrzésének, csökkentésének további távlatairól is szó volt — a SALT—3. megállapodás főbb irányvonalainak kidolgozásáról. A két államfő emellett áttekintette a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdéseit, a nemzetközi helyzetet is. Az ünnepélyes aláírásra — amelyre pontban déli egy órakor került sor — zsúfolásig megtelt meghívott vendégekkel a Hofburg történelmi Re- douten-terme, ahol a többi között a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások üléseit is tartják. A vendégek sorában volt dr. Rudolf Kirchschläger osztrák szövetségi elnök, dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellár, valamint az osztrák kormány több tagja. Ausztria igen jó feltételeket biztosított a csúcstalálkozóhoz, a két küldöttség egyaránt megelégedéssel és köszönettel szólt a vendéglátásról. A terem végében, megemelt pódiumra állították fel a két államfő asztalát, amelyre előkészítették a SALT—2. szerződés orosz és angol nyelvű példányát. Kétoldalt sorakoztak fel a tárgyaló küldöttségek tagjai: szovjet részről Andrej Gromiko külügyminiszter, Dmitrij Usztyinov marsall, honvédelmi miniszter, Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB titkára, Nyikolaj Ogarkov marsall, a honvédelmi miniszter első helyettese. Amerikai részről ott volt Cyrus Vance külügyminiszter, Harold Brown hadügyminiszter, Zbigniew Brze- zinski, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, David Jones tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke. Ott voltak a két küldöttség szakértői, azok a diplomaták, akik a SALT—2. szerződés előkészítésében részt vettek. Leonyid Brezsnyev és James Carter egyszerre lépett be a terembe, az asztal mögötti szárnyas ■ ajtón. A megjelentek hatalmas tapssal fogadták a két államfőt, akik magúk is tapssal viszonozták az üdvözlést. A televízió- és filmkamerák, fényképezőgépek pergőtüzében foglalt helyet Leonyid Brezsnyev és James Carter az asztalnál, és írta alá a vaskos kötetet, a több mint nyolcvan gépelt oldalt 'kitevő dokumentumokat. Az aláírás befejeztével Leonyid Brezsnyev és James Carter kicserélte az okmányokat és kézfogással köszöntötte egymást. Az amerikai elnök megölelte, megcsókolta a szovjet államfőt. Az ünnepélyes aláírást kövePÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG ÉLÉN Kádár János Bulgáriába érkezett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével — a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának meghívására — hétfőn hivatalos, baráti látogatásra Bulgáriába utazott a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A küldöttség tagjai: Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter és Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete, aki a bolgár fővárosban csatlakozott a küldöttséghez. A küldöttség kíséretében van Horváth László, a Központi Bizottság tagja, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Fodor László, Varga István. a KB osztályvezető-helyettesei. Roska István külügyminiszterhelyettes, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes és Tóth Elek, a Külügyminisztérium csoportfőnöke. A magas rangú vendéget megillető ünnepélyességgel, a testvéri szocialista ország vezetőit köszöntő őszinte, meleg barátsággal fogadták Szófia repülőterén. A transzparensekkel, üdvözlő feliratokkal, zászlókkal díszített repülőtéren 12 órakor szállt le külTodor Zsivkov köszönti Kádár Jánost a szófiai repülőtéren. döttségiink TU—134-es gépe, amelyet a határtól a bolgár légierő vadászköteléke kísért. Ezrek és ezrek gyűltek össze a magyar vendégek fogadására, s csapatzászlóval katonai díszegység is felsorakozott. Delegációnkat Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke, Sztanko Todorov, a Bolgár Kommunista Párt KB PB tagja, a Minisztertanács elnöke, továbbá a BKP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizott(Folytatás a 2. oldalon.) ÓVJÁK A TERMÉNYT A MEGYE GAZDASÁGAI Másfél héttel korábban érik a gabona A határszemlék tapasztalatai szerint az idén másfél héttel előbb érik Bács-Kiskun megyében a kalászos gabona, amelynek betakarítása sokkal nagyobb feladat, mint az előző években. A kemény télben, a hideg tavaszon és a több hetes aszály .alatt eléggé megviselt őszi kalászos növényállománya ritkább a szokásosnál. A júniusi esőzések nemcsak a gabonaszemek fejlődését mozdították elő. hanem a gyomnövények burjánzását is. Ez megnehezíti az aratást, hiszen az érett gabonaszálakkal, kalászokkal együtt a zöld gyomok is a kombájn vágóasztalára, cséplőszerkezetébe kerülnek. Minden évben szükség volt a termény betakarításkor a gazdaságok együttműködésére, a városok, járások, megyék összehangolt munkájára, sőt a határokon túli munkakapcsolatok gyümölcsözte- tésére a kenyérnek, a takarmány- nakvaló megóvásában, biztonságba helyezésében. Az idén még inkább követelmény a szervezett tevékenység az aratás, gabonafelvásárlás minden folyamatában, a melléktermék hasznosításában, s az elemi csapás okozta veszteség pótlásában, módjának megtalálásában. Hétfőn délelőtt Kecskeméten együttes ülésen vitatta meg a nyári betakarítás legfőbb teendőit a megyei mezőgazdasági szervezési, valamint a zöldség-gyümölcs operatív bizottság. Dr. Matos László megyei tanácselnök-helyettes elemezte azokat a feladatokat, amelyeknek végrehajtásával a jelenlegi körülmények között is eleget tehet Bács-Kiskun mezőgazdasága az 1979-es tervben előirány# A csávolyi Egyesülés Tsz 80 hektáros gabonatáblájának termését Zsilinszky László növényvédelmi szakmérnök vizsgálja. zott kötelezettségeinek. Hangsúlyozta, hogy ilyen időjárás mellett, amikor a gabonafélék előbb betakaríthatok, a másodnövények teljes termést adhatnak. Országosan és a megyében is megnő az állattenyésztés szerepe. Emelhető a takarmányalap, hiszen a kapásnövények jó termést adhatnak. A betakarítás melléktermékei pedig sokoldalúan hasznosíthatók. Pfenning Gyula, megyei főkertész a legutóbbi országos tanácskozás tapasztalatait ismertetve, utalt a tömegtakarmány-termesztés. fontosságára. Ez nemcsak olcsóbbá, hanem biztonságosabbá teszi Bács-Kiskun mezőgazdasági üzemeiben az állattenyésztést. Dr. Király László, mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető a nyári betakarítás közvetlen tennivalóiról szólt. Az idén már 970 kombájn dolgozhat a gazdaságokban, ezek a típusváltás, s újabb vásárlások következtében már korszerűbb, és jórészt nagyobb teljesítményű gépek. Segítségükkel lerövidíthető a gabonabetakarítás ideje. Nagyon fontos, hogy a terményátvétel is az aratásnak .megfelelő ütemben történjen, és minden szem terményt a legnagyobb gonddal gyűjtsenek magtárba a termelők, a szállítók és a felvásárlók. A gabonaipar naponta 19—20 ezer tonna terményt képes átvenni Bács-Kiskun megyében. A mezőgazdasági gép- és alkatrészkereskedelem a tavalyinál jobb munkával igyekszik segíteni a mezőgazdasági üzemeket a terménybetakarításban. Június közepe óta aratási ügyeletet tart. A legkeresettebb alkatrészekből nagyobb tételt tartalékolt. A korszerű kombájntípusok helyes kezelésére külön tanfolyamot szervezett együttműködve a jánoshalmi szakmunkásképző intézettel, s a továbbképzőn 850 kombájnvezető vett részt az elmúlt napokban. Az ÁFOR megfelelő üzemanyag-ellátásra rendezkedett be, de fontos, hogy a gazdaságok — ahol még nem tették volna meg — feltöltsék üzemanyag-tárolóikat a nagy munkára. így az esetleges szállítási késedelem nem okoz majd fennakadást. K. A. • A két államfő aláírja az új SALT-szerződést. tőén előbb Leonyid Brezsnyev, majd James Carter mondott rövid beszédet. A teremben jelen lévő meghívott közönség ismét nagy tapssal köszöntötte a Szovjetunió és az Egyesült Államok államfőinek szavait. Leonyid Brezsnyev és James Carter ezután baráti kézfogással búcsúzott el a két tárgyaló küldöttség tagjaitól. Az államfők (mosolyogva, integetve együtt hagyták el a termet. Mindketten hétfőn délután utaztak el az osztrák fővárosból. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn este Bécsből hazaérkezett Moszkvába. Leonyid Brezsnyevet és a kíséretében levő személyiségeket a szovjet főváros Vnukovói repülőterén Alekszej Kosziginnal, az SZKP Politikai Bizottságának tagjával, a Minisztertanács elnökével az élen a Politikai Bizottság tagjai, póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és más vezetők üdvözölték. (MTI) Leonyid Brezsnyev beszéde „Carter elnök és én most írtuk alá hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló szerződést és az azzal összefüggő okmányokat. A szovjet és az amerikai nép, más országok népe, mindenki, aki tartós .békét akar és tisztában van a nukleáris fegyverkészletek további növekedésének veszélyével, már régóta várt erre az eseményre. A szerződés aláírásával minden ember legszentebb jogának, az élet jogának megvédelmezését segítjük elő. Országaink sok képviselője végzett hosszú és- fáradságos munkát a szerződés előkészítésében. Ügy gondolom, külön ki kell emelni azt a hozzájárulást, amelyet Cyrus Vance és Andrej Gromiko külügyminiszterek, Harold Brown hadügyminiszter, Dmitrij Usztyinov honvédelmi miniszter tett. Carter elnöknek, s nekem ugyancsak sok munkát kellett végeznünk. A Szovjetunió és az Egyesült Államok együttesen vállalta magára azt a kötelezettséget, hogy a nukleáris háború kirobbanásának megakadályozását elősegítő módon cselekszik. A ma aláírt szerződés ismételten kifejezésre juttatja azt a szándékunkat, hogy teljesítjük ezt a kötelezettséget. Ez a szerződés messze túlmegy a SALT—1. szerződésen mind a hadászati fegyverek mennyiségi korlátozását, mind pedig minőségi korlátozását illetően. Hatálybalép- te megnyitja a lehetőséget arra, hogy megkezdjük a további intézkedések kidolgozását, olyan intézkedések előkészítését, amelyek nemcsak korlátozzák a hadászati fegyvereket, hanem csökkentik is azokat. A SALT—2. szerződés aláírásával nagy lépést teszünk előre azon az úton, amely a szovjet—amerikai kapcsolatok egészének megjavításához, s ennek következtében az egész nemzetközi légkör javulásához vezet. A Szovjetunió számára ez annak a békés külpolitikai irányvonalnak logikus folytatása, amelyet pártkongresszusaink határoztak meg, s amelyet folytatni kívánunk. A szerződés aláírása méltó módon koronázta meg a bécsi szovjet—amerikai csúcstalálkozót. E kimagasló esemény alkalmából őszinte köszönetünket fejezzük ki az Osztrák Köztársaság elnökének, kancellárjának és kormányának, Ausztria népének az irántunk tanúsított meleg vendégszeretetért, szívélyes fogadtatásért”. (Folytatás a 2. oldalon.) Nagy lépés a béke útján „ ... Elnök úr, meglehetősen hosszú és nehéz úton jutottunk el találkozónkhoz, de az időt nem vesztegettük hiába, és erőfeszítéseink nem voltak hiábavalóak.” Leonyid Brezsnyev mondotta ezeket a szavakat James Carterhez fordulva egyik pohár köszöntőjében. Nehéz lenne tömörebben, plasztikusabban kifejezni a bécsi csúcstalálkozó előtörténetét és jelentőségét. Az amerikai magatartás miatt bizony sok víznek kellett lefolynia a Potomacon és a Moszkva folyón, amíg végre létrejöhetett Leonyid Iljics Brezsnyev és James Carter, vagyis a világ két leghatalmasabb országa államfőjének első személyes találkozója. Ennek előfeltétele az volt, amit a kommentátorok oly régen a két ország viszonyának „kemény magjaként” értékelnek: újabb megállapodás a tömeg- pusztító fegyverek korlátozásának ügyében. Mindenki számára világos volt egy sajátos, döntő fontosságú kölcsönhatás, afféle jótékony láncreakció, amelynek feltétele és első lépése a SALT—2. szerződés aláírása lenne, és amelynek nyomán joggal várható mind a két ország, mind az egész nemzetközi helyzet érezhető javulása. Hosszú, nehéz küzdelem során, amelyben a Szovjetunió elvi következetessége a szükséges rugalmassággal párosult, most teljesült ez a feltétel és nem túlzás az a megállapítás, hogy az emberiség ma nyu- godtabban nézhet a holnap elé, mint akár néhány hónapja. A bécsi Hofburg Redouten- termében sorra került aláírás olyan történelmi jelentőségű okmányt szentesített — a parlamentek jóváhagyása előtt —. amely huszonkét oldalon 19HS. december 31-ig rögzíti a kél nagyhatalom hadászati fegyverrendszerének felső határát. Ez önmagában is óriási jelentőségű megállapodás. De nem kevésbé fontos a megállapodásnak az a része, amely a mennyiségi korlátozások mellett szabályozza a minőségi fejlesztést is. Ma, amikor a tudomány — a hadtudomány is — rohamléptekkel halad, a puszta mennyiségi korlátozások már nem elegendőek. Jórészt ennek a gondolatnak a jegyében nevezte számos megfigyelő a SALT—2. aláírását „a csúcs csúcsának”. Hogy mennyire egy folyamat fontos állomásáról és korántsem végéről van szó, arra jellemző Cyrus Vance amerikai külügyminiszter nyilatko'4:Á zata is: „Bizonyos vagyok benne — mondotta —, hogy lesz harmadik és negyedik SALT-szerződés is”. Carter pedig Brezsnyev tiszteletére mondott pohárköszöntőjében így fogalmazott: ......Amikor p oharainkat a SALT—2. terén elért sikereinkre emeljük, fogadjuk meg, hogy ugyanígy, a józan ész jegyében keressük tovább a megértés újabb területeit.” Nemcsak a SALT-tárgyalások és a szovjet—amerikai viszony, hanem az egész nemzetközi élet története a bizonyság arra: a Szovjetunión továbbra sem múlik ennek az óhajnak a valóra válása. Bécsi sajtókörökben egyértelműen hangsúlyozzák Leonyid Brezsnyev megnyilvánulásainak, beszédeinek „higgadt széleslátókörűségét, megalapozott érvelését". „ ... Egyesek — jelentette ki például a szovjet államfő, az SZKP KB főtitkára — nyíltan arról álmodoznak, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok összeütközésbe kerül egymással. Népeink és az egész világ kötelessége, úgy értem, a mi és az önök kötelessége is, elnök úr. hogy megakadályozzuk az ilyesféle elképzelések valóra válását." Minden jel arra mutat, hogy a természetes nehézségek és elkerülhetetlen nézeteltérések ellenére Bécsben az efelé vezető úton is nagy lépés történt.
